Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-07-10 / 28. szám

*Гям. Jfeŕôus 1©.

Mdmüves

A mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az EFSZ-ek további építésének feladatai

(Folytatás a 8. old/ .)

vánul meg. Az üzemi szervezetek többsége elfeledkezik arról a fontos feladatról, hogy a falusi pártszervezeteket támogatniuk kell a politikai és szervező lmuníkában és a falusi káderek nevelésében.

Miben kell látnunk az üzemi pártszervezetek feladatait a falunak nyújtott segítség terén?

Elsősorban abban, hogy az üzemi szervezetek úgy segítsék a falusi szervezeteket,, hogy azok a falu életének élén álljanak, jól irányítsák a nemzeti bizottságokban és azok mezőgazdasági albizottságaiban, valamint az EFSZ-ek vezetőségeiben dolgozó kommunistákat. Az üzemi szervezeteknek segítséget kell nyújtaniuk az új szövetkezetek alakításában és tagsági alapúk bővítésében, a kis- és középparasztok meggyőzésével. At kell adniuk a parasztoknak az ipari termelésben szerzett gazdag szervezési tapasztalatokat és • támogatniuk kell őket az EESZ-ek munkaszervezésénék tökéletesítésében. Segíteniük kell a szövetkezeti tagokat, hogy műszaki ismereteket, sajátítsanak el és gyarapítsák azokat, mivel ezt a mezőgazdasági termelés gépe s;lesének további fejlesztése megköveteli. Az üzem politikailag fejlett, bevált, tapasztalt munkásait és dolgozóit az egységes földmüvesszövetkezetek és á nemzeti bizottságok segítségére kell küldeniük, hogy hoszszabb ideig tartó politikai és szaktámogatást nyújtsanak. Az üzemi szervezeteknek nem szabad elfeledkezniük a falusi politikai tömegmunka fejlesztéséről, a kulturális és népművelésé tevékenység fellendítéséről.

A segítség másik oldala az. hogy feladatokkal kell megbízniuk az üzemi szervezet falun élő tagjait. Arra kell vezetni Meet, hogy aktíva*/ dolgozzanak a falusi szervezetekben, hogy hatékony politikai segítséget nyújtsanak nekik és hozzájáruljanak я szövetkezeti gondolat elterjesztéséhez és az EFSZ-ek fejlesztéséhez.

Különösen most kell megerősíteni a falusi szervezeteket, hogy döntő szerepet vigyenek a mezőgazdasági termelés növelésére és az EFSZ-ek további fejlesztésére irányuló törekvésünkben. A párthatározatok teljesítéséért, a parasztok előítéletei ellen és az utolsó kizsákmányoló osztály, a kulákság eben folytatott kérlelhetetlen harc tüzében kell őket megedzeni. A pártszervezeteket, tagjaikat és funkcionáriusaikat elvhűségre és harcias kommunista Öntudatra kell nevelni, hogy érezzék nagy felelősségüket az egész párt előtt.

Valójában foglalkozunk-e erőink széthelyezésével a falvakon? Számos községben • nincs pártszervezet és a párt soraiba is csak igen csekély számban kerülnek be a parasztok.

Ez azt bizonyítja, elvtársak, hogy még mindig jelentékeny a falusi pártszervezetek elszigeteltsége a parasztoktól és a szövetkezeti tagoktól.

A pártban jobban kezdtek dolgozni a pártaktívával. Azonban mindez arra mutat, hogy ennek a munkának, lényegét még nem értjük világosan. A pártaktívát nem lehet öncélúan egybehívni, sem kizárólag arra, hogy a volt instruktorok példája szerint biztosítsa az alapszervezetekben a feladatok megvalósítását. A járások pártaktíváit nemcsak az úgynevezett funkcionáriusok, a járási nemzeti bizottságok tagjai, a tömegszervezetek különféle funkcionáriusai, hanem elsősorban azok az elvtársak képezik, akik közvetlenül a falusi szervezetekben dolgoznak, a szervezetek elnökei, az EFSZ-ek elnökei és könyvelői. Ezeket kell egybehívnunk, velük kell tanácskoznunk, előttük kell felvetnünk a pártpolitika -kérdéseit, az Ő kezdeményezésüket kell felkarolnunk. Az aktívával folytatott ilyen munka kibontakoztatja a pártszervezetek kezdeményezését a kitűzött feladatok teljesítéséért folytatott harcban,

A falusi élet élére a kommunistáknak kell állniuk. Nekik kell kezdeményezniük az EFSZ-ek alakítását, a szövetkezet munkájának megjavítását, biztosítani a nemzeti bizottságok jó munkáját, a begyűjtés teljesítését, nekik kell harcolniuk a magas hektárhozamokért, minden termőföld megműveléséért, A pártszervezeteknek szilárdan kell irányítaniuk az EFSZ-ek vezetőségében, a nemzeti bizottságokban és a falu többi szervezeteiben dolgozó kommunistákat, hogy e szervezetek közvetítésével érvényesítsék a párt befolyását valamennyi dolgozó parasztra.

A falusi pártszervezeteknek főleg arról kell gondoskodnia, hogy a nemzeti bizottság és mezőgazdasági bizottsága tevékenyen dolgozzanak. Ebben a mezőgazdasági bizottságban kell összpontosítani valamennyi termelési, szervezési és gazdasági kérdés megoldását a falun. E bizottságnak maga köré kell (sömörítenie a parasztok aktíváját, nyilvános gyűléseket kell szerveznie. Itt kell beszámolókat tartania a gép- és traktorállomás igazgatójának vagy a brigádkózpont vezetőjének, a járási zootechnikusnak és agronómusnak. a begyűjtési apparátus dolgozóinak, stb. Csak így érjük el, hogy a mezőgazdasági bizottság már most az aratás előkészületei idején döntő szerepet töltsön be az EFSZ nélküli községekben.

Agitációs munkánkat is sokoldalúvá kell fejlesztenünk, állandóan újabb formákkal kel! fellépnünk és úgy kell irányítanunk, hogy megvalósításuk során lent a helyszínen sokkal jobban megnyilvánulhasson a kezdeményezés. Az agitációt meggyőzővé és harcossá nem csupán az elért eredmények felsorolása teszi, hanem elsősorban a hiányok kiküszöbölése. Ezt meg kell követelnünk valamennyi agitátorunktól, akiknek az eddiginél több segítséget kell nyújtanunk.

Azt akarjuk, hogy a falusi agitációs központok az aratás megkezdése előtt újra dolgozzanak, hogy hozzájáruljanak az aratás, a begyűjtés sikeres lefolyásához és az EFSZ-ek további fellendítéséhez. Ezeket a feladatokat kell szolgálnia harcos, szemléltető agitációnknak is. Ez megköveteli az üzemi pártszervezetek segítségét is.

Tekintettel a falusi feladatokra, a kerületi . bizottságoknak nagyobb befolyást kellene gyakorolniuk a kerületi sajtó tartalmára. Egyáltalában a kerületekben és a járásokban nagyobb gondot kell fordítani a sajtóra. A járási pártbizottságoknak konkrétabban kell irányítaniuk a járási földművesújságokat és sokkal nagyobb mértékben kell felhasználniuk őket a pártpolitika megvalósítására a falun.

A jelenlegi feladatok megkövetelik a pártszervezet irányító munkájának lényeges megjavítását. Tanúi vagyunk annak, hogy a kerületi és járási bizottságokban sok kérdést ügyismeret nélkül, a fó hiányok és okozóik ismerete nélkül Oldanak meg. Még mindig megnyilvánul az az igyekezet, hogy íróasztaltól irányítsanak és a kérdéseket általánosan vitassák meg. Ezért növelni kell a kerületi és járási pártbizottságok plénumainak feladatait, hogy határozataik alapvető irányt mutassanak a pártpolitika megvalósításában az egyes szakaszokon és helyeken.

Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a pártapparátus helyes munkamódszereinek érvényesítésére. Sokkal nagyobb igényeket kell támasztanunk a határozatok teljesítésének ellenőrzésével szemben, kezdve a Központi Bizottságtól egészen az alapszervezetekig. Sok funkcionárius rászokott arra, hogy senki sem ellenőrzi öt, kényelmesek lettek és azt gondolják, hogy minden jól megy. Több nyílt bírálatra van szükség a hiányokkal, a helytelenségekkel szemben a párthatározatok megszegésében vagy nem teljesítésében. A bírálat és önbírálat, ez a párt nagy fegyvere, amely szabaddá teszi az utat minden előtt, ami egészséges és helyes. A bírálattól elszokott dolgozók nem látják maguk körül és a saját munkájukban a fogyatékosságokat, s munkájukban elkerülhetetlenül lemaradnak. Különösen a kerületi bizottságok dolgozóinak kell élesen bírálniok a járás látogatása során a hiányokat. Itt nemcsak segítséget kell nyújtaniok, hanem ellenőrizniök is kell, hogy mit tettek meg és mit hanyagoltak el.

Ez évben a komoly kérdések egész sora áll előttünk, amelyeket a szocializmus további építése érdekében országunkban meg kell oldanunk. A komoly belpolitikai kérdések mellett otti állnak a nemzetközi események is, amelyek a béke megőrzésére irányuló hagy offenzíva Jegyében állanak, és céljuk az agresszív köröknek a szocializmus és a béke tábora-elleni háború kirobbantására irányuló szándéka megakadályozása. A Szovjetunió ezen békeoffenzívájának sikereivel népünket további munkaeredményekre, hazánk további felvirágoztatására kell serkentenünk a belpolitikai feladatok kapcsán. Pártunknak most nagy offenzívába kell kezdenie az üzemekben és a falvakon.

Á beszámolóban rámutattam arra, milyen irányban kell jelenleg folytatni munkánkat, hogy a párt X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítéséről szóló irányelveit teljesítsük. Megvan erre minden feltételünk. Most pártunktól függ, hogyan vezeti harcra Nemzeti Frontunkat, városaink és falvaink népét a Központi Bizottság mai ülése határozatainak teljesítésére.

Hisszük, hogy a Központi Bizottság mai ütése éppúgy, mint a Központi Bizottság februári tárgyalásai, lényegesen hozzájárul a mezőgazdasági termelés további fellendítéséhez, az EFSZ-ek további fejlesztéséhez, a szocializmus építésének további sikereihez falvainko».

* *

Teremtsünk rendet a földek nyilvántartásában

Első ötéves tervünk folyamán kimagasló eredményeket ért el szocialista iparunk. Az ipari dolgozók emelték a termelés műszaki színvonalát, jelentősen megnövekedett a termelékenység s ennek következtében anynyira emelkedett hazánkban az ipari

Az ipar és a mezőgazdaság

A sikeresen fejlődő ipari termelés mellett jelentősen elmaradt a mezőgazdasági termelés. A mezőgazdasági termelés emelése nem folytatódott tervszerűen és a nemzetgazdasági terv törvényeinek megfelelően. — Až 1934—38-as évekkel szemben 1953- ban a búza hektárhozama 19, a rozsé 13, az árpáé pedig 17 százalékkal emelkedett. Ez bizony nem elég, különösen, ha meggondoljuk, hogv a mezőgazdaság igen sok korszerű mezO- gazdasági gépet kapott.

A két termelési ág között fennálló különbség eltávolítására szükséges

termelés, hogy országunk a világ élenjáró ipari államai közé került. Különösen a múltban a hazai és külföldi burzsoázia által kizsákmányolt Szlovákia ért el az ipari termelés terén még soha nem látott sikereket.

között levő különbség

volt olyan intézkedéseket tenni a mezőgazdasági termelés emelésében, hogy zavartalanul és állandóan emelkedhessen és ezzel lehetővé váljon dolgozó népünk életszínvonalának emelése, összhangban a szocializmus közgazdasági törvényeivel. Mivel a fejlődés ebben az irányban nem volt megfelelő és jelentős nehézségeket okozott n^^setgazdaságunk fejlesztésében, pártunk X. kongresszusa feladatul tűzte elénk a mezőgazdasági termelés lényeges emelését a legközelebbi két-három évben.

alapján határozatot hozott, hogy a földmérő hivatalok rendet teremtsenek a földek nyilvántartáséban. A térképtani és földmérő intézetek idejében teljesítették ezt,a nagy feladatot, megállapították a "valóságos földterületet és ezeket az adatokat 1955. március 31-ig a nemzeti bizottságok elé terjesztették, hogy ennek alapján pontosan megállapíthassák az egyes földtulajdonosok területeinek pontos méretét.

Ezzel megteremtették az előfeltételeket a munka nehezebb részének, vagyis a nyilvántartás rendezésének megvalósítására, melyet a nemzeti bizottságnak kell végrehajtani a szövetkezeti tagokkal kis- és középföldmüvesekkel, védnökség! üzemekkel, járási földmérő hivatalokkal, a JNB- ok agronómusi .szolgálatával és a JMB. valamint a HNB mezőgazdasági állandó bizottságaival karöltve. A

A nemzeti bizoti

munkának ez a szakasza állandó tömegpolitikai munkát igényel a földművesek között, mivel a földek nyilvántartása leginkább őket érinti és az 6 érdekükben, történik. Sok nemzeti bizottság azonban bizalmatlanul fogadta a Térképtárai és Földmérő Intézet kimutatásait és követelte a Járási Földmérő Hivataltól, hogy aprólékos felméréssel bizonyítsák be, hogy a ‘ Térképtani és Földmérő Intézet kimutatásai helyesek-e. Ez meg is történt. Ennek ellenére azonban sok nemzeti bizottságnál még most is megvan a bizalmatlan álláspont a Járási Földmérő Hivatal adataival szemben. Ez év április végéig igen kevés nemzeti bizottság fejtett ki elégséges tevékenységet ezen a téren. Pártunk tehát ismét figyelmeztette a mezőgazdasági dolgozókat e fontos feladat teljesítésére.

ságok feladatai

Nagy rendetlenség volt a

Mr a felszabadulás után Szlovákiában egyre több alacsonyhozamú rétet és legelőt szántottak fel, mégis évről-évre „fogyott a szántóföld”, melyre szét kellett volna írni a terrlési és beadási feladatokat. Hasonlóit a helyzet a mezőgazdasági területek nyilvántartásában is . A nyilvántartásban előforduló hiányosságokat kihasználta a falusi osztálveUenség, a kulák, egyrészt gazdasági, másrészt pedig politikai szempontból, hogy elégedetlenséget szteon a kis- és kőzápparasztok között. A földek nyilvántartásában felmerült hiányosságok a kis- és középparasztok ЫMilyen intézkedései

A földek rendetlen, nyilvántartása az osztályeüenségnek lehetővé tette a scekulecio.t, komolyan vesaélveaföldek nyilvántartásában

zalmaHanságét vonták maguk _ után, akiknek rovására a nemzeti bizottságok szétírták a hiányzó, vagyis eltitkolt területek után járó beadási kötelezettségeket. Az ilyen és ehhez hasonló hiányosságok csak a föld rendetlen nyilvántartása, valamint a járási és helyi nemzeti bizottságok egyes dolgozóinak elégtelen munkája következtében fordulhat elő. A bizalmatlanság különösképpen fokozódott az olyan esetekben, amikor a becsületesen dolgozó középparaszt rendesen bejelentette földterületét és teljesítette termelési, valamint beadási kötelezettségeit.

történtek ezidáig

tette a munkás-paraszt szövetség megbontását. Azért kormányunk a GSKP X, kongresszusának irányelvet

A nemzeti bizottságoknak nagyobb érdeklődést kellene tanúsítani a földek nyilvántartásával szemben. Ehhez a munkához fel kell használni a kis- és középparasztok tapasztalatait, akik ismerik az egész határt. Igen nagy felelősség hárul a mezőgazdasági állandó bizottságokra, mint ellenőrző szervekre, és a HNB titkáraira, mint a HNB tanácsának végrehajtó szerveire.

Egyes nemzeti bizottságok már te'jesítették ezt a nagy' feladatot és készülnek az 1956-os termelési és beadási feladatok szétírására. Ezzé* szemben viszont a nemzeti bizottságok sok fizetett tagja és funkcionáriusa hanyagul végzi feladatát és néni egy esetben fékezi azok munkáját, akik e fontos munka sikerét igyekeznek elősegítem. Különösen a nemzeti bizottságok azon fizetett tagjairól van szó, akiknek ugyancsak vannak eltitkolt földjei és ezért ellenzik a földek rendszeres nyilvántartását. Az ilyen „példa” bizonyosan nem vezetheti a kis- és középparasztokat földterületük igazi nagyságának bevallására.

A helyi nemzeti bizottságoknak elsősorban saját tagjai és funkcionáriusai földjének nyilvántartásában keli rendet teremteni. Csak azután léphetnek tiszta le'.kiismerettel a földművesek . elé azzal a követetelménynyel, hogy megállapítsák földterületeik igazi nagyságát és bevezessék azok helyes nyilvántartását.

A helyi nemzeti bizottságoknak állandóan rendet kell tartamok a földek nyilvántartásában és nem szabaa megengedni az osztályellenségnek a. földekkel történt) spekulációit^

___________________________11_

М

1ш

fiatotok

„Sok tavasz múlt el, míg végre Kivirágzóit a nótafa ága,

Füttyös kedvvel szállt hegyébe Egy kismadár S fészket rakott rája, s A nótája messze hangzó,

Mint a hajnali harangszó:

Az alvókat keltegeti véle... Lombosodva néz a nyárba,

Az Oszt is boldogan várja;

Hogy gyümölcsét leszedhesse népe .

MINTHA CSAK a kisgyarmatl tánccsoport tagjainak írta volna zalabai Csontos Vilmos ezeket a sorokat Nálunk is sok ifjú és hajadon tavasza elmúlt évszázadok során anélkül, hogy részük lehetett volna valamilyen kutúrfellépésen. De az új világ Kisgyarmatnak is, újat hozott.

Nehezen indult a /dolog... D*. mert volt lelkes vezetője és még lelkesebb tagsága a kultúrcsopoitnak, így kinyílhatott nálunk is ez év tavaszán a leendő „kurtaszoknyás népi együttes” elsO virága; — a tánc-csoport. Hat fiú és hat leány kitartó, szorgalmas próbái után bemutatásra kerü't az üveges-tánc és a Kossuthverbunkos. A községben az előadás nagy megelégedést és visszhangot váltott ki. A sikeres fellépések és népi hagyományaink iránti szeretett arra k-sžtette az ifjúság töbhi tagját, hogy ők is bekapcsolódjanak a kultúra»-/ port munkájába.

Jelenleg az aratási munkákban megizzadt parasztarcokra akarunk örömet és mosolyt varázsolni. Aratási kultúrbrigádunk meglátogatja Ga rámpáid, Kicsind, Kéménd és Szalka dől* gozóit. A brigád tagjai már most élesítik hangjukat arra az alkalomra, mikor az említett községek határaiban rázendítenek a „Liliomfi”-bóI ismert oly kedves nótára, amely azt mondja, hogy:

„Nem vagyunk mi kényes népek, így derék a színész élet;

Egy szekéren nyolcán, tízen, Áttörünk mi tűzön, vizen.”

S VALÓBAN! NINCS akadály a kulturcsoport előtt. Tagjai lankadatlanul tanulnak, szorga'másán kutatnak a tulipános ládák fenekén, а féltve őrzött nyecéskendők, farravalók, fityegők és kifonók utóm Aa eredménye: kultúrcsoportunk az aratás folyamán eredeti kisgyarmati népviseletben i-o fel.

Ezek a lelkes fiatalok tudják azt, hogy Kiagyarmat kultúréleteben «с a hagyományos népi kultúra ápolásának úttörői.

HENCZY BÉLA,

CSEMADOK jár,- kult vez,

Párkány,

Ajándék

A prágai magyar követség attaséja, Buzi Antal e napokban nyújtotta át Jindrich Veselýnek, a Csehszlovák Kommunista Párt történelmi intézete igazgatójának Kádár György, Kossuth - díjas, Munkaérdemrenddel kitüntetett magyar festőművész értékes képét.

Buzi Antal az egybegyűltek előtt röviden ismertette, hogy a festő a képéhez való témakört csehszlovákiai tartózkodása idején merítette.

Levelében, melyet a művész a CSKP КВ-hoz intézett ismerteti, hogy vásznán azt a jelenetet örökítette meg, amikor Klement Gottwald első parlamenti beszédét tartotta, melynek jelentősége kihatott az egész nemzetközi munkásmozgalomra. Kádár a .képnek „Harcolunk és harcolni fogunk” címet adta.

A képet a Klement Gottwald múzeumban helyezik el, amelyben ott van már a magyar dolgozók egy másik ajándéka: a nemzetközi proletáriátus vezetőinek és szocializmus tudományos alkotóinak Marxnak és Ertí gelsnek művészi plasztikája» ....ы

i