Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-16 / 42. szám
/Ьв^оа 6 1955. októbef ľl. s/lJíalsad ELSŐ MEZOGAZDASAGI VERSENYE A válaszokkal együtt be kell küldeni a szelvényeket is Lapunk mezőgazdasági versenyébe több ezer olvasónk bekapcsolódott. Ez érthető is, hiszen a versenynek az a legfőbb célja, hogy kölcsönös tapasztalatcsere útján gyarapodjon mezőgazdasági dolgozóink tudása. Naponta száz számra érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe, de sajnos még többszöri felhívásunk ellenére is kerülnek olyan levelek, melyek írói, vagyis a versenykérdések megfejtői megfeledkeztek a szelvényekről. Például Stefan Jözsefné, Mátis Mária, Geleta István, Mikóczi József, Patasi Alfréd, Tóth Jenő és még több olvasónk szelvény nélkül küldi be a feleleteket. Némelyikük egészen jól válaszol a kérdésre, de szelvények nélkül leveleiket nem sorolhatjuk az érvényesek közé. Ezzel a kérdéssel elég bőven foglalkoztunk lapunk előbbi számaiban, de mivel egyes olvasóink figyelmét ez elkerülte, ismételten felhívjuk figyelmüket, hogy a levelekhez csatoljuk az illetékes számú szelvényt is, mert anélkül a felelet érvénytelen. Felhívjuk tehát a fent nevezetteket is, hogy saját érdekükben mielőbb juttassák el a szelvényeket szerkesztőségünkbe. Ugyancsak felhívjuk a versenyben résztvevő többi olvasónk figyelmét, h ogy válaszaikat lehetőleg külonkülön, vagyis az egyes számok megjelenése után küldjék be, ne pedig egyszerre. Ezzel egyszerűsítik saját és megkönnyítik szerkesztőségünk munkáját is, mert ezáltal elkerüljük a levéltorlódást és időben figyelmeztetni tudjuk azokat a versenyzőket, akik esetleg szelvény nélkül küldik be feleleteiket. Szerkesztőség A nagycétényi postáról írják Kónya Lajos, postai kézbesítő mindig szeretett újságot olvasni. Este, amikor elvégezte napi munkáját, kéz bevette az Üj Szót, vagy a Szabad Földművest és nagy érdeklődéssel olvasta az ipari és mezőgazdasági dolgozóink munkasikereiröl szóló írásokat. Három héttel ezelőtt azonban a Szabad Földművesben különös írás ragadta meg a figyelmét. A lap terjesztéséről, a mezőgazdasági versenyről és a legtöbb előfizetőt szerző postai kézbesítők megajándékozásáról volt szó. A cikket gyorsan átfutotta, aztán elolvasta mégegyszer. Aztán megértette, hogy mint postai kézbesítőnek, neki is kötelessége a mezőgazdasági sajtó terjesztése. Igaz, hogy az ajándékok is kecsegtették őt, hiszen a százkilós hízó. vagy bármelyik díj ig°n szép ajándék. A lap terjesztésébe azonnal bekapcsolódott és rövid idő alatt 23 előfizetőt szerzett lapunknak. A lap terjesztését szorgalmasan folytatja, mert tudja, hogy ez olyan alkalom, amelyet minden postai kézbesítőnek ki kell használnia. Ritka alkalom ez és lehet, hogy Kónya Lajosra ránevet a szerencse. Hudeková, Nagycétény Olvasóink kérdezik a versennyel kapcsolatban Lapunk október 9-i számában felhívtuk a versenyben részvevő olvasóink figyelmét, hogy az esetleg hiányzó számokat beszerezhetik szerkesztőség nkből. Ezidáig már több ilyen tárgyú levelet kaptunk és ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Szabad Földműves hiányzó számait beszerezhetik szerkesztőségünknél. Értesítjük Kelemen Sándor szlovákgyarmati olvasónkat, hogy a kért számokat elküldjük a levélben feltüntetett címre. Ez vonatkozik minden olvasónkra, de a többi számot már a postai kézbesítőnél kell beszerezniük. — — Buzik István egyénileg gazdálkodó földműves kérdezi: Kérem a szerkesztőséget, hogy a legközelebbi számban közölje a Szaban Földművesben, hogy egyszerre, vagy pedig külön-külön kell-e beküldeni a versenykérdések megfejtéseit. Azt is szeretném tudni,, hogy zárt levélben, vagy pedig nyitott lapon küldjem-e a feleleteket. A mezőgadasági verseny kérdéseivel foglalkozó eddigi számokban tájékoztattuk olvasóinkat a verseny öszszes feltételeiről. Több olvasónk kérdésére azonban