Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-10 / 28. szám
4 földműves 1955. Július fO. г ----------------------------------------------------------------------------------■ A mezőgazdasági termelés fejlesztésének és az EFSZ-ek további építésének feladatai Antonín Novotný elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottsága 1955. június 29-i ülésén Elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa, amely további nagy feladatokat tűzött ki a szocializmus építésében hazánkban, éppen egy évvel ezelőtt folyt le. Az elmúlt időszakot az jellemzi, hogy a dolgozók a X. kongresszus határozatait szilárdan magukévá tették, munkájukkal életre váltják és így országunk rendületlenül tovább halad a szocializmus felé. Üj és jelentős sikereket értünk el a népgazdaság fejlesztésében. Növekszik és hatalmasodik a nehézipar, a szocializmus, építésének anyagi alapja. Fontosak és lelkesítők a mezőgazdasági termelés lényeges emelésére irányuló törekvések első eredményei. Emelkedik népünk életszínvonala, dúsan bontakozik ki kulturális élete. Megerősödött és megszilárdult népi demokratikus köztársaságunk. Még jobban megerősödött munkásaink és parasztjaink szövetsége, népi rendsze-У Február után fő figyelmünk a taí’ vaszi mezei munkák előkészítésére és elvégzésére összpontosult. A Központi Bizottság februári ülése határozatainak megtárgyalása és megvilágítása mellett az egész párt, a nemzeti bizottságok, a szövetkezeti tagok, a gép- és traktorállomások, valamint az állami gazdaságok dolgozói, a kis- és középparasztok a tavaszi munkálatoknak, a föld megművelésének, bevetésének és beültetésének gondos előkészítésével foglalkoztak. Az idei tavaszi munkákat a kedvezőtlen időjárás miatt jelentős késéssel kezdtük meg és egyben sok őszi munka teljesítetlenül tavaszra maradt. E nehézségek ellenére a tavaszi munkák első szakaszát valamennyi mezőgazdasági dolgozó közös erőfeszítésével gyorsan és rövidebb határidőn belül végezték el. A tavaszi vetések tervét 1955. május 20-ig 101,7 százalékra, a cukorrépa vetési tervét 1955. május 25-ig 98,8 százalékra és a burgonyaültetést 1955. június 5-ig 95,1 száza-, lékra teljesítették. A tavaszi vetés tervének túlszárnyalása a gabonaféléknél azonban nem egyenlítette ki azokat a kenyérgabonaterületeket, amelyek az őszi vetésből hiányzanak. Az idén kukoricát majdnem 158 ezer hektáron termelnek, ami 23 ezer hektárral több mint tavaly volt. A kukorica termesztése iránt a szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középparasztok körében nagy az érdeklődés. A tavaszi munkák meggyorsításához lényegesen hozzájárult a gép- és traktorállomások munkájának megjavulása. A gép- és traktorállomások terve alapmutatóinak teljesítését az idén túlszárnyalták és így nagyon kedvező a helyzet. Ez reményteljes ígéretet jelent a jövőre és csak a gép- és traktorállomások ipunkáját kell megjavítani. i A tavaszi munkákból nagy tapasztalatokat szűrtünk le. A nehéz és látszólag lehetetlen feladatokat néhány hiányosság kivételével jó minőségben teljesítettük. A tavaszi munkák gyors és szervezett lefolyása arról tanúskodik, hogy azok előkészítésével és naponkénti állásával rendszeresen foglalkozott a párt és hogy a nemzeti bizottságok, gép- és traktorállomások, valamint védnökségi üzemek aktív munkája segítette e munkák sikerének biztosítását. Megmutatkozott, hogy a gép- és traktorállomások, a szövetkezeti tagok, valamint az állami gazdaságok dolgozói megértik a mezőgazdasági termelés fokozásának feladatát és munkájukkal elősegítik a párt irányelveinek teljesítését. A cukorrépa kapálása és egyelése. a burgonya megművelése és a széna betakarítása is a párt és a nemzeti bizottságok állandó figyelme mellett folyik. Sok helyütt azonban az elvtársak megelégedtek a tavaszi munkák első szakaszának jó lefolyásával és a cukorrépa egyelés május végén késett. Ez is tanulság arra. hogy minden feladatra, ami még nincs teljesítse, mindvégig gondot kell fordítarünk alapvető főpillére. Dolgozóink egysége, valamint a csehek és szlovákok testvéri együttélése egyre szilárdabb és bensőségesebb. Megnövekedett és tökéletesebbé vált hazánk védelmi képessége. A szocializmus építésének sikerei és országunk következetes békepolitikája fokozza tekintélyét és nemzetközi helyzetét. Csehszlovákia Kommunista Pártja helyes politikájának következtében virágzik és hatalmasodik gyönyörű és drága köztársaságunk és egyre örömteljesebben él dolgozó népe. A X. kongresszus fő feladatul tűzte ki a mezőgazdasági termelés lényeges fokozását a legközelebbi két-három évben azzal, hogy ennek fő előfeltétele a földművesszövetkezetek politikai, szervezési és gazdasági megszilárdítása, tagalapjuk kibővítése és további szövetkezetek alapítása. A Központi Bizottság februári ülése, amely,, mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott, fontos volt abból a szempontból, hogy megszövegezte a párt nunk. Most a földeken dől el a cukorrépa, burgonya és kukoricahozam. Eldől, hogy jobb takarmányalapunk lesz-e az állattenyésztés céljaira. Ezért továbbra is fokozott mértékben törődni fogunk a kultivációs mezei munkákkal. Sokat tudtunk tenni až összes szántó és mezőgazdasági földek teljes kihasználására. Helyesen megértették, hogy ez az első feladatunk a mezőgazdasági termelés emelésének szempontjából. Jóllehet az eddigi eredmények nem elégítenek ki bennünket, a haladás abban van, hogy a beszédről tettekre tértünk át. Érmek ellenére az összes parlagon heverő földek megművelésének feladatát még sok helyen lebecsülik. További intézkedéseket kell tenni, hogy mind a határvidékén, mind pedig egész köztársaságunkban minden egyes hektár földet felszántsanak, bevesszek és kihasználjanak intenzív nÖ*hyi termelésre. Megjavult az állattenyésztési termelés egész állapota. Ez kifejezésre jut főleg akkor, ha összehasonlítjuk az ez év januárjától májusig terjedő időszak eredményeit a tavalyi év ugyanezen időszakával. Alacsonyabb tehénállomány mellett a tavalyi évvel szemben az idén 84 381 borjúval több született. Száz tehéntől átlag 31,1 borjút neveltek fel, míg tavaly csak 26,3 borjút neveltek fel. Csökkent a borjak elhullási százaléka is. Tavaly a megszületett borjak közül 6,2 százalék, az idén csak 5,2 százalék pusztult el. 1955. május 31-ig 1955. január 1-vel szemben a malacok száma , 266 900 darabbal emelkedett, 1954. július 1-vel összehasonlítva 896 500 darabbal. A 9 hónapnál idősebb anyadisznók állománya 1954. június 1-vel összehasonlítva, az idén 34 200 darabbal nagyobb. Az idén januártól áprilisig 637 550 hektoliterrel több tejet termeltünk, mint tavaly ugyanezen időszakban. Az egy tehénre eső tejhozám januártól 1955. áprilisig 4,1 liter volt, rr.ig 1954 januárjától áprilisig 3,69 liter. E néhány példából nyilvánvaló, hogy a mezőgazdasági termelés emelkedése reális és meghozza első sikereit. Ё sikerekkel azonban nem vagyunk megelégedve. Meggyőződésünk, hogy a ’ párt, a nemzeti bizottságok, a gép- és traktorállomások, szövetkezetek, kis- és középparasztok fokozott erőfeszítésével még jobban lehet teljesíteni a kongresszus irányelveit és határozottabban haladhatunk a mezőgazdasági termelés emelése felé. Annak ellenére, hogy ezek az eredmények a mezőgazdasági termelés növekedését mutatják, még mindig fontos kérdés a begyűjtés. A begyűjtés és az állami felvásárlás eredményei ez év első negyedében óva intenek bennünket, hogy még alaposabban és behatóbban foglalkozzunk minden egyes kerületben, járásban és faluban a beadásokkal. Az egyes termékek begyűjtése nem éri el a kitűzött magasságot, míg a felvásárlás túlhaladja. A beadások teljesítésében mutatkozó hiányosságok komoly következméfeladatait a X. kongresszus mezőgazdasági termelés fokozásáról szóló irányvonalának konkrét végrehajtásában. Ezzel kappsolatban hangsúlyozta a munkások és parasztok testvéri szövetsége újabb megerősítésének szükségét és emellett aláhúzta az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok termeléséről való gondoskodást. A Központi Bizottság mai ülésének fontossága abban rejlik, hogy szem előtt tartjuk a párt X. kongresszusának azt az irányelvét, hogy meg kell bírálni a mezőgazdasági szakaszon kifejtett egyéni törekvéseink eredményeit és meg kell tárgyalnunk az 1956. évi mezőgazdasági termelési terv fő feladatait. Mai tárgyalásunk további feladata elemezni az EFSZ-ek állapotát és a párt figyelmét az EFSZ-ek további fejlesztésére és új EFSZ-ek alapítására összpontosítani. Mielőtt rátérnék mai tárgyalásunk fő kérdéseire, nézzük, mi a helyzet a mezőgazdaság fontos feladatainak állapotában és teljesítésében. fontos feladata t nyekkel járhatnának egész népgazdaságunkra. Ragaszkodunk a kötelező beadások teljesítéséhez és annak, aki többet termelt, biztosítjuk termékeinek magasabb árakon való megvételét az állami szabad felvásárlás által. Nem tűrjük meg azonban a beadások nem teljesítését és azt, hogy a mezőgazdasági termékekkel spekuláljanak, és közvetlenül a fogyasztóknak adják el őket kiskereskedelmi árakon. Az ilyen eljárás megzavarná a dolgozók folyamatos ellátását. Világos, hogy kinek kedvez ma ez az állapot. A munkásoknak, a dolgozó kis- és középparasztoknak biztosan nem. E hiányosságok okait abban láthatjuk,, hogy mindeddig nem működik jól /az állami begyűjtési apparátus, amely nem következetes és kevéssé operatív. Egyben azonban a nemzeti bizottságok és mezőgazdasági bizottságaik kevés időt szentelnek arra, hogy a parasztok előtt megvilágítsák a begyűjtési rendszer előnyeit és feladatait a népi demokratikus rendszerben. Ennek a begyűjtési rendszernek az az előnye, hogy az állam a parasztnak biztosítja minden termék felvásárlását amit termelt, szilárdan megállapított és előnyös árakon. Ez a parasztoknak olyan biztonságot és perspektívát ad, amilyet a kapitalista rendszer nem adhat nekik. A beadási fegyelem betartása és a szerződéses kötelezettségek következetes teljesítése, valamint az állatállomány tervének betartása társadalmi rendszerünk lényegéből következik, amely rendszer a munkások és parasztok osztályszövetségére j támaszkodik. A parasztok meggyőzése a vállalt kötelezettségek teljesítéséről azt jelenti, hogy mentesítik őket a kapitalista gondolkodás csökevényeitőí és megjavítják gazdasági viszonyainkat és a dolgozók élelmiszerellátását. A munkaerők megnyerésében a mezőgazdaság számára gyenge javulás állott be márciusban és áprilisban. A mezőgazdaság munkaerőkkel való megerősítése azonban még mindig nem kielégítő. A munkaerötoborzással hatásosan kezdtek foglalkozni főleg a pártszervezetek és CSISZ-csoportok, ennek politikai fontosságát azonban kevésbé értik meg a szakszervezetek, nemzeti bizottságok és az üzemek vezetőségei. Munkaerők toborzására az ifjúság köréből a határvidékre helyesnek mutatkozott és mozgásba hozta a mezőgazdaság munkaerőkkel való megerősítését. Az akciót örömmel fogadták és nagy visszhangot kelt. A harcos feladatok az ifjúságot lelkesedésre gyújtották a fiatalok ezreit nyerték meg a határvidékre. Nagyra becsüljük a CSISZ és az ifjúsági ^rigádok munkáját. A fiatalok az egész ügyhöz való viszonyukkal ,és a határvidéken végzett munkájukkal megmutatták, hogy helyesen fogják fel a parlagon heverő földek megművelésének országos. feladatát. Helyes lesz az akció folytatása. Ez megköveteli, hogy az illetékes minisztériumok és nemzeti bizottságok, üzemek, párt és tömegszervezetek még hatásosabban hozzájáruljanak ahhoz, hogy az ifjúság további fetsorakozásával kapcsolatban a be nem települt határvidéki járások kérdését a legközelebbi időn belül végérvényesen megoldjuk. Évről évre emelkedik a gép- és traktorállomások gépesítésének foka. A múlt évben nálunk a mezőgazdaságban több mint 30 200 traktor dolgozott. Ebből több mint 17 ezer traktor a gép- és traktorállomásokró! származott. 1949-ben földjeinken dolgozni kezdtek az első gabonakombájnok. Ma már több mint. 2500 gabonakombájnunk van. 1952-ben 80 szovjet cukorrépabetakarító kombájnunk volt és 44 kombájnunk a len betakarítására. Ma majdnem ezer ilyen kombájnunk van. Évről évre emelkedik a fő gépesítési eszközök szállítása a mezőgazdaságba. 1953-ban mezőgazdaságunk összesen 2200 kerekes- és hernyótalpas traktort kapott, 1954-ben további 2955-t, vagyis 34 százalékkal többet, mint az 1953-as évben és az idei év első öt hónapjában ismét további 1839-et kapott. 1953-ban gabona-, répa- és lenkombájnt a mezőgazdaságnak összesen 545-t szállítottunk, 1954-ben már 1195-t, vagyis 120 százalékkal többet, mint 1953-ban az idén május 31-ig , további 1030-at. 1953-ban mezőgazdaságunk 1170 vetőgépet, 1954-ben 5807 vetőgépet, vagyis ötszörte többet kapott, mint 1953-han. Az idén további 2493 vetőgépet szállítottunk mezőgazdaságunknak. 1953- ban mezőgazdaságunk 668 répa- és burgonya-kiszántógépet kapott, 1954- ben 4505-t és az idén május végéig további 3072-t. A cséplőgépek mennyisége is állandóan növekszik. 1953-ban a mezőgazdaságnak 100 cséplőgépet, 1954-ben 1097-et, vagyis 11-szerte többet szállítottunk, mint 1953-ban és az idén mezőgazdaságunk további 512 cséplőgépet kapott. Ezek a számok szemléltetően tanúskodnak arról, hogy partunk és kormányunk igyekszik mezőgazdaságunk gépesítési alapját mindenfajta modern mezőgazdasági gépekkel ellátni és hathatósan támogatja és segíti szövetkezeti tagjainak, állami gazdaságunk dolgozóinak és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak a mezőgazdasági termelés emelésére irányuló törekvését. 1954-ben a 7 400 000 normál hektárt műveltek meg, vagyis tízszerte nagyobb területet, mint 1949-ben. A gép- és traktorállomások ez év május 31-ig elvégzett mezei munkáinak térfogata 1 938 000 normál hektárt tett ki. A tavalyi év ugyanezen időszakával szemben 121 ezer normál hektárral, vagyis 6,7 százalékkal emelkedett. A tavaszi munkák gyors lefolyása a gép- és traktorállo'másök munkájának megjavulásáról tanúskodik. A traktoregységre eső teljesítmény az idén 123,2 hektár, a tavalyi 95,3 hektárral szemben. Ugyancsak csökkent a gépek és szerszámok üzemzavarainak száma is, ez a gép- és traktorállomások politikai és műszaki felkészültségének javulására mutat. A CSKP járási bizottságai instruktorainak politikai munkája a gép- és traktorállomásokon, amit a Központi Bizottság határozata alapján végeztek, hozzájárult a gép- és traktorállomások munkájának megjavulásához. A gép- és traktorállomások munkájának komoly hiányossága, hogy még mindig kevéssé értik meg, milyen fontos az egyénileg gazdálkodó parasztoknak nyújtott segítség. Az EFSZ-ek egész évi munkatervét a gép- és traktorállomások május 31-ig 27,3 százalékra teljesítették, de az egyénileg gazdálkodó parasztok . számára végzett munkák tervét csak 11,2 százalékra. A párt X. kongresszusa óta állandóan szilárdult a munkások és parásztok testvéri szövetsége, a falvakon növekedett a politikai tevékenység és megjavult a kulturális élet, A nemzetgyűlésbe való választások előtt nemcsak az üzemekben és városokban, hanem a falvakon is beszélgetések, gyűlések és nyilvános beszédek ezreit tartották, amelyeken a párt és a kormány politikájáról tárgyaltak és egyhangúlag megnyilvánult az egyetértés e politikával. Ezeken a gyűléseken választották ki és javasolták a nemzetgyűlés képviselőjelöltjeit, akiket azután a választásokon túlnyomó szavazattöbbséggel megválasztottak. A munkásokkal és a többi dolgozókkal együtt a parasztok Csehszlovákia felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére több százezer értékes kötelezettségvállalást tettek. E vállalások jellegzetes vonása az volt, hogy nemcsak a szövetkezeti tagok, a gép- és traktorállomások és állami gazdaságok dolgozói, hanem az eddig egyénileg gazdálkodó kis- és fcözépparasztok nagy tömegei is vállaltak kötelezettségeket. És vajon ifjúságunk fellépése az I. Országos Spartakiádon nem bizonyítja-e, mily nagy változások következtek be hazánkban és falvainkon! Látható, hogy dolgozó népünk elfogadja pártunk politikáját, egyetért vele s tevékenyen támogatja. Ä mezőgazdasági termelés 1956. évi terve A második csehszlovák ötéves tervre készülünk. A népgazdaság fejlesztésének második ötéves terve, amely 1956-tól 1960-ig fog tartani, ipari és mezőgazdasági termelésünk további hallatlan növekedését hozza. Tovább szilárdítja népi demokratikus rendszerünket, fokozza országunk politikai és gazdasági erejét és védelmi képességét. A második ötéves terv számít arra, hogy a mezőgazdaságban teljesen túlsúlyba kerül a szocialista szektor. A népgazdaság fejlődésével egyidejűleg emelkedni fog a nép életszínvonala is. Az 1958—1960, évi népgazdaságunk fejlesztésére irányuló terv irányelveit megtárgyalás céljából a- párt országos konferenciája elé terjesztik. A CSKP KB politikai irodája előzetesen megállapította, hogy a második ötéves, terv irányvonalait abból a szempontból dolgozzák ki, hogy 1960- ig az ipari bruttó termelés legalább 50 százalékkal, ebből a gépipari termelés 80 százalékkal növekedik. A mezőgazdasági termelés 30 százalékkal emelkedik. A második ötéves terv feltételezi a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjainak növelését, a mezőgazdaság további munkaerőkkel való megerősítését, az EFSZ-ek fejlesztését, az állami gazdaságok, nagyobbfokú rentabilitását, a parlagon heverő földek további újabb hektárjainak felszántását és bevetését és az egész mezőgazdasági termelés, főleg a növénytermelés intenzivebbé tételét, elsősorban a mezőgazdasági tudomány legújabb eredményeinek továbbfejlesztésével és széleskörű érvényesítésével. fy X. kongresszus határozatai alapján az 1956. évi terv javasolja, hogy az" 1956-os év végéig a piezőgazdasági termelés az 1955. évvel szemben 6,3 százalékkal emelkedjék. Az 1953. évvel, vagyis az első jptéves terv befejezésének évével szemben ez az emelkedés 14,1 százalékot fog kitenni. Ebből megítélhető, hogy mily fontossága van a mfsodik ötéves terv első éveyjó előkészítésének. Az 1956. évi mezőgazdasági termelési7 terv előkészítésének szempontjából most a legfontosabb a vetést területek és az állatállományok tervének legalaposabb előkészítése. -A vetési területek és állatállományok 1956. évre szóló tervjavaslata abból az elvből indul ki, hogy elegendő élelmiszert kell biztosítani a dolgozók ellátására és elegendő nyersanyagot a könnyű- és élelmiszeripar számára. A fő figyelmet a növényi termelésnek, mint az egész mezőgazdasági termelés alapjának fogjuk szentelni. Legfontosabb feladatunk, hogy .elegendő gabonát biztosítsunk a dolgozók ellátására és az állattenyésztési termelés növelésére. Milye’n lehetőségeink vannak ehhez? Elsősorban további parla(Folytatás az 5. oldalon) Hogyan teljesítjük a mezőgazdaság
