Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-08 / 1. szám

RÁDIÓMŰSOR — 1956. január 9-től 15-ig. _________________ 11 joitór 8. FefSámäves шшит SZEMLE A SZLOVÁKIAI VADÁSZVÉDEGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. Csak akkor lőj, ha bictosan tudod, mire lösz hanem régi katonai borjú, melyet a meglődözött vadász hordott a hátán. A könnyelmű vadásznak ez is elég volt arra, hogy lőjön, mely aztán em­bert talált. A balesetekkel kapcsolatban szük­séges még megjegyezni, hogy ennek megelőzése szorosan összefügg a régi rendszerű puskák használatból való kivonásával. Ezek az öreg, kiszolgált mordályok már nem egy esetben kel­lemetlenséget okoztak, s szinte az idő sürgeti ezek szétzúzását. Éppen ezek az esetek azok, melyek igazolják, az illetékes állami hivatalok szigorú lé­péseinek és indítványának helyessé­gét. Állandóan növekszik azoknak a száma, akik belátják, hogy elavult mordályoknak a mai vadászatban nincs helye. Ha valaki vadászik, tartson rendes, a mai körülményeknek meg­felelő puskát. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□T A pu*ka tisztítása vadászat után Sokan talán legyintenek, amikor ezeket a sorokat olvassák, hogy már megint figyelmeztetésekről keli halla­­niok. „Én vigyázok, velem az ilyesmi nem történhetik meg“ — mondják sokan. És mégis megtörténik. Néhány hete csak, hogy az egyik vadászt ka­ron lőtték, mert a szomszédja azt hitte, hogy szarvas, Látott az erdő sűrűjén át valami barnás szőrös da­rabot, s belelőtt. Nem szarvas volt, Minden vadaszat után első köteles­sége a vadásznak, hogy puskáját alá­nosán kitisztítsa, konzerválja, nehogy berozsdásodjon. Erre különösen a téli nyirkos, esős napokon kell ügyelni. Mi, idősebbek a dunna alá szoktuk az ilyen nedves puskát dugni, hogy kiszáradjon. Emiatt azonban egyszer keleten, amidőn ott vadászni voltam, az egyik erdőmester kinevetett, mi­kor puskáinknak helyet kértünk. An­nak ellenére, hogy ő sohasem dug­­dosta dunna alá, puskája mindig fé­nyes Mplt. A závárzatot mindig kitisz­tította, s a puská pedig a kályha kö­zelében egy szegre akasztotta fel. Itt hagyta a puskát egy óra hosszat, hogy az alulról felszálló meleg levegő át­járja, s csak azután látott neki a tisztításnak, és a bekenésnek. Szerin­te csak a jól kiszárított puskát sza­bad tisztítani, s bekenni, mert míg teljesen meg nem szárad, teljesen tisztára úgy sem lehet kitörülni. S ha erre így még zsírt is kenünk, má­ris megvan a baj. Azóta én is így ke­zelem a puskát, s ezt a módszert mindenkinek ajánlhatom. A fegyvert, lőszert gondosan tegyük el! Nem egy esetben történt már bal­eset abból kifolyólag, hogy a puska és a lőszer avatatlan kezekbe került, melyért elsősorban a vadászt terheli a felelősség. A puskát nem elég csak könnyedén a falra akasztani, olyan helyet kel! annak választani, hogy senki hozzá ne férhessen. Elsősorban a gyerekek elől kell ezt eldugni. Na­gyon sokan a golyósfegyver závárza­R Csehszlovákiai Rádió állandó magyar adása: BRATISLAVA II. BESZTERCEBÁNYA Hétfő: 6.15: Hírek és a va­sárnap sportja. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hírek, han­gos híradó. Kedd: 6.15: Hírek. 13.00: Hí­rek. Falurádió. 17.30: Hírek. Mi újság az EFSZ-ekben? Szerda: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hírek, hangos híradó. 17.45: Serdülő ifjúságunk. Csütörtök: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, hangos híradó. 17.30: Hírek, falurádió. Péntek: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hí­rek, asszonyok híradója. Szombat: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, hangos híradó. 17.30: Irodalmi újság. Vasárnap: 6.40: Mezőgazdasá­gi tanácsadó. 12.50: Rádióegye­tem. 13.00: Vidám műsor. HÉTFŐ BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,20: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Közismert hang­verseny, szerzőink műveiből. 11,00: Asszonyainknak. 11,30: Jó hangulat­ban. 12,00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dallamok. 12,45. A szomszéd ál­lamok kedvelt dalaiból. 14,40: Szólis­ták. 15,20: Kellemes délután. 16,30: Kivánsághangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 18,0Ó: Szovjet katonaegyütte­sek. 18,30: Kivánsághangverseny. 19,00 Hangos újság. 19,30: Fúvószene 20,00 Alexander Stein: Kádsreset. 22,15: Tánczene. 22,50: Szimfonikus hangver­seny. Kossuth-rádió — 4.30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,15: Reggeli hang­verseny. 9,20: Lakatos Sándor és ze­nekara. 10,10: Óvodások műsora. 12,10 Klasszikus operettek. T3,15: Dankó Pista dalaiból. 14,15: Üttörő-híradó. 15,10: Heti zenés kalendárium. 16,45: Könnyű zene. 17,00: Sport. 17,37: Könnyű zene. 18,20: Híres nőalakok Puccini operáiban. 19,10: Kapcsoljuk a IV.-es stúdiót. 20,00: Esti híradó. 20,20: A rádió világszínháza. 22,25: Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél. KEDD BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,10: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Balettzene. 11,00: Jó hangulatban. 12,00: Földműveseink­nek. 12,10: Népi dallamok. 14,40: If­júsági együttesek. 15,20: Kellemes délután. 16,30: Kivánsághangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 17,30: Operett­zene. 18,30: Kivánsághangverseny. 19,00: Hangosújság. 20,15: Kedvelt melódiák. 21,00: Szimfonikus hangver­seny. 22,15: Kellemes szórakozást. kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Nyári Károly és zenekaja. 9,50: „Ifjú szívekben élek...” 10,10: Közkedvelt dallamok. 11,00: Lányok, asszonyok. 12,10: Magyar bá­jak dalai. 13,15: Operarészletek. 14,15: A zenehallgatás művészete. 15,40: Szi­lézia dalol. 16,20: Fényszóró. 17,10: Részletek Dunajevszkij Szabad szél és Miljutyin, Első szerelem című operett­jéből. 18,10: Szív küldi... 19,30: Egy falu — egy nóta. 20,00: Esti híradó. 20,20: Könnyű muzsika. 21,20: MR énekkarának hangversenye. 22,15: Tánczene. SZERDA BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,16: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Szerzőink művei­ből. 11,00: Asszonyoknak. 11,30: Jó hangulatban. 12,00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dallamok. 12,45: Filmek­ből és operettekből. 13,30: Halhatat­lan hangok. 14.00: Zenés album. 15,20 Kellemes délután. 16,30: Kivánság­hangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 17,30: Még egyet dalolok. 18,00: Fú­vószenekarok. 19,00: Hangosújság. 19,30: Szórakoztató zene. 20,20: A nép tribünje. 22,15: Népdalok. 23,30: Ka­marazene. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Népszerű opera­részletek. 9,30: A népművészet mes­terei. 10,10: Lánc, lánc eszterlánc. 12.10: Tánczene. 13,00: Falusi híradó. 15,10: A középiskolások zenei műsora. 17,10: Szív küldi. .. 18,00: Pannonjai — kuruevilág. 19,00: Szülök, nevelők, gyerekek. 20,00: Esti híradó. 20,20: Zenei közvetítés. 21,00: „Szabadság, szerelem”. 22,00: Hírek, sport. 23,29: Régi olasz dalok. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,20: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,30: Lakatos S. és zenőr kara. 11,00: Jó hangulatban. 12,00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dalla­mok. 13,00: A világ karmesterei. 14,40: Gyermekkórusok. 15,20: Kelle­mes délután. 16,30: Kivánsághangver­seny. 17,00: Moszkva beszél. 18,30: Kivánsághangverseny. 19,00: Hangos­újság. 20,00: Rádióegyetem. 20,20: Ze­nei újság. 22,15: Est a falun. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Lakatos Vince és zenekara. 8.40: Szimfonikus láncok. 10,40: Hárfaművek. 11,15: Fúvósindu­lók. 12,10: A Moszkvai Rádió énekka­ra. 13,15: Repül a szán. 14,15: A Rá­dió Gyermekújság. 15,30: Fiatal mű­vészek hangversenye. 16,00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 16,30: Szív küldi... 17,10: Tánczene. 18,30: Toki Horváth Gyula és zenekara. 19,10 Könnyű zene. 20,00: Esti híradó. 20.20 Zenekari hangverseny. 21,35: Zenés irodalmi műsor. 22,15: Szovjet népek dalaiból. 23,00: Könnyű zene. PÉNTEK BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,00: Balettzene. 11,00: Jó hangulatban. 12,00: Földmüvessink­­nek. 12,10: Népi dallamok. 12,45: Fú­vószene. 13,30: Részletek a Krútňava onerából. 15,20: Kellemes délutáni. 16,30: Kivánsághangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 18,00: Katonaegyütte­sek műsora. 18,30: Kivánsághangver­seny. 19,00: Hangosújság. 20,20; Ked­velt melódiák. 22,15: Szórakoztató- és tánczene. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Magyar népi muzsika. 9,10: Operarészletek. 10,10: A furfangos nyulacska. 11,20: Könnyű zene. 12,10: Népi zenekarok. 13.15: Tánczene. 14,35: Részletek Mejtusz, Ifjú Gárda c. operájából. 15,10: Tinódi Lantos Sebestyén halálának 400. év­fordulójára. 15 30: Szórakoztató zene. 16,40: Csapó Károly énekel. 17,10: Jó munkáért — szép muzsikát. 18.25: Bartók összes zongoramüvei. 19,10: Magyar tánczene. 20,00: Esti híradó. 20,20: Operett-est. 21,20: Nagy szim­fóniák 22.15: Külpolitika. 22,25: Hengvr —ny folytatása. 23,10: Búra Pál és "rv'kara. SZOMBAT BRATISLAVA — 6,15: Reggeli zene. 7,10 Reggeli hangverseny. 10,00: Hogy élnek a mi legkisebbjeink. 10,45: A bürokraták rovására. 11,00: Jó hangu­latban. 12,10: Népi dallamok. 12.45: Vidám hétvége. 14,00: Nikolaj Toman: A láthatatlan háború. 15,10: Dalolunk. 16,00: Táncok és szórakoztató muzsi­ka. 17.00: Moszkva beszél. 18,00: A halhatatlan hangok. 19,00: Hangosúi­­ság. 20,00: Szilveszteri nagy esztrád­­müsor. 