Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-31 / 31. szám

% Földműves T 958. Július 51. HNB-ink ké* fontos feladata ; Tervszétírás és a földek nyilvántartása Július 16-ig több mint ezer föld­műves irta alá a számára kiszabott termelési feladatokat. A kezdeménye­zi? szép pé'diját mutatták a párkányi járásban lévő kisgyarmati HNB tag­jai, ahol az összes földművesek alá­írták az 1956-os évre szóló termelési feladatokat. Július 20-ig Szlovákia 180 községében a JNB-ok már jóvá­hagyták egyes helyi nemzeti bizott­ságok javaslatait, 14 községben pedig már tel jesen befejezték a tervek szét­­irását. Az említett jó példákkal szemben a szenei, myiavai, galgóci, lévai és még több járásban július 16-ig hozzá ■sem kezdtek a tervek szétírásához. Ilyen esetekben azt hozzák fel kifo­gásul. hogy a földek nyilvántartásá­nak rendezésével vannak elfoglalva. Az ilyen és ehhez hasonló ürügyek nem mentesítik a nemzeti bizottsá­gok dolgozóit feladataik teliesítésé- Ш. A tervszétírásban a kassai kerület az első A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal je­lentése szerint Szlovákia összes kerületeiben javában folyik az 1956-os mezőgazdasági termelési tervszétírás. A bratislavai kerületben a nemzeti bizottságok tagjai már megrendezték a földművesekkel vaió beszélgetéseket. A nyitrai kerületben a lévai járásban lévő Pukanec község kivételével már megkezd­ték a technikai növények szétírását. A zsolnai kerületben a liptóváraljai járás vezet a tervszétírásban; eddig már 11 köz­ségben sikerrel befejezték ezt a munkát. A legelórehaladottabb eredményeket a kassai kerület mu­tatja fel ezen a téren, ahol már 78 községben befejezték a szétírást. A mezőgazdasági termelési tervet július 20-ig Szlo­vákiában már 171 községben és 616 EFSZ-ben szétírták. Besztercebánya vadregényes vidékén Köztársaságunk minden részéröl érkeztek gyermekek, hogy szabadsá­gukat a besztercebányai kerület vad­regényes szép vidékein töltsék. Ezek­ben a napokban érkezett a tornaijai járásból 184 iskolás gyermek Kör­möcbányára. A gyermekek nagy ré­sze a második világháborúban szüleit vesztette. Igen tetszik nekik a gyö­nyörű vidék. Sok kirándulást és sétát tesznek. Többek között meglátogat­ták az állami pénzverdét és a bá­nyászmúzeumot is. A süketnémák Mi* 'dsurin kertjében megtekintették a különböző növényfajtákat. A gyerme-' kék gondozását 12 szakképzett nevelő vette át. Čiemý Balog ée Dobroč partizán községekben a handlovai bányászok és az érsekújvárl 11 éves magyar iskola növendékei üdülnek. Nehezen képzelhető el szebb szünidő, mint a dobrocai völgy környékén töltött szép napok. Egyidejűig megismerkednek azzal a vidékkel, aamlyrol Jilemnic­­ký „Krónika” e. müvében írt. A gyermekek három heti üdülésük be­fejezte előtt közös kirándulásra a Chöpokra mennek. A hetedik tanév előkészítése A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetség és az orosz népi nyelvtanfo­lyamok bizottsága nagy figyelmet for­dít az orosz népi nyelvtanfolyam he­tedik tanévének előkészítésére. A szünidő alatt Szlovákia járásaiban ok­tatást szerveznek az orosz népi nyelvtanfolyam tanítói és oktatói szá­mára, mely erősen növeli majd az Az ipar és a mezőgazdaság össze­függésben van egymással és nem le­het meg egymás nélkül. Az ipari termelés nem nélkülözheti a mező­­gazdaság által előállított nyersanya­gokat és élelmiszereket, a mezőgaz­daság viszont nem lehet meg ipar nélkül, amely ellátja őt a szükséges termelőeszközökkel és személyes szükségleti cikkekkel (traktorokkal, kombájnokká!, vetőgépekkel, apró gazdasági szerszámokkal, textiláru­val). A gazdasági kapcsolat tehát ál­landó összeköttetést je'ent a város es a falu, az ipar és a mezőgazdaság között, az ipari termékek kicserélé­sét mezőgazdasági termékekért, nyers­anyagokért és élelmiszerekért. fez a gazdasági kapcsolat a város és a falu, a munkásosztály és a pa- 1 rasztság között nem volt mindig egy­forma jellegű. A München előtti ka­pitalista köztársaságban, amikor a kapitalisták, ku’ákok és földbirtoko­sok uralkodtak, ennek a kapcsolatnak kapitalista jellege volt. Egyrészt egyik módja volt a parasztság és a munkás­­osztály kizsákmányolásának és nyo­morba döntésének, másrészt pedig a maroknyi burzsoázia gazdagodásának. A parasztokat kizsákmányolták a különféle szindikátusok (például az álláttenyésztési, brindza termel 5 szin­dikátus), kartellek (például a cukor­gyári karteli), monopóliumok (pél­dául a gabonamonopóHum), bankok, mindenféle kereskedők, uzsorások és spekulánsok. A falusi burzsoázia _ pe­dig. amelyet ezerféle kötelék fűzött az iparhoz, bankokhoz, kartellekhez és szindikátusokhoz, még fokozta ezt a kizsákmányolást. A Mürrh-'n előtti köztársaságban a paraszt г ió vagy rossz termés ese­tén egyaránt ráfizetett. Mindkettő csa­pást jelentett számára. 1925-ben 75 százalékkal több burgonya termett, mint az előző évben, de a túlterme­lés következtében az árak többet . süllyedtek, mint amennyivel a ter­elő a dó к szak- és politikai színvona­lát. A tanítók és az oktatók a nyári oktató tanfolyamokon megtanulják az orosz népi nyelvtanfolyam nyelvtanát, elöadástanát és munkamódszerét. Az oktató-tanfolyam, melyen negyven ta­nító és oktató vesz részt — két hétig tart. HÍREK • A Csehszlovák Rádió magyar osztálya 1955. augusztus hó 1-tőí új műsort iktat adásába. Ebben a mű­sorban dallal, zenével köszönti ha­zánk élenjáró dolgozóit. Az új mű­sort minden hétfőn 18.00—18.30 órá­ig sugározza a Csehszlovák Rádió, a 427,9 méteres hullámhosszon. • A prágai kerületből a nyári szünidő folyamán 6400 gyermek megy nyaralni 11 különbőz'! üdülő­helyre. • A korOfflpai villanyerőmű dolgo­zói teljesítették felajánlásukat. Az el­ső félévben 2 656 271 kilowattóra vil­lamosáramot termeltek terven felül és 2000 tonna jó minőségű szenet ta­karítottak meg. • Az eperjesi Agroprojekt dolgo­zói ebben az évben !7 szarvasmarha­istállót, 5 etetőt, 3 fiaztatót, 2 juh­­akolt. egy lóistállót, 30 silógödröt építettek. • A prágai Skoda-üzem dolgozói versenyre hívták ki és tapasztalat­cserére szólították fel a leningrádi Orosz Diesel-üzem dolgozóit • A bratislavai Datex-vállalat 50- féle esernyőt szállít külföldre. Ausz­tráliában nagyon kedvelik a Bratisla­va!- i készült, gombnyomásra nyilo esernyőket. • A Csehszlovák Tudományos Aka­démia küldöttsége elutazott Zürichbe a vegyészek XIV. -nemzetközi kon­gresszusára. , — • A Faluszínhái megalakulása óta 78 szlovák és magyar bemutatót tartott. Az aratási munkáit alatt a Faluszínház művészei meglátogatják parasztjainkat. • A vicsáp-apáti nyolcéves közép­iskola pionírjai a VIT tiszteletére fel­ajánlották, hogy 500 koronát adomá­nyoznak a szolidaritási alapra. Válla­lásukat túlteljesítették. • Havličkúv Biodban burgonya­kapáló géppel kísérleteznek. Elsők között jelentkeztek Alig néhány nap múlott el a CSKP KB ülése óta, melynek hatá­rozata új mezőgazdasági dolgozók megnyerését tűzte elénk, máris van­nak fiatal jelentkezők. Két nap alatt a kassai üzemekből 22 CSISZ-tag vállalkozott mezőgazdasági munkára. Elsők között Lang Péter, aki mint mázoló dolgozott a közüzemnél, Ben­­ke László, a járási építkezési válla­lat munkása és Oravec Lajos az álla­mi autóbuszjárat dolgozója jelentkez­tek, hogy a mezőgazdaság fellendí­tését szorgalmas munkájukkal előse­gítsék. Elhunyt Václav Nősek elvtárs munkaeröügyi miniszter és bebörtö. Václav Nősek 1892. szeptember 26- án született Dobné pri Kladne. Gyermekévei alatt megismerte a kladnói bányászoknak és kohászok­nak a szénbárók és a kohótulajdono­sok ellen vívott harcát. Tizennégy éves korában a Poldi-kohóba, majd elbocsátása után a Max-bányába ke­rült. Már akkor se­gített a röpcédu­lák terjesztésében, a DTJ-ben (Mun­kás Testedző Egye­sület-ben) dolgo­zott, a szociálde­mokrata ifjúsági szervezetekben és a munkás kultúr­körökben tevé­kenykedett. Az első világhá­ború alatt megjár­ta a keleti ég az olasz frontot. Két­szer megsebesült. 1917-ben a kladnói bányákba küldik munkára. Nősek elvtárs tizennyolc éves kora óta a Szociáldemokrata Párt tagja. A háború után a baloldaliakhoz csat­lakozott. Részt vett küldöttként a szociáldemokrácia XII. és XIII. kong­resszusán. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása óta a párt tag­ja. Részt vett Csehszlovákja Kommu­nista Pártja alakuló kongresszusán. A bányászok és az egész dolgozó nép jogaiért vívott nehéz harcokban értékes tapasztalatokat szerzett, ki­érdemelte a munkások bizalmát. A vájárok a kladnói szakszervezet ve­zetőjévé választották, később a nem­zetközi szakszeivezeti szövetség bá­­nyászosztályának központi titkára lett. Mint kommunista bányószfunk­­cionárius részt vett a történelmi mosti sztrájkban és a kizsákmányolok ellen folytatott más harcokban. A burzsoá állam a dolgozók érdekeinek védi lmezéséért üldözte nözte. A megszállás első napjaiban Nősek elvtársat letartóztatták. Később sza­badlábra helyezték, de rendőri fel­ügyelet alatt maradt. Csehsztóvákia Kommunista Párt­ja Központi Bi­zottsága utasításá­ra 1939 júliusá­ban Lengyelor­szágba, innen Svédországon ke­resztül Angliába megy, ahol a gott­­walái, Moszkvából kiadott irányelvek alapján dolgozik. A háború befeje­zése előtt Moszk« vába utazott, ahol részt vett a fel­szabadult köztár­saság kormányáról és annak program­járól értekező tár­gyalásokon. A Nemzeti Front kassai kormányában belügyminiszter volt. Nősek elvtárs, mint a párt funkcionáriusa, mint ret­tenthetetlen munkáshareofi, mint bel­üg iniszter, állandó céltáblája volt a reakciós támadásoknak. Minden tá­madás ellenére teljesítette azonban feladatát, amellyel Csehszlovákia Kommunista Pártja bízta meg. Min­den erejével segített a nemzeti bi­zottságok és a nemzetbiztonsági tes­tület kiépítésében. 1953 óta egészen haláláig Václav Nősek elvtárs a mun­­kaerüügyi miniszter tisztét látta el. Nősek elvtárs hosszú éveken át ü.gja volt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának. Eltávozott a munkásosztály és an­nak élcsapata, Csehszlovákia Kom­munista Pártja hű fia, a nép jogai­nak rettenthetetlen és kitartó har­cosa, aki egész szívével szerette a Szovjetuniót. Emléke örökké élni fog pártám., munkásosztályunk és egész népünk szívében. Közös erővel jobban megy a munka Az elmúlt héten a gesztetei egyé­nileg gazdálkodó földművesek is meg­kezdték az aratást. Harminchaton tö­mörültek egy csoportba, hogy a feledi gépállomás segítségével mielőbb be­takaríthassák a gazdag termést. A közös munka előnyérül már az első napon meggyőződtek. A feledi gép­állomás hat traktorosa tíz hektár ősziárpát aratott le önkötözőkkel, nem egész 4 óra alatt. A kévéket a föld­művesek rakták keresztekbe. Az első nap munkasikerét az bizonyítja leg­inkább, hogy másnap újabb hat föld­műves jelentkezett a közösen aratók csoportjába. A gesztetei kis- és középparasztok jól felkészültek a közös aratásra — Gondosan kidolgozott terv szerint dolgoznak. Hat munkacsoportot alakí­tottak és minden csoportban egy ön­kötözőgép dolgozik. Az aratási terv szerint e hónap végéig learatják a 110 hektárnyi gabonát, augusztus 15- ig pedig befejezik a cséplést. Ezek szerint tehát a gesztetei földművesek egy hónappal előbb végzik Й az ara­tást és a cséplést, mint a múlt év­ben. □DDDDODDODOQODDDODDDCICLIOGDŰOC A város és falu közötti gazdasági kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaságban melés emelkedett. Ebben az évben 175 kg burgonyáéit 26,9%-al keve­sebbet kapott a paraszt, mint az előző évben 100 kg burgonyáért. Más években is hasonló volt a helyzet Ismeretes, hogy a legszegényebb parasztoknál az állattenyésztési ter­mékekért befolyt pénz alkotta a jö­vedelem legtetemesebb részét. Az 1926—1930-as évek átlagában a 2—5 hektáros gazdaságoknál ezek a bevé­telek a gabonatermö vidékeken 71 százalékát, a takarmánytermő vidéke­ken pedig 89,2%-át tették ki az ösz­­szes pénzbevételnek. Süt a legszegé­nyebb parasztrétegeknél, a 2 hektá­ron aluli gazdaságokban, az állati termékekből származó bevétel rész­aránya 92,8%-ot tett ki ezen a vi­déken. De minél több ilyen terméket vitt a kis- és középparaszt a piacra, annál kevesebbet kapott értük. így volt ez nemcsak a válság idején, ha­nem más években is. Világosan mu­tatja ezt a piacra vitt állattenyésztési termékek mennyiségének és árának alábbi táblázata: Az eladott állattenyésztési termékek mennyisége és a parasztok bevételei 1930-31-től 1936-37-ig Év Ennyivel keve­Ennyivel több ál­sebbet kaptak lattenyésztési ter­értük az 1925/26-méket vittek piac­1929/50-as évek­ra az 1925/26-1929/ kel szemben 30-as évekkel százalékban: szemben, százalékban: 1930/31 + 15,2 — 2,2 1931/32 + 17,2 — 17,6 1932/33 , + 17,5 — 19,ö . 1933/34 + 23,6 — 26,8 1934/35 + 24,8 — 24,7 1935/36 + 18,1 — 18,8 1936/37 + 27,0 — 10,6 A táblázatból látjuk, hogy a kapi­talista Csehszlovákiában 1935—36-ban a parasztok 18,1%-kal több állati terméket vittek piacra, de 18,8%-ka) kevesebbett kaptak értük, mint az 1925—26, 1929—30-as évek átlagá­ban A cukorrépa magas hektárhozamai akkoriban rengeteg gondot okoztak a parasztoknak. 1936-ban parasztjaink az úgynevezett kontingens keretében leszállított cukorrépáért métermá­zsánként 12,25 koronát kaptak (a brutto súly 5 százalékának levonása után.) Minden további százalék répa után a cukorgyári kartell 9 fillért levont az egész leszállított cukojré­­pamennyiség árából, úgyhogy ha a termelő például 10%-kal túllépte a kontigenst, a felvásárlási ár 12,25 koronáról 11,35 koronára. esőkként. Ha valaki 10%-nál többet adott be a kontingenst, a felvásárlási ár 12,25 11%-án felül beadott cukorrépáért nem kapott pénzt, hanem métermá­zsánként 8,5 kg' denaturált cukrot, amelynek akkoriban kilogrammonként 67 fillér volt az ára; 1936-ban tehát egy' métermázsa kontigensen felül beadott cukorrépáért 5,70 koronát kapott a paraszt. A kulákok és a földbirtokosok ezzel nem rövidültek meg, ha­nem ellenkezőleg, nyertek rajta Minél alacsonyabb volt a burgonya, cukorrépa, vagy egyéb mezőgazdasági termék ára, annál több nyereséget húzhattok a szeszfőzőkből, keményí­tő- es cukorgyárakból, amelyeknek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai voltak, A túlnyomórészt földbirtoko­sok, vagy kulákok áljai termesztett termékeknél minden eszközt felhasz­náltak arra, hogy nekik megfelelő színvonalon tartsák az árakat és ma­ximális nyereséget biztosítsanak a kapitalista termelőknek. Az agrárpár­tiak felhasználták erre a vámpoliti­kát: szindikátusokat és monopóliumo­kat hoztak létre. A legszembetűnőb­ben nyilvánult meg ez a búzaára­kon, amelyekhez különös érdek fűzte a földbirtokosokat; Például az olyan gabon. termő vidéken, ahol az egész közti. saság búza-vetésterületének csaknem a fele összpontosult, a 100 hektárnál nagyobb birtokok minden hektár mezőgazdasági földből atlag 6-szor annyi búzát vittek piacra, mint a 2—5 hektáros gazdaságok és 2.4-sz r annyit, mint az 5—20 hek­tárosok. így 1933-ban, amikor *z állatte­nyésztési termékek, valamint egyes olyan növényi termékek árai amelyekhez a földbirtokosokat nem fűzte érdek, rohamosan zuhantak, a« agrárburzsoázia állami pénzsegéllyel úgynevezett intervenciós búzáiéivá-, sarlóst indított, amelyre az állam 500 millió korona szubvenciót adott a munkásoktól és parasztoktól kifa­csart adóból. Ennek ' következtében 1933- ban az árak megmaradtak te 1931. évi színvonalon, süt a gabona­­monopólium létrehozása és az árdik­tátum bevezetése után a búzaárak még emelkedtek is, úgyhogy 1935-ben métermázsánként 8,13 koronával, 1935-ben pedig 22,52 koronával meg­haladták az 1931, évi árakat. Ezzel szemben a rozs ára 1933-ban 37 szá­zalékkal, a zab ára pedig 43 száza­lékkal volt alacsonyabb, pyat fHp* ben.: Hasonlóan áUt a dolog a hússal Is Arra, hogy a búzaárak егкеШйУе! előnyben részesítették a földbirto­kosokat, ráfizettek в városi dolgozók is. A gabonamonopólium megalakí­tása után, 1934—35-ben a kenyérára^ összesen 16,60 százalékkal, a lisztárak 7.7 százalékkal emelkedtek és a to­vábbi években még feljebb hágtak ezeknek az alapfontosságú közszük­ségleti cikkeknek árai. Ez aztán e ter­mékek egyre csökkenő fogyasztására vezetett. így például a lisztfogyasztás 1934— 35-ben az 1929—33-as évek átlagával szemben kb egynegyeddel csökkent. Az egyes mezőgazdasági cikkek árainak emelkedése nem je'entett előnyt a dolgozó parasztság számára, hanem ellenkezőleg. Felemelték a kis- és középparasztok földbérleteit, úgyhogy ezek végülis csak ráfizettek a részleges áremelkedésre. S hogy különösen a középparagz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents