Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)

1955-09-11 / 37. szám

1955. szeptember 11. Földműves Továbbra is élenjár a Vörös Lobogó Szombaton reggel ünneplőbe öltő­­tou Ipolyvisk község. A Vörös Lo­bogó szövetkezet tagjai, férfiak, lá­nyok és asszonyok a legszebb ruháikat öltik magukra, hogy így induljanak a hagyományos aratóünnepély megün­neplésére. Az ünnepi asztalok körül ott ül a nagy és boldog szövetkezeti család apraja-nagyja. Mindenkit érde­kel a szorgalmas, közös munka ered­ménye. Derűs, mosolygósak az arcok. mázsás h^ktárhozamot és ezzel szem­ben 25,33 mázsát ért el hektáronként. Rozsból 18 hektáron 19,22 volt a ter­vezett hektárhozam, melyre a 26,57 mázsás hozam cáfolt rá, s őszi árpá­ból pedig a 15,75 hektáron a terve­zett 20 mázsás hektárhozammal szem­ben 45,53 mázsás átlagot értek el. — Ugyanilyen magas termelési eredmé­nyeket sorolt fel az elnök más ter­ményfajtákból is. Bartal Lajos, az ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ elnöke beszámolóját tartja. A levegőben a pecsenye, orrcsiklan­­doztató illata terjeng. Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke a tagok feszült érdeklődése közepette számol be az elért eredményekről. — A szövetkezeti közös munka győzelmi ünnepére jöttünk össze ma — kezdi beszédét az elnök, és szavainak hite­lét az elért eredmények felsorolásával támasztja alá. A szorgalmas munka gyümölcsét igazolja, hogy a szövet­kezet 117J33 hektáron tervezett 21,55 Az eredmények nem születtek ma­guktól. A szövetkezet tagjai a tőlük megszokott szívóssággal dolgoztak ér­te. Szigorúan ragaszkodtak a szövet­kezet törvényéhez, az alapszabályok­hoz. A vezetőség pedig körültekintően irányította a szövetkezeti gazdálko­dást, helyesen felhasználva pártunk és kormányunk segítségét. Nagy szerepe volt az eredmények elérésében az agrotechnikai intézkedések alkotó módon való alkalmazásának, és a pótjutalmazásnak, amely nagy lendí­tőerőként hatott a munkában. — Csak pótjutalomként 300 mázsa gabonát osz­tunk széjjel — mondja Bartal elvtárs, a szövetkezet szavatartó elnöke. — Bő­ven biztosítottuk az alapokat, és az j év végi osztalékként munkaegységen- ' ként minden tag megkapja a terve­zett 26 koronát. : Amikor Csala István, jól ismert ser­tésgondozót megkérdeztük, hogy va­jon ez évben is számít-в a tavalyihoz hasonlóan 10 ezer koronát a bankba tenni, Csala elvtárs így válaszol: — „Tízezer koronát? Az egész biztos. Mit csinálnék én annyi pénzzel? A , múlt hónapban csak előlegként 1800 koronát kaptam Most pedig a termé­szetbeni járandóságomból 30 mázsa gabonát adtam be, amiért újabb 7272 \ korona volt a bevételem.“ Ugyanilyen határozottan számolnak a szövetkezet többi tagjai is, Számol­hatnak is, hiszen Báli Kálmán köny­velő határozott hangja mindenkit meg­győz erről. — Az elnök által felsorolt termelési eredmények visszatükröződ­nek a pénzbevételeinkben is — mond­ja a könyvelő. Az 1 millió 308 ezer korona tervezett bevétel helyett ez az összeg 1 millió 454 ezer koronát tesz ki. Ez a szép eredmény abból ered, hogy a Vörös Lobogó szövetkezet, ahogy a múltban élenjárt, úgy ma is túlteljesítette beadását. Gabonából 239 százalékra, sertéshúsból 355, marha­húsból 108, tejből 141, tojásból pedig 201 százalék teljesítéssel mutat pél­dát. / A terven felül beadott terményekből nagy összegek futnak be a közös kasz­­szába. Jómódúak a föld gazdái. Bol­dog, örömteljes arcok láthatók, víg kacagás hallatszik az ajkakról. Kér­geskezű munkásasszonyok, fiatalok, szorítják a poharakat, koccintanak s ebben a pohárcsengésben ott van az alkotó élet öröme. Pendül a húr, csen­dül a dal és táncraperdül Ipolyvisk öregje és fiatalja. (M.) Harminckét mázsás hektárhozamot értek el őszi repcéből a zselízi állami gazdaságban Az őszi repce fontos ipari növény és helyes gondozással nagy hasznot eredményez. A repce mázsájának be­gyűjtési ára majdnem kétszerese a többi gabonafélék árainak. Másik elő­nye abban van, hogy a repcét általá­ban a gabonafélék aratása előtt taka­rítjuk be. Ezzel időt nyerünk a tarló­keverékek ültetésére, tehát egy éven két termést is nyerhetünk. A zselízi állami gazdaságban jól tudnak ezek­ről az előnyökről és ezért nemcsak a jó időjárásra várnak, hanem helyes agrotechnikai munka révén jó termést érnek el. Mindjárt az elején meg kell mon­dani, hogy a legjobb időjárási viszo­nyok mellett sem lehet csodákat elér­ni, ha a növény fejlődésére és növe­kedésére nem hatunk az összes döntő tényezővel. A hő- és fényenergia mellett biztosítanunk kell a növények­nek szükséges tápanyagokat, a föld jó összetételét meg kell tartani, ki kell irtani a gyomokat és be kell tar­tani az agrotechnikai előírásokat. Mi­vel a zselízi állami gazdasághoz tar­tozó jarki gazdaságban betartották ezeket, sikerült a repcetermelésben Szlovákiában az első helyre kerül­niük. Hogyan érték el a 32 mázsát? ARATASI KRÓNIKA Már az őszi árpánál megmutatkozott a kombáin előnye Az EFSZ vezetősége gondoskodott a másodnövények vetéséről is. Az idei év szinte kínálkozik a másodnövények vetésére. A Központi Bizottság júniusi határozatának megfelelően, a tagság gondoskodott arról, hogy minél na­gyobb területet vessenek be másod­növénnyel. Nagyon természetes, az ál­lattenyésztést csak úgy lehet növelni, ha van megfelelő mennyiségű takar­mány. Végre megdőlt már az a ma­radi nézet is, hogy a két termés ki­zsarolja a földet. Ezt a nézetet ma már csak a kulákok terjesztik. Most pedig térjünk át a ,,dicséret" és a „szégyen“ táblára. Ha azt jól vezetik, úgy a nevelésben nagyszerű eredményeket lehet vele elérni. Saj­nos a magyar embernek egyik vele­született rossz szokása az azonnali megsértödés. Az előforduló hibákkal mindenkor úgy kell foglalkozni, va­gyis a táblára úgy kell megszövegez­ni, hogy annak nevelő hatása legyen, s azt, aki a hibát elkövette a további becsületes munkára serkentse. Július 18. Gyönyörű szép meleg nyári napra virradt a tagság. Ma megkezdődött a komoly aratás. Két kombájn árpát s a három aratógép pedig a búzát vágja. Krónikámnak nemcsak az a felada­ta, hogy csupán a jót írja meg, de hogy tiszta képet nyerjünk, az elő­forduló hibákat is fel kell tárni. Az egyik kombájn vezetője, Borbély Jó­zsef önérzetesen kijelentette, hogy ők azért jöttek ’ide, hogy a munkájukat becsületesen, jól és minél hamarabb elvégezzék. Viszont a kombájn mellé beosztott tagok hosszú ebédszünetet tartanak. így a kombájnok egy-két órát vesztegelnek, ámbár éppen dél alatt volna a legjobb munka. Továbbá panaszolja, hogy mindig más és más munkás jön a kombájn mellé s azok kioktatása is mindig időpazarlással jár. Kéri az elnököt, hogy állandó munkásokat rendeljen ki a kombájnok mellé. Az elnök megígérte, hogy az előfordult panaszokat azonnal orvo­solni fogja. A mai napon továbbá elvégzik az őszi árpa cséplését is. Érdekes, amit a kombájn aratott le, annak magja már régen a magtárban pihen. Viszont az aratógépek által aratott őszi ár pát kepékbe hordták, közben jött egy hatalmas zápor, a kévék teljesen át­áztak s bizony két napig kellett vár­ni a kévék száradására, így csak ma indulhatott a cséplés. A kombájnok ‘előnyét ez a példa is mutatja. Pelz Józsefné. Az aratással egy időben a tagság két helyen is szedi a korai burgonyát, amelynek terméshozama átlagon aluli, amelyet már bevált módszerek szerint n „yzetesen ültettek el. Ehhez a gyomtisztító gépek jobban hozzáfér­hettek, — ezért teljesen gyommentes — s a kártevők is elpusztultak, s szép termést ígér. Ebből az a tanul­ság, hogy a jövőben a tagság a búr-' gonyát csakis négyzetesen ültesse el, akkor összes burgonyaterületein jó eredményt tud felmutatni. Régente a kisebb és a nagyobb gaz­daságokban a nyár folyamán csupán arattak, majd csépeltek, más munkát nem végezhettek. Ha valaki esetleg más munkát is követelt volna, akkor egész biztosan ezt a választ kapja: „Elment az esze, nem tudja azt, hogy egy rókáról csak egy bőrt lehet le­nyúzni.“ Viszont mit látunk ma, arat­nak, csépelnek, burgonyát szednek stb. Minek köszönhetjük ezt? A gé­pek nagyszerű munkájának. Ezen té­nyeket még az osztályellenség sem tagadja le. Az aratás és cséplés ideje alatt elő­fordulnak kisebb-nagyobb sérülések, ezért a helybéli VK.E elhatározta, hogy szolgálatot tart. A vezetője Pelz Józsefné, kiképzett vöröskeresztes nő­vér lesz. A nevezett már több esetben, gyenge. Mi itt я hiba? A hibát első­sorban ott kell keresni, hogy túl gyo­­mos, ú~y látszik hadilábon állt a ka­pával és az ekével. Továbbá régi mó­don, barázdában, eke után ültették. Nézzük meg az őszi burgonyát; sítelte a sérülteket. ’ 1 köv. számban folytatjuk.) Kapfinger Béla, ig, tanító Nagylúcs. Az őszi repcét a tavaszi keverékek után vetették el. Miután feletették a takarmányt az egész területet felszán­tották. A 10 hektárnyi felszántott te­rületet azután istállórágyával megtrá­­gyézták. A trágya szétszórása után középszántást végeztek. A talajt a repcevetéshez gépcsoporttal készítet­ték elő, s egyben műtrágyázták a föl­det. Az istállótrágyán kívül hektáron­ként 1 mázsa ammóniumfoszfátot, 2 mázsa kálisót szórtak szét. A repcét múlt év augusztus 19-én és 20-én, ve­tették el, hektáronként 12 kg magot használtak fel. A sortávolság 32 cm volt. Mikor már jól meglehetett látni a kikelő repcesorokat, megsarabolták. Az áttelelés és a talaj kiszáradása után tavasszal ismét hektáronként 80 kg ammóniumfoszfáttal, 150 kg káli­sóval és 1 mázsa szuperfoszfáttal trá­gyázták meg. Néhány nap múlva min­den hektáron 30 kg HCH-t szórtak szét a répabagár ellen. A kevesebb tapasztalattal rendelkező dolgozók ele­inte aggódtak, hogy a boronálás eset­leg kárt okozhat a vetésben. Bebizo­nyosodott azonban, hogy a boronálás elvégzése nagyon helyes volt, mert az apró vetés gyökerei levegőt kap­tak és gyors fejlődésnek indult a rep-A 10 hektár föld terméséért több mint 56 ezer koronát kaptak ce. Mikor a sorokban nőni kezdett a gyom, ismét megsarabolták, utána re­pülőgép segítségével dynocidot szór­tak rá. A második szórást virágzás előtt végezték. A tavasz első napjaiban a repceve­tés szépen fejlődött, Mikor elérkezett az aratás ideje, olyan magas volt, hogy egyes helyeken megdőlt, úgy, hogy a kaszálást csak kézi kaszával lehetett elvégezni. Az aratási munká­kat július 1-én és 4-én megzavarta az eső. és ezért az aratás befejezése elhúzódott. A repcét aratás után szá­radni hagyták, és július 12-én meg­kezdték a cséplést. A repce egy ré­szét SU 4-es kombájnnal, másik ré­szét cséplőgéppel csépelték ki. A gaz­daság dolgozói kellemesen meglepőd­tek, amikor megállapították, hogy a 10 hektárnyi területen 320 mázsa ter­mett, azaz, 32 mázsa hektáronként. Ilyen hektárhozam eddig nem fordult elő náluk. Hasonló eljárással termelték a rep­cét a karolini gazdaságon is és itt is szép eredményeket értek el. A hek­tárhozam 29 mázsa volt, a 10 hektár­nyi területen összesen. 290 mázsa rep­cét termeltek. Az állami terv szerint az állami gazdaságokban 13 mázsa őszi repcét kellett termelni hektáronként. A talaj jó előkészítésével és az egész télen át folytatott gondozással a zselízi ál­lami gazdaság dolgozói a 62 hektár­nyi repceföldön 1557 mázsa repcema­got termeltek. Ez átlagosan hektáron­ként 25 mázsa. Még jobb eredményeket értek el a többi részlegeken is. Itt a hozamter­vet hektáronként 18 mázsával túltelje­sítették. Vagyis a tervet 240 száza­lékra teljesítették. A csúcstermés elé­résében nagy része van Ľudovít Fé­­lixnek, a gazdaság vezetőjének, aki azelőtt csoportvezető volt, a múlt rendszerben pedig kommenciós cseléd. Ebben a gazdaságban dolgozott 30 éven át. A zselízi állami gazdaság igazgatósága az agrotechnikai osz­tály irányzatát betartva, gondoskodott a gépek és az agrotechnikai ismere­tek felhasználásáról és alkalmazásá­ról és így a kerületben a legjobb eredményt érte el. Tíz hektárnyi terü­letről 56 337 korona jövedelmet bizto­sítani nem csekélység. Ha búzáért, vagy más terményért szeretnének­­ennyit kapni, 25 hektárnyi területet kellene bevetniök, tehát 2 ■ és félszer» akkorát, mint repcéből, ha búzából 22 mázsa átlagos hektárhozamot számí­tunk. Szükséges tehát, hogy a jövőben több helyen termesszenek őszi repcét és megismerkedjenek a repce gondo­zás legmegielelőbb, legnagyobb hek­tárhozamot biztosító módszereivel más állami gazdaságokban is. A prágai kerület állami gazdaságai teljesítették gabonabeadásukat 1955. szeptember 2-án pénteken 20,30 órakor köztársaságunkban a prágai kerület állami gazdaságai 100,7 százalékra elsőknek teljesítették a ga­bonabeadást. Ezenkívül kötelezték ma­gukat, hogy 600 vagon kenyérgabonát es sörárpát terven felül adnak be. Nemcsak a gazdaságok dolgozóinak jó munkája nyomán érték el ezt a szép eredményt, hanem a polgárok önkéntes brigádja és a hadsereg készséges segítsége, mely a betakarí­tás és a cséplés munkáiban segédke­zett, nagyban hozzájárult a sikerhez. Az egyes gabonaféléknél a múlt év­hez viszonyítva lényegesen magasabb hektárhozamokat értek el. Így többek között például a búza hozama 9,5 mázsával, a rozsé 4 mázsával és az árpáé 4,75 mázsával emelkedett. A nymburskei állami gazdaság Odrepsy-i részlegén érték el őszi búzából a leg­jobb termést, ahol hektáronként átlag­ban 49,5 mázsát, a Slany-i állami gazdaság Tmáŕ részlegén pedig hek­táronként 45,2 mázsát takarítottak be. A ďablický-i gazdaságban 5,86 hek­táron az őszi árpa hektáronként átlag 51,35 mázsát termett. A prágai kerület állami gazdasá­gaiban jól beváltak ez évben a kom­bájnok, amelyek 9406 hektárt arattak le és 245 166 mázsa gabonát csépel­tek ki. Eddig a legjobb kombájnos a Brandýse nad Labem-i gazdaságból Kalina Emil, aki magyar gyártmányú AC 400-as kombájnjával 132 hektárt learatott és 4370 mázsa gabonát csé­pelt ki. Jó termés a felszántott legelőn Dicséret- és szégyentábla, amelyre Kapfinger tanító a cséplést befejező napon írt köszönetét az EFSZ tagjainak. nagyon ügyesen, elsősegélyben része-Nem egész egy évvel ezelőtt a lo­sonci járás Stará-Haliče környékén 45 hektár kishozamú és kihasználatlan legelő terült el. A múlt ősszel a lo­sonci gépállomás dolgozói saját költ­ségükre felszántották a legelőt. Ta­vasszal pedig Sufliarský Miklós, a losonci gépállomás főagronómusának kezdeményezésére bevetették lennel. Karman János és Oravec István a GTA agronómusai vállalták a növény gondozását és ápolási munkálatait. A len egész területét a többi növény­ápolási munkákon kívül kétszer be­szórták dynociddal és dykotaxszal. Szorgalmas munkájukat szép eredmény jutalmazta. Hektáronként 10 mázsa lenrostot és 4,5 mázsa lenmagot ta­karítottak be. Textilüzemeink így 460 mázsa lenhez, a termelők pedig 200 mázsa jó minőségű lenmaghoz jutnak, mely a losonci GTÁ-nak körülbelül 150 ezer korona jövedelmet jelent. Gyógyintézet a beteg malacok számára A lovosicei állami gazdaság medvé­­dicei részlegen gyógyintézetet létesít az elsatnyúlt kismalacok részére. Az egyes részlegekről idehozzák a beteg és elsatnyúlt kismalacokat, melyek máskülönben pusztulásra lennének Ítélve. Itt szakszerű ápolás mellett életbentartják őket és erőnlétük fel­javítása után átadják az előhízlalők­­nak. Andrášková A. gondozónő állan­dóan 80—100 kismalac kezelését vég­zi. Csalán, kamilla és szénatea főze­tével kezeli őket. Fokozott gondos­sággal a malacok túlnyomó részét si­került megmenteni. A malacok körül­belül 8 kg-os, de gyakran 2—3 ki­logrammos súllyal kerülnek kezelése alá. A gyógykezelő intézet már két hónapja működik, és eddig már 44 kismalacot adott az előhízlalóba, me­lyek máskülönben elhullottak volna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents