Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-16 / 42. szám
A szocialista faluért! éP ш м A szocialista faluért! sfnafaad Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. október 16. Ára 40 fillér VI. évfolyam 42. szám A vágsellyei szövetkezetben háromsoros répaszedőgéppel szántják ki a cukorrépát. Képünkön Vladár Pál és Vizsoj András látható munkaközben. Vessük el mielőbb az őszieket Készítsünk minél több silót télire Nagy hiba az, amikor csaknem minden kerületben a nemzeti bizottságok s GTÄ-k dolgozói megelégszenek azzal, hogy a múlt évekhez viszonyítva ez évben jobban állunk a silózási tervvel. Ez ugyan igaz, de nem kell elfelejtenünk, hogy sokkal nagyobb területen termeltünk silótakarmányt, mint az elmúlt években. Amellett nem szabad megelégednünk azzal, hogy járási méretben teljesítjük a silózási tervet. Pártunk és kormányunk irányvonala értelmében nemcsak teljesíteni keli a silózási tervet, hanem túlteljesíteni is. Ez azonban nagyon ritka esetben történik meg, hiszen október 5-ig Szlovákiában még 238 szövetkezet meg sem kezdte a silózást. Ez igen nagy hiba, ha figyelembe vesszük, hogy már október második felében járunk és igen sok takarmány vár lesilózásra. A besztercebányai kerületben még 105 szövetkezetben el sem kezdték a silózást. Járások közül legrosszabb a tornaijai, ahol még 33 szövetkezetben nem silóztak. Ezért részben a gépállomást is felelősség terheli, mivel a rendelkezésére álló két silózó kombájn közül október 4-ig egyik sem dolgozott. Az a kibeszélés, hogy a szövetkezetekben nincs hely a silózásra, vagyis a silóra, nem felel meg a valóságnak, mert a kukoricakórót és a répafejet felszíni silógödrökben is tárolhatjuk. Ez nemcsak a besztercebányai kerületre vonatkozik, hiszen a bratislavai kerületben 32, a nyitrai kerületben 37, a zsolnai kerületben 37, a kassai kerületben pedig 27 szövetkezet el sem kezdte a silózást. A silózásban nagy segítséget nyújthatnak a fiatalok, akik a CSISZ Központi Bizottságának felhívására sok helyütt bekapcsolódtak a silózási munkákba. . A nyitrai kerület CSISZ-szervezetei például vállalták, hogy a szövetkezetekben 50 000 köbméter zöldet lesilóznak. Ez ideig már 40 000 köbméter silót készítettek. Azokban a járásokban, ahol a silózásban lemaradás történt a gépállomásoknak külön silózó csoportot kell alakítaniok, igénvbevéve a szövetkezetek állattenyésztési csoportjainak tagjait. Kívánatos lenne, hogy a nemzeti bizottságok az egyénileg gazdálkodó földműveseket is bekapcsolnák a silózási munkálatokba. Nekik is szükségük van a silóra, ugyanúgy mint a szövetkezeteknek és ez nekik is n-’pyebb jövedelmet jelent. O. D. Alsöszelin 60 mázsa siló jut egy állatra Évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy az agrotechnikai határidőben elvetett gabona egyenletesebben kel ki. a tél beállta előtt megerősödik és könnyebben dacol a hosszú tél viszontagságaival. Amellett 2—3 mázsával többet fizet hektáronként, mint a kései vetések. Ezt bizonyítja az ipolyviski és még sok szövetkezet példája, amelyek az idén a tavaly kora ősszel vetett gabonából rekordtermést értek el. Ezek a szövetkezetek most még jobban iparkodnak a vetéssel. A vágsellyei szövetkezet például a nagy szövetkezetek közé tartozik s mégis a vetés náluk már a befejezéshez közeledik. Október közepe van, s jövő évi termés szempontjából minden késés sok veszteséget jelent. Ez arra figyelmeztet, hogy országszerte gyorsítsuk meg az őszi munkák, de különösen a vetés menetét. A kedvezőtlen nyárvégi időjárás következtében kissé késve kezdtük még az őszi munkákat, de ez nem mentesíthet egyetlen földművest sem kötelessége alól. Hiszen a tavasz is kedvezőtlen volt, s mégis bő termést takarítottunk be. Most az időjárás vetés szempontjából eléggé kedvező, ki kell tehát használni minden órát, hogy az őszi magvak agrotechnikai határidőre a földbe kerüljenek. Minden állami gazdaság, szövetkezet és a gépállomások dolgozói, valamint minden egyénileg gazdálkodó földműves tartsa szem előtt kormányunk felhívását, és a hónap végéig tegyen meg minden lehetőt annak érdekében, hogy a búza a földbe kerüljön. Az őszi munkák országszerte