Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-30 / 44. szám

12 ľ955. olrtőber SO. Fdldmlhes ÚJRA GENFBEN Az egész emberiség nagy érdeklő­déssel és várakozással tekint Gen» felé, ahol 27-én összeült a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek értekez­lete, hogy gyakorlati intézki déseket hozzanak azokról a kérdésekről, ame­lyeket júliusban Genfben a kormány­fői értekezleten felvetettek Az om - berek milliói azt várják, hogy ezek a „A négy hatalom kormányfőinek ez év júliusában Genfben lezajlott érte­kezlete mélyreható változást hozott a nemzetközi légkörben. Az értekezlet tükrözte a népek óhajait. A közvéle­mény sohasem egyezik bele, hogy az első elért eredményeket semmissé te­gyék, nem elégedhetik meg egyszerű lélegzetvételi szünettel a „hideghábo­rúban”. Senki sem becsüli le azokat a ko­moly nehézségeket, amelyeket a négy külügyminiszternek az október 27-én Genfben megnyílt újabb értekezleten le kell küzdenie. Általános rendezés nem érhető el másképp, csak tárgya­lások útján, amelyek viszont megkö­vetelik a kölcsönös jóakaratot és a fáradhatatlan türelmet. Minden esetben, amikor megegye­zést lehet elérni, bármilyen szerény legyen is, el kell érni. Ez nyújt mó­tárgyalások olyan szellemben folynak majd, mint nyáron a kormányfők ér­tekezlete. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz, hogy a tárgyaláso­kon valóban olyan eredményeket ér­jenek el, amelyeket a békeszerető emberiség óhajt. Egyes reakciós nyu­gati lapok ugyan olyan híreket ter­dot a továbbhaladásra. A biztonsági megegyezés meggyorsítaná a leszere­lést. A leszerelési megegyezés előse­gítené a biztonság problémájának és Németország újraegyesítése kérdésé­nek megoldását. A leszerelés kérdé­sében az álláspontok annyira közel kerültek egymáshoz, hogy megvalósí­tása most csakis a kormányok jóaka­ratától függ. Ami az érintkezés és a nemzetközi csere kiszélesítését illeti, itt már megtették az első lépéseket. A közvélemény nem engedi meg. hogy ha Genfben nincs egyetértés a napi­rend valamelyik pontjában, ez ürügy legyen az említett eredmények meg­semmisítésére és az értekezlet siker telenségére. Ma, amikor a félelem érzése eltá­volodott, amikor a bizalmatlanság gyengült, a „hidegháború” terhe meg­engedhetetlen. Az emberek azt akar­jesztenek, hogy „Genf szelleme nincs többé”. A „hidegháború” hívei azon­ban nem számolnak azzal, hogy Genf szelleme csak egyes reakciós körök­ben nem él, a népek azonban szilár­dan hiszik, hogy ezeken a tárgyalá­sokon is diadalmaskodni fog „Genf szelleme“. ják, hogy a feszültség enyhülésének javai minden ember életén tükröződ­jenek, azt akarják, hogy a fegyverke­zés csökkentése minden embernek nagyobb bőséget hozzon, és hogy meg­szűnjék az atomfegyver gyűlöletes veszélye. A népek nem engedik meg a „hi­degháború” visszatérését. Ojabb lépé­seket követelnek a nemzetközi együtt­működés irányában. Követelik a kato­nai tömbök politikájának elvetését, azt óhajtják, hogy a most megindult tárgyalások politikája terjedjen ki a földkerekség minden területére, ame­lyeket a kényszernek és a hideghábo­rúnak a politikája sújt. A Béke-Világtanács felhív minden embert, minden népet, cselekedjék úgy, hogy valamennyi világrész va­lamennyi országában diadalmaskod­jék Genf szelleme. Választási történet Amerika messze földjén, Missisipi államban választás volt, úgy - ahogy az odaát van divatban. Négerek nem szavazhatlak, ám, hogy panasz ne essék: „választási díjat" szépen őtőlük is beszedték. ügy vélik a tőkés urak, a szavazat mit sem ér, inkább adják le pénzüket, náluk csak a pénz beszél. Sz. F. ♦ A Sanghajban megnyílt csehszlo­vák gazdasági és kulturális kiállítást az első 14 nap alatt 750 ezer személy látogatta meg. ♦ Kenyában 60 ezer embert tarta­nak jelenleg fogságban az angol ha­tóságok. ♦ Osztrák újságíró-küldöttség tar­tózkodik a Szovjetunióban. A Küldött­ség tagjai kijelentették: „A 12 ezer kilométeres út érdekes benyomása.' segítik majd a kölcsönös megértés fejlődését”. ♦ Befejeződött a Colombo-terv ta­nácskozó bizottságának Szingapúrban tartott ötnapos ülésszaka. ♦ Burma kormánya 27 millió cseh­szlovák korona értékű áru szállítására kötött szerződést hazánk kormányá­val. Bulgáriában a nyári munkák ideje alatt az egyénileg gazdálkodó föld­művesek meggyőződtek a közös gaz­dálkodás előnyeiről. A szövetkezetek a gép- és traktorállomások jó munká­ja következtében sokkal hamarabb be­takarították az idei termést, mint a múlt évben. Az aratási munkálatokat 50, a cséplési munkálatokat pedig 100 százalékra gépesítették. Ebben az év­ben a szövetkezetek magas hektárho­zamot értek el. Egyes helyeken hek­táronként 40 mázsa búza is termett, és sok járásban elérték az átlagos SO mázsás hektárhozamot. A gazdag termés és a jó munka magasabb jö­♦ Francia nemzetgyűlési képviselők csoportja érkezett Pekingbe, Danié! Mayernek, a francia nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága elnökének vezetésé­vel. ♦ Aláírták a Szíria és Egyiptom kö­zött létrejött katonai szerződést. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy bármelyik ország ellen Irányuló támadás esetén kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. ♦ Szovjet tudósok utaztak Peking­be a mai kínai nyelv kérdéseivel fog­lalkozó értekezletre. ♦ Épül a legnagyobb szovjet kom­bájngyár Kazahsztánban. Az ú.i üzem­ben évente annyi gépet készítenek majd, amennyi jelenleg az összes szovjet kombájngyárak együttes ter­melése. vedelmet biztosít a szövetkezeti dol­gozók számára. Ezt bizonyítják azon a magas előlegek is, amelyeket a dol­gozók a munkaegységekre kapnak. A szövetkezeti mozgalomnak ezek a hatalmas sikerei azt eredményez­ték, hogy a nyári hónapok folyamán sok egyénileg gazdálkodó földműves belépett a szövetkezetbe. A staroza­­gorski kerületben az év elejétől július végéig 1227 földműves lépett a szö­vetkezetbe és ezek közül 1095 augusz­tusban. Szeptember 9-ének — a bol­gár nép felszabadítása évfordulójá­nak — tiszteletére két járásban öt új földművesszövetkezetet alapítottak. A Saar-vidék lakossága elutasította a statútumot A Saar-vidék lakossága 23-án sza­vazott arról, hogy elfogadja-e vagy sem. az alkotmánytervezetet, amely a Nyugat-európai Unió keretében nem­zetközi felügyelet alá helyezné a Saar-vidéket. Az alkotmánytervezetre az érvényes szavazatok 32,3 százalé­kát adták le, ellene pedig a válasz­tók 67,7 százaléka szavazott. A Saar-vidéki kormánytervezet el­utasítása nagy nyugtalanságot keltett a nyugati országokban. A Reuter hír­­ügynökség tudósítása szerint a kor­mánytervezet elutasítása a londoni e Uj szövetkezetek Magyarországon Magyarországon a szövetkezeti moz­galom legsikeresebb hónapja szeptem­ber volt, amikor 20 518 család 27 299 taggal lépett a szövetkezetbe. Ez év diplomáciai körökben aggodalmat kel­tett, mert ismét feszültebbé válik a helyzet Franciaország és Nyugat- Németország között. A francia kül­ügyminisztérium külön közleményben annak a nézetének adott kifpjezést, hogy a szavazás nem járt olyan po­zitív eredménnyel, amely megfelelne Európa érdekének. A hírügynökségek jelentése szerint a Saar-vidéken kialakult új helyzetről az USA, Anglia és Franciaország kül­ügyminiszterei párizsi ülésükön tár­gyalni fognak. január elsejétől 423 új termelős-övet­­kezetet alakítottak és sok alacsonyabb típusú termelőcsoport a nagyüzemi mezőgazdasági termelés útjára lépett. Kínában 100 ezerrel növekedett a szövetkezetek száma Ez év júliusától szeptemberig öt kínai tartományban több mint 100 ezer földművesszövetkezetet alapítottak. Kiansa tartományban, amely egyike Kína fő gyapot- és rizstermő vidékeinek, a földműves gazdaságoknak már egy­­harmadában megszervezték a földművesszövetkezetet. A szomszédos Ahnvej és Hunan tartományban a Jance folyó mentén ebben az időszakban több mint 36 ezer új földművesszövetkezetet alapítottak. Délnyugat Kínában a Kvejcsou tartományban a nyár folyamán, három hónap leforgása alatt 25 ezer új szövetkezetét szerveztek. Az új szövetkezeti tagok negyed részét a földművesek nemzetiségi kisebbsége képezi. A Sárga folyó mentén Santun tartományban Kína legnagyobb búza- és gyapottermő vidékén további 4 millió mezőgazdasági üzemmel léptek a szövetkezetbe. Kínában 1955 első felében 650 ezer földművesszövetkezet működött, amelybe 15 millió földműves kapcsolódott be. „Hogy diadalmaskodjék Genf szelleme“ A Béke-Világtanács Irodája a genfi négyhatalmi külügy- dítja a világ valamennyi népét. A felhívás a következő­miniszteri értekezlettel kapcsolatban felhívást intézett képpen hangzik: ' a világ közvéleményéhez, amelyben aktív békeharcra buz-Bulgáriában erősödik a szövetkezeti mozgalom AZ ARANX VÁROSA — csak a fehéreknek — A Dél-Afrikába repülő utazó először Johan­nesburgban, az ország legnagyobb, csaknem egymillió lakosú városéban száll le. Aki már hosszú órákon át repült a hatalmas síkságok és őserdők felett, azt megböbbenti a hirtelen kibontakozó látvány: modern város, felhőkarco­lókkal, nyílegyenes utcákkal. Amikor azonban a gép körözni kezd a repülőtér felett, a felhő­karcolókat, az első benyomást háttérbe szorít­ják a külvárosok rút salakhegyei és barakkjai. Piszkos, kormos homokdombok terülnek el széles körben Johannesburg körül — az első nagy aranyláz emlékei, amikor az aranyásók vakondokként túrták fel a földet. A homok­dombok közt hullámlemezekből, zsákdarabok­ból, kartondobozokból összetákolt barakkok — ezekben tengődnek Johannesburg feketebőrü lakosai. Ha azonban a látogató nem a barakknegye­dek, hanem Parktown felöl közelíti meg a bel­várost, elbűvölik a gazdag fehérek hatalmas palotaszerű házai, nagy, gondozott kertjeikkel Ez a kontraszt a gazdagság és a szegénység, a gazdagok és a szegények között magyarázatot ad Dél-Afrika politikai és gazdasági életének sajátosságaira, az ország jelenlegi urainak „herrenvolk” (uralkodó-faj) — szemléltére Johannesburg az egész afrikai kontinens pari­­lag legfejlettebb városa. Alig száz éve alapí­tották és most a dél-afrikai tőkés terjeszkedés és kizsákmányolás gócpontja. Dél-Afrika „kulcsa” Az angol tőkések a múlt század közepén szemet vetettek VVitwatersrand (a ma: nagy Johannesburg) újonnan felfedezett aranybányái ra. A város akkori lakói, a fokföldi holknd telepesek, más néven a búrok, nem sokkal azelőtt menekültek északra az angolok elől, akik a Fokföldön megvetették a lábukat. A búrok megtel emtették az Orange Szabad Álla­mot és a Transvaali Köztársaságot. A dél-afri­kai történelem egyik érdekes paradoxonja, hogy azok a búrok, akik imperialistaellenes harcuk­kal kivívták az egész világ csodálatát, hallani sem akartak az afrikai népek egyenjogosításá­­ról. Az északi köztársaságok megteremtői gő­gösen szögezték le alapelvüket: „Sem az állam­ban, sem az egyházban nem lesz egyenlőség a feketék és a fehérek közt”. A két északi tartomány Orange és Transvaal tehát a búrok, — a két déli tartomány Fokföld és Natal az angol gyarmatosítók kezébe i volt. A transvaali arany felfedezése azonban egy csapásra megváltoztatta a helyzetet. Az angol tőkések megszerezték a transvaali köztársaság­tól az aranybányák kiaknázásának jogát és Jo­hannesburg néhány évtized alatt Dél-Afrika valóságos központjává vált. Amikor az arany­­bányászat fejlődését nyomon követte az új iparágak születése, bebizonyosodott: aki Johan­nesburgot ellenőrzi, az előbb-utóbb ellenőriző' fogja az egész országot. Az angol tőkések, akik hatalmas összegeket fektettek az aranybányák­ba, nem akarták tovább tűrni azt az állapotot, amely nem biztosította számukra a politika' ellenőrzést. Az „apartheid” Ezután már csak ürügyet kellett találniok arra, hogy megtámadhassák a Búr Köztársasá­got. Egész sor előre megtervezett „incidens” robbantotta ki végül az 1899—1902 évi angol­búr háborút, amelyben a búrok vereséget szen­vedtek. Nyolc évvel később közös kormányzat alatt egyesítették a négy tartományt s ez az egyesülés elsősorban az afrikai lakosságot súj­totta. Az angol imperialisták és a búrok kom­promisszumainak eredményeként ugyanis hatá­rozottan lerögzítették a dél-afrikai alkotmány­ban, hogy az afrikai lakosságtól mindörökre megtagadják az egyenlő jogokat. Johannesburg az ország legnagyobb és ipari­lag legfejlettebb városa azóta a politikai harcok központja. A Strídom-féle fasiszta kormány erre a városra központosítja erőit, hogy meg­törje a színesbőrű lakosság ellenállását. A dél­afrikai kormány itt próbálkozott először a néger gettók felállításával, itt lőtték halomra a sztrájkoló afrikai bányászokat, itt zajlottak le a legnagyobb rendőri razziák, amelyek a végle­tekig elmérgesítik az „apartheidet”, a faji meg­különböztetést És ebben a városban harcolt az afrikai lakosság a legtevékenyebben a kormány legújabb fasiszta törvénye, a bantu oktatá ú törvény ellen. Ez a törvény szemérmetlenül kimondja, hogy az afrikai gyermekek részére olyan alsóbbrendű oktatást vezetnek be, amely­nek segítségével „jobban szolgálhatják a fehér embert“. ... mi honfitársak és testvérek ... Mindebből az is kiderül, hogy Johannesburg nemcsak a délafrikai ■ kormány fasiszta törvé­nyeinek kísérleti telepe, hanem a népi ellen­állás központja is. Itt tartották meg néhánv hónapja a Nép Kongresszusát, amelyre a kül­döttek százával sereglettek össze az ország minden részéből. A kongresszus elfogadta a történelmi Szabadság Chartát, amelynek beve­zető sorai így hangzanak: „Mi, Dél-Afrika népe tudtára adjuk hazánk­nak és az egész világnak: Dél-Afrika a dél­afrikaiaké, a feketéké és a fehéreké, s törvény­telen az a kormány, amely nem az egész nép akaratát juttatja érvényre. Az igazságtalanságra és egyenlőtlenségre ala­pozott kormányzat megfosztotta népünket a földhöz, a szabadsághoz és a békéhez való jo­gától. A mi hazánk csak akkor lesz virágzó és szabad, ha lakói egytől egyig egyenlő jogokkal és egyenlő lehetőségekkel rendelkeznek Ezeket a jogokat és lehetőségeket — színre, fajra, nemre és vallásra való tekintet nélkül — csak egy demokratikus állam biztosíthatja. Mi, Dél-Afrika népei, feketék és fehérek, honfitársak és testvérek fogadalmat teszünk, hogy erőnket nem kímélve, vállvetve küzdünk, amíg ki nem harcoljuk a demokratikus válto­zásokat”. H. A. Naldoo riportja Dél-Afrikáró) Afrikai gyermekek tiltakoznak a bantu iktatási törvény ellen. Háttérben a Nép Kongresszusá­nak zászlaja (a fekete szín a népet, az arany szín a bányákat, a zöld a földeket jelképezi) SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal, Bratislava, Krížkova 7. — Telefón 332-99. Szerkesztőség Bratislava, Krížkova 7. Tel.: 243-41. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó, n. v., Bratislava, Krížkova 7. — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p.,z. ž., Bratislava, Ul. Nár. povstania 4 — Évi előfizetés Kčs 20,80, fél évre Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. — Megrendelhető minden .postahivatalnál és kézbesítőnél ’ D-53590

Next

/
Thumbnails
Contents