Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-10 / 28. szám
í A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰ VELÉSCGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1955. július 10. Ara 40 tiilér VI. évfolyam 28. szám A CSKP Központi Bizottságának határozata az EFSZ-ek további fejlesztéséről! az aratás, az őszi munkák és a begyűjtés biztosításáról A köbölkúti szövetkezeti tagok gabonáját is kombájnnal aratják. Legelőször a szövetkezet épületei mellett levő 50 hektár őszi árpát aratják. Az ország kenyeréért Az idén is elsők akarnak lenni A X. kongresszus határozataiban feladatul tűzte ki, hogy a mezőgazdasági termelést a legközelebbi kéthárom évben lényegesen emelni kell. Emellett hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés tartós és rendszeres növelését, — amely nélkülözhetetlen feltétele a dolgozó nép életszínvonala szüntelen emelkedésének — csak az EFSZ-ek további építésének, fejlesztésének és megszilárdításának útján lehet elérni. Az EFSZ-ek további fejlesztése tovább erősíti és szilárdítja népi demokratikus rendszerünket és országunk védelmi képességét. A párt és a kormány politikai és gazdasági intézkedéseivel, valamint a munkásosztály hathatós segítségével megteremtette a legkedvezőbb feltételeket a mezőgazdasági termelés növelésére és az EFSZ-ek munkájára. A gép- és traktorállomások széleskörű hálózata biztosítja a fő mezőgazdasági munkák jelentős gépesítését. A legutóbbi évben a gép- és traktorállomások gépeinek száma 1205 traktorral és 1036 kombájnnal emelkedett. A gép- és traktorállomások által megművelt földterületek a legutóbbi évben 17,1 százalékkal növekedtek. Lényegesen növekedett a munkák összterjedelme és száma, valamint minősége. A tavaszi munkákban a gép- és traktorállomások készséges és jó minőségű munkájukkal döntően segítették a mezőgazdasági termelést, elsősorban az EFSZ-eket. A műtrágya gyártása és kiutalása a mezőgazdaság számára a legutóbbi évben 17 százalékkal növekedett. A párt és a kormány segítsége jelentős mértékben fokozta a kis- és középparasztok érdekeltségét az EFSZ-ekben folyó állattenyésztési termelésben. Lényegesen megnövekedtek a sertésállományok és növekedett a szarvasmarhák hasznossága. Tovább emelkedik a vágóállatok átlagos súlya és a jobb gondoskodás következtében csökkent a malacok és borjak elhullása. Az EFSZ-ek gazdálkodásának eredményei azt mutatják, hogy a párt és a kormány hatásos segítséget nyújt a szövetkezeti gazdálkodásnak. Az EFSZ-ek, amelyek a községek 47 százalékában már 1 900 000 hektár földön folytatnak közös gazdálkodást, évről évre politikailag, szervezésileg és gazdaságilag megszilárdulnak, nagyobb termelési eredményeket érnek el és ennek következtében több piaci termelést is, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Ezért évről évre növekedik a szövetkezeti tagok jövedelme is. Csupán a legutóbbi év folyamán az EFSZ-eknek egy hektár mezőgazdasági földre eső jövedelme 26 százalékkal emelkedett. Az EFSZ-ek mély gyökereket eresztettek falvainkon. E sikerek ellenére a szövetkezetek gazdálkodásában az utóbbi években nem került sor az EFSZ-ek számának várható növekedésére, sem föld- és tagalapjuk kibővítésére. Ennek az állapotnak a következményei lelassítják a mezőgazdasági termelés növekedését és fékezik a dolgozóknak mezőgazdasági termékekkel és az iparnak nyersanyaggal való ellátása további lényeges megjavítását. Az alapvető ok, amely miatt a szövetkezeti alap a falvakon nem bővül nagyobb mértékben, a pártnak a falvakon végzett még mindig gyenge politikai munkájában és elégtelen gazdasági-szervező tevékenységében rejlik, amely tevékenység a parasztok közös munkáinak megszervezésére irányul. Az utóbbi időben javulás állott be a kis- és középparasztoknak nyújtandó segítségben, valamint a város és falu szövetségének megszilárdításában is. Ennek ellenére egyes gazdasági és pártfunkcionáriusok gyakorlati munkája még sok helyen arról tanúskodik, hogy mindeddig helytelen a viszonyuk a kis- és középparasztokhoz és lebecsülik a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy a munkásosztály szilárd szövetsége a dolgozó parasztsággal elkerülhetetlen feltétele a mezőgazdaság szocialista átépítésének, mivel csak az állandóan szilárduló osztályszövetség alapján lehet kiküszöbölni a gazdálkodás kapitalista és kistermelő formáit és betetőzni a szocializmus győzelmét országunkban. A további munkák folyamán véget kell vetni a magától értetődés és ősztönösség opportunista elméletének a szövetkezetek alapításában. Az a tény, hogy a kommunista párt mindig gondoskodik arról, hogy az EFSZ-ek alapításában mindenütt betartsák az önkéntesség elvét, semmiképpen sem jelenti azt, hogy ölhetett kezekkel ülhetünk, hanem ellenkezőleg, a parasztok körében céltudatos politikai és szervező munkál; kell végezni až új EFSZ-ek alapítása és a meglevő szövetkezetek tagalapjának kibővítése érdekében. Az eddigi állapot oka az osztályharc lebecsülése a falvakon, ami ahhoz vezet, hogy elégtelen intézkedéseket foganatosítanak a kulákokkal szemben és meglassul az EFSZ-ek további fejlődése. Végül egyes dolgozók alacsony politikai színvonala és a hibáktól való félelme habozáshoz, határozatlansághoz és a harcosság hiányához vezet az EFSZ-ek további alakításában. Ehhez hozzájárul a nemzeti bizottságok, valamint a gép- és traktorállomások gyenge munkája a dolgozó parasztok körében. Mindezeknek a helytelen elméleteknek és fogyatékosságoknak gyorsan és határozottan véget kell vetni és már ebben az évben határozott fordulatot kell elérni az EFSZ- ek további fejlesztésében és alapításában. A szövetkezetek építését a gépesítés tovább fejlesztésével, a közös istállók és egyéb gazdasági épületek építésével, a mezőgazdasági káderek politikai és szakmabeli fejlődésének biztosításával kell elérni. Mindez a mezőgazdasági munkák termelékenysége fokozásának alapja. A szövetkezetek építését a mezőgazdasági termelés növelése valamennyi feladatának teljesítésével kell biztosítani, főleg a fő termelési idények folyamán. Közvetlenül az aratás előtt állunk, amelyet éppúgy, mint az őszi munkálatokat, teljes mértