Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-08-14 / 33. szám

1955. augusztus 14. Földműves 5 Egyre többen látják jövőjüket a szövetkezetben Gyorsítsuk meg a gabonabeadást, ettől függ az ország kenyere A délszlovákiai járásokban számos szövetkezet és egyénileg gazdálkodó földműves időben befejezte a csépiéit és teljesítette gabonabeadási kötelezettségét. Az utóbbi napokban egyre több tervenfelüi beadott ga­bona gyűlik össze a felvásárló üzemekben. Az aratás már az északi járásokban is teljes ütemben folyik. Az idei terménybegyűjtésben a gépeké a döntő szó. Ahol gépekkel dolgoztak, ott már biztos helyen van a termés túlnyomó része. Bár a tavalyihoz mérten sokkal jobban haladnak a nyári munkák, mégis ko­moly hiányosságok észlelhetők. A csépléssel, tarló­hántással és a másodvetéssel már sokkal előbbre le­hetnénk, ha a gépállomások és a szövetkezetek jobban kihasználnák a gépek segítségét. Különösen a meg­hosszabbított és kétváltásos műszakokban alkalmaznak kevés gépet. A kedvezőtlen időjárás bekövetkezése méginkább fokozza ezt a követelményt. Ki kell tehát használni minden alkalmas órát a termények betaka­rításara. Ha pedig az időjárás miatt nem lehet a mezőn dolgozni, rendbe kell hozni a gépeket, hogy aztán teljes ütemben, fennakadás nélkül dolgozhassanak. Az eddiginél bátrabban és céltudatosabban kell ilol­­gozniok a felvásárló szerveknek. Helyes, meggyőző módszerrel kell rávezetni az egyénileg gazdálkodó földműveseket, hazafias kötelességük mielőbbi teljesí­tésére. Bár a szövetkezetekben aránylag jól megy a gabona felvásárlása, mégsem lehetünk elégedettek az eddigi eredményekkel. Arra kell tehát törekedni, hogy minden mázsa tervezett gabona a felvásárló üzemek magtárába kerüljön, hiszen ettől függ dolgozó népünk egészévi kenyere. Komár,om sikerén felbuzdulva Ogyalla is győzött A galántai járás is elérte célját Augusztus 6-án újabb örömhír röppent szét az egész országban: A komáromi járás példája nyomán az ógyallai járás is teljesítette gabona­beadását. Felkerestük a Begyűjtési Miniszté­rium nyitrai kerületi meghatalmazott­jának hivatalát, ahol Chrenko elvtárs elmondta, hogy a felvásárlásban el­ért jó eredmények egyik járást sem kábították el, hanem még fokozotttabb munkára serkentették. Ennek köszön­heti!, hogy előbb a komáromi, majd pedig az ógyallai járás szövetkezetei és egyénileg gazdálkodó földművesei is teljesítették hazafias kötelességü­ket. Az ógyallai járásban külön meg­említést érdemel Izsa község, ahol a szövetkezet mellett becsülettel helyt­álltak az egyénileg gazdálkodó föld­művesek is. Ennek a közös igyeke­zetnek köszönhető, hogy az izsai földművesek száz százalékon felül teljesítették beadásukat. Itt nem csak a szövetkezet járt elől jó példával, hanem oly nagy volt az egyénileg gazdálkodó földművesek lelkesedése is, hogy egyesek a beadás teljesítése után gabonát kölcsönöztek földmű­vestársaiknak, akik még nem csépel­ték el, — hogy azok is mielőbb tel­jesíthessék beadásukat. Legtöbben egyenesen a cséplőgéptől szállították a gabonát a felvásárlási iizembeť A párkányi járásban befejezéshez közeledik a cséplés. A csépléssel egy­idejűleg a szövetkezetek és az egyé­nileg gazdálkodó földművesek azon iparkodnak, hogy mielőbb eleget te­gyenek gabonabeadási kötelezettsé­geiknek. Példa erre az ebedi, bélai, búcsi és még több szövetkezet, ame­lyek még július végén teljesítették beadásukat. A szövetkezetek mellett vannak jó egyénileg gazdálkodó földművesek is. Lehocký István négy hektáros ké­­méndi földműves, beadási kötelezett­ségét a cséplőgéptől teljesítette, sőt 5 mázsa búzát és 5 mázsa sörárpát is adott terven felül. Minden mázsa sör­árpa helyett 90 kg takarmányárpái; Hajnali öt óra van. A nap tüzes korongja megjelenik a láthatár pere­mén, hogy aranyos sugaraival tf.le­­hintse a drága földet. A napsugár megcsillan Cseri László és hozzá ha­sonló szorgalmas földművesek kaszá­ján. Sok most a munka, szinte ver­senyben dolgoznak egymással az ara­tó párok. Mindnyájan érzik a munka jelentőségét. Rövid nyolc-tíz nap alatt már keresztekbe került a határ gabo­natábláinak aranyszínű kalásza. — Nincs is már aratnivaló a ha­tárban — mondja az idős Siket bácsi. Az érett gabona nem sokáig pihen a kévében, szinte varázsszóra megje­lennek a kocsik a tarlókon és máris megindul a gabona asztagokba hordá­sa. Kocsi-kocsi után gördül a szérűs kertekbe, s többen összefogva közös erővel hordják asztagokba a gabonát. Bartos János traktoros is szorgal­masan segít a földműveseknek. Mol­nár Pál gabonáját nem egész három­negyed nap alatt behordta. Egy-egy A zselízi állami gazdaság a szocia­lista verseny egyre szélesebbkörű ki­­terjesztésével, a haladó módszerek rendszeres alkalmazásával, mint a szűk- és keresztsoros vetéssel, gondos trágyázással és növényápolással elér­tek, hogy a nyitrai kerületben máso­dikként teljesítette a gabona- és hü­velyes vetemények 100 százalékos be­adását. Az állami gazdaság ez évben 200 De vo;,tak ebben a járásban más községek is, mélyek dicséretet érde­melnek, mivel jelentősen osztoznak a győzelem kivívásában. így a mad’ari EFŠZ 113, a perbetei 110, az ímei pedig 103 százalékra teljesítette bea­dását. Az ógyallai járásban jól dol­goztak a nemzeti bizottságok és a fel­­vásárlási szervek alkamazottjai, Ba­­binec igazgató elvtárssa! élükön, aki közvetlen kapcsolatot tartott fenn a járás minden szövetkezetével. A nyitrai kerületben már mutat­kozik a két járás győzelmének ha­tása. A gabonabeadásban élrelör az érsekújvári járás is, de Vágsellye igen komoly versenytársa. E két járás után Párkány és Surány következik, ahol a szövetkezetek már közel áll­nak a 100 százalékhoz, viszont ko­moly lemaradás van az egyénileg gazdálkodó földműveseknél. A felvásárlás menete azt mutatja, hogy Komárom és Ógyalla példája serkentőleg hatott a többi járásra is, és hogy a nyitrai kerület csak most mutatja meg igazán, hogy tényleg meg akarja nyerni a Bratislavával folytatott versenyt. Bár a versenyben továbbra is a bratislavai kerület ve­zet, Chrenko el.vtárs meg van győ­ződve, hogy az idén is a nyitrai 'ke­rület viszi el a győzelmi babért. Mártonvölffyi László kapott kedv., ..„„.yes áron, amellett megkapta a különbözeti árat az árpa két minősége között. Szálkán is vannak példás földműr vesek. Ezek közé tartozik Tóth Lu­kács, aki 120 százalékra, Farkas Jó­zsef 110 százalékra, Sági Pál és Baj­kai András pedig 100 százalékra tel­jesítette beadását. A párkányi járás egyéb községedben is folyik a gabona begyűjtése. Min­den szövetkezet, minden egyénileg gazdálkodó földműves arra törekszik, hogy mielőbb eleget tehessen haza­­fia^ kötelességének. Minden földmű­ves tudja, hogy beadásukkal ők is hozzájárulnak az ország kenyerének biztosításához. gazdálkodó gabonája máris asztagban áll s felzúg a cséplőgép özv. Kopcsá­­nyiné szérűjén. Közös munkával el­indult az első gép, hogy zsákokba önt­se a föld termését, és közös munká­val csépel majd a következő szérűkön is. — Jól fizet a gabona — mondja Vanko Imre, a HNB titkára, aki min­denütt ott van, ahol közös dologról van szó. A cséplés megkezdésével megindult a beadás is. Vanko titkár példát mu­tat, mert a gabonát a cséplőgéptől a raktárszövetkezetbe viszi. Példáját Molnár Pál is követi. Amint az asz­­tagot rakja, meg is jegyzi: „Már csak nem fogok kétszer hurcolkodni vele”. S ebben igaza is van. Ő is a géptől eleget tesz beadási kötelességének. — A kővári kis- és középparasztok iparkodnak a beadással, mert tudják, hogy ezt várja tőlük a munkásosz­tály. Pásztor István. vagon elismert jó minőségű vetőmagot termesztett. Ezeknek tisztítását« és szállítását már meg is kezdték. így a szövetkezetek és egyénileg gazdál­kodók az őszi munkákhoz szükséges vetőmagot idejében kézhez kapják. Az aratást a zab kivételével befe­jezték. Még július közepén 100 szá­zalékra elvetették a tarlókeverékeket és 60 százalékra elvégezték a tarló­­hántást. A galántai járás földművesei is el­érkeztek a győzelem napjához: E hó­nap 7-én 100,5 százalékra teljesítet­ték gabonabeadásukat. A nemzet ke­nyeréért folytatott harc győzelmét nagyban elősegítette a palóci EFSZ, amely 199 százalékra teljesítette be­adását. A szövetkezet tagjai megér­tették, hogy ez elsőrendű és hazafias kötelességük. Ezt a szép példát a feketenyéki szövetkezet is követte: 43 százalék­kal megtoldotta a gabonabeadást. A termés elsőrendű volt az idén, van miből adni. A munkaegység értéke is emelkedik, hiszen jó árat fizetnek a terven felül beadott gabonáért, meg bizony jól esik a szövetkezet tagjai­nak, ha azt mondhatják, hogy „a mi szövetkezetünk 143 százalékra telje­sítette gabonabeadását.” A tósnyárasdi EFSZ 142 százalékra teljesítette beadását. Ugyancsak kitett magáért az alsó­szeli EFSZ is, amely 140%-ra telje­sítette gabonabeadását. Az egyénileg gazdálkodó földművesek is példát ve­hetnek a szövetkezetről, hiszen ők még alig 40 százaléknál tartanak. A HNB funkcionáriusainak is jobban kell dol­­gozniok, hogy az alsószeli egyénileg gazdálkodó földművesek is mielőbb eleget tegyenek hazafias kötelessé­güknek. Ugyanez vonatkozik a nagy­­mácsédi HNB-ra is, ahol a magángaz­dálkodók alig 30 százaléknál tartanak. A szövetkezet már teljesítette, sőt 54 százalékkal túlteljesítette beadását. A nádszegi szövetkezet is „kivágta a rezet”. Már augusztus elején 142 százaléknál tartott a beadással. Л jó példát a falu egyénileg gazdálkodó földművesei is követik, akik augusz­tus 10-ig csaknem 90 százalékra tel­jesítették beadásukat. Nádszegen a HNB dolgozói szoros kapcsolatot tar­tanak fenn a földművesekkel, de meg is van az eredménye. Krajcsovics F. Csehországban is meg­kezdődött a begyűjtés A časiaci járásban lévő rohozcei szövetkezetben kombájnnal aratták a búzát. A gép gyors és jó munkát végzett, úgy, hogy a kicsépelt mag között nagyon kevés szemét maradt. A mag kitisztítása után azonnal a felvásárló üzembe szállították a ga­bonát. A következő napon közel 100 mázsa búzát vittek a felvásárló üzem­be s ezzel a szövetkezet teljesítette is gabonabeadását. A szövetkezet példáján felbuzdulva Václav Hermánek egyénileg gazdálko­dó földműves 13 mázsa gabonát vitt cséplőgéptől egyenesen a begyűjtő helyre. Ezzel ó is eleget tett beadási kötelezettségének. Bratislava a második Nem sok idő telt el azóta, hogy a nyitrai kerület hazánkban elsőként teljesítette repce beadási tervét. A bratislavai kerület is kitett magáért: augusztus 5-én, mint Szlovákia má­sodik kerülete teljesítette a repcebe­adást. Ez a siker különösen azoknak a termelőknek köszönhető, akik be­csülettel teljesítették, mind termelé­si, mind pedig beadási kötelezettsé­güket. Jó munkát fejtettek ki a fel­vásárló szervek és nemzeti bizottsá­gok dolgozói is. A felvásárlást azon­ban tovább kell folytatni, hogy egyet­len termelő sem maradjon adós ál­lamunknak. Hetvenkilométeres sebességgel ro-1 han Kassa felé a gyorsvonat. Az | örökszépségű Tátra évezredes töret­len büszkeséggel tekint le a zöldelő mezőkre. Csúcsait homályba rejtik a gomolygó felhők. Lehellete még most, nyár derekán is hűvös, és az északi fekvésű lejtőkön még hófoltok fehér­lenek. Völgy-katlanaiból fürge cser­melyek rohannak a rónaság felé, hogy a Popráddal ölelkezve tovább folytassák végtelen útjukat. Kassa felé azonban teljesen meg­változik a természet arculata. Érett gabonatáblák, zakatoló kombájnok, keresztbe rakott kévék, embermagas­ságú kukorica. A természet nem fu-. karkodik: almát, dinnyét, búzát ér­lelnek a nyári nap sugarai. Kassa után pedig úgy tűnik, mintha Csal­lóköz termékeny mezején járnánk, igen, nyugodtan mondhatjuk a ki­­rályhelmeci határra: Kelet-Szlovákia Csallóköze. A növényzet buja, a föld felé hajló kalászok nehezek, a dús lombú szőlőtőkék pedig víg szüretet Ígérnek. A föld, bőkezűen ontja drága kincseit. Az eltorlaszolt út A királyhelmeci vasútállomásról széles betonút vezet a város felé. Az autóbuszok azonban csak keriilőúton közlekedhetnek. Kétszáz méternyi hosszú útszakaszon szünetel a forga­lom. A perbenyíki szövetkezet búzá­ja szárad rajta. Fürge asszonykezek forgatják a piros kenyérmagot. A kö­tél -ö beadást már régen teljesítette a szövetkezet. Sőt, még terven felül is adott az államnak. — Van miből adni, — mondja büszkén Kondás János a szövetkezet elnöke. Az aratást még be sem fe­jeztük, de amennyi gabonát ezideig kicsépeltünk, abból már telne min­denre. Nagyon jól fizet a gabona az idén. Még a legöregebb emberek is azt. mondják, hogy ilyen termés még nem volt a perbenyíki határban. Ár­pából 35 mázsa termett egy hektáron, búzából előreláthatólag elérjük a 25, rozsból pedig 28 mázsát. A vetőmagot biztosítottuk, a szociális alapra is félretettük a gabonát. Most már oszt­juk ft tagok félévi járandóságát. — Az útra pedig egyre érkezik az újabb gabona, melyet aztán száríta­nak, tisztítanak, zsákolnak. Takács József az egyik új szövetkezeti tag, hordja traktorával a kombájntól a búzát. Iparból a szövetkezetbe. A perbenyíki szövetkezet már a múlt évben is szép eredményeket ért el az állattenyésztésben és a nö­vénytermesztésben. Szilárdult a mun­kai jyelem, a tagok kezdték megér­teni, hogy övék a szövetkezet. Ezután még jobb eredmények születtek a kö­zös gazdálkodásban. Az állati termé­kek első félévi beadását magasan túl­teljesítette a szövetkezet s így 60 ezer koronával emelkedett bevétele. A jó munka eredménye új embereket hozott a közösbe, akik látták, hogy helyes úton halad a szövetkezet. Kanda Sándor Csernőn dolgozott, mint kőműves. A szövetkezetben is szükség lett volna rá, de ő azt hit­te, hogy ott nem lehet megélni. Ami­kor azonban látta a nagy változást, az ő nézete is megváltozott. Hazajött, belépett a szövetkezetbe. — Nem bántam meg, hogy a szö­vetkezetbe léptem, mondja komolyan. Most tíz mázsa gabonát kaptam, ház­táji gazdaságom, sertésem van, 6—700 koronát is kapok havonta. Ha ezt összegezem, sokkal több a jövedel­mem, mint azelőtt. Aki nem fél a munkától, annak mindene megvan a szövetkezetben. Ivanics János, a panyitdaróci szö­vetkezet dohányterme'ő csoportjának vezetője. Munka közben mindig jó kedve van. Érthető is, hiszen — úgy mint tavaly, — ebben az évben is ő termelte a legjobb dohányt a lo­sonci járásban. A 12 hektárnyi terü­leten időben kiültette a palántákat, azután gondosan ápolta őket. A nö­vényzet szépen fejlődött, nőtt, lombo­­sodott, elsőrendűen bevált a termés. Ivanics János elismerő oklevelet és pénzjutalmat kapott a dohányterme­lésben elért kimagasló eredményeiért. A többinek is ez a véleménye. Balogh József, napbarnított arcú, erős fiatalember. A múlt évben még mint ács dolgozott az egyik építke­zési vállalatnál. Ismerősei sokat be­széltek neki a szövetkezetről, hogy milyen jó ott, hogy megvan minde­nük. Addig fontolgatta a dolgot, míg végre aztán ő is szövetkezeti tag lett. Az egyik, növénytermesztési csoport­­ion dolgozik. — Elégedett vagyok a szövetkezet­ben — mondja, miközben sapkájáról leveri a port. A szalmát kazalozzúk. — Ha nem jön közbe valami, ebben az évben 20 mázsa gabonát kapok. A fél hektáron jó kukoricatermés ígér­kezik. Nem, hogy kevesebb, de több jövedelmem lesz, mint ezelőtt volt. — így beszél Bácskái Albert is, aki borsóval eteti a cséplőgépet. így be­szélnek a többi régi szövetkezeti ta­gok is, így érzi és látja Hornyák, BUga, és mindannyian, akik ebben c - évben választották a szövetkeze­tét, a boldogulást. Lányok, lányok, perbenyíki lányok ... Búg a cséplőgép, telnek a zsákok, növekszik a kazal. A langyos szél­ben meglebben Eszenyi Margit piros kendője. Gergely Gizivel és Illés Gi­zivel dolgozik a cséplőgépnél a nyári szünidő alatt. Arcuk poros, de mo­solygós, hiszen terveik vannak. Esze­nyi Margit varrógépet, a másik kettő pedig karórát vesz a keresetből. Le­het, hogy más terveik is vannak, de arról mi ne beszéljünk. Maradjon az az ő édes leánytitkuk. Fiilöp Mihály, csoportvezető dicséri a három kis­lányt, hogy milyen fáradhatatlanul, milyen szorgalmasan dolgoznak. „Ezek icisgéresi lányok ám, nem perbenyí­­kiek." Fetyko Gizella tagja a perbenyíki szövetkezetnek, de máshol dolgozik. Barátnői is óvakodnak a portól, in­kább a sétát választják. Pedig pél­dát vehetnének Séra Máriától, aki mindennap a szövetkezetben dolgozik. A kisgéresi lányok pedig egyenesen kitűnnek a szorgalmukkal a perbe­­nyíkiek mellett. Nem jól van ez per­benyíki lányok, ne engedjétek, hogy a kisyéresiek megszégyenítsenek ben­neteket. Még jobb munkát a jövőben. Ebbed az évben nagy fellendülés tapasztalható a perbenyíki szövetke­zetben. A falu népe már megtalálta a helyes utat, de azért több segít­ségre van szüksége a helyi funkcio­náriusoktól. Az EFSZ taglétszáma egyre emelkedik, alig néhány egyé­nileg gazdálkodó földműves van a faluban. Azok pedig az iparban dol­goznak. Ezeknek is a közösben lenne a he­lyük és most van a legjobb alkalom. arra, hogy a jó terméseredmények meggyőző segítségével mielőbb szö­vetkezeti tagokká váljanak. Beszélni kell velük a szövetkezetről, hiszen élő példák bizonyítják, hogy évről­­évre gazdagabb a szövetkezet, módo­sabbak a tagok. Egyes csoportokban a munkafe­gyelmet is meg kell javítani. Na­gyon helytelen az, hogy aratás és cséplés idején nem használnak ki eléggé minden órát. Hiszen ez a leg­fontosabb idénymunka, tehát nem az órát kell nézni, hanem azt, hogy mie­lőbb biztos helyen legyen a termés. Ez közös érdek, mert csakis a jobb munkával, a közös vagyonért való lelkesedéssel, a példás munkafegye­lemmel lehet megnyerni a még inga­dozó földműveseket a szövetkezetnek. Csak így válhat Perbenyík igazi szo­­chlista faluvá. TAMÁS Vi A szövetkezetben július 18-án kezd­ték meg a dohánytörést. Néhány nap alatt több mint 10 mázsa dohányt szállítottak be a felvásárló üzembe. A beszállított dohányt I. osztályúnak ismerték el. Ivanics bácsi' úgy nyi­latkozott a felvásárló szerveknek, hogy a szerződéses dohánytermelési tervet kb. 150 százalékra tudja tel­jesíteni, bár a dohány jégkárt szen­vedett. A jó dohánytermésnek örül­nek a szövetkezet tagjai, hiszen et­től is függ a munkaegység értéke. Nagy B., tanító Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre Kétszáz vagón vetőmagot termeltek Okleveles dohánytermelő Példás földművesek a péikányi járásban

Next

/
Thumbnails
Contents