Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-10-09 / 41. szám

m. Öfetőbef S. fSsdmfives VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI vadaszvédegyesületek országos szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE. miHmnTfiiiHniimtmtiiMtHiMimftnwimi mtimuiiMiiiiiimii*MiiimiinniiMim iMHiiHniiiiiiiiiiiiiiiiiiHiimiHiiiiiiiiMiiiiimmimiMmiuliiuiiuiiiitiiiiiiiiniiiiiimmMNiMiMUMnHiiiHiiiMHiitniuiiiiiiiiMMi A Moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás vadászpavilostfa A kb. 300 hektáron fekvő nagy mezőgazdasági kiállításból a vadászati pavilon mintegy hat hektárnyi terü­letet foglal el. Ebben a pavilonban nyomon követhetjük a Szovjetunió vadászatának fejlődését a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom előtti és utáni években. Megismerkedhetünk az itt vadászható vadakkal, ezek elterje­désével, jelentőségükkel és vadásza­tuk módjával, továbbá a szőrmésvad és szarvastelepekkel. A mezőgazdasá­gi kiállítás vadászati pavilonja minden igényt kielégítően, szemléltetően mu­tatja be a Szovjetunió vadnemeit, a vadászati szervezetek munkáját s a vadászat módjait. Azonkívül nagyon ügyesen mutatja be az egyes vadfaj­ták életmódját, vadászatát, tenyész­tését és felhasználását is. A vadászatot a cári Oroszországban a szervezetlenség jellemezte, melynek következtében egyes vidékeken a va­dat majdnem teljesen kiirtották, egy­szóval rablógazdálkodás uralkodott ezen a téren. Röviddel a NOSZF előtt egyes vadnemek mint például a co­boly, vidra, iramszarvas, rénszarvas már majdnem kivesztek. Ez különö­sen érzékenyen sújtotta az északabb­ra élő népeket, mivel ezek fő foglal­kozása a vadászat volt. Az ő vadá­szatuk elsősorban a nagybirtokosokat szolgálta, s így ezek a népek lassan elszegényedtek, a vad fogyott, s így elestek fő kereseti forrásuktól. A NOSZF után a vadászat a nem­zetgazdaság egyik jelentős ágává fej­lődött, s a mező és erdőgazdálkodás­hoz hasonlóan a tervgazdálkodás jel­lemzi. Már a forradalom győzelme utáni napokban megkezdődött a szőr­mésvad vadászatának at megszervezé­se, s a vadállomány feljavítása céljá­ból különböző intézkedések foganato­sítása. Majd az egységes szervezet megteremtése irányt szabott a vadá­szat további fejlődésének. A Szovjet­unióban a védett területek száma ál­landóan növekszik s ezekről a terü­letekről telepítik ki azután az egyes vadakat különböző vidékekre.' Ezeken a vidékeken sokszor olyan vadneme­ket is meghonosítanak, melyeknek azelőtt ott hírük sem volt, vagypedig már kihaltak. így például 1925-ben harmincfajta szőrmésvad telepítési munkálatait kezdték meg. Ezen intézkedések következtében a Szovjetunióban nagymértékben meg­növekedett a vadállomány, így például a cobolyállomány a régi cári vadállo­mány fölé emelkedett s a beszolgál­tatott szőrme értéke is nagyobb a cári Oroszországéhoz képest. A nálunk ismert hódpatkány betelepítése 1937- ben történt meg, s ma már a Szov­­j- tuniónak egyik fontos szőrmésvad­ját képezi. Hasonló a helyzet egy mosómedve faltával, mely eddig csak a távolke­leti területeken élt, azonban ma már egész Szovjetunió területén megtalál­ható. A telepítésből nem maradtak ki a mókusfajták sem, melyeket a Krim félszigetre telepítettek, s Szibéria vadállományát pedig mezei nyulakkal növelték, s ugyanakkor a szibériai őzet pedig áthozták a Szovjetunió európai részébe is. A helyes vadvéde­lem nyomán azután a jávorszarvas, mely egész éven át védve van, any­­nyira elszaporodott, hogy csak a moszkvai kerületben például néhány ezer darabot kellett kilőni a vad kár­tétele miatt. A szőrmésvad tenyésztése, vadá­szata s a szőrmeipar szemléltető be­mutatásán kívül a híres szarvastele­pek kiállítása is megtekinthető, ahol megismerkedhetünk az iramszarvas­sal és az agancsszarvassal. Az iram­szarvas az északi vidékek népénél mint igás állat szerepel, azonkívül a húsa és bőre mint elsőrendű élelme­zési és ipari cikk nagyon fontos. Kü­lönösen jelentős ezeken a területeken a maralszarvas tenyésztése. A szarvas agancsából értékes gyógyszert gyár­tanak, s ez egyik kiviteli cikke az országnak. A vadászható vadnemeket további telepek létesítésével és vad­telepítésével tovább szaporítják, mert a vadászat, a vadtenyésztés, valamint a szőrmeipar a társadalom egyik je­lentős jövedelmi forrása. A vadásziasság fogalma Ez a fogalom amilyen egyszerűnek látszik, olyan bonyolult, mert ez alatt ä kifejezés alatt koronként mást és mást értettek az emberek és az egyes országok szokásai szerint is nagyon különböző módon értelmezték. Erre érdekes példát említhetünk. Ná­lunk, sőt az egész Európában a ró­kát mindenütt lőfegyverrel elejteni va­­dászias dolog. Angliában azonban nem merészelte ezt megtenni senki, mert ezzel szinte vadorzóvá süllyedt volna. Hasonlóan e „különlegességek­hez" az olasz vadászok madárvonu­lás alkalmával valóságos vérengzést visznek végbe a vándormadarak kö­zött ugyancsak a szárnyasvadra, de a hasznos éneklő madarainkra — a fecskére, pacsirtára — is vadásznak. A mi törvényeink szerint ez bünte­tendő cselekmény. A vadásziasság fogalma az egyes korok szerint változik. A múlt század nagy vadászatainak tömeges vadgyil­kolása a nagyurak részéről is teljesen vadászias volt, ma azonban érvényü­ket vesztették. Ide tartozik a hur­kok felállításának kérdése is, a szár­nyas- és hasznosvadra, mely valami­kor természetes volt,* ma azonban büntetendő cselekmény. Ezekhez ha­sonlóan „divatját múlta" a vadász­­nyelv is. A vadásziasság fogalma napjainkban szorosan illeszkedik társadalmi rend­szerünkhöz, tervgazdálkodásunkhoz, különösen a mező-, és erdőgazdálko­dáshoz, s nemcsak hasznos szórako­zást, de kötelességet is ró a vadá­szokra. A vad elejtése a lelövési és beadási terv szerint történik. Ugyan­akkor vadállományunkról való gon­doskodás — ennek ritkulása, — szük­ségessé teszi, hogy nálunk a vad elejtésének finomultabb formáját hasz­náljuk, mint például más földrajzi fekvésű területen. Ezen a téren, a va­dásziasság terén, egyre inkább hala­dunk a korlátozások felé, melyek meg­nehezítik a vad elejtését, és szinte le­hetőséget adnak annak a messzehordö fegyverek elöl való menekülésre. Ki töne nálunk például vackán' fekvő, esetleg álló, ülő nyálra? Azonnal me­hetne haza a körvadászatról? Ki cé­lozza meg a nyulat térdelve? Ha meg is teszi, kinevetik, lebecsülik, stb. — Ezek a kis, jelentéktelennek látszó alakiságok adják meg azután a va­dásziasság fogalmát. A vadászmorál mindig a társadalmi és gazdasági vi­szonyokhoz alkalmazkodik, mert elsó­­■sorban a közérdek szabja meg a va­dászat módját. Azonban a vadászati eszköz tökéletesedése, valamint a vad­állomány maga is szabályozza ezt, s így a. vadásziasságot is. A vadászias­ság elve megköveteli a törvényes ren­delkezések betartását, ugyanakkor idő­sebb vadászoktól az idetartozó írat­lan törvények elsajátítását. Miomatóza, a nyulak betegsége Ez a betegség a rágcsálóknál szo­kott fellépni s van olyan esztendő, hogy az üregi nyulat, s a házinyulat is majdnem teljesen kipusztítja. Er­ről a betegségről érdekes cikket kö­zölt a Lowiecz Polski című lengyel vadászlap júliusi száma. Ezek szerint ez a betegség Nyugat-Európában nagyban befolyásolja a gazdasági éle­tet és magát a vadászatot is, mivel ezen a területen az üregi nyúlnak mint vadászható vadnak nagy jelen­tősége van. Ez a járványos betegség először Franciaországban ütötte fel a fejét 1951 végén. Egy Delille nevű orvos Dél-Amerikából megszerezte ezen be­tegség kórokozóját, ezzel beoltott né­hány üregi nyulat s ezeket kiengedte kertjébe. A nyulak hamarosan kivesz­tek, de a betegség elterjedt rövid idő alatt, s egész Franciaország területén kipusztította az összes üregi nyulat, ami pedig a 2 millió tagot számláló vadásztársadalomra nézve nagy csa­pást jelentett, mert ott az üregi nyúl volt a legjelentősebb kisvad, hason­lóan mint nálunk a mezei nyúl. A járvány átterjedt a házinyuiakra is, melyek között szörnyű pusztítást oko­zott. A szőrme és nyúlhúsellátásban ez nagy fennakadást jelentett. Mivel az üregi nyúl kiveszett, megcsappant a vadászok száma is és ezzel az ál­lam jövedelme is csökkent. Az üregi nyulak kiveszése más vadnemekre is befolyással volt. A rókák, melyek ed­dig az üregi nyűlak húsából éltek, most a fácán és a fogolyállományt kezdték dézsmálni. Azért aztán a ró­kákat minden lehető eszközzel, füs­töléssel, méreggel stb. pusztították. Néhány házinyúltenyésztő Dr. De­kliével szemben bírósági eljáráshoz folyamodott s kártérítést követelt az okozott kárért. Dr. Delillét bűnösnek találták, azonban a kártérítés össze­gét még nem állapították meg. Ezek alapján szükségessé vált az üregi nyúlak telepítése. Kísérleteznek házi­­nyúlakkal, félvad üregi nyulakkal, melyeket kitelepítés előtt e betegség ellen beoltanak. Ez a kór Németország nyugati ré­szében is elterjedt, s nagy károkat okozottt a nyúlállományban, s ugyan­ekkor kénytelen voltak elrendelni a beteg nyúlak pusztítását. Angliában ez a ragály 1951-ben tűnt fel Kent-grófsáq területén, ahonnan azután szinte ugrásszerűen átcsapott a Wales-i grófság legnyu­gatibb részébe, majd Észak-Skóciába. Ezen országrészekben az üregi nyulak 99 százaléka elpusztult. Itt nagy örömmel látták a földmű­vesek és a kertészek az üregi nyulak pusztulását s talán néhol ezt maguk is segítették. Ennek következménye­képpen a brit parlament hosszadalmas vita után a ragályos betegségek ter­jesztését a szabadban élő állatok kö­zött szigorú büntetés terhe mellett megtiltotta. Az üregi nyulak teljes kipusztulá­sának némely vidéken azután káros következményei is voltak, mely első­sorban a földműveseket sújtotta. A rókák üregi nyúlak hiányában elláto­gatnak a gazdasági udvarokba, s pusztítják a házi szárnyast. Az ottani helyi lapok naponta közölnek esete­ket rókatámadásról. 