Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-30 / 44. szám

4 földműves 1955. október 30. Két műszakban végezzük az őszi mélyszántást Itt az ideje a rétek és legelők gondozásának A hatalmas kiterjedésű rétek és legelők nagy meny­­nyiségű takrrmánytartalékot képeznek. Hiszen csupán Szlovákiában a mezőgazdasági terület egyharmad részét rét és legelő foglalja el. A takarmányalap biztosítása A rétek és legelők rendszeres kezelése ma már magától értetődő, minden évben megismétlődő kötelező feladata minden EFSZ-nek, állami gazdaság­nak, gép- és traktoráilomásnak es egyénileg gazdálkodó parasztnak. Év­közben a réten, vagy legelőn vakond­túrások, hangyabolyok, bozótos helyek keletkeznek. Ha ezeket nem távolít­suk el idejében, még a legelemibb munkákat, mint a kaszálást, gereb­­lyézést, trágyázást stb. sem tudjuk elvégezni. A rétek és legelők kezelésénél a legelső tennivaló a bozótok, a mérge­­zönövények, valamint a le nem legelt növénymaradványok eltávolítása. A friss vakondtúrásokat és hangya­bolyokat könnyen eltávolíthatjuk egy­szerű réti boronával. Ha a legelőn, vagy réten régibb buckák vannak, melyek már begyepesedtek, az eset­ben a Hroudek-féle vassímító alkal­mazása ajánlható (minden GTÄ-on megtalálhatjuk), mely után réti boro­nát kapcsolunk. A növényzet gondozása üj homokjavítási módszerről szá­molt be nemrégiben az egyik magyar szaklap. Réteges homokjavításnak ne­vezik az új módszert. Mi a lényege? Megjavítani a homok tápanyag és vízgazdálkodását, mély termőréteg kialakításával. A szokásos homokművelés, trágyá­zás stb. nem haladta túl a 20 cm mélységet. Ilyen mélységig a homok­ban apró porrészek hiányában levegős viszonyok uralkodnak. Ezért a leszán­tott trágya 2-3 éven belül teljesen elkorhad. A talaj „megeszi“ a trá­gyát. A talajban az apró anyagré­szecskék — kolloidok tudják csak le­kötni a szerves trágyából felszaba­dult tápanyagokat. Mivel a homokban ezekből elenyészően kevés van, a táp­anyag az alsó rétegekbe mosódik a keresztül szaladó vízzel. A víz sem tud lekötődni a nagy homokszemek felületén. Tehát a homokban az ilyen művelési módszer mellett minden 2-3 évben tápanyaghiány mutatkozott és minden aszályos évben rossz termés. — Az új módszer lényege, hogy a trágyát nemcsak a felső rétegben he­lyezi el, hanem az alsó rétegekben is. Itt már nem uralkodnak aerob-levegős viszonyok és a szerves anyag eibom­­lása nem történik olyan gyorsan. Humusz képződik, melynek mind víz­­felvevő képessége, mind tápanyag Jó, ha tudják Szüret után a szőlő leve csak rövid ideig marad meg abban az állapotban, amelyben közvetlen a szűrés, a sajto­lás után volt. Eleinte lassabban, ké­sőbb nagyobb mozgást előidézve lég­buborékok szállnak benne, a must megzavarosodik, s beáll az a jelenség, amit erjedésnek, vagy közönségesen forrásnak nevezünk. Az erjedésnél szénsav keletkezik, amely, mint elég­gé ismeretes — a levegőnél nehezebb lévén, a helyiség, vagy pince fenekén gyűlik össze, s ha nincs kifolyása, lassanként emelkedve az egész pincét is betöltheti. A szénsav belélegzése halálos kö­vetkezménnyel járhat. Az ilyen pin­cébe az erjedés alatt és után csak nagy elövigyázattal szabad lemenni, éspedig égő gyertyával, amelyet kö­rülbelül 2 méter hosszú rúdra kei! rákötni. Abban az esetben, ha a he­lyiségben a gyertya lángja elalszik, azt jelenti, hogy a pince, 111. a helyi­ség tele van széndioxiddal, tovább menni tehát nem szabad. Ha valamely okból mégis elkerülhe­tetlenül szükséges volna, hogy a pin­cébe, vagy erjesztő helyiségbe be­menjünk, akkor szellőztessük ki erő­sen a pincét, vagy az erjesztő helyi­séget (huzatot létesítünk az ablakok, ajtók kinyitásával). Ha szelelőrostánk van, ennek segítségével is eltávolít­hatjuk a gázt. mázsa nitrogéntartalmú trágyát mar legkésőbb okt. 15-ig el kellett volna szórni). Ha szulfátot használunk, ezt elszórás előtt sem szabad Thomas­­liszttel keverni. A savanyú podzolos talajú legelő­kön, illetve réteken legalább 4—5 évenként mésztartalmú trágyákat kel! alkalmaznunk. Itt jól beválik a papír­zsákokban eladásra kerülő őrölt, ége­tett mész, mivel trágyaszóróval igen könnyű elszórni. Hogy mennyi mész­tartalmú trágyát használjunk, az a ta­­lajreakciótól függ. A kerületi mező­gazdasági kutatóintézetek a öeküldött talajminták alapján ezt készséggel megállapítják, s egyben megszabják a szükséges műtrágya adagokat is. Az őrölt mészkő leggyakoribb adagolása 20—30 mázsa, az égetett mészé 10— 15 mázsa. A rétek és legelők javítá­sára igen alkalmas a tőzegből nyert lúgos kénhatású alkalikus műtrágya is (Alkahnoj néven kerül forgalomba), melynek métermászája 5 Kčs-ba ke­rül, az átvevő vasútállomására szá1- lítva. Mivel a kerületi nemzeti bizott­ság mázsánként 2 Kčs hozzájárulást ad, e műtrágya használata az EFSZ-ek számára igen előnyös, hiszen mázsán­ként csak 3 koronát fizetnek. lekötő-képessége nagy. A növényi gyökerek lehatolnak a tápanyaggal és vízzel gazdag réteg után és gyöke­rükkel is gazdagítják a humuszos részt. De ami a fő, az aszály sem árthat neki. Hogyan hajtsuk végre a trágyázást? Első évben a felső réteg mélységé­től függően kb. 60 cm mélységben a barázda fenekére szórjuk mintegy 2-3 cm-es rétegben a szerves trágyát. Két­­három év múlva mintegy 45 cm mé­lyen újabb szervesanyag réteget he­lyezünk el. Az utána következő 2-3 évben az utolsó réteget 20—30 cm mélyre szántsuk alá. A víz lefutásában akadályozva lesz a szervesanyag-rétegekkel. Víz és tápanyag halmozódik fel nemcsak a szervesanyag rétegekben, hanem köz­tük is. Ebből következik, hogy a trá­gyázást rétegekben kell végezni. Ez a homokjavítási módszer már gyakorlatilag is bevált. A termésát­lagok bizonyítják helyességét. Búzá­ból a nyírségi homokon 4,72 mázsá­ról 16 q-ra emelték az átlagot, ügy­szintén kukoricából és cirokból is ki­magasló eredményeket értek el. (30 q-ás különbség). —n—e. a szőlősgazdák A rothadt szőlőből szűrt mustot ajánlatos lenyálkázni, mert ha ezt nem alkalmazzuk, erjedés után, a borunk beteg, vagy kellemetlen ízű lesz, Le­­nyálkázás alatt azt értjük, hogy a mustot erősen kénezett hordóba fejt­jük, s amikor a hordó félig van must­tal, újból rákénezünk. Erős kénezés az, amikor egy 7—8 hektoliteres hor­dóba egy db jutakénszeletet számí­tunk. A kénezés következtében a must 24—48 óráig nem indul erjedés­nek, hanem nyugodtan marad és min­den szilárd anyag, a szőlő húsos ré­széi, s a szőlőre tapadt egyéb anya­gok, homok rothadt és penészes ré­szek a hordó fenekére ülepednek le. Ha másnap a mustot erről az üledék­ről lefejtjük, s fejtés közben a csapra alkalmazott rózsával a mustot jól megszellőztetjük, vagy a mustkádba fejtjük és ebben falapáttal jól megke­verjük, hogy a kénessav részben eltá­vozzon. Az így kierjesztett borunk egészséges lesz, bőrbetegségre és oor­­hibára nem lesz hajlamos, könnyeb­ben tisztul, illatban és zamatban is jobb lesz. Vigyázzunk a nyálkázásná' a kén adagolására, mert ha túl so­kat adunk a musthoz, az nem fog er­jedni. Amennyiben az erjedés a hideg miatt, vagy a kisméretű túlkénezés miatt nehezen indulna meg, úgy a fajélesztő használata előnyös. nyagokon kívül humuszt és baktériu­mokat is juttatunk a talajba, melyek a talaj mikrobiálís tevékenységének felélénkítéséhez szükségesek, ősszel 15—20 lajtnyi húgylé öntözése — lehetőleg szélmentes és borús időben — igen jó eredménnyel jár. Jó! bevált módszer 2—3 lajtot helyezni a trak­torkocsira, mert így nem képződnek kerékvágások még akkor sem, ha a föld nedves. A kömposztot fagyott földre is szórhatjuk. Amennyiben le­hetséges, a komposztot beboronáljuk. A trágyázott területeken nagyobb takarmányhozamon kívül, nagyobb szá­zalékú |ehérjetartalomhoz, több ke­ményítőegységhez és anyaghoz iutunk. A rétek és legelők őszi rendezésé­­sénél nem szabad megfeledkeznünk az alapcsövezés és a nyitott vízelvezető árkok karbantartásáról sem. Ezért a gyűjtő és elvezető árkokat akár kézi, akár gépi erővel tisztítjuk. Valami megrögzött, rossz szokás nálunk, hogy a réteket és legelőket elhanyagolják. Először elvégeznek min­den őszi munkát és csak akkor látnak hozzá a rétek gondozásához, ha marad idő. Ez azonban a múltnak igen rossz csökevónye, melynek hatása a rétek és legelők gyenge termelőképességében tükröződik vissza. Ebben az irányban akkor várhatunk gyors javulást, ha minden EFSZ-ben megszervezzük a takarmány termelő csoportokat, me­lyek egyéb feladataiktól függetlenül az agrotechnikai határidőkben gondoz­zák valamennyi rájuk bízott takar­­mányféléket, így tehát a réteket és legelőket is. Minél előiib felezzük be az ősziek vetését Itt a november, lejárt a vetés ag­rotechnikai határideje. Ha még nem fejeztük be a vetést, ne halogassuk egy napig sem, mert annak magunk valljuk kárát. A későn vetett gabona a legtöbbször megbosszulja magát, nem hozza meg a kívánt eredményt. A korábbi vetés idejében ki tud kel­ni, megerősödik és a gabona-legyek, A korán és kellő mélységbe (5—6 cm) vetett mag ősszel még jól megerősö­dik. A későn és sekélyen vetett búza gyengén indul a télnek valamint a tél viszontagságai nem okoznak benne kárt. Viszont a kései vetésben legelőször is óriási károkat okoznak a varjak. Gyöngén kel, s tél beállta előtt nem bír a gyökérzet, sem a levélzet megerősödni. így a gyenge vetés sokszor hótakaró nélkül ki van téve a pusztulásnak. Ezért tartsuk szem előtt azt a közmondást, hogy: „Amit elvégezhetsz ma, ne halaszd holnapra”, s minél előbb fejezzük be az ősziek vetését. (s) Baromfitenyésztés Farmjaink udvarai tele vannak min­denütt toliakkal. Tyúkjaink vedlenek, hogy új, téli öltözékbe bújhassanak. A jobb, értékesebb tyúkok gyorsan vedlenek, valósággal ledobják maguk­ról régi tollúkat és míg az új ki nem nő, meztelenkedni kénytelenek. Az időjárás hűvösre fordult. Vigyázzunk, hogy apró állataink meg ne fázzanak, mert könnyen elterjed a baromfi­himlő, vagy diftéria. Siettessük az új tollak kinövését. Ajánlatos ilyenkor 1 százalékos mennyiségben kénport (Sulfor sublimátum) keverni a takar­mányba, minthogy a kén a toll egyik alkotórésze. Fehérjében gazdagabb, több takarmányt kell etetni (vér­­csetleg húsliszt adagolás), s jz esti takarmány pedig feltétlen szemesta­karmány legyen. Ha az állatok toll nélküli részein sárgás, szürkés, vagy barna kiütése­ket veszünk észre, azonnal jelentsük a JNB állatorvosi, vagy zootechnikai szolgálatának, mert ezek a már jelen­levő baromfihimlő enyhébb alakjának a tünetei. Kezeléssel gyógyítható, el­hanyagolása esetén 10—80 százalékos kárt is okozhat. Ligeti Károly, zootechnikus mérnök. Október 30-át mutatja a naptár s az idő ugyancsak előre haiadt. A gon­dos előrelátó gazda Ilyenkor már ma­ga mögött tudja az őszi munkák nagyját, hiszen a novemberi időjárás szeszélyes. Itt az őszi esőzések ideje s ezt követően beköszönthetnek a fa­gyok, a hó, a tél. Ezért minden erőt latba keli vetni és a jó idő minden óráját, percét fel kell használni, hogy az őszi munkákat mielőbb befejezzük. Arra kell törekedni, hogy a betakarí­tásban és a vetésben még mutatkozó kisebb lemaradásokat haladéktalanul behozzuk és a hiányokat sürgősen pótoljuk. Ez a körülmény nemcsak azért fontos, mert az idejében végzett vetés nagyobb termést biztosit és a megfelelő időben betakarított kapás­növények termése és a szárrésze nagyfontosságú, mind növénytermesz­tési, mind állattenyésztési szempont­ból, hanem azért is, mert itt az ideje annak, hogy legfontosabb feladatunk­nak tekintsük az őszi mélyszántás elvégzését. Igaz, a mélyszántás már országszer­te megindult, de nem kielégítő, lassú ütemben halad. Tudnunk kell, hogy e fontos munka elvégzésére csak egy rövid hónap áll rendelkezésünkre s ez idő alatt nagyon sok földet fel keli szántanunk. Sokkal jobban, mint ed­dig ki kell használnunk a gépek ere­jét és két váltásos műszakban kell megrövidíteni a mélyszántás idejét. A gyógynövények gyűjtésének nép­szerűsítése és propagálása során több­ször rámutattunk arra, hogy mennyi­re fontos nemzetgazdasági szempont­ból is a vadontermő gyógynövények gyűjtése. A gyógynövényeket ismer­tető közlemények élénk érdeklődést váltottak ki, s az eredmény máris mutatkozik. egyedül Bratislava lakosai több mim 2000 kg székifúvirágot (kamilla) gyűj­töttek ebben az évben. Azonkívül hársfavirágot és egyéb gyógynövényt kb. 100 0Ö0 Kčs értékben adtak be. Ez az eredmény serkentse munkára azokat is, akik ezzel eddig nem fog­lalkoztak, még nincsen későn, hiszen itt a gyökérszedés ideje. Feltétlenül fontos, hogy a mélyszán­tásra beállított gépek éjjel is dolgoz­zanak, mert csak így tudjuk ezt a munkát időben elvégezni. Súlyos hiba a traktorállomások munkájában, hogy mindez ideig a traktoroknak csak egészen kis része, alig több, mint egy tizede dolgozik éjjeli műszakban. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell; minden bri­gádon meg kell teremteni a feltétele­ket ahhoz, hogy a traktorok éjjel is dolgozzanak. Ezért a traktorállomások vezetősége, agronómusai, a nemzeti bizottság és az EFSZ vezetőségével karöltve, szervezzék meg a kettős műszakot. Az őszi mélyszántás végrehajtása során gondolni kell már a tavasszal elvetésre kerülő kalászosok, ipari és kapásnövények sorsára. Ezeknek a növényeknek várható terméseredmé­nyére az őszi mélyszántás elvégzése döntő hatású. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a tavasszal elvetésre ke­rülő területeken az őszi mélyszántást az összes ipari növények alá n leg­gyorsabb időn belül elvégezzük. A többi tavaszi vetésű növény alá pedig legkésőbb november 30-ig végezzük el. Szigorú szabályként tartsuk • izem előtt, hogy az ősszel be nem veteti föld egyetlen darabja se menjen őszi mélyszántás nélkül a télbe. A gyökerek közül elsősorban a ta­rackbúza gyökerével kell tüzetesebben foglalkoznunk. A tarackbúza (Agropyrum repens C.) a gabonáföldek gyomnövénye, melyet búzaperje, ebgyógyító pázsit, lábas­­perje és egyéb népies néven ismernek a földművesek. Kúszó gyökereivel el­lepi a talajt. Gyökerei mélyen a föld­ben ágazódnak el, azért nehezen írt­hatók. Tavasszal és ősszel a szántás­kor néhol egész tömegekben kerül felszínre ez a gyökér, s a gazdálko­dók elégetik. Az EFSZ-ek tagjai és a magángaz­dálkodók jót tennének maguknak, s nemzetgazdaságunknak, ha a kiszán­tott és egybehordott tarackbúza gyö­kerét megszárítanák és eladnák. A gyökeret nem kell mosni csak a föl­det vagy homokot kell lerázni róla. A száraz gyökeret lehetőség szerint 40— 50 cm hosszú kötegokbe kötjük, hogy a gyökérszálak össze ne tagozódjanak. Legjobban járunk el, ha a száraz gyö­kérből Уг kg-os mintát küldünk be a nemzeti vállalat címére: (Liečivé Rastliny n. p., výkupný odbor, Bratis­lava, ul. Červenej Armády č. 65.). A száraz gyökér árát ez évben 1,70 Kos­ban állapították meg. A tarackbúza gyökere évtizedek óta jelentős kiviteli cikke Csehszlovákiá­nak. Sokat szállítunk, de van belőle bőven és irtását a földművesek min­denütt a legnagyobb örömmel fogad­ják. A száraz gyökérdróg a nemzetközi kereskedelemben: Radix Graminis né­ven ismeretes. Nem hivatalos nálunk, de a népgyógyászatban jó! ismerik és használják. Hatóanyaga a triticin, azonkívül cukrot (szénhidrátvegyüle­­tek), növényi keserűt és'nyákot, to­vábbá kovasavat tartalmaz. Krónikus höröghurutnál, elnyálkásodásnál ajánl­ják a régi füvészkönyvek. Lázbetegek szomjúságát oltja. Cukorbajos ik táp­szere. mert némileg pótolja a cukrot, tüabb kutatások szerint A és В vita­mint is tartalmaz. További közleményeinkben folytat­juk a gyökérdrógokat szolgáltató gyógynövények ismertetését. Bartaky Lajos A rétek és legelők őszi trágyázása — különösen nitrogén tartalmú trá­gyákkal meggyorsítják a növény ta­vaszi újraéledését. A műtrágyák közű! ősszel leghasználatosabb a Thomas­­liszt (3—5 mázsa hektáronként), a kálisó (1—2 mázsa) és a mésznitro­­gén. vagy az ammóniumszulfát. (1 A műtrágyák azonban egymagukban nem biztosíthatják a rétek és legelők állandó és magas takarmányhozamát. Ezért gazdasági trágyákat is kell hasz­nálnunk, főképp húgylét és komposz­tot. Ezekkel a trágyafélékkel tápa-Uj homokjavítási módszer Ä verseny nagy eredményeket szül { Elmúlt a s^ép nyár, hűvös őszi szellő, lengedez, hull a fák levele Ürül a határ, s helyére kerül a gazdag év termése. Fekete varjúse­reg károgva lepi el a földeket s nyomon követik a vígan szántó traktorokat. A traktoros mosolyogva néz vissza kísérőire, s gyönyör­ködik a varjak versenyeben. hogyan kapkodják egymás elől a fel­színre került jó falatokat. Mi traktorosok is versenyezve dolgozunk, iparkodunk egymást megelőzni a szántásban. Traktoros traktorossal, a brigádok brigádok­kal és az egész járás brigádja' versenyeznek az elsőségért. Mi ezt szem előtt tartjuk, s megyünk is, mint az ördögök. Éjjel, nappal szántunk, egyre többet és többet. Két évvei ezelőtt ugyanezzel a géppel legnagyobb teljesítményünk . mélyszántásban csak 12 hektár volt 24 óránként, nagyritkán 13 hek­tár. Tavaly már 14—15 hektárt szántottunk fel, most pedig hu<­­szonmffegy óránként 16—17 hektáron elvégezzük a mélyszántást, még hozzá elöhántós ekékkel. Igaz, hogy DT-54-еэ hernyótalpassal szántunk, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a gépet éjjel, nap­pal használjuk, ezenkívül a szocialista munkaversenyt blinden trak­toros vállalta. A páros verseny keretében megtörtént az ,ls, hogy én 25 órát dol­goztam egyhuzamban és ez idő alatt 19,5 hektárt is felszántottam, így nem csoda, ha a mélyszántást több mint 50 százalékra elvé­geztük, s mire a betakarítás végetér, a mélyszántást is befejezzük. GYŰRI BOLDIZSÁR a nádszegi traktorosbrigíd tagja. Gyújtsunk gyógynövényeket nagyrészt ezen rétek és legelők takarmányhozamának nagyságától függ A jövő évi takarmánytermés mennyi­sége és minősége már most, ősszel dől el — s ez a ré­tek és legelők őszi megmunkálásának minőségétől függ.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents