Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-23 / 43. szám
€ 1955. október 53. ................i, пиит——~~ IDálaszúio и Rizsarafás a Bodrog partján Kusnyír Marika A bodrogszerdahelyiek 90 hektáros rizsföldje terül el előttünk. Л gyepes töltések között lágyan ring a barnafürtű rizs. A sápadó levelek s a tett kalászok zizegnek, susognak és ölelkezve hajlongnak az enyhe őszi i 'lben. A rizstáblákon kisebb nagyobb csoportokban tarkaruhás lányok, jókedvű fiuk aratnak. A szölőskei szőlészeti iskola tanulóinak vidám nótáját szárnyra kapja a szellő és viszi a sík rónán át, míg a távolban a dal összeolvad a rizsarató lányok vidám kacagásával és a szántóvető traktorok zenéjével. Javában folyik a rizsaratás. Bár a többi munkaszakaszon is sürgős a munka, a rizstáblán mégis több mint százan dolgoznak. Igyekeznek a rizs betakarításával, mert ez biztosítja számukra a legnagyobb jövedelmet. A járásban elsőként és azóta is legnagyobb sikerrel termelik ezt a mi éghajlatunk alatt elég kényes, de értékes növényt. Ez évben is az ő termésük mutatkozik a legjobbnak. Vigyáznak is rá nagyon. A munkát úgy szervezték meg, hogy a csoportok között szétosztották a parcellákat, így versenyezve hamarabb elvégzik a munkát. Az egyik dűlőben Kusnyír Veronka és fiatalabb testvére, Marika dolgoznak. A két fiatal lány mélyen meríti a jól kifent sarlót a meghajlott rizsben Olyan gyorsan mozog kezükben a sarló, mintha valami hajtaná őket. Hajtja is, mert a húsz év körüli Veronka már sokszor kiszámította, hogy a 12 koronás osztalék mellett is legalább 400 munkaegységre van szükség hogy a kiszemelt hálószoba bútort megvehesse. Azért is vállalt jó másfélhéktárnyit a rizsből. De szeretik is ők a munkát. A fiatalabb kékszemű Marika, szeretettel simogatja a formásán összekötött kévét. A másik parcellában Kovács Józsi bácsi arat a feleségével, távolabb pedig a szőlöskei Szőlészeti Iskola 32 tagú brigádja. Ők is eljöttek segíteni a szövetkezetnek, hogy a gazdag rizstermésből semmi se menjen kárba. Meg aztán arról is van szó, hogy a pár napos brigádból sok kellemes kirándulást és tanulmányutat szervezhetnek. — A múlt héten egy nap alatt 1200 koronát kerestünk — dicsekszik Eiben tanító elvtárs — most pedig a háromnapos brigád után még nagyobb összeg üti majd a markunkat. Amikor a legjobb munkások felől érdeklődünk, Bauer tanító szerényen jegyzi meg: Én bizony nem tudnám eldönteni, hogy melyik a jobb munkás, mert mind szívvel-lélekkel dolgozik. A nagy darabon szépen összerakott kévék valóban erről tanúskodnak. Haraszti Gyula A Szőlőskei Szőlészeti Iskola tanulói szorgalmasan dolgoznak A tósnyárasdiak teljesítik pártunk határozatát Hegylábánál — mint bokorban a nyúl, lapul Darnya község. Kora reggel az utca még kihalt, csak: az udvarokban zörög a gémesküt vödre. Egy-egy kutya olykor elvakkantja magát, incselkedik a vályúra siető szomjas állatokkal. A nagy házak, csűrök, széles udvarok jó módra vallanak. A levegő sűrű, ködnek is beillene. Az út jobboldalán bokrokkal szegélyezett mederben kis patak csobog. Habot ver, siet megszokott útján. A fűzfák leveléről súlyos vízcseppek köppanva hullanak a patakba. Nem meszsze tőlem a homályból hegy bontakozik ki. Tölgyfák, akácfák, sokasága borítja az oldalát. Rozsdásbarna, sárgás levetek százezrei csillannak meg az előbújó napocska vörös fényében. A baloldalon elterülő lankákon sokszínű csík húzódik a magasba. Több száz nadtágszíj — parcella, s némelyik egy lépésnél sem szélesebb. Kukorica, dohány, burgonya termeli itt. A felhántolt tarlón feketére érett trágyakupacok hevernek. Minden jel arra mutat, hogy egyénileg gazdálkodnak a darnyaiak. Ezt a két lovacska is elárulja, melyek trágyával megrakott szekeret vonszolnak. Trágya alig vak' a kocsin, mégis nyögnek a szegény párák az út porában a dombnak felfelé. Kaszával a vállán, öreg ember közeledik. Álla borostás, haja ősz, bajusza lefelé kunkorodik. Hetven évesnek nézem. A nevét nem mondja meg, nagyon titkolózó, sőt furfangos. Azt azért elárulja, hogy haldiáig dolgoznia kell. Feleségén kívül, nincsen senkije. Se gyereke, se unokája, se rokona. Több mint 8 hektár földjét maga műveli. Ez az eset nem egyedülálló. Furcsa, de azt kell mondanom, hogy Darnyán kevés kivétellel öregek az emberek. Nem koravének, hanem idősek. Az élniakarás, a szegény sorstól való szabadulás, a vagyon szerzése, a kapitalista rendszer átka tette őket vénekké. Ifjúságot, szórakozást nem ismertek. Szerelmüket korlátozták, a háttérbe szorították. Egész. életüket rabként a földnek áldozták. Divatban volt az ,,egyke", ne menjen szét a vagyon, inkább egyesüljön. Am számításuk netn mindig sikerült, s gyerek — segítség nélkül maradt az apa, anya, a megszerzett, megkoplalt föld pedig a nyakukban. A földek sem lettek szélesebbek, nagyobbak. Határuk közel 4 ezer parcellából ■ áll. Mezei Ferenc 8,42 hektár földje 70 parcellára oszlik. Földje egyharmada mezsgye. Mezsgye, amey nem terem, csak gyomot érlel és átka a földművesnek. Álig, hogy beleakasztja az ekét a földbe, s egykét barázdát húz, máris a szomszédéhoz ér, de ne adj' isten, abból 5 cm-t eltúratni. A traktor nem is mehetne rája, mert összeforgatná a mezsgyéket. így termésük nem növekszik, inkább csökken. Gabonából, húsból pedig egyre többre van szükségünk. Szorgalmasak, élelmesek a darnyaiak, mégsem tudnak magukon segíteni. Pedig, hej, de fáj nekik, hogy szomszédjuk Simonyi község — mely egy puskalövésre fekszik tőlük — gazdag. Az emberek könnyen dolgoznak, jót élnek. Nincs az az óra, perc, amikor ne szopatnák a simonyiakat. Azt mondják, a simonyi nép örök ellensége a darnyaiaknak. Pedig ez rágalom. szemenszedett hazugság. _ Az egyik darnyai gazda elárulta az igazságot. — Simonyiban annyi disznót öltek az elmúlt évben, hogy mi három évig sem vágunk annyit. Tele a kamrájuk gabonával, óljaik sertéssel, erszényük pénzzel. Pedig hányszor megtörtént, hogy a darnyai gazda, aki hajnali háromkor már a határban dolgozóit, gúnyból jónapot köszönt a későbben fövő simonyiaknak. S hiába a sok munka, iparkodás, ha összefogás nincsen. Óriási szakadék van a két község között. Nem tátongó mélységre gondolunk, hanem az agyra, a gondolkodásra. Ugyanis Simonyi népe még 1952 április l-%n a közös gazdálkodást választolta, míg Darnyán most is egyénileg küzködnek. Kétféle gazdálkodás, kétféle élet. Az EFSZ táblái nagyok, gazdagok. Vetésük zöld szőnyegként takarja a földet. Négyzetesen vetett kukoricájuk, burgonyájuk bőven fizet. Fizet, mert mind a kukoricát, mind a burgonyát gép munkálta. Kézzel csak egyszer kapáltak az EFSZ tagjai. — Ennyi kukoricájuk, burgonyájuk soha életükben nem volt a simonyiaknak — jegyezte meg Kisfaludi Barna darnyai gazda, aki földjéről gyönyörködött a szomszéd nagy kukoricásában. Azonban nemcsak a növénytermelés, de az állattenyésztés is virágzik a közösben. A tejet, tojást már egész évre beadták, sőt túl is szárnyalták. község Még ez évben 70 hízósertést adnak el szabadon.. Szinte ömlik a pénz pénztárukba Gazdag, a szövetkezet, de jómódúak a tagok is. Ezt bizonyítja Kerekes Ferenc, a nemzeti bizottság titkára is. Előhúz egy listát s ismerteti a tagok jövedelmét. Pál Elemér félévre előlegként, kapott 18 mázsa búzát, 9 mázsa árpát, 9 mázsa szénát és 9 ezer koronát — igaz, sokszor negyedmagával dolgozott. Újévkor ismét tartja a zsákot s még egyszer annyit kitehet a gabona, a pénz még sokkal többet. Elszámolásra is számítanak. Pál Elemér nagyon meg van elégedve. Pedig csak éppen egy évvel ezelőtt lépett a közösbe. Erre a napra jól emlékszik Kerekes titkár is. A gazda hónapokon keresztül gondolkodott, harcolt önmagával. Jól gazdálkodott, volt mindenei s nem hitte, hogy az új még többet ad neki. Féltette 6,67 hektár földjét, félt a' normától, a közös munkától. Felesége sírt mérgében, bánatában: „oda a föld, most mi tesz velünk" sóhajtotta. Ez egy éve volt. tie most már azért sírna, ha ki keltem íépniök a szövetkezetből. A háztáji gazdaság se megvetendő. Eddig az EFSZ tagjai 30 darab hízósertést adtak el szabad áron. Most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalták, hogy még 20 darab sertést, tojást, • • tejet adnak az államnak. Ezenkívül — a darnyaiak bosszúságára — a szövetkezet. tagjainak nagy része ebben az évben két sertést hizlal magának. Pedig még Simonyiban sincs minden rendben. Ott van a szálka, amelyet látnak, amelyről beszédnek a darnyaiak. azonban nem látják azt a gerendát, amivel ők maguk gátolják saját boldogulásukat. Igaz, a simonyi szövetkezetnek is vannak kerékkötői, vagy II jómadár. Az ö alattomos suttogásuk fertőzi a darnyaiakat: „Ne alakítsátok meg a szövetkezetei, mi is megbántuk, de nem léphetünk ki belőle." Ez a hang nem a jót akarók hangja, hanem azé a kulákoké. akiktől a szövetkezetnek a jövőben meg kell szabadulnia. Hazatérő gulya porol el mellettem. Szól a kolomp. pattog az ostor. A pásztorkutyák futkosnak, a gazdájuk kiabál, mert az utcakereszteződésnél a tehenek, üszők nehezen válnak szét. egy-egyet magával sodor a tömeg. Párásodik a levegő, köd lopakodik a hegy felől. Csinos fiatal lány égszínkék pulóverben a hegfy lábához siet vízért. Kukoricával, burgonyával megrakott nyikorgó szekereken jönnek hazafelé a darnyai gazdák. Munkájuk végeztével a nemzeti bizottság épületében összejönnek. Vagy ötveneii lehetnek előrelátó, csavaroseszü kis- és középgazdák. Beszélnek a földről, a vetésről, a jövőről. Szokás szerint most is a simonyi EFSZ-t emlegetik Az egyik közbevág: — Mi nem élünk meg abból, beszéljünk saját magunkról, a mi sorsunkról. — Könnyű azoknak, mert határuk sokkal jobb mint a miénk — hallatszik a sarokból. Nekünk olyan földünk is van. hogy semmi sem terem meg benne. Semmi. . — Hát a legelő? A juh? — Torkolja le egy pirospozsgás idősebb bácsi a felszólalót. Igen, a juh. Egy pillanatra mély csönd támadt. A juh. Vajon hány darab élne meg rajta? Ezer, ezerkétszáz — a terem zsong, mindenki számol, tervez. A darnyai .paraszt úgy ismeri határa minden zugát- talpalatnyi földjét, mint a tenyerét. A laposabb részeken búzát, kukoricát termelnek. Magasabb talajokon burgonyát, zabot, a hegyoldalon szőlőt. Jól megy a h'ultenyesztés, a méhészet is jól fizet. Arról is beszélnek, hogy a Macskáspatakot, amely áradáskor elönti a réteket, szabályozni kell. N. Zsófi István fájlóan elmeséli, hogy nehéz az egyéni gazdálkodás, mert ö aratáskor olyankor jött haza a munkából, mikor a pacsirta dalával már a felkeld napot dicsérte. Ez a tervezgetés szinte úgy hatott, mintha szövetkezeti tagok között lettem volna. Azonban' egy „simonyi" hang félbeszakítja a tervezgetéSt — Egy év múlva — jövőre, még egy évet várjunk — hallatszott egy asszony éles hangja. A jég nem tört meg. Győzedelmeskedett a hang, amely' a további nyomorgást, a gürcölést jelenti számukra. Sorsukat maguk irányítják. Nem kényszeríti őket senki, hogy szövetkezetét alakítsanak, ha csak a négyezer mezsgye nem kényszeríti őket erre. Kicsi u község, össze is fognak, de hátrafelé kullognak. A tehénkéktől lovacskáktól nem látják a traktorokat. a kombájnokat. . Nem látják a gépet, amely segítene nekik többet termelni. így beadásra is futna s maguk is élveznék a rög gyümölcsét, melyért egy életen keresztül harcoltak. SÁNDOR GABOR A galántai járásban lévő tősnyárasdi szövetkezet napról napra erősödik, gazdasági eredményei állandóan jobbak. Fő céljuk pártunk határozatának megvalósítása. Tervbe vették, hogy a téli időszak alatt is, átlagos 7 literes tejhozamot érnek el. Ehhez azonban szükséges, hogy a szövetkezetnek elegendő jő minőségű takarmánya, főleg nedvdús silótakarmánya legyen. A szövetkezet vezetősége ezért úgy iatározott, hogy minden egyes szarvasmarhára 40 mázsa .silótakarmányt készít a téli időszakra. Eddig 60Ó köbmétert silóztak le tejes érettségű silókukoricából. Ezenkívül megkezdték a répafejek silózását is. A répafejet kukoricakóróval keverik. Az összes kukoricakő-ót a csőtörés után azonnal adózzák. Ha a szövetkezet a tél folyamán is fenn akarja tartani a 7 literes átlagot, sőt még ennél is többet, szükséges lesz, hogy bevezessék az új munkamódszereket is. Ezért a he'yi nemzeti bizottság tanácsa és a szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy 40 tehénnél az év végéig bevezetik Malinyina módszerét. Divicsan Pál, az EFSZ elnöke meg van győződve arról, hogy a takarmányozás egyidejű feljavításával kapcsolatos módszer alkalmazásával túllépik a tervezett 7 literes tejátlagot. Jobb takarmányozással és a takarmány helyes kihasználásával meggyorsítják a hbómarhák súlygysrup idását is. A mostani napi és darabonkénti átlagos 60 dkg gyarapodást 70 dkg-ra emelik. Az év végéig így 20 hízómarhát adhatnak be terven felül A tősnyárasdi F,FSZ-ben állandó javulás mutatkozik a sertésállomány tarén is. A szővetkezetesek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy november 15-ig 100 százalékra teljesítik sertéshúsból a beadást, sőt terven felül még 50 mázsát akarnak közellátásunk részére adni. F. K. Darnya A simonyi EFSZ 70 darab sertést ad terven felül
