Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-03 / 27. szám
10 FoIMves 1935. jaBus s. II. ért W! 26 szám if VADÁSZATI SZEME nintiiiiiiiimiiiniiiiiiii A si vAkiai vadAszvéoegyletek országos szövetségének .IIVATAf OS MET Г ÉKl.ETE. ľtimiimmmiiiihiiiiiiiiiniimii IIIIIIIIIIHIIMII 11Ш1|11Ш1|1|||1М|11|||1И1Ш1Н11111М|1Ш1|11! Országos bajnoki céllövőverseny golyósfegyverrel és kispuskával Június 4-én tartották meg Prágában köztársaságunk bajnoki versenyét, ahol golyósfegyverrel és kispuskával lőttek vadászcéltáblákra. Ezen a szép versenyen részt vettek legjobb lövőink: Маха főhadnagy, Šop, Perftian, Horák (prágaiak), Venček, Maier (bratislavaiak) Krasnec (zsolnai). Berenc (malackai), Vyhnálek (dévényújfalusi) s még többen azok közül, akik elérték az előző kerületi versenyeken az előírt eredményt. Az ez évi országos lövészverseny iránt nagy volt az érdeklődés. Már a kora reggeli órákban nagy élénkség volt a prágai lőtéren. A versenyt a testnevelési és sportbizottság képviselője nyitotta meg, utána a Csehszlovák Vadászati Szövetség képviselője üdvözölte a versenyzőket, végül a verseny vezetöbírája ismertette a verseny egyes pontjait. Az egyes versenyszámokat sorsolás alapján kezdték. A versenyzőt figyelmeztették, hogy sorsolás után azonnal készítse elő fegyverét, lőszerét és távcsövét. A versenyeket a nyírfajdkakas céltáblával kezdték kispuskával, • 50 méter távolságra lőttek 50 lövést. A versenyen Horák prágai versenyző vezetett négy szérián át, amikor is 100, 100, 10Ö, és 98 pontszámmal legyőzhetetlen.i :k látszott. Az ötödik szériánál azonban egy lövése félrecsűszott s így Maier pozsonyi versenyző mögött az ötödik helyen végzett. Ebből is láthatjuk, milyen heves s kiegyensúlyozott volt a verseny. Az eredmények a következők: 1. Šop 497, 2, Perman 494, 3. Hrneček 490, 4. Maier 486, 5. Horák 486, 6. Vanček 484, 7. Маха 484, 8. Krasnec 479, 9. Kapcunek 475, 10. Hone 475 ponttal (11-ik Berec, 12-ik Vyhnálek). Az őzbakcéltáblára 100 méterről lőttek. Ez már nehezebb versenyszám, mély kitartást és jó idegeket követel. Ezt a versenyszámot elejétől végig zsolnai lövészünk Krasnec elvtárs biztosan nyerte meg. Eredmények: első Krasnec elvtárs, zsolnai lövészünk, aki 125 elérhető találati pontból 87 pontot szerzett. Második Vanček 86, harmadik Horák 84, negyedik Šop 78, ötödik Маха 78, hatodik Berec 77, hetedik Hromada 72, nyolcadik Vyhnálek 70, kilencedik Bohata 66 és tizedik Maier 65 ponttal. A további verseny vadkancéltábiára 100 méter távolságra golyósfegyverrel ment végbe. 25 lövést kellett leadnia minden versenyzőnek. Ebben a versenyszámban is sikerrel szerepeltek szlovákiai lövészeink. A csehszlovák bajnokságot a prágai Маха nyerte el 250 pontszámból 208 pontnyi teljesítménnyel, második a pozsonyi Maier 192, harmadik Зегес 188, Krasnec Lajos Zsolnáról 187, ötödik Horák 185, hatodik Vyhnálek 185, hetedik Vanček 181, nyolcadik Hromada 180, kilencedik Šop 174 és tizedik Bohata 171 ponttal. Az idei versenyek színvonala elsőrendű volt. Különösen kitűntek szlovákiai versenyzőink, akik minden egyes versenyszámban bejutottak az első 13 versenyző közé, s 17 versenyzőt hagytak maguk mögött. Különösen jól lőttek Krasnec, Vanček, Maier, Berec és Vyhnálek elvtársak, akik a szlovákiai vadászoknak jó hírnevet szereztek. Megválasztották a sörét számozását A vadászatnál használatos sörét számozása nálunk Csehszlovákiában eddig külön rendszer szerint a nem zetközi számozástól eltérően történt. Hogy a zavaró különbség ne zavarja nemzetközi viszonylatban a lőszerrel való kereskedelmet s ennek használa tát, az Angliában, Szovjetunióban, A pórázon való vezetést a következő két módszerrel könnyen tanulja a kutya. A vizslát fal mellett vezetjük s ha előbbre ugrik, bal térdünkkel a fejét a falhoz szorítjuk. Ezt addig gyakoroljuk, amíg meg nem tanulja a rendes egyenletes lábmelletti járást. A másik mód az, amikor a szíjon vezetett vizslának jobb lábunkkal a mellső lábára lépünk, mikor előbbre ugrik. Ha a vizsla néhányszor érzi, hogy ez nem jó, megtanulja a rendes járást. Ez a két módszer kissé drasztikus ugyan, de sok vizslánál szükség van rá, mert a nehezen tanuló kemény vizslánál testi fájdalommal kell érzékeltetni mindent, máskülönben nem érünk el célt. A második lecke az „ülj” vezényszó megtanítása. A vizslát bálkézböl kell szíjon vezetni, a jobb kézben egy erősebb nem hajlékony vesszőt tartunk. A vizslával elindulunk s egyszerre megtorpanunk, balkézzel viszszarántjuk a vezetőszíjat, jobb kézzel pedig a hátunk mögött a vizsla farárra legyintünk s az „ülj" vezényszót mondjuk. Az ütés ne legyen erős s csak akkor üssünk rá a vizslára kissé erősebben, ha nehezen tanul. A vizsla az előbbi fogás alkalmazására feltétlenül leül. A vizslát néhány másodpercig ülni hagyjuk, azután újra elindulunk vele, közben persze megcirógatjuk. Menet közben azután az előbbi tanítást ism-teljük. Ezt a vizsla 10—15 perc alatt okvetlenül megtanulja, sőt mihelyt megállunk, ő is azonnal leül minden parancsszó nélkül. A vizslát okvetlenül meg kell tanítani, hogy üljön le, ha magunkhoz hívjuk, vagy megállunk. Amíg ezt a vizsla parancsszó nélkül nem teszi, nem kész a tanítása. A harmadik lecke legyen a „Hasalj" vezényszó betanítása. Nagyon jó vezényszó a „Le“ szócska is, sőt sokan a „Ropp” szót is használják. Ez már a vezető dolga. ) A vezényszó megtanítás következőképp történjen: A jobb kezünkben, jobb lábunk mellett hajlékony vesszőt tartunk s elindulunk a pórázon vezetett vizslával. Meßet közben hiirteleg Egyesült Államokban, Németországba n, Franciaországban, Dániában és Belgiumban használatos számozást vezet tűk be. Alábbi táblázat szerint a régi és az új számozás közti különbséget tüntetjük felt i megfordulunk a vizslával, magasra emelve a vesszőt, rálegyintünk ä hátára s kimondjuk a vezényszót. Ha a vizsla egy kissé félénk természetű, akkor a gyakorlatot óvatosabban kell folytatnunk. Ilyen vizslára nem szabad ráütni, csak rálegyinteni. Azután az ilyen vizsla rendesen sokkal tanulékonyabb, mint a keményebb kutyák. Ezt a gyakorlatot a vizsla sokszor már egy negyedóra alatt megtanulja. Nemcsak parancsszóra, hanem füttyjelre, sőt karmozdulatra is azonnal léhasal. Ennek a gyakorlatnak'megtanítása más módon is könnyű. Az ülő vizslát egyik kezünkkel a hátán, a másikkal a fején lefelé nyomva, közben a parancsszót ismételve egészen a földre nyomjuk, azután a két mellső lábát rendesen kiigazítjuk a fejét a földre szorítjuk, a hátsó lábát is, rendesen eligazítjuk, hogy ne feküdjön ferdén. így is megtanulja a vizsla a fekvést, ha nem akarunk vesszőt alkalmazni. Már másnap szóval, karmozdulattal s füttyjellel folytatjuk a gyakorlatot. . A gyakorlatot 4—5 napon át folytatni kell. Azután következzen a lövéshez való szoktatás. Riasztópisztoly, s ha ez nincs, néhány lövés sörétespuskából, sőt jó erős pattogó ostor is megfelel. Amikor kimondjuk a „te” vezényszót, vagy füttyentünk, abban a pillanatban elsütjük a fegyvert, vagy pattintunk az ostorral. Ezt a gyakorlatot a vizsla nehezebben tanulja meg, de 7—8 nap alatt ez is megy. Hozzászokik a durranáshoz s lövésnél nyugodtan fekve marad. A negyedik lecke a „Vissza" vezényszó megtanítása. A vezetöszfjon tartott vizslát elengedjük. Amikor1 észreveszi, hogy szabadon van, minden vizsla előre szalad. Néhány lépésről megdobjuk egy kis botocskával, vagy kaviccsal s rákiáltunk „Vissza”. A vizsla könnyen tanulja meg ezt a vezényszót s ha később nem is találjuk el s kaviccsal csak a suhogását hallja, már visszajön. A vizslát minden sikerült gyakorlat után meg kell simogatni, jutalmazni. (Folytatjuk) Jól kelnek a fogolycsibék Országos Szövetségünk vágvecsei kamrázó állomásán nagy a forgalom. Naponta hordják a területekről a fogolytojást, volt úgy, hogy egy nap alatt több mint négyszázat behoztak. Már szünőben van a tojás szedése, mert a kaszálás lassan mindenütt befejeződik. A fogolytojást külön keltetőgépekben keltetik. Nagyon jól kel a fogolycsibe, alig van veszteség s ezt is az okozza, hogy már kihűlt, elhagyott fészekből szedett tojást hoztak be keltetni. Már kereken 4000 darab fogoly kelt ki s jönnek sorba -z egyes vadászgazdák a csibékért, hogy azután elhelyezzék őket kint a területen. Nagyon jól beváltak a fogolykakasok, melyeket a kamrázó állomás külön erre a célra teleltetett ki. Ha vége lesz az akciónak az eredményről külön tudósításban számolunk be. Még csak annyit, hogy ez idén a tojásszedési akció a tavalyinak négyszeresére emelkedett. ★ A kakukk Erről a titokzatos szép madárról sok monda, sok nóta szól. Vannak, akik károsnak mondják. Azonban többen szeretik, mint minden szabadon élő más madarat. A kakukk vándormadár. Elég korán, a hideg ősz beállta előtt vándorútra kél és csak április második felében tér vissza kedves hazájába, az erdőbe. A kakukk fészekrontó madár. Tojásait más madarak fészkébe rakja. A nagyra nőtt kakukkfióka a többi madárfiókákat kiszorítja a fészekből. Ézért káros, azonban van egy mbs nagyon f&ntos jó tulajdonsága amiéit minden bűnét meg kell bocsátanunk. Táináiéka fo'képipen kártékony hernyókból, lárvákból, rovarokból áll. Szereti a cserebogainkat, legyeket, lepkéket, szöcskéket, stb. Később, ősz felé megeszi a bogyót is. Növényi táplálék t inkább fiatal példányuk gyomrában találni. A kakukk nagyon falánk, legjobb hernyópusztító madarunk. Ezért az erdő, mező és a kertek legjobb orvosa. Nagyon jó tulajdonsága, hogy elfogyaszjta a szűrös hernyókat is. Sokszor az erdőn alig akad más állat. amely ezeket a veszedelmes hernyófajtákat pusztítaná. Sokszor előfordul, hogy azokon a helyeken, ahol a szőrös hernyó elszaporodik, a kakukk tömegesen megjelenik, addig tdnyázik ott, míg a hernyókat elpusztítja. A kakukk sok olyan nuidár fészkében is költ, amely nem mondható hasznosnak. Azt a kárt, amelyet a hasznos madarak fészkében ‘ tesz, nem szabad túlbecsülni, mert a kakukkfióka ott is több hernyót elfogyaszt, mint a kiszorított négy-öt i fióka. Az anyamadár alig győzi neki hordani a hernyós rovart. Ha a kakukkot bántjuk, magunknak ártunk vele. Sokan összetévesztik a karvallyal, süt egy régi német tévhit szerint a kakukk télire karvallyá változik. Mikor e kedves madarunkat hajijuk az erdőben kakukkolni, gondoljunk arra a nagy haszonra, amelylyel a kártevők pusztításával щфо ás meaöggzdűeminkmajt hg-jjs, A sörétszem nagysága m/m. A régi számozás»! Az újj sSámozös 2,00 M 9 2,25 13 8 2,50 12 7 2,75 11 6 3,00 10 5 3,25 9 4 3,50 8 3 3,75 7 2 4,00 6 • 1 4,25 5 0 4,50 4 2/ 0. Ha sörétes töltényt vásárolnak, ne felejtsék el megkérdezni az elárusítóban, hogy régi, vagy új számozású a söréttöltés, nehogy tévedésből más nagyságú sörétet kapjanak. A vizsla oktatásáról MÉHÉSZET A raizás vége Minthogy a méhcsaládnak rendszerint csak egy elfogadott, elismert anyja van, a rajzás után a fölösleges fiatal anyák kikerülhetetlen sorsa a halál. A fölösleges anyák kiirtására, ha meg nem előzik a munkások, maga az anya is vállalkozik s a még ki nem' ürült bölcsőket rendesen a felső részükön — ahol a fejlődő rovar alteste van, maguk a bölcsők pedig nincsenek kibélelve — oldalról szokta felbontani, ami szinte hihetetlen gyorsasággal történik, a következő pillanatban leszúrja a növendék anyát, a munkások aztán megtágítják a rést, kivonszolják a halottat, nedveit kiszívják, a maradványokat pedig kitakarítják a lakásból. Ha tehát a rajzás folyamában több, oldalról felnyitott bölcsőt látnánk a kaptárban: bizonyosak lehetünk abban, hogy a méhcsalád a tovább való rajzást beszüntette. Megtörténik, hogy egy-egy érettebb fiatal anya megsejtve a veszedelmet, maga nyitja meg a bölcsőt és sikerül is menekülnie a kaptárból. S ha kedvez neki a szerencse, szíves fogadtatásban is részesül valamely anyátlan családnál. Ellenkező esetben pedig, mint száműzött mindenektől elhagyatva pusztul el. Hogy véget ért a rajzás, kétségtelen jele, ha megszűnik az anyák feleselése és egyidejűleg a fiatal anyák egy része élve menekül, másik részét pedig — melyek között egészen éretlenek is vannak — holtan dobják ki a kaptárból. Végül a belső vizsgálat arról is meggyőz bennünket, hogy födött anyabölcső nincs már a kaptárban, a sejtekben pedig rendes munkásfiasítást találunk, bizonyos 1 tehát, hogy a fiatal anya már megtermékenyült. Az anya magtalanságának tünetei A magtaianság akkor következik be, ha az anya olyan szervi hibákban szenved, mely útját állja a peték képződésének, vagy letételének; ilyen lehet a petefészek, vagy a hüvely rendellenes fejlődése, esetleg az, hogy az anya a hímivarszervnek párosodás alkalmával beszakadt maradványaitól nem bírja magát megszabadítani. De elég egy esés, vagy a fullánknak fegyver gyanánt való használata, hogy az anya végképpen beszüntesse a petézést. Az is megtörténik, hogy a rendellenesen képződött peték kifejlődés# nélkül maradnak. Az arnyamagfalanság felismerését nehezebb; de helyes nyomra vezethetnek bennünket a következő jelek: 1. Magtalan anyja van a családnak, — mely gyakran alig különbözik a munkásaktól, így nagyon nehezen ismerhető fel — ha a munkáslépeken tömött csoportba húzódva vannak a méhek. 2. Habár keveset, de mégis munkássejteket építenék; ajnyabölcsöket pedig nem alakítanak. í. Rajoknál bizonyos az anyátlanság, ha az építmények hetekig, hónapokig fehérek maradnak. 4. Ha a méhek nem' nyugtalanok s viselkedésük a többiekétől nem különbözik. , 5. Ha a gyanús családnak nyílt munkásfiasítást adunk és a méhek nem alakítanak anyabölcsőket, bizonyosak lehetünk benne, hogy a csa'ádnak magtalan anyja van. 6. Ha már régebbi a nyanús állapot s a méhek ismételt próbára sem alakítanak anyabölesöket; mikor legerősebben járnak a méhek; állítsunk helyére — csak néhány percre — egy hagonló formájú anyáskaptárt; ha a gyanús kaptár méhei ebbe is habozás nálkül mennek be, bizonyos, hogy magtalan anyja van a gyanús családnak, ha pedig sehogysem akarnak bemenni vagy ha bementek is, rögtön kijönnek, és nyugtalanul szaladoznak akkor anyátlan a család. Ha a gyanús kaptár nem mozdítható ď в helyéről, egy anyáskaptárból söpörjünk néhány méhet a kijárónyílés elé a küszöbre, ezeknek hasonló vfselkedéséből is megtudhatjuk, vajon magtalan anyja van-e a családnak, vagy a Gsalád anyátlan. Érett méz Az a méz, amit akácvirágzás közben vagy tarlóvirágról lázas gyorsasággal perget a méhész a nyitott, vagy csak részben befedett sejtekből, még nem teljesen .besűrűsödött méz és ennek legfeljebb 75 százalék cukortartalma van. Az a méz pedig, amit a teljesen befedett sejtekből nagy hordás után pergetünk, már teljesen besűrűsödött s ennek cukortartalma 84-85 százalék. Az ilyen méz nem erjed, tehát nem sanvanyodik. De különben * kár volna a méhcsaládot mézhordás idején tsz amikor rrtfftr den perc drága, bármiféle nagyobb művelettel, főképpen mézelszedéssel háborgatni. Hordás közben az éretlen méz pergetése helyett kettős mézürt helyezzünk a családokra. A megteltet felülre, az üreset pedig alája helyezzük, ez ezért is nagyon jó, mert a méheknek főhordás idején nagyobb helyre van szükségük a víz elpárologtatására. A sok kereten jobban szét tudják szórni a mézet és így a párolgás is meggyorsul. APRÓ HÍREK A rajszállító láda nagysága (Schweizerische Bienenzeitung, 1955. május). Gyakori hiba, hogy a rajt igen kicsi ládában küldik. Helyes nagyság: minden kiló rajra 12—13 1. Háromkilós rajnak 40 cm hosszú, 35 cm széles és 30 cm magas láda alkalmas . Szellőzés: oldalt és fölül. Az oldalsó rostaszövet 12 cm széles, a láda teljes hosszúságára terjed és csak féloldalt van. A felső szellőző 10 cm átmérös környílás rostaszövettel takarva. Ha nagyobb biztonság szükséges, mindkét oldalra lehet rostát szegezni. A felső rostát két, ferdén a tetőre szegezett léc védi, hogy a ládára helyezett postai csomagok a szellőzőrést el ne zárják. ф A méhek táplálékának vitamintartalma (Deutsche Bienenwirtschaf t 1955. május.) — Koch. A. würzburgi előadásának kivonatát közli. Sok В-vitamint találtak a zsálya,' sáfrány, hóvirág és. a fűz virágporában, Az akác, harangvirág, bokrétafa (vadgesztenye), kankalin és alma virágpora is gazdag vitaminban. A vizsgált virágporok negyedrésze azonban nagyon kevés B-vitamint tartalmazott. Eddig Is tudtuk, hogy a különféle virágporok fehérje és olajtartalma, tehát táplálóértéke nem ugyanaz. Most kiderült ez a vitamintartalomról is. Érdekes Kochnak az . a megáľapítása is, hogy egy csomó vizsgált mérgező növény virágpora ártalmatlan a méheknek. Gyümölcsfák és bokrok nektártermelése (Pcselovodsztvo, 1955. 4.) A Méhészeti Intézet tanulmányozta egyes gyümölcsfajok hektártermelését. A kapott eredmények szerint a gyümölcsfák és bokrok hektáronként a következő mennyiségű cukrot termelték. Piros ribizke 14—35 kg, fehér ribizke 8—18 kg, szilva 15— 37 kg, meggy 4—25, kg, körte 8—13 kg, alma 16—47 kg. Érdekes, hogy a cukortermelés nemcsak fajonként, hanem fajtánként is sžéles határok között váltakozik. Piros ribizkéből pé'dául a Viktória 35 kg, a Hollandi piros csak 18 kg cukrot termelt. Az eleség hatása a méhcsalád fejlődésére (Pcselovodsztvo, 1955. 4.). Érdekes kísérletet végzett Podoba E. G. a harkovi egyetemen. Méhcsaládok elesésébe pajzsmirigy-készítményt, here-, álca- és herebáb-kivonatot, állati vért. é# heteroauxint kevert. Ellenőrizte, milyen hatással vannak ezek az anyaggá a flftsjtas fejlődésébe és & családok hozamára. A pajzsmirigy-készítmény, a herebáb-kivonat és heteroauxin a méhek fejlődési idejét megrövidítette. Legnagyobb hatása a pajzsmirigy-készítménynek volt. A munkásméhek fejlődése 17 napra rövidült. A hasítás terjedelme is ezekben a családokban volt a legnagyobb. Ezek adták a legtöbb mezek
