Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-30 / 44. szám

12

ľ955. olrtőber SO.

Fdldmlhes

ÚJRA GENFBEN

Az egész emberiség nagy érdeklődéssel és várakozással tekint Gen» felé, ahol 27-én összeült a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete, hogy gyakorlati intézki déseket hozzanak azokról a kérdésekről, amelyeket júliusban Genfben a kormányfői értekezleten felvetettek Az om - berek milliói azt várják, hogy ezek a

„A négy hatalom kormányfőinek ez év júliusában Genfben lezajlott értekezlete mélyreható változást hozott a nemzetközi légkörben. Az értekezlet tükrözte a népek óhajait. A közvélemény sohasem egyezik bele, hogy az első elért eredményeket semmissé tegyék, nem elégedhetik meg egyszerű lélegzetvételi szünettel a „hidegháborúban”.

Senki sem becsüli le azokat a komoly nehézségeket, amelyeket a négy külügyminiszternek az október 27-én Genfben megnyílt újabb értekezleten le kell küzdenie. Általános rendezés nem érhető el másképp, csak tárgyalások útján, amelyek viszont megkövetelik a kölcsönös jóakaratot és a fáradhatatlan türelmet.

Minden esetben, amikor megegyezést lehet elérni, bármilyen szerény legyen is, el kell érni. Ez nyújt mótárgyalások olyan szellemben folynak majd, mint nyáron a kormányfők értekezlete. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz, hogy a tárgyalásokon valóban olyan eredményeket érjenek el, amelyeket a békeszerető emberiség óhajt. Egyes reakciós nyugati lapok ugyan olyan híreket terdot a továbbhaladásra. A biztonsági megegyezés meggyorsítaná a leszerelést. A leszerelési megegyezés elősegítené a biztonság problémájának és Németország újraegyesítése kérdésének megoldását. A leszerelés kérdésében az álláspontok annyira közel kerültek egymáshoz, hogy megvalósítása most csakis a kormányok jóakaratától függ. Ami az érintkezés és a nemzetközi csere kiszélesítését illeti, itt már megtették az első lépéseket. A közvélemény nem engedi meg. hogy ha Genfben nincs egyetértés a napirend valamelyik pontjában, ez ürügy legyen az említett eredmények megsemmisítésére és az értekezlet siker telenségére.

Ma, amikor a félelem érzése eltávolodott, amikor a bizalmatlanság gyengült, a „hidegháború” terhe megengedhetetlen. Az emberek azt akarjesztenek, hogy „Genf szelleme nincs többé”. A „hidegháború” hívei azonban nem számolnak azzal, hogy Genf szelleme csak egyes reakciós körökben nem él, a népek azonban szilárdan hiszik, hogy ezeken a tárgyalásokon is diadalmaskodni fog „Genf szelleme“.

ják, hogy a feszültség enyhülésének javai minden ember életén tükröződjenek, azt akarják, hogy a fegyverkezés csökkentése minden embernek nagyobb bőséget hozzon, és hogy megszűnjék az atomfegyver gyűlöletes veszélye.

A népek nem engedik meg a „hidegháború” visszatérését. Ojabb lépéseket követelnek a nemzetközi együttműködés irányában. Követelik a katonai tömbök politikájának elvetését, azt óhajtják, hogy a most megindult tárgyalások politikája terjedjen ki a földkerekség minden területére, amelyeket a kényszernek és a hidegháborúnak a politikája sújt.

A Béke-Világtanács felhív minden embert, minden népet, cselekedjék úgy, hogy valamennyi világrész valamennyi országában diadalmaskodjék Genf szelleme.

Választási történet

Amerika messze földjén,

Missisipi államban választás volt, úgy - ahogy az odaát van divatban.

Négerek nem szavazhatlak, ám, hogy panasz ne essék: „választási díjat" szépen őtőlük is beszedték.

ügy vélik a tőkés urak, a szavazat mit sem ér, inkább adják le pénzüket, náluk csak a pénz beszél.

Sz. F.

♦ A Sanghajban megnyílt csehszlovák gazdasági és kulturális kiállítást az első 14 nap alatt 750 ezer személy látogatta meg.

♦ Kenyában 60 ezer embert tartanak jelenleg fogságban az angol hatóságok.

♦ Osztrák újságíró-küldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. A Küldöttség tagjai kijelentették: „A 12 ezer kilométeres út érdekes benyomása.' segítik majd a kölcsönös megértés fejlődését”.

♦ Befejeződött a Colombo-terv tanácskozó bizottságának Szingapúrban tartott ötnapos ülésszaka.

♦ Burma kormánya 27 millió csehszlovák korona értékű áru szállítására kötött szerződést hazánk kormányával.

Bulgáriában a nyári munkák ideje alatt az egyénileg gazdálkodó földművesek meggyőződtek a közös gazdálkodás előnyeiről. A szövetkezetek a gép- és traktorállomások jó munkája következtében sokkal hamarabb betakarították az idei termést, mint a múlt évben. Az aratási munkálatokat 50, a cséplési munkálatokat pedig 100 százalékra gépesítették. Ebben az évben a szövetkezetek magas hektárhozamot értek el. Egyes helyeken hektáronként 40 mázsa búza is termett, és sok járásban elérték az átlagos SO mázsás hektárhozamot. A gazdag termés és a jó munka magasabb jö♦ Francia nemzetgyűlési képviselők csoportja érkezett Pekingbe, Danié! Mayernek, a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága elnökének vezetésével.

♦ Aláírták a Szíria és Egyiptom között létrejött katonai szerződést. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy bármelyik ország ellen Irányuló támadás esetén kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak.

♦ Szovjet tudósok utaztak Pekingbe a mai kínai nyelv kérdéseivel foglalkozó értekezletre.

♦ Épül a legnagyobb szovjet kombájngyár Kazahsztánban. Az ú.i üzemben évente annyi gépet készítenek majd, amennyi jelenleg az összes szovjet kombájngyárak együttes termelése.

vedelmet biztosít a szövetkezeti dolgozók számára. Ezt bizonyítják azon a magas előlegek is, amelyeket a dolgozók a munkaegységekre kapnak.

A szövetkezeti mozgalomnak ezek a hatalmas sikerei azt eredményezték, hogy a nyári hónapok folyamán sok egyénileg gazdálkodó földműves belépett a szövetkezetbe. A starozagorski kerületben az év elejétől július végéig 1227 földműves lépett a szövetkezetbe és ezek közül 1095 augusztusban. Szeptember 9-ének — a bolgár nép felszabadítása évfordulójának — tiszteletére két járásban öt új földművesszövetkezetet alapítottak.

A Saar-vidék lakossága elutasította a statútumot

A Saar-vidék lakossága 23-án szavazott arról, hogy elfogadja-e vagy sem. az alkotmánytervezetet, amely a Nyugat-európai Unió keretében nemzetközi felügyelet alá helyezné a Saar-vidéket. Az alkotmánytervezetre az érvényes szavazatok 32,3 százalékát adták le, ellene pedig a választók 67,7 százaléka szavazott.

A Saar-vidéki kormánytervezet elutasítása nagy nyugtalanságot keltett a nyugati országokban. A Reuter hírügynökség tudósítása szerint a kormánytervezet elutasítása a londoni e

Uj szövetkezetek Magyarországon

Magyarországon a szövetkezeti mozgalom legsikeresebb hónapja szeptember volt, amikor 20 518 család 27 299 taggal lépett a szövetkezetbe. Ez év

diplomáciai körökben aggodalmat keltett, mert ismét feszültebbé válik a helyzet Franciaország és Nyugat- Németország között. A francia külügyminisztérium külön közleményben annak a nézetének adott kifpjezést, hogy a szavazás nem járt olyan pozitív eredménnyel, amely megfelelne Európa érdekének.

A hírügynökségek jelentése szerint a Saar-vidéken kialakult új helyzetről az USA, Anglia és Franciaország külügyminiszterei párizsi ülésükön tárgyalni fognak.

január elsejétől 423 új termelős-övetkezetet alakítottak és sok alacsonyabb típusú termelőcsoport a nagyüzemi mezőgazdasági termelés útjára lépett.

Kínában 100 ezerrel növekedett a szövetkezetek száma

Ez év júliusától szeptemberig öt kínai tartományban több mint 100 ezer földművesszövetkezetet alapítottak. Kiansa tartományban, amely egyike Kína fő gyapot- és rizstermő vidékeinek, a földműves gazdaságoknak már egyharmadában megszervezték a földművesszövetkezetet. A szomszédos Ahnvej és Hunan tartományban a Jance folyó mentén ebben az időszakban több mint 36 ezer új földművesszövetkezetet alapítottak. Délnyugat Kínában a Kvejcsou tartományban a nyár folyamán, három hónap leforgása alatt 25 ezer új szövetkezetét szerveztek. Az új szövetkezeti tagok negyed részét a földművesek nemzetiségi kisebbsége képezi. A Sárga folyó mentén Santun tartományban Kína legnagyobb búza- és gyapottermő vidékén további 4 millió mezőgazdasági üzemmel léptek a szövetkezetbe.

Kínában 1955 első felében 650 ezer földművesszövetkezet működött, amelybe 15 millió földműves kapcsolódott be.

„Hogy diadalmaskodjék Genf szelleme“

A Béke-Világtanács Irodája a genfi négyhatalmi külügy- dítja a világ valamennyi népét. A felhívás a következőminiszteri értekezlettel kapcsolatban felhívást intézett képpen hangzik: ' a világ közvéleményéhez, amelyben aktív békeharcra buz-Bulgáriában erősödik a szövetkezeti mozgalom

AZ ARANX VÁROSA

— csak a fehéreknek —

A Dél-Afrikába repülő utazó először Johannesburgban, az ország legnagyobb, csaknem egymillió lakosú városéban száll le. Aki már hosszú órákon át repült a hatalmas síkságok és őserdők felett, azt megböbbenti a hirtelen kibontakozó látvány: modern város, felhőkarcolókkal, nyílegyenes utcákkal. Amikor azonban a gép körözni kezd a repülőtér felett, a felhőkarcolókat, az első benyomást háttérbe szorítják a külvárosok rút salakhegyei és barakkjai.

Piszkos, kormos homokdombok terülnek el széles körben Johannesburg körül — az első nagy aranyláz emlékei, amikor az aranyásók vakondokként túrták fel a földet. A homokdombok közt hullámlemezekből, zsákdarabokból, kartondobozokból összetákolt barakkok — ezekben tengődnek Johannesburg feketebőrü lakosai.

Ha azonban a látogató nem a barakknegyedek, hanem Parktown felöl közelíti meg a belvárost, elbűvölik a gazdag fehérek hatalmas palotaszerű házai, nagy, gondozott kertjeikkel Ez a kontraszt a gazdagság és a szegénység, a gazdagok és a szegények között magyarázatot ad Dél-Afrika politikai és gazdasági életének sajátosságaira, az ország jelenlegi urainak „herrenvolk” (uralkodó-faj) — szemléltére Johannesburg az egész afrikai kontinens parilag legfejlettebb városa. Alig száz éve alapították és most a dél-afrikai tőkés terjeszkedés és kizsákmányolás gócpontja.

Dél-Afrika „kulcsa”

Az angol tőkések a múlt század közepén szemet vetettek VVitwatersrand (a ma: nagy Johannesburg) újonnan felfedezett aranybányái ra. A város akkori lakói, a fokföldi holknd telepesek, más néven a búrok, nem sokkal azelőtt menekültek északra az angolok elől, akik a Fokföldön megvetették a lábukat. A búrok megtel emtették az Orange Szabad Államot és a Transvaali Köztársaságot. A dél-afrikai történelem egyik érdekes paradoxonja, hogy azok a búrok, akik imperialistaellenes harcukkal kivívták az egész világ csodálatát, hallani sem akartak az afrikai népek egyenjogosításáról. Az északi köztársaságok megteremtői gőgösen szögezték le alapelvüket: „Sem az államban, sem az egyházban nem lesz egyenlőség a feketék és a fehérek közt”.

A két északi tartomány Orange és Transvaal tehát a búrok, — a két déli tartomány Fokföld

és Natal az angol gyarmatosítók kezébe i volt. A transvaali arany felfedezése azonban egy csapásra megváltoztatta a helyzetet. Az angol tőkések megszerezték a transvaali köztársaságtól az aranybányák kiaknázásának jogát és Johannesburg néhány évtized alatt Dél-Afrika valóságos központjává vált. Amikor az aranybányászat fejlődését nyomon követte az új iparágak születése, bebizonyosodott: aki Johannesburgot ellenőrzi, az előbb-utóbb ellenőriző' fogja az egész országot. Az angol tőkések, akik hatalmas összegeket fektettek az aranybányákba, nem akarták tovább tűrni azt az állapotot, amely nem biztosította számukra a politika' ellenőrzést.

Az „apartheid”

Ezután már csak ürügyet kellett találniok arra, hogy megtámadhassák a Búr Köztársaságot. Egész sor előre megtervezett „incidens” robbantotta ki végül az 1899—1902 évi angolbúr háborút, amelyben a búrok vereséget szenvedtek. Nyolc évvel később közös kormányzat alatt egyesítették a négy tartományt s ez az egyesülés elsősorban az afrikai lakosságot sújtotta. Az angol imperialisták és a búrok kompromisszumainak eredményeként ugyanis határozottan lerögzítették a dél-afrikai alkotmányban, hogy az afrikai lakosságtól mindörökre megtagadják az egyenlő jogokat.

Johannesburg az ország legnagyobb és iparilag legfejlettebb városa azóta a politikai harcok központja. A Strídom-féle fasiszta kormány erre a városra központosítja erőit, hogy megtörje a színesbőrű lakosság ellenállását. A délafrikai kormány itt próbálkozott először a néger gettók felállításával, itt lőtték halomra a sztrájkoló afrikai bányászokat, itt zajlottak le a legnagyobb rendőri razziák, amelyek a végletekig elmérgesítik az „apartheidet”, a faji megkülönböztetést És ebben a városban harcolt az afrikai lakosság a legtevékenyebben a kormány legújabb fasiszta törvénye, a bantu oktatá ú törvény ellen. Ez a törvény szemérmetlenül kimondja, hogy az afrikai gyermekek részére olyan alsóbbrendű oktatást vezetnek be, amelynek segítségével „jobban szolgálhatják a fehér embert“.

... mi honfitársak és testvérek ...

Mindebből az is kiderül, hogy Johannesburg nemcsak a délafrikai ■ kormány fasiszta törvényeinek kísérleti telepe, hanem a népi ellenállás központja is. Itt tartották meg néhánv hónapja a Nép Kongresszusát, amelyre a küldöttek százával sereglettek össze az ország minden részéből. A kongresszus elfogadta a történelmi Szabadság Chartát, amelynek bevezető sorai így hangzanak:

„Mi, Dél-Afrika népe tudtára adjuk hazánknak és az egész világnak: Dél-Afrika a délafrikaiaké, a feketéké és a fehéreké, s törvénytelen az a kormány, amely nem az egész nép akaratát juttatja érvényre.

Az igazságtalanságra és egyenlőtlenségre alapozott kormányzat megfosztotta népünket a földhöz, a szabadsághoz és a békéhez való jogától.

A mi hazánk csak akkor lesz virágzó és szabad, ha lakói egytől egyig egyenlő jogokkal és egyenlő lehetőségekkel rendelkeznek Ezeket a jogokat és lehetőségeket — színre, fajra, nemre és vallásra való tekintet nélkül — csak egy demokratikus állam biztosíthatja.

Mi, Dél-Afrika népei, feketék és fehérek, honfitársak és testvérek fogadalmat teszünk, hogy erőnket nem kímélve, vállvetve küzdünk, amíg ki nem harcoljuk a demokratikus változásokat”.

H. A. Naldoo riportja Dél-Afrikáró)

Afrikai gyermekek tiltakoznak a bantu iktatási törvény ellen. Háttérben a Nép Kongresszusának zászlaja (a fekete szín a népet, az arany szín a bányákat, a zöld a földeket jelképezi)

SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7. — Telefón 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-41. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó, n. v., Bratislava, Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. ž., Bratislava, Ul. Nár. povstania 4 — Évi előfizetés Kčs 20,80, fél évre Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél ’ D-53590