Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-03-04 / 9. szám
í $56. március 4. Földműves a jó termés alapja Trágya Rút a trágya, de szép cipót ' ád — így tartja ezt egy régi magyar közmondás, amelynek igazságában senki sem kételkedik. Ennek ellenére minden faluban találunk olyan gazdasági udvarokat, ahol szemétdombra kerül az istálló trágya és a táplálékra éhes termőföld legföljebb a szalma értékével egyenlő tápértékét kap, de azt is ritkán, 8—10 évenként... Az ilyen földtől aztán hiába várunk jó termést. Az istállótrágya erjesztésének, kezelésének legjobb módszereit Az élenjáró szovjet mezőgazdaságban az istállótrágyán kívül igen nagy mértékben használják a többi gazdasági trágyát is. Nem hagyják veszendőbe menni a trágyalevet, a híg állati ürüléket, a baromfitrágyát, az emberi ürüléket (fekália), a gazdasági hulladékot, a szemetet, a hamut, stb. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy ezek az anyagok egymagukban, vagy komposztálva igen jó eredménnyel alkalmazhatók. Vizsgáljuk meg ezeket a trágyaféleségeket külön-külön, hogy képet kapjunk a bennük levő tápanyagokról, elkészítési módjukról és felhasználásukról. A trágyalé Az istállótrágyából kifolyó lé és az állatok híg ürüléke. Sok nitrogént és káliumot, de kevés foszfort tartalmaz. A szarvasmarha, a ló, a juh 1 tonna híg ürülékében 8—12 kg nitrogén, 10—14 kg kálium és 0,5—1 kg foszfor van. Egy kifejlett szarvasmarhától naponta átlagosan 9—10 kg húgylére számíthatunk. Ugyanennyit ad naponta 3 ló, vagy 10—12 borjú. A trágyalevet és a hűgylevet jól záró trágyalékútba gyűjtsük és onnan a szükséghez mérten használjuk fel. A nitrogénveszteség megakadályozására egyedül a jól záró kűtfedel nem elegendő, öntsünk még a kútban lévő trágya- és húgylére vékony rétegben felújítására már nem alkalmas fáradt gépolajat is, mert csak így tudjuk tökéletesen elzárni a levegőtől. A trágya- és húgylével leggazdasámeg kell tanulnia és hasznosítania kell minden állami gazdaságnak, szövetkezetnek és egyéni gazdának. Mert a terméshozamok növelését — amelyet pártunk júniusi határozata előír — évről évre csak így lehet megvalósítani. Erre az ország minden részében megvan a lehetőség, hiszen köztudomású, hogy a szántóföldi növények nagyságában nem csupán a természeti adottságok, hanem jelentős mértékben az ember tudatos munkája a döntő tényező. Bizonyítják ezt hazánkban a teljesen egyező tergosabban úgy trágyázhatunk, ha tőzeggel, törekkej, vagy pelyvával itatjuk be és úgy hordjuk ki a talajra. Ha tőzeggel itatjuk be, akkor 2 tonna trágyaléhez 1 tonna gyengén elbomlott, vagy 2 tonna jól elbomlott légszáraz tőzeg kell. Ez a komposzt elég gyorsan beérik, hatása felér a jó" istállótrágyáéval. Folyékony alakban melegágy-készítéskor (vetéselőtti kultivátorozáskor), vagy fejtrágyaként adjuk. A baromfitrágya Gyorsan ható és tápanyagokban gazdag teljes trágya. Egy mázsa jól tárolt száraz tyúktrágyában 4—5 kg nitrogén, 3—4 kg foszfor és 2—3 kg kálium van. A vizi szárnyasok trágyája soványabb, különösen nitrogén és kálium szempontjából. Egy tyúktól évente átlagosan 5,5 kg, egy kacsától 8 kg, egy libától 11 kg és egy galambtól 2,5 kg száraz trágyát kapunk. Leghelyesebb, ha a friss baromfitrágyát tőzegkorpával, vagy száraz földdel keverjük össze, majd védett helyen (eresz alatt) vékony rétegben elterítjük és így hagyjuk száradni, vigyázva, hogy be ne melegedjen. ,A tőzeget, vagy a száraz földet a tyúkólban az ülőlécek alá terítjük, a liba- és a kacsaólban pedig az egész padlózatot beszórjuk vele, majd innen a trágyával együtt kihordjuk a tároló helyre. A baromfitrágyát leginkább fejtrágyaként használjuk. Ha száraz alakmészeti és talajviszonyok között sokszor közvetlen szomszédos területeken — gazdálkodó mezőgazdasági üzemek, amelyek közül a jó agrotechnikát, s a helyes trágyázást alkalmazók évről évre nagy terméseket érnek el. Míg azok, amelyek nem élnek a fejlett agrotechnikával, kénytelenek gyenge terméssel megelégedni. Ne elégedjünk meg gyenge terméssel: becsüljük meg és kezeljük szakszerűen az istállótrágyát! ban szórjuk ki akkor előzőleg törjük apróra, hogy a talaj felszínén egyenletesen tudjuk elosztani. Száraz talajra sohase szórjuk ki, hanem vízben hígítva folyékonyan adjuk. A jó feloldás céljából ilyenkor is aprítsuk fel előzőleg, majd minden kg baromfitrágyára 6—7 kg vizet számítva, hígítsuk fel, hagyjuk így állni 1—2 órahosszat, utána pedig hígítsuk vízzel tovább úgy, hogy az oldat minden kg-jára 15—20 kg víz jusson. A komposzt Különböző gazdasági hulladékból (szemét, szőr, toll, vér, levél, hamu) magot nem kötött gazból, emberi ürülékből, elromlott takarmányból, stb. készíthetjük. Ezeket az anyagokat széltől és esőtő. védett helyen, 1,5—2 m széles, tetszés szerinti hoszszú téglaalakú halomija gyűjtjük, kevés földdel rétegezzük és kazalszerűen 1,5—2 m magasra építjük. Ügyeljünk arra, hogy a komposzttelep mindenkor kellőképpen nedves legyen és ezért szükség esetén mindig öntözzük meg húgylével, trágyalével, vagy vízzel. A telep egyenletes érése céljából időnként lapátoljuk át, hogy belseje levegőhöz jusson. A beérését arról állapíthatjuk meg, hogy egynemű, szétomló földes tömeggé vál. Hatása nagyjából olyan, mint a jó istállótrágyáé ‘ s ugyanúgy is trágyázunk vele. Gyümölcsösben különösen előnyös a használata. Egy-egy fa alá 30—40 kg-ot egy-egy bogyós bokor alá pedig 5—10 kg-ot adunk belőle János bácsi az elmúlt héten Csallóköznádasdon járt. Ellátogatott az ottani EFSZ-be, benézett az istállókba és az állatállomány állapota iránt érdeklődött. Elbeszéigetett az emberekkel, itt is hallott valamit, ott is, majd a dunaszerdahelyi járási nemzeti bizottságon akadt dolga. Ennek végeztével tollat ragadott és a következő sorok közlésére kéri szerkesztőségünket: A nádasdi fajtehenek'' Furcsa dolog, de a csallóköznádasdi szövetkezeti tagokkal történt meg az eset. Még az elmúlt évben elhatározták, hogy állatállományukat feljavítják és azért messze vidéken fajteheneket vásároltak, amelyet maga a szövetkezet elnöke Horváth Vince és még néhány szövetkezeti tag választott ki. A gazdag állatállományból szebbnél szebb teheneket választottak. Megalkudtak az árban, megállapodtak a szállítási határidőben is, és mint akik dolgukat jól végezték, hazamentek. érkezniök, amellyel az istálló állatállományát feljavítják és a tejhozamot fokozzák. Közben megérkezett a számla is és kereken .74 ezer koronát kértek a 18 tehénért, vagyis darabonként több mint 4100 koronát. Az állatgondozók egyik ámulatból a másikba estek. Azzal kétségkívül tisztában voltak, hogy a teheneket még napi háromszori etetéssel sem bírják tejelékenységre; nem tudták elképzelni, mit kezdjenek ezekkel az állítólagos „fajtehenekkel”. — Inkább 18 kecskét küldhetett volna a járás, jobban jártunk volna és nem kerülne darabja ilyen méregdrága pénzbe. — — Nem marad más hátra, mint visszaküldeni a járásnak, vagy pedig felhizlaljuk és eladjuk őket — hangoztatták a szövetkezet tagjai. — Azt nem lehet — mondotta a szövetkezet egyik törvénytisztelő tagja — ezek fajállatok és eladásuk esetén még bajba is keveredhetnénk. A szövetkezet tagjai azonban nem hagyták annyiban a dolgot. Felkeresték a járási állatorvost, aki két tehenet azonnal sürgősen kiselejtezett JÓ, HA TUDJAK A GAZDÄK — Mondja szomszéd, hogy kerültek ezek a sovány, girhes tehenek a szövetkezetünk istállójába? — Csak semmi sértegetés. Ezek fajtchenek, a járás küldte, hogy állatállományunkat feljavítsuk. Tárjuk fel a rejtett tartalékokat! Gyűjtsük össze a gazdasági trágyákat! Az istállótrágya ninősége nemcsak i kezelés módjától függ, hanem attól s, hogy milyen fajta állattól szár-' nazik. A ló és a juh trágyája heves és gyorsan bomlik. E trágyák hatása általában rövidebb ideig tart, mint a szarvasmarha- és a sertéstrágyáké. Helyes, ha a gazdaságban a különböző állatok trágyáját összekeverve erjesztjük, mert így egyenletesebb hatású istállótrágyát tudunk biztosítani a talajnak. * * * Egy számosállat naponta annyi nitrogént szolgáltat a hígürülékében, amennyi 15 kiló szalma elerjesztéséhez bőségesen elegendő. Tizenöt kiló szalmát számosállatonként pedig nem tudunk almozni, legfeljebb 5—é kilót. Ennyit azonban feltétlenül rakjunk a jószág alá, mert így kevesebb nitrogén megy veszendőbe és lényegesen több lesz a trágya mennyisége is. * * * Az istállótrágya hatása, a benne levő tápanyagok feltáródása nem minden talajon egyforma. Gyakorlati megfigyelések szerint 200 mázsa érett istállótrágya erősen kötött és mészben szegény talajon általában öt évig, középkötött vályogtalajon négy évig, lazább homoktalajon három évig, és az egészen laza, ún. szélhordta homokon két évig tart. * * * Köztudomású, hogy az alomszalmában és az etetésre kerülő takarmányokban sok gyommag van, amelynek egy része csíraképes állapotba kerül a trágya közé. Ezek a gyommagvak csak akkor veszítik el csíraképességüket, ha a kazalba rakott trágya az erjedés során 60—70 Celsius fokra melegszik fel. Az istállóból kikerülő trágyát tehát úgy rakjuk össze, hogy az erjedés kezdetben 60—70, később pedig 40 Celsius fok hőmérsékleten menjen végbe. * * * A trágyakazal készítésénél igyekezzünk azt minél magasabbra rakni éspedig úgy, hogy az leföldelés előtt két méternél alacsonyabb ne legyen. Ha leföldelés után a kazal összeesett, a földet hányjuk le róla és ismét rakjunk rá vastag rétegben istállótrágyát. Ha egy-egy kazal építése befejeződött, közvetlenül mellé építsük a másikat, úgy, hogy levegő ne juthasson közéjük. Az ilyen szakaszosan épített trágyakazal több nitrogént őriz meg, mintha egyszerre nagy területen kezdjük építeni a kazlat. * * * A trágyakazlakat nem szabad addig megbontani, amíg az erjedés be nem fejeződött és hőmérsékletük 40 Celsius fok alá nem szállt. Ez az állapot az összerakástól számítva körülbelül négy hónap múlva következik be. Köztudomású, hogy az erjedés folytán anyagveszteség áll elő és ez a veszteség az erjedés befejeződése után rohamosan fokozódik. Ezért helytelen, ha a trágyát évekig, vagy csak akár egy évig is felhasználatlanul hagyjuk. * * * A téli hónapokban — amikor sokkal több tüzelő fogy a ház körül — érdemes összegyűjteni a fahamut. A hamu igen jó káliumtartalmú trágya, amelyben ,az eltüzelt fa féleségétől függően 6—25 százalék káliumoxid és 4—8 százalék foszforsav van. A hamut száraz helyen gyűjtsük és tavasszal lehetőleg gyök- és gumósnövények alá használjuk fel. * * * Gyakorlatban a trágya érésének három fokozatát különböztetjük meg: féligérett, érett és túlérett trágyát. A féligérett istállótrágyában a szalmaszálak sötétszínűek, de még rugalmasak és nem szakadnak el. Az érett trágyában a szalmasiálak már annyira elkorhadtak, hogy könynyen szétfoszlanak. A túlérett trágyában szabadszemmel nem lehet megkülönböztetni a különféle növények részeit. A féligérett istállótrágyát homoktalajokon, továbbá nagyon kötött talajokon használjuk. Áz érett istállótrágya a középkötött talajon a legkedvezőbb hatású, míg a túlérett trágyát felül trágyázásra használhatjuk legjobban. MÉG MEGRENDELHETŐ A NÉPNAPTÁR! Akik az 1956-os Népnaptárt bármilyen okból eddig nem tudták beszerezni, utólag még megrendelhetik a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó n. v. magyar szerkesztőségénél, Bratislava, Bosáková 10. November vége felé aztán egy szép napon táviratot kaptak a járástól, hogy a tehenek megérkeztek a dunaszerdahelyi vasúti állomásra. Az állatokat onnan gyalog hajtották Nádasdra, ahová sötét, késő este érkeztek meg. Talán ez volt a hajtők szerencséje, mert ha ez világos nappal történik, a szövetkezet tagjai a faluból tehenestöl kiverték volna őket. A kiválasztott fajtehenek helyett ugyanis egészen más, sovány, girhes tehenek érkeztek a faluba. Az állatok alig vánszorogtak. Látszott rajtuk, hogy már kiöregedtek, habár a vágómarháknak a nyomába sem léphettek, mégis erre a célra feleltek meg a legjobban. Mit akar a szövetkezet ezekkel a sovány marhákkal? — kíváncsiskodtak másnap az emberek, amikor világos napnál meglátták áz istállóba bekötött 18 állatot. Legjobban Benkó Jenő, a nádasdi szövetkezet zootechnikusa lepődött meg a tehenek állapotán. Ő úgy értesült, hogy fajteheneknek kellett volna és vágómarhának minősített. Csakhamar azonban kitudódott, hogy a tehenek hizlalásra sem alkalmasak. fogaik mozognak, enni nem tudnak, tehát kiöregedett 18—20 éves tehenekről van szó. A dologhoz tartozik még az is, hogy négy hónap óta, amióta az istállóban állnak, alig adtak néhány liter tejet és a trágyázáson kívül semmi hasznos munkát nem végeznek. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: mi célból küldte a járás ezeket a hasznavehetetlen teheneket Nádasára ? Milyen segítséget nyújtott ezzel a szövetkezetnek? Hogyan tudják majd a tagok beadási kötelezettségüket teljesíteni? Minden esetre szeretnénk tudni, hogyan kerültek a nádasdiak által kiválasztott fajtehenek -a madi szövetkezetbe és hogy ki csapta be ilyen csúnyán a nádasdi szövetkezeti tagokat. Énnek tisztázását kérjük a Dunaszerdahelyi JNB-tól. Janos bácsi „Két liter korai kukoricát44 Stósz községből levelet hozott a posta. A falut és környékét jól ismerem. A fenyőerdők rengetegében özondús levegőtől és az országhírü fürdő gyógyvizétől nagyon sok beteg meggyógyult már. Az erdők lábánál és a dombokon burgonya, zab és lóhere terem. Hosszú legelőin legelésző nyájak kolompszava még most is a fülemben cseng ... Minden növény a hegyvidék hűvös éghajlatához, nedves talajához alkalmazkodott. És most ennek a levélnek a írója harcba akar szállni az öreg természettel. Üj növényt szeretne termeszteni a hegyek között. Kedves János bácsi! Egy kéréssel fordulok magához. Küldjön nekem két liter korai kukoricát és két deciliter lucernamagot. Ha magának nincs, írja meg, hol szerezhető be. Egyenlőre a kertemben szeretném elvetni, később a mezőre. Hallottam, hogy a kukoricát már az északibb vidéken is termelik Nekem sem kukoricám, sem lucernamagom nincsen, de megkérem Nyárasdi Magnemesítő Állomás mérnökét, Fojtík, Károlyt, akit a nép kukoricatudósnak nevez, hogy küldjön magának abból a száznapos kukoricából, amelyből a pilzeni körzetben első évben 58 mázsás hektárhozamot értek el. Lucernamagot pedig Nagy Sándortól, a Nagymegyeri Állami Gaž-Fazekas Alajos, Stósz, 147 daságához tartozó Üj Major részleg vezetőjétől kérek. Ott szintén magas hektárhozamot értek el. A lucerna beporzását méhek és 120 bogarászó pulyka segítette elő. Bízok ezekben az emberekben, hogy a kért vetőmagot elküldik és a százas kukorica Stószon nemcsak kerti növény lesz, hanem meghonosodik. János bácsi
