Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-20 / 47. szám
1955. november 20. fSídmfiíves 'ÁJLabad Földműves Tudja meg mindenki... A Szabad Földműves első mezőgazdasági versenye befejeződött. A legtöbb versenyző türelmetlenül várta minden héten a lap megjelenését és a kérdéseket. Bizonyos azonban, hogy még annál is türelmetlenebbül várja a sorsolás napját és szeretné tudni, vajon megnyeri-e az értékes díjak egyikét. Erre vonatkozólag mi is csak annyit tudunk mondani, hogy meg kell várni a végét. December 4-én lesz a sorsolás a racsai EFSZ kultúrtermében és a következő számban már közöljük a szerencsés nyertesek névsorát. Aki nyer valamit, az majd örülhet a szerencsének, aki pedig nem nyer, végeredményben nem is veszít semmit, mert a versenykérdések tanulmányozásával és megfejtésével újabb tudásra tett szert s annyival könynyebb lesz munkája a jövőben. Meg az is lehetséges, hogy a legközelebbi versenyünk nyerteseinek névsorában ott lesz majd az ő neve is. Az eddig leközölt nyereményeken kívül a következő díjak kerülnek kisorsolásra: 1 darab „Superior” szőnyeg 2,5x3 m. 1000,— Kčs 1 • mély, fonott gyermekkocsi 630.— Kčs 1 „ női kerékpár 550.— Kčs 1 »» férfi kerékpár „Velamos” 510.— Kčs 1 gyermek sportkocsi 340.— Kčs 1 *» álló ingaóra 295,— Kčs 6 „ futballabda á 112 Kés. 672.— Kčs 2 férfiöltöny á 550 Kčs. 1100,— Kčs 2 női ruha á 332 Kčs. 664.— Kčs 2 férfi hubertusz á 532 Kčs. 1064.— Kčs 2 » hatszemélyes evőkészlet á 320 Kčs 640.— Kčs 2 ** hatszemélyes leveseskészlet 470,— Kčs 2 »» fényképezőgép á 400 Kčs 800,— Kčs 2 »» női hubertusz á 412 Kčs 824.— Kčs 2 »» hatszemélyes kávéskészlet á 81 Kčs. 162,— Kčs 5 »» női táska ä 202 Kčs. 1010,— Kčs 5 >» férfi aktatáska á 231 Kčs 1155.— Kčs 5 m női kendő á 56.30 Kčs 281.50 Kčs 5 ébresztőóra á 70 Kčs 550.— Kčs 10 я női seiyemharisnya á 52.50 Kčs- 323.— Kčs 20 »» férfizokni á 8.30 Kčs 166.— Kčs 3 1* gyermekcipő (4-évesnek) á 31.10 93.30 Kčs 10 99 cigarettatárca 60.— Kčs 2 férfi bőrcipő á 191 Kčs 382.— Kčs 4 99 férfiing á 49 Kčs 196.— Kčs 5 vizeskanna (10 literes) 115.50 Kčs 5 99 mosdótál á 26 Kčs 78.— Kčs 5 99 fejősajtár (7 1) á 26 Kčs 130,— Kčs 5 »» kávédaráló á 41 Kčs 205.— Kčs 5 99 mákdaráló á 18 Kčs 90.— Kčs 10 99 zsebkés á 15 Kčs 150.— Kčs 5 „ női igelit-köpeny á 40 Kčs 200,— Kčs 5 99 női igelit-kötény á 23.85 119,25 Kčs 10 3 kg cukor (56,— Kčs) 360.— Kčs 4 99 férfi bársonynadrág á 170,— 680,— Kčs 2 99 vattával bélelt paplan 346,-- Kčs 10 tízszer 1 liter bor (27,—) 270.— Kčs 8 99 6 személyes fehér abrosz 360.— Kčs id 99 zománcozott fazék (4 literes) merőkön 1^1 265,50 Kčs 5 99 8 literes fazék á 32,— 160 — Kčs 5 99 töltőtoll á 32,— 160,— Kčs 5 melegruha-készlet (tepláky) 300,— Kčs 4 99 gyermek-melegruha-készlet (tepláky) 154,— Kčs ) ( I * t \ i ŕ 8. sz. szelvény 3. sz. j szelvény 4. sz. szelvény Kérdések — feleletek Hajnár János Predná Hora-i olvasónk kérdezi, miként tudják meg a versenyzők, vajon helyesek-e megfejtéseik, vagy sem? Felelet: A sorsolás után következő számunkban, vagyis 1955 dec. 11-én közöljük a nyertesek teljes névsorát, s ezzel az érdekeltek feleletet kapnak erre a kérdésre. Ha pedig helyes a megfejtés, díjat azonban nem nyer az illető — azt levélben értesítjük. * * * Jess László, somorjai olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhez,” hogy közöljük visszamenőleg az 5-ös számú szelvényt is. Sajnálattal értesítjük, hogy ezen kérésének nem tehetünk eleget, mivel már a verseny utolsó kérdését közöltük. Aki állandóan olvassa, vagy a verseny kezdetekor megrendelte lapunkat, az nem kerülhet ilyen helyzetbe. Azt tanácsoljuk, nézze meg valamelyik újságárusnál, hátha sikerül megszereznie. Szerk. A verseny nyolcadik kérdése Hazánk minden polgára több lábbelit, több ruhaneműt, több ipari cikket és egyéb árut vásárol, mint a felszabadulás előtt. Ugyanígy igényt tart több élelmiszerre is. A felszabadulás óta a sertéshúsfogyasztás Szlovákiában 79,9, a zsírfogyasztás 101,3, a cukorfogyasztás pedig 94,2 százalékkal emelkedett. Számtalan esetben előfordult, hogy az üzletekben nem volt annyi hús, és húsáru, amenynyit a fogyasztók állandóan növekvő idénye megkívánt. Sokan így vélekedtek: „Állandóan emeljük az állattenyésztési termelést, jobbat és többet termelünk, mint valaha s mégis húshiánnyal küzdünk.“ Ez bizony sajnos, igaz. — Különösen pedig sertéshúsból nem rendelkezünk anpyival, amennyit a fogyasztók képesek lennének megvásárolni. Akik az elmúlt hetekben meglátogatták valamely kerületi, vagy járási mezőgazdasági kiállítást, gyönyörű fajállatokat láthattak. Különösen szép fajbikákat, fejősteheneket és sertéseket. így például a zsolnai mezőgazdasági kiállításra három súlycsoportba tartozó sertéseket vittek a dubnicei EFSZ tagjai. Meglepő volt, amikor elárulták, hogy naponta 85 dkg* * súlygyarapodást érnek el. Sőt már 1,20 kg napi súlygyarapodást is elértek, bár nemrégen mégcsak 50 dkg-nál tartottak. Azóta 43 százalékkal csökkentették a hús termelési költségét kilónként, ami pénzben 6,22 koronát jelent. így érthető, hogy a szövetkezetben 8.22 koronával emelkedett a munkaegység értéke. Lehet, hogy a kiállítás látogatói találkoztak a dubnicai EFSZ sertésgondozóival is, akik így nyilatkoztak munkájukról: „Magunk sem akartuk elhinni, hogy ilyen magas napi súlygyarapodást lehet elérni. Az állattenyésztéssel hosszú ideig egy helyben álltunk, nem tudtunk megmozdulni és nem tudtunk többet termelni. Azt azonban tudtuk, hogy fokoznunk kell az állattenyésztést, mert ez a közös gazdálkodás alapja. . Legelső sorban egészséges süldőket tenyésztettünk. A Szovjetunió-beli Barnaul! szovhoz sertésgondozóinak példája szerint kezdtük őket takarmányozni, mégpedig nedvdús zöldtakarmányokkal. Ezek a takarmányok alkotják a takarmányadag 60 százalékát, míg a további rész örölt zabból, konyhai hulladékokból, ocsúból, sörgyári malátából és korpából áll. Árpa, vagy kukoricadarát ritka kása formájában nem etetünk, mert azt falják ugyan a sertések, de nem emésztik meg tökéletesen. Az ilyen kása helyett sült készítményekkel, szemestakarmány keverékből készült kenyérrel takarmányozunk. A dara, zab és az ocsú magvainak héja az élesztő okozta erejedés és a sütési hőfok következtében megpuhul és emészthetöbbé válik. A sütés következtében a gyommagvak csírátlanodnak és ártalmatlanná válnak. Ezt a kenyeret ugyanúgy sütjük, mint a rendes házikenyeret, élesztős kovászból. A tészta készítésére 30 százalék abraktakarmányt, ugyanolyan mennyiségű zablisztet és 40 százalék főtt burgonyát használunk. Az utóbbi időszakban előfordul, hogy sertéseink szívesebben fogyasztják a szárazabb kenyeret, mint a frisset. — Ilyen esetben a sütést követő napon a régebbi kenyerekből nyert darával etetjük őket. Minden takarmányt alaposan átkeverünk, ízesítünk és minden kenyérhez 15 gramm sót adva feletetjük sertéseinkkel. Azonkívül mással is ízesítjük. Az alaptakarmányok nem változnak, ellenben az ízesített mellékíakarmányokat naponta háromszor-négyszer változtatjuk. Mivel a sütés következtében vitaminveszteség áll be, friss céklarépával és lucernaszénával pótoljuk. A takarmányt nem egyszerre, hanem apránként adagoljuk a sertések elé. Ezzel elérjük azt, hogy a sertések állandóan friss és meleg takarmányt kapnak, melyet jóízűen fogyasztanak. Naponta legalább kétszer itatunk, mindig ff*'s vízzel. Állandóan figyeljük az állatok emésztését és azt, hogy milyen étvággyal esznek s ennek megfelelően adagoljuk takarmányukba az ízesítő melléktakarmányokat.“ A takarmánýozás ilyen módszere nagyon körülményesnek látszik. A dubnicai és egyéb szövetkezetek, valamint állami gazdaságok dolgozói azonban annyira meghonosították gazdaságaikban ezt a takarmányozási módszert, hogy egész egyszerűvé vált. Alkalmazásával magas súlygyarapodást érnek el, csökkenthetik a termelési költségeket és egyre több húst adhatnak közellátásunknak. Azt is figyelembe kell venni, hogy ha valaki többet termel, többel értékesíthet és nagyobb a jövedelme. E takarmányozási módszer bevezetése óriási hasznot jelentene nemzetgazdaságunknak. Ha példá- J csak 200 ezer drb sertést hizlalnánk ezzel a módszerrel és csupán 15 dekával emelnénk napi súlygyarapodásukat, naponta 30 ezer kg fiússal termelhetnénk többet, mint eddig. Ezzel a módszerrel egy év alatt kb 6,5 millió kgr hússal és közel 2 millió kg zsírral többet termelhetnénk, mint a /régi takarmányozási módszerrel, Ez annyit jelent, hogy Szlovákia minden lakosára kb 2 kilóval több hús jutna. Szövetkezeti tagjaink az állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg dolgozó földművesek jövedelme 160 millió koronával emelkednék. Ismeretes, ijogy Szlovákiában évente 200 ezernél jóval több sertést hizlalunk, minek következtében igen nagy lehetőségeink vannak az említett hizlalás! módszer bevezetésére. Kérdés: hogyan nevezzük azt a hízlalási módszert, melyet a dubnicai szövetkezetben alkalmaznak? Megjegyzés: szívesen vennők, ha a helyes megfejtésen kívül azt is megírnák olvasóink, hogy milyen eredményeket értek el szövetkezetükben az említett hízlalási módszer alkalmazásával. Gazdag zárszámadás előtt Legnagyobb jövedelmet Az őszi szelek már akadálytalanul kergetik az elhullott zörgő kukoricaleveleket az üres határon. A bodrogszerdahelyiek burgonyaföldjén már Szépen zöldül a búza, a nagy darab cukorrépa|öldön még csak most dugja ki fejecskéjét, a 48 hektáros kukoricatáblán pedig most duzzad a mag. A rizsföldön az aratást már befejezték; most a csépléssel igyekeznek. A lánctalpas szorgalmasan járkál a 6-os ekével, de már a mélyszántással is túl vannak a munka felén. Lassan üres, kihalt lesz a határ, de bent a telepen megtelnek a raktárak. A burgonya szépen rendezett halmokban, leföldelve várja . a tavaszt. Vigyáztak rá nagyon, hogy a 130 mázsás hektárhozamból semmi se menjen kárba. A hosszú górék kukoricával megrakva ékeskednek az istállók közelében, a takarmányrépa pedig a pincében , várja a telet. A mezei munka nagyja befejezve már, s a szövetkezet tagjai a dohánysímítás és egyéb belső munka közben lassan elkezdik a számolást. Bizakodással tekintenek az elszámolás elé. És jogosan, mert jól dolgoztak. A jó munkának meg is lesz az eredménye. Ezt mutatják a főkönyv „teljesítve“ rovatában azok a számoszlopok, amelyek majdnem minden termelési ágban túlnőttek a „tervezett“ rovat számoszlopain. Persze, az eredmények nem születtek véletlenül. Ezek elérése abban rejlik, hogy a szerdahelyi EFSZ vezetősége és tagsága nem idegenkedik a haladó módszerektől A sertésólban Kocúr András, Benkó Ján és Szerdi János keze munkáját dicséri a példás rend, a tisztaság, no meg a gömbölyödő malacok. Kocúr András bácsi a fiaztatóban dolgozik és bizony nem kis eredménnyel. Az évi mérleg azt mutatja, hogy már eddig több mint 13 malacot adott át kocánként, de ez a szám még 1-t-en is túl emelkedik, ha átadja azt a 100 és egynéhány malacot, amelyek mégcsak ezután kerülnek elválasztásra. A sertésállomány terén tehát nincs hiba. A beadást már rég teljesítették. Most az a tervük, hogy a fajták megválasztásával olyan állományt neveljenek, amely mind fajra, mind szaporodásra a legmegfelelőbb legyen. — Most 18 törzskönyvezett anyakocájuk van, amelyektől a válogatás nyomán 20 drb tenyészkant és 11 drb tenyészkocát nevelnek szabad eladásra és ugyancsak jó pár tenyészállatot saját állományuk feltöltésére. A sertésállomány ilyen arányú fejlesztéséhez hoz• zájárul az is, hogy Kocúr bácsi nem a véletlenre bízza a sertésállomány gyarapodását. — Ha az ember azt akarja, — mondja szerényen, — hogy szép eredményeket érjen el, ahhoz sokat kell tanulnia. Én is sokat olvasgatom a szovjet könyveket és sokat tanultam az újságokból is. Emellett azonban fáradságot nem kímélve . dolgozik. Sokszor éjszakákat tölt az istállóban, hogy a fiadzásnál előforduló megnyomást a legkisebbre csökkentse. Sokat foglalkozik a sertések takarmányozásának módszerével is. Nem véletlen -tehát, hogy a vállalt átlagos 16 kilós elválasztott malacok helyett rendszerint 18 kilósokat ad le. Ezzel megteremti a további gyorshizlalás előfeltételeit, a fajta megválasztásával pedig a jövő évi sertésállomány még magasabb hasznosságát. A sertésállomány tehát szép jövedelmet biztosít a szövetkezeinek, mert a jó gondozás következtében nemcsak a kocánként tervezett 12 malac száma emelkedett 14-re, hanem a tervezett 42 dkg-os súlygyarapodás is 54 dkg-ra a növendékeknél, a nagyobb hízóknál pedig még jóval magasabbra. Azért tudta a szövetkezet már rég teljesíteni a sertéshús beadását és ezért került már eddig is több. mint 100 mázsa sertéshús szabad eladásra. — Ezen a téren azonban még sincs minden rendben. A szövetkezet vezetősége eddig még nem gondoskodott arról, hogy az állatállomány gondozásánál is bevezessék , a súlygyarapodás szerinti jutalmazást és a pótjutalmazást. Talán úgy vélik, hogy ez a vezetőség számára nagyobb megterhelést és körültekintést jelentene. De a vezetőknek látniok kell, hogy a szövetkezetben a teljesítmény szerinti jutalmazás és a pótjutalmazás olyan tényezők, amelyek alkalmazása sokszorosan visszafizeti a belefektetett fáradságot. A szarvasmarha-állomány terén már nem dicsekedhetnek olyan kiváló eredménnyekkel, mint a sertésállománynál, de . a tervezett jövedelmet itt is túllépték. A húsbeadást is teljesítették s az 1100 köbméternyi síló, a 60 vagon répaszelet és a sok jó takarmány biztosítéka annak, hogy a jövő évben az eddigi eredményt még fokozni tudják. az eddigiek szerint aránylag a cukorrépából nyertek, ahol a tervezett 48 ezer koronából 240 ezer korona lett. Ezen a téren sokat jelentett, hogy a cukorrépa gondozásánál nemcsak a csoportok között, hanem a csoporton belül, az egyes tagok között is felosztották megművelésre a földet, így elérték, hogy a nyolc hektáros parcellán 507 mázsás hektárhozam mutatkozott. Az eredmények elérésében az agrotechnikai . határidők betartása mellett nagy szerepet játszott a pótjutalmazás bevezetése, mert mint Jágerné, Kocsis Béla, Isky Böske és a többi jó munkások mondják, az eredmények elérésére nem utolsó sorban a terven felül termelt jövedelem 25 százaléka serkentette őket. A kertészetben is szép eredményeket értek el. A zöldséges csoportban özv. Csorosz Erzsébet végzett kiváló munkát, de nem nagyon maradt el mögötte a csoport többi tagja sem. Ezért tudták — a rossz idő ellenére — a tervezett 280 ezer koronát 330 ezer korona fölé emelni. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén sok termelési ágban túlhaladták a tervezett jövedelmet. Ezek az eredmények jogos reménységgel töltik el a szövetkezet tagjait. Már az eddigiekből úgy látszik, hogy a 22 koronás munkaegység-értékből a bentmaradt 11 koronára már is megvan a fedezet. Sok család számolgatja már, hogy a 800—1000 munkaegység . után járó 9000—11 000 koronát milyen hasznos célra fordítják majd. Azonban nem lehet azt mondani, hogy a szövetkezetben már nincs is javítani való, mert az idén a rizsnél nem érték el a tervezett hektárhozamot. A több mint 80 hektáros táblán alig 30 mázsás volt a hektárhozam. Bár az idén a kedvezőtlen időjárás mellett ez sem megvetendő eredmény, a szomszédos bodrogszögi AG 50 mázsás hektárhozam azt bizonyítja, hogy itt is volt és van lehetőség magasabb teiv 's hozam elérésére. De hogyan? Erre is világos feleletet ad a ho rogszögiek példája. Űk már a múlt éven gondoskodtak a jó vetőmagról, amikor a Litovszky bácsi által nemesített vetőmagot vetették el. Litovszky a keresztezéssel olyan fajtát tenyésztett ki, amely jól bírja a bodrdgszögi éghajlatot. De nemcsak a rizsfajta megválasztásával, hanem a kezelés módjával is eltértek egymástól. A bodrogszögiek a talaj megvizsgálásánál rájöttek, hogy rizsföldjük nagy része' savanyú talaj, tehát olyan műtrágyát kell választani, amely lehetőleg melegíti a talajt és ezzel csökkenti a vegetációs időt, ami az északi vidéken jelentős tényező a rizs fejlődésében. A szerdahelyiek a talaj minőségét nem vették figyelembe, ammoniumszulfáttal műtrágyáztak, amely a savanyú földet hűtötte és így a vegetációs időt kb két héttel meghosszabbította. Az állami gazda-, ság rizsének kéthetes fejlődési előnye pedig hozzájárult ahhoz, hogy a föld 20 mázsával magasabb hektárhozamot adott. ^ Még mindig van lehetőségük a szerdahelyieknek is. hogy eredményeiket növeljék. Ezt bizonyítják Petro agronómus szavai is, aki a Tátrában eltöltött rekreáció után kijelentette: — A rekreáció alatt sok gazdatársammal beszélgettem, akik elmondották, hogy a növénytermelésben elért eredményeinket jóval túlszárnyalták főleg azzal, hogy a munkálatokat pontosabb agrotechnikai határidőben, nagyobb gonddal és szakértelemmel végezték el, mint mi. Ez számunkra is figyelmeztetés a jövőre. Kocúr bácsi szavai szerint még az állattenyésztés terén is szebb eredményeket lehet elérni. Ez az év jó példa volt erre, mert a 18 fajtiszta anyakocától átlagban 18 malacot választottak el. Ha a jövő évben több lesz a törzskönyvezett anyakocájuk, bizonyosan szebb lesz az eredmény is. — Most már jó alapunk van — mondja Kocúr bácsi. Ehhez még az kell, hogy saját munkahelyén nUnden ember szívvel-lélekkel végezze munkáját. No, meg az is fontos, hogy az ember ne legyen rest tanulni. Valóban így van. Ha a szövetkezet valamennyi dolgozója mind a saját, mind a mások eddigi tapasztalatait bevált módszereit igyekszik alkalmazni további munkájában is, akkor az idei szép eredményük nem csúcseredmény lesz, hanem csak lépcsőfok a még szebb eredmények eléréséhez. Haraszti üyuia