22,15: Szombatról vasárnapra. 23.10: Jó hangulatban. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Zenekari hang­verseny. 9,00: Híres világjárók újabb kalandjai. 10,10: Indulók. 11,00: Öre­gekhez szólunk. 12,10: Klasszikus operettrészletek. 13.15: Művészleme­zek. 14,15: Szovjet könnyű zene. 15.10 Dvoŕák: Dumky trió lé,20: Az épülő kommunizmus naqy országában. 17,15: Szív küldi. .. 18,15: Színes magyar muzsika. 19,00: Könnyű-zenehangver­­seny. 20,00: Esti híradó. 20,20: Jót nevettünk. 22,00: Hírek, sport. 22,15: Tánc éjfélig. VASÁRNAP BRATISLAVA — 6.00: Reggeli zen? 8,30: Vasárnapi operahangverseny. 9,45 Klasszikusok hagyatéka. 11,00: Déle­lőtti hangverseny. 12,05: Kellemes szórakozást. 12,50: Szlovák dalok és táncok. 13,30: Mesterek zenéje. 14,00: Mezőgazdasági tanácsadó. 15,30: Ka­tonáink dalaiból. 16,30: A falu játszik és dalol. 17,00: Moszkva beszél. 17,30: Táncoljatok velünk. 18,10: Ami önök­nek tetszik. 19,00: Hangosújság. 19,30 Szórakoztató zene. 20,30: Kivánság­hangverseny. 21,00: Külföldi tánc­­együttesek játszanak. 21,30: A vasár­nap sportja. 22,15: Mikor a hegedűk játsznak. 22.40: Éji hangverseny. Kossuth-rádió — 4,30—6,00: Nép­zene. 6,00: Reggeli zene. 8,15: Egy falu — egy nóta. 9,00: Zenés fejtörő. 10,10: Fiatalok hajóján. 11,00: Tamás Ilona és Udvardi Tibor' énekel. 12,15: Jó ebédhez szól a nóta. 13,00: Jó munkáért — szép muzsikát. 14,15: MR szimfonikus zenekara. 16,15: Vi­dám vasárnap délután. 17,25: Kincses kalendárium. 18,20: Az épülő kommu­nizmus nagy országában. 19 00: Pa­rasztbecsület, (opera) 20,26 Esti híradó. 20:46: Operaközv i-tés f Ny ta­tása. 22,16: Könnyű zene. 23,00: Ze­nekari hangverseny. A tajgúban vadászgattam, magá­nyos téli szálláson f vertem tanyát, Egy kora reggelen porhó esett, de annyi, hogy elborította a vadnyomot — megyek át a fenyvesen. Csend van, zizzenés sem hallatszik, mintha puha vattáb: lenne ágyazva a világ. S egyszer csak halk suttogást hallok: — Sssl Sss! Felnézek. A fenyőágról hideg hó­­pihe hull épp a számba. Apró cinege ütötte le, magányos kis kandi jószág. Nyilván eltévedt az övéitől. — Nem félsz egyedül? — kérdem tőle gondolatban, ő meg — Cip-cip­­cip-cs-ssl — feleli a fenyőágról. Ked­vem kerekeden, hogy elbeszélgessek 'vele. Fogamhoz szorítottam a nyel­vem hegyét, ajkamat csak alig nyi­tottam és sikerült utánoznom a vá­laszát: — Cip-cip-cip-cssss . . . Megörülhetett, mert közelebb röp­pent az ágon, lelapult, rám kukucs­kált a félszemével. En meg szép csendesen szólongat­­tam tovább: — Cip-cip-cip! — Tyu-tyu-tyu! — felelje bátran. A vaddisznók riasztása A szép csendes téli esték nagyon alkalmasak arra, hogy a vadász a jó meleg szobában elolvasgasson, tanul­jon. s így készüljön a jövő évre. A vad gondozásán, etetésén kívül a legnagyobb gondot talán a vad által okozott kár megtérítése okozza. Ezért minden vadász igyekszik a káros va­dat területéről elriasztani. Ez elsősor­ban a vaddisznóra vonatkozik, mely nagyon sok kár tehet a terményekben, ha ebben meg nem akadályozzák. Az ilyen károk ellen a védelemnek sok módja van. Sok helyütt izzadt gúnyét raknak a mesg.yére, másutt éjjeli trombitálás, csengetés, kiabálás, tül­kölés a divat, s van olyan hely is, ahol sokszor 3-4 sor rémzsinórt is húznak egymás mellé. Az egyik va­dásztársunk azonban ennél érdeke­sebb ötletet valósított meg. Közön­séges boros, vagy sörösüveget (leg­jobb a vékonyabb, mert jobban cseng) használt erre a célra.' A fenekét lee ütötte, oly módon, hogy a fenekétől nem messze az üveget körülcsavarta vékony zsineggel, petróleumot öntött rá, s amikor a spárga elégett, hirte­len hideg vizet löttyentett rá. A hir­telen hőváltozásra az üveg körülre­pedt. Az ilyen feneketlen üveget be­dugaszolta, és a dugón keresztül vé­kony zsinórra, vagy drótra (ez még a legjobb!) egy kis fakoloncot akasztott, mely 10-12 cm-re kilóg az üveg alatt. A kölönc üvegben levő részét legjobb vékony pléhvel burkolni, hogy jobban csengjen. Az így megszerkesztett ri­asztókészüléket azután ki akasztotta az erdő szélére. Ez a készülék egy ügyes kis állványon is elhelyezhető. Az üveg csengése azután, ha halkan is, de biztos riasztást jelentett a vad­disznó, és egyéb vad részére is. Ez annál is jobb, mint a beszagositás, mivel állandóbb. Mindenféle beszago­­sítás csak néhány napig tart, s a vad ezt hamar megszokja. Akinek van rá­érő ideje és kod >■ hozzá, kísérelje meg. Es szóltam én, szólt ő, ezen az egyszerű nyelven. Féltem mozdulni, nehogy elijesszem. Szólongattam, s a kis teremtés engem szótongatott trillázásával. Aztán huss — egyenesen a galléromra libbent. Ugró., lozik a gallérom prémjében és a fülembe fütyült: — tyu, íyu-iyut — Szinte siketítelt. — Mit kérsz tőlem ilyen zengzete­­sen? — kérdem és óvatosan meg sze­retném simogatni... Elriasztottam. Visszaröppeni az ágra. Hívom, felel. S gondolom magamban: „trillázni próbálok. ahogyan te trilláztál a fülembe." Igyekszem, hogy minél bársonyosabb legyen a trilla. — Ťyu-tyu-lyul S leszáll, vissza a galléromra. A mellemre tipeg. Morzsa hullott a prémbe, amikor kenyeret ettem, azt csipegeti. Lesandítok rá és beszél­getünk. Hatkan. bizalmasan. Ö pö­työg, én a trillát fúvoni. Ö örül ne­kem. én méginkább örülök neki. — Csak amikor behúzom a fejembe a sapkáit, 1 s cinegenyelvén akarom kér­ni, hogy — „megbocsáss, de fázik a fülem" — emberi nyelven_ szólalok meg véletlenül: — Ne félj, nem nyúlok hozzád... Erre visszaröppent a fenyőfára. Nem értette meg, mit mondok. Es a fenyőágról továbbszállt. Utá­na mente : volna, hogy megbékítsem, de iramszarvas tűnt fel az erdő szé­lén. felébredt bennem a vadász. En azonban megtanultam, hogy az erdő madaraival is lehet bizalmasan beszélgetni. Csak türelem kell hozzá. Ny-ikoláj Ivancsenko tát kihúzzák és külön zárj?к el, ami nagyon -helyes megoldás. A sörétes fegyvernél különösen a töltényeket kell jó helyre elzárni, mert általában ezekkel történik a leqtöbb bai. Külön a puskát, külön helyre a töltényt s a kulcsot! — E- legv°n a jelszó, s ebből nem szabad engedni. A torkos (lámbika A dámvad nálunk sokáig csak va­daskerti vad volt s innen kiszökve kezdett vadon elszaporodni, s ezért, van talán az, hogy még most is elég bizalmas az emberhez és nem annyi­ra vad, mint például a szarvas, vagy az őzvad. Hanem öreg dámbikát lőni igazán művészet, mert ez annál job­ban vigyáz magára. Ismeri már az em­bert, s tudja jól, hogy mi van a ke­zében. Megtörtént, hogy az egyik dű­lő vágásánál, ahol szép számmal volt dámvad is, reggel letettük az erdő szélén egy kis tisztásra a fölösleges ruhát, valamint az élelmet. Egyszer­esek valami gyanús neszre lettünk figyelmesek. Láttuk, amint egy szép dámbika kaparászik, az elemózsiás ta­risznyák között. Az egyik favágó oda­szaladt, mire a bika megugrott, de még futás közben is rágta a tarisz­nyából lopott kenyeret. Megevett ez a torkos mindent amit ott talált, sza­lonnát, kenyeret, kalácsot, csak az üres tarisznyát hagyta ott. Ebből az­tán mi is tanultunk. Azután már csak kellő magasságba, fára akasztva hagy­tuk ott az élelmet, nehogy ilyen szemtelen tolvaj mégegyszer meg­dézsmálja ebédünket. К Miért decemberben legjobb a nyúl húsa ľ Az avatatlanok azt hiszik, hogy a nyúl nyáron a legkövérebb, hisz ilyen­kor elegendő élelme van, holott ez fordítva van. A nyúl nyáron lefutká­­rozza magát, s c,sak ősszel kezdődik meg számára a pihenés, amikor a párzási ösztön is megszűnik. Ilyenkor kezdik magukra szedni azt a szüksé­ges hajat és bundát, mely megvédi őket a zord tél elől. Ezt a változást már októberben észre tehet venni, azonban csak decemberben, győződ­hetünk meg róla igazán. Ha decem­beri nyulat boncolunk, ennek veséjét mindig háj között találjuk, melyet a gerince alatt is ott lehet találni. Ezen­kívül az ilyen nyúl gereznája már szép sűrű, színes és értékes. Ezért legjobb a nyulat decemberben lőni. Š. Két veszekedő között a nevető harmadik . . . Éppen reggeli ellenőrző járaton vol­tam, amikor a hóban érdekes nyo­mokra akadtam. Egy rókanyom és egy utána szaladó ember nyoma rajzoló­dott a hóba. Ez jelent valamit, gon­doltam, s kíváncsian haladtam a nyo­mon tovább Egyszercsak felbukkant velem szemben az öreg Mihály bácsi, aki egy nyulat cipelt. Amikor meglá­tott, víg nevetéssel köszöntött rám. Együtt mentünk aztán hazafelé. Az öreg útközben vidáman mesélte, hogy a hóban milyen furcsa nyomra buk­kant. Mintha két róka ment volna egy vonalba — mondotta, olyan ösz­­szevisszaságban rajzolódott a nyom a hóba. Utána ment s csakhamar látta, hogy két róka siet a hóban. Az első egy jókora nyulat cipelt, a második pedig igyekszik tőle a zsákmányt megkaparintani. Itt-ott a támadó már nagyon szemtelen volt, s ekkor a — nyúl jogos rókatulajdonosa eleresz­tette a zsákmányt s nekiugrott a tá­madónak, majd felkapta és az újabb védekezésig ismét szaladt véle. így érte utol aztán Mihály bácsi hamaro­san a két róka komát,' s végül is megkaparintotta a nyulat, annak el­lenére, hogy a róka azt mélyen beka­parta a hó közé. Ezzel összefüggésben érdekes ter­mészeti törvény védi a róka zsákmá­nyát a másik róka ellen. Az elrejtett zsákmányhoz idegen róka nem nyúl. Otthagyja. Hogy miért van ez. nem tudjuk. De egyet minden esetben megtesz: a helyszínen eléggé „illetlen módon" a nyúl tulajdonosának tudtá­ra adja hogy itt járt, s minden rend­ben van. Ebben az esetben azonban nem volt, aki otthagyja a „névjegyét” mert a megtaláló nyakoncsípte és ha­za vitte. —rá—

Next

/
Thumbnails
Contents