gyors ütemben folynak. Törik a kukoricát, szedik a burgonyát, a napraforgót és egyes helyeken már ássák a cukorrépát. Ilyenkor rendszerint összetorlódik a munka és igen sok a tennivaló. Nemcsak az ősziek betakarítása sürget, hanem ezzel egyidejűleg a szántás és a vetés is. Mind a két munka nagyon fontos. Az egyiktől állattenyésztési termelésünk emelése, a másiktól pedig jövő évi kenyerünk függ. A cukorrépára, vagyis a cukorra is nagy szüksége van az országnak, viszont emellett a vetést is időben el kell végeznünk. Azon kell lennünk, minden erőforrás kihasználásával időben elvégezzünk minden feladatot. Szükséges azonban, hogy mindig körültekintően, megfontoltan járjunk el, s azt a munkát tűzzük ki feladatként, amely a legsürgősebb. Most a búza vetése és a szántás sürget a legjobban. Ezekkel a munkákkal távolról sem lehetünk elégedettek, hiszen október 12-ig a szántásnak alig 45 százalékát végeztük el, a vetési tervet pedig szlovákiai méretben rozsból 98, búzából 55,4 százalékra teljesítettük. Nagyobb lendülettel kell a munkát végezni, hiszen október végéig teljesen be kell fejezni a vetést. Mi az oka a lemaradásnak? Sok helyütt a tétlenség, a felesleges várakozás, a felkészületlenség és a ros'z munkaszervezés. Az idén sokkal kedvezőbb az időjárás mint tavaly volt és minden lehetőséggel rendelkezünk ahhoz, hogy határidőre, sőt határidő előtt elvégezzük az őszi vetést. A múlt évben agrotechnikai határidőre az őszieknek csak 85 százalékát vetettük el. Az idén sokkal jobbak a feltételek, sokkal több gép áll rendelkezésünkre, azonban ez mégsem látszik meg a vetési eredményeken. A rozs vetésének határideje már rég lejárt, de a besztercebányai, eperjesi, zsolnai és a kassai kerületben nagy a lemaradás. A gépek viszont nem dolgoznak éjjeli műszakban, sőt a nappali időszakban is alig 60 százalékra használják ki. Ezen mielőbb változtatni kell, mert a kései vetés bizony nagy ritkán sikerül. A vetéssel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni — különösen az űj szövetkezetekben — a vetőmagparcellákról sem. Erre a célra a legalkalmasabb területet, a legjobban előkészített talajt kell választani és a legjobb, legtisztább maggal kell bevetni. A jó vetőmag a legfontosabb minden gazdaságban. Ha egyszer *ikerül jó, nemes vetőmagot kitermelnünk, akkor lesz mit vetni a következő években is. A múlt őszi vetési eredmények kell, hogy figyelmeztetésként szolgáljanak a nemzeti bizottságok dolgozói részére abból a szempontból, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesekkel többet kell törődniök, mert tavaly sem vetették be a tervezett területet. Ennek az idén nem szabad megismét'ődnie. Szervezni, irányítani kell a földművesek munkáját, a nemzeti bizottságok dolgozóinak keli megragadni a kezdeményezést, mert až ő feladatuk is, hogy pártunk 1955. februári határozatának szellemében agrotechnikai határidőben minden darab földet bevessünk. A természet rendje nem ismer tréfát: ősz van, az időjárás kedvező, sietni kell a vetéssel, mert ha bejönnek az őszi esőzések, napokig, sőt hetekig sem lehet majd a szántásra lépni. Minden földműves halaszthatatlan feladata tehát, hogy gyorsított ütemben lásson a vetéshez, mert már ősidők óta az a rendje, hogy csak az október derekáig elvetett búzából várhatunk jó termést. Sok évtizeden keresztül nemzedékről nemzedékre száll az a bölcs közmondás: hogy: „ki mint vét, úgy arat." Hogy mennyire fedi az igazságot ez a közmondás, arról me99yőződhetünk azon szövetkezetek és állami gazdaságok idei terméseredményeiből, melyek a múlt ősszel időben elvetették a gabonát. Az idei őszi vetésnél nincs talajnedv-hiány, de még a szárazabb földbe is bátran lehet vetni, mert ha esőt kap a felmelegedett magágy, pár nap múlva gyors csírázásra készteti a magot. Az Ifjúsági Falu szövetkezeti tagjai a múlt évben már október elején elvetették a búzát. A kiadós eső után gyorsan kizöldült a vetés és a téli fagyok beállta előtt úgy megerősödött, hogy nem sínylette meg a nagy hidegek pusztító hatását. Tavasszal a hengerezés után szemlátomást fejlődésnek indult és hektáronként 32 mázsa acélos termést adott. Igyekezzünk