Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-31 / 31. szám
Földműves e 1955. jülius 31. Úgy csináljuk, ahogy a szövetkezei Ezért dolgozik Jobbágy Júlia Gyümd’.cstöl roskadozó alma fákkal szegélyezett országút vezet Óhaj felé. Az út mindkét oldalán termékeny szántóföldek húzódnak, melyeken langyos szellő ringatja a kalásztengert, vagy a zöldelő kukoricát. A falu lakóinak nagy része a határban sürög-forog. aratnak, hordanak, vagy pedig kapálják a kukoricát. Mindenki végziszorgalmasan munkáját, hogy mielőbb kamrába kerüljön a termés és, hogy el ne lepje a gyom a kapásokat. Benn a faluban pedig búgnak a csép.őgépek. A nagy halom árpát és búzát a falu szélén szárítják és tisztítják a szövetkezet tagjai. A kitisztított magot asszonyok rakják zsákokoa, ezeket aztán pótkocsin azonnal, beszállítják a surányi felvásárló üzemoe. — A gabonabeadását az aratással egyid(Iben megkezdtük — mondja Melisek Gásvár, a szövetkezet elnöke. A tisztítás gyorsan megy, mert *a kombájnnal kicsépelt gabonában nem sok szemét marad. Az árpát már beadtuk, a hét folyamán búzából és rozsból is teljesítjük a beadást. De marad ám bőven osztani való is, mert még a legjobb esztendőben sem értünk él magasabb hektárhozamokat, mint az idén. Sokan azt mondták, hogy szűkén lesz a gabona, mert májusban nem esett az eső. A mi eredményeink azonban mást mondanak: 28 mázsa búzánk is termett egy hektáron. Követi a szövetkezet példáját A legtöbb községben még künn a határban keresztekben van az egyénileg gazdálkodó földművesek gabonája!) Óhajon azonban más a helyzet. Sok helyütt búg a cséplőgép a kisgazdák házánál, ömlik a piros búza a házivászon zsákokba. A gazda kérges kezébe veszi az új termést, nézi, vizsgáltatja, gyönyörködik benne. Hrvola József másfél hektáron gazdálkodik. Az aratást időben megkezdte és azonnal be is hordta gabonáját. Július 20-án már cséplőgép búgott udvarában, 21-én pedig szekérre rakta a 313 kg gabonát és bevitte a helyi felvásárló üzembe. — Tejből, tojásból és sertéshúsból már teljesítettem egész évi beadásomat. Nem akarok tartozni semmivel államunknak, bevittem hát a 200 kg búzát, meg a 113 kg árpát is. — mondja szerényen Hrvola gazda. Rövidesen leborjadzik a Zsemle is, így tehát marhahúsból is tudom teljesíteni beadási kötelezettségemet. Vetőmagom és kenyerem biztosítva van, mert mi tagadás, elég jó termés volt. Ezt azonban a műtrágyának köszönhetem: 100 kilogramm kálisót és 100 kilogramm szuperfoszfátot szórtam minden hold Vetésre. A szomszéd nem használt műtrágyát, neki csak 7 mázsa búzája termett egy holdon, nekem meg 10. — A műtrágyát a szövetkezet példája nyomán alkalmaztam és mondhatom, megérte. Beadásomat pedig azért teljesítettem mindjárt a cséplőgéptől, hogy tudatára ébreszszem minden földműves társamat: ezzel tartozunk az ipari dolgozóknak a műtrágyáért meg a gépekért. Másrészt pedig az is serkentett a beadásban, hogy a szövetkezet egyenest a földekről szállítja a raktárba a gabonát. Ha pedig a szövetkezet ilyen példát mutat, akkor mi, egyénileg gazdálkodó földművesek is követjük. A két szomszéd versenye A földművelő embernél az már olyan régi szokás, hogy titokban átles a szomszéd udvarába. Tudni szeretné, hogy hány darab marha van az istállóban, mennyi lábasjószág kapargál a szemétdombon, mekkora Icazal herével készüJ.ődik a tél fogadására, stb. S ha neki kevesebbje van, mint a szomszédnak, akkor addig iparkodik, míg be nem éri öt. lg■■ van ez Kukučka Jánossal is. Hrvola gazda negyedik szomszédjával. Neki négy hektár földje van és igen elégedett az idei terméssel. — Nem az időjárás szabja meg a termést, hanem a szántás, vetés, tiszta vetőmag, meg az agrotechnikai intézkedések betartása. Én fejtrágyáztam, gondoztam a vetéseket, de aki a természetre bízta az elvetett magot, annak bizony kevés lesz a kamrájában — magyarázza Kukučka. A terméssel meg lenne elégedve, hanem, hogy Hrvola előbb csépelte ki gabonáját és előbb teljesítette beadását, ez sehogysem fér a fejébe. Mikor látta, hogy Hrvola már a gabonát viszi a felvásárló üzembe, gyorsabb munkára határozta el magát. Kora reggeltől késő estig hordta a gabonát, míg a sok kéve karcsú asztaggá nőtt udvarán. Július 23-án az ő udvarán is felbúgott a cséplőgép. A beadásban még Hrvolán is túl akart tenni. Ahogy teltek a zsákok, úgy rakta őket a szekérre, majd elindult a helyi felvásárló üzem felé a közel 10 mázsa gabonával. — Ha más be tudja adni a géptől, akkor én is. Én sem vagyok rosszabb gazda, sem pedig rosszabb hazafi, mint Hrvola, — mondotta büszkén a raktárosnak. Miután átvették tőle a gabonát, kifizették érte az új százasolcat, Kukučka gazda lovai közé csőrdített ostorával és vágtatott hazafelé. Kalapját félrecsapta és büszkén nézett az emberek szemébe: teljesítette hazafias kötelességét. TAMÁS V. Júliustól terven felül A rimaszombati szövetkezet tagjai már teljesítették az állattenyésztési termékek egész évi köteles beadását. Júliustól további termékekkel gazdagítják közellátásunkat. Többek között 67 mázsa sertéshúst, 5400 liter tejet és 25 ezer darab tojást adtak be terven felül a szabad piacra. Az állati termékek kitermelésében Drugda József sertésgondozó és felesége járnak elül. A Surikov-módszer bevezetésével a sertéshizlaldában 80- ’00 dkg súlygyarapodást érnek el naponta, darabonként. Varga András feleségével és Fodor Jánossal a reggeli fejésnél. Szép eredményeket érnek el a rájuk bízott 35 anyasertésnél, melyektől ebben az évben 270 kismalacot választottak el Hasonló eredményei varnak Trnavská Zsuzsa etetőnőnek is, aki eddig 27 anyasertés után anyánként 9 kismalacot nevelt fel. Példaképül állanak a szövetkezeti tagok előtt Varga András és felesége, Fodor János, Brndei József marhagondozó’, Láska János baromfigond<~zó, akik derekasan kiveszik részüket a rimaszombati szövetkezet további fejlesztésében. Drugta Vince neveltjei között. Borús az idő, de azért nem zavarja a karvai szövetkezet dolgozóit abban a nemes versengésben, amely dolgozó népünk kenyerének biztosítása érdekében folyik. Vidáman zúgnak a gépek de annál komolyabban és öntudatosabban dolgoznak a szorgalmas szövetkezeti tagok, hogy a gabonát minél hamarább rendeltetési helyére tudják szállítani. Mennyit fejlődött itt a kollektívszellem! Jó a munkaszervezés, mindenki tudja egésznapi feladatát. Nincs szükség a botos ispán nógatására, mindenki tudja, hogy magának termel, a nagy kollektív családnak. Nehéz lenne kiemelni mindazokatakik derekasan kiveszik részüket a cséplérí munkából. De mégis meg kell említeni egyet a sok közül, özv. Jobbágy Júliát, aki az első naptól tagja a szövetkezetnek.' Most ott szorgoskodik a gépnél, pedig a munkaidő már letelt. Déli tizenkét órától, esti hatig 114 mázsa árpát rakott zsákokba, két asszonytársával. Amikor megkérdeztük tőle, hogy mióta tagja a szövetkezetnek, büszkén Az örsi állami gazdaság dolgozói példát mutatnak a környékbeli szövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó földműveseknek beadási kötelezettségeik teljesítésében. A félévi tej bea dást Ш, a marhahúsbeadást 149, a sertéshúsbeadást 104, a gyapjúbeadást pedig 118 százalékra teljesitették. A tejbeadásban az ortasi részleg dolgozói érik el a legszebb eredményeket, ahol az átlagos napi tejhozam 11 liter tehenenként. Ezen a rész-Amikor a tavaszi mezei munkák megkezdése előtt a burgonya négyzetes ültetésének előnyeiről beszéltek az ímelyi szövetkezetben, egyes tagok hitetlenkedve csóválták fejüket: nem válik be az nálunk. — Az előcsíráztatott burgonya ültetését sem tartották érdemesnek. A szövetkezet vezetősége azonban mégis úgy határozott, hogy a tervezett 8 hektár korai burgonyából 6 hektáron előcsíráztatott burgonyát ültetnek. Kíváncsiak voltak, hogy vajon „beválik-e a recept.’’ A további 2 hektáron közönséges vetőgumót ültettek. A burgonyával beültetett terület egy táblában van. A talajt tehát egyformán készítették etó és az ültetést is egy napon végezték. A növényápolási munkákban sem volt semmi eltérés. Mivel a burgonyát négyzetesen ültették, így időben kétszer megsarabolhatták keresztbe és hosszába, géppel. Utána egyszer kézzel bekapálták, majd géppel feltöltötték. Az nyílt tekintettel felelt a kérdésre': — alapító tagja vagyok az EFSZ-nek. Nehéz lenne megállapítani Jobbágy Júlia éveinek számát. Mozgása, tettrekész lendülete, akaratereje oly fiatalos, hogy szinte furcsán is hangzik: özvegy Jobbágyné. Hýt, igen, özvegy, férjét korán elvesztette, mint sok száz és ezer asszonytársa, akiket a múlt kizsákmányoló rendszer urai arra ítélték, hooy özvegyek legyenek, hogy fiatal férjeiket magába zárja valamelyik tömegsír. De amit a régi, hazug társadalmi rendszer nem adott meg neki, azt most megtalálta. Örömmel, odaadással dolgozik, hiszen van miért és kiéit dolgoznia. Még sok mindem kérdeznénk tőle, de asszonytársai már hívják hazafelé. Nem is kéreti magát, siet haza, ahol várja át ' kixHa, Gyuszika, aki az ő szemefénye, akiből új embertípust nevel, aki már csak a szépet és a jót fogja ismerni. Ezért dolgozik oly szorgalmasan Jobbágy Júlia, hogy boldogabb jövőt építsen minden Gyuszikának. SCHLÁR J. legen dolgozik Fodor Harhaj, aki kötelezettséget vállalt, hogy az első félévben 9910 liter tejet fej 12 tehené tői. Helyes takarmányozással és gondozással elérte azt, hogy a tervezett mennyiségnél 4054 liter tejjel többet fejt ki. Kosnír János, Pádó Já nos és a részleg többi fejője ugyancsak magasan túlszárnyalja a tejter melési tervet. Ezen a részlegen az első félévben közel 15 ezer literrel több tejet fejtek a tervezettnél. időjárás azonban nem kedvezett a növényzetnek. A szövetkezet tagjai a szárazság ellen is felvették a harcot — és győztek. A lenagyobb szárazság idején elárasztották vízzel ae egész táblát. A jól gondozott növényzet meghozta az eredményt is, csakhogy nem az egész táblán. Azon a területen, ahol előcoíráztatott burgonyát ültettek, korábban beérett a termés és július 15-ig a szövetkezet teljesítette korai burgonya beadását. Azon a terü'eten, ahol közönséges vetőgumót ültettek, még várni kell a betakarítással, mivel a termés még igen apró. A korai burgonya hektárhozamával is meg vannak elégedve a szövetkezetben: a tervezett 80 helyett 90 mázsa termést adott minden hektár. Sőt, Danács István csoportjának 120 mázsa burgonyája termett egy hektáron. Lám, mégiscsak sokat jelent az elücsíráztatás. R—o. Tizenegy liter tej minden tehéntől Bő termést adott az előcsiráztatatt burgonya явававааааававваававааавааааяваввяааавяяаавааавааявяяаяаяяаааяавяааааааааяяявяяаявавааааааавававаавааававаавваа« ■*■**■■■*■■■■■■*■■■■■■■■вааааааяаввявваяаааявяяяяааяяяаяавяааяаваяаввввяаяавааааавввяяаваяа» A CSKP-KB júniusi határozata után egyre több kis-és középparaszt választja a közös gazdálkodás útját _ _ Az elmúlt napokban sokat beszéltek a piseki járásbeli Zalužanv község földművesei a CSKP KB júniusi határozatáról és Antonín Novotný elvtársnak, pártunk Központi Bizottsága első titkárának beszámolójáról. A földművesek közös összejövetelén a hradištei EFSZ elnöke Krejčí elvtárs is r.