Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-21 / 34. szám

4 Földműves 1955. augusztus JÍ. Й j’ népünk érdeke: MINDENKI HIÁNYTALANUL TELJESÍTSE BEADÁSÁT Szívügyük a falu becsülete Szűkszavúan, alig-alig beszéltek róla a múltban. Leginkább csak a jászóvári premontrei prépostságon em­legették. De itt sem azért, mintha na­gyon szívükön viselték volna a lele­szi nép sorsát. Papi szó diktálta itt a munka ütemét, hiszen a község ha­tárának több mint a felén egyházi birtok terpeszkedett. Amíg a cselédek keményen megdolgoztak a mindennapi betevő falatért, addig a fehércsuhások egész hada dorbézolt, élvezte a sem­mittevés gyönyöreit. E sötét kor rossz emlékei lassan a homályba vesznek. Ha olykor-olykor fel is vetődik a lelesziek emlékezeté­ben a lealáztatottságnak, kiszipolyo­zásnak ez a fertője, csak megacélozza tettrekészségüket, új erőt önt beléjük. Az egykori kisemmizett cselédek, nyo: morgó kisparasztok ma saját sorsuk irányítói. Egy közös, nagy családot alkotnak. A szövetkezetben találták meg gondtalanabb, könnyebb életük kulcsát. A közös tervezés, a közös tett, a közös munka újtípusú embe­rekké alakítja őket. Gondol átmenetük is megváltozott. Ezt mutatja az is, hogy egyik legfőbb feladatuknak tart­ják az állam iránti kötelesség teljesí­tését. „Feltornásszuk 200 százalék­ig " A kétezer hektáros szövetkezeti gaz­daság irányítója Dobos Imre, szövet­kezeti elnök adja meg e kérdésre a megfelelő választ: — Alaposan kihasználtuk a gépi munkaerőt. — Négy kombájn vágta a gabonát, két önkötöző gépet is üze­meltettünk, ugyanakkor nem voltunk restek megfogni a kaszanyelet sem. Csakis így sikerülhetett, hogy idejé­­jében százszázalékon felül eleget te­hettünk beadási kötelezettségünknek. — Beszél elért szép munkasikereikről, de tekintete a távotba révedez-Vf majd «Mb szemét a nagykiterjedésű új szőlő­ültetvényen pihenteti... — Ha min­den jól megy — folytatja — feltor­násszuk 200 százalékig. A gondos, előrelátó elnök szavai hi­telesen csengenek. A kétszáz száza­lékba beletervezte a rizst is, ami szép termést ígér. Hárőm hektárnyi mák­juk is, amit kombájn segítségével csé­pelnek — olyan busás jövedelemmel kecsegtet, amire nem is számítottak. Habár közepes a termés — a három hektár megadja a 20—25 mázsát. A négy-öt ezer korona kiadást leszámítva mintegy 30 ezer koronát könyvelhet­nek el mákból. Körülbelül 500 hektárnyi gaboná­juk is visszafizette a reáfordított fá­radságot. Búzából 24, árpából 26.5, rozsból szintén 24 mázsát tesz ki ter­­méshozanlük hektáronként. A jó ter­més sikerének titka: nyomban az ara­tás után elvégezték a íarlóhántást. ha­ladó termelési módszereket alkalmaz­tak és betartották az agrotechnikai követelményeket. Most sincs más tar­lójuk hántanivaló, csak a még csé­­peletlen keresztek helye. A jólét, a bőség alapja Jövedelmük fő forrása: az állatte­nyésztés. Ez kiviláglott az elnök sza­vaiból is, amikor azt mondotta: — Másfél évig ledolgozott munka­­egvségekre járó pénzt a szabad áron értékesített sertés és szarvasmarha biztosította. Ez segített ki bennünket annakidején a kátyúból. Ma a szövetkezetnek 700 szarvas­marhája, 1700 birkája és 1400 sertése van. Ezenkívül a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságából sem hiányzik a tehén és a sertés. A faluban is van mintegy ezer sertés és kétszáz szarvas­­marha. Tehát mindent egybevetve sok­kal nagyobb az állatállomány létszá­ma. mint bármikor azelőtt. Az öntudatos lelesziek tudják, hogy A jűszói szövetkezeti tagok példásan