Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-24 / 30. szám

4 Földműves 1955. július It Begyűjtési híradó... A vágujhelyi járásbeli Dolné-j Srnie község szövetkezete pél­dásan teljesíti az állam iránti kötelességét. Az első félévre eső sertéshús beadást 15 szá­zalékkal, a marhahúsét pedig 42 százalékkal túllépték. Maíi­­nyinova módszerének beveze­tése, a fejőstehenek mintaszerű gondozása és takarmányozása elősegítette a dolné-srnei EFSZ terven felüli tejbeadását, me­lyet 266 százalékra teljesítet­tek. A szövetkezetesek jó mun­kája, a haladó szovjet tapasz­talatok alkalmazása nem csu­pán a beadások példás teljesí­tését segítette elő, hanem le­hetővé tette számukra termé­nyeik szabad piacon való érté­kesítését. Az első félévben 46 mázsa sertéshúst és 44 mázsa marhahúst, azonkívül több mint 31 ezer liter tejet és 2277 da­rab tojást adtak a szabad piacra. Az ógyallai, érsekújvári, pár­kányi, komáromi és surányi járások begyűjtési üzemeinek magtáraiban eddig már több vagón árpát raktároztak el. A szövetkezetesek a ke­nyérgabona beadására készül­nek, javában tisztítják, szárít­ják a rozsot és a búzát. A pár­kányi járásból Bátorkeszi köz­ség szövetkezete az elsők kö­zött adott be 105 mázsa búzát. A búza jó minőségű, tiszta, szép, hektolitersúlya körülbe­lül 80—83 kilogramm, 15 fokos nedvességtartalom mellett. A bátorkeszi szövetkezetesek azonnal a cséplőgéptől teljesí­tik 42 vagón búzával, 39 vagón árpával és 7 vagón rozzsal be­adási kötelességüket. A köteles beadás után 10 vagón búzát szabad eladásra adnak. Szlovákia déli járásaiban a szövetkezetek megkezdték az őszi repce idei beadásának tel­jesítését. A bratislavai begyűj­tési üzemek érték el eddig a legmagasabb repcebegyűjtést. A nagymegyeri, dunaszerdahe­lyi, galántai és szenei járások Eí'SZ-eiben is megkezdték már a repce begyűjtését. Már eddig is szép eredményeket értek el. Sok szövetkézét szabad pi­acra adja be repcetermését. — Többek között a nagymegyeri járásban lévő padányi szövet­kezet a 73 mázsa köteles bea­dásán kívül 14,65 mázsát sza­badon adott el. Hasonlóan cse­lekedtek a csilizradványi szö­vetkezetben is, amelyben 10,5 mázsa őszi repcét terven felül értékesítettek. A terven felül beadott repcéért kétszer olyan nagy árat kapnak, mint a köte­les beadásra előírt termésért. A szlovákiai begyűjtési üze­mek eddig már sok vagón őszi árpát gyűjtöttek be. A nyitrai kerületben volt a leg­nagyobb a beadás. A komáro­mi, ógyallai, surányi, érsekűj­­vári és párkányi járások EFSZ- eí, valamint állami gazdaságai a legtöbb őszi árpát adtak be. Az őszi árpa fevlásárlását a nyitrai és verebélyi járások­ban is megkezdték. A bratislavai kerületben a nagymegyeri, dunaszerdahelyi, somorjai, galántai és a szenei járásokban, a besztercebányai kerületben pedig az ipolysági és kékkői járásokban kezdődött meg az őszi árpa felvásárlása. A bratislavai kerület is szép eredményt ért el már az őszi repce felvásárlása terén. Július 18-ig már jónéhány vagon őszi repcét gyűjtöttek be a felvá­sárlási üzemek. A felvásárlásban a dunaszer­dahelyi járás vezet, amelynek a 100 százalékos tervteljesítés­hez már csak nem egész két vagon hiányzik. Ugyancsak elől járnak a nagymegyeri, szenei és galántai járások is. A nagymegyeri és szenei járá­sok EFSZ-ei sok mázsa terven felüli repcét a felvásárlási ár kétszereséért adtak el a sza­bad piac részére. A rimaszombati „R i s o“ Leülsz ebédelni, jóízű befőtt és hús mellé, kellemes gyümölcsíz a süteményben, szirup a szódavízben, mind, mind finom és üdítő. Mindezeknek előállításában nagy szerepe van a rimaszombati konzerv­gyárnak. A város szélén terű' el a szép és rendezett Május 1. parkja közelében. A gyáron már messziről szembetűnik az ötágú csillag. Délután két óra van, amikor a gyár kapujához érünk. Kis várakozás után egy fehérkö­penyes férfi vezet a legközelebbi munkaterembe, ahol jókedvű lányok dolgoznak. Innen Kovácsik Olga, a zöldségosztály vezetője visz bennün­ket tovább a gyümölcsosztályba, ahol javában folyik a cseresznye konzer­válása. Csapó Irén, IS éves munkás­nő, kissé félénken kezd beszélni, de később mégis összebarátkozunk, Ragocsai Irén, Jónai Margit és még többen is itt dolgoznak. Jókedvnek és megelégedettek. Elmondják, hogy az üzem nemcsak hazai, hanem kül­földi: magyar, bolgár stb. gyümöl­csöt is dolgoz fel. A gyárban nagy tisztaság és rend uralkodik. Kovácsik elvtársnő már tíz éve dolgozik munkahelyén. Itt a gyárban ismerkedett meg férjével. Havi keresetük eléri a 2000—2200 koronát is. A gyümölcsíz osztályon Leszár Gyula elvtárs beszél munkájáról. Négy éve dolgozik a gyárban, havi keresete kb. 1000 korona. Két kat­lannal dolgozik. Üzemük két_ ver­senyzászlót nyert, ami a gyár jó munkáját bizonyítja. Utunk további részén a raktárhe­lyiségeket nézzük meg, amelyekben már láthatók a nemrég készült cse­resznyebefőttek. Ezeket a konzerVe­ket csak később szállítják majd el. Rövidesen rátérnek a soron követke­ző gyümölcsök feldolgozására. Legkellemesebb érdekessége utunk­­nak a kóstolás. A befőttek kiváló minőségűek és minden dicséretet megérdemelnek. Háziasszonyaink méltán számíthat­nak hazánk konzerviparára, amely mezőgazdaságunk, főképp gyümölcs­termelésünk emelkedése nyomán el­látja növekvő konzervigényünket. Minőségileg pedig konzervgyáraink, köztük a rimaszombati „Riso” nem­zeti vállalat is, olyan minőségű árut készítenek, hogy azokat mind. a ha­zai, mind a külföldi fogyasztók szí­vesen vásárolják. PÁSZTOR ISTVÁN Előzzük meg a tűzkárt! A mezőgazdasági termékek tűzvé­delmi szempontból tűzveszélyes — könnyen gyúló anyagok. Különösen pedig a szocialista mezőgazdasági üzemeknek nagy mennyiségben fel­halmozott termékei fokozzák a tűz­veszélyt. Ezért fokozottan kell ügyel­nünk a tűzbiztonságra, a tüzbiztonsá­­gc t előírások és rendeletek betartá­sára. Az állami tüzfelügyelősé'g és az ál­lami biztosítóintézet minden mező­­gazdasági üzemben és EFSZ-ben el­lenőrzést tartott és ez alkalommal elrendelték az esetleges észlelt hibák és hiányosságok eltávolítását. Ugyan­úgy átvizsgálták a járás valamennyi terményraktárát is. Népi demokratikus államunk a tűz­védelmet a legmesszebbmenően támo­gatja, tűzvédelmi egyesületeink a mai modern technikának megfelelő fel­szereléssel, automobilokkal és motor­fecskendőkkel vannak ellátva. Az egyesületek technikai felkészült­ségének magasabb színvonalra való emelését nagyban elősegítette a „Csehszlovák köztársaság legjobb tűz­védelmi raja” címért indított lista verseny. De bármennyire is felkészült tűz­védelmünk a tűz elleni küzdelemre, ez nem csak az ő ügyük. A tűzvédel­mi feladatok teljesítésében segíteni kell a köztársaság mindén becsületes polgárának. -A HNB-ok e célból a Csszl. tűzvé­delmi bizottságokkal közösen aratási tűzvédelmi járőröket szerveztek. De nemcsak a járőrök, hanem mezőgaz­daságunk valamennyi dolgozójának kötelessége a tűzvédelmet biztosítani. Ne dohányozzanak, ne használjanak nyílt lángot, ahol ez tüzet okozhat, távolítsanak el minden olyan hibát, ami tűzvészt idézhetne elő. Fokozot­tabb mértékben tartsák rendben a gazdasági épületeket, rakodóhelyeket, udvarokat. Őrködjenek éberen, még a legjelentéktelenebbnek látszó rendel­lenesség se kerülje el figyelmünket. Összehordás előtt jelöljék ki az er­re alkalmas helyet. A rakodóhely olyan helyen legyen, hogy az esetleg szükséges oltóvizet minél kisebb tá­volságból biztosíthassák. Lehetőleg folyókhoz, patakhoz közel, (de nem árterületen). Készítsenek a rakodó­helyre legkevesebb 200 liter vizet, szikracsapót, horgot, legalább 2 ved­ret és esetleg kézi fecskendőt 500 literes vízkészlettel. Tartsuk be az előírásokat, a dohányzási tilalmat, a rakodőhelyeket sohase hagyjuk őri­zetlenül, de ne bízzuk soha gyerme­kekre annak őrzését. Cséplés idején a gépészek figyel­mét kell különösen felhívni, mivel a használt üzemanyagok mind tűzveszélyesek. A gőzgépekkel való cséplésné! a kéményt feltétlenül szikrafogóval kell ellátni és a cséplés egész ideje alatt nagyobb mennyiségű vízkészlet legyen a gép körül. A közelből távolitsunk el mindenféle gyúlékony anyagot. A robbanó motorral való cséplésné! különösen az üzemanyagra vonatkozó rendelkezéseket tartsuk be. Egy napi készletnél többet soha se tartsunk a cséplés színhelyén, és ezt is a géptől legalább 20 méterre kell elhelyezni. A villanymotorral való cséplés ese­tén, különösen a kábelek szigetelésé­re kell ügyelni. A kábel sohase fe­küdjön a földön. A cséplésnél mindig kéznél kell lenni: legalább 200 liter oltóvíznek, 2 vedernek, megfelelő kézi tüzoltóké­­szüléknek, homoklapátnak és az első segélyhez szükséges felszerelésnek. A kicsépelt gabonaneműek elhelye­zésére szánt raktárakat is a legna­gyobb gonddal készítsük elő. Ne le­gyenek kitörött ablakok, a szeielő nyílásokat lássuk el üveggel, vagy sűrű dróthálóval. A terményt feltét­lenül csakis száraz állapotban szabad a magtárba behordani és a behordott termény magassága ne haladja meg az 1 métert. A tüzstatisztika sok tűzesetet mu­tat ki, melyeket a gyermekek okoz­tak. Minden ilyen esetben olyan fü­zekről van szó, melyeket elkerülhet­tünk volna, ha nem hagyjuk a gyer­mekeket felügyelet nélkül. Oktassuk és figyelmeztessük a gyermekeket állandóan a tűzveszélyre. A tornaijai járás tűzvédelmi egye­sületei a mai modern technikával és felszereléssel készen állanak a tűz elleni harcra és felhívják dolgozóin­kat is, hogy ebben legyenek segítsé­gükre. Segítsenek megvédeni közös vagyonúnkat, segítsenek megvédeni mindannyiunk egész évi kenyerét. M. F. Šafárikovo szoeia- I hajtógépekhez Harmincnégy új taggal erősödött a vízkeleti EFSZ vízkeleti EFSZ még a múlt év­ben sem tartozott a galántai járás legjobb szövetkezetei közé. Ez perig azzal magyarázható, hogy a szö­vetkezet kevés munkaerővel rendel­kezett. így aztán mind a növény­­termelésben, mind az állattenyésztés­ben lemaradás mutatkozott. A községből sok munkás külön­böző építkezéseknél, vagy más ipar­ágakban dolgozott. Amikor hazajöt­tek, figyelemmel kisérték a szövet­kezeti tagok életét. Látták azt is, hogy az EFSZ a nehézségek ellenére is erősödik, fejlődik. Gondolkodtak, tervezgettek.. Munkahelyükön is mindig arról beszélgettek, hogy tud­nának segíteni a községükben l&vő szövetkezetnek. Végül úgy határoz­tak, hogy otthon maradnak, szövet­kezeti tagok lesznek. Az új tagok között találjuk Haver Józsefet is, aki a diószegi kender­gyárból jött a szövetkezetbe. Haver elvtárs kezdetben a növénytermelés­ben dolgozott. Munkáját becsületesen végezte. Azonban jobban szeretett voi.na az állattenyésztésben dolgozni. Kívánságát elmondotta az EFSZ ve­zetőségének, akik lehetővé tették, hogy az állattenyésztő csoport tagja legyen. Jgy lett Haver elvtárs a vízkeleti szövetkezet kiváló tehenésze. Naponta 22 drb tehenet gondoz. Jő munkáját -a tehenek csillogó szőre, a ficánkoló borjúk és az állandóan emelkedő tejhozam tükrözi hűen vissza. Haver József megelégedetten _ be­szél mai életéről. Naponta három munkaegységet dolgozik le, amelyre munkaegységenként 9 koronát, 2 kg búzát, fél kiló kukoricát és fél kiló árpát kap előlegként a szövetkezet­től. De nemcsak Haver elvtárs arcáról tükröződik a megelégedés sugara, hanem mind a 34 új tagéról, akik jó munkájukkal teszik szilárddá, gaz­daggá a vízkeleti EFSZ-t, amely az ö 'boldogabb életük alapja. Krajcgovics Ferdinand. Segít az Agroprojekt A kassai kerület mezőgazdasági építkezéseinél nagy segítséget nyújta­nak az Agroprojekt vállalat dolgozói. A műszaki mezőgazdasági szakdolgo­zókkal való szoros együttmunkálkodás eredményeként a kerület szövetkeze­tei 666 mezőgazdasági épületet kap­nak ebbe* az évben. Azonkívül 50 épülete* még kisebb nagyobb javítá­sokat végeznek. A kassai kerület EFSZ-eiben az el­ső félév végéig 187 új tehénistállót, sertésólat, hizlalókat és más gazdasá­gi épületet fejeztek be. Így az Agro­projekt dolgozói 103,8 százalékra tel­jesítették a szövetkezetek részére tervezett félévi beruházási tervüket. A királyhelmeci járásban eddig 50 különböző új gazdasági épületet adtak át az EFSZ-nek. A legtöbb tehénis­tállót a szepsi-i járásban építették és pedig Ájon, Somodiban, Jabloneán és dánokon. Majdnem mindé* újonnan felépített épületben a munkát gépek­kel végzik. Többek között önműködő itatókat, és függő vasutat szerelnek fel, amely a takarmány és a trágya szállításának munkáját könnyíti meg. Az istállók, hizlaldák és magtárak építkezése mellett silógödrök építésé­ről sem feledkeznek meg. Habár ezek építkezését csak júniusban kezdték meg, eddig már 12 2560 köbméter befogadóképességű silógödröt készí­tettek. „Első fias tehenem 4 hetes kis bor­ját szeretnénk itatásos módszerrel továbbnevelni. A tehén azonban így csak másfél liternyi tejet ad, a töb­bit fejés közben visszaszívja. Mit te­gyek, hogy a tehén a nála maradt tejet is kiadja?” — kérdezi Fábry Béla olvasónk. A borjú nevelését már itatásos módszerrel kellett volna kezdeni. A tehén most már szelíd bánásmód és jó gondozás mellett is nehezen szokja meg, hogy a borjú nem szo­pik. A tejelés ugyanis a tehén ideg­­rendszeri beállítottságával függ ösz­­sze. Most hetekig tartó türelmes és szelíd bánásmódra van szükség, amíg a tehén megszokja, hogy a borjú nem szopik. Ezt az időszakot próbálják meg úgy áthidalni, hogy ne egyszerre válasszák el a borjút, hanem hagyják szopni egy keveset és szopás közben fejjék is a tehe­net. Megpróbálhatják azt is, hogy a borjút pár nap után átkötik má­sik helyiségbe, hogy a tehén ne lássa, amíg a íejést meg nem szok­ja. * * * Fényes Ferencné olvasónk kérésére a ribizlikocsorva készítését közöljük: RIBIZL1KOCSONYA: A szemezett ribizlit megmossuk és szitán lecsur­gatjuk róla a vizet. Amikor meg­száradt, szitán áttörjük, s rövid ideig állni hagyjuk. Aztán a levét leöntjük, s ahány kiló a gyümölcs, annyi kiló cukorral két óra hosz­­.szatt keverjük, majd tíz percig las­san forraljuk. Forrón üvegekbe rak­juk, cseppnyi szalicilt hintünk a tetejére, s csak akkor kötjük le az üveget, amikor már teljesen kihűlt. Ugyanígy készíthetünk málna-, vagy együtt málna-ribizlikocsonyát is. * * Kis Józsefné, parasztasszony arra kér választ, miért nem kotlának a tyúkjai és hogyan lehetne őket kot­­lásra bírni... A tyúkok elkotlása olyan élettani folyamat, amelyet semmiféle mód­szerrel nem tudunk befolyásolni. A tavaszi keltetéshez legfeljebb csak úgy szabályozhatjuk a tyúkok kot­lási idejét, hogy korai, márciusi csirkéket hagyunk továbbtenyész­­re. A tyúkokat a tél folyamán is jól, változatosan takarmányozzuk, meleg, világos ólban tartjuk, hogy télen is jól tojjanak. Amíg ugyanis a tyúkok szükségét érzik annak, hogy tojjanak, addig nem kotlának el. A kotlási hajlam egyébként faj­ta-tulajdonság is. Rendszerint a kisebb testű, sokat tojó és a na­gyobb testű külföldi fajták között van olyan, amelyik nehezen kotlik. Az idősebb 2—3 éves tyúkok, ame­lyek kevesebbet tojnak, hamarabb kotlának és jobb kotlók. Az elkot­­lást tehát csak annyiban tudjuk befolyásolni, hogy megfelelő te­nyészállatok kiválogatásával, válto­zatos takarmányozással, jó gondo­zással a tojásrakás időszakát szabá­lyozzuk. * * * Több olvasónk kérésére közöljük a bordóilé szakszerű készítésének és használatának a módját. Egyszázalékos bordóilé készítésé­hez egy kiló rézgálicot megtörve vászonzacskóba kötünk és fahordó­ban 50 liter vízbe lógatjuk mind­addig, míg teljesen feloldódik. Ugyanakkor egy másik, körülbelül 120 litéres fa- vagy cementhordó­ban 1,5—1,8 kiló szalonnás meszet szűrőn átmosva 50 literre felhígí­tunk. Ezután a rézgálicoldatot las­san és folytonos keverés közben a mésztejhez öntjük. Mindig a rézgá­licoldatot kell a mésztejhez önteni, mert Így lassabban ülepedő, jobban tapadó, nagyobb gombaölő hatású permetlevet kapunk. A bordóilé ak­kor jó, ha lúgos kémhatású. Lúgos a permetlé akkor, ha a piros lak­­musz (próbapapír) megkékül vagy a fehér fenolftalein-papír gyengén megpirosodik. Ha a próbapupír nem változtatja meg a színét, akkor még annyi inésztejet adunk a permetlé­­hez, hogy a próba sikerüljön. Ál­talános szabály, hogy csak egy nap­ra való permetlevet szabad készíte­ni. Nem szabad vegyíteni a bordói­­levet olajos keverékekkel, szappa­nos szerekkel. * * * Itt a barackbefőzés ideje! Balogh Andrásné és Fekete Józsefné kérésére közöljük a barackbefőzés helyes mód­ját. BARACKBEFÖTT: A kemény ba­rackot lehámozzuk, felibe vágjuk és kimagozzuk, majd befőttesüvegek­­be rakjuk vágott felivel lefelé és kihűlt cukoroldattal öntjük le (1 liter vízre 20—25 dkg cukor). Az üvegeket lezárjuk és 20 percet gő­zöljük őket 80 O-náJ. Ha feltörjük a barackmagokat és minden üvegbe egy-két magbelet is teszünk, a be­főtt leve még sokkal ízletesebbé válik. BARACKLEKVÁR: A lehámozott vagy hámozatlan barackot kimagoz­zuk és szétfőzzük, majd szitán át­törjük és hozzákeverjük a cukrot. Állandó keverés mellett addig főz­zük. ainíq megsúrúsödik. Azután befőttesüvegekbe öntjük, és ha ki­hűl, az üvegeket bekötjük. 1 kg áttört barackhoz 60—70 dkg cukor­ra van szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents