Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-12-04 / 49. szám

1955. december 4. földműves ti VADÁSZATI SZEME A SZLOVÁKIÁI VADÁSZVÉDEGYESÜLETEK ORSZÁGOS szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE. Minden vadásznak ismernie keli fegyverét, lőszerét és felszerelését Nagyon sok olyan vadász van, akik nem ismerik a fegyverüket, s a meg­töltés, elsütés... és egyéb művele­teken kívül tudásuk más irányban nem terjed ki. Pedig akinek puskája van, annak ismernie kell azt, hogy ne kell­jen néha csekély hiba miatt a puskát javításba adni. Hasonló a helyzet a megnedvesedett tölténnyel, mely eset­leg kárbavész, ha nem tudja miként kell azt rövid idő alatt rendesen ki­szárítani. Általános felfogás szerint a sörétes pm-ka a tulajdonképpeni vadászfegy­ver, melyet kisvad vadászatára hasz­­r'lnak. Elsősorban tehát nézzük meg a sörétes puskát. Л régi tűzköves puskáról már nem is érdemes beszélni. A XIX. század elején a „perkusziós” puska volt a legelterjedtebb. Az első hálultölthető vndászpuskát a francia Leufaucheux (Lefosé) találta fel 1830 táján. Ez már modern alakú hátultöltő puska volt T alakú zárral. A töltény fene­kén gyutacsszeg áll ki s ez a szeg a csőpár kamaráinál állt ki s erre ütöttek rá azután a fegyver kakasai. Ezután az 1870-es évek során még sok helyen a ma használatban levő Lancaster fegyverek kezdtek elterjed­ni, mely hátultöltő kakasos vadász­­fegyver. Ezután már a 80-as évek­ben a mai kor modern fegyvere, a kakas nélküli önfeszítő fegyverkon­strukció következett. Utána azután egymást követték a mindenféle fel és teljes automata fegyverek, és 1906- ban a híres Browning, Remington, Walther automata ismétlő fegyverek. Ezen kis bevezetés után foglalkozzunk az egyes alkatrészek ismertetésével, hogf minden vadász, aki szereti fegy­verét, alaposan megismerhesse ezt. A kaliber A serétes cső kaliberét angolok ál­lapították meg. Ez a megállapítás aszerint történt, ahány ólomgolyó ment egy angol fontra, olyan szám­mal jelezték az öb nagyságot. Példá­ul, ha egy font 16 golyócskából áll, akkor az öbnagyság 16-os lett, ha 12 darab, akkor pedig 12-es kaliber lett. A cső kalibere milliméterekben a kö­vetkezőképpen alakult: 12-es kaliber, 18,2 milliméter, a 16-os 15,7 milli­méter, a 24-es 14,7 mm, a 28-as 13,8 mm, és a 32-es 12,7 mm. A megenge­dett legnagyobb eltérés a 20-as ka­liberig 0,4 mm, ennél, kisebb kaliber­nél 0,2 mm lehet. A csövek Az első elterjedt puskák damaszt­­csövűek voltak. Ezek a csövek ková­csolt vas és acélrudak különböző összetételéből eredő, barnítás által előhívott minláscsövek voltak, s a minták szerint kapták nevüket. Voltak patkószeg-rózsa, Moire, Camiíiet, Btr­­nárd néven ismert damasztcsövek. — 1900 táján a füst nélküli puskapor azután kiszorította a damaszt csöve­ket, mivel az új. „fojtott" acélcsövek sokkal jobban bírják a nagyobb nyo­mást és a jóval magasabb elégési hőfokot. Míg a régi füsttel járó por elégési hőfoka kb. 2000, a füst nél­külié 3300. Amennyiben a damaszt­­csöveket már sehol sem használják, a A vadászfegyvernek tokban a helye! A múltkoriban Vágsellyén jártam. Midőn hazafelé utaztam a vonatba egy vadász is felszállt, akinek kétcsövű vadászpuska volt a vállán, s miután a kocsiszakaszba ment, maga mellé tette a padra. Ekkor érlelődött meg bennem az a tudat, hogy az ilyen és hasonló tevékenység ízléstelen dolog, s ugyanakkor rossz érzés a pőrén ci­pelt puska mellett ülni. Ha az ember arra a közmondásra gondol, hogy még a kapanyél is elsülhet — mely köz­mondás gondosságra figyelmeztet — rögtön kész a válasszal: vadászfegy­vernek tokban a helye! Akinek kerül vadászfegyverre, területre, no, meg a vadászatok alkalmával itókára, annak tokra is kerül. Természetes nem kell ennek drága bőrtoknak lenni; jó erre a célra erős vászontok is, mely nem drága és ezért valamennyi vadász megveheti magának. továbbiakban az újabb acélcsövekkel fogunk foglalkozni. Az acélcsöveket három csoportra oszthatjuk: chron, nickel, vagy wolf­­rammal ötvényezett acélból készültek­re. Meg kell jegyezni ezzel kapcso­latban. hogy az acélcsövek 70—85 kg nyomást bírnak ki (négyzetcentimé­terenként) a damasztcsövek 30—40 kg nyomásával szemben. дг első fúrt csövek teljesen símák voltak, és csak 1875 táján kezdték gyártani az angol Greener és Cliocke­­fúrású csöveket. Ez a cső szűkítésén alapult, melynek célja, hogy a sörét­szemeket koncentrikusan a közép Felé hajtsa, s ezáltal a szűkületnél vissza­tartott sőrétek kúp alakban hagyják el a csövet. A szűkület mérete 0,Ó5— 1,3 mm lehet. Vannak gyenge, közép és erősen szűkített csövek. Különösen Franciaországban szeretik az erősen szűkített csövű puskákat, hogy ezáltal nagyobb távolságra is biztosan tud­janak lőni Vannak puskák, melyek 35 méternyi távolságra a 75 cm-es kör­céltáblára 70—75, sőt 80 szem söré­tel is rászórnak. Ennek azonban egy hátránya is van. A gyengébb lövő ilyen puskával nem vadászhat, mert így sok hibát vétene;' neki legjobban az olya pi’s' a felel meg, mely a cél­táblára 60—65 sörétet szór. A tégy ver hordképességét a 35 méterre fel­állított cégtáblán lehet meglátni. — Aszerint nö a fegyver lőképessége. hogy hány szem sörétet szór a 35 méter távolságra felállított céltábla körébe. Például, ha tíz szem sörét nyomát találjuk a körben, akkor a eyulat 43,5 méterre még megöli, ha pedig 30 szem a s'iréfek száma, ak­kor a lőhatás 55 méterig terjed (8-as sörétnél.) Mindezeken kívül nagyon fontos a cső hossza is. A vadászok rendesen I azt tartják, hogy' minél hosszabb, a cső. annál jobban hord a puska. Ez I a felfogás még abból az időből ma­­, radt ránk, amikor a lassan égő fe- I kefe porokat használták. A ma hasz­­[ ivrit füst nélküli porok használatánál nincs szükség hosszú csőre A csösín rendszerint homorú, keresztben rovát­kolt. hogy a napon ne csillogjon. A gyors célzás érdekében csőtorkolatnál a csövek közé van süllyesztve. A csövek töltényürei alatt a csőkampó­kat találjúk. Ezek beillesztése, pontos­sága és szilárdsága adja meg a fegy­ver tartósságát és biztonságát. VÉDJÜK A.CINEGEKET * E A legismertebb közülük a szén­cinege. Főleg a kéreg repedéseiből kiszedett rovarokkal táplálkozik. A hideg és mérsékelt égövet kedveli. Ná­lunk leggyakrabban kertekben és fű­zesekben található, főleg azokon a helyeken, ahol sok az odvas fa. A tél zordsága kedélyén mit sem változ­tat, vidáman dalolva kóborog egyik háztól a másikig, csak amikor szokat­lan zimankós idő járja, repül a hákak I. Széncinege, II. Kékcinege ablakára, s merészen bekandikál, ko­pogtat, türelmetlenül sürgetve a be­bocsátást. . Ennek ellenére azonban mégis beköszönt szegény fejére a ve­szedelem. Ezt a falusi gyerekek okoz­zák, amikor szép sárga disznótok ké­pében cinegefogókat készítenek. Amennyiben rovarpusztításával nagy ' hasznot hajt, — egy cinegepár évente 50 ezer rovart is elpusztít — szük­séges, hogy a tél beálltakor mi is vé­delembe vegyük őket, mert ők ezt gyümölcsöseinknél meghálálják. Különösen figyelmébe ajánlom ezen igen hasznos madárfajtát a földmű­veseknek és kertészeknek. A cinege azon hasznos madarak közé tartozik, mely megérdemli, hogy az ember vé­delmébe vegye. Hasznossága főleg a kártékony rovarok pusztításában nyil­vánul meg. Az éneklő madarak ősz­szel elköltöznek, de a cinege egész éven át nálunk marad. Nyáron főleg erdeink lakója, télen pedig gyümölcs­fáinkat tisztogatja. Rovarpusztító mun­kájának az eredménye szinte hihetet­lennek tűnik, fme egy kis számítás, ennek bizonyítására, itt a legkisebb Nagyonn sok vadásztársunk szereti feldíszíteni szobáját, esetleg előszo­báját kitömött madarakkal, melyeket vadászat közben ejtett el. Az ilyen prepalált (kitömött) madarak annak ellenére, hogy figyelembe vettük a molyok ténykedését s a prepalálást e szerint végeztük, mégis sok esetben kárt szenvedhetünk, melynek eredmé­nyeképp egészen elcsunyul a prepa­rátum, s szinte értéktelenné válik. A szokásos arzenikummal való külső be­­kenés egészségügyi okokból nem igen ajánlatos. A nyáron röpködő moly­lepkék szeretik petéiket öreg, kitömött madárpreparátumok tollába, szőrébe rakni, mert ezek már elvesztették jel­legzetes moly elleni szagukat. A naf­talín vagy hasonló erős szagú anya­gok használata lakott helyiségben kel­lemetlen. Ismerünk más eljárásokat is, mely befecskendezéssel vagy beke­­néssel kapcsolatos, azonban ez elég körülményes és veszedelmes, úgyhogy csak szakember végezheti. Van azon­ban egy nagyon egyszerű eljárás is. Ez a közönséges tiszta petróleummal való kezelés (amilyennel világítanak). Legjobb, ha a teljesen új preparátu-E számokat veszem. Egy cinegepárnak évenként 16—24 fiókája van, azonban vegyük ezt a számot húsznak. Ha csak tíz napon át eteti fiókáit és egy napra csak húsz rovart számítunk, ez tíz nap alatt 40Ö0-et tesz ki, s ebben még nincs benne az etető madár táp­láléka. A cinege valamennye faja ügyes, vidám és nyugtalan, ügyesen kúszik, a fák kérgét oly hévvel kopá­­csolja, hogy öröm nézni. A kötés ide­jét kivéve, társaságban él, azonban nem a legnagyobb egyetértésben, mert az egyik percben játszanak, a másik­ban már civakodnak. Drexler Béla mot is mindjárt ezzel kezeljük. Az egész művelet nagyon egyszerű. Pet­róleumba mártott vattadarabkákat kell a prepalált 'madár szárnya alá, tolla, közé, szóval olyan helyen elhelyezni, ahol nem látszik. A szőrmés, kitö­mött vad fejére, esetleg szárnyára, farkára is csöppenthetünk 5—6 csepp petróleumot. Hasonlóképpen vigyázni kell a preparátum alvázára is, mely­ben meg szokott telepedni a szú, vagy más apró bogár. A petróleummal való bedörzsölés ez esetben is hasznos. Nagyon bevett a fecskendezés, mely különösen ;r szőrmés vad preparátu­mainál, de finoman a szárnyas vad­nál is alkalmazható. Különösen jó sze­repet tölt be ebből a szempontból a képek fixírozásánál is használt derék­szögbe tört csövecske, valamint a ro­varirtó fixírozók, melyek szivattyúval vannak ellátva s nagyon finoman permeteznek* Aki tehát szép. tartós preparí -.mókát akar, használjon a molyok ellen petróleumos permetezést .... Ez már csak azért is egyszerű, mert petróleumot fixírozó fecskendőt mindenütt kapni és mindkettő olcsón beszerezhető. Hogyan védjük preparátumainkat a molyok ellen rámómusom 1955 december 5-től ll-ig. \ЛЛ//^АЛЛУуАЛУ\АЛАЛЛЛ/\Л/У^ЛЛАЛ^Г//ЛЛУЛЛААЛ/АЛЛЛЛЛА// R Csehszlovákiai Rádió állandó magyar adása: HÉTFŐ 6,15: Hírek és a vasárnap sportja. 13,00: Hírek, sporthír­­adó. 17,30: Hírek, hangos hír­adó. , KEDD 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, fa­lurádió. 17,30: Hírek. Mi újság az EFSZ-ekben. SZERDA 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, sporthíradó. 17,30: Hírek, han­gos híradó. 17,45: A serdülő ifjúságunknak. CSÜTÖRTÖK 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, hangos híradó. 