észtvett. Ez a szövetkezet a járás legjobbjai közé tartozik. Az elnök meggyőző érvekkel mutatott reá a közös gazdálkodás nagy előnyeire. Elmondotta, hogy náluk a múlt évben 20 korona volt a munkaegység értéke és ebben az évben az előzetes számítások szerint kb 25 korona lesz. A földművesekkel elbeszélgettek az Elektropraga üzem dolgozói is. akik védnökséget vállaltak Zalužanv község felett. A beszélgetés késő éjszakáig tartott és azt eredményezte, hogy 18 kis- és középparaszt aláírta a szövetkezetbe való belépési nyilatkozatot. Az újdonsült szövetkezeti tagok azonnal megalakították az előkészítő bizottságot, melynek e’nökévé Koňas Bohumilt választották. Az EFSZ előkészítő bizottságának tagjai azonnal megtárgyalták a gépállomással, hogy milyen segítségre van szükségük az idei aratásban. Az idei gazdag termés betakarítását már közösen végzik az úi szövetkezeti tagok. Ezen az őszön egybeszántják a földeket és III. típusú szövetkezetben fognak gazdálkodni. A szövetkezetbe’épés gondolatával a község többi földművese is foglalkozik. Bizonyosra vehető, hogy az új szövetkezeti tagok példája nyomán rövidesen ők is a közös gazdálkodás útjára lépnek. Üj szövetkezet a hodoníni járásban A gottwaldovi kerületben csaknem mindennap úiabb és úiabb fö’dművesek határozzák el magukat a közös gazdálkodásra. Egyesek a már meglévő szövetkezetekbe lépnek és a taglétszám kibővítésével szilárdítják azokat. Ezekhez csatlakoznak azok a földművesek is. akik ezidáig az ipari üzemekben dolgoztak. Céljuk az. hogy szorgalmas munkájukkal elősegítsék a mezőgazdasági termelés fokozását. Ezek közé tartoznak a hodoníni járásbeli Karaiéin község munkásai és földművesei is. akik közül 15-en megalakították a szövetkezetei. ígv kezdődik úi élet ebben a dél-morvaországi kis faluban, ahol a földművesek megértették az idő szavát és szövetkezetét alapítottak. A földművesekkel tartott beszélgetés eredménye Pártunk Központi Bizottságának a szövetkezetek megszilárdításáról és új szövetkezetek alakításáról szóló határozata nagy megértésre és visszhangra tatáit a vidoníni kis- és középföldművesek között. A helyi pártszervezet tagjai ismertették a falu egyénileg gazdálkodó földműveseivel a közös gazdálkodás előnyeit. A felvilágosító munkából a helyi nemzeti bizottság dolgozói is kivették részüket. A jó munka eredménye nem is maradt el: a falu kis- és középparasztiai megválasztották az EFSZ előkészítő bizottságát, melynek élére Jízdnv középparaszt került. Ez a földműves 5.34 hektár földön gazdálkodott. Az ő példája nyomán A. Melicher 11,79 hektár, Jurka František 1,64 hektár földdel lépett az újonnan megalapított szövetkezetbe. Nyomban követték őket a többi egyénileg gazdálkodó földművesek is. Ezek közé tartozik Alois Toužim, a helyi nemzeti bizottság elnöke, 6,18 hektár földdel, Jozef Havlát, 13,59 hektár földdel, František Dolíhal 1,97 hektár földdel, František Pohánka pedig 1,19 hektár területtel. A belépési nyilatkozatok aláírásának folyamata azonban tovább tart a faluban. Még sok olyan földműves van, aki a napokban dönt a közös gazdálkodás mellett. Az új szövetkezet megalakítása után a tagok arra törekednek, hogy a község határában minél nagyobb területen közösen végezzék az aratást, a kidolgozott közös aratási terv szerint. A szövetkezet alapító gyűlésén jelenlévő új szövetkezeti tagok és a többi fö'dmüvesek ugyancsak több felszólalásban foglalkoztak a földek tagosításának kérdésével, hogy a jövőben minél nagyobb mértékben kihasználhassák a gépeket. Az újonnan alakult szövetkezetben a legrövidebb időn belül megkezdik a közös istállók és gazdasági épületek építését. Havlát földműves belépésével alkalmas pajtához jutott a szövetkezet, mely kisebb átépítés után igen megfelel 40 darab állat száméra. Az építéssel kapcsolatban a brnoi JNB funkcionáriusai látták el ió tanácsokkal a szövetkezet tagjait. Ezzel egyidejűleg gyakorlati tanácsokat adtak a szövetkezet tagjainak arra vonatkozólag is. hogy miként kell dolgozniuk és gazdálkodniuk a közeljövőben, hogv példás munkájuk nyomán a falu minden földművese a szövetkezetbe lépjen. Kisparaszt az előkészítő bizottság elnöke A plaszi járásban lévő kralovicei földművesek is hosszabb ideig fontolgatták, hogv közös gazdálkodással kéne felcserélni az egyéni gazdálkodást. A földművesek érdeklődése a szövetkezet alapítása iránt egvre növekedett. A közös gazdálkodás előnyeiről a környékbeli jól gazdálkodó szövetkezetekben tett látogatásaik alkalmával győződtek meg. A legjobb példákat a drevcei szövetkezetben látták az elmúlt napokban. A közös gazdálkodás megnyerte tetszésüket s mivel az eddiginél sokkal jobban akarnak gazdálkodni az elmúlt napokban megalakították az EFSZ előkészítő bizottságát. Egyelőre 152 hektár földön kezdik meg a közös gazdálkodást. Mint első feladatot, a közös aratást szervezték meg. Az első napokban 12 földműves írta alá a belépési nyilatkozatot és további öt földműves áll igen közel ahhoz, hogy ők is a közős gazdálkodás mellett döntsenek. Az előkészítőbizottség elnökévé az új munkamódszerek legnagyobb barátját, V. Urban kisparasztot választották. V. Urban bízik benne, hogy szövetkezetük a legjobbak egyike lesz a járásban. Bizalma nem alaptalan, hiszen az ö falujában mindig jól gazdálkodtak a földművesek. Egyre több új szövetkezet Szlovákiában A szlovákiai kerületekben napról-napra nagyobb méreteket ölt a szövetkezeti mozgalom terjedése. A zsolnai kerületben lévő dolný hričov-i szövetkezetbe 36 kis- és középparaszt kérte felvételét az utóbbi napokban. A szenicei járásban lévő Štefanov községben 14 kis- és középparaszt határozta el, hogy szövetkezetét alakítanak. Elhatározásuk után azonnal megválasztották az előkészítőbizottságot, melynek elnökévé Štefan Sebesta középparasztot jelölték. Ugyanebben a járásban a prietrž-i szövetkezetbe 7 új tag kérte felvételét. A Liptó-árvai fűrésztelep üzemi pártszervezetének tagjai, akik védnökséget vállaltak Liptovská Poruba község felett, segítettek a falu földműveseinek a szövetkezet megalapításában. A falu kis- és középparasztiai belátták. hogy ma már nem lehet a régi. elavult módszerek szerint gazdálkodni. A környéken vannak olyan szövetkezetek, melyeknek tagjai soha ezelőtt nem éltek olvan jól, mint most, a közös gazdálkodásban. Ez a tény meggyőzte a porubai földműveseket, akik élénk tanácskozás után. megalakították a szövetkezetét. — Egyenlőié 24-en vannak, de bizonyosra vehető, hogy példájukat többen is követik. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának júniusi határozata ismételten megmutatta földműveseinknek a jobb élet felé vezető utat. Kis- és középparasztjaink megértették pártunk irányítását és nem tétováznak. kihasználják a lehetőségeket és ahol arra megfelelő feltételek vannak, szilárdítják, erősítik a szövetkezeteket és újakat alapítanak. Ígv terjed országunkban a szövetkezeti gondolat és így válnak egyre jobbmódúakká a múltban <йу sokat sanyargatott földművesek. 3. ti.