teljesítették gabonabeadási kötelezett­ségüket. Harminc vagon gabonát ad­tak be terven felül. A községben az egyénileg gazdálkodó parasztok is ele­get tettek az állam iránti kötelessé­güknek. *** A bratislavai kerület elsőként tel­jesítette Szlovákiában Mi százalékra szénabeadási tervét. Ehhez a szép eredményhez hozzájárultak a kerület EFSZ-ei és az egyénileg gazdálkodó földművesek is. Az őszirepce beadá­sénak teljesítése után immár kétféle növényi termény beadásával végeztek és most már csak a gabona- és bur­­gonyabeadást kell befejezni. *** Augusztus 13-án a Karlovy Vary-i kerület 100,23 százalékra teljesítette szénabegyűjtési tervét. *** (Hl) Állati termékek beadási az Ipolysági járásban: Első az ipolysági EFSZ, amely ser­téshúsbeadását 120, a marhahúsét 149, tejbeedását 133, tojásbeadását pedig 229 százalékra teljesítette. Ipolynyék: sertéshúsnál 123 száza­lékos, marhahúsnál 114 százalékos, tejnél 149 százalékos, tojásnál 179 százalékos teljesítés. Nagyfalu: sertéshús 130, marhahús 187, tej 103, tojás 112 százalék. Említésre méltók még az egyház­­maróti, kistúri, magyarádi, gyügyi, középtűri, inolyviski és tompái szö­vetkezetek. Az ipolysági magángazdák lemarad­tak és az egyházmarőtiak kerültek az első helyre, akik sertéshúsból 123, marhahúsból 177, tejből 91, tojásbői (F' Ki fás az 1. oldalról) földműves esete, aki 30 mázsa sör­árpát adott be terven felül, melyért több mint 4500 koronát kapott, föld­műveseink tudják, hogy a terven felül beadott gabonáért nagyobb pénzösz­­szeget kapnak. A munkaverseny mag­vait köztük is el kell hinteni, hiszen ók azok, akik ma még ökrösfogat után ballagnak a barázdában, de be­lőlük lesznek a közeljövőben az új szövetkezeti tagok. A szocialista mun­kaverseny az új ember nevelésének egyik hiyágfts ^Jjíöze. 116 százalékra teljesítették beadási kötelezettségeiket. *** (ML) Repcefelvásárlás a nyitrai ke­rületben. Augusztus 1-én a nyitrai kerület 100 százalékra teljesítette az őszi­repce felvásárlási tervét. Először a zselizi járás, majd a nyitrai kerület lett államunk összes kerületei között az első. Dolgozóink azonban nem elégedtek meg a 100 százalékos tervteljesítéssel, hanem hozzáláttak annak túlteljesíté­séhez. Már az első héten szép ered­ményeket értek el. A nyitrai kerület 108,1 százalékos teljesítményéhez csatlakoztak: Bánovce, Aranyosmarót, Tapolcsány, Zseliz, Ögyalla, Párkány, Surány és Galgóc járások is. Különös figyelmet érdemel a bánovcei járás repcefelvásárlási tervének túlteljesíté­se: már augusztus első napjaiban 312 százalékot értek el; a tapolcsányi járás 204 százalékos eredményt mu­tathat fel a repcefelvásárlásban. »** A pardubicei kerület 100,3 száza­lékra teljesítette a repce begyűjtését. *** Szombaton és vasárnap a kassai ke­rület számos brigádosa segítő kezet nyújtott a szövetkezeti tagoknak az aratási, betakarítási és cséplési mun­kálatoknál. Estére a szalánci. szinai, nagyidai és más EFSZ-ek csaknem 5 vagon gabonát adtak be. A sacai szö­vetkezeti tagok pedig a beadás 100 százalékos teljesítése után büszkén jelentették, hogy ezen felül még to­vábbi 5 vagon gabonát adnak be ter­ven felül. Az elkövetkező napok egyik leg­fontosabb feladata a csépié? befejezé­se és a gabonabeadás maradéktalan J teljesítése. Ettől függ dolgozó népünk 1 egész évi kenyere, és országunk etos­­sége. Életszínvonalunk állandóan e­­melkedik, dolgozóink igényei egyre növekednek, több mezőgazdasági ter­ményre van szükségünk. Ne legyen hát országunkban egyetlen szövetke­zet, egyetlen földműves sem, aki ne nyújtana segédkezet népünk kenye­rének biztosításához. Ez mindannyiunk kötelessége. népünk élelmiszerellátását szövetkeze­­teseinknek, dolgozó parasztjainknak keli biztosítani. E szerint is cseleked­nek . Mindnyájuknak szívügye a szö­vetkezel, a falu becsülete. Védik is minden erejükkel, hogy csorba ne es­sék rajta. íme a meggyőző tények: a szövetkezet (egyéni szektor nincs) egészévi beadását sertéshúsból 180, marhahúsból 90, tojásból 170 és tejből 100 százalékra teljesítette. Ebből is kitűnik, hogy Lelesz dolgos népe eszé­vel. szívével, meggyőződésével közös ügynek tekinti az ország ügyét, ba­ját; nemcsak vállalja a terhekből rá­eső részt, hanem túl is teljesíti x eb­beli feladatait. Lelesz és Perbenyík példája buzdítson Jóllehet számos példa azt igazolja, hogy az idén a gabonabeadás jobban halad, begyűjtő szerveinknek még sincs elbizakodásra okuk. A királyhelmeci járásban jóval előbbre állanak a csép­­léssel, mint a szomszédos járások, a begyűjtés mégis csak csigatempóban halad. A királyhelmeci járás számos községe még meg sem kezdte beadása teljesítését. Jobb politikai felvilágosító munkára van szükség úgy a helyi szervek, mint a begyűjtési üzem dol­gozói részéről. A Begyűjtési Minisz­térium járási meghatalmazottja, a be­gyűjtési üzem dolgozói és a helyi nemzeti bizottságok kövessenek el min­dent, hogy a termelők becsületesen teljesítsék a reájuk kirótt kötelességet. Lelesz és Perbenyík után a többi község szövetkezetein és dolgozó pa­rasztjain a sor. A beadási határidő augusztus 20-án lejár. Késlekedésre tehát nincs idő! Azokkal szemben, akik szándékosan halogatják a beadást, ki­búvókat keresnek, nem lehetünk kö­nyörületesek. Népünk kenyeréről van szó! Kováes István Példásan teljesítik beadásukat Migléc község lakosai már hatodik éve közösen gazdálkodnak. Évről évre szebbek az eredmények, úgy, hogy már szövetkezetük a revúcai járás legjobbjai közé tartozik. Példásan teljesítik beadási kötele­zettségüket. Hús-, tej- és tojásbea­dásukat már az egész évre teljesí­tették. A Nagy Októberi Szocial'sta Forradalom tiszteletére vállalták, hogy terven felül 100 mázsa sertéshúst, 10 ezer liter tejet és 13 ezer tojást adnak be. Eddig már 68 mázsa ser­téshúst, 3 ezer liter tejet és 4500 tojást adtak vállalásuk törlesztésére. 100 százalékos kötelezettségük telje­sítését is biztosították — 132 sertés helyett 267-et nevelnek. A marha- és tyúkállomány szintén túlhaladja a tervet. A kedvezőtlen időjárás nem zavarta a migléci szövetkezet aratását. A kombájnnal learatott árpából 100 szá­zalékra teljesíteette beadását. Tavaly 3 vagon sörárpát terven felül adtak be, ez éven ezt a mennyiséget 7 va­gonra akarják emelni. Nem feledkeznek meg a takarmány betakarításáról sem. Egy új villany- és vízvezetékes marhaistálló építését a közel jövőben fejezik be. A szövetkezetesek elégedettek. Seszták András 70 éves tag a követ­kezőket mondja: — Végre jó helyre kerültem, öreg­ségemre. Hat évvel azelőtt sokat gondolkoztam, belépjek-e, vagy sem. Nehéz volt az elhatározás. Gyermek­koromtól szolga voltam, és csak a háború után jutottam 4 hektár föl­demhez. Ma már iátom, hogy helye­sen cselekedtem. Mint éjjeli őr 800 koronát keresek havonként. Sohasem volt ennyim azelőtt. Mató Pál. Példás földműves Bőd Bemát kisgazda, a sirkovcei HNB tagja, bő termést ért el ebben az évben. Nem egész egy hektáron 24 mázsa elsőrendű búzája termett. A kormány felhívás titán pedig elhatároz­ta, hogy beadási kötelezettségét idő­ben teljesíti. Még a szombat folyamán gabonabeadását 110 százalékra telje­sítette. ősszel a širkovcei EFSZ-be szándékszik betépQi, B. J. Versennyel a cséplés és a gabonabeadás sikeréért Silóznak, hogy több legyen a lej A gabonabegyűjtés mellett a silózásról sem feledkeznek meg a szövet­kezetek tagjai és az állami gazdaságok dolgozói, Az eperjesi kerületben folyik legjobban a silózás, ahol a tervet ezidáig 36, és a besztercebányai kerületben, ahol a silózási tervet eddig 25 százalékra teljesítették. A Stráž nad Myjavou-i szövetkezet nagyrészt a bő silótakarmánynak köszönheti, hogy időterv szerint 100 százalékra tudja teljesíteni a tej­beadást, a marhahúsbeadást pedig 109 százalékra teljesítette. A silózásra tehát ebben az évben is nagy gondot fordítanak. Az elmúlt hét végéig 800 mázsa silót készítettek. Tervük az, hogy minden szarvasmarha szá­mára 40 mázsa silót készítenek télire, hogy ne csökkenjen, hanem emel­kedjék a tejhozam. Vessük el idejében a repcét A természetben nincs megállás. Alighogy az aratás és cséplés befe­jeződött, máris itt a vetés ideje. Az őszi repce, őszi árpa sikeres termesztésének egyik fontos előfel­tétele a korai vetés. Ahhoz azonban, hogy korán vethessünk, talajunkat idejében elő kell készítenünk, meg kell munkálnunk. A jól elvégzett tarlóbuktatás után a föld 4—5 hét alatt beérik, kizöl­dül. A kizöldült tarlót középmély, vagy az úgynevezett nyári mélyszántással leszántjuk 20—22 cm mélységre. A szántást lehetőleg gyűrűs hengerrel azonnal lehengerezzük; természetesen a henger előtt még boronát is járatunk az eke után. Ha a talaj állapota úgy kívánja, alkalmazhatunk tárcsás bo­ronát is, de az utolsó munka mindig a hengerezés legyen. Ha a repce elöveteménye korai bur­gonya volt és utána a talaj gyom­mentes állapotban maradt vissza, a szántás, mint talajlazítás sokszor mel­lőzhető is, helyette kultivátorral, vagy tárcsás boronával készítjük elő a magágyat. Ilyen talajban sokszor igen nagy repcetermést tudunk elérni. Mindenesetre biztosítanunk kell a talaj kellő ülepedését, vagyis azt, hogy a mag ne kerüljön friss szán­tásba. Ha a vetőszántást nem tudjuk leg­alább 2—3 héttel a vetés eiőtt ke­resztülvinni, úgy mesterséges tömí­téssel, hengerezésel kell biztosítanunk a talaj megfelelő tömöttségét. Külö­nösen akkor szükséges a hengerrel való talajtömítés, ha például a máso-Jó, ha tudják A repedt tojást is megfőzhetjük a­­nélkül, hogy kifolyna, ha a vízbe bő­ven teszünk sót vagy ecetet. — A be­horpadt tojást pergamen-papirosba burkoljuk, melyet előzőleg olvasztott zsírba mártottunk. A papiros két végét összecsavarjuk és cérnával meg­kötözzük. A tojást ezután óvatosan a vízbe süllyesztjük. *** — A haszontalan Janika már me­gint betintázta a nadrágját! — Sebaj, szomszédasszony, nem o­­lyan nehéz azt kiszedni! Nedvesítse meg a foltot egy kis langyos szódás vízzel, majd dörzsölje le egy kis tisz­ta vízzel! Ha még ezután sem enged­ne, csöpögtessen rá egy kis citrum­­levet! Ez biztosan kiveszi. *** Igen gyakori eset, hogy kisgyere­kek üveggolyót vagy egyéb kis tár­gyakat fülükbe vagy orrukba dugnak. Sose próbáljuk ezeket tű vagy más hegyes tárgy segítségével kihúzni, hanem csepegtessünk óvatosan lan­gyos vizet vagy meleg olajat a iülbe vagy az orrba. Ha ez nem segít, men­jünk a gyerekkel azonnal orvoshoz. *** Meleg időben a hús gyorsan rom­lik. Ha nem akarjuk aznap megfőzni vagy megsütni és nincsen hüs pin­cénk vagy jégszekrényünk, a húst könnyen tartósíthatjuk egy kis ecet segítségével. Forraljunk fel 1 liter ezetet 6 deka cukorral és 6 deka só­val, hagyjük kihűlni és tegyük el üvegekbe. Ha ezzel a folyadékkal a húst kissé megkenjük, friss marad. *** MIT FŐZZt’NK? Tökszeletek: A fiatal tököt lehá­-mozzuk, kimagozuk és kockákra vág­juk, majd pár percig főzzük és hús­darálón keresztüldaráljuk egy kis hagymával. A vizet leszűrjük és a megdarált toköt összekeverjük egy kis liszttel, zsemlyemorzsával és 1 tojással. Ízlés szerint megsózzuk és megfuszeí^z^ük, azután аубкалаЩ dik termés utáni here- vagy lucer­­natarlőn repcét vetünk. Here és lucernatarlóba vetett rep­cénél sohase feledkezzünk meg a ké­sőbb bekövetkező nitrogén túlsúlyról, habár a repce megkívánja a nitrogén­ben dús talajokat. Mák és len elóvetemén.y esetén rendszerint nem kell tarlóhántást vé­gezni, ha a talaj tiszta, gyommentes, de ha a talaj gyomosan maradt visz­­sza, nem szabad a tarlóhántást el­mulasztani. A fentiekből látjuk, hogy a helyes agrotechnika, azaz a talaj előkészí­tése mindenkor az előveteményekhez igazodik, A repce szereti a tápanyagokban gazdag talajt s az ilyet bő termés­hozammal hálálja meg. Ezért a repce, alá sokan istállótrágyát is használnak. Elkésett trágyázást, vagy szalmás trágya felhasználását feltétlen kerül­nünk kell. A műtrágya mennyisége elsősorban att-Л függ, kapott-e a repce istállótrágyát, vagy sem. Istállótrágya adagolása esetén hek­táronként 150—200 kg szuperfoszfát, 100 kg 40 százalékos kálisó és 80—100 kg kénsavas ammonium lesz a meg­felelő mütrágyamennyiség. Ha nem adunk istállótrágyát a repce alá, úgy 300 kg szuperfoszfát, 200 kg 40 százalékos kálisót és 200 kg kénsavas ammóniákot adhatunk átlagban hektáronként. Természetesen a pontos műtrágya^ adagolást mindenkor megfelelő talaj« tápanyag-vizsgálat után lehet csak megszabni. Dr. Ing. A. Frideck». az asszonyok forró zsírba tesszük, szétlapítjuk és világosbarnára sütjük. Borsószeletek: Zöld- vagy száraz­­borsót főzzünk meg sósvízbe« és tör­jük át szitám, keverjük össze egy kis liszttel és formáljunk ebből kis sze­leteket, majd mártsuk tojásba ás zsemlyemorzsába és süssük ki forró vajban vagy zsírban. *** Szalonnás omlett: 6—10 deka füs­tölt szalonnát apró darabokra vágunk és kisütünk. 2 zsemlyét is nagyobb kockákra vágva kevés tejben megáz­tatunk, vigyázva, hogy folyékony ne legyen. Ha puha, 2 egész tojást ütünk a zsemlyére, hozzáadjuk az apró sza­lonna töpörtyűt, kevéske sőt, össze­állítjuk s a visszamaradt zsírban, le­­vesmerökanállal szakítva omletteket sütünk, világos pirosra mindkét olda­lán. Főzelékre feltétnek használhat­juk. *** Hamis karaj: A maradék sültet vagy pörköltet apróra vágott zöldpetrezse­lyemmel összevegyítjük, leőröljük, a húsnak megfelelő mennyiségű főtt át­tört burgonyával összeállítjuk. Ha száraz volna, kevés zsírt teszünk noz­­zá, sóval, borssal ízesítjük. Hengert formálunk belőle, ujjnyi szeletekre vágjuk; petrezselyemgyökérből kis­­ujjnyi vastagságú darabkát teszünk a karajok végébe, a csontot jelképezve. Lisztben, tojásban, zsemlyemorzsaban megforgatva, forró zsírban kirántjuk. Főzelékre jó feltét. *** Májaskenet: 15—20 dkg disznómá­­jat hagymás-pap. íkas zsíron poiKólt­­nek készítünk. Ha puha, sózzuk és kissé borsozzuk, fél áztatott kipréselt zsemlyét, 5 dkg füstólt szalonnát, 1 darab héjában megfőtt burgonyát te­szünk hozzá s a húsőrlőn legalább két­szer átdaráljuk, hogy szép síma le­gyen; mustárral ízesítjük. Kenyérre kenve használjuk fel, porceilán edény­ben bűvös helyen pár napig eláll.

Next

/
Thumbnails
Contents