Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-08-21 / 34. szám
12 Földműves 1955. augusztus 21. A NÉPI DEMOKRATIKUS ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL ■Aims A HAtra AIKOIMÁNY NÉHÁNY ÉVTIZEDDEL ezelőtt, Ady Endre, a nagy magyar költő és hazafi egy cikkében így írt az akkori Magyarországról: „Az ország majdnem gyarmata egy másik züllő orszagnak ... beteg ország. Koldús, mert kiszipolyozták és mert kiszipolyozzák. Magában nem bízó, mert másoktól függ... Itt még társadalmilag az őskorban élünk. Amit kultúrára áldozhatnánk, lenyeli Ausztria és a hadsereg. Mindezek fölött pedig az ország sorsát kaszinóban intézik. A magyar politika — írta a továbbiakban Ady — teljesen belemerült a reakcióba és nak, amely ezt az új szabad életet szervezi, védi és oltalmazza — a munkás-paraszt szövetség a sziklaszilárd alapja. Az alkotmány e szövetség törvénye: a munkás-paraszt szövetség állandó erősítése az alkotmány éltető forrása. Ez a szövetség széttörhetetlen gátat emel a népi hatalom vívmányainak védelmére. Ez a szövetség új tartalmat adott az ország életének: a dolgozó nép boldogulásának tartalmát. EZEKET A VÍVMÁNYOKAT szögezi le és biztosítja a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, melynek megszüAz Alkotmány biztosítja a pihenéshez való jogot. A megérdemelt munka jutalmaként a magyar dolgozók ezrei nyaralnak a Balaton mellett. egészen a kiváltságosok osztályát szolgálja. A nép kivándorol... Árva, sivár, csúnya őszi kép kietlenkedik előttünk ... Ide új hit, új erő és új munka kell!“ Amit Ady Endre az új, szabad Magyarországot megálmodó nagy harcos néhány évtizeddel ezelőtt oly hőn óhajtott a magyar népnek, az ma valósággá vált. Új hit — a dolgozó nép teremtő erejébe vetett hit; ú j erő — a dolgozó tömegek ereje, és új munka — a szocializmus építése megteremtette azt a, Magyarországot, mely gyökeresen más képet mutat, mint aminőt Ady festett. Uj társadalom, új ország született, s a felszabadult nép a maga sorsát intézi. Tulajdonába vette fez a nép a gyárakat, földeket, bankokat, — mindazt, amivel még egy évtizeddel ezelőtt is a vérét szipolyozták a kizsákmányoló osztályok. Sajátjáévá tette a nemzeti kultúra minden örökségét és vívmányát. Kezébe vette a hatalmat, — néphatalom lett Magyarországon. Bebizonyosodott, hogy a dolgozó nép rátermett arra, hogy az országot vezesse, irányítsa, és a boldog élet feltételeit megteremtse. A magyar nép új, szabad életének, annak a liatalomletését a független hazában a szocializmust építő magyar nép immáron hetedszer ünnepli. A magyar Alkotmány Magyarország történetének legnagyobb, legdöntőbb feladatát rögzíti le. A régi Magyarországon a tőkéseké és a nagybirtokosoké volt a hatalom. Gyötrő kenyérgond, munkanélküliség, sötét nyomor, üldöztetés, a gyárosok hajcsármódszerei, ez jellemezte a magyar munkások sorsát. A régi Magyarországon a legsötétebb elvadultságot, nyomort' és tudatlanságot jelentette a falu. A földesúr igájában nyögő dolgozó paraszt, vagy summás, mindenből kisemmizett, látástól vakulásig robotoló jogtalan ember volt. A felszabadulás, a Szovjetunió testvéri segítsége, a munkáshatalom, meghozta a dolgozó paraszt számára is azt, amiről évszázadokon át álmodott, övé lett a föld. S ma már a gépek ezrei, a kultúra áldásai, a villanyfény, az új iskolák, s kultúrházak teszik könnyebbé és szebbé a paraszt életét. Egyre többen lépnek rá a szövetkezeti gondolkodás útjára, hogy így biztosítsák a boldogabb holnapot. Ä parasztok ezrei vesznek részt a hatalom gyakorlásában is. Az új paraszti élet tanúskodik arról, hogy mily iga★ ★ ★ zak az Alkotmány szavai: „A Magyar Népköztársaságban megvalósult a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.“ Magyarország e szövetségben, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével, erős ipari országgá vált. A szocialista városok, létesítmények egész sora, — Sztálinváros, Tiszalök, Kazincbarcika, Komló, Várpalota és a többiek — vívta ki az egész magyar dolgozó nép elismerését. Joggal büszke a magyar nép a kultúrforradalomra is, amely végbement Magyarországon. Felvirágzott a kultúra, a tudomány és a sport — a nép államának hathatós segítsége nyomán. A MAGYAR ALKOTMÁNY — amelynek megalkotásában a sztálini alkotmány mutatott utat — a szocialista humanizmus megtestesülése. Lényege: legfőbb érték az ember, mindent a dolgozó emberért! A burzsoá „alkotmányok“ célja ezzel szemben: az emberi méltóság íezüllesztéset, a dolgozó ember szabadságának elrablása. A Magyar Népköztársaságban — éppúgy mint nálunk — minden hatalom a dolgozó népé. A dolgozó milliók ezernyi képviselője intézi, igazgatja közvetlenül az ország ügyeit. Ezek a tanácstagok a nép soraiból valpk és a nép által választott küldöttek,' akik a felszabadított Magyarország 10 esztendeje alatt sajátították el az államvezetés művészetét. Az Alkotmány biztosítja azt, ami a múltban vagy tilos volt, vagy elérhetetlen álomnak tűnt a dolgozó ember szemében, s ami ma' mindennapos valóság: a munkához, a művelődéshez, a pihenéshez való jogot. Egyénjogúvá váltak a nők, s a párt, a kormány, az egész dolgozó nép szeretete veszi körül a fiatalokat, gondoskodik róluk, hogy testben és lélekben egészséges, képzett, öntudatos, bátor, minden helyzetben rendíthetetlenül hű fiai legyenek a hazának. S az alkotmány rendelkezései megadják nemcsak a rendelkezéseket, hanem a biztosítékokat is erre. MAGYARORSZAG MA MAR nem az imperialista hódítók játékszere és a dolgozó emberek börtöne. Az „új hit, az új erő és az új munka“ új országot teremtett. „A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen.“ Ez az az igazság, elszánt akarat, amely minden becsületes magyar dolgozót arra ösztönöz, hogy mindent megtegyen hazája növekvő jólétéért és boldogságáért éppúgy, mint népe hatalmának megvédéséért. Tizenegy éve szabad Románia népe Tizenegy éve szabadította fel Románia népét a szovjet hadsereg, s azóta halad a szabad népek fényes útján. A Román Népköztársaság a felszabadulás óta küzdelmes, nagy utat tett meg, s ezen évek munkájának számvetése, gazdag eredményei, büszkeséggel töltik el a testvéri népeket is. A felszabadulás után az új Románia a kommunista párt vezetésével, a munkások és parasztok szövetségére támaszkodó szilárd állammá, önálló politikát folytató népi hatalommá emelkedett. A párt köré tömörült dolgozó nép ellenállhatatlan erőre tett szert, olyan országot teremtett, ahol szabadon bontakozik ki a nép alkotó ereje. Áz eltelt 11 esztendő alatt egész új iparágakat teremtettek, ameiyek a román népgazdaság további fejlődésének alapját vetik meg. Villamosipar, gépipar született Romániában, s ma számos olyan gépet gyártanak, amelyet azelőtt külföldről kellett behozni. A régi gyárak új, korszerű felszerelést kaptak, kibővültek, új gyárak, üzemek létesültek, melyek a szocialista építés alkotó erejét jelzik. Alapvetően megváltozott a dolgozó parasztság élete is. A nagybirtokok felszámolása s ezen területeknek a földnélküliek közötti elosztása, valamint gépek, traktorok, nemesített vetőmag, előnyös kölcsönök juttatása hozzájárult a földművesek életszínvonalának emeléséhez. A kis- és középparasztok tömegei léptek a szövetkezeti gondolat útjára, hogy a nagyüzemi gazdálkodás révén, magasabb terméseredmények elérésével biztosítsák az örömteljesebb holnapot. A felszabadult nép a kultúrában is nagyot alkotott. A népi demokratikus Romániában új magaslatokra emeiték a művészetet, irodalmat, a népi kultúrát. Gondoskodó szeretettel körülvett kultúregyüttesek, ének- és tánccsoportok terjesztik a román nép, Moldova, Erdély felbecsülhetetlen gazdag népi művészetét. Leírhatatlan a különbség a régi és az új Románia között. De az új, felfelé ívelő élet megteremtése nem ment könnyen Romániában sem. Nehéz áldozatok, harcok, a belső ellenség, a régi legyőzése, az új harca az elavulttal — ez töltötte ki 11 év küzdelmét. Ezen az úton, ahol minden lépést kemény, céltudatos munkával kell kiharcolni, a Román Munkáspárt szervezi és vezeti a harcot, szüntelen munkálkodik a munkás-paraszt szövetség megerősítésén, harcol a termelés fokozásáért, a munka termelékenységének növeléséért, a takarékosságért, mert ezek a jólét alapvető feltételei. A párt az az erő, amely egységbe kovácsolja a romániai népeket a lenini-sztálini nemzetiségi politika elvei alapján. A román nép minden erejével a szebb holnap építését segíti elő s minden vágya a béke. Külpolitikája a nép akaratát tükrözi vissza, megvédeni a békét, biztosítani a nemzetek közötti együttmunkálkodást és biztonságot. Közös felszabadítónk, a Szovjetunió arra tanít, hogy nincs nagyobb erő, mint a népek összefogása, barátsága. A román nép szabad, boldog életének tizenegyedik évfordulóján együtt örülünk vele építőmunkája sikereinek és kívánjuk, hogy a jövőben is további nagyszerű győzelmeket érjen el a szocializmus építésében, a béke védelmében. A kísérleti- és kutatómunka a mezőgazdaság szolgálatában. Néhány nappal ezelőtt (augusztus 12-én) örökre lehúnyta szemét Thomas Mann, korunk legnagyobb német írója, aki ez év júniusában töltötte be nyolcvanadik évét. Ravatalánál egyesült a kultúra és humanizmus minden igaz hívének gyásza és bánata. A veszteség érzése annál hevesebb és mélyebb, mert Thomas Mann hatalmas életműve még nyolcvan éves korában sem volt lezárva. „Élete és munkássága olyan ritka magasságokba emelkedett, amely érettsége és öregkori bölcsessége éveiben a német irodalomnak, a német kultúrának és egész Németországnak mind jobban becsületére és dicsőségre vált.” Író és ember harcos egységbe központosul Thomas Mann művészi fejlődésében. Regényeiből, elbeszéléseiből és újságcikkeiből a nemes humanizmus és demokrácia erős hangja hallatszik. A fasizmus sötét évei alatt egyike volt azoknak, akiknek írásaiból a mi népünk is reményt merített. Bátran és határozottan állt ki sok éven át a béke mellett, az atomháború ellen, a német nép békés és demokratikus egyesülése érdekében. Thomas Mann nemcsak korának legnagyobb polgári írója, hanem egyúttal, ettől elválaszthatatlanul — csakúgy, mint irodalmi ősei, a nagy kritikai realisták —, kora társadalmának nagy nevelője is volt. Korea állami ünnepe Augusztus 15-én ünnepelte Korea népe felszabadulásának 10. évfordulóját. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a romokból támadt fel és ma Távol-Kelet békéjének jelentős tényezője. Boldogok és büszkék vagyunk arra, hogy bár távol vagyunk egymástól, bár népeink bőre különböző színű, más a nyelvünk és kultúránk, mégis közelállunk egymáshoz közös óhajainkban és céljainkban. Hisz a költő mindannyiunk nevében kiáltja: „Korea, te is hazám vagy, — mert minden fold az én hazám, — hol a szabadság vérben ázott — lobogója magasra száll.” Most, amikor a koreai nép tízéves szabadságát ünnepeljük, úgy érezzük, hogy ez évtized derekán, a legnehezebb időben mi is segítettünk a koreai népnek, amely kommunista pártja vezetésével útját állta a támadó túlerőnek. Segítettünk egy olyan nemzetközi légkör kialakításában, mely erkölcsileg megbélyegezte a betolakodókat. A csehszlovák üzemek dolgozói szeretettel készítik azokat a megrendeléseket, amely a koreai ipar megújhodását szolgálják. De segítettünk ennél még jelentékenyebb és maradandóbb módon: békeharcosan, politikailag is. Korea és Csehszlovákia népe büszke arra, hogy részese a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora testvéri országai hatalmas és legyőzhetetlen szövetségének, amelynek élén a Szovjetunió áll. E táborhoz való tartozásunk, a proletár internacionalizmushoz való hűségünk, biztosítják szabadságunkat, függetlenségünket, s új életünk építésének sikereit. S ha el is felejtenők, hogy Korea déli részében nem ünnepelhették augusztus 15-ét, eszünkbe juttatja maga a dél-koreai Haynau, a vén Li-Szin Man, aki nem tud belenyugodni a megváltozott, a genfi légkörbe és apró, hitvány, de veszélyes provokációkkal próbálja a régi nótát fújni. Ehhez a dallamhoz azonban már egykori pártfogói is egyre kevésbé hajlandók zenekart szolgáltatni. A világ nagyot lépett előre, örülünk koreai testvéreinkkel együtt, hogy az újra felkelő béke aranyló hajnalhasadásában ünnepelhetjük közös szabadságunkat. A szovjet kormánynak az a határozata, hogy a szovjet fegyveres erők létszámát ez év végéig 640 ezer fővel csökkenti — igen élénk visszhangot keltett a világsajtóban. Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok kormánya diplomáciai tanácskozások után elhatározta, hogy a négy hatalom külügyminisztereinek értekezletét — melyet a kormányfők július 23-án jóváhagyott irányelvei helyeztek kilátásba — 1955. október 27-re Genfbe hívják össze. A külügyminiszterek értekezlete mellett működik majd a négy hatalom közös titkársága. *** A bonni kormány a Szovjetunió augusztus 3-i jegyzékére válaszolva, közölte, hogy Adenauer szeptember 9-én szándékozik Moszkvába utazni és kérte a szovjet kormány hozzájárulását ehhez az időponthoz. *** Az Amerikában tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség vezetője meghívta az Egyesült Államok államainak kormányzóit a moszkvai mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. A kormányzók ezt a meghívást igen nagy érdeklődéssel fogadták. Statáriumot hirdettek ki Goában és Karwartól északra, India és Goa déli határán, portugál haderőket összpontosítottak. *** A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának határozata szerint ez év augusztusától kezdve 30 százalékkal csökkentik a munkások és alkalmazottak jövedelmi adóját. Ezzel egyidejűleg 30 százalékkal leszállítják a viziutakon, országutakon és az autóbuszokon lebonyolított közlekedés díjait. *** Az indonéz sajtó jelentése szerint a katonai rendőrség augusztus 12-én Dzsakartában letartóztatásokat eszközölt. Többek között letartóztatta Gondokuszomo volt igazságügyminisztert, aki egyben a nemzeti néppárt elnöke is volt, s nem egyszer erélyes intézkedéseket követelt a'külföldi töke indonéziai befolyásának kiküszöbölésére. Az atom- és hidrogénfegyver eltiltása ügyében tartott nemzetközi értekezlet augusztus 15-től Tokióban folytatja munkáját. *** Bonn és Berlin megegyezése elodázhatatlan politikai szükségszerűséggé vált — állapítják meg a nyugat-németországi lapok. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földmű-elésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7. — Telefon 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-46. — Fős- rkesztö Major Sándor. -- Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó, n. v., Bratislava, Krížkova 7. — N yomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. z., Bratislava, Ul. Ňár. povstania” — Évi előfizetés Kčs 20,8.0, fél év re Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta híiTapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél A—68683 ’ л