a jó szövetkezetek példájára az idén is felhasználni minden lehetőséget a gabona gyors elvetésére. Ne tévesszük szem elöl a haladó módszereket, különösen a szűksoros vetést, mert az sem okoz nagyobb fáradságot, mint a közönséges, viszont sokkal nagyobb termést ad. Minél nagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésünkre álló gépek erejét, hogy az előbb-utóbb megérkező esős időszak alatt abban a megnyugtató tudatban lehessünk, hogy az eső csak jót tesz az elvetett magnak. Igen sürgős feladat: országszerte meggyorsítani az őszi munkák, de különösen a vetés menetét. Mit tegyünk annak érdekében, hogy ez valóra váljék? Szántsunk, vessünk! Ebben a két szóban megtaláljuk a földműves ember mostani legsürgősebb feladatát. Az elmúlt évekhez viszonyítva ebben az évben igen jó takarmánytermése van az alsószeli szövetkezetnek íny például silókukoricából hektáronként több mint ötszázmázsás hozamot értek el. A silókukoricát 34 hektárról tejes érésben silózzák. A múlt évben gyengébb minőségű silótakarmányt etettek állataikkal, mint amilyet most készítenek, mégis igen jó tapasztalatokat szereztek. A tehenek őszi tejhozama nemcsak, hogy megmaradt, hanem még emelkedett is a téli hónapokban. Ebben az évben a tavalyi tapasztalatok alapján a fejőstehenek részére a legjobb takarmányból készítenek silót. A téli időszakra minden számosállat részére 60 mázsa silót készítenek a tervezett 25 mázsával szemben, vagyis közel tíz köbmétert. A szövetkezetben jól halad a silózás. Ez ideig csaknem tízezer mázsa zöldtakarmányt, de főleg silókukoricát silóztak le.\ A silózásba bekapcsolódtak a szövetkezet legügyesebb leányai is, köztük Gyalog Margit, Susta Gizella, Németh Elvira és Lénárd Erzsébet. A silózás tehát az alsószeli EFSZ-ben nemcsak az állattenyésztési csoportok ügye. K. F. Uj szövetkezetek a kassai kerületben A szepsi járás Reste községének lakosai régen vártak már arra a napra, amikor náluk is megalakul a szövetkezet. Ez az idő végre elérkezett. Az elmúlt héten a község néhány földművese megalakította az előkészítő bizottságot. A következő napon további 16 földműves jelentkezett a szövetkezetbe, 42 hektár földterülettel Egy héttel később már 29 tagja volt az űj szövetkezetnek, akik 265 hektár szántóföldön, 186 hektár legelőn és 86 hektár kaszálón gazdálkodnak. A vezetőség és az ellenőrző bizottság megválasztása után szorgalmas munkához láttak az új szövetkezet tagjai Elősző- 20 hektár rozsot, majdpedig 70 hektár búzát vetettek. A poprádi járásban levő švábovce községben is szövetkezetei alakított 25 egyénileg gazdálkodó földműves. A közös gazdálkodást 144 hektárnyi földterületen kezdték meg. Jól mesy a munka Perbetén A perbetei EFSZ tagjai bő gabonatermést takarítottak be ebben az évben. A következő évben még magasabb hektárhozamokat akarnak elérni s azért most nagy szorgalommal és igyekezettel vetik az őszieket. A rozsot, őszi bükkönyt és 350 hektár búz még szeptember végén elvetették és e hónap 20-ig elvetik a még hátralevő 100 hektár búzát is. Ezzel egyidejűleg gyors ütemben folyik az őszi termények betakarítása is. Szedik a krumplit, amelyből a tervezett 80 mázsával szemben 220 mázsás hektárhozamot értek el. A tavaszon, a többi kapásokkal együtt a burgonyával beültetett területet is egyéni megművelésre osztották szét a tagság között. Családonként tiz ár jutott, amelyről most közel 23 mázsa termést takarítanak be. Ebből a tagok közel 7 mázsa pótjutalmat kapnak. Sütti János Gazdag burgonyatermés a cseh kerülőkben Az üsti nad Labem-i kerület állami gazdaságai és szövetkezetei bő burgonyatermést takarítanak be ebben az évben. A louni állami gazdasághoz tartozó slavetíni részlegen 180 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Egy fészekben 36 gumót is találtak. A litomericei járás egyes állami gazdaságaiban és szövetkezeteiben 210 mázsás hektárhozamot is elértek. A teplicei járásban levő srbicei szövetkezet tagjai 190 mázsa burgonyát takarítottak be minden hektárról. Ezek a kimagasló terméseredmények azt bizonyítják, hogy a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói lelkiismeretes munkát végeztek. Ebben a kerületben ritkán sikerül a burgonyatermés. Különösen ha olyan kedvezőtlen az időjárás, mint ebben az évben volt. A négyzetes-fészkes ültetés is jól bevált és egyes helyeken több, mint 200 mázsás hektárhozamot adott. A vágsellyei határban már kikelt a bú?a A vágsellyei szövetkezet tagjai szorgalmasan fogtak az őszi vetéshez Munkájuk eredménye meglátszik a határban, ahol már szépen zöldéi az időben elvetett búza. A vetés befejezése után a gépállomás dolgozói hozzáfogtak a mélyszántáshoz, hogy azt is időben elvégezhessék. Két hernyótalpas éjjel-nappal hasítja a barázdákat a fekete televényben. Béták József és Takács János traktorosok versenyeznek egymással, hogy melyik végez több és jobb munkát. Hatvani István, a szövetkezet agronómusa gyakran meglátogatja és okos tanácsokkal látja el őket. A figyelmeztetés és a tanácsadás hasznos dolog, mert ennek következtében egyre javul a munka minősége. Az ősziek vetését már befejezték a vágsellyei EFSZ tagjai és most szedik a cukorrépát. Ezt a munkát nagyban megkönnyítik a gépek. Egy traktor nyolc hektár cukorrépát szántott ki nem egész három nap alatt, a kombájn pedig két nap alatt öt hektárról szedte fel és tisztította meg a cukorrépát. Hetven ember munkáját végzi el egy kombájn A királyhelmeci járásban serényen folyik az őszi termények betakarítása Az állami gazdaságok szomotori és fejszési részlegéről naponta tíz vagon cukorrépát is elszállítanak. A cukorrépatermés igen jól bevált ebben az évben és nem ritkaság a 400 mázsán felüli hektárhozam. A répafej nagyon fokozza a takarmány mennyiségét és minőségét s a szálastakarmánnyal együtt annyi takarmányt tárolhatnak az egyes gazdaságok és szövetkezetek, hogy még az esetleges hosszú tél sem okozhat gondot ezen a téren. Az állami gazdaságok egyes részlegein 2 répaszedő kombájn működik. Naponta két hektárról szedi fel egy gén a termést, ami azt jelenti, ha egy emberi munkaerő napi normája szedéssel és tisztítással 3 ár, akkor egy kombájn 70 ember munkáját végzi el egyetlen nap alatt. Illés Sándor technikus javaslatára gyomvágó tárcsákat szereltek a kombájnok elejére, melyek azt eredményezték, hogy nem halmozódik fel a gyom a gépek előtt s így megállás nélkül, folyamatosan dolgozhatnak egész nap. Palágyi Lajos. Nagy örömmel fogadtam a Szabad Földműves versenyét Szeretem az újságot, a Pravdát és az Oj Szót naponta olvasom. De mint mezőgazdasági dolgozó, el sem tudom képzelni munkámat a Szabad Földműves nélkül. Ez az újság 1952-ben került először kezembe. Átolvastam és megtaláltam benne, amire szükségem volt. Azóta minden héten hozza a postás az újságot. Néha megtörténik, hogy a lapot nem kapom meg a várt időben. Ilyenkor megveszem az újságárusnál. így aztán előfordul, hogy hétfőn két újságom is van. Az árát azonban nem sajnálom, mert sokat tanulok belőle, különösen színvonalas szakcikkeiből. Természetes, hogy emellett érdekel az is, hogy egyes szövetkezetek milyen eredményeket érnek el és milyen haladó módszereket alkalmaznak. Az újságot nemcsak olvasom, hanem terjesztem is. Ez év elején kötelezettséget vállaltam, hogy az év végéig 260 előfizetőt szerzek. Kötelezettségvállalásomat teljesítem s ez ideig már 176 előfizetőt szereztem a lapnak. A legtöbb újságot a hároméves szövetkezeti munkaiskolák hallgatói rendelték. A lap terjesztésében végzett jó munkámért a szerkesztőségtől gyönyörű könyvet kaptam ajándékba. A lapot bátran és jogosan merem ajánlani minden ismerősömnek, mert tartalmilag megfelel a legigénysebb olvasónak is, s nagy segítséget nyújt a mezőgazdasági dolgozók munkájában. A többi olvasóhoz hasonlóan én is nagy örömmel fogadtam a Szabad Földműves I. mezőgazdasági versenyét. A kérdésekre rendszeresen válaszolok, de mondanivalómat nem tömöritem össze egyetlen mondatba, hanem megírom azok helyes alkalmazási módját is. Ezzel be akarom bizonyítani, hogy a kérdést megértettem és tudok rá helyesen válaszolni, ló lenne, ha minden mezőgazdasági dolgozó hasonlóan válaszolna a verseny kérdéseire, mert a versenynek az a legfőbb célja, hogy a verseny részvevői minden kérdésből tanuljanak valamit. Krajcsovics Ferdinand Galánta. IHHIIIUHIIIIWIUHII!
