Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-13 / 46. szám
ЯЗЗ. november 13. FSfdmňves 5 WJLabad Földműves Г 7. sz. szelvény Már csak 1 kérdés van hátra, s befejeződik a mezőgazdasági verseny. Vájom ki nyeri meg ezt a gyönyörű, szekrényes varrógépet? Erre majd feleletet kapunk december harmadikán. Nemcsak a nyereményért terjesztem ... Marcinek Jánt mindenki ismeri Csúzon. Ez nem is csoda, hiszen naponta járja a falut, karján nagy halom újsággal és a rengeteg levéllel kitömött táskával. A magyart csak töri, de jól megértett magát mindenkivel. A falu lakosai szeretik őt, hiszen a nyári időszakban, amikor a falu lakosságá- I иак színe-java a határban volt, még a késő esti órákban is kézbesítette a levelet, vagy újságot. Amikor tudomást szerzett a Szabad Földműves mezőgazdasági vet senye keretében indított lapterjesztési versenyről, azonnal munkához látott. Be akarta bizonyítani, hogy helytelen Az utolsó kérdés következik! Lapunk november 20-i számában közöljük a mezőgazdasági verseny utolsó kérdését s ezzel befejeződik a Szabad Földműves I. mezőgazdasági versenye. A verseny részvevői elméletileg bizonyosén gazdag tapasztalatokra tettek szert, s biztosra vehető, hogy nagy hasznukra lesz gyakorlati munkájukban. A versenykérdések megszűntével azonban nem csökken a lap értéke, mert továbbra is olyan kérdésekkel foglalkozik, melyekre szüksége van minden földművesnek. És ki tudja: lehet, hogy a közeljövőben ismét versenyt indítunk s ezzel újabb lehetősége nyílik minden olvasónknak mind a nyerésre, mind pedig újabb tapasztalatok szerzésére. Felhívjuk tehát a verseny részvevőinek figyelmét, hogy az utolsó kérdés megjelenése után, de legkésőbb november 26-ig küldjék be az összes megfejtéseket a szelvényekkel együtt, mert a november 26. után beérkezett megfejtések érvénytelenek. Szerk. egyes személyek azon nézete, hogy Csúzon már nem lehet lapot terjeszteni, mert ott már mindenki járat valamilyen újságot. Szorgalmas munkával és helyes, meggyőző szóval rövid két hónap alatt 100 új előfizetőt szerzett lapunknak. — Én nemcsak a nyerési lehetőségekért terjesztem a mezőgazdasági I sajtót, — mondja Szerényen — hanem j azért is, mert a földművelő embernek szüksége van a sajtóra, hogy könyj nyebben megvalósíthassa pártunk nemes célkitűzéseit. Lehet, hogy Marcinek elvtárs szorgalmas lapterjesztési munkájának valamelyik értékes nyeremény lesz a díja. X. A verseny hetedik kérdése A legértékesebb takarmányok egyike, mégpedig azért, mert a szemestakarmányok legbővebb forrását képezi, s amellett olyan alkalmas anyagot is nyújt, amelyből állatainknak a téli időszakra értékes, nedvdús takarmányt készíthetünk. Míg egy mázsa zab csupán 100 zabegységet, egy mázsa tavaszi árpa pedig 115 zabegységet tartalmaz, ezzel szemben az említett takarmány magva 136 zabegysérfet tartalmaz mázsánként, pz ann.Vit jelent, hogy egy hektárnyi terület termése — ha csak 27 mázsa . a hektárhozam — elegendő 590 kg hús kitermelésére. Ha viszont ugyanekkora területen 20 mázsa árpát termelünk, abból csak 380 kg sertéshúst nyerünk. Az első esetben 3800 korona lesz bevételünk, (ha a kitermelt húst tervteljesítésbe számítjuk) vagypedig 8910 korona, ha a húst terven felül, szabad áron értékesítjük. A másik esetben 2432 koronát kapunk, ha tervteljesítésbe számítjuk a kitermelt húst, hapedig szabad áron értékesítjük, 5700 korona jövedelemhez jutunk. Ha ezt a takarmányt silónak termeljük, 14—16 ezer takarmányegységet ad hektáronként. EZzel szemben ugyanilyen nagyságú területen termelt takarmánykáposzta csupán 6200 takarmányegységet tartalmaz. Az említett értékes takarmánynövény magas szára kétszer annyi takarmányértéket tartalmaz, mint az árpa-, vagy z?bszalma. Magvát különféle ipari célokra, többek között szeszgyártásra is használják. A közelmúltban még csak Szlovákia déli vidékein termelték ezt a takarmányt. Többé-kovésbé melegövi növénynek tartották. A kísérletek és a gyakorlat' példák azonban igazolták, hogy megterem az északibb fekvésű vidékeken is. E növény termelésével kapcsolatban gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek szövetkezeti tagjaink, valamint az állami gazdaságok dolgozói, és az egyénileg gazdálkodó parasztok így például az alsószeli EFSZ tagjai a múlt évben 68 mázsa átlagos hektárhozamot értek el ebből a terményből, az ifjúságfalvi EFSZ- ben pedig 86.(61, sőt egyes parcellákon 100 mázsa ilyen taka "menyük termett Hektáronként. E két szövetkezet tagjai mindenekelőtt a négyzetes-fészkes ültetési módszer, valamint a legkorszerűbb vetőgépek alkalmazásának köszönhetik a magas hektárhozamokat. Természetes, hogy a hektárhozamot nagyban befolyásolta az is, hogy időben és jól előkészítették a talajt. A mélyszántást agrotechnikai határidőben végezték, tavasszal megboronálták és megtrágyázták a talajt, az alsószeli szövetkezetben pedig 140 kg kálisót, 200 kg foszfortartalmú és 250 kg nitrogéntartalmú műtrágyát szórtak minden hektárra. Vetés előtt kétszer porhanyították a talajt s ezzel a gyomokat is irtották. E növény termelésénél különös figyelmet kell fordítani a négyzetes-fészkes ültetés sorközi műve-, lésére. Sok termelő alkalmazta ebben az évben az ifjúságfalvi EFSZ jő példáját, ahol már több éve gépekkel végzik a sorközi megművelését. Ezzel kapcsolatban így nyilatkozik Králik György, az ifjúságfalvi EFSZ agronómusa: „Kezdetben ellenvetések voltak a géppel való sorközi műveléssel kapcsolatban. A traktor nem nagyon tetszett, mert saját magam is láttam, hogy nagyon lenyomja a földet. A sorközi művelést Zetorral végeztük, s kíváncsian vártuk, milyen lesz a termés. A növényzetet háromszor saraboltuk. Ahol géppel végeztük a sarabolást. ott 90 mázsa volt az átlagos hektárhozam, ahol pedig másként végez'ük ot! 82 mázsa termést nyertünk minden hektárról.” E tapasztalatok alapján a nevezett szövetkezetben az öszszes ilyen takarmánynövényt traktorral sarabolták s az eddiginél még magasabb hektárhozamra számítanak. Ebben az évben gépállomásaink nagymennyiségű négyzetes-fészkes ültetésre berendezett vetőgépet kaptak. Terv szerint 10 ezer hektáron kellett volna négyzetes-fészkes vetési módszert alkalmazniok. A tervet azonban nemcsak a vetésben szárnyalták túl, hanem a sorközi megművelésben is, különösen azok a traktoristák, vkik ez év tavaszán bekapcsolódtak a népyzetes-fészkes vetési módszer minél nagyobb mértékben való alkalmazásáért folyó versenybe. A sorközi megművelésben Tuzsincsin Ignác és Zajacsek József, az ógyallai GTÄ traktorosai érték el a legszebb eredményt, akik 1100 hektáron végezték géppel a sorközi művelést. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy a gépeket és a négyzetesfészkes ültetést csak tagosított földeken lehet rendesen kihasználni; ez a körülmény pedig megköveteli, hogy az eddiginél még sokkal jobban törekedjünk új szövetkezetek alakítására. A termelők elsősorban azokon a területeken érnek el magas terméshozamokat, ahol olyan vetőmagot vetettek, amely magába foglalja kétfajta legjobb tulajdonságát és kb. 25 százalékkal nagyobb termést ad. Ezenkívül 8—10 nappal előbb érik be. Az ilyen vetőmagot heterózis vetőmagnak nevezzük. Bár a termelők ebben az évben még nem mindenütt takarították be e növény bő termését, melyet méltán nevezhetünk legfontosabb takarmánynak. Betakarítását meg kell gyorsítanunk és már most kell gondolnunk a jövő évi termésre is és az e célra megválasztott területet alaposan meg kell trágyázni s időben, de legkésőbb november végéig el kell végezni ezen a területen az őszi mélyszántást. Tavasszal