Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-28 / 35. szám
4 Földműves 1955. augusztus 2S. Előzzük men a baromfiak megbetegedését A nagytermelés fontos feltétele: A jó vetőmagelőkészítés A terméshozamok emeléséhez a föld jó megművelésén kívül nagyban hozzájárul a nemesített vetőmag használata. A jó vetőmag 25—30 százalékkal is emelheti a terméshozamot. Nemesített vetőmag nélkül a termés 10 éven belül 30 százalékkal csökkenne. Ezért igen fontos, hogy már most • készüljünk fel az őszt vetésekhez szükséges vetőmagvak beszerzésére. Ha az eddig termesztett fajta vetőmagja leromlott, úgy cseréljük ki. Saját vetőmagunk felhasználása esetén pedig okvetlenül végezzük el a tisztítást és a pácolást, hogy gyom- és betegségmentes, épp magvak kerüljenek a földbe. Hogyan tisztítsuk a vetőmagot Saját termésű vetőmagjaink előkészítését már a termesztés folyamán meg kell kezdenünk. A fajták leromlása annál lassabban következik be, minél megfelelőbb talaj- és agrotechnikai viszonyok között végezzük a termelést. A vetőmag-előkészítés első munkája a tisztítás. Ez igen fontos munka, mert a cséplőgépből kikerülő mag nagv mennyiségű tört szemet és gyommagot tartalmaz. Ezt őrlésre és takarmányozásra jól lehet használni, elvetni azonban nagy kár, mert a tört- és gyommagvak növelik ugyan a vetőmag mennyiségét, de jelentékenyen csökkentik a termést. A tisztíás legelemibb formái: a kézi válogatás, a szitálás , és a szelelés. Végezhetjük a tisztítást rostával, szelelővel, triőrhengerrel, csigatőrrel, szelektorokkal. — Legelőször a szelelők segítségével a vetőmagnál könnyebb idegen anyagokat (pelyvát, szárrészeket, léhamagot) távolítjuk el. A tisztítás második munkája az osztályozó rostára való felöntés. A rostálásnál több egymástól különböző lyukbőségű rostaszitát használunk, hogy többféle mag is jól osztályozható legyen. A rosta egyetlen hibája csupán az, hogy a magot méret szerint osztályozza és nem választja szét a különböző magvakat. Az a rosta a jó, A korai érésű burgonyafajták — a Gül-Baba, korai rózsa, korai sárga stb. — augusztus második felében már szedésre érettek. A lombozat általános sárgulása jelzi, hogy a növény befejezi életműködését. Amikor a gumó héja már nem foszlik, a f szedést megkezdhetjük. Nem kell bevárni, amíg a burgonyaszár teljesen elszárad, vagy elkorhad. Megengedhetetlen, hogy a szedésre érett koraifajtákat a beérés után a földben hagyják és csak később, szeptemberben szedik fel. Ha a szárak beérése után a gumókat a földben hagyjuk, a szárakról lehulló csapadékkal a baktériumok és gombák csírái a gumókra kerülnek, amelyek megfertőzve könnyen romlanak. A koréi burgonyafajták kései felszedése azért is káros, mert a vetőgumó értékét a magas talajhőmérséklet csökkenti. , Az ilyen gumók rendszerint vékony csírát hajtanak. A burgonyát lehetőség szerint száraz időben kell felszedni és a gumókat szikkadni kell hagyni. Kiszedés után, ha aznap nem hordjuk be a burgonyát, rakjuk kupacokba és erre a célra előre kihordott szalmával takarjuk be. A kupacokat a burgonyaszárral betakarni nem szabad, mert a lombozaton fertőző csírák tanyáznak, amelyek a gumókat megfertőzik és romlásukat idézik elő. A felszedett burgonyát lehetőség szerint még a sz'ántóföldön, de minden körülmények között a prizmázás Készítsünk A műtrágyát szemcsézhetjük -szerves trágyával is. Ennek az eljárásnak az a módja, hogy a poralakú szuperfoszfátot istállótrágyával, vagy