Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-11-06 / 45. szám
1955. november 6. Földműves 5 A Jí, aIsad i Büszkén megírhatom az újságnak /1 /ecé/ így folytatódik: Férjem mint kőműves dolgozott a szövetkezetben, de egy idő óta az állatok takarmányozását, fejesét vállalta. En odahazb vagyok a gyermekekkel, meg и húziar.iási munkákat végzem. Azt is büszkén megírhatom az újságnak, hogy háztáji gazdaságunk szépen jövedelmez. Ebben az évben 1100 liter tejet adtupk be a tervezett 280 liter helyett. A szabad áron kívül korpát és olajpogácsát kaptunk a terven felül beadott tejért: Egy évvel ezelőtt 3 darab malacot vettünk, amelyből kettőt meghizlaltunk szerződésre. Takarmányozásukra 4 mázsa árpát kaptunk kedvezményes áron. Július közepén 1 kg híján 3 mázsa volt a két hízó, 4 %00 koronái kaptunk érte. A harmadikat magunknak hizlaljuk, hogy legyen hőven kolbász, szalonna. Á pénzt új házunk csinosítására használtuk fel. Mondhatom, jól megy a becsületesen dolgozó szövetkezeti tagok élete. , Még sok szép tervünk van, hiszen villanyunk is lesz a jövőben. A sző• vetkezet épületeiben már most világít. Rövidesen mi is bevezettetjük. Nagy terveink vannak, de megvalósíthatók, mert van rá alap: állandó munka a szövetkezetben. Mégegyszer ismétlem, hogy a versenyben én is részt veszek. Az öszszes kérdéseket gondosan áttanulmányozom és kidolgozom, s az utolsó kérdés megjelenése után egyszerre küldöm be. Kiváló tisztelettel: MARCZEL ISTVANNÉ, Kisudvarnok. 6. sz. szelvény r <* 3. sz. szelvény Olvasóink figyelmébe Felhívjuk b. olvasóink figyelmét, hogy a verseny utolsó kérdésére, amely november 20-án jelenik meg, legkésőbb nov. 25-ig be kell küldeni a feleletet. Ez azokra a versenyzőkre is vonatkozik, ^tkik mind a 8 választ egyszerre küldik be. A november 25. után beérkezett válaszokat nem veszi figyelembe a versenybizottság. A mellékelt 3. számú szelvényt felhasználhatják azok a versenyzők, akiknek esetleg hiányzik s nélküle érvénytelenné válna a verseny harmadik kérdésének megfejtése. Szerk. A verseny-levelekből idézzük ... „Mint szövetkezeti tag, nemcsak a nyerés lehetőségéért kapcsolódtam be a versenybe, hanem azért is, hogy megtanuljam mindazt, amivel megkönnyíthetem mindennapi munkámat“. .......Nem lehetne egyszerre közölni mind a nyolc kérdést? Jobban izgat, mint a gyereket a Mikulás-ajándék. Jó lenne a mosógép, nagy a család.” (Gaal Zoltánné, Balogtamási). ......Mint a Szabad Földműves <«gtöbb olvasója, úgy én is örömmel fogadtam a mezőgazdasági versenyt. Elismerésemet fejezem ki a jó és tanulságos elgondolásért”. (Szepesy János, Debrőd). ... „A Szabad Földműves iegrégibb olvasói közé tartozom, s nagy örömmel fogadtam a versenyt. A kérdések alapos áttanulmányozásával kibővül szaktudásom és megkönnyül mindennapi munkám”. (Angyal J., Nyárasd). f A verseny hatodik kérdése Ha az ember elnézi nyáron az egybeszántott, virágzó szövetkezeti földeket, szinte akarata ellepére is a biztonság érzése tölti el, hogy helyes utat választott a rögtörö parasztság. A keskeny, silány földsávok lassan, de biztosan eltűnnek minden falu határából. A szövetkezeti tagok,’ a kis- és középparasz-. tok egyre kézzelfoghatóbb bizonyságot szereznek az ezernyi mezsgye egyesítésének, a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Fokozatosan eltűnnek az apró parcellák s velük együtt a múltban oly gyakran előfordult végrehajtások és bírósági tárgyalások is. A tagosítoft földeket úgy művelik tulajdonosaik, hogy minél bővebb termést adjanak. Ha bejárjuk a falvak határát, sok helyütt láthatunk nagykiterjedésü területeket, melyek nem adnak olyan termést, amilyet jogosan elvárnánk. Egyes helyeken már évtizedek óta nem fordítanak gondot rájuk, másutt tessék-lássék gondozzák őket és igen kevés község, vagy szövetkezet dicsekedhetik azzal, hogy ezeket a területeket kellőképpen művelik meg. Az elégtelen bánásmód ellenére is növényzet él ezeken a területeken, mely igen nagy mértékben befolyásolja az állattenyésztés fejlesztését és az állati termékek tervej zett és terven felüli beadásának I teljesítését. Ha ezeket a térülete-I két kellőképpen gondoznák minden szövetkezetben, minden hek- I tárról 1000—1300 liter tejjel többet termelhetnének, ami 2200— 2800 Kčs jövedelemtöbbletet jelentene a közös gazdálkodás számára. Már néhány éve igyekszünk a földművesek figyelmét az itt errilített területek gondozására irányítani, de ez ide;- nem fordítottunk erre a problémára olyan figyelmet, amilyet nagy jelentőségükkel megérdemelnek. Igaz ugyan, hogy ezeket a területeket már több éve nem szántjuk, nem is vetjük be s ennek ellenére is termést takarítunk be róluk. Tudni kell azonban azt is, hogy nagyobb gondozással e területek hektárhozama többszörösére emelkedne. Mi hát a teendőnk, hogy ezek a területek többet teremjenek és elősegítsék állattenyésztésünk fokozását. Tudatában kell lennünk, hogy ezeken a területeken, — melyek nagy tartalékokat rejtenek a mezőgazdasági termelés fellendítésére, . — nem maradhat meg örökké mindaz, ami kiszorítja helvéről az értékes növényzetet. Ha kisebb területről van szó, akkor kézzel, kapával, gereblyével, boronával ápoljuk és egyengessük, ha pedig nanyobb területről van sző, akkor vegyük igénybe a gépállomás segítségét, amely megfelelő gépekkel elegyengeti a talaj felületét. Ha a talaj felülete tiszta és egyenes, akkor kezdjük meg termékennyé tételét. Ősszel három mázsa Thomas-salakot, egy mázsa kálisót, tavasszal pedig 1,5—2 mázsa ammóniumszulfátot szórunk minden hektárra. Ezenkívül legalább minden negyedik évben 10—20 mázsa mésztartalmú anyagot szórjunk haként. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, minden Jiektárra 20 mázsa tőzegtrágyát szórjunk, amely 30— 100 százalékig fokozza a hektárhozamot. A trágyalével történő öntözés és a nitrogéntartalmú műtrágyákkal való trágyázás ugyancsak nagy mértékben növeli a hektárhozamot. Ha a műtrágyával való talajszerkezetjavítást természetes trágyázással váltjuk fel bizonyos időközönként, még jobb eredményeket érhetünk el. Ezenkívül hígított trágyalevet is alkalmazhatunk. Több esetben megfigyelhettük, hogy sok ilyen területet ellepett a talajvíz. A terület ilyenkor hoszszabb ideiq víz alatt, áll és nem csoda, hogy olyan növények vernek benne gyökeret, melyek nem hoznak semmiféle hasznot. Savanyúak, íztelenek és az állat nem szívesen fogyasztja. De ez éllen is tudunk harcolni, mégpedig lecsapolással, vagy pedig levezető csatornákkal, melyek segítségével eltávolítjuk a fölösleges vízmennyiséget. Ha nagyobbkiterjedésű területről van szó, folyamodjunk az alagcsöves lecsapoláshoz. Ilyen esetben azonban gondolnunk kell a vízlevezetés megszüntetéséről is, nehogy a forró nyári hónapokban talajnedv-hiány következzék be a lecsapolt területen. Ha a talaj savanyú, meszezéssel javítjuk. A területek hektárhozamát helyesen végzett szántással és a rendes vetésforgóba való beiktatással is növelhet iük. ha olyan növényekkel vetjük .be, melyek befolyásolják a növénytermesztés és állattenyésztéssel kapcsolatát. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal széleskörű akciót szervez ezekben a napokban a nemzeti bizottságok, szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között a fentemlített területek hozamképességének fokozására. Kérdés: Milyen területekről van szó a verseny hatodik kérdésében? Szilárd alapokon VERÖFENYES augusztusi nap volt, amikor a királyhelmeci járás Szentmária községének 22 földművese sok-sok gondolkodás és megbeszélés után amellett döntött, hogy ősszel már közösen vetik be a földet. Ezt a döntést megkönynyítette az a sok szép eredmény, amelyet a királyhelmeci járás szövetkezetei értek el. Augusztus 14-én tartották meg az alakuló gyűlést amelyen megválasztották a vezetőséget. Azt hihetnek, hogy az alig három hónapos szövetkezet még csak most teszi az első bukdácsoló lépéseket. A valóság pedig az, hogy a szövetkezet már szilárd léptekkel ha-A tények azt bizonyítják, hogy úgy is lesz, mert mint Juhász Feri, az egyik kőműves mondja, két héttel ezelőtt még egy tégla sem volt az építkezés helyén, most pedig már az ablakokat állítják be a falba. A fiatal fiúk kezében ég a munka. Ez a mi rohambrigádunk — jegyzi meg elismerően Nagy elvtárs, járási instruktor. De meg is érdemlik a fiúk ezt a nevet. A vetést itt:ott még hátráltatja a betakarítás, mert egy-egy keskeny parcellának a gazdája még el-elkésik a munkával, de azért nagy- hiba ott sincs. Mert ahogy az egyes dűlőkről a betakarítási Épül a szövetkezet 100 méteres sertésólja, melyet november végére befejeznek. lad a megkezdett úton. A szentmáríai szövetkezetnek nem kell átélie a fiatal szövetkezetek gyermekbetegségeit, mert van kitől tanulniok. Kezdettől fogva szilárd alapokra helyezik a gazdálkodást. A többi szövetkezetek példájájiól látják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás megszilárdításának egyik legfontosabb előjeltélele az állatállomány összpontosítása. Azt is tudják, hogy a jövő évi termésig leginkább csak az állatállományból számíthatnak jövedelemre, ezéft nagy gondot fordítanak rá. Az elmúlt napokban több mint 100 juhot vásároltak, a sertések számára pedig már épül a 100 méter hosszú istálló. A terv szerint december végére kellene elkészülni vele, de a tények mást követelnék. Ugyanis az ideiglenesen összeácsolt sertésólon keresztül-kasul vágtathat a szél, elvégzik, Lukács László már ott is terem lánctalpas traktorával és mosolyogva figyeli amint a nagy hatos eke betemeti a mezsgyéket. Ez éven még tarkabarkán, különféle növényeket termettek a keskeny parcellák, a jövő évben pedig már nagy tábla búzát ringathat a szél. Bizonyosan ó is erre gondolt, azért olyan jókedvű. Távolabb Smajda Miklós készíti el a földet a vetéshez. Skodájával jól megjáratja a földön a tárcsából, fogashengerböl és símitóból összeszerelt gépcsoportot, hadd legyen jó puha ágya a magnak és hadd egyenletesedjék a talaj, hisz a jövő évben már ők aratják. DE NEMCSAK EZERT fontos a jó munka, hanem azért is, mert a falu lakosságának még csak a kisebbik része lépett a szövetkezetbe. Egyesek a munkát figyelik, másokat a kulákbefolyás tart még távol. A szentmáriai határban a DT-6-os ekéje nyomán eltűnnek a mezsgyék. becsuroghat az eső és ha megjönnek az első komoly fagyok, akkor bizony nem válnék a sertések hasznára, ha a jeges sarat kellene gázolniok. Ilyen istállóban az állomány hasznosságának növelését sem lehetne megvalósítani. De nem azért falusi fiúk az építkezésnél dolgozó fiatal kőművesek, a két Szikszói fiú, Plónický Pali meg a többiek, hogy ne látnák ezt. Itt tehát mosta nem a terv, hanem a kötetességtudás diktálja az ütemet. Amikor afelől kérdezősködünk, hogy mikor lesz kész az istálló, határozottan válaszolják: — November végére. Tudják ezt a traktorosok, de tudja a szövetkezet ■ vezetősége is. Azért igyekeznek minden téren jó munkát végezni és a szövetkezeinek szilárd alapokat teremleni, mert tisztában vannak azzal, hogy a legmeggyőzőbb ugiláció a jó munka és a szép eredmények. Ha a szövetkezet vezetősége továbbra is ezt tartja szem előtt, akkor a becsületes kis- és középparasztokat bizonyosan nem gátolja majd a kulákbefolyás, nem ingadoznak, hanem megtalálják a helyüket a helyes utat választott szövetkezeti tagok között. H. C;.