aztán boronálássa! távolítsuk el a jelentkező gyomokat s ezzel egyidejűleg foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákkal szórjuk be a földet. Vetés előtt ismét meg kell boronálni a földel, nitrogéntartalmú. . műtrágyát kell rá szórni és le kel! nyomatni könynyű hengerrel. Ha az ilyen gondosan előkészített talajba legalább 85—90 százalékos csíraképesség ü magot vetünk, mégpedig 70x70, vagy 60x60 cm távolságra, négyzetes-fészkes módszerrel, ismét magas hektárhozamra számíthatunk. Kérdés: Melyik terményről van szó ebben a kérdésben? Óriási nemzetközi jelentőségű mozgalom — Mao Ce-tung elvtársnak a kínai falvak szocialista átalakításáról mondott beszámolójából — A világ legnépesebb országa, a hatalmas Kina hosszú éveken át a gyarmatosítók vadászterülete volt. A végtelenül gazdag földről az idegen betolakodók óriási vagyonokat rabollak el — azt, ami a kínai népet illette volna. Az évszázados elnyomás koldussá tette a kínai nép százmillióit. Amit felbecsülhetetlen értékű, kultúrája képes volt megteremteni, amit földje adott, s amit a nagy kínai nép alkotni tudott, az mind az elnyomókat gazdagította. A kínai dolgozók — a világ egyik leggazdagabb országának jogos tulajdonosai — pedig nyomorúsággal küzdöttek. Ilyen múlt Után derült ki 1949. október 1-én Kína fölött az ég, s eljött az az élet, amelyben Kína minden polgára sajátjának vallhatja hazáját: a Kínai Népköztársaságot. A kínai nép jó gazdája lett országának. Hat év alatt évszázadok elmaradottságát szüntette meg a nagy kínai birodalom egész területén. Rohamosan fejlődik az ipar és ezzel párhuzamosan a mezőgadaság is. A Kínai Kommunista Párt ez év július 31-én tartott tartományi, városi és körzeti bizottsági titkárainak értekezletén foglalkoztak Kína mezőgazdaságának szövetkezeti alapokon való átalakításával. Az ülésen beszédet mondott Mao Ce-tung elvtárs, és a többi között utalt arra, hogy sok vidéken máris tömegmozgalom indult meg a falu szocialista átalakításáért, s hogy e mozgalom hamarosan kiterjed az egész országra. A Kínai Népköztársaság több, mint ötszázmilliós falusi lakosságának e hatalmas szocialista forradalmi mozgalma óriási nemzetközi jelentőségű mozgalom /— hangsúlyozta az elnök. „A szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átalakítása •természetesen nem könnyű dolog — mondotta. Százmillió egyéni parasztgazdaságunknak kollektív gazdaságokkal való átalakítása és a fejlett technika bevezetése mezőgazdaságunkba sok nehézséggel fog járni. De bizonyosak lehetünk afelől, hogy pártunk tudni fogja, hogyan mozgósítsa a tömegeket e nehézségek leküzdésére.“ Alao Ce-tung hangsúlyozta, hogy „A Kínai Kommunista Párt, az egész kínai nép vezetőereje, körülbelül három ötéves terv során nagyvonalakban kétségtelenül meg fogja valósítani a szocialista iparosítást, s a mezőgazdaság, a kisipar, a tökésipar és a kereskedelem szocialista átalakítását.“ MAO CE-TUNG KIJELENTETTE, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteknek nagyobb terméshozamot kell elérniük, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak és a kölcsönös segélynyújtással dolgozó csoportoknak. Az elnök hangsúlyozta továbbá, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekben szigorúan tiszteletben kell tartani a szabad elhatározás és a kölcsönös segélynyújtás elvét, Kifejtette, hogy a parasztok élete az agrárreiorm megvalósítása után megjavult, sőt a múlthoz képest jelentősen megjavult. Mégis sok paraszt még ma is ne-hézségekke! küzd. Kínában aránylag kicsi a jómódú parasztok száma' — Ezért a parasztok túlnyomó többségének szilárd elhatározása, hogy a szocialista gazdálkodás útjára lép. Mao Ce-tung bírálta azoknak a felfogását, akik a mezőgazdaság szövetkezeti alapokon való átalakításának útját a szocialista iparosítás útjától elkülönítve látják, s akik a mezőgazdaság szövetkezési ütemének lassítása mellett foglalnak állást. „Ezek az elvtársak — mondotta — figyelmen kívül hagyják a Szovjetunió tapasztalatait s nem értik meg, hogy a szocialista iparosítást nem lehet elszigetelten, a mezőgazdaság kooperatívizálásától elszakítva végrehajtani.“ -Egyes elvtársak — mondotta a továbbiakban Mao Ce-tung — helytelen álláspontot foglalnak el a munkásparaszt szövetség kérdésében, amely pedig rendkívül nagyjelentőségű probléma. Ezt a problémát csakis új alapokon lellet megoldani, mégpedig a fokozatos szocialista iparosítással, valamint a kézműves ipar, a kapitalista ipar és a kereskedelem fokozatos szocialista átalakításával. Ezzel párhuzamosan fokozatosan meg kell valósítani az egész mezőgazdaság szocialista átalakítását, vagyis meg kell valósítani a kooperativizálást, a falvakon fel kell számolni a kulákazdálkodást és az egyéni gazdálkoást, hogy az egész falusi lakosság felemelkedhessék. Véleményünk szerint csakis így lehet megerősíteni a munkás-paraszt szövetséget. Ha másként járunk el, felmerülhet a munkás-paraszt szövetség felbomlásának veszélye. Már most latnunk kell, hogy rövidesen országszerte megerősödik a falvak szocialista átalakulása, s hogy ez elkerülhetetlen. 1958 tavaszáig, a fél-szocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetek 250 millió embert, vagyis 55 millió parasztgazdaságot —• az egész vidéki lakosságnak mintegy felét — fogják felölelni. Addig sokmegyében és néhány tartományban nagy vonalakban kiteljesedik a falusi gazdaság szocialista átalakulása, az ország különböző területein pedig szövetkezetek létesülnek, amelyek félszocialista jellegű alakulatokból szocialista alakulatokká fognak válni. A második ötéves terv első felében, vagyis 1960-ban, nagy vonalakban kiteljesedik a falusi gazdaság fél-szocialista átlakulása. Eddig az időpontig még nagyobb arányban növekszik majd a teljesen szocialista jellegű mezőgazdasági szövetkezetek száma. Mint Mao Ce-tung mondotta, az első és második ötéves terv időszakában elsősorban a mezőgazdaság szocialista átalakítására, másodsorban pedig a mezőgazdaság technikai felszerelésére fordítják majd a legnagyobb gondot. A harmadik ötéves terv folyamán egyaránt figyelmet fordítanak a mezőgazdaság szocialista átalakítására és technikai felszerelésére. Az "^gész ország mezőgazdaságának technikai felszereléséhez 4—5 ötéves tervre, vagyis 20—25 évre van szükség. Egész pártunknak harcolnia kell e nagyszerű feladat teljesítéséért — fejezte be beszédét Mao Ce-tung elvtárs. Mao Ce-tung verse (Az alábbi verset Mao Ce-tung írta, amikor repülőgépen bejárta az újonnan felszabadított területeket) Ez: Észak, végtelen kopár vidék, — didereg rajta száz mérjöldnyi jég; s ezer mérföldre a nagy falon innen és túl: csillog a hó s kavarog minden. A Jang-Ce folyó partja meredek beállt a víz — ne várd, hogy megered. A hó-mezőn, mint elefánt-sereg, Lomhán vonulnak a roppant hegyek, gépünk meg-meglegyinti fejüket. A táj alattuk néma és süket. Most fény zuhog, s a föld ragyogva, tisztán integet mint egy pirosarcú kislány; mosolyog szikrázó-fehér ruhában — hegy. völgy, folyó fürdik a napsugárban. E fány kegyéért hány hős hadvezér versengett, míg omlott a drága vér. Mit hanta Csi Huang és Vu Ti császár, hogy a népre dögvész és pusztulás vár! Tai Csüng és Tai Csu lázban lobogott: csak a csatában voltak boldogok. Dzsingisz kán is szomjazta ám a harcot: Hét ország ellen pusztítón viharzott. Mindez letűnt! Üj hős támadt e földön: a nép, s e hős felkelt, hogy elsöpörjön mindent, mi még a múltból itt maradt, — béke ragyog fölötte, mint a nap. önmaga szabja meg sorsát a nép itt, s a romok helyén új világot jplt. Fordította; Képes Géza