juhtrágyával, tőzeggel, vagy kpmposzifölddel, vagy kölespelyvával, vagy szénporral összegyúrják. A szerves, szemcsézett műtrágyát házilag a következőképpen állíthatjuk elő: A 0,5—1 centi nyílású rostán átengedett szervestrágyát, melyet előzőleg 4—5 centi vastagságban elteregettünk, kettő—négy miliméteres nyíláson átszitált, poralakú szuperforszfáttal beamelybe szükség esetén négy-öt különböző lyukbőségű rosta Ís: berakható, mert így alaposabb tisztítást lehet végezni. A rosta rázószerkezete ne legyen nagyon lejtős, mert a mag így gyorsan végigfut a rostatagokon és azok nem jól tisztítanak. Egy kalászból kikerülő termés. Vetésre csak a legfejlettebb, egészséges szemek használhatók. A tisztítás harmadik munkája a konkolyozás (triőrözés). Az a triőr a jó, amelynek egyes hengerrészeit kicserélhetjük. Az ilyen, különböző méretű mélyedésekkel ellátott triőrrel a különböző nagyságú gömbölyű vagy törött gyommagvak is eltávolíthatók. Triőrre csak a már előzetesen. átszelelt és megrostált magot tesszük. Ne feledkezzünk meg a csávázásiból A magtisztítás után következik a csávázás. Nagy szükség van erre, mert a magvak felületéhez tapadva, vagy a mag belsejében számos gombaspóra leselkedik, hogy tönkretegye a kikelő növényt, fekete” porrá változtassa a kenyeret adó kalászt. Az üszöggombákat a fertőzés módja szerint két csoportba oszthatjuk. Van előtt válogassuk át és minőség szerint osztályozzuk. Csak előzetes átválogatás után rakhatjuk a burgonyát nagyobb prizmákba és kezdhetjük meg tárolását. A vetőgumó-parcellán a burgonya szedését a pozitív szelekcióval (kiválasztással) kijelölt tövekkel kell megkezdeni. A tövek alól kapával, vagy ásóvillával kell a gumókat kiborítani. Amikor ez megtörtént, minden egyes kiborított tő termését gondosan meg kell vizsgálni és csak azoknak a töveknek a termését lehet vetőburgonyának minősíteni, amelyek alatt legalább 8—10 darab tyúktojás nagyságú, vagy ennél nagyobb, teljesen egészséges és a fonnyadás jeleit nem mutató gumót találunk. Ezeknél a bokroknál minden olyan gumót, amelyik legalább tyúktojás nagyságú, — a gömbölyű alakú fajtáknál legalább 4 cm-es átmérő, hosszú alakú fajtánál a hossztengelyre merőlegesen mért 31/2 cm-es átmérő az alsó határ — a túlságosan nagyok kivételével hagyjuk meg vetési célra. A pozitív kiválasztással nyert tövek termését külön tároljuk, mert ezek adják a legbővebben termő vetőanyagot. A pozitív szelekcióval kijelölt tövek felszedése után kell megkezdeni az egész terület termésének betakarítását. Ahol burgonyaszedő gépek állnak rendelkezésre, ott ezt a munkát elsősorban gépekkel végezzük. Azok a termelők, akik a tenyészidő alatt nem gondoskodtak a köszórjuk és gereblyével jól összekeverjük. Egy vödör szuperfoszfáthoz 3-—t vödör szervestrágyát számítunk és az egészet vízzel jól összekeverjük. E műveletet átlapátolással végezhetjük. Ezután következik a szemcsék előállítása. A szemecskék előállítását úgy végez zük, hogy a megtöltendő hordó negyedrészéig helyezzük el a szervestrágya és .szuperfoszfát . keverékét, melyet már az előbb említett módon elkészítettünk. Ezután a bordót 10 percig forgatjuk, amely idő alatt megfelelő nagyságú szemcsék képződnek. Az átlagos kívánt csemcsenagyság 3 üszöggomba, amely a mag felületébe?, tapadva kerül a talajba és kívülről, a csíranövényen át fertőz, s van olyan is, amely a bicén át teszi beteggé a növényt és a mag héja alatt rejtőzve kerül a talajba. A védekezésnek tehát olyannak keil lennie, hogy mindkét gombafajta fertőzésének elejét vegye. Ennek megfelelően gombafertőzés ellen kétféleképpen védekezzünk. A mag felületéhez tapadt üszögspóra kirázását a magvak rendszeres kezelésével akadályozhatjuk meg. Ezt az eljárást csávázásnak, vagy pácolásnak nevezzük. A magon belül levő gomba megsemmisítésének jól bevált módszere a melegvizes csávázás. A melegvizes csávázás nagyon pontos munkát igényel, ezért végrehajtására alaposan fel kell készülnünk. Csíráztassuk a magvakat! Igen fontos, hogy vetés előtt csíráztassuk a magvakat* Rosszűl csírázott magvat vetésre ne használjunk fei még akkor sem, ha a gyengébb csírázás arányában többet vetünk. Kísérletek kimutatták ugyanis, hogy a gyengébben csírázott vetőmagból a csíraképes magvak is mindig gyengébben, vontatottabban csíráznak, roszszabbúí fejlődnek és kevesebbet teremnek. A gabonafélék csírázóképességi vizsgálatát házilag is egyszerűen és gvor san elvégezhetjük. Tányérba nedves homokat teszünk s ebbe válogatás nélkül 100 magot teszünk. A homokot állandóan nyirkosán kb 18—20 C fok hőmérsékleten tartjuk. Az őszi gabonafélék ilyen módszerrel tartva 3-4-6 nap alatt k’icsíráznak. Ha jó a vetőmag, ennyi idő alatt 96—98 magnak kell a 100-ból kicsíráznia . A vetőmag csfrázóképességére annak színéből és fényéből is következtethetünk. A jó vetőmag fényes, nem fakó, a szemek épek, egészségesek. Ha mindezt a munkát elvégezzük vetőmagunkkal, biztosítottuk a jó termés egyik feltételét: jó vetőmagot készítettünk elő az őszi vetések idejére. vetkező évi termeléshez szükséges vetőburgonya magtermeléséről, még helyrehozhatják a mulasztást. Az eljárás a következő: burgonyaterületük azon részén, amelyen a legegészségesebb és legbővebben termő bokrokat találják, kapával, vagy ásóvillával kiborítják az egyes tövek termését és azt ugyanúgy bírálják el és válogatják külön, ahogy az előbbiekben, a pozitív szelekcióval kijelölt tövek felszedésénél leirtuk. Mind a vető-, mind az étkezési, mind a takarmányburgonyát, hacsak megfelelően hűvös ,és szellős pincével nem rendelkezünk, lehetőleg árnyékos helyen tároljuk. A burgonyát felsepert, tiszta földre, 12Ó—130 cm-nél nem szélesebb prizmába kell rakni. A prizma alá ajánlatos hosszirányban 30 c i alapméretű, háromszög alakú szellőzőrácsot helyezni. A prizmába rakott burgonyát legalább 40—50 cm vastag rétegben szalmával fedjük be. Ez a szalmatakaró védi meg a korán felszedett burgonyát a nappali felmelegedéstől. Hűvös, szellős éjszakákon a prizmákról húzzuk le a szalmatakarót és így gondoskodjunk a további lehűtésről. A prizmát, amíg a fagyos idők be riem állnak, földdel betakarni nem szabad. Szükséges, hogy a szalmával letakart prizmákat állandóan figyeljük és ha a tárolás alatt bármilyen romlást észlelnénk, haladéktalanul gondoskodjunk a burgonya átválogatásáról. mm. Ha a szemcse ennél kisebb, akkor még vizet öntünk a hordóba, ha pedig nagyobb, akkor szerves trágyát teszünk hozzá. A kész szerves, szemcsés műtrágyát ezután 2 cm vastagságban elteregetj ük és időnként gereblyével megke verjük, hogy mielőbb kiszáradjon. A kiszáradás után átszitáljuk. A legmegfelelőbb szemcsenagyság. 3 mm. A szórt trágyázásnál használt 150 kg poralakú szuperfoszfát helyett 75 kg házilag szemcsézett szerves műtrágya alkalmazása sorba adagolva elegendő. A fertőző betegségek sokszor az utolsó csirkéig megsemmisítik baromfiállományunkat. Ezt pedig egyszerű és olcsó módon megakadályozhatjuk. Nagy figyelmet kell fordítanunk a ba romfiól, az edények, a legelők és az állatok tisztán tartására. A baromfiólat, vagy azt a' helyis éget, ahol az állatokat tartjuk, szükséges évenként legalább háromszor-n égyszer alaposan átmeszelni. A mészhez tanácsos hozzáadni kevés kékkő vet (Cu S04), hogy a mészlé erősebb legyen. A helyiség padlóját — ha ne m is minden nap — de hetenként háromszor-négyszer tisztítsuk meg. A z edényeket gyakran mossuk ki és forró vízbe áztassuk. Az ülőket több szőr öntsük le forró vízzel, vagy lúg-Hideg, nedves októberi este van. A nap már vagy két órája lenyugodott. Az égboltozat meggyújtotta éjjeli világosságát, a hold ferdén álló arca világít. Az északi szél megborzongatja testünket. Minden nyugovóra tért s mégis valami mozog az almafa törzsének legalsó részén. Épp most bújt ki a földből az almamoly. Parányi kis lepke, szárnyai puhák, rövidek és repülésre alkalmatlanok. Nézzük meg közelebbről, milyen a színezete, alakja, fejlődése, életmódja és kártékonysága. Ez a lepkefaj késő ősszel rakja le sárgás-zöldes, későbben vörös-barna hosszúkás, kúpalakú, kívülről finoman tácsozott petéit, közvetlenül a termőbimbó közelében, ahol át is telelnek. Tavasszal a petéből kibúvik a pici, szürke, később világoszöld hernyó, melynek háta sötét és oldalán három világos sáv van. A bebábozódás rendszerint a földben történik 5—10 cm mélységben. Júniusban és októberben a bábokból lepkék lesznek. A fiatal hernyók a fa rügyeit nem képesek kívülről megrágni, ezért befurakodnak a termőbimbóba és azt Zóra Rudolf, az ógyallai EFSZ tagja már több mint 30 esztendeje végez növénytani kísérleteket. A folyosón nagy cserepekben batáta kultúrákat látunk a legsokoldalúbb keresztezési formákban. Üveges szekrényben különböző színű és nagyságú cukorcirok, bugák díszelegnek. Zóra Rudolf munkájáról a következőket mondja: „Hosszú évek óta foglalkozom a cukorcirok, vagy mézcirok nemesítésével, meghonosításává! és terjesztésével. A cukornádnak mintegy 30 válfaját termesztik Olaszországban, innen jutott hozzánk is. Terméshozama és takarmányértéke hektáronként óriási, 15—20 mázsa magot, 100—150 hl cukros vizet ad, melynek klosterneuburgi cukorfoka 15—20. Ez annyit jelent, hogy egy hl-böl 15—20 liter 50 fokos alkohol állítható elő. Melléktermékként az úgynevezett „bagasse” marad fenn, azaz hektáronként 400— 450 mázsa silótakarmány. A „bagasse”, illetve silótakarmány Kellner-értéke 10—20 között mozog — a Kellner-érték a növények alkotórészeinek szétbontott mennyiségkifejezője — és legfontosabb alkotóelemei a keményi,tő, szénhidrátok, karotin stb. A silókukorica Kellner-értéke ezzel szemben mindössze 8, a cöldlucernáé virágján ban kaszálva 8,4, a Sudáni-fűé 10—12. Ha csalamádénak termesztjük, kétszer aratható. Az ógyallai járásban 400 hektárt ültettek be ezzel a növénynyel. Nyolc szem belga-kongó-afrikai cukorcirókmaggal kísérletezésekhez kezdtem és különböző keresztezési kísérletekkel a negyedik év végén sikert értem el. Olyan fajtát tenyésztettem ki, melynek sokkal magasabb a cukortartalma, 40 nappal rövidebb vegetációs ideje, levéltömege dúsabb. gal. Ha fertőző betegség jelentkezik, az ülőket szedjük le és mossuk meg forró vízzel. A tisztításnál használt lapátokat és ásókat égessük ki. A tetves háziállatot kenjük be pe tróleummal, vagy kénes zsírral. A tetvek megsemmisítésének azonban le gbiztosabb módja a kénezés. Kénfüstben a tyúkokat 1—5 percig hagyjuk állni — egy erre elkészített ládában — amely idő alatt a tetvek teljesen megsemmisülnek. Tíz, tizenöt nap eltelte után alkalmazzuk újra a kénez ést. Ilymódon megakadályozzuk a különböző fertőző betegségek elterjedés ét is. Ottmár Lajos Trencs belülről teljesen elpusztítják. Idősebb korban már a fa leveleit is pusztítják. Ez a hernyó csak akkor kezd tulajdonképpen veszedelmessé válni, mikor megjelennek az apró gyümölcsök. Ilyenkor kezdi meg valódi romboló munkáját. Nagy károkat okoz a gyümölcsösben és kíméletlenül mindent pusztít. Évi kártétele meghaladja a 75 százalékot. Nagy gondot fordítsunk azokra a helyekre, ahová a gyümölcsöt télire elraktározzuk. A kis lepkék az est beálltával röpködnek az alma- és körtefa koronájában, ahol párzás után az igen apró petéiket lerakják. Nyofc-tíz nap múlva a nap melege által az apró hernyók kikelnek. Ezek a virágkelyhekben élősködnek, pusztítják a poredényeket. Ezt nem szabad tétlenül néznünk, hanem permetezéssel védekeznünk kell kártételük ellen. Használjuk a kész „arzénrézmeszes” preparátumot, az' úgynevezett „Füsfbárt” s ezzel fecskendezzük be a fát. Ojabban „Dynol” vagy „Diocittet” használnak permetezésre. , Arzénnel való permetezésnél nagyon vigyázzunk, mert erős méreg. Ha a gyümölcs már borsónagyságu, szüntessük be a permetezést. Ha az alma, vagy körte gyümölcs magházát már teljesen széjjel rombolta, a hússzínü hernyó helyet változtat és áthurcolkodik egy másik gyümölcsre. A hernyó fejlődése alatt a gyümölcsben folyosót fúr, egészen a gyümölcs külső burkolatáig, hogy ismék kitisztítsa a belsejében felhalmozódot barna ürüléket. Augusztus kezdetétől szeptember közepéig helyüket elhagyják és téli szállás után néznek, ahol azután begubózódnak. Drexler Béla diph természetkutató mely körülmény a takarmány szempontjából fontos. A „batáta” (Batatás Choisy)-nak mantegy 300 fajtája ismeretes. Európában két faját ismerik. Hazája talán Közép-Amerika. Minden alkalmas trópusi és szubtrópusi vidéken termeszthető. Ott 25 kg-os óriásokká is megnőhetnek, nálunk 1—1,5—6 kg-os súlyt érhetnek 'el. Alakja és színe a burgonyához hasonlít. Magas tápértékű növény, ize jobb mint a burgonyáé, nyersen is fogyasztható, magas vitamintartalmú. Fiatal leveleiből főzeléket készítenek. Nagyszerű takarmány, marhának, sertésnek. Évelő növény. Hátránya, hogy hosszabb ideig nem tárolható, azonban homokban elraktározva januárig élvezhető. Érési ideje egybeesik a burgonyáéval. A batátával kapcsolatban vegetatív kísérletekkel csíraültetéssel kísérletezem. Az átültetésnél alapnövényként celie t, sárgarépát, petrezselymet, takarmányrépát használok. A burgonyával szemben legfőbb előnyei lennének, hogy kapnék egy évelő burgonyát és egyszersmind olyan batátát nyernék, melynek tárolási ideje a burgonyáénak felelne meg. Kísérletezem továbbá a batátával keresztezett napraforgóval. Ennek célja az lenne, hogy felül napraforgót kapnék, alul pedig batátát, a napraforgó azonban olajos növény lévén más tulajdonságokat ad majd át a batátának. A gesztenye és gyapot keresztezése hasonló célt szolgál, ugyanígy citrom és birsalma, valamint citrom és orgona transfúziós kísérleteim is.” Felvilágosító magyarázata után elbúcsúztunk Zóra Rudolftól és további munkájához sok sikert kívántunk. Jánossy Sándor Érsekújvár Időben szedjük a korai burgonyát házilag szemcsézett műtrágyát Védekezzünk az almamoly kártétele ellen Cukorcirok és batáta