1954, november 22-én pl. North Devon járásban az ablakon keresztül nézte egy földmű­ves, ahogy a tehén négy rókával küzdött, hogy borját megvédja. Ang­lia különböző vidékein a rókára nagy vadászatokat rendeznek. Eddig Ang­liában rókára csak lóhátról volt sza­bad vadászni, most minden leheti módon irtják. Egyszóval az is baj volt, iiogv sok volt az üregi nyúl, és az is baj, hogy nincs. így szokott az lenni, ha az ember megbolygatja természet rendjét, egyes állatfajokat kipusztít, mert kárára vannak, de kö­vetkezményei néha beláthatatlanok. Így volt ez Ausztráliában és Üj- Zélandban is, ahová viszont üregi nyúlakat telepítettek, hogy ne legyen üres a határ, aminek végül az lett az eredménye, hogy az üregi nyúl az elszaporodás folytán szinte csapássá vált. Végül is az említett ragályos betegség behozatalával kellett pusztí­tani a nagytömegekben minden ter­ményt elpusztító üregi nyúlakat. - Г, ilOMUSO 1955. október 10-től 16-ig. ft Csehszlovákiai Rádió állandó magyar adása: HÉTFŐ 6,15: Hírek és a vasárnap sportja. 13,00: Hírek, sporthír­adó. 17,30: Hírek, hangos hír­adó. KEDD 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, fa­lurádió. 17,30: Hírek. Mi újság az EFSZ-ekben. SZERDA 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, sporthíradó. 17,30: Hírek, han­gos híradó. 17,45: A serdülő ifjúságunknak. CSÜTÖRTÖK 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, hangos híradó. 17,30 Hírek, fa­lurádió. PÉNTEK 6,15: Hírek. 13,00: Hírek, híradó, sport! 17,30: Hírek, hír­adó. Asszonyoknak. SZOMBAT 6,15: Hírek. 13,00 Hírek, hangos híradó. 17,30: Irodalmi újság. VASÄRNAP 6,40: Mezőgazdasági tanács­adó. 12,50: Rádióegyetem. 13,00: Vidám műsor._______________ HÉTFŐ BRATISLAVA: — 5,10 Reggeli zene. 6.20 Zenésműsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,00 Arkadij Gajdar: Ti­mur és társai. 10,20 Népszerű hang­verseny. 11,00 Nők félórája. 11,30 Jó hangulatban. 12,10 Népi dallamok. 15.00 Az első műszaknak játszunk. 16.30 Kívánsághangverseny. 17,00 Moszkva beszél. 17,30 Tarka zenés műsor. 18,20 Az orvos beszél. 18,30 Kívánsághangverseny. 19,00 Hangos­­újság. 19,30 Fúvószene. 20,00 Jilem­­nický: Testvérek. 22,15 Táncritmusok. 22,50 Szimfonikus hangverseny. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35— 8,00 Reg­geli zenés műsor. 8,10 Zenekari hang­verseny. 9,20 Gyermekrádió. 10,30 Óvodások műsora. 11,00 Balettrész­letek. 12,10 Csehszlovák szerzők ope­rettjeiből. 13,00 Nótacsokor. 14,15 Üttörő-híradó. 15,10 Heti zenés ka­lendárium. 16,25 MR gyermekkórusa. 17.30 Egy falu — egy nóta. 18,40 Az ifjúság írói. 20,00 Esti híradó. 20,40 Könnyű zene. 20,52 „Európa hangver­senytermeiből”. 