Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-13 / 46. szám
A szocialista faluért! *Í7Lafaíd Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. november 33. Ára 40 tillér VI. évfolyam 46. szám A nagymácsédi szövetkezetben minden órát, minden gépet és fogatot kihasználnak a cukorrépa mielőbbi elszállítására. Tanulj, hogy boldogulj I E hónap második felében ismét megnyílnak a hároméves szövetkezeti munkaiskolák ajtajai, hogy újabb elméleti és gyakorlati szaktudással gazgadítsák a szövetkezeti tagok ismereteit. Sok helyütt már a harmadik évfolyamot látogatják a hallgatók, másutt viszont csak az idén kezdik meg a tanulást az egyre több tudásra vágyó szövetkezeti tagok. Élnek a kínálkozó alkalommal, tanulni, tudni akarnak, hogy többet, jobbat termelhessenek, mint a múltban. Élnek a pártunk és kormányunkadta lehetőséggel, el akarják sajátítani a haladó agrártudományt, melynek segítségével magasabb színvonalra emelhetik a mezőgazdasági termelést és az egesz ország dolgozóinak életszínvonalát. Tanulni, tanulni, tanulni! — E bölcs tanítást különösen most kell figyelembe venniök a mezőgazdasági dolgozóknak, amikor pártunk határozatának teljesítéséért latba kell vetnünk mindent, jelentősen emelni kell a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. E nagy tervek megvalósítását szolgálják a téli hónapokban rendezett szövetkezeti munkaiskolák, melyek hallgatói a mezőgazdasági tudomány kimeríthetetlen forrásával ismerkedhetnek meg, s így eredményesebben folytathatják munkájukat a szövetkezetben. Az elmúlt évek folyamán megrendezett szövetkezeti munkaiskolák szervezési és egyéb hiányosságaiból le kell szűrni a tapasztalatokat s megakadályozni azok megismétlődését. A komáromi járásban a múlt évben jól működő munkaiskolák voltak Ezek egyike a gutái, ahol a beiratkozott hallgatók rendszeresen és teljes létszámban megjelentek az előadásokon. Az iskolában szerzett tapasztalatokat már a tavaszi munkáknál érvényesítették s részben azoknak köszönhetik az idei jó terméseredményeket. Ezzel szemben az őrsújfalusi EFSZ tagjai viszont rosszul „vizsgáztak”. Előfordult olyan eset is, hogy a 22 hallgató közül csupán öten vettek részt az előadáson. Nem mutattak érdeklődést a tanulás iránt, pedig nagy szükségük lenne rá, mert bizony nem valami rózsás a szövetkezet gazdasági helyzete. Az ilyen kirívó esetek elveszik az előadó kedvét és csökkentik a munkaiskolák népszerűségét Ezért nagyrészt az EFSZ vezetőségét terheli a felelősség, mert elsősorban nekik kell arra törekedniók, hogy szakképzett emberek kezében legyen a közös termelés sorsa. De vajon megkövetelhetik-e a tagoktól, hogy a munkaiskolát látogassák, ha maguk sem hívei a tanulásnak? A szövetkezeti munkaiskolák sok újat, sok szépet, hasznosat adnak a tanulnivágyó embernek. Ezt vallja л garamvezekényi EFSZ 24 tagja, akik a múlt évben szorgalmasan, rendszeresen megjelentek az előadásokon. Amit tanultak, az a magas hektárhozamokban, a terven felül beadott tejben, húsban jut kifejezésre. A szövetkezeti munkaiskola 1. évfolvamának is»: Földbe az utolsó szem magot, gyárba a cukorrépát! befejezése után bevezették a szövetkezetben az érdem szerinti jutalmazást, ami nagyban hozzájárul a munkafegyelem megszilárdításához és a terméseredmények fokozásához. A tanulás fontosságával az egyházmaróti EFSZ tagjai is tisztában vannak, ahol a szövetkezet asszonytagjai ugyanúgy látogatják az iskolát, s ugyanolyan szorgalommal tanulnak, mint a férfiak. Vonzó és követendő példa lehet ez minden szövetkezet számara, meri nem arra kell törekednünk, hogy csupán a csoportvezetők ismerjék meg a haladó termelési módszereket, hanem hogy a tagok is. Az elmúlt tanév folyamán gazdag tapasztalatokat szereztek a JNB-ok népnevelői a munkaiskolák szervezésével kapcsolatban. Sok helyen hiányosak voltak az előadások, nem volt megfelelő helyiség, hiányos volt a berendezés, későn kapták meg a tankönyveket stb. Az ilyen hiányosságok bizony /nagyban befolyásolták a tanítási és a tanulási lehetőséget. Ezek most intő például szolgálnak a járási népnevelőknek, akik felelősek a munkaiskolák menetéért. Hatásosan harcolni kell az olyan esetek ellen, amilyenek pl. tavaly történtek a párkányi járásban, ahol összesen 15 szövetkezeti munkaiskola működött. A kéméndi iskolát is elég szép számban látogatták a tagok, ha jelen volt az előadó. Pócs és Szököl elvtárs — a két előadó — viszont többszőr „nem ért rá” megjelenni az előadáson. Azi nem vették figyelembe, hogy 30 ember várta érkezésüket és hogy menynyi pénzbe került ez a szövetkezetnek, hiszen minden hallgató 0,5 munkaegységet kap egy . előadáson való részvételért. Hasonló esetekbtn szigorúan kell eljárni az Iskolázás rendbontóival szemben, mert államunk nem azért áldoz milliókat a téli iskolákra, hogy egyes személyek nemtörődömsége révén kárbavesszen. Ma mindenekelőtt a többtermelés a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának fokmérője. Aki többet termei, nagyobb a jövedelme, jobban élhet Ennek eléréséhez pedig elengedhetetlen a tanulás, a tudás, melytől a parasztságot a múltban megfosztották. A közös tanulás iránt sok helyütt érdeklődést mutatnak az egyénileg dolgozó parasztok is. A múlt évben például Sókszelőcén szorgalmasan látogatták a munkaiskolát az egyénileg dolgozó parasztok is. Ez pedig fontos, hiszen ők' a jövő szövetkezeti tagjai. Az ilyen kezdeményezést és törekvést támogatniok kell a járási és a helyi szerveknek, mert ezen keresztül egyre jobban elmélyül a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztság barátsága. Úgy végezzék tehát a járási népnevelők és a nemzeti bizottságok dolgozói, valamint a szövetkezetek vezetői a toborzást, hogy minél több szövetkezeti tag kerüljön a téli munkaiskolákba, s hogy új szaktudással gazdagodva eredményesebben hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. Már csak néhány nap áll rendelkezésünkre, amikor még az őszi gabonafélék vetéséről beszélhetünk. A rozs vetéstervét, melyet nem teljesítettünk agrotechnikai határidőre, búza pótvetéssel kell kiegészíteni, hogy biztosítsuk a kenyérgabonák őszi vetéstervét. A gépállomások dolgozói, mint a szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok leghűbb segítőtársai, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a napokban országszerte befejeződjék az őszi vetés. Ez megköveteli, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben használják ki a gépek erejét és a kétváltásos műszakot. Az idő nem ismer tréfát, s ha bő termést akarunk biztosítani a jövő évre, minden percet ki kell használni, hogy a napokban földbe kerüljenek az őszi gabonafélék. De nemcsak a vetés sürget. A korai fagyok komoly kárt okozhatnak a még földben levő burgonyának. A jó gazda azonban nem engedi meg, hogy akár egy krumpli, уа9У egyetlen cukorrépa is kárbavesszen. Mindamellett nemcsak a bő termés megmentéséről van szó, hanem arról is, hogy a kapásnövényektöl megtisztult területet mielőbb trágyázhassuk, majd pedig megszánthassuk. Mielőbb le kell tehát hordani a földekről a répafejet és a répa elszállítását is jobban meg kell szervezni. A betakarításban versenyző szövetkezetek pedig segítsenek azon szövetkezeteknek, melyek az ősziek betakarításában komolyan lemaradtak. Ugyancsak fontos feladat a kukoricatörés is, különösen a szövetkezetek földjein. Minden cső kukorica több húst, zsírt jelent. Betakarításánál vegyük igénybe a hivatali és az üzemi dolgozók segítségét is, de hatásos segítséget nyújthatnak az idősebb iskolások is. A betakarítás mellett ugyancsak fontos és nagy gjngosságot igénylő munka a trágyahordás és az őszi mélyszántás. Használjuk ki hát a rendelkezésünkre álló öszszes gépet, hogy még a fagyok beállta előtt mezőre kerüljön a trágya. Ehhez azonban több traktorosra van szükség. Igyekezzünk őket megnyerni az üzemekből, szövetkezetekből, műhelyekből. Ha kellőképpen gondoskodunk ellátásukról, bizonyosan megnyerjük őket nagy feladatunk mielőbbi befejezésére. Lássuk el őket meleg étellel, a hideg éjszakai szántás idején pedig adjunk nekik forró teát. Ahol a szövetkezet vezetősége így gondoskodik a traktorosokról, ott nincs hiba az éjjeli műszakkal. Használjunk ki tehát minden órát és minden lehetőséget, hogy ezekben a napokban földbe kerüljön a mag, gyárba a cukorrépa és verembe a krumpli. (ad) Pohárról a határvidékre Kormányunk felhívása a határvidék betelepítésére élénk visszhangra talált dolgozóink között. Különösen az ifjúság értette meg az elhanyagolt határmenti földek megművelésének fontosságát és sok ezren jelentkeztek kormányunk hívó szavára, hogy munkájuk nyomán üde vetések zöldeljenek a parlagföldek helyén. De nemcsak a fiatalok, hanem egész családok találtak új oithonra a határvidéken. Ezek közé tartozik Zdechován János, aki a poltári járás Kalno községéből háromtagú családjával együtt Vyšší Brod-ot választotta új lakóhelyéül. Az ottani állami gazdaságban dolgoznak Kamensky András a poltári téglagyárban dolgozott. Sokáig fontolgatta magában a határvidékre való költözés lehetőségét. Mielőtt végleges döntésre határozta volna magát, meglátogatta a Ceské Krumlov járásban levő Báróvá községet. A környezet és a takaros családi ház nagyon megtetszett neki. Elhatározta, hogy családjával együtt odaköltözik, s mint egyénileg gazdálkodó földműves, dolgozik majd a számára kimért területen. Bohled Mária ugyancsak a poltári téglagyárban dolgozott s kormányunk felhívására ö is úgy határozott, hogy a krumlovi állami gazdaságba megy dolgozni. Megértette, hogy meg kell művelni minden darab földet s ehhez szükség van minden szorgalmas munkáskézre. Ezek az új emberek új életet teremtenek a határvidék ez ideig elhanyagolt földjein. SÚLYOM LÁSZLÓ Javítják a réteket és legelőket Az őlublói járás mezőgazdasági területének csaknem egyharmadát rétek és legelők képezik. A járás szövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai még így is takarmányhiánnyal küzdöttek a múltban, mégpedig azért, mert a rétek és legelők túlnyomó részén csak igen kevés és silány takarmány termett. Pártunk Központi Bizottságának az állattenyésztés további fejlesztéséről hozott határozata után úgy döntöttek a járás földművesei, hogy termékennyé tesznek 1250 hektár alacsonyhozamú területet. A járás egyes községei és szövetkezetei már október közepén megkezdték a rétek és legelők feljavítását. Ebben a munkában nagy segítségükre volt a gépállomás, műtrágyaszórásban pedig repülőgépet vettek igénybe. Ez ideig 400 hektáron felszíni talajjavítást hajtottak végre, 640 hektárra szórtak műtrágyát és felszántottak 35 hektár alacsonyhozamú területet. A lomnicskai EFSZ tagjai repülőgép segítségével 230, a poďolineci EFSZ tagjai pedig 210 hektár rétet műtrágyáztak. A repülőgép napi teljesítménye 50—60 hektár rét műtrágyázása A rét- és legelőjavítási akcióba bekapcsolódtak a kwnienkai egyénileg dolgozó parasztok is, akik ez ideig 140 hektár rétet és legelőt javítottak fel. Ebben a munkában részt vesznek a családtagok és a gépállomás dolgozói is. A GTÁ réti boronákat kölcsönzött a földműveseknek. Az 1250 hektárnyi rét és legelő feljavításával közel 4000 mázsa száraz takarmányhoz jutnak az ólubiói járás szövetkezetei és egyénileg gazdálkodó földművesei. Nagy segítség az iskolák hallgatóinak, A napokban megkezdődött a tanítás az intézeti iskolákban az EFSZ elnökök, valamint a mesteriskolákon a szövetkezeti tagok, AG-ok és GTÄ-ok dolgozói számára. A látogatottság azonban igen gyenge, főképpen a szövetkezeti tagok részéről. Ennek legfőbb oka az, hogy a szövetkezeti tagokat nem világosították fel kellőképpen arról, hogyan térítik meg nekik az elmulasztott munkaegységeket. Az 1955. október 19-iki 2093 számú kormányhatározat biztosítja, hogy az iskolázás tartama alatt megtérítik nekik azokat a munkaegységeket, amelyeket a tanulás miatt nem dolgozhattak le. A nős szövetkezet tagok, akik a szövetkezeti elnökök számára tartott iskolázáson vesznek részt, havonta 800 koronáig részesülhetnek kártérítésben, ezenkívül pedig 60 korona pótlékot kapnak minden kiskorú gyermekre. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például valamelyik szövetkezeti tagnak 480 korona járna havonta a ledolgozott munkaegységeKért, a 320 korona különbözetet az államtól kapja, ezenkívül még 120 korona oótlékot a két gyerekre. így tehát 920,— Kčs lenne havi pénzjövedelme, amíg az iskolát látogatja. A nőtlen szövetkezeti tagoknak havi 600,— koronáig térítik meg az elmaradt m. e. értékét. A mesteriskolákat és egyéb tanfolyamokat látogató nőtlen hallgatóknak 500,— koronáig, a nőseknek pedig 700,— koronáig térítik meg havonta az elmaradt bevételt és szintén 60 koronát kapnak minden kiskorú gyermekre. Ezenkívül a háromhónapos tanfolyamok hallgatóinak megtérítik az útiköltséget, ha havonta egyszer meglátogatják családjukat. Több tízezer bratislavai dolgozó vett részt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója alkalmából rendezett hatalmas manifesztáción. Karol Bacílek elvtársnak, Szlovákia Kommunista Pártja KB elnökének ünnepi beszédét sokszor félbeszakította az ünneplő tömeg tapsorkánja.. A jelenlevők lelkes éljenzése azt bizonyította, hogy dolgozó népünk milyen nagyra becsüli a győzelmes Október vívmányait és szétszakíthatatlanná teszi testvéri barátságát a hős szovjet néppel.