17,30 Hírek, fa­lurádió. PÉNTEK 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, híradó, sport. 17,30: Hírek, hír­adó. Asszonyoknak. . SZOMBAT 6,15: Hírek. 13,00 Hírek, hangos -híradó. 17,30: Irodalmi újság. VASÁRNAP 6,40: Mezőgazdasági tanács­adó. 12,50: Rádióegyetem. 13,00: Vidám műsor. HÉTFŐ BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene, 6,20: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Rapszódiák. 11,00: Asszonyoknak. 11,30: Jó hangulatban. 12.00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dallamok. 13.39: Elfelejtett operákból. 14,00: Ifjúsági műsor. Í5,00: Keringők. 15,20: Kellemes délután. 16,30: Kíván­sághangverseny. 17,00: Moszkva be­szél, 18,00: Haladó dalok baráti álla­mokból. 18.30 Kivánsíghangverseny. 19,00: Hangosújság. 20,00: Vladimír Dichavičnyj; Lakodalmas út 22,15: Táncritmusok. 22,50: A világ klasszi­cizmusának alkotói. Kossuth-rádió — 4,30—8,00- Vidá­man. frissen. 9,20: „Tisza partján“. 10.10: Napos Palkó. 12,10: Klasszikus francia operettek. 13,15: Népdalok, csárdások. 15,00: Közérdekű közlemé­nyek. 15,10: Heti zenés kalendárium. 16,45: Könnyű zene. 17.00: A vasárnap sportjáról. Í7.35: Magyar szerzők kó­rusművei. 19,10: A Mikulás lemezei. 20,00: Esti híradó. 20,20: Operettek. 21,10: Mozart-hang verseny. 22.15: Tízperc külpolitika. 22,25: Hangver­seny folytatása. 23,20: Téli este. KEDD BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeii hangverseny. 10,10: Miért — minek? 10,20: Balett-zene. 11,00: Jó hangu­latban. 12,00: Földműveseinknek. 12,10 Népi dallamok. 13,00: Szólistáink., 14,00: Ifjúsági műsor. 15,20: Kellemes' délután. 16,30: Kívánsághangversenv. 17,00: Moszkva beszél. Í7,30: Francia operett. 18,20: Tudomány és technika újdonságai. 18,30: Kívánsághangver­seny. 19,00: Hangosújság. 20,15: Ked­velt melódiák. 21,00: Szimfonikus hangverseny. 22,15: Kellemes szóra- | kozást. 23,20: Táncmelódiák. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 9,20: Kis muzsikusok­nak. 10,10: Zene a világ minden ré­széről. 11,00: Lányok, asszonyok. 12,10 Ábrányi, Szentirmay, Simonffy és Szénffy dalaiból. 13,15: Orosz operák­ból. 15,40: Gelléri Andor Endre no­vellája. 16,20: Most légy okos Domo­kos. 17,10: Régi operettsikerek 18,10: Szív küldi... 19^0: Közvetítés a Nemzeti Színházból. 20,00: Esti híra­dó. 20,20: Az Ukrajna mezői vígjáték folytatása. 22,15: A két Cigánybáró. SZERDA BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Ladislav Holoubek művéből. 11.00; Asszonyoknak. 11,30: Jó hangulatban. 12,00: Földműveseink­nek. 12,10: Népi dallamok. 13,30: Hí­res baritonisták. 15,00: Zenei aprósá­gok. 15,20: Kellemes délután. 16,30: Kívansághangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 18,20: Mese alvás előtt. 19,00: Hangosújság. 22,15: Szlovák népdalok. 22,50: Hangverseny szovjet és hazai szerzők alkotásaiból. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 9,00: Rómaiak zenéje. 10,10: Játssz velünk! 11,10: Üttörő­­kórusok. 12,10: Tánczene. 13,15: Könnyű zene. 14,15: Kamarazene. 15,10: Fiatalok zenei újságja. 17,10: MR néRi zenekara. 18,00: A virágzó mezőgazdaság útján. 18,20: Szív kül­di... 19,00: Mészáros Ági jutaíomjá­­téka. 20,00: Esti híradó. 21,Ó0- Opera­kórusok. 22,25: MR szimfonikus zene­kara. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,10: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,30: Szovjetunió nem­zeteinek dalai. 11,00: Jó hangulatban. 12,00: Földműveseinknek. 12,10: Népi dallamok. 13,00: Világszólisták. 14,40 > A Bratislavai Rádió énekkara énekel. 15,00: Olasz szerenádok. 15,20: Kelle­mes délután. 16,30: Kívánsághangver­seny. 17,00: Moszkva beszél. 17,30: Operettszínpadokról. 18,30: Kívánság­hangverseny. 19,00: Hangosújság. 20,20: Zenei újdonságok. 22,15: Völ­gyekben száll az ének. 22,50: Dallal szép az élet. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 9,20: A király csiz­mája. 10,10: Pásztói népi zenekar. 11,Í5: Fúvós indulók. 12,10: A Román Rádió énekkara énekel. 13,15: MR népi zenekara. 14,45: Magyar mezők virágai. 15,30: Magyar kamarazene. 16,00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 16,30: Szív küldi. ,. 17,10: Tánczene. 18,30: Északi népek dalai. 19,00: Operaközvetítés. 20,00: Esti híradó. 20,20: Az operaközvetítés foly­tatása. 23,00: Rozsgyosztvonszkaja és Nyocsajov énekel. PÉNTEK BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,40: Rádióegyetem. 11,00: Jó hangulatban. 12,00: Földmű­veseinknek. 12,10: Népi dallamok. 13,30: Operazene. 15,00: Üj könyvek­ről. 15,20: Kellemes délután. 16,30: Kívánsághangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 18,00: Cseh- és morva népda­lok és táncok. 18,30: Kívánsághang­verseny. 19,00: Hangosújság. 20,20: Pietr Iljics, Csajkovszkij: Mazeppa (opera). 22,50: Esztréd- és táncmeló­diák. Kossuth-rádió — 4,30—8,00: Vidá­man — frissen. 8,10: Népi zenekarok. 9,10: Operarészletek. 10,10: Az orosz­lán és a béka. 14,20: Délelőtti hang­verseny. 12,10: Daloló magyar tájak. 13,15: Tánczene. 14,15: Üttörő-híradó. 15,30: Vidám ritmusok. 16,00: A rej­tett tehetség. 17,10: Jó munkáért — szép muzsikát. 18,15: Szív küldi... 19,10: Bágya András táncdalaiból. 20,00: Esti híradó. 20,58: Bécsi est, 22,25: Könnyű zene. 23,25: „Az ürögi faluvégén szól a muzsika”. SZOMBAT BRATISLAVA — 5,10: Reggeli zene. 6,15: Zenés műsor. 7,10: Hangverseny. 10,30: Népek és könyvek. il,00: ló hangulatban. 12,10: Népi dallamok. 12,40: Vidám hétvége. 14,00: Jules Verne: Grand kapitány gyermekei — II. 15,45: Asszonyoknak. 16,00: Tán­cok, hallgatók. 17,00: Moszkva beszél. 18,00: Filmzene, 18,30: Kívánsághang­verseny. 19,00: Hangosújság 19,30: Sportbeszámoló. 20,00: Dal a nagy barátságról. 22,15: Részletek a Szlo­vák szerzők I. kongresszusa alkomé­val rendezett tánczene-hangverseny­­böl. Kossuth-rádió — 4,30—8,00' Vidá­man — frissen. 8,10: Zenekari hang­verseny. 9,00: Üttörő-híradó. 10,10: Operarészletek. 10,40: Mezei csokor. 12,10: Szovjet szerzők operettjeiből. 13,15: Művészlemezek. 14,15: Szív küldi... 15,00: Közérdekű közlemé­nyek. 16,00: Dalos üdvözlet Debrecen­ből. 16,20: Az épülő kommunizmus nagy országában. 17,51: Tánczene. 18,15: Színes népi muzsika. 19,00: Téli este Pesten. 20,00: Esti híradó. 20,20: Jót nevettünk. 20,15: Tánc éjfélig. VASÁRNAP BRATISLAVA — 6,00: Reggeli hang­verseny. 8,30: Vasárnapi operahang­verseny. 10,45: Élő szavak. 11,00: A Bratislavai rádió zenekarának délelőt­ti hangversenye. 12,50: Szlovák dalok és táncok. 13,30: Mesterek zenéje. 14,00: Mezőgazdasági tanácsadó. 16,30: A falu dalol és játszik. 17,00: Moszk­va beszél. 17,30: Táncoljatok velünk. 19,00: Heti hangos híradó. 19,30: Tar­ka zenés műsor. 20,30: Kívánsághang­verseny. 21,30: Tánczene. 22.15: Tánc-, zene. 22,40: Szerzőink műveiből. Kossuth-rádió — 4,30—6,00: Nép­zene. 8.15: Egy falu — egy nóta. 9 00 Üj Zenei Üjság. 11,30: Délamerikai dallamok. 12,15: Jó ebédhez szól a nóta. 13,00: Jó munkáért — szép mu­zsikát. 15,30: Egy hét külpolitika. 15,45: Szív küldi... 18,25: Tánczene. 19,20: Az épülő kommunizmus nagy országában. 20,00: Esti híradó 20,20: Schiller, Puccini: Turandot. 22.10: Könnyű zene. 23,00: Zenekari hang­verseny. I ftftHÜ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents