Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-10-09 / 41. szám
A szocialista faluért! yfcalŕ&d f Földműves A FÖLDMŰVEL ÉS ÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. október 9. I Ára 40 fillér VI. évfolyam 41. szám Itt az alkalom, soha jobbkor Ritkul a köd. a napocska egyre fényesebben ontja sugarát, hogy melengesse a hűvös őszi levegőt Kocsik zörgése, traktorok berregése, emberek lármája tölti be Felsőszeli Fő utcáját. Nyüzsgő, siető emberek mindenfelé. A fákkal szegélyezett gyalogjárón kér ékké pü, fiatal postás tűnik fel, majd megállít egy száguldó kerékpárost — Itt a Szabad Földműves Kontár bácsi — kiált egy nagyot a postás. — Most nem érek rá, a határba megyek. Vidd haza, majd este megnézem — De a verseny, azt gondoltam ■ ■. — Add csak ide, a teremburáját, a sok munka közepette majdnem elfelejtettem. Kíváncsi vagyak, mi is lehet a verseny első kérdése. Kontár Jenő, a felsőszeli EFSZ csoportvezetője frissen nyúl az újságért, az első oldalt megnézi, azután az ötödikre fordít. Ott van a kérdés, mindjárt átnézi. Ceruzát húz elő, máris belemerül a cikk olvasásába. A csoportvezetőt az 5-ik oldal, Tóth Béla postást pedig az első oldal érdekli. Az 6 számára ott van, amire nem is számított. Szinte babonázva nézi a betűket. „Postások, figyelem!" hangzik a felhívás „A szerkesztőség tízféle díjat tűzött ki azoknak a postásoknak, akik a legtöbb állandó előfizetőt szerzik. Első díj: sertés 100 kg-os súlyban.” — A rézfánfütyülőjét, itt az ősz, hull a falevél, ökörnyál húz a levegőben, szedik a kukoricát, burgonyát, lenne mivel felhizlalni azt a disznócskát. De a rádió-készülék sem kismiska, s a 20 liter bort esténként a családi körben ugyancsak elkortyolgatnánk. Л postás szemében bizakodás, az arcán öröm tükröződik. Tömött táskája húzza a vállát. Sok, nagyon sok újságot hord ö, csak Pravda 130, üj szó 214. Roľnícke noviny 63, Szatént kell. Most, azonnal erre itt az alkalom, soha jobbkor. — Magamévá teszem a versenyfelhívást — dobbant nagyot lábával Tóth Béla. — Megpróbálom. — Van-e postám, Béla — kérdi egy tipegő nénike. bad Földműves 34 és felsorolni is nehéz volna azt a sokfajta újságot, mely 1255 darabra rúg. О szívesen viszi a falu dolgozóinak, hadd tanuljanak, művelődjenek és használják fel az olvasottakat, tegyék könnyebbé, jobbá munkájukat, szebbé életüket. Azonban a számok azt mutatják, hogy a földművessajtó a többivel szemben kevesebb példány számban jár. Ezen pedig haladéktalanul segi— Most nincs... várjon... de van. Itt van egy Szabad Földműves, fogja. Kontár is felfigyelt, végzett az olvasással. — Megvan, én is bekapcsolódom, a kérdés könnyű, már meg is fejtettem. Mi pedig mindkettőjüknek sok szerencsét kívánunk a versenyhez. S. G. Időben és veszteség nélkül Dübörögnek a hernyótalpas traktorok a vágsellyei ' határban. A jól előkészített talajba új kenyérmag hull a vetőgépek csoroszlyáin keresztül. A vetőgép kezelők gondosan ügyelnek arra, hogy ne legyen sorhíjas a sürüsoros vetés. Nem törődnek azzal, hogy vasárnap van, hanem szorgalmasan dolgoznak, hogy 2 nappal a tervezett határidő előtt befejezzék az őszi gabonafélék vetését. A szövetkezet 18 hektár őszi árpájának és rozsának sorai már szépen látszanak. Most a búzát vetik nagy igyekezettel. Mészáros István, Petro Gáspár és a többiek dicséretet érdemelnek derekas munkájukért. A szövetkezet többi tagja sem henyél. Mindegyik kiveszi részét a munkából, csépelik a magherét, hordják a trágyát, egy csoport pedig 300 méter hosszú új utat épít. Szorgoskodik a szövetkezet aprajanagyja, hiszen minden munkáskézre szükség van az őszi munkákban. Az építkezési csoport tagjainak kezében szinte ég a munka. Érthető is, hiszen október 15-re fel akarnak építeni egy 120 férőhelyes szarvasmarhaistállót. A munkában Gútai Józsi bácsi serkenti a csoport tagjait, mert szeretné már az új istállóban látni az állatokat. A kertészetben is nagy a sürgés-forgás. Molnár Miska bácsi, a kertészeti csoport ve■ zetője már pirkadatkor ott áll a kertészet első parcellájánál és kiadja a napi munkát az érkező asszonyoknak. Azokat sem kell bíztatni, fürge kezekkel szedik a szép paprikát, paradicsomot, káposztát és karfiolt. Egy másik csoport a burgonya betakarítását szorgalmazza, kötözik a kendert, szedik a napraforgót és terítik a trágyát. Jól dolgoznak, hogy minél gazdagabb legyen az évvégi zárszámadás. Közben versenyeznek, h ,7i/ időben és veszteség nélkül betakaríthassák az őszi terményeket. Hankó József Postások figyelem! A Szabad Földműves szerkesztősége megjutalmazza azokat a postai kézbesítőket, akik a Szabad Földműves első mezőgazdasági versenye keretében megindított lapterjesztésben a legtöbb állandó előfizetőt szerzik. A kitűzött jutalmak a következők: 1. díj: sertés 100 kg-os súlyban. Kinek ne tetszene ez a szép hízott mangalica? Csak úgy hullámzik rajta a hájtömeg. Szép karácsonyi ajándék lesz annak, aki a legtöbb előfizetőt szerzi lapunknak. 2. díj: rádiókészülék 940 Kčs értékben. 3. díj: férfikerékpár 840 Kčs értékben. 4 díj: 20 liter bor „Pannónia” 600 Kčs értékben. 5. díj: férfiöltöny 550 Kčs értékben. 6. díj: hubertusz, női felöltő 412 Kčs értékben. 7. díj: fényképezőgép 400 Kčs értékben. 8. díj: egy pár férfi bőrtalpú cipő 320 Kčs értékben. 9. díj: evőkészlet 6 személy részére 231 Kčs értékben. 10. díj: egy pár pulyka 150 Kčs értékben. Postai alkalmazottak! Kapcsolódjatok be a Szabad Földműves I. mezőgazdasági versenyébe. Igyekezzetek minél több állandó előfizetőt szerezni. Használjátok ki a kínálkozó alkalmat, hogy a kitűzött tíz értékes díj közül egyet ti is a magatokénak mondhassatok. Többet silóznak, mint tavaly Az elmúlt évek folyamán az ipolysági szövetkezetek meggyőződtek arrói, hogy ha sok a siló, akkor könynyen és jól áttelelnek az állatok. Ennek tudatában sokkal több silőt készítenek, mint az elmúlt évek folyamán. Például a tompái szövetkezetben a tervben előírt 20 köbméter helyett 200-at, a szalatnyai szövetkezeti tagúk 350 köbméter helyett 660-at silőztak, a szécsénkeiek pedig a 250 köbméter helyett 500 köbméter űrtartalmú gödröt töltöttek meg silóval. Még több szövetkezetei is említhetnénk az Ipolysági járásból, amelyek magasan túlteljesítették a silőzási tervet. Ugyanakkor azonban vannak olyan szövetkezetek is, ahol még el sem kezdték a silózást. Ezek közé tartozik az egegi, sudovcei, líšovi és a födémesi szövetkezet. Ez igen nagy hiba, mert a takarmányalap hiányosságát komolyan megsínyli majd az állatállomány a hosszú tél folyamán. A silózás ideje még nem járt le és az em- I lített szövetkezetek még most is behozhatják a silózásban a lemaradást. Eegyen tehát egységes jelszavuk: Minéi több silót télire! Hoksza L A Budmericei Állami Gazdaságban a múlt hét folyamán megkezdték a cukorrépa betakarítását. Hektáronként 400 mázsa tiszta hozamra számítanak. Ezt a jó termést a gondos, lelkiismeretes ápolásnak köszönhetik. A növényzetet a fejlődés időszakában háromszor fejtrágyázták. Képünkön Karvas István csoportjának tagjai szedik és tisztítják a géppel kiszántott cukorrépát. Egy cső kukorica és egy répa se maradjon a földeken Országszerte teljes ütemben folyik az őszi szántás-vetés, és az őszi termények betakarítása. Egyes szövetkezetekben már elvetették az őszi gabonaféléket és minden emberi, valamint gépi erővel nekifogtak az őszi termények betakarításához. A legtöbb helyen azonban még csak most vetik a búzát, sőt vannak szövetkezetek, ahol a kukorica, vagy a cukorrépa után szándékoznak búzát vetni. Ez a körülmény bizony sietteti az említett termények betakarítását, mert a még rendszertelen vetésforgók megkövetelik, hogy gyakran a betakarított cukorrépa helyét azonnal vessük be búzával. Ilye* esetekben nagyon gyorsan kell végezni a betakarítást, hogy a talajt a vetésre jól elő tudjuk készíteni. Betakarításra vár a burgonya é- a takarmányrépa is. Nagy munka vár tehát mezőgazdasági dolgozóinkra annak ellenére is, hogy ilyenkor már több a munkáskéz, mint aratás, vagy cséplés idején. Gyorsan, tervszerűen kell dolgozni, hagy mielőbb betakarítsuk a gazdag termést, mert nagyrészt ettől függ a téli takarmányalap, a termelési feladatok teljesítése és részben a jövő évi termés is. Az eléggé kedvező nyárutói időjárás némileg behozta a tavasz okozta késést; s a legtöbb járásban „sárgul már a kukoricaszár“, sőt a déli járásokban az egyénileg gazdálkodók már törik is a kukoricát. A kukoricatörés egybeesik a cukorrépa betakarításával, valamint a vetéssel, amivel az emberek, gépek és az igavonók egyaránt el vannak foglalva. Azonban ugyanakkor a kukorica töréséről sem szabad megfeledkezni. A betakarítási munkákat úgy oldhatjuk meg sikeresen, ha tervszerű munkát végzünk, ha minden csoport rendelkezik emberi és fogatos erővel és ha tökéletesen kihasználjuk a munkaidőt és a szállítóeszközöket. Sok helyütt még egyéb munkák is vannak. Most végzik a maghere, a köles és a moharmag cséplését s így kevesebb munkaerő jut a kukoricatáblákra. Az igaz, hogy ezeket a munkákat is el kell végezni, de a kapásnövények betakarítása még ennél is fontosabb. Nagy veszteség éri azokat a szövetkezeteket, amelyek későn takarítják be a kukoricát. Káruk származik ebből elsősorban azért, mert ha búza alá szánták a földet, így a szántás, a talajelőkészítés hosszadalmasan elhúzódik, későn kerül földbe a mag s gyengébb lesz a jövő évi búzatermés. Másodsorban kárát vallja a késel betakarításnak az állattenyésztés is. Minden jó gazda tudja, hogy az idejében betakarított kukoricaszár, különösen lesilózva, igen jó takarmány. Ki kell használni tehát minden lehetőséget, főképpen a takarmány biztosítása szempontjából. Ha a kukoricakórót a törés utáni két-három napon belül lesilózzuk, értékes takarmányt nyerünk. Rajta van a címer, a félig zöld levélzet, a kevésbé kifejlett csövek, mely elsőrendű takarmányt jelent s az állatok szívesen fogyasztják. Tápértéke felér a közepes minőségű réti szénáéval. Novemberben viszont már csak tűzre való. A búcsi szövetkezetben a múlt évben minden szál kukoricakórót betakarítottak. Amikor silógödreik megteltek, kúpokban tárolták a kórót. Ennek köszönhetik, hogy gondtalanul átteleltek az állatok, nem csökkent a tejhozam és tavaszkor még más szövetkezetnek is adhattak el silót. Az idén jól kezdeményeznek a gútai szövetkezet tagjai. Náluk a vetés már a befejezéshez közeledik. A fogatokat Hajkó és Majer csoportja, amelyek állandóan silóznak jól kihasználják. Mindegyik csoportnak van egy kőrótépő-gépe és 5—6 fogata. A csalamádét és a silókukoricát traktorral kaszálják és azonnal a silógödrökhöz hordják. Naponta 100 köbméter silót is készítenek. A kukoricatörést úgy szervezték meg, hogy szedés után azonnal vágják és silózzák a kórót. Egy szálat sem akarnak a földeken hagyni, mert — ahogy Hajkó csoportvezető mondja — hosszú ám a tél! Gépállomásaink évről évre egyre nagyobb segítséget nyújtanak a betakarításban szövetkezeteinknek • és egyénileg gazdálkodó földműveseinknek. Még örvendetesebb, hogy arra az egyetlen munkaterületre, ahová eddig nem jutott elég gép — s ez a lengeteg kézierőt igénylő szaporátlan munka, a kapásnövények betakarítása — egyre több gépet juttat fejlődő iparunk és traktorállomásaink dolgozóinak ötletessége, alkotó kezdeményezése, segíteni akarása. Hazánk csaknem minden traktoráliomása a termények betakarításában sokkal több különféle géppel segíti szövetkezeteinket és a dolgozó parasztokat, mint a múlt évben. A cukor- és a takarmányrépa betakarítása talán a legszaporátlanabb munka és igen sok embert igényel. Ezen a téren is számottevő gépi segítséget nyújthatnak a traktorállomások. Az elmúlt ősszel szemben többszáz répaszántó-ekével és répakombájnnal szaporodott a traktorállomások gépparkja, sok olyan eszköz áll rendelkezésükre, amelyekkel jelentősen hozzájárulhatnak a répa betakarításának meggyorsításához. A répa kiszántására átalakíthatunk egyszerű ekét is, mégoedig úgy, hogy a kormánylemezt leszereljük, az éles vasak helyett régit, tompábbakat szerelünk fel. Az ilyen rögtönzött traktorvontatású eke jól bevált már a múlt évben is, mert valósággal kitúrja a répát a földből. Ugyanakkor célszerűbb és sokkal gyorsabb munkát végezhetünk vele, mint kézzel és ezáltal sok mberi munkaerőt takaríthatunk meg. A leggazdaságosabb szerszám azonban a répa betakarításában a szovjet gyártmánú SKEM répakombájn. Ezt a gépet az elmúlt ősszel már több szövetkezetben használták. A gép jól bevált, szeretik a szövetkezetek tagjai, mert a répát kiszedi a földből, levélzetét levágja és úgy letisztítja róla a földet, mint annak a rendje. A kapásnövények betakarításában a gépek munkája mellett igen nagy szerep jut az embernek. Azzal, hogy egy-két arató-cséplő kombájnt átalakítottunk kukoricaszedö-géppé, még nincs megoldva a kukorica betakarításának kérdése. Azokban a szövetkezetekben tehát, amelyekben gépierő nélkül kell betakarítani a kukoricát, alaposan meg kell szervezni a munkát s időben meg kell kezdeni a törést. A kukorica túlérik, kórója megszárad és sokkal nehezebb vele dolgozni. A túlérett száron a cső lehajlik, tőben megpuhul s így nehezen törik. A kukoricaszár levele pedig lehull, s akkor már sokat veszít takarmányértékéből. A takarmányrépa, a kukorica és a kukoricaszár igen fontos takarmány. Ha a meglevő kukoricatermést hiánytalanul betakarítjuk, lesz mit adni a hízóknak, több lesz a zsír és a hús. A szarvasmarha-állomány jó áttcleltntése is attól függ, mennyi takarmányt biztosítunk télire. Hogy ezen a téren ne forduljanak elő hibák, teljes erővel hozzá kell látnunk az őszi kapások betakarításához. A betakarítás sikere érdekében legyenek a nemzet! bizottságok a szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok segítségére. Irányítsák, szervezzék a munkák menetét s mozgósítsák az egész falu népét a kapásnövények betakarítására, hogy egyetlen krumpli, egy cső kukorica, egy cukorrépa és egy szál kukoricakóró se maradjon a határban.
