Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-25 / 52. szám
8 /babod Földműves ш. A topolcanyi traktorállomás versenyfelhívása a téli gépjavításra . A topolcanyi traktorállomás ebben az évben szép eredményeket ért el. A nonnatervet már száz százalékon felül teljesítette és egy átlagos hektár önköltsége nem haladja meg az október hónapjában a 86 százalékot sem. A gépállomáson 6,6 százalék az üzemképtelen gépek száma. A gépállomás dolgozói légióképpen úgy értek el a jó eredményeket, hogy sokkal jobban javították ki a traktorokat, mint tavaly. Az idén is jó minőségű téli gépjavítást akarnak végezni csoportos gépjavítási módszerrel. A vezetőség pontos időtervet dolgozott ki a traktorok és a kapcsolható berendezések javítására. Ezt a tervet megtárgyalták és jóváhagyták a gépállomás bővített vezetőségén, az üszszes szervezetek vezetőségi és plenáris ülésein és a gépállomás egészüzemi gyűlésén. Ez alkalomból a gépjavítók szocialista kötelezettségvállalást tettek. így például Michal Lukáč a diferenciálok és a sebességváltó-szekrény csoportjában 25 nappal rövidíti meg a határidőt. Silvester Lukáč szerelő a gumiabroncs traktorok motorjainak csoportjában 10 nappal rövidíti meg a határidőt, sb. A traktorok javítási munkáiban részt vesznek a traktorosok is. Ezzel bővítik szaktudásukat. A traktorok javításában 124 traktoros vesz részt. A gépállomás vezetősége minden csoportban úgy fogja a munkát irányítani, hogy minden egyes csoport egyenletesen teljesítse feladatát, hogy ne legyen nagy az időveszteség. Hogy határidőre teljesítsék ’ a javítási tervet, minden öt napban értékelik a szocialista munkatervet. A versenyt az igazgató, a főmérnök, az üzemi pártszervezet elnöke, a szakszervezet elnöke, az üzemi ifjúsági szervezet elnöke, a két legjobb szerelő és traktoros jelenlétében fogják értékelni A verseny eredményeit versenytáblákon hozzák nyilvánosságra. A gépállomás vezetősége biztosítja, hogy minden traktorra jótálló levelet adjanak ki. A garancialeveleket a minőségi ellenőr és a műhelyvezető adna ki és írja alá. A szerelők teljes felelősséget vállalnak a javításért. Az üzemi pártszervezet a téli javítások sikeres elvégzésére több intézkedést hozott. Rendszeresen értékeli a gépjavítást, minden héten összehívja a kommunista szerelők aktíváját, ahol értékelik az egyes csoportok munkáját. A pártvezetőség minden csoportban egy párttagot agitátornak jelöl ki. A téli gépjavításokat rendszeresen értékelik a pártgyüléseken is. A téli javítások sikeréhez az ifjúsági szervezet is hozzájárul. A CSISZ vezetősége meggyőzi a szervezet tagjait és általában a fiatalságot, hogy ugyancsak kötelezettséget vállaljanak a gépek megjavítása határidejének csökkentésére, valamint az önköltség csökkentésére. A CSISZ-traktorosok és a szerelők ifjúsági javítócsoportot alakítanak. A CSISZ-tagok szerkesztőségi kört is alakítanak, amely népszerűsíteni fogja a legjobb dolgozók eredményeit. A szakszervezet vezetősége termelési értekezleteket fog tartani, biztosítja a szocialista kötelezettségvállalások szervezését és teljesítésének ellenőrzését, értékeli a versenyt, a legjobb szerelőknek átadja a vándorzászlót és ezer koronás értékben ajándéktárgyat vesz saját pénztárából, amellyel megjutalmazza a legjobb dolgozókat. Biztosítja, hogy az üzemi munkaiskola pontos terv szerint haladjon, hogy a dolgozók az esti órákban is kapjanak meleg ételt és a megjavított géoeket jól karbantartsák. A topolcanyi gépállomás dolgozói elhatározták, hogy versenyre hívják ki a trnavai gépállomás dolgozóit a téli gépjavításokban,, valamint felhívják Szlovákia összes gépállomásait, hogy kövessék példájukat. A verseny feltételei a következők: 1956. január 27-ig megjavítani az összes traktorokat. 1956. február 15-ig pedig az összes kapcsolható berendezéseket, csoportos munkamódszerrel. A gépeket oly módon megjavítani, hogy azok helyes I karbantartással üzemképesek legyenek a következő generáíjavításig. A tervezett önköltséget a gépek javításánál 10 százalékkal csökkenteni. A gépállomás dolgozói ezeknek a feladatoknak sikeres teljesítésére 23 egyéni kötelezettségvállalást tettek 66 673 korona értékben A szlovákiai gépállomások 100.8 százalékra teljesítették évi tervüket A Škoda-traktortól a kombájnig Hosszú és fáradságos utal tett meg Nap János, a zselízi traktoros, amíg az ország legjobb kombájnosai közé küzdötte fel magát. — Különösen a kezdet volt nehéz, A Franki-uradalomban dolgozó cselédnek és a későbbi építő munkásnak nem nyílott alkalma a gépekkel való megismerkedésre. Sokszor megcsodálta a száguldva rohanó traktorokat és irigykedve nézte a nyeregben büszkén ülő vezetőt. Akkor még nem tudta, hogy ö is majd traktoros lesz. sőt ennél is több — kombájnos, és eszébe §em jutott volna, hogy valamikor az ország első kombájnostíként fogják emlegetni. Amilyen jó hírneve van Nap Jánosnak az országban., épp olyan szerény mindennapi életében. Amikor felkerestük őt, épp a Mechanizáci Zemédélstvi (A mezőgazdaság gépesítése) című szaklapot tanulmányozta. Az új csehszlovák gyártmányú ZM-330 arató- és cséplőgép szerkezeiével szeretne megismerkedni. Olt van mellette. Nagy Lajos kombájnos is, akinek hírneve semmivel, sem kisebb Nap Jánosénál és ha már a kiváló komb áj nősökről van szó, Hámoraik Andrásról sem szabad megfeled'ezni, hiszen sportnyelven szólva, ők‘hárman képviselik a zselízi génállomás színeit. Most valamennyien jól fűtött műhelyben a kombájnok javítását végzik. — Nagyon kiváncsi vagyok a csehszlovák kombájn működésére, — mondja Nap János, a szakcikk tanulmányozása közben. A nyáron kísérleti cséplést is végeztek vele és az újságok jó eredményről számollak be. Nap János ■ úgy látszik magáról nem szívesen beszél. Léptennyomon Nagy Lajosra, meg Hámoraik Andrásra hivatkozik. — ök is olt voltak 1952 nyarán azon a sárói 20 hektáros őszi árpadűlőn — mondja szinte mentegelödzve. Később azonban feloldódik szűkszavúsága és elmondja első aratásának történetét: — 1952 telén részt vettem a surányi 3 hónapos kombájnos tanfolyamon. Épp mikor hazatértem, akkor érkezett meg a zselízi gépállomásra az első öt S-4-es arató-cséplőgép. Először a szerelésükkel voltam elfoglalva, majd amikor . Sáron az őszi árpa beérett, megkezdtem az aratást. Ezt a napot sohasem felejtem el. Kombájnnal azelőtt nem arattam, de még másokat sem láttam aratni. Az iskolában ugyan megismertetlek minden alkatrész működésével és feladatával, de kombájnon még nem ültem. A szívem a szokottnál sokkal erősebben vert, amikor a gépet megindítottam és félve nekivágtam a táblának. Nemcsak a gép munkájával nem voltam tisztában, de saját cselekedeteimben is nagyon bizonytalan voltam. Féltem,' hogy a gépnek valamilyen baja történik. A helyszínre érve. a vágószerkezetet leeresztettem és gépemmel megindultam a ringó kalásztenger irányába. A fejem is belejóódult a nagy izgalomba. A gépről többször leszálHam és figyelemmel kísértem' munkájút. — Es meddig tartott az izgatottsága — tettük fel a kérdést Nap Jánosnak. •— Amikor a magtár meglelt, a teherkocsi a kombájn mellé járt, a szemet kieresztettük. Kíváncsi emberek tömege vette körűt a teherkocsit. Arcukon láttam, hogy munkámmal elégedettek és ekkor eltűnt minden ,.lámpalázam.” N’ap János a továbbiakban elmondja. hogy az első 13 mázsa gabona learatása és kicsépelése után sokkal nyugodtabban dolgozott. Azon a dűlőn rajta kívül még két kombájn ara'.oit. Nagy Lajos és Hámorník András ugyanilyen érzésében estek kérésziül. A három gép melleit azonban ott őrködött Ostin elvtárs, a Szovjetunióból Zselízre küldött szovjet mérnök, aki szaktanácsaival felbecsülhetetlen segítséget nyújtott и kombájnosoknak. — Nála nélkül bizony még bátortalanabbul arattunk volna — mond-Nap János, a többszörösen kitüntetett zselízi gépállomás kombájnosa. ja a továbbiak folyamán Nap János. Ö bíztatott bennünket és bizony nem kis mértékben nekik köszönhetjük eredményeinket és azt is, hogy az aratást jól befejeztük. 1952-ben —• tehát a • kdmbájnosaratás első évében valóban szép sikert. ért el Nap János. A sárói szövetkezeti tagoknak 132 hektárt, a bajkai állami gazdaságnak pedig 50 hektárgabonát aratott le. Innen kombájnjával a Kartové Vary-i kerületbe ment aratni, altot teljes két hónapig aratóit és 190 hektár föld termését takarította be. Tehát már az első évben 382 hektár gabonái aratott le gépével, ami — ha nem is vesszük számításba, hogy akkor aratott először, — kimagasló és ritku csúcseredménynek számít. — A következő évben nyomát sem éreztem az elmúlt év izgatottságának. A téti szünetben a kombájnok javításával voltam elfoglalva és az 1953 évi aratáson már tisztában voltayi a gépem minden csínjával Kínjával. Génemben és saját magamban I most már biztos ' voltam és határo- 1 zottan irányítottam a hatalmas szerkezelet — mondja Nap János, — majd így folytatja: — 1953-ban rendkívül: nehéz aratási viszonyok között arattam. A gabonák mind dőltek voltak és, ismét kereszttüzön estem át, de ilyen mostoha körülmények között is 204 hektár gabonát arattam le. A elért sikerek után Nap Jánost kitünétetésre ajánlották. — A Földművelésügyi Minisztériumban ,a földművelésügyi miniszter személyesen tüntette ki Nap Jánost. Á munkaérdemrenden kívül értékes rádiókészülékei is kapott ajándékba. 1954 nyarán a hazai aratás elvégzése Után Liberec t-és környékén aratott. Ebben az Idényben közel 400 hektárt aratott le. 'Teljesítményével országos viszonylatban ismét a legjobb kombújnosok közé került és ismét kitüntetésben részesült. Ezúttal a nyitrai kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya tüntette ki. Nap János, a zselízi gépállomás kétszerek kitünteti je, az ország egyik legjobb kombájnosa ma már új generációt nevel. Körülötte a fiatal traktorosok, jövendő kombújnosok sürgölődnek. Most a téli hónapokban készítik a kombájnokat a jövő évi aratásra. Hosszú, nehéz, fáradságos utat kellett megtenni Nap Jánosnak, amíg eljutott a kétszeres kitüntetésig. Amikor a zselízi gépállomásra került, hajtási engedély nélkül került a Skoda 25-ös traktorra. De ő a traktort nemcsak vezetni akarta, hanem ennél jóval többet: a gép szerkezetével' akart tisztába jönni. Ezért hát szorgalmas tanulásba kezdett. Nappal szántott, este pedig a szakkönyveket tanulmányozta. Rövidesen megszerezte a hajtási engedélyt, de ezzel sem elégedett meg. Kombájnosiskolába jelentkezett és szorgalmas Jjtnulással. kitartó munkával az egykori Franki nagybirtokos semmibe sem vett cselédje ma az ország egyik legjobb kombájnosa. Népünk szerctete veszi körül és dolgozó társadalmunk megbecsüli az ilyen dolgozókat. Fűry József A szlovákiai gépállomásoknak az idén 5,007.400 hektár földet kelleti, a terv szerint megművelniök. December 15-ig ebből a feladatból 3,031,253 átlagos hektárt müveitek meg, ami azt jelenti, hogy a tervezett feladatot 100,8 százalékra teljesítették. A feladat teljesítésében legnagyobb érdeméket szerezték a bratislavai, kassai és a besztercebányai kerület gépállomásai, amelyek a tervezett feladatokat például a bratislavai kerületben 7,4 százalékkal, a kassai kerületben 7,9 százalékkal, a besztercebányai kerületben pedig 1,9 százalékkal túlteljesítették. Ezzel szemben az eperjesi és a zsolnai kerületek idei tervüket csak 86 százalékra teljesítették, sőt lemaradtak a nyitrai kerület gépállomásai is, melyek december 15-ig csak 944,9 százalékra teljesítették tervüket. A gépállomások közül a legnagyobb idei teljesítményt a csallóközcsütörtöki, dunaszerdahelyi, szenei, zsám* bokréti, zselizi, poltári, körmöci, királyhelmeci, poprádi, nagykaposi gépállomások érték el, amelyek tervezett feladatukat 110 százalékon felül teljesítették, sőt a nagykaposi, királyhelmeci, poltári gépállomások 120 százalékos tervteljesítéssel büszkélkedhetnek. Az év negyedik negyedére tervezett feladatokat december 15-ig csak a kassai kerület teljesítette és pedig 109,5 százalékra. A szlovákiai gépállomások összátlaga az utolsó negyedben eléri a 96,8 százalékot. A traktorok javításának átszervezése fi. Prymus, a gépállomások föigazgalóságának dolgozója. A gépállomásokon előforduló javí tások közül a legfontosabb: a trakto rok nagy javítása. Különösen a lánctalpas traktorok javításának tökéletes elvégzése igényel műszakitag jól felszerelt műhelyt. A gyakorlatban azt látjuk, hogy a főjavítások helyes munkamódszere azonos a traktorgyárak szerelő műhelyeiben alkalmazott munkamódszerrel. A traktorokat a legkisebb alkatrészig széjjelszedik és alapos megtisztítás után szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Az alkatrész ezek után vagy kiselejtezésre kerül, vagy megjavítják, ha pedig a kopás még nem érte el a megengedett határt, ismét visszaszerelik eredeti helyére. A szerelés folyamán a traktort fokozatosan összeszerelik, befüttaiják, kipróbálják, majd festik, végül ellátják szükséges holmikkal és átadják rendeltetésének. Tehát a munkamenet ugyanolyan, mint a traktorokat gyártó üzemekben. Л fentiekből természetszerűleg az következik, hogy a traktorok jó minőségű javítását csak műszakilag jól felszerelt és jóteljesítményű javítóműhelyekben lehet elvégezni. A felsorolt érvek következtében a traktorok főjavítását különleges kerületi javítóműhelyekben összpontosítják. Nálunk ezen a téren azonban a helyzet távolról sem kielégítő. A kerületi műhelyek Szlovákiában nem megfelelők, rossz műhelyekben vannak elhelyezve, nincs elégséges berendezésük, kevés jó szakemberrel rendelkeznek és teljesítményük nem kielégítő.* A kerületi javítóműhelyek munkaszervezése sem kielégítő. Habár az elmúlt évben a teljesítmény és a munka minősége emelkedő irányzatot mutat, a traktorok főjavítását túlnyomó részben mégis a gépállomásoknak kell elvégezniök. annak ellenére, hogy erre a munkára nincsenek kellőképpen berendezkedve, , és nincs is meg az előfeltétele az eredményes javításnak. Ezért nem maradt más hátra, mint hozzáfogni az új kerületi javítóműhelyek építéséhez. Légelsőnek Nagymihályon építenek, ahol a helyzet a legrosszabb. A jövő évben megkezdik a nyitrai kerület javítóműhelyének építését is. Az új javítóműhelyek tervezési munkálatai teljes iramban folynak. Kár azonban, hogy a technológiai munkáknak nem szentelhetnek olyan figyelmet, mint amilyent megérdemelnek. Ennek többféle oka van. Az egyik ilyen ok mindenekelőtt az, hogy Szlovákiában a javítóműhelyek számára az irányító és végrehajtó szerv létrehozását nem tartják okvetlen szükségesnek. A csehországi javítóműhelyekben ennek a szervnek az életrehivása nagyon jól bevált és a gépállomások főigazgatóságának keretében működik. Szlovákiában ugyancsak jóváhagyták a javítóműhelyek szervezeti szabályzatát, melyre a jövőben nagy feladat hárul. Fontos, hogy az e téren mutatkozó hiányosTartsuk be az időtervet az erőgépek javításában A téli gépjavítások üteme Szlovákiában általában kielégítően halad. Az erőgépek jelentős része még mindig az őszi szántással van elfoglalva, de ezzel párhuzamosan valamenynyi gépállomáson megkezdték a traktorok javítását. A bratislavai kerület gépállomásainak az eddigi megállapítás szerint a téli gépjavítás keretében 407 kerekes és 78 lánctalpas erőgépen kell általános nagyjavítást elvégezniök. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal irányítószolgálatának legutóbbi jelentése szerint ebből a számból 84 kerekes- és 78 lánctalpas traktort már megjavítottak. A nyitrai kerületben a főjavításra kerülő 263 kerekes traktor közül 47- et, a 89 lánctalpas közül 8-at megjavítottak. A besztercebányai kerületben az időterv szerint, némi lemaradás mutatkozik. 203 kerekes traktor közül csak 18-on végezték el a nagy javítást, ami 9 százalékos teljesítménynek felel meg. Még ennél is gyengébben halad a lánctalpas traktorok javítása. 56 gépből eddig mindössze ftak 3-at javítottak meg. Szlovákiai viszonylatban a kerekes traktorok javítását 16 százalékra, a lánctalpas traktorokért 7 százalékra teljesítették. Az összes kerületek közül a bratislavai javította meg a legtöbb gépet. 1955 dec. 18-ig a főjavításra kerülő kerekes traktorok negyedrészét megjavították. Habár a gépállomások még csak a téli gépjavítások kezdeténél tartanak, már most "igyekezzenek az ütemtervet betartani. Minden lemaradás akadályozza a további javítások időbeni és eredményes teljesítsését. ságokat eltávolítsuk. hogy így aztán a szükséges termelési, gazdasági és szervezési feladatok rugalmas elintézését' semmi ne akadályozza. ■ A szlovákiai gépállomások javítóműhelyeinek' ezenkívül nagyon hiányzik a fejlesztési osztály, melynek feladata volna az új üzemek építésének műszaki, tervezési és termelési kérdéseinek intézése. Ilyen 8—10 műszaki emberből álló csoport milliós értékeket takaríthatna meg, és megszervezése tízszeresen kifizetődne. Kár, hogy az illetékes körök kevés megértéssel viseltetnek az ügy iránt. A kerületi javítóműhelyek dolgozói sajnálattal állapítják meg, hogy a pozsonyi Csehszlovák Fuvarozási Vállalat javítóműhelye kitűnő fejlesztési osztállyal rendelkezik, mely 16 tagból áll s az Építészeti Megbízotti Hivatal gépjavító műhelye ugyancsak rendelkezik fejlesztési osztállyal. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: ' vajon a gépállomások javítóműhelyei kisebb fontossággal bírnak? A kerületi műhelyek igazgatását Szlovákiában a gépállomások főigazgatóságának csak két technikusa végzi, a két újonnan épülő kerületi1 javítóműhelyen kívül a gépállomásod kassai központi műhelye, kerületi műhellyé változik át és az új műhelyek létesítése nagy léptekkel halad előre. Az átszervezéssel kapcsolatban néhány elvi kérdést tartanak szem előtt. Mindenekelőtt a pótalkatrészek gyártását szabják meg. A Gépipari Minisztérium ugyanis elrendelte a szovjet traktorok alkatrészeinek gyártását. A kerületi műhelyeknek az intézkedés lehetővé teszi, hogy figyelmüket ezentúl a tulajdonképpeni javítási tevékenységét összpontosítsák. Az átszervezés folyamán a gépek javítása terén a következő három módosítást eszközük: 1. Az idényesség teljes kiküszöbölése. 1954. őszétől kezdődőleg a gépiparból jött dolgozók, akik a kerületi műhelyekben helyezkedtek el, a gépállomások kerületi javítóműhelyeiben megkezdték a harcot az idényesség ellen. Alapos megfontolás után kidolgozták a kerületi javítóműhelyek első távlati tervét az 1965-ös évig, amely a gépállomás távlati tervéből, vagy esetleg a mezőgazdaság gépesítéséből indul ki. Ebben a távlati tervben az ipari dolgozók rámutattak az idényesség eltávolításának szükségességére és bebizonyították, hogy a traktorok folyamatos főjavításának végzése a megengedett 8 százalékos üzemképtelenség keretén belül egész éven keresztül lehetséges. A gépjavítások folyamatos megszervezésével lehetségessé válik a javítások idejének jelentős csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a gépállomások a javításra szoruló erőgépeiket gyorsabban elküldhessék a kerületi javító műhelyekbe, anélkül, hogy éreznék a traktorok hiányát. Á gépállomások főigazgatóságának vezetősége rögtön tisztában volt az idényesség eltávolításának jelentőségével és a gépállomásokon megkezdte ennek a gondolatnak népszerűsítését. Az eredmény nem maradt el. A kerületi műhelyeknek a munkájuk most egész éven keresztül biztosítva van és a traktorok javítása holt idény nélkül folyamatosan történik. Ezzel megszűnt az egészségtelen hajrázás, melyet eddig „téli gépjavításnak“ neveztek. A szabályos időközönkénti főjavítás ezt a káros jelenséget a kerületi műhelyekben teljesen kiküszöböli. (Folytatás a köv. számban.)
