Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-10 / 28. szám
6 Földműves 1955. július ?0. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a EFSZ-ek további építésének feladatai (Folytatás az 5. oldalról.) mezőgazdaságba és hatásos politikai l támaszai legyenek főleg az EFSZ-eknek. Továbbá a mezőgazdaságba meg kell nyernünk azokat a fiatalokat, akik az idén befejezték kötelező iskolalátogatásukat és szüleik falusi lakósok. 1955. végéig meg kell erősíteni a gép- és traktorállomások, valamint ál■ ‘ Mezőgazdaságunk alapvető politikai feladata a mezőgazdasági termelés • további szocialista szövetkezetesítése ■ - az EFSZ-ek útján. . - A X. kongresszus falvainknak az EFSZ-ek útján való szocialista átépítésének meggyőző eredményeiből kiindulva kitűzte, hogy a meglevő EFSZ- eket szervezésileg, gazdaságilag és poli- I tikailag meg kell szilárdítani és új szövetkezeteket kell alakítani. Azonban a földművesszövetkezetek fejlesztésére kitűzött pártirányvonal me'gvalósításában a falvakon határozatlanság és zavar uralkodik. Az új EFSZ-ek megalapítását és az eddigi szövetkezetek tag- és földalapjainak kibővítését a pártszervezetek és nemzeti bizottságok nem szervezik meg rendszeresen, nincs biztosítva a többi napi feladatokkal összefüggésben a falvakon a X. kongresszus mezőgazdasági termelés lényeges -emelésére irányuló irányelveinek megvalósítása. Számos elv- társ nem látja, hogy a meglévő szö■f* vetkezetek megerősítése és rpegszi- lárditása elválaszthatatlanul összefügg ■ az új EFSZ-ek további megalakításával és hogy csakis a szocialista mezőgazdasági nagytermelés alapjánlehet biztosítani a mezőgazdasági termelés növekedésének állandó ütemét. Nem becsülik kellőképpen és nem értik meg, hogy nem lehet megmaradni abban az állapotban, hogy rohamosan fejlesztjük az ipart és emellett még a mezőgazdaságban túlsúlyban van a kistermelés. Nem tudatosítják, hogy a második ötéves terv számít , a mezőgazdasági termelés fejlesztésére is, aminek teljesítése szükségszerűen megköveteli a termelési formák megváltoztatását. Az EFSZ-ek száma 1955. június 1-ig az egész köztársaságban a következő: II. típusú EFSZ 185 III. —IV. típusú ÉFSZ_____6478 összesen 6663 A szövetkezetek számbeli növekedésének bizonyos egyhelybentopogésa ellenére meg kell állapítani, hogy a kis- és középparasztok EFSZ-ekben való kollektív gazdálkodásának gondolata mély gyökereket vert falvainkon A községek 47 százalékában van második, vagy magasabb típusú EFSZ, amelyekben 217 647 parasztgazdaság tömörül. És a mai időben, a harmadik és negyedik típusú EFSZ-ek a mezőgazdasági terület 30 százalékát és a szántóföldek 32,9 százalékát művelik meg. A harmadik és negyedik típusú EFSZ- ek az állami gazdaságokkal együtt a Csehszlovák Köztársaságban a mezőgazdasági terület 36,1 százalékán, a szántóföldek 39,2 százalékán gazdálkodnak. Ez a tény alkotja a szocialista mezőgazdasági termelés szilárd alapjait -és jelentősen támogatja dolgozóink ellátását. A szocialista mezőgazdasági szektor a gabonafélék 41,5 százalékát, a cukorrépa 56,4 százalékát, a sertéshús 59 százalékát, a marhahús 48,5 százalékát és a tej 43,3 százalékát szolgáltatja. Emellett szem előtt kell tartanunk, hogy az állami gazdaságok magas piaci termelését az állattenyésztési termelésben elleplezi az a tény, hogy az EFSZ-ek még nem veszik ki részüket a hús-, tej-, tojásbeadásban olyan mértékben, mint amilyen mértékben részesednek a földek megművelésében. Most ezt a hiányosságot az EFSZ-ek gazdálkodásából ki kell küszöbölni és biztosítani kell az állatállománynak, főként a szarvasmarháknak megfelelő mennyiségű növényi termelést. Az EFSZ-ek fennállásuknak aránylag rövid ideje alatt politikailag, szervezésileg és gazdaságilag is megszilárdultak. A legrégibb szövetkezetek már három-négy aratást végeztek el. Évről évre szüntelenül nagyobbodik a közös termelés és emelkedik a szövettanai gazdaságok vezetőségeit párttagokkal, mégpedig munkásokkal és technikusokkal, tapasztalt funkcionáriusokkal, jó szakemberekkel és szervezőkkel 2000 főnyi számban. Továbbra is ki kell tartanunk a határvidék betelepítése mellett, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium végez. Meg kell gyorsítani a családi házak javító kezet tagjainak életszínvonala. Az EFSZ-ekben a pénzjövedelem egy hektár mezőgazdasági föld után a múlt évben az 1953-as évvel összehasonlítva 532 koronával emelkedett, tavaly növekedett a munkaegységek után szétosztásra kerülő rész, mégpedig 1 hektár mezőgazdasági földre számítva az 1953-as évvel szemben 40 százalékkal. A legtöbb szövetkezet gazdálkodásának pozitív eredményei kétségtelenek és örvendetesek. Ez azonban nem elégíthet ki bennünket és nem verethet arra, hogy most már ölhetett kézzel várjuk, míg ezek a jó szövetkezetek maguktól a szövetkezeti gazdálkodás gondolatára vezessék a parasztokat. Nem volnánk kommunisták, ha nem volnánk állandóan tudatában annak, hogy minden újnak harcban kell születnie. Az új eszmékért harcolni kell és a szocializmus építése éles osztályharc közepette folyik a kizsákmányoló osztályok maradványai ellen. Az emberek régimódi gondolkodása ellen és az új szocialista társadalom megteremtéséért folytatott harc nem könnyű dolog, foieg amennyiben ez a parasztokat illeti, akiknél a legjobban megnyilvánul a maradiság és a konzervativizmus gondolkodásukban és nézeteikben Ezért a parasztért harcolnunk kell, meg kei! őt győznünk és nem várnunk, míg magától határoz. Annak alapját, hogy az . egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat megnyerjük a szövetkezeti gondolatnak. az képezi, hogy meg kell őket győznünk az EFSZ-ben való közös gazdálkodás előnyeiről. Ehhez szemléltető példáink vannak a jól működő EFSZ- ben, a szilárd anyagi alapokon álló gép- és traktorállomásokban és főleg az erős pártszervezetekben. Hogy mi mindent érhetünk el céltudatos munkával, azt megmutatják az EFSZ-eknek, a kis- és középparasztoknak hazánk szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére ( vállalt kötelezettségei és az idei tavaszi munkák lefolyása. A szélesen kifejlett meggyőző tömegpolitikai munkával sikerült felkeltenünk a szövetkezeti tagok és parasztok kezdeményezését. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozó parasztok túlnyomó többsége egyetért a párt politikájával, támogatja azt és kezdi megérteni, hogy életszínvonaluk emelkedésének előfeltétele a mezőgazdasági termelés fokozása. Azt mondhatjuk, hogy a helyzet és, a hangulat alkalmas a szövetkezeti mozgalom további építésére. A X. kongresszus irányelvei nem teljesülnek saját maguktól, vagy csak szemléltető példák nyomán, hanem szükséges ehhez tevékeny politikai munkánk is. Ha azt várnánk, hogy szövetkezeteket csak ott lehet alapítani, ahol 100 százalékosan megvannak az előfeltételek hozzá, akkor a szocialista mezőgazdaság nem haladna messzire. A szocalizmus felépítésére nem várhatunk évtizedekig, hanem a közel jövőben akarjuk megvalósítani. Ezért megkezdjük a kis- és középparasztok rendszeres meggyőzését arról, hogy milyen fontos, hogy belépjenek az EFSZ-ekbe és új szövetkezeteket alapítsanak. Milyen irányba igazítsuk a mezőgazdaság szocializálásának további fejlesztésére irányuló törekvéseinket? Elsősorban arról lesz szó, hogy minden politikai, szervezési, gazdasági és káder előfeltételt megteremtsünk új EFSZ-ek alapítására. Szövetkezeteket fogunk alapítani mindenütt, ahol -a parasztok készek rá. Ott is, ahol a parasztoknak csak kisebbik része akar szövetkezetei alapítani, támogatni fogjuk őket és ebben a törekvésükben minden eszközzel segítünk. Másodszor arról van szó, hogy fokozott figyelmet szenteljünk azoknak munkálatait és általában megjavítani ennek az akciónak intézését és végrehajtását.-Munkaerők szervezése a mezőgazdaság számára nemcsak a pártszeťvek és szervezetek fő feladata, hanem a szakszervezetek, ifjúsági szervezetek és valamennyi „fokú nemzeti bizottságok fő feladata is. a meglévő EFSZ-eknek, amelyeknek állapota mindeddig nem kielégítő. Itt elsősorban arról van szó, hogy. figyelmünket ezen szövetkezetek vezetőségének megszilárdítására irányítsuk, még- azon az áron is, hogy kádereket áthelyezünk ide a jól működő EFSZ-ekből. Rendkívüli segítséget nyújtunk a gyenge, kisebbségi szövetkezeteknek, amelyeket fenn kell tartanunk és rendszeresen céltudatosan erősítenünk kell. Harmadszor fokoznunk kell új tagoknak a meglevő EFSZ-ekbe való megnyerésére irányuló politikai munkát; elsősorban a kis- és középparasztok soraiból kell tagokat nyernünk és ezzel kibővíteni a meglévő EFSZ-ek föld- és állattenyésztési alapját. Azonban az EFSZ-ek tagalapjának kibővítésében arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy az üzemekből munkásokat és más dolgozókat, a falvakról pedig nőket nyerjünk meg a szövetkezet tagjaiul és ezzel megteremtsük az előfeltételeket az EFSZ-ekben tömörített összes földek belterjes művelésére és lehetővé tegyük, hogy az EFSZ-ek további parlagon heverő földeket műveljenek meg. Negyedszer valamennyi szövetkezetben szüntelen és rendszeres gondot kell fordítani a munka irányításának és szervezésének kérdéseire, az EFSZ mintaalapszabályzatának érvényesítésére és különös gondot kell fordítani a közös állattenyésztési tere mo,és megszervezésére. Ötödször az EFSZ-ekben erős pénzügyi és anyagi gazdasági alapokat kell létesíteni, hogy a szövetkezetnek saját forrásai legyenek elegendő vetőmag- és takarmányalapokra, a beruházási építkezésre és a gépesítés kibővítésére. A további új szövetkezetek megalapítása összes feltételeinek megteremtése most fő politikai feladatunk a falvakon. Most azonnal meg kell tenni az első intézkedéseket. A Központi Bizottság ülése után és az aratás folyamán új szövetkezeteket kell alapítani. Ez elsősorban megköveteli, hogy • a kerületi és járási pártbizottságok alaposan elemezzék a községek helyzetét. Boncolgassák, a szövetkezetek alapításának, vagy megerősítésének feltételeit, főleg azt, hogy milyen lehetőségek vannak a kis- és középparasztok megnyerésére és hány munkást és nőt lehet megnyerni. Mennyi föld nincs bérbeadva, nincs megművelve, vagy rosszul gazdálkodnak rajta. Főként jól kell biztosítani a gép- és traktorállomások hatásos segítségét, a községben biztosítani kell a közös állattenyésztési termelés előfeltételeit, meg kell állapítani vannak-e nagy gazdasági épületek, lehet-e őket adaptálni stb. Meg kell állapítani, hogy a szövetkezetnek milyen anyagi előnyöket nyújthatunk. Milyen káderek vannak a falvakon, kit küldünk ide a járásról, hogyan dolgozik a falusi szervezet, a nemzeti bizottság és annak mezőgazdasági albizottsága. Főleg a nemzeti bizottságok mezőgazdasági albizottságainak kell fontos szerepet játszaniok a mezőgazdasági termelés emelésében, az EFSZ-ek alapításában és az új tagok megnyerésében. Az új szövetkezetek alapításában és eddigi EFSZ-ek . tag és — földalapjának kibővítésében a meggyőző munkát elsősorban a középparasztokra irányítjuk, akik a falusi lakosság számottevő rétegét alkotják. A középparasztok művelik meg a legnagyobb földterületeket és termelik egész mezőgazdasági termelésünk lényeges részét. A középparasztok többsége azonban még mindig az EFSZ-eken kívül gazdálkodik. A középparasztok megnyerése az eddigi szövetkezetbe és az új EFSZ-ek alapítása áldozatkész, türelmes és szívós, meggyőző munkával jár. A középparaszt megnyerésére irányuló törekvésben a jó gazdákra, a tapasztalt parasztokra kell támaszkodni, akik a község bizalmát élvezik. Komoly problémát jelentenek a kis tagsággal és földalappal rendelkező szövetkezetek. Határozott harcot kell folytatnunk számos szövetkezeti tag szektárius nézetei ellen, akik elutasítják azt, hogy új tagokat fogadjanak a szövetkezetbe. Az EFSZ-ekbe további, eddig egyénileg gazdálkodó parasztokat kell megnyerni. A kisebbségi szövetkezeteket fokozatosan ki kell bővíteni, hogy a község kis- és középparasztjainak többsége bennük legyen és a község határának egyre nagyobb és fontosabb részét műveljék meg. Nyíltan állást kell foglalni az idős kis- és középparasztok felvétele mellett, akiket sok helyen nem akarnak felvenni a szövetkezetbe, mert csak terhet látnak bennük. Igaz, hogy sokan közülük ma már nem tudnak a földeken dolgozni. A szövetkezet azonban felhasználhatja gazdag tapasztalataikat a baromfifarmokon, az apró gazdasági állatok gondozásában, a méhészetben, a palántázásban és a fiatalabb dolgozókat ezekről a helyekről nehezebb és felelősségteljesebb munkákra oszthatják be. További kérdés, amellyel foglalkoznunk kell, az a tény, hogy még mindig számos falusi és üzemi pártszervezeti tag, akinek földje van, nincsen benn a szövetkezetben. Nyíltan megmondjuk: „a párttagnak kötelessége, hogy tagja legyen a szövetkezetnek és gondoskodjék a szövetkezet felvirágoztatásáról!“ Az új EFSZ-ek alapítása és az eddigi EFSZ-ek új tagokkal való kibővítése valamennyi falusi pártszervezet, nemzeti bizottság, gép- és traktorállomás, állami gazdaság, begyűjtési apparátus és védnökségj üzem dolgozóinak feladata. Az idei év főleg az aratási és őszi munkák időszaka, kell, hogy előbbre vigye falvaink szocializálását. Ez azonban nem csupán valami gépiesen adott számok és feladatok dolga. Ez elsősorban a falvainkon végzett politikai munkánk színvonalának, és főleg harciasságának és aktivitásának kérdése. Minden egyes EFSZ bizonyos konszolidációs folyamaton megy keresztül, mielőtt határozott gazdasági eredményeket ér el. Kezdettől fogva a szövetkezet megszilárdulásáig olyan folyamatról van itt szó, amely nem egyszerű és amellyel számolnunk kell. Szüntelenül úgy kell a szövetkezetei tovább vezetni, hogy a lehető leghamarabb sor kerüljön politikai és gazdasági megszilárdulására. Ennek az útnak a sikere maguknak a szövetkezeti tagoknak a kezében van. Hogyan kezdenek az egész dologba, és ahogyan megoldják az EFSZ felépítésének és a szövetkezeti termelés fejlesztésének problémáját, olyanok lesznek azután az EFSZ munkájának eredményei is. A konszolidációs folyamatban fontos tényező magának a szövetkezetnek a vezetősége. Attól függ, milyen tapasztalt és bölcs gazdák állanak az EFSZ élén. Ezt megerősítették és megmutatták az EFSZ-ek kiépítésének eddigi tapasztalatai. így például a Plzeň-vidéki mašovicei EFSZ, ahol 47 állandó dolgozó gazdálkodik 338 hektár mezőgazdasági földön, a múlt évben szép eredményeket ért el. A növényi és állattenyésztési termelésből befolyt 777 928 korona bevételből a termelési költségekre leszámított összeg és az oszthatatlan alapra beutalt 46 455 korona levonása után a szövetkezet tagjának 331 38g._ koronát fizettek ki és egy munkaegység értéke a természetbeli jutalmazással együtt 20,65 koronát tett ki. Emellett a szövetkezet _tagjai nem feledkeztek meg a beruházási építkezésről sem és megkezdték egy 200 sertést befogadó sertéshizlalda építését 200 köbméteres silógödröt és két 170 mázsa burgonya számára elegendő köralakú gödröt építettek. Most egy nagy tehénistálló építésére készülnek. A közös gazdálkodás előnyeiről tanúskodnak azon községek EFSZ-einek eredményei, is, ahol a természeti feltételek zordabbak. így a Žilinai kerületben levő puchovi EFSZ, amely 136 hektár földön gazdálkodik, a kedvezőtlen természeti feltételek ellenére is szép eredményeket ért el a múlt évben. A szövetkezet tagjai a tervezett hektárhozamokat árpában 17 mázsa helyett 20,4 mázsára, a zabban 15 mázsa helyett 18 mázsára, repcében 12,4 mázsa helyett 21,5 mázsára, burgonyában 136, mázsa helyett 148 mázsára, cukorrépában 215 mázsa helyett 430 mázsára, a takarmány-kapásnövényekben 285 mázsa helyett 500 mázsára teljesítették. A búzában elérték a tervezett 17 mázsa hozamot, csupán a rozsban nem teljesítették a tervezett hozamot. Az állattenyésztési termelésben az egy tehénre eső évi átlagos tejhozam 2130 liter volt. Továbbá 17 malacot neveltek fel egy anyadisznótól és 90 borjút 100 tehéntől. A tervezett munkaegységek és természetbeni jutalmazások 25,52 korona értékben való teljesítése mellett még különféle alapokra is befizették a , bruttó jövedelemnek összesen 10 százalékát. Ilyen eredményeket ér el más számos EFSZ-ünk is. Az új EFSZ-ek alapítása kétségtelenül hozzájárul az eddigi EFSZ-ek megszilárdításához is. Üjabb tagokat és további földet nyerünk ezekbe a szövetkezetekbe. Magasabb típusokra, korszerűbb és termelékenyebb termelési formákra térnek át. Most a tapasztalatok alapján fontolóra kell venni, vajon szövetkezeteinknek sok típusa nem teszi-e bonyolultabbá a munkát, nem könnyíti-e meg az osztályellenség tevékenységét. Az eddigi rendszer egyszerűsítésének hívei vagyunk. Helyes lesz, ha az előkészítő bizottságoktól közvetlenül rátérünk а II. típusra, vagyis a föld közös megművelésére. Ezzel lerövidítjük az átmeneti időszakot. Ez ugyantöbb meggyőző munkát igényel, de jobb eredményeket fog hozni. А III. típusú EFSZ-eknél a földjáradék kérdésében szektáns nézetek és e kérdés komoly meg nem értése nyilvánulnak meg. Sok EFSZ belső helyzetének megfontolását mellőzve alaptalanul és önkényesen megkezdte a földjáradék megszüntetését. Ezzel kedvezőtlen feltételek alakultak a parasztoknak, különösen a középparasztoknak az EFSZ-be való megnyerésére, sőt ez az eljárás gyakran ezeknél a parasztoknál elégedetlenséget váltott ki. Ebben a kérdésben világosan kell látnunk. A kisebbségi szövetkezetekben, amelyekbe a parasztok beadták földjüket és állatállományukat, megtartjuk a földjáradékot. Más kérdés a földjáradék szintjének meghatározása. Ezzel „szemben a többségi szövetkezetekben be kell tartani a földjáradék kérdésében a demokratikus elveket. Annak megszüntetéséről az egységes földművesszövetkezet taggyűlése dönt. Az EFSZ-ek további fejlődésével kapcsolatban bírálólag kell értékelni a mezőgazdasági igazgatás munkáját. Valamennyi szövetkezetnek a szervezés és a termelés irányítása terén mind nagyobb gondosságra és sokoldalú segítségre van szüksége. A mezőgazdasági igazgatás egyes dolgozói elégtelenül gondoskodnak a gazdálkodás szocialista formáinak fejlesztéséről falvainkon. Nem számolnak azzal, hogy a kis- és középparasztok — különösen a szövetkezet alapítása idején — nem rendelkeznek a szövetkezeti nagytermelés szervezéséhez szükséges tapasztalatokkal. A mezőgazdasági igazgatás ezen dolgozói megelégszenek azzal, hogy időnként beszélgetnek až EFSZ elnökével, s megelégszenek, azzal, hogy a községben ott van az EFSZ szervezője és elhárítják magukról a szövetkezet gazdálkodásának eredményeiért és a szövetkezet irányításáért a felelősséget Sőt vannak olyan esetek is, hogy a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályainak dolgozói félnek ellátogatni a falvakra. A szövetkezetek elégtelen segítséget kapnak az agronómftsoktól, a zootechnikusoktól és más szakemberektől is. A mezőgazdasági igazgatás szerveiben az élő és gyakorlati segítséget továbbra is a hivataloskodás, a kérdőívek kiköltése és a körlevelek kiküldése helyettesíti. A nemzeti bizottságoknak és mezőgazdasági szerveiknek és bižottságaik- (Folytatás a 1 oldalon.) indítsunk harcot az EFSZ-ek további építéséért
