Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-24 / 30. szám

ЗмшЙ¥е$ 8 1955. július P Vígan aratnak a fejszésiek Az útszéli füvön még gyöngyszem­ként csillogott a karmai. A felkelő nap első sugarai mosolyogva csókol­gatták a susogó szőke' kalászokat, s a búzából felröppend pacsirta ünne­pélyesen fújta ébresztödalát. S ott, ahol a kanyargós dittőút előbújik a százados fák és sűrű bok­rok közül, mintha csak a hajnallal akarna versenyezni, előbukkant egy embercsoport. Fürge léptekkel halad­tak a félig learatott tábla felé. Fris-Megyesi Erzsébet sek voltak, mint a csillogó harmat. A nap nyújtózkodva elszakadt a földtdl és olyan szélesen mosolygott vissza rá, mint dajkáló anya, ébre­dező gyermekére. De engedjük útjá­ra az öreg napot és kövessük a vi­dám fiatalokat. A tarka szoknyácskák meglebben­­nek a leányok ringó járására. A vi­dám fiatal arcok összemosolyognak s a mindig csevegő ajkakról felcsen­dült az ének: Szép gyermekem jöjj a mezőre hol traktorok hangja zenél," Nézd új csillag fut fel az égre és hírt hoz a hajnali szél. A jókedv mintha ragályos lenne, átragadt a férfiakra is és a vékony szoprán hangokba belevegyült a mély basszus és a szárnyaló tenor hang. v.Ijtjidulj velünk, Őrülj velünk te hű barát a szél sodorja szerteszét szívünk dalát. Csakhogy a traktorok hangja most nem zenél és a kombájn is letakarva áll az árpadíilö szélén. Első pillanat-' ban el is csodálkoztunk rajta, de amint az országúiról ráléptünk a fel­ázott, tapadás tarlóra, már sejtettük az okát. Varga elvtárs a közeledő aratócsoport vezetője aztán egészen felvilágosított. Csak 12-én kezdhettük az aratást, mert későn érett be a termés — magyarázta. Nagy lendülettel fogtak з munkához. Az első nap öt hektár őszi árpát vágott le a kombájn és jól haladtak a kévekötőgépek is■ Dehát egy nap, csak egy nap. A második napon már az eső csépelt a kombájn helyett. Aztán esett, meg esett két és fél nap, mondja kelletlenül Varga elv­­társ. Ügy felázott a talaj, hogy most aztán icét nap sem jöhet a kombájn a tarlóra. Pedig sürgős az aratás, mert nem­csak.. az árpa érett be, hanem az eső után szinte egyszerre megszőkült a rozs és a búza is. Minden kaszára vár. Azért találja a felkelő nap már a mezőn a Varga csoportot. Szeretnék ók minél előbb befejez­ni az aratást, hiszen minden szem drága. Különösen ebből, mert ez Ve­tőmagnak megy, mondotta Demeter elvtárs. Ha pedig eső jön, akkor nagy lesz a szemveszteség. Azért vállaltuk, hogy a megmaradt öt hektár őszi ár­pát kézzel aratjuk le. Még a búzából is jó da mb vár kézi Kaszára, mert a súlyos kalászú, hosszú búzát sok helyen nagyon a földhöz lapította a zápor s még a szél is segített neki. De a Vargák csoportja, amelyben öt testvér dol­gozik, nem igen ijed meg a rájuk váró nehéz feladattól. Ahol olyan lányok vannak, mint a mi Német Marikánk, Detrich Ilon­kánk, no meg a többiek, ott aztán megy a munka — mondja egy magas barna fiú, a fiatal lányok felé ka­csintva. — De a férfiak sem alábbravalók, — adja vissza a kölcsönt egy szőke, mosolygós lány — hisz nem is az­ért keresünk 2200 koronát havonta. A Varga csoport jól dolgozik, igaz, hogy az övék a legjobb csoport, de ugyancsak igyekezniük keV., ha meg akarják tartani az elsőbbséget. A cséplésre is jól felkészültek. Éjjel, is dolgozni \ fogunk, mert az ország kenyere függ most attól, ho­gyan végezzük munkánkat — mon­dotta Demeter elvtárs. A dűlő másik végén szintén fia­talok aratnak. Brigádosok. Mislay László a helmed ÁG szőlőjében dol­gozik. Most, hogy megkapta a fize­tett szabadságát, eljött ide átütni. Mindnyájunk ügye ez — mondotta és kaszáját mélyen merítette a meg­dőlt árpába. Suhognak a kaszák, dőlnek a rendek. A hajlongó lányok fürgén ölelge­tik a lekaszált rendeket. És amint a nap felfelé ballagott megszokott pá- I lyáján, a három oldalról körülvett árpatábla egyre szűkült. Diószegi Olga Bélán elvtárs az állami gazdaság vezetője megérkezett a búzaföldről. Megnézte, mikor mehet oda a kom­bájn. Még csak pár hónapja vette át a gazdaságot és bizony feladata nem könnyű, mivel a tervet keresz­tülhúzta az idő. De azért bízik, hogy idejére rendben lesz az aratás. A tervezett hektárhozamot is túl­lépjük. A kombájnnal aratott őszi árpa 27 mázsát hozott hektáronként, pedig a leggyengébb részét arattuk, — mondotta. Még bent a tanyán is, sok érde­kességet találhatunk — jegyzi meg. A hosszú kukoricatáblán alig látszunk ki a jól megnyúlt haragoszöld kuko­rica közül. A rossz idő ellenére is használt az agrotechnikai idő betar­tása és a sok kapálás. Távolabb az őszi takarmánykeverék zöldül. Ki­lencven hektárt vetettünk belőle, de még 60 hektár másodnövényt is ve­tünk — mondja Bélán elvtárs — mert legnagyobb jövedelmünk az ál­lattenyésztésből van. Tizenegy órára értünk a gazdaság­ba. A hosszú tehénistállóból kiszűrő­dő nóta bennünket is odacsalt. Há­rom jókedvű leány csillévé hordta szét a szecskának vágott zöldtakar­mányt. Olyan fürgék, mintha a csár­dás ütemére mozognának. A jó mun­kának, a helyes takarmányozásnak és nem utolsósorban a versenynek meg is van az eredménye. A legszebb eredményt Meggyest Erzsiké érte el. Ez a mosolygósarcú barna lány 12 tehenet gondoz és fej. A múlt hónapban 12,7 liter átlagos tejhozamot ért el darabonként. Kivá­ló munkájáért elnyerte a járási CSISZ szervezet vándorzászlaját. De még ennél az eredménynél sem akar megállni, mert a verseny még to­vább folyik. Amikor keresete felől kérdezősködünk, csillogó szemmel di­csekszik: a múlt hónapban 2479 ko­ronát kaptam és remélem ebben a hónapban sem lesz kevesebb. De kell is a pénz, mert bútort vásároltam és még eoyebet is akarok — mondja nevetve és összekacsint barátnőivel. Értik egymást. Tudják, mi a nagy vásárlás titka, de azért mi is sejt­jük. Diószegi Olga 19 éves. Ö sem ma­rad el messze barátnője mögött. Ö is 12 darab tehenet gondoz s az el­múlt hónapban — annak ellenére, hogy nem dolgozhatott minden nap, — mégis 11 literes tejhozamot ért el és biztosan állítja, hogy ebben a hónapban több is lesz. A három lány közül Hornyok Ma­rika legfiatalabb. Két hónapja ö kap­ta a versenyzászlót. Már két éve dol­gozik munkahelyén és azóta sok szép eredménnyel dicsekedhetik. A múlt hónapban a 12 tehéntől egyenként napi 10,7 literes tejhozamot ért el. De most rákapcsoltam — mondja ne­vetve — szeretném utolérni Erzsikét. A fiatalok jól érzik magukat az állami gazdaságban. A munka mel­lett van idejük a szórakozásra is. A helyi CSISZ csoportnak a kulúrház­­ban rádiója, gramofonja van s így minden este kellemesen elszórakoz­nak. — Kultúrprogrammal is készülünk. Marikának is nagy kultúrünnepélyen adtuk át a verseny zászlót, azelőtt meg a „Kecsketej” c. színdarabot játszottuk — újságolja Diószegi Olga. Filmet kéthetenként vetítenek a gazdaságban, de Bélán elvtárs ígéri, hogy rövidesen üzembe helyezik sa­ját vetítőgépüket. A jó hangulat meg is látszik a munka minden szaka­szán. Cmór András is szép eredménye­ket ért el munkájában. Feleségével együtt 5S borjút gondoz. Ez évben vezették be a rideg borjúnevelést és azóta a tervezett 70 dkgr napi súly­­gyarapodás helyett, 85—87 dkgr-ot érnek el. A hizlaldában Homyák János és Meggyest Zoltán dolgozik szép ered­ménnyel, amit az is bizonyít, hogy a félévi sertéshiisbeadási tervet 125 százalékra teljesítették. Napoidg lenne mit nézni ebben a hatalmas gazdaságban, de lassan már aláhanyatlik a nap. Elbúcsúzunk. Út­közben még Detrik néni dohányos csoportjával találkozunk. Törik a do­hányt. Mind fiatalok dolgoznak itt, akik még csak ezután választanak pályát. Azért jöttek ide, hogy ők is kivegyék részüket a nyári munká­ból. Meg aztán az is valami, amit itt becsületes munkájukkal megke­reshetnek. Kulcsár Feri például me­zőgazdasági iskolára megy, de a kar­órára valót még maga akarja megke­resni. Hornyák Mária A nap elbújt egy felhőcske mögé. De aztán mégegyszer visszapillantott, vajon jól látott-e? Mi is csodálkozom nézünk. Az 5 hektár árpa helyén a lenyugvó nap utolsó sugarai már a szépen felsorakozott kereszteket ara­nyozzák be. És a fasor mögül még idehallatszik az aratók dala. Jóked­vűen mennek hazafelé — vállalásu­kat teljesítették. HARASZTI GYULA Jó termést várnak a „Szabolcsi"-dohányfa;tából • A kiskeszi állami gazdaság 8-tagú döhánytermelO csoportja, Horda Jó­zsef irányításával már folyó hó H-en megkezdte a „Szabolcsť’-íajtáju do­hány törését. A mai napig 4 hektá­ron letörték és zsinórra fűzték az alsó leveleket. Ezt a műveletet Juli­us 23-ig 7 hektár területen elvégzik. A munka elvégzésére egyébként a varsói világifjúsági találkozó tisztele­tére szocialista vállalást tettek._ A tavaszi kedvezőtlen időjárás el­lenére a dohány szépen kifejlődött, és átlagban él éri a 110—120 centi­­méteres magasságot. Ezt az ered­ményt azáltal érték el, hogy nagy gondot fordítottak a dohánypalánta nevelésére és így a kedvező időjárás beköszöntése után azonnal megkezd­hették a palánta kiültetését, amit május 25-re be is fejeztek. Azóta a dohányt már háromszor megkapálták és ezenkívül lóekével ugyancsak há­romszor megsa rabolták. A csoport tagjai ezenkívül elvállalták két és fél hektár cukorrépa, két és fél hek­tár burgonya és három hektár ten­geri gondozását a kiültetéstől egészen a betakarításig. A munka jó megszervezése, a nö­vény becsületes megmunkálása és a vállalások segítségével biztosítja a csoport tervének teljesítését, sőt a dolgozód vállalás keretében.a terv túlteljesítésére is gondoltak. KÖRNYI ISTVÁN Kasza után eke — eke után vetó'gép Alighogy a bajcsi állami gazdaság földjeiről eltávoztak a kombájnok és önkötözők, megkezdték a tarlóhántást. Ezekben a napokban, amikor a kedvező időjárás minden percét ki kell használni, nem szünetel a mun­ka. Az ilyen jól szervezett munka eredményei valóban örömteljesek. Az eddigi 844 hektár learatott gabona és őszi repce földjeinek 70 százalékán már elvégezték a tarlóhántást. A többi területen másodnövényt vetnek, vagy éppen a kévék rakását és a szalma összegyűjtését végzik. Az előirányzott 200 hektárból már 147 hektáron elvetették a tarló keverékeket. Ezzel az állami gazdaság a tarlókeverékek vetésének tervét 70 százalékon felül teljesítette. Ehhez a munkához főleg fogatokat használ­nak, melyekkel boronáinak, simítanak és vetnek. Aratás végéig a gazdaság a tarlókeverékek vetésének tervét magasan túllépi. A földek egy terméssel többet adnak, így az állatok részére elégséges és jó minőségű takarmá­nyuk lesz. A képen a bajcsi állami gazdaság dolgozói a tarlókeverékek vetését végzik. Az aratási munkák minőségének ellenőrzése A gépállomások és az egységes földművesszövetkezetek között meg­kötött szerződések — de az egyéni­leg gazdálkodó parasztokkal kötött megállapodások teljesítésének is egyik legfontosabb szempontja a munkák kifogástalan minőségű elvégzése. Ez­ért a munkák átadás-átvételénél. kö­veteljük meg, hogy az átvevő szö­vetkezet, vagy egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt az elvégzett munka minOségét tüntesse fel az átvételi jegyzőkönyvben, illetőleg a traktoros munkarendelvényén. Rosszminőségű szántásba elvetett magvak csak hiányosan kelnek ki. Görbe sorokba vetett kapásnövénye­ket kivágja a fogatos- és a traktoros kapálógép. A tisztítatlan vetőmaggal végzett vetés, gyomerdOt eredményez. De akármelyik munkafolyamatot vizsgáljuk, mindenütt terméskiesést, veszteséget, kárt okoz a rosszminő­ségű munka. Különösen áll ez az aratásra, cséplésre és a nyári talaj­­munkára. Az aratásnál és a cséplés­­né! kilogrammokban; sőt mázsákban kifejezhető a rosszminőségű munka okozta kár. A gépállomások múltévi és idei munkájának minOségét összehason­lítva örvendetes javulást állapítha­tunk meg. De ez még mindig nem olyan mértékű, hogy azzal megelé­gedhetnénk. A szép eredmények el­lenére történtek mu’asztások, még­pedig elsősorban az agronómusok ré­széről, mert a munkák minőségi felté­teleinek megtartásáért, a minőség el­lenőrzéséért ők a felelősek. A munka minOségét tehát követ­kezetesen kell javítani. Gyökeresen változtatni kell az ellenőrzési, — de a felelősségrevonási rendszeren is. Aki rossz munkát végzett, azt kö­telezni kell a hiba kijavítására, a se­lejtes munkáért felelősségre kell vonni és azt aki többször is hibát követ el a munka minősége terén, a legszigorúbban meg kell büntetni. Az agronómusok alapos minőségi ellenőrző munkája különösen most a nyár során döntő fontosságú, ugyan­is most a legkisebb hiba is súlyos veszteséget okoz. Éppen ezért az aratást-cséplést végzO gépek munká­ját naponta többször alaposan vizs­gálják felül és gondoskodjanak a minőségi követelmények pontos be­tartásáról. Az aratógépek munkáját aratás közben, a munkák befejezése után, de : .ég a kévék, teljes összehordása előtt kell elbírálni. A minőségi el­lenőrzést a tarló magasságának vizs­gálatával kel! kezdeni. Fontos, hogy a gép minél alacsonyabb tarlómagas­sággal dogozzon. A meghagyott tar­ló magassága átlagosan 10 cm-nél több nem lehet. Ezt úgy vizsgáljuk meg, hogy 50 lépésenként a tábla keresztirányában egy méter hosszan megmérjük az álló tarló magasságát. Ha a tarló magassága a 10 cm-t meghaladja, a munka minősége nem megfelelő és azonnal gondoskodni kell a '"'ép helyes beállításáról. A következő a levágatlanul ha­gyott gabona megállapítása. Álló. il'etőleg 45 foknál jobban meg nem dőlt gabona tarlóján, ha az aratást megelőzően a talajon elfekvő szálak nem voltak, a gépek után — a de­rékszögű fordulások helyeit kivéve — levágatlan gabona nem maradhat. Az aratás editálásánál legfönto­­sabt; a szem veszteség ellenőrzése. Ha a tábla nagysága 3 hektár, akkor 5, ha 10—12 hektár, akkor 10, ha 20— 30 hektár, akkor 15 helyen keik egy négyzetméteres területen a szemvesz­teséget ellenőrizni. Az egy négyzet­méternyi területeken meg kell szá­molni a kipergett szemek és a letört kalászokból kidörzsölt szemek szá­mát, ami nem lehet több négyzet­­méterenként 140-nél. Ha ennél több, a munka minősége ' rossz és felül kell vizsgálni a motolla, a kötöző­­szerkezet és a vágó szerkezet beállí­tását. A legtöbb veszteséget az okoz­za, hogy a motolla a szalmát nem háromonegyed részében érintve tereli a vágó részhez, hanem a kalászokat üti meg. Aratógéppel végzett aratáskor a táblán kusza kaparok nem marad­hat, ha a gabona álló, vagy csak 45 fokban dőlt és 40 cm maga? a szalmája; 30 cm-nél alacsonyabb szalmájú, vagy dőlt gabonánál a kó­sza legfeljebb 3 százalék lehet. A kévék súlya 4—6 kg. közt vál­takozhat. Olyan erősen kössük be, hogy a kötőzsineg ki ne bomolhas­­son. A kévekötő szerkezetet úgy kell beállítani, hogy a kötés helyén alá­támasztott kéve mérttgkar-szerűen egyensúlyban legyen. A kötetlenül hagyott, vagy kötés után kibomlott kévék mennyisége nem haladhatja meg az összes kévék három százalé­kát. Korszerű istállót építenek A fejszési állami gazdaság egyik részében most fejezik be egy korsze­rű istálló építését. Az épületet több részre osztották és minden korosz­tálynak a helyét külön-külön kije­lölték. Ebben a helyiségben 80 csikó is helyet kap. A csikókat csak ete­tés idejére kötözik meg, máskülönben szabadon mozognak. Ott helyben épitették a vályúkat is és az állatok altkor ihatnak, amikor akarnak. Az istálló más részében 20 külön fülkét tartanak fenn az anyakancák számá­ra. Külön helyiséget szántak a te­nyésznének elhelyezésére. Az istálló padlózatát fakockákból építették. Bornemissza Zsigmond, a telep veze­tője, azt mondja, hogy az állatok egészségének szempontjából legjobban a fapadlózat felel meg. , Az istálló közepét emeletesre épí­tették. Itt helyezték el az örszobát, a fürdőket és a lakásokat a személy­zet részére. Ugyancsak az emeleten tárolják az abraktakarmányt, ame­lyet felvonóval szállítanak oda és ismét gépi úton kerül vissza az is­tállóba. A telep 21 hektárnyi területen fekszik. A jelenlegi állatállomány 86 darab szebbnél-szebb két — három éves csikó. Ezekből az egyévesek Li­picai és Pluto, a kétévesek pedig Shagya. törzsből származnak. — Sokan azt mondják nekünk, mi­nek a ló, hisz a gépek világát éljük. Ezt mi is tudjuk — mondják Bolán és Bornemissza e’vtársak. De van­nak esetek, amikor a gépek a lova­kat nem pótolhatják és sokszor szük­ség van rájuk. Ezért fektettünk te­hát olyan nagy súlyt a lovak te­nyésztésére. ’ Z. I.

Next

/
Thumbnails
Contents