Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-25 / 52. szám

8 /babod Földműves ш. A topolcanyi traktorállomás versenyfelhívása a téli gépjavításra . A topolcanyi traktorállomás ebben az évben szép eredményeket ért el. A nonnatervet már száz százalékon felül teljesítette és egy átlagos hektár ön­költsége nem haladja meg az október hónapjában a 86 százalékot sem. A gépállomáson 6,6 százalék az üzem­képtelen gépek száma. A gépállomás dolgozói légióképpen úgy értek el a jó eredményeket, hogy sokkal jobban javították ki a trakto­rokat, mint tavaly. Az idén is jó mi­nőségű téli gépjavítást akarnak végez­ni csoportos gépjavítási módszerrel. A vezetőség pontos időtervet dolgo­zott ki a traktorok és a kapcsolható berendezések javítására. Ezt a tervet megtárgyalták és jóváhagyták a gép­állomás bővített vezetőségén, az üsz­­szes szervezetek vezetőségi és plená­ris ülésein és a gépállomás egészüze­mi gyűlésén. Ez alkalomból a gépjavítók szocia­lista kötelezettségvállalást tettek. így például Michal Lukáč a diferenciálok és a sebességváltó-szekrény csoport­jában 25 nappal rövidíti meg a határ­időt. Silvester Lukáč szerelő a gumiab­roncs traktorok motorjainak csoport­jában 10 nappal rövidíti meg a határ­időt, sb. A traktorok javítási munkáiban részt vesznek a traktorosok is. Ezzel bővítik szaktudásukat. A traktorok ja­vításában 124 traktoros vesz részt. A gépállomás vezetősége minden csoportban úgy fogja a munkát irá­nyítani, hogy minden egyes csoport egyenletesen teljesítse feladatát, hogy ne legyen nagy az időveszteség. Hogy határidőre teljesítsék ’ a javítási ter­vet, minden öt napban értékelik a szocialista munkatervet. A versenyt az igazgató, a főmérnök, az üzemi párt­­szervezet elnöke, a szakszervezet el­nöke, az üzemi ifjúsági szervezet el­nöke, a két legjobb szerelő és trak­toros jelenlétében fogják értékelni A verseny eredményeit versenytáblákon hozzák nyilvánosságra. A gépállomás vezetősége biztosítja, hogy minden traktorra jótálló levelet adjanak ki. A garancialeveleket a mi­nőségi ellenőr és a műhelyvezető adna ki és írja alá. A szerelők teljes felelősséget vállal­nak a javításért. Az üzemi pártszer­vezet a téli javítások sikeres elvég­zésére több intézkedést hozott. Rend­szeresen értékeli a gépjavítást, min­den héten összehívja a kommunista szerelők aktíváját, ahol értékelik az egyes csoportok munkáját. A pártvezetőség minden csoportban egy párttagot agitátornak jelöl ki. A téli gépjavításokat rendszeresen érté­kelik a pártgyüléseken is. A téli javítások sikeréhez az ifjú­sági szervezet is hozzájárul. A CSISZ vezetősége meggyőzi a szervezet tag­jait és általában a fiatalságot, hogy ugyancsak kötelezettséget vállaljanak a gépek megjavítása határidejének csökkentésére, valamint az önköltség csökkentésére. A CSISZ-traktorosok és a szerelők ifjúsági javítócsoportot alakítanak. A CSISZ-tagok szerkesztő­ségi kört is alakítanak, amely népsze­rűsíteni fogja a legjobb dolgozók eredményeit. A szakszervezet vezetősége termelé­si értekezleteket fog tartani, biztosít­ja a szocialista kötelezettségvállalások szervezését és teljesítésének ellenőr­zését, értékeli a versenyt, a legjobb szerelőknek átadja a vándorzászlót és ezer koronás értékben ajándéktárgyat vesz saját pénztárából, amellyel meg­jutalmazza a legjobb dolgozókat. Biz­tosítja, hogy az üzemi munkaiskola pontos terv szerint haladjon, hogy a dolgozók az esti órákban is kapjanak meleg ételt és a megjavított géoeket jól karbantartsák. A topolcanyi gépállomás dolgozói elhatározták, hogy versenyre hívják ki a trnavai gépállomás dolgozóit a téli gépjavításokban,, valamint felhív­ják Szlovákia összes gépállomásait, hogy kövessék példájukat. A verseny feltételei a következők: 1956. január 27-ig megjavítani az összes traktorokat. 1956. február 15-ig pedig az összes kapcsolható berende­zéseket, csoportos munkamódszerrel. A gépeket oly módon megjavítani, hogy azok helyes I karbantartással üzemképesek legyenek a következő generáíjavításig. A tervezett önköltsé­get a gépek javításánál 10 százalékkal csökkenteni. A gépállomás dolgozói ezeknek a feladatoknak sikeres telje­sítésére 23 egyéni kötelezettségválla­lást tettek 66 673 korona értékben A szlovákiai gépállomások 100.8 százalékra teljesítették évi tervüket A Škoda-traktortól a kombájnig Hosszú és fáradságos utal tett meg Nap János, a zselízi trak­toros, amíg az ország legjobb kom­­bájnosai közé küzdötte fel magát. — Különösen a kezdet volt nehéz, A Franki-uradalomban dolgozó cseléd­nek és a későbbi építő munkásnak nem nyílott alkalma a gépekkel való megismerkedésre. Sokszor megcso­dálta a száguldva rohanó traktorokat és irigykedve nézte a nyeregben büsz­kén ülő vezetőt. Akkor még nem tud­ta, hogy ö is majd traktoros lesz. sőt ennél is több — kombájnos, és eszébe §em jutott volna, hogy valamikor az ország első kombájnostíként fog­ják emlegetni. Amilyen jó hírneve van Nap Já­nosnak az országban., épp olyan sze­rény mindennapi életében. Amikor felkerestük őt, épp a Mechanizáci Zemédélstvi (A mezőgazdaság gépe­sítése) című szaklapot tanulmányoz­ta. Az új csehszlovák gyártmányú ZM-330 arató- és cséplőgép szerke­zeiével szeretne megismerkedni. Olt van mellette. Nagy Lajos kombájnos is, akinek hírneve semmivel, sem ki­sebb Nap Jánosénál és ha már a ki­váló komb áj nősökről van szó, Há­moraik Andrásról sem szabad megfe­led'ezni, hiszen sportnyelven szólva, ők‘hárman képviselik a zselízi gén­állomás színeit. Most valamennyien jól fűtött műhelyben a kombájnok javítását végzik. — Nagyon kiváncsi vagyok a cseh­szlovák kombájn működésére, — mondja Nap János, a szakcikk ta­nulmányozása közben. A nyáron kí­sérleti cséplést is végeztek vele és az újságok jó eredményről számollak be. Nap János ■ úgy látszik magáról nem szívesen beszél. Lépten­­nyomon Nagy Lajosra, meg Hámor­aik Andrásra hivatkozik. — ök is olt voltak 1952 nyarán azon a sárói 20 hektáros őszi árpa­­dűlőn — mondja szinte mentegelödz­­ve. Később azonban feloldódik szűk­szavúsága és elmondja első aratásá­nak történetét: — 1952 telén részt vettem a su­­rányi 3 hónapos kombájnos tanfolya­mon. Épp mikor hazatértem, akkor érkezett meg a zselízi gépállomásra az első öt S-4-es arató-cséplőgép. Először a szerelésükkel voltam elfog­lalva, majd amikor . Sáron az őszi árpa beérett, megkezdtem az aratást. Ezt a napot sohasem felejtem el. Kombájnnal azelőtt nem arattam, de még másokat sem láttam aratni. Az iskolában ugyan megismertetlek minden alkatrész működésével és fel­adatával, de kombájnon még nem ül­tem. A szívem a szokottnál sokkal erősebben vert, amikor a gépet meg­indítottam és félve nekivágtam a táblának. Nemcsak a gép munkájá­val nem voltam tisztában, de saját cselekedeteimben is nagyon bizony­talan voltam. Féltem,' hogy a gépnek valamilyen baja történik. A helyszín­re érve. a vágószerkezetet leeresztet­tem és gépemmel megindultam a rin­gó kalásztenger irányába. A fejem is belejóódult a nagy izgalomba. A gépről többször leszálHam és figye­lemmel kísértem' munkájút. — Es meddig tartott az izgatott­sága — tettük fel a kérdést Nap Jánosnak. •— Amikor a magtár meglelt, a te­herkocsi a kombájn mellé járt, a szemet kieresztettük. Kíváncsi embe­rek tömege vette körűt a teherkocsit. Arcukon láttam, hogy munkámmal elégedettek és ekkor eltűnt minden ,.lámpalázam.” N’ap János a továbbiakban el­mondja. hogy az első 13 má­zsa gabona learatása és kicsépelése után sokkal nyugodtabban dolgozott. Azon a dűlőn rajta kívül még két kombájn ara'.oit. Nagy Lajos és Hámorník András ugyanilyen érzésé­ben estek kérésziül. A három gép melleit azonban ott őrködött Ostin elvtárs, a Szovjetunióból Zselízre kül­dött szovjet mérnök, aki szaktaná­csaival felbecsülhetetlen segítséget nyújtott и kombájnosoknak. — Nála nélkül bizony még bátor­talanabbul arattunk volna — mond-Nap János, a többszörösen kitüntetett zselízi gépállomás kombájnosa. ja a továbbiak folyamán Nap Já­nos. Ö bíztatott bennünket és bizony nem kis mértékben nekik köszönhet­jük eredményeinket és azt is, hogy az aratást jól befejeztük. 1952-ben —• tehát a • kdmbájnos­­aratás első évében valóban szép si­kert. ért el Nap János. A sárói szö­vetkezeti tagoknak 132 hektárt, a baj­­kai állami gazdaságnak pedig 50 hektárgabonát aratott le. Innen kombájnjával a Kartové Vary-i kerü­letbe ment aratni, altot teljes két hónapig aratóit és 190 hektár föld termését takarította be. Tehát már az első évben 382 hektár gabonái aratott le gépével, ami — ha nem is vesszük számításba, hogy akkor aratott először, — kimagasló és ritku csúcseredménynek számít. — A következő évben nyomát sem éreztem az elmúlt év izgatottságá­nak. A téti szünetben a kombájnok javításával voltam elfoglalva és az 1953 évi aratáson már tisztában vol­­tayi a gépem minden csínjával Kín­jával. Génemben és saját magamban I most már biztos ' voltam és határo- 1 zottan irányítottam a hatalmas szer­kezelet — mondja Nap János, — majd így folytatja: — 1953-ban rend­kívül: nehéz aratási viszonyok között arattam. A gabonák mind dőltek voltak és, ismét kereszttüzön estem át, de ilyen mostoha körülmények között is 204 hektár gabonát arattam le. A elért sikerek után Nap Jánost kitünétetésre ajánlották. — A Földművelésügyi Minisztériumban ,a földművelésügyi miniszter személye­sen tüntette ki Nap Jánost. Á mun­kaérdemrenden kívül értékes rádió­­készülékei is kapott ajándékba. 1954 nyarán a hazai aratás elvég­zése Után Liberec t-és környékén ara­tott. Ebben az Idényben közel 400 hektárt aratott le. 'Teljesítményével országos viszonylatban ismét a leg­jobb kombújnosok közé került és is­mét kitüntetésben részesült. Ezúttal a nyitrai kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya tüntette ki. Nap János, a zselízi gépállomás kétszerek kitünteti je, az ország egyik legjobb kombájnosa ma már új ge­nerációt nevel. Körülötte a fiatal traktorosok, jövendő kombújnosok sür­gölődnek. Most a téli hónapokban készítik a kombájnokat a jövő évi aratásra. Hosszú, nehéz, fáradságos utat kellett megtenni Nap Jánosnak, amíg eljutott a kétszeres kitüntetésig. Amikor a zselízi gépállomásra került, hajtási engedély nélkül került a Skoda 25-ös traktorra. De ő a trak­tort nemcsak vezetni akarta, hanem ennél jóval többet: a gép szerkeze­tével' akart tisztába jönni. Ezért hát szorgalmas tanulásba kezdett. Nap­pal szántott, este pedig a szakköny­veket tanulmányozta. Rövidesen meg­szerezte a hajtási engedélyt, de ez­zel sem elégedett meg. Kombájnos­­iskolába jelentkezett és szorgalmas Jjtnulással. kitartó munkával az egy­kori Franki nagybirtokos semmibe sem vett cselédje ma az ország egyik legjobb kombájnosa. Népünk szerctete veszi körül és dolgozó társadalmunk megbecsüli az ilyen dolgozókat. Fűry József A szlovákiai gépállomásoknak az idén 5,007.400 hektár földet kelleti, a terv szerint megművelniök. December 15-ig ebből a feladatból 3,031,253 át­lagos hektárt müveitek meg, ami azt jelenti, hogy a tervezett feladatot 100,8 százalékra teljesítették. A fela­dat teljesítésében legnagyobb érdemé­ket szerezték a bratislavai, kassai és a besztercebányai kerület gépállomá­sai, amelyek a tervezett feladatokat például a bratislavai kerületben 7,4 százalékkal, a kassai kerületben 7,9 százalékkal, a besztercebányai kerü­letben pedig 1,9 százalékkal túltelje­sítették. Ezzel szemben az eperjesi és a zsolnai kerületek idei tervüket csak 86 százalékra teljesítették, sőt lema­radtak a nyitrai kerület gépállomásai is, melyek december 15-ig csak 944,9 százalékra teljesítették tervüket. A gépállomások közül a legnagyobb idei teljesítményt a csallóközcsütör­­töki, dunaszerdahelyi, szenei, zsám* bokréti, zselizi, poltári, körmöci, ki­­rályhelmeci, poprádi, nagykaposi gép­állomások érték el, amelyek tervezett feladatukat 110 százalékon felül telje­sítették, sőt a nagykaposi, királyhel­­meci, poltári gépállomások 120 száza­lékos tervteljesítéssel büszkélkedhet­nek. Az év negyedik negyedére tervezett feladatokat december 15-ig csak a kassai kerület teljesítette és pedig 109,5 százalékra. A szlovákiai gépállo­mások összátlaga az utolsó negyedben eléri a 96,8 százalékot. A traktorok javításának átszervezése fi. Prymus, a gépállomások föigazgalóságának dolgozója. A gépállomásokon előforduló javí tások közül a legfontosabb: a trakto rok nagy javítása. Különösen a lánc­talpas traktorok javításának tökéle­tes elvégzése igényel műszakitag jól felszerelt műhelyt. A gyakorlatban azt látjuk, hogy a főjavítások helyes munkamódszere azonos a traktorgyá­rak szerelő műhelyeiben alkalmazott munkamódszerrel. A traktorokat a legkisebb alkatrészig széjjelszedik és alapos megtisztítás után szigorú el­lenőrzésnek vetik alá. Az alkatrész ezek után vagy kiselejtezésre kerül, vagy megjavítják, ha pedig a kopás még nem érte el a megengedett ha­tárt, ismét visszaszerelik eredeti he­lyére. A szerelés folyamán a traktort fokozatosan összeszerelik, befüttaiják, kipróbálják, majd festik, végül ellát­ják szükséges holmikkal és átadják rendeltetésének. Tehát a munkamenet ugyanolyan, mint a traktorokat gyár­tó üzemekben. Л fentiekből természet­szerűleg az következik, hogy a trak­torok jó minőségű javítását csak mű­szakilag jól felszerelt és jóteljesítmé­nyű javítóműhelyekben lehet elvégez­ni. A felsorolt érvek következtében a traktorok főjavítását különleges kerü­leti javítóműhelyekben összpontosít­ják. Nálunk ezen a téren azonban a helyzet távolról sem kielégítő. A ke­rületi műhelyek Szlovákiában nem megfelelők, rossz műhelyekben van­nak elhelyezve, nincs elégséges be­rendezésük, kevés jó szakemberrel rendelkeznek és teljesítményük nem kielégítő.* A kerületi javítóműhelyek munkaszervezése sem kielégítő. Ha­bár az elmúlt évben a teljesítmény és a munka minősége emelkedő irány­zatot mutat, a traktorok főjavítását túlnyomó részben mégis a gépállomá­soknak kell elvégezniök. annak elle­nére, hogy erre a munkára nincse­nek kellőképpen berendezkedve, , és nincs is meg az előfeltétele az ered­ményes javításnak. Ezért nem ma­radt más hátra, mint hozzáfogni az új kerületi javítóműhelyek építéséhez. Légelsőnek Nagymihályon építenek, ahol a helyzet a legrosszabb. A jövő évben megkezdik a nyitrai kerület ja­vítóműhelyének építését is. Az új javítóműhelyek tervezési munkálatai teljes iramban folynak. Kár azonban, hogy a technológiai munkáknak nem szentelhetnek olyan figyelmet, mint amilyent megérdemel­nek. Ennek többféle oka van. Az egyik ilyen ok mindenekelőtt az, hogy Szlovákiában a javítóműhelyek számára az irányító és végrehajtó szerv létrehozását nem tartják okvet­len szükségesnek. A csehországi ja­vítóműhelyekben ennek a szervnek az életrehivása nagyon jól bevált és a gépállomások főigazgatóságának ke­retében működik. Szlovákiában ugyan­csak jóváhagyták a javítóműhelyek szervezeti szabályzatát, melyre a jö­vőben nagy feladat hárul. Fontos, hogy az e téren mutatkozó hiányos­Tartsuk be az időtervet az erőgépek javításában A téli gépjavítások üteme Szlová­kiában általában kielégítően halad. Az erőgépek jelentős része még min­dig az őszi szántással van elfoglal­va, de ezzel párhuzamosan valameny­­nyi gépállomáson megkezdték a trak­torok javítását. A bratislavai kerü­let gépállomásainak az eddigi meg­állapítás szerint a téli gépjavítás ke­retében 407 kerekes és 78 lánctalpas erőgépen kell általános nagyjavítást elvégezniök. A Földművelésügyi Meg­bízotti Hivatal irányítószolgálatának legutóbbi jelentése szerint ebből a számból 84 kerekes- és 78 lánctalpas traktort már megjavítottak. A nyitrai kerületben a főjavításra kerülő 263 kerekes traktor közül 47- et, a 89 lánctalpas közül 8-at meg­javítottak. A besztercebányai kerü­letben az időterv szerint, némi lema­radás mutatkozik. 203 kerekes trak­tor közül csak 18-on végezték el a nagy javítást, ami 9 százalékos tel­jesítménynek felel meg. Még ennél is gyengébben halad a lánctalpas traktorok javítása. 56 gépből eddig mindössze ftak 3-at javítottak meg. Szlovákiai viszonylatban a kerekes traktorok javítását 16 százalékra, a lánctalpas traktorokért 7 százalékra teljesítették. Az összes kerületek közül a bra­tislavai javította meg a legtöbb gé­pet. 1955 dec. 18-ig a főjavításra ke­rülő kerekes traktorok negyedrészét megjavították. Habár a gépállomások még csak a téli gépjavítások kezdeténél tartanak, már most "igyekezzenek az ütemter­vet betartani. Minden lemaradás aka­dályozza a további javítások időbeni és eredményes teljesítsését. ságokat eltávolítsuk. hogy így aztán a szükséges termelési, gazdasági és szervezési feladatok rugalmas elinté­zését' semmi ne akadályozza. ■ A szlovákiai gépállomások javító­­műhelyeinek' ezenkívül nagyon hiány­zik a fejlesztési osztály, melynek feladata volna az új üzemek építésé­nek műszaki, tervezési és termelési kérdéseinek intézése. Ilyen 8—10 mű­szaki emberből álló csoport milliós értékeket takaríthatna meg, és meg­szervezése tízszeresen kifizetődne. Kár, hogy az illetékes körök kevés megértéssel viseltetnek az ügy iránt. A kerületi javítóműhelyek dolgozói sajnálattal állapítják meg, hogy a po­zsonyi Csehszlovák Fuvarozási Válla­lat javítóműhelye kitűnő fejlesztési osztállyal rendelkezik, mely 16 tagból áll s az Építészeti Megbízotti Hiva­tal gépjavító műhelye ugyancsak ren­delkezik fejlesztési osztállyal. Önkén­telenül felvetődik a kérdés: ' vajon a gépállomások javítóműhelyei kisebb fontossággal bírnak? A kerületi műhelyek igazgatását Szlovákiában a gépállomások főigaz­gatóságának csak két technikusa vég­zi, a két újonnan épülő kerületi1 ja­vítóműhelyen kívül a gépállomásod kassai központi műhelye, kerületi mű­hellyé változik át és az új műhelyek létesítése nagy léptekkel halad előre. Az átszervezéssel kapcsolatban né­hány elvi kérdést tartanak szem előtt. Mindenekelőtt a pótalkatrészek gyártását szabják meg. A Gépipari Minisztérium ugyanis elrendelte a szovjet traktorok alkatrészeinek gyártását. A kerületi műhelyeknek az intézkedés lehetővé teszi, hogy figyel­müket ezentúl a tulajdonképpeni ja­vítási tevékenységét összpontosítsák. Az átszervezés folyamán a gépek javítása terén a következő három mó­dosítást eszközük: 1. Az idényesség teljes kiküszöbö­lése. 1954. őszétől kezdődőleg a gép­iparból jött dolgozók, akik a kerületi műhelyekben helyezkedtek el, a gép­állomások kerületi javítóműhelyeiben megkezdték a harcot az idényesség ellen. Alapos megfontolás után ki­dolgozták a kerületi javítóműhelyek első távlati tervét az 1965-ös évig, amely a gépállomás távlati tervéből, vagy esetleg a mezőgazdaság gépe­sítéséből indul ki. Ebben a távlati tervben az ipari dolgozók rámutattak az idényesség eltávolításának szüksé­gességére és bebizonyították, hogy a traktorok folyamatos főjavításának végzése a megengedett 8 százalékos üzemképtelenség keretén belül egész éven keresztül lehetséges. A gépja­vítások folyamatos megszervezésével lehetségessé válik a javítások idejé­nek jelentős csökkentése, ami lehető­vé teszi, hogy a gépállomások a ja­vításra szoruló erőgépeiket gyorsab­ban elküldhessék a kerületi javító műhelyekbe, anélkül, hogy éreznék a traktorok hiányát. Á gépállomások főigazgatóságának vezetősége rög­tön tisztában volt az idényesség el­távolításának jelentőségével és a gép­állomásokon megkezdte ennek a gon­dolatnak népszerűsítését. Az ered­mény nem maradt el. A kerületi mű­helyeknek a munkájuk most egész éven keresztül biztosítva van és a traktorok javítása holt idény nélkül folyamatosan történik. Ezzel meg­szűnt az egészségtelen hajrázás, me­lyet eddig „téli gépjavításnak“ ne­veztek. A szabályos időközönkénti főjavítás ezt a káros jelenséget a kerületi műhelyekben teljesen kikü­szöböli. (Folytatás a köv. számban.)

Next

/
Thumbnails
Contents