Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-12-11 / 50. szám
W. Л * -íifliimfi Az 1920. decemberi sztrájk 35 éves évfordulója A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Csehszlovákia dolgozóinak az 1918—20-as években először lett volna alkalmuk magukhoz ragadni a hatalmat, és saját sorsuk intézését kezükbe venni. A kapitalizmus abban az időben szétesőben volt, a tömegek forradalmi mozgalma viszont hatalmas méreteket öltött. Ebben a történelmi időszakban dőlt el, hogy Csehszlovákia szocialista, vagy kapitalista állam lesz-e? A burzsoázia és a szociáldemokráta párt jobboldali vezérei minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a forradalmi megmozdulást a „béke és a rend” vágányára tereljék. Ez sikerült is nekik, az opportunista szociáldemokrata vezetők árulása révén. Az 1918 utáni években a burzsoázia már jól kiépített államhatalmi szervével rendelkezett, és úgy vélte, hogy eljött az ideje annak, hogy a hatal' mi kérdést az országban a kapitalisták javára döntsék el. A terv a következő volt: kiprovokálni a munkások haragját olyannyira, hogy az általános sztrájkhoz vezessen, s azután hozzálátni a forradalmi munkásmozgalom likvidálásához, széjjelzúzásához. A munkásság kiprovokálására a burzsoázia legalkalmasabbnak találta a prágai Népház, valamint nyomda elrablását, mely a szociáldemokrata párt (baloldal) tulajdonát képezte, hogy aztán ott az áruló jobboldaliak telepedhessenek meg. A tervet a legapróbb részletekig Dr. Cerný miniszterelnök irodájában dolgozták ki Binert rendőrfőnök, valamint Meissner és Tusár szociáldemokrata miniszterek segítségével. A Népház erőszakos elrablását december 9-re tűzték ki. A délutáni órákban erős csendőr- és rendőregységek szállták meg a Népház környékét. A hatósági közegek ipartörvény kihágására való hivatkozással le akarták pecsételni a Népházat és a nyomdát, mely éppen a következő napi ,iRudé právo" napilapot nyomta. A Népház körüli eseményekről értesültek Prága üzemeinek dolgozói és nagy tömegekben rohantak a munkásvágyon védelmére. A csendőr- és rendöregységek többszörös kordont vontak a Hybernská és Havličkovautcákban, hogy elzárják a Népházhoz vezető utakat. A Žižkovi, valamint Kolben-gyári vasasok áttörték a háromszoros csendörsorfalat s bevonultak a Népház területére, megkezdték a barikádok építését, felkészülve a harcra, a munkásvagyon védelmére. A támadó csendőrosztagok, miután erősítést kaptak, több órás harc után szuronyrohammal bevették a munkások állásait. A munkások a kezükbe került tárgyakkal, kövekkel és téglákkal védekeztek. A véres harc színhelyén 40 munkás és 15 csendőr sebesült meg. A burzsoázia e brutális támadása, mely a jobboldali szociáldemokraták sugallatára történt, az egész országban munkások haragját vonta maga után. A következő napon a szociáldemokrata párt (baloldal) végrehajtó bizottsága felhívást intézett az ország dolgozóihoz, melyben általános tiltakozó sztrájkra hívta fel a munkásokat. A felhívás az egész ország területén óriási visszhangra talált. A sztrájkoló üzemi munkásokhoz nagymértékben csatlakoztak a mezőgazdasági munkások is. Több helyen forradalmi tanácsok alakiftak. A munkások kisajátították a gyárakat és nagybirtokokat. A decemberi sztrájk élén a forradalmi tradíciójáról ismert „Vörös Kladno” állott, mely irányt szabott a harc jellegének. Kladnón az általános sztrájk kihirdetése után a munkások lefegyverezték a katonaságot és fegyveres munkásőrséget állítottak a város egyes fontosabb pontjaira. A sztrájkolok forradalmi tanácsokat alapítottak és határozatot hoztak, melyben követelték a bányák és ipari üzemek szocializálását és a nagybirtokok kisajátítását. Heves összeütközésre került a sor, a sztrájkolok és a katonaság között Prágában, Brnoban és Hodonínban, melynek több halott és sebesült áldozata volt. Olšovany, mely Brnot látja el villanyárammal, komoly forradalmi események színhelye volt. A sztrájkolok ellen vezényelt katonaság átállt a sztrájkolókhoz, mely sorsdöntő volt a további eseményekre. A villanytelepet megszállva tartó csendörséget és katonaságot a munkások lefegyverezték, a villanyszolgáltatást Brno részére beszüntették. A 'sztrájkolok m gszállták a vasútállomást, postát és a csendőrállomást. A hatalom az egész városban a munkások kezébe jutott. Hasonló forradalami megmozdulások történtek az Olšovanyt környező községekben, mint Rosice, Zbysovce, Ostrováci és más helyeken, ahol a felfegyverzett zsellérek kisajátították a nagybirtokokat s kezükben tartották mindaddig, míg a burzsoá-karhatalom le nem verte őket. * * * „Szlovákiában a helyzet nagyon komoly. A politikai sztrájknak a fősúlya áthelyeződött ide, ahol gazdag támogatásra talált” — e szavakkal értesíti a prágai belügyminisztériumot dec. 13-án a bratislavai hivatala. Tekintve, hogy Csehország és Szlovákia között, valamint Szlovákia egész területén (a hivatalos beszélgetéseken kívül) a telefon és távíró-összeköttetés szünetelt, a központi végrehajtó bizottság az egyes városok és sztrájkbizottságok között az összeköttetést hírvivők, futárok által tartotta fenn. Az általános sztrájk december 9-én tört ki ugyan, de tekintettel arra, hogy Szlovákia és Csehország között nem volt meg a szoros és szerves kapcsolat, Szlovákiában csak december 13-án bontakozott ki teljes mértékben. December 12-én Ružomberokban, ahol a Szlovák Területi Szakszervezeti Tanács székelt, elsőnek léptek sztrájkba az üzemek dolgozói. A munkások sztrájk-bizottságokat választottak, megszállták a villanytelepet, te.xtil- és papírgyárat. A sztrájk gyorsan kiterjedt Mikuláš, Rybárpole és a •környező városokra is. Komoly események színhelye volt Vrútky, a szlovák forradalmi munkásmozgalom bölcsője. December 13-án az összes üzemek leálltak, a munkások sztrájkbizottságot alakítottak, melynek vezetése alatt több száz munkás megszállta az állami épületeket, hatalmukba kerítették a távbeszélő központot. A sztrájk leveréséi/e Zilináról nagyobb katonai egységet küldtek. A, katonaság egy része átpártolt a munkásokhoz. A vasúti műhely munkásai keményen és elszántan tartoiták magukat. A műhelyt csak követeléseik teljesítése után voltak hajlandók elhagyni. A követelések a következők voltak: a sztrájkban való részvételért senki sem üldözhető, a vasúti műhely főnöke leváltandó, valamint teljesítendök a fizetésrendezés és természetbeni követelés. Ružomberokról a sztrájkmozgalom átterjedt Kelet-Szlovákiára, ahol a sztrájk teljes és rendkívül viharos lefolyású volt. Az 1919-ben kikiáltott Szlovák és Magyar Tanácsköztársaság, mely az ottani proletárok emlékezetében élénken élt, jól előkészített talaj volt Kelet-Szlovákiában a decemberi általános sztrájkhoz. A forradalmi hangulatot legjobban jellemezte a december 12-én Kassán kiadott röplap, a következő tartalommal: „Elvtársak, a harc nemcsak a Népházért folyik. Komolyabb dolgokról van itt szó a szocializmus győzelméről, vagy bukásáról. Mi nemcsak a Népház visszaadását követeljük, hanem azonnal ki kell sajátítani a nagybirtokokat, gyárakat, kastélyokat, erdőket a nép részére.” Természetes, hogy ez a felhívás Kelet-Szlovákia kizsákmányolt proletárai számára világos, érthető volt és nagy visszhangra talált. Kassán a sztrájk általános volt, a sztrájkoló munkások többször összeütköztek a katonasággal. A tüntetők ellen katonai páncélkocsikat vezényeltek ki. Általános sztrájk volt Prešov, Barjov, Krompachy, Kežmarok é* Levoča, valamint a többi kelet-szlovákiai városokban. Legtöbb helyen a nagybirtokok dolgozói, zsellérei, üzemi munkásokkal együtt szintén beszüntették a munkát. December 13-án a Ružomberokról érkezett futár értesítette a gölnícei járási pártbizottságot, hogy minden hatalmat át kell venniök a munkásoknak. Rövid tanácskozások után a munkások lefegyverezték a csendőrséget, megszállták a középületeidet és szovjeteket alapítottak. A közigazgatást a munkástanácsok vették át. — Ugyancsak megszervezték a tanácsokat a Gölnic-bányát környező községekben is, mint Smolník, Svedlár és Prakovce. Miután a sztrájk hullámai már csillapodni kezdtek, december 17-én a burzsoázia további véres gaztettet követett el a proletariátus ellen, Vráblen. Vráble községet a sztrájk folyamán állig felfegyverzett csendőrosztagok szállták meg és letartóztatták a sztrájk-bizottság 10 tagját. A terror ellenére a környék falvaiból tömegesen jöttek a dolgozók, nagyobb részt zsellérek. December 17-én a város főterén kb 3000 főt számláló tömeg követelte a letartóztatottak szabadon bocsátását. A csendőrök a tömeg közé lőttek és szuronyrohammal kiürítették a város utcáit. A sortűznek három halott és sok sebesült áldozata volt. A vráblei mészárlás további iszonyú vádirat a burzsoázia ellen. December 16-án fejeződött be az általános sztrájk. A sztrájk leverése után a sztrájk aktív részvevőit, több ezer munkást letartóztattak és börtönbe vetettek. A fővádlott Zápotocký elvtárs volt, aki a kladnói sztrájk élén állott. Zápototký elvtárs, a tárgyaláson rámutatott arra, hogy a decemberi események nem kommunistapuccs volt, mint ahogy a burzsoázia szerette volna a munkásokra rábizonyítani, hanem előre előkészített és rafinált módon kiprovokált ügy, melylyel az elkeseredett munkások kitörését felhasználták arra, hogy szembekerüljön a felfegyverzett államhatalommal és így az osztályharcos munkások üldözése kezdetét vegye. A csehszlovák- munkásosztály a terror és üldözés ellenere hősiesen és bátran folytatta harcát, nem lehetett sem megtörni, sem megfélemlíteni. Válaszképpen a terrorra, különösen Észak-Csehországban, újabb sztrájkok törtek ki december második felében. * * • A decemberi sztrájk a munkások vereségével végződött. Azonban a munkásosztály számára felbecsülhetetlen tanulságul szolgált a burzsoázia elleni hosszú harcok folyamán, mely törvényszerűleg az 1945-ös felszabaduláshoz, és a dicső 1948-as februári eseményekhez vezetett. — 1948-ban a kiil- és belföldi reakció hazánkban utolsó kísérletet tett a kapitalizmus visszaállítására. A reakció e kísérletet Csehszlovákia dolgozó népe a Kommunista Párt vezetésével napok alatt minden időkre széjjelzúzta. Az 1920. decemberi eseményeknek ez a legnagyobb jelentősége és ehhez nem kismértékben hozzájárul a decemberi eseményekből levont tanulság. Róják Közeledik a Télapó Ezekben a napokban az eníbereket az ajándékozás öröme tölti el. Az utcán és az üzletekben tarka csomagokkal siető vidám vásárlókat lehet látni, akik megelégedéssel tapasztalják, hogy áruházaink példásan felkészültek a karácsonyi vásárra, melyről az itt található gazdag választék tanúskodik. Az ipar és a kereskedelem a vásárlók növekvő igényeinek figyelembevételével készült fel erre a nagy teherpróbára és arra törekedett, hogy minél több öröme teljék a lakosságnak az árukban. A gazdag választék, a sok-sok áru azoknak a dolgozóknak a jó munkáját dicséri, akik szívvellélekkel dolgoztak a párt és a kormány politikájának megvalósításáért. Csehszlovákiai árukon kívül más országok különlegességei is megtalálhatók az üzletek polcain. A Szovjetunió, a kínai, lengyel, bolgár, magyar és román népköztársaság, valamint az NBK kedvelt behozatali cikkei mellett vásárolhatunk most dán almát, svéd és marokkói szardíniát, francia, holland és görög italokat. Már az eddigi látogatottság alapján is megállapítható, hogy mindenből több fogy az idén, mint tavaly. Mindez egyre növekvő életszínvonalunk emelkedéséről tanúskodik. Ezekben q napokban, amikor az üzemek dolgozói is vásárlókként látogatnak el a díszes köntösbe öltözött üzletekbe, jóleső érzéssel látják munkájuk eredményét, a teli polcokat. Ezek a vásárlók, termelők is egyben. Az eljövendő hétköznapok is annál derűsebbé válnak, annál inkább a karácsonyi vásárhoz hasonló kép, bőséges választék fogadja majd a vásárló dolgozókat az üzletekben — minél inkább megállják helyüket a munkapad mellett. S ez a forrása a további javulásnak, a lakosság egyre jobb ellátásának. —t—á A szovjet tornászok egy része -Bratislavába érkezett, hogy értékes fellépésükkel bekapcsolódjanak a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában rendezett ünnepségek műsorába. A szovjet sportolók bratislavai tartózkodásuk második napján meglátogatták és megkoszorúzták az elesett szovjet hősök emlékművét. ововоаовововововововововововоаова MIHAIL MATUSZOVSZKIJ: Az arany könyv A szovjet alkotmány születésnapjára. Nemzedékek küzdelmes — szép álma Kegyetlen harcokban védelmezted, a mai nappal vált valóra: ' Mit kezed emelt, a kardod óvta. van egy könyv, a haza Aranykönyve, Olvasd betűjét újra, meg újra, lapján írott jogainkat óvja. lelkesítsen nagy alkotója, Minden szava: tömör, bronz csengése, ki időtállóan úgy írta nékünk, tömören szól — mégis szívhez szólva, mintha gránitba véste volna. Benne a hatalom kő — alapja, E könyvben milliók fényes útját s a jövő hívó marsrutái. látja a szemünk — tisztán látja. Hogy boldogok legyünk — azt akarja, Nézd a törvények csillagos csúcsát: segít merészen, sasként szállni. Ezt őrzi hazánk alkotmánya. Fordította: KOVÁCS BÉLA. 3ioioaoioaoioaoaoaoioioioioioioio A lévai Csárdáskirálynő szlovákiai sikere A lévai CSEMADOK műkedvelő gárdája Szlovákiaszerte nagy sikerrel mutatja be Kálmán Imre világhírű operettjét: a „Csárdáskirálynő”-t. — Népi demokratikus rendszerünk lehetővé tette azt, amit a burzsoá köztársaság nem engedett meg: a csehszlovákiai magyar dolgozók megismerhe-Kabáth Gabi, Mint Cecília, a lévai „Csárdáskirálynőben” tik ezt a kitűnő operettet, s Miska föpincérrel együtt nevethet a magyar arisztokrácia fonákságain, nevetséges magatartásán, mely ellen minden jó ízlés lázadozik. A lévaiak három hónapos előkészületét siker koronázta. A bemutatót Léván még a nyáron tartották, s azóta már 18-szor adják elő. A handlovai bányászok külön elismerő oklevéllel jutalmazták őket, s nem kisebb sikere volt a novemberben Nyitrán tartott vendégszereplésnek sem. A közeljövőben a lévaiak folytatják kőrútjukat. Ha a darab előadásában, de főleg kiállításában itt-ott voltak is hiányosságok, a színészek legnagyobb része színvonalas teljesítményt nyújtott. Az elismerés elsősorban Nagy Lászlót, a darab rendezőjét illeti. Sok sikert könyvelt el Cecília szerepében Kabát Gabi, Miska szerepében pedig Zórád Aladár. Hasonlóképpen sikeres volt Lakatos Éva, Gasparek Rózsi, Barbolyás Vilmos, valamint a többi szereplő alakítása is. A lévai CSEMADOK tovább halad a megkezdett úton. A régi darabok felújítása mellett az új élettel foglalkozó színművek is sorra kerülnek. A Holnapra kiderül után műsorukba iktatták Csizmarek Mátyás Bújócskáját, valamint több más haladó szellemű darabot. Mártonvölgyi László Elmélyül a barátságunk A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában hazánk dolgozói sok-sok összejövetelen emlékeztek meg arról az önzetlen baráti segítségről, amelyet a felszabadulásunk óta eltelt 10 év alatt a szovjet nép nyújtott nekünk. Felmérhetetlen ez(a segítség mind anyagi, mind erkölcsi téren. Az anyagi segítségen kívül különösen nagyjelentőségű számunkra az, hogy a szocializmust építő szovjet emberek önzetlenül átadják azokat a tapasztalatokat, amelyeket eddigi munkájukban szereztek. Népünk érzi, tudja, hogy a szovjet tapasztalatok mennyire megkönnyítik és gazdagabbá teszik munkánkat. Ezért kapcsolódtak be olyan sokan a barátsági hónap alkalmából megindított népi orosz nyelvtanfolyamokba. A zselízi járásban a járási és helyi CSSZBSZ közreműködésével 15 népi orosz nyelvtanfolyam alakul 229 részvevővel. Ebből 11 nyelvtanfolyam 172 részvevővel már szépen halad a nyelvtanfolyam anyagának átvételével, s a többi is rövidesen megkezdi működését. A falvak CSSZBSZ-nek helyi vezetői azon iparkodnak, hogy még több nyelvtanfolyamot alakítsanak. Ezzel kapcsolatban a szentgyörgyi CSSZBSZ versenyre hívta a sárói szervezetet. A csoportok egymás között versenyeznek a.bban, hogy minél több tagot szerezzenek a népi orosz nyelvtanfolyamra, új tagokat toboroznak a CSSZBSZ-be és ugyancsak versenyeznek a tagsági díjak befizetésében is. Az értékelést a szervezetek egymás között végzik. Zselízen 44 részvevővel eddig ‘két kör kezdte el működését, Ugvancsak jól haladhak a tanulással Oroszkán és az ipolyszakáliasi magyar tannyelvű 8-éves középiskolában is. A nyelvtanfolyamok részvevői mindenütt nagy szorgalommal tanulnak, mert tudják, hogy mindet: elsajátított szó közelebb visz bennünket felszabadítónkhoz ér nagy barátunkhoz — a szovjet néphez. KOMÁROMI DEZSŐNE