22,25 A hangverseny folytatása. 23,20 Szól a harmonika. KEDD BRATISLAVA: — 5,10 Reggeli zene. 6.15 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,20 Balettrészletek. 11,00 Jó hangulatban. 12,00 Földműveseink­nek. 12,10 Népi dallamok. 13,00 Szó­listáink. 14,00 Ifjúsági műsor. 15,00 Az első műszaknak játszunk. 16,30 Kívánsághangverseny. 17,00 Moszkva beszél. 17,30 Francia operettzene. 18.20 Tudomány és a technika újdon­ságai. 18,30 Kívánsághangverseny. 19.00 Hangosújság. 21,00 Szimfonikus hangverseny. 22,15 Népdalok szerzőink feldolgozásában. 22,50 Esti hangver­seny. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reg­geli zenés műsor. 8,10 Népdalok és verbunkosok. 9,00 Indulók. 9,15 Üttö­rő-híradó. 10,10 Zenével a föld körül. 11.00 Lányok, asszonyok. 12,10 Vidéki népi zenekarok játszanak. 13,00 Hang­szeres muzsika. 15,30 Szecsődi Irán és Palló Imre énekel. 16,50 Magyar szerzők kórusművei. 17,30 Szív kül­di... 18,20 Fővárosi népi zenekar. 19,02 Színházi közvetítés. 20,00 Esti híradó. 20,20 Színházi közvetítés foly­tatása. 22,15 Színházi közvetítés foly­tatása. 23,00 Bartók vonósnégyesei. SZERDA BRATISLAVA: — 5,10 Reggeli zene. 6.15 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,00 Zenei újság! 11,00 Nők félórája. 11,30 Jó hangulatban. 12,60 Földműveseinknek. 12,10 Népi dalla­mok. 13,00 Szlovák operettzene. 13,50 Híres énekesek. 14,00 Zenés album. 16.30 Kívánsághangverseny. 17,00 Moszkva beszél. 17,30 Szlovák népi művészi együttes. 18,00 Fűvószene 19.00 Hangosúiság. 19,30 Harmónika­­szftló 20,15 Kedvelt melódiák. 21,00 M. P. Muszorgszkij: Borisz Godunov. 22.15 Tánczene. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reg­geli zenés műsor. 8,10 Operarészletek. 9.20 Gyermkerádió. 10,30 Óvodások műsora. 11,00 Az Állami Orosz Ének­kar és az Oszipov együttes hangver­senye. 11,30 Szülőknek, nevelésről. 12,10 Tánczene. 13,20 Régi magyar muzsika. 14,15 Üttörő-híradó. 15,50 Zenekari hangverseny. 17,10 Népzenei, felvételek. 18,00 Dalok a békéről. 18,15 Szív küldi... 18,45 A virágzó mező­­gazdaság útján. 19,17 Jó munkáért — szép muzsikát. 20,00 Esti híradó. 21,25 Tánczene. 22,25 MR szimfonikus ze­nekara. 23,55 Éji zene. CSÜTÖRTÖK PRATISLAVA: — 5,10 Reggeli zene. 6,20 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,00 Polkák szimfonikus ze­nekar előadásában. 11,00 Jó hangulat­ban. 12,10 Népi dallamok. 13,30 Nem­zetek barátsága dalban és táncban. 14.40 A bratisiavai rádió énekkara énekel. 15,00 Az első műszaknak ját­szunk. 16,30 Kívánsághangverseny. 17.00 Moszkva beszél. 18,30 Klván­­sághangverseny. 19,00 Hangosújság. 20.00 Rádióegyetem. 22,15 Népi tán­cok. 22,50 Éji zene. 23,20 Kamarazene. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reg­geli zenés műsor. 8,10 Szimfonikus zene. 9,20 Híres király, híres háború­ja (Mese). 10,10 Nyári Károly és ze­nekara. 11,30 Fiatal írók és költők félórája. 12,10 Verdi operáiból. 13 00 Hangszerszólók. 14,15 Gyermekújság. 15,10 Magyar mezők virágai. 15,25 Az épülő kommunizmus nagy országában, 16.40 Szív küldi... 17,25 Egy falu — egy nóta. 18,20 Szovjet szerzők ope­rettjeiből. 19,30 MR tánczenekara ját­szik. 20,00 Esti híradó. 20,35 Janáček: Jenufa. (opera). PÉNTEK BRATISLAVA: — 5,10 Reggeli zene. 6.15 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10 00 Szovjet szerzők mű­veiből. 11,00 Jó hangulatban. 11,40 Operakettösök. 12,00 Földműveseink­nek. 12,10 Népi dallamok. 13,00 Fú­vószene. 13,30 Operazene. 14,40 Népi szólisták. 15,20 Az első műszaknak játszunk. 16,30 Operazene. 17 00 Moszkva beszél. 17,30 Cseh és morva táncok és dalok. 18,30 Kívánsághang­verseny. 19,00 Hangosújság. 19,30 Né­pi vigadalom. 20,20 Kedvelt melódiák. 21.00 Smetana: Az életemből. 22,15 Táncmelódiák. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reg­geli zenés műsor. 8,10 Zenei csokor. 9.00 Dalok. 9,20 Hamupipőke. 10,30 Füles és bundás. 11.00 Lányok, asz­­szonyok. 11,30 Magyar operákból 12,10 MR népi zenekara. 12,30 Úttörő-híra­dó. 13,00 Tánczene. 14,40 Fehér Sán­dor hegedül. 15,10 A szovjet irodalom története. 16,20 Fiatalok sporthlradó­­ja. 17,30 Szív küldi... 18,30 Magyar képeskönyv. 19,15 Jó munkáért, szép muzsikát. 20,00 Esti híradó. 20,25 Sporthíradó. 22,25 Tánczene. SZOMBAT BRATISLAVA: — 5,10 Reggeli zene. 6.15 Zenés műsor. 7,10 Reggeli hang­verseny. 10,15 Beszélgetés a zenéről. 11.00 Jó hangulatban, 12,00 Népi dal­lamok. 13,00 Vidám hétvége. 14,00 Puskin: A kapitány leánya. 15,45 Asz­­szonyoknak. 16,00 Táncok, hallgatók. 17.00 Moszkva beszél. 18,00 Filmzene. 18.30 Kívánsághangverseny. 19,00 Han­gosújság. 20,20 Moffiér: Tudós asz­­szonyok. 22,15 Szombatról, vasárnapra. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,35—8,00 Reg­geli zenés műsor. 8,10 Indulók és tán­cok. 9,20 Üttörő-híradó. 10,10 Zene­kari hangverseny. 11,00 Hegedümuzsi­­ka. 12,10 Őszi séta. 13,00 „Hull a szil­va“. 13,40 Fúvószenekari hangverseny. 14.15 Szórakoztató zene. 15,10 Szív küldi... 16,00 Könyv, muzsika, szín­ház. 17,10 MR népi zenekara. 18,00 Tánczene. 18,20 Az épülő kommuniz­mus nagy országában. 19,05 Üton-út­­félen. 19,10 Szombatesti muzsika. 20.00 Esti híradó. 20,20 Tarka-barka. VASÄRNAP BRATISLAVA — 6,00 Vidám vasár­nap reggel. 6,40 Reggeli zene. 7,00 Kedvelt melódiák. 8,00 A bűvös sap­ka. 8,30 Vasárnapi operahangverseny. 11.00 Délelőtti koncert 12,05 Hazai dalok. 12,50 Szlovák dalok és táncok. 13.30 Mesterek zenéje. 1£,00 Mezőgaz­dasági ismertető. 14,30 Fúvószene. 16.30 A Szovjetunió nemzeteinek da­lai. 17,00 Moszkva beszél. 17,30 Tán­coljatok velünk. 18,10 Sportközvetítés. 19.00 Heti hangos híradó. 20,30 Kí­vánsághangverseny. 21,00 Táncoljatok velünk. 22,15 Tánczene. KOSSUTH-RÄDIÖ — 4,30—7.59 Reg­geli zene. 8,15 Egy falu — egy nóta. 9.00 Üj zenei újság. 10,10 Kíváncsiak klubja. 11,00 Közvetítés a Zenemű­vészeti Főiskola nagyterméből. 14,x5 Jó munkáért szép muzsikát. 15,00 Helyszíni közvetítés a 100. magyar­osztrák válogatott labdarúgó mérkő­zésről. 17,00 Szív küdli... 18,40 Tánc­zene. 19,20 Az épülő kommunizmus nagy országában. 20,00 Esti híradó. 20,55 őszi pincézés. 22,10 Lehár ope­rettjeiből. 23,00 Zenekari hangver­seny.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents