Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-31 / 31. szám
8 Mdmflves 1955. július 3Í. A Szovjetunió népgazdasága fejlődése állami terve te jesítésének eredményeiről az 1955. év első felében A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Moszkva, július 22. TASZSZ) Az ipar, mezőgazdaság és közlekedés fejlesztésében, az építkezési beruházások növekedésében, a bel- és külkereskedelem fejlesztésében, a Az ipari termelés Az ipari. termelés bruttótervét az első félévben 103 százalékra teljesítették. Az egyes minisztériumok az ipari termelést a következőképpen teljesítették: A Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma 103 %. A Szovjetunió Színesfémkohászati Minisztériuma 103%. A Szovjetunió Széniparügyi Minisztériuma 100.2 %. A Szovjetunió Naftaipari Minisztériuma 103 %. A Vegyiipari Minisztérium 104 %. A Villanyüzemek Minisztériuma 102 %. Az Elektrotechnikai Ipar Minisztériuma 104 %. A Rádiótechnikai Ipar Minisztériuma 103 %. A Megmunkáló-gépeket és Eszközöket Termelő Ipar Minisztériuma 104 %. A Közlekedési Gépgyártás Minisztériuma 105 %. Az .Automobil, Traktor és Mezőgazdasági Gépgyártás Minisztériuma 104 %. A Gép- és Szerszámgyártás Minisztériuma 103 °/o. Az Építészeti és Útépítési Gépgyártás Minisztériuma 104 %. A Szovjetunió Építőanyagipari Minisztériuma 102 %. A Szovjetunió Faipari Minisztériuma 94 %. A Papírgyártás és Fafeldolgozóipar Minisztériuma 99 %. A Szovjetunió Tömegszükségteti Iparcikkgyártási Minisztériuma 104 %. A Szovjetunió Élelmiszeripari Minisztériuma 104 ■%, A Szovjetunió Haíászipari Minisztériuma 100,2 %, A Szovjetunió Hús- és Tejtermékipari Minisztériuma 105 %, • A Közlekedésügyi Minisztérium Ipari Vállalatai 107 %. A Szovjetunió Kultúrügyi Minisztériumának ipari vállalatai 105%, A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának ipari vállalatai 107%. A Helyiipari- és Tüzelőanyagügyi Minisztériumok és a Szövetségi Köztársaságok Helyiipari Minisztériumai 106 %. Termelőszövetkezetek 105%. 1955 első félévében biztosítva volt az ipar további fejlődése, elsősorban a nehézipar fejlődése, ami a népgazdaság fejlődésének alapja. A Szovjetunió bruttó ipari termelése 1955 első félévében a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 12 százalékkal emelkedett. Az ötödik ötéves terv meghatározta. hogy 1955-ben az ipari termelés színvonalának körülbelül 70 %-kal munkások és többi alkalmazottak számának növelésében és a kulturális építkezésben a tervet 1955 első félévében a következőképpen teljesítették: tervének teljesítése kell meghaladnia az 1950. évi színvonalat. Egy év alatt, 1954. május 1-től 1955. május 1-ig az ipari termelés térfogata 71 %-kal szárnyalta túl az 1950. évi színvonalat. Az ötödik ötéves tervet tehát az ipari termelés össztérfogatában határidő előtt 1955. május l-re, tehát négy év és négy hónap alatt teljesítették. 1955 első félévében számos ipari tenmék termelésének tervét túlteljesítették. A nehézipar több fontos termékében túlteljesítették a féléves tervet, így: a nafta, földgáz, kokszosítható szén, a pala-, vas- és mangánérc, a nyersvas, acél, hengerelt anyag, acélcsövek, alumínium, cink, ,cin és más színes fémek, a benzin, a Diesel-motorokhoz szükséges üzemanyag, az elektromos energia, a gőzturbinák, a hidroturbinák, turbogenerátorok, hidrogenerátorok, a 100 kilowattnál magasabb teljesítőképességű elektromotorok, a különleges elektromos szerkezetek, a finommechanikai megmunkáló gépek, a nagy, nehéz és egy műveletet végző megmunkáló gépek, kohászati berendezések, szövőgépek, fonógépek, traktorok, gabonakombájnok, traktoros kultivátorok, cukorrépakombájnok és silókombájnok, kombinált cséplőgépek, agregátorok takarmány előkészítésére, távolsági Diesel-mozdonyok és villamosmozdonyok, teher- és személyszállító távolsági vasúti kocsik, teher- és személyautók, motorkerékpárok, kotrógépek, autófölrjgyaluk, szénkombájnok, golyós- és hengergörgős csapágyak, kalciumos szóda, maiószóda, nitrogéntartalmú műtrágyák, festékanyagok, szintetikus kaucsűk, belső gumik, azbeszt, száraz gipszes habarcs és más termékek termelésében. Az első félévben terven felül termeltek a következő tömegszükségleti árucikkekből: szövetek, öltönyök, bőr- és gumilábbeli, harisnya és rövid harisnya, fehérnemű és készruha, órák. varrógépek, fényképezőgépek, állati zsírok, sajt, tej, tejtermékek, füstölt húsáruk tésztafélék, konzervek, bor, sör, és más élelmiszerekből s ipari termékekből. Az ipari fejlődés sikerei, a munkatermelékenység növekedése és az önköltség csökkentése, amit az elmúlt években és. 1955 első félévében elértünk, lehetővé tette 1955 július l-től a tüzelőanyag, vas és színesfémek, a gépek és berendezések, a vegyianyagok, a papíripari termékek és építőanyagok nagykereskedelmi árainak leszállítását, valamint az elektromos és hőenergiáért és a vasúti és gépkocsi teherforgalomért járó dí iák leszállítását. Mezőgazdaság A kolhozok, gép, és traktorállomások és szovhozok jelentős munkát végeztek a Szovjetunió Kommunista Pártja KB januári plénuma határozatában foglalt feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeknek határidő előtt való előkészítésében. A kolhozok, gép- és traktor-állomások és szovhozok sikerrel végezték el a tavaszi vetést. A későn beállott tavasz ellenére is az agrotechnikai határidőkbén végezték el a tavasziak vetését. Az őszi szántás után ez idén a tavasziakkal a kolhozokban és szovhozokban sokkal nagyobb területeket vetettek be, mint 1954-ben. A Szovjetunióban 1955-ben 21 millió hektárnyival nagyobb területet vetettek be tavasziakkal, mint tavaly. A tavaszi vetés időszakában jelentős mértékben növelték a kukorica vetésterületét és növekedett a gabonafélék vetési területe is. A búza vetésterülete ebben az évben 11 millió hek*tárral nőtt. Kukoricával összesen 17,9 millió hektárnyi területet vetettek be, vagyis 13,6 százalékkal többet» mint tavaly. Lennel 360 000, cukorrépával 180 000, napraforgóval 360 000, burgonyával 330 000 hektárral nagyobb területet vetettek be. A kukorica, napraforgó és burgonya nagy részét négyzetes-fészkes módszerrel ültették. Lényegesen megnagyobbodott a vetésterület Ukrajna, Kazahsztán, Szibéria, Ural, a Volga mente és a Kaukázus északi részének körzeteiben. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB-ának és a Szovjetunió Minisztertanácsának „A szűzföldeknek és a parlagon heverő földeknek a gabonatermelés növelése céljából való további megműveléséről” szóló határozata alapján az újonnan megművelt földeken a gabona és más mezőgazdasági termények vetésterületeit 1956-ban 28—30 millió hektárral kell növelni. A gép- és traktorállomások és szovhozok 1954-ben és 1955 első félévében több mint 26 millió hektárnyi szűz- és parlagon heverő földet szántottak fel, ebből az 1955. évre tervezett 13 millió helyett 20 millió hektárt vetettek be. Azokban ' a körzetekben, ahol a szűzföldeket és parlagon heverő földeket művelik, ez év tavaszán 330 új gabonatermelő szovhozt létesítettek, azon a 124 szovhozon kívül, amelyeket 1954-ben alakítottak. 1955 első félévében a mezőgazdaság 79 000 traktort (15 lóerős traktorokra átszámítva) és 31 500 kultiváló traktort, 58 000 teherautót, 21 000 gabonakombájnt, 9000 burgony.agyűjtő kombájnt, 3000 cukorrépagyűjtő kombájnt, 48 000 traktorral vontatható ekét, 59 000 traktorral vontatható vetőgépet, 12 000 négyzetes-fészkes módszerű burgonyaültetőgépet, 48 000 traktorral vontatható к ultivá tort és számos más gazdasági gépet, valamint az állattenyésztési farmok részére gépeket és berendezéseket kapott. A traktorok száma a mezőgazdaságban 1955. július 1-én több mint 1 400 000 volt (15 lóerős traktorra átszámítva), a gabonakombájnok száma pedig 350 000.‘ A mezőgazdaság technikai felszerelésének növekedése lehetővé tette a munka még tökéletesebb gépesítését a tavaszi vetésnél és a vetésre fordított gondoskodás szakaszán. A gép- és traktorállomások 1955 első félévben a kolhozokban 29 millió hektárral több területen végeztek mezőgazdasági munkát (szántásra átszámítva), mint a múlt év ugyanezen időszakában. Az állattenyésztési termelés is növekedett. Az 1954 októberétől 1955. július 1-ig eltelt kilenc hónap alatt a kolhozokban 28 százalékkal több tejet fejtek, mint 1953—54 ugyanezen időszakában; az 1952—53. év ugyanezen időszakáhaz viszonyítva 52 százalékkal fejtek több tejet. A kolhozokban egy tehén átlagos tej hozama 1954. október l-től 1955. július 1-ig 1953—54 ugyanezen időszakához viszonyítva 17 százalékkal emelkedett. Ebben az időszakban emelkedett a hús-, gyapjú- és tojástermelés is, de számos körzetben, kerületben és az autonóm köztársaságokban még mindig nem fordítanak kellő figyelmet az állattenyésztési termelés hasznosságának emelésére, a szilárd takarmányalap megteremtésére, az állattenyésztési termelés gazdasági épületeinek építésére és a süóberendezések építésére. A közös kolhozállatállomány 1955. július 1-ig 1954. július 1-hez viszonyítva a következőképpen szaporodott: a tehenek ‘száma 7 százalékkal, a juhok száma 4 százalékkal; a sertésállomány 2 százalékkal csökkent. A Szovhoz Minisztérium szovhozaiban az állatállomány szama ez alatt az időszak alatt a következőképpen szaporodott: a tehenek száma 6 százalékkal, a juhok száma pedig 7 százalékkal. Szaporodott a lakosság magántulajdonaoan levő tehenek és háziállatok száma is. A hasznos háziállatok állománya a gazdaság minden kategóriájában az 1955. július 1-i állapot szerint 1954. július 1-hez viszonyítva, az előzetes adatok szerint a következőképpen szaporodott a Szovjetunióban: a tehenek száma 6 százalékkal, a juhok száma 6 százalékkal, A sertésáltomány megközelítőén olyan, mint a tavalyi. Az utóbbi időben sokat tettek a mezőgazdaság megerősítéséért minősített káderek alkalmazásával. Most a gép- és traktorállomásokon körülbelül az igazgatók 90 százaléka, a főmérnökök 90 százaléka, a főagronómusoknak csaknem 100 százaléka, a gép- és traktorműhelyek vezetőinek kb. 70 százaléka közép- és főiskolai végzettséggel rendelkezik. A terv teljesítésének 1955 első félévében elért eredményei a Szovjetunió egész népgazdasága további fejlődését, a Szovjetunió 1951—1955. években történő fejlesztése ötéves tervének sikeres teljesítését bizonyítják. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal-Jobb eredményekre serkent a genfi értekezlet A smlricei állami gazdasághoz tartozó Poŕžine-íarmon hat tagú fejőcsoport példásan dolgozik. A tervet műiden fejő magasan túlteljesítette, annak ellenére, hogy a gazdaságban az ő előírásuk a legmagasabb. Malinyinova módszerének alkalmazásával az első félévben tehenenként napi 12,59 literes átlagos tejhozamot értek el és terven felül több mint 21 ezer liter tejet szállítottak a tejcsarnokba. Ezért a jó eredményért a csoport az „építésben* szerzett eredményekért” kitüntetést, valamint az „állami gazdaságok legjobb dolgozója” érmet kapta. Františka Trenčíková munkaérdemrenddel kitüntetett dolgozó azt mondta, hogy ez év végéig még újabb 30 ezer liter tejjel akarják tervüket túlteljesíteni. — Tudjuk, hogy ezt az eredményt csak akkor érhetjük el — mondotta a példás dolgozónő, ha békében dolgozhatunk tovább. Ezért kisértük nagy figyelemmel a genfi konferenciát és ezért örülünk annyira a konferencia eredményének is. — Azt is tudjuk, — egészítette ki beszédét Ludmila Brodinová csoportvezetőnő —, hogy a békés együttélés érdekében még nagy feladat és sok munka vár a világ békeszerető népére. Mi ebben a harcban példásan akarunk résztvenni. Ezért igyekszünk az eddiginél még szebb eredményeket elérni. A bajcsi állami gazdasághoz tartozó farkasréti részlegen až idén bőséges dinnyetermés ígérkezik. Vidám lányok csoportja az indák visszametszését végzi, hogy ezzel még nagyobb termést érjenek el. Fordítsanak még nagyobb gondot a vetőmagra Tikkasztó meleg van a Sajó völgyében, A kapásnövények mégis napró-mpra jobban növekednek, bámulnák. Az esd gyakran meglocsolja őket. Ez az idő a kapásoknak kedvez, de a gabona betakaritásával igyekezni kell, hogy se mag, se szalma kárba ne vesszen. A tornaijai állami gazdaságban már minden érett, az aratással mégis elkéstek. A temető fölött a domb oldalát hatalmas árpatábla borítja. Két aratógép aratja környes-körül. A traktorosokon kívül azonban egy árva gyermek sem akad, aki a kévéket összerakná. Az árpa dúskalászú, magja jó minOségü. A gazdaság dolgozói vetőmagnak szánták, de az ellenőrző bizottság nem hagyta jóvá. Sok benne a vadzab. A Böszörményi nevű dűlőben azonban 25 hektárt jóváhagytak, amelyet az állam felvásárol a megállapított áron és ugyanott IS hektárt hagyott a gazdaság saját céljaira. Anton Staško, a gazdaság részlegvezetője, mosolygó szemmel méri a mezőt és kezével hatalmas félkört rajzol a levegőben a gabonatábla felé mutatva. — Ez mind a gazdaságé, mind vetőmagnak való. Rozsból is, búzából is csak egy-egy fajtát termelünk. Ezáltal a gabonának nincs mivel öszszekeverednie. Valóban úgy van, ahogy a részlegvezető mondja. Rozsuk, a Radosnyai Rekord nem keveredhetik a Bucsár nyi, Véglesi vagy egyéb fajtákkal, mert azok a közelben sincsenek. — Ugyanúgy van a búzánál, árpánál és a zabnál is. Mindegyikből, csak egy fajtát vetettek. De a gyomnövények előfordulása — főképpen a tavasziaknál — elég gyakori. A gyom sokszor a legjobb minőségű gabonát is alkalmatlanná teszi vetőmag célokra. A legveszélyesebb és 1eg fertőzőbb gyomok, egyike a vadzab. A tornaija állami gazdaságban is elég gyakori. Ellene a legjobb védekezési módszer a korai tarlóhántás. Ha a talajt aratás után nyomban leszántjuk, a vadzab gyorsan kikel és keverő- vagy mélyszántással könnyen elpusztítható. A Szlovák Finom Export árpát 1953 óta termelik. Jól bevált. Már akkor is 25,3 mázsás átlag hektárhozamot értek el ЬеШе. Idén még jobb termést várnak. Ez az árpafajta kétsoros. Szeme közepesen hos.zú, finomhéjú, jó malátaértékű. Azok a gazdaságok vásároljanak belőle vetésre, amelyeknek földje homokos, könnyebb tápanyagokban bővelkedik. A gazdaság rozs-vetőrmgparceUája a város végén az országút mentén terül el. A rozs aratásával is elkéstek, de még így is jó vetőmag llesz belőle. Szüksorosan vetették és ezáltal a rozs gyommentesen szépen megnőtt és jól elbokrosodott. Egy tövön négy-öt szár, sok helyen hat is, nét is nő';t. Szép a rozs. Mike Etemér, a farm vezetője még nincs vele megelégedve, mert nagyon megdőlt. Márpedig a dőlés a Radosnyai Rekordnak nem fajtatulajdonságaa. A viharnak azonban ő sem tudott ellentállni. Ez a rozs minden talajra alkalmas, a legszárazabb kivételével és jó termő. A meghonosítás éveiben is 23,7 mázsás átlagos hektárhozamot adott. Ezéven nagyobb termést Wn Búzából a Véglesi Keményszeműt tér zsztik. Ennek a fajtának nemcsak a neve kemény, de a magja is. Eddig 81—32 kg-os hektoliter súlynál mindig többet értek el. A jó minőség mellett a hektárhozam is ked- V ző. Első évben 25,3 mázsás átlagot termett. A gazdaság valamennyi búzája megfelelne vetőmagnak, de csak. abból lehet vetőmag, amit annakidején az ellenőrző bizottság jóváhagyott. A jóminőségű vetőmag nagy jelentőségű a gazdaságban. Egyenlő munka mellett is magasabb hektárhozamot eredményez. Azonkívül az elismert vetőmagért sokkal többet fizetnek más gazdaságok, vagy a felvásárló szervek. Többéves tapasztalatok bizonyítják, hoon jó vetőmagból 3—4 mázsával emelkedik a. hektárhozam. Ha a minőség növekedését nem is számítjuk, akkor is megéri, hogy az elkorcso! dott gabonát minden gazdaság jó vetőmagra cserélje fel. A vetésre alkalmas fajtákat Ъ határban lehet a legjobban megismerni. Tornaiján a vetésben járva a részlegvezető szorgosan figyelte, van-e rozs a búzában, terem-e zab az árpában. Lehajolva is vizsgálta, nincs-e kiemelkedő, elütő más mezőgazdasági fajta. Nem volt még egy kalász sem. Mike Elemér, farmvezetö, a gabonát vizsgáim, elmondta, hogyan lehet a fajtisztaságot megállapítani. — Először megfigyelem, van-e más szineződésü búzaszar. A kalászok alakja és állása, a szálka hossza és vékonysága különbözik-e egymástól. A levelek hosszáról és « különböző beérésről is meg tudom állapítani a fajtisztaságot. Az állami gazdaságban a faj- és fajtatisztaság követélményeinek a gabona megfelel, de ezenkívül a csírázóképesség megőrzésére is nagy gondot kell fordítani. Ha féléretten aratják a gabonát, veszít csírázóképességéböl és a betegségekkel szemben kevésbé ellenálló lesz. A túlérés sem kívánatos, de a legnagyobb baj mégis abból ered, ha a learatott gabonát kévében szétszórva sokáig a mezőn hagyják. Többször megázik a mag csírázásának indul, majd újból kié szárad. Az ilyen mag vetés után gyengén csírázik, vagy gyakran 1» sem kel. A tornaijai áttami gazdaságban a kései aratás rontja legjobban a vetőmag értékét. Kevés munkaerejük volt az aratáshoz. A vezetők «• műit héten Bajosra és Paldrikouóba mentek segítségért. Elég későn gondoskodnak az aratás elvégzéséről. A környéken is találhattak volna elegendő aratómunkást és helyes szervezéssel, a gépek jobb Idhassnálásával a& aratás nagy részét elvégezhették voliuti És ami a legfontosabb, a jó vetőmag már a magtárban lehetne. A bajcsi és palárikovói gazdaság dolgozói bizonyára még most is sokat segítenek az aratásban. A tornaljaiak tanulhatnak tőlük főként szervezés és szakszerű munka tekintetében. A gazdaságnak a jövőben « vetőmagparcellára az eddiginél jóval na- * gyobb gondot kell fordítania. A gyomnövényeket még ez évben el kell távolítaniok a talajból. A vetőmagból pedig gépekkel könnyen kitisztíthatják a gyommagot. <30. A