megismételjük, hogy a feleleteket ajánlatos külön-külön beküldeni, zárt borítékban, és hozzá kell csatolni a megfelelő számú szelvényt is. Enélkül még a legjobb megfejtés is érvénytelen. Szívesen vesszük, ha a feleleteket külön-külön küldik be olvasóink, de lehet egyszerre is. — ")f — Pásztor István, kővári olvasónk is bekapcsolódott a versenybe. A következő kérdést intézte hozzánk: Hol tüntesse fel pontos címét a versenyben részvevő egyén? A borítékon-e, vagy pedig a szelvényen? Erre a kérdésre válaszolva, választ adunk több olvasónk hasonló kérdésére. A versenyben részvevők ne a szelvényre, hanem a levélpapírra, a borítékra is, írják rá pontos címüket. Szerkesztőség A verseny harmadik kérdése Hiába kerestük volna a térképen öt évvel ezelőtt. A széles, kihalt rónaság csendjét csak az átvonuló vándormadarak ri' oltása törte meg. Vadlibák és szárcsák hazája volt a láp világa, télen pedig csupán a dunai homokról idetévedt jeher sirály cikázó repülése tarkította a táj egyhangúságát. A nap sugaraitól kiszáradt puszta föld, évtizedek óta pihent. Senki nem gondolt arra, hogy bő búza, kukorica, árpa és egyéb termést adhatna ez a föld, hogy gyümölcsfákat telepíthetnének ide, s zöldelő kertek t varázsolhatna a szik helyé e az emberi akarat és hogy boldogan, elégedetten élhetnének itt az emberek. Arra pedig még távolról sem gondolt senki, hogy távol őshazájától még a rizs is megterem a szikes talajban. Egyszer aztán emberek jöttek ide, nagy, bátor tervekkel. Utánuk új ismeretlenek jöttek, hogy a nagy terveket valóra váltsák. Voltak köztük olyanok, akik nem bírták felvenni a harcot a mostoha természet viszontagságaival, voltak, akik feladták a harcot, de voltak olyanok is, akik kitartottak és itt maradtak. így 1951-ben a Kis Duna és a Vág torkolatánál, ahol a széles rónaság teremni kezdett, új falu épült. Az új lakosok, akik mint CS/SZ b ■'ádosok, vagy mint állandó munkások jöttek ide, határozottan mondották: „Itt lesz a mi új otthonunk, itt lesz a mi falunk." Akik nem féltek a nagy munkától, akik nem hátráltak meg a terr észel akarata előtt, akik kitartottak a nagy cél mellett, győztek. A terméketlen rónaságot termékennyé változtatták. Az ember leigázta mindkét folyót, vizét csatornákba és mű medrekbe terelte, hogy így vízhez jusson a kiszáradt föld minden darabja. A víz most mesterséges csatornák segítségével — óriási rizstelepet, zöldségültetvényt és egyéb növényzetet lát el vízzel. A föld aranyat rejt méhében. Az új telepesek nem sokáig gondolkoztak a közös gazdálkodáson. Azonnal megértették és tisztában voltak a közös gazdálkodás előnyeivel az egyéni gazdálkodással szemben: a gépesítés tökéletes kihasználása, a gépállomás segítsége, az idénymunkák gyors elvégzésének lehetősége, a legnehezebb fizikai munkáktól való mentesülés gépek segítségével nemcsak a földeken, hanem az állattenyésztésben is. Miután az új telepesek lerakták a közös gazdálkodás alapjait, azonnal jobbra fordult a sorsuk. A mezei munkákat agrotechnikai határidőre elvégezték, jobban megművelhették a földet, a kapásokat, jobban gondozhatták állataikat. Mindez igen kedvezően visszatükröződött a hozamokban és az állatok hasznosságában. Jó munkaszervezéssel, ésszerű gazdálkodással és szorgalmas munkával nemcsak a járásban és a kerületben szerzett elsőséget ez a gazdaság, hanem elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal vándorzászlaját is, s 1955-ben pedig Munkaérdemrenddel tüntették ki. Sokat beszéltek és sokat írtak ezekről az emberekről, a természet átalakítóiról. A mi újságunk hasábjain is többször írtunk munkájukról és sikereikről. Nemrégen pedig az első oldalon riportban foglalkoztunk a gazdaság dolgozóinak örömteli aratási ünnepségével. Vessünk legalább egy futó pillantást a ra, miként gazdálkodnak ezek az emberek. Ha összehasonlítjuk az 1954-es és az 1955- ös évet, a búza hektárhozama 26-ról, 39,68 mázsára, az őszi árpa hektárhozama 29,32-ről 39,28 r-ízsára, a rozs hektárhozama pedig 21,47-röl 43,38 mázsára emelkedett. Ebben az évben terven felül 39 vagon gabonájuk termett. Ugyanilyen kimagasló eredményeket értek el az állattenyésztésben is. Érdekességből csupán felszabadulásunk 10. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat és azok teljesítését tüntetjük fel. Vállalták, hogy 22 200 kg marhahúst adnak közellátásuáknak és ezzel szemben beadtak 22 900 kg-ot. Továbbá vállalták, hogy 30 000 liter tejet adnak be, amit 15 181 literrel túlteljesítettek. Minden vasárnap, sőt hétköznapokon is látogatók jönnek ide a környékbeli falvakból és Szlovákia csaknem minden vidékéről. Nem bánja meg, aki körülnéz ebben a faluban. Bizonyosan érdekelné kedves olvasóinkat is és sok érdekességet találnának itt. Aki versenyünkben megnyeri a motorkerékpárt, könnyűszerrel eljuthat ebbe a faluba. Kérdés: melyik községről és milyen gazdálkodásról van szó versenyünk harmadik kérdésében? Megjegyzés: Hálásak leszünk, ha olvasóink megírják, hogy náluk is hasonló módszerrel gazdálkodnak-e és milyen eredményeket értek el ez ideig. A tömör megfejtés mellett írjanak arról is néhány sorban, hogy milyen előnyei vannak az ilyen gazdálkodásnak. Élményeink a nagy megyeri mezőgazdasági kiállításról Az októberi nap szelíd sugaraival bearanyozta Csallóköz beláthatatlan rónaságait. Utunk Nemesócsa felé irányult, ahol a járási mezőgazdasági kiállításra készülődtek. A nagymegyeri, dunaszerdahelyi és somorjai járás mutatta be a kiállításon egész évi munkájának eredményeit. Termelésük évről-évre eredményesebb lett. Ezen a kiállításon pedig kézzelfogható és szemmellátható bizonyítékokkal igazolták a szövetkezeti termelés előnyö; - ségét és biztos jövőjét. A kiállítást a nagymegyeri járás nemzeti bizottságának elnöke nyitotta meg, aki példákkal bizonyította be a szocialista nagyüzemi gazdálkodás feltartózhatatlan előretörését. Szövetkezeteink évről évre gazdagabbakká fejlődnek. Terméshozamaik minden begyűjtésnél magasabbak néhány mázsával, s állatállományuk hasznossága is jelentékenyen fokozódik. A megnyitás után a szép számban összegyűlt dolgozó parasztok sorjában látjuk. Negyven mázsa lektárhozamii rostlent, 450 mázsa hektárhozamú takarmányrépát és 350 mázsa hektárhozamú cukorrépát hoztak a kiállításra. A kiállításra hozott állatok is megnyerték a látogatók tetszését. Az emberek nagy érdeklődéssel olvasgatták a táblákon feltüntetett adatokat és kérdezősködtek az elért eredmények módjai iránt. A tanyi EFSZ fejősteheneinek tábláin 21,2—30 literes tejhozamot Ettünk feltüntetve. A kiállításon bemutatott hízósertések, anyakocák, juhok és lovak s általános elismerést váltottak ki a szemlélődőkből. A mezőgazdasági munkák megkönynyít.ését szolgáló gépeket olyan szeretettel simogatták a gazdák, mintha azok élők iettek volna. Ebből látjuk, hogy a. gépek ma már ’ő barátai э dolgozó oarasztoknak. A kiállításon nemcsak látni, de hallani való is volt. A kiállítás keretében A kiállítás részvevői érdeklődéssel szemlélik a répakombájnt. megtekintették a három járás földművelő népének munkaeredményeit. Figyelmesen olvasgatták a termelésnél alkalmazott agrotechnika leírását, amely által a feltüntetett magas hektárhozamot elérték. A nagylégi EFSZ az őszi búza termesztésénél 31,50, a tavaszi árpánál pedig 29,20 mázsás hektárhozamot ér: el. A kalinovoi EFSZ-ben jól megy a zöldségtermelés. A „Prágai >riás’' zeller hektárhozama oéldául 200 mázsa. A gútori szövetkezet hektáronkénti cukorrépahozama 540 mázsa. Ennek előveteménye búza volt s a talajelőkészítésnél hektáronként 400 mázsa istállótrágyát adagoltak a földbe. A gyönyörű eredmény azt bizonyítja, hogy érdemes volt a befektetés. A blahovoi EFSZ az idén olyan burgonyatermést vár, amilyen még nem volt a szövetkezetben. Mostmár meggyőződtek a négyzetes-fészkes vetés előnyéről. A burgonya hektárhozama 155 mázsa. A Micsurin-körök is kitettek magukért és a kiállított termékeikből látható, hogy a gondosan és korszerűen megművelt parcellák v a nemes magok bő termést biztosítanak majd a nagy szövetkezeti táblákon is. A nyárasdi kutató és nemesítő állomás szebbnél szebb gyümölcsöt és kultúrnövényt hozott a kiállításra. A vaskos cukorrépa melletti cédula azt hirdette, hogy az éven hektáronként 450 mázsát várnak, a hibrid kukoricából pedig csövesen 115 mázsát. De az óriás takarmánytök sem marad el, mert 600 mázsás hektárhozamot nyújt. Egy másik pavilonban a szakállas! EFSZ 8-as vetésforgójának terve keltette fel figyelmünket. Ha ez a terv megvalósul, a tiszta, gyommentes tápanyagokkal jó! ellátott földből magas hektárhozamot várhatnak. Odébb a nyárasdi szövetkezet terményeit megrendezett szakbeszélgetés sok értékes ismerettel és tapasztalattal gazdagította a részvevőket. A beszélgetésen részt vett Dr. Laurenčík, az „Első segélynyújtás a háziállatoknál” c. könyvecske szerzője, aki elmondta, hogy mi vezette tapasztalatainak és ismereteinek továbbadására. Dolgozóink sokszor tanácstalanok az állatok gyors megbetegedéseivel és sérüléseivel szemben. Ebben segít és tanácsot ad a könyvecske. Dr. Öllős állatorvos, aki kiváló szakember hírében áll, értékelte a könyvecskét. Véleménye szerint a könyvecske sok olyan kérdésre ad feleletet, amelynek dolgozóink nagy hasznát vehetik az állattenyésztésben. A helyes takarmányozásról Dr. Bayer járási állatorvos adott kimerítő, értékes felvilágosítást. Előadásának befejezése után élénk vita fejlődött ki s a kérdések és tapasztalatok közlése nem akart véget érni. Víg elvtársnő a badažovcei EFSZ dolgozója ismertette szövetkezetünk sikerének titkát. Elmondta, hogy legjobb tanácsadóik a szakkönyvek és a belőlük merített ismeretek és tapasztalatok gyakorlati alkalmazása szövetkezetüket az elsők közé emelte. Náluk mindenki olvas, tanul s ez termelésünk fokozatos növekedésében visszatükröződik. A Csehszlovák Rádió magyar osztálya hangfelvételeket készített az értékes szakbeszélgetésekről. Majd a kultúrszámok következtek s így a hasznos a kellemessel váltakozott. A látogatók elismerő tapssal jutalmazták a szép kultúrfellépeseket. Szép emlékkel és gazdag tapasztalatokkal távoztak a kiállítás látogatói. A látottakból új erőt és buzdítást merítettek további munkájukhoz. L. Máté Irén. Eperjesen megnyílt a kerületi mezőgazdasági kiállítás Vasárnap, október 9-én a Csehszlovák Hadsereg Napján az eperjesi Béke-parkban ünnepélyes keretek között megnyitották a kerületi mezőgazdasági kiállítást. A kiállítás igen tartalmas és a kiállított tárgyak a kerület mezőgazdasági termelésének eddig nem tapasztalt fellendülését igazolják. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek nagy érdeklődést tanúsítanak a Kerületi Kísérleti Intézet, a. állami gazdaságok és a példás EFSZ-ek kiállított növényi és állati példányai iránt. Igen kíváncsiak a borjak hideg nevelésének módszerére, a Malinyina módszerre, a négyzetes-fészkes ültetésre és egyéb jól bevált módszerekre. Az érdeklődés középpontjában a kiállított gépek állnak, különösen a len- és a répa, kombájnok, traktorok, valamint egyéb gépek. A kiállítás látogatóit különösen érdekli az Ortasi Állami Gazdaság proszenyicei mozgalom alapján megművelt cukorrépája, mely hektáronként_ 550 mázsás termést adott, A kiállításon a Malý Sariš-i kisérletiállomás bemutatta a „bučiansky žltý valec“ takarmányrépa fajtát, amely 900 mázsás hozamot adott hektáronként. _ Ez a kerületi mezőgazdasági kiállítás szemléltetően megmutatja az EFSZ tagoknak és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek, hogyan emelhetik a mezőgazdasági termelést az új munkamódszerek és a korszerű gépek segítségével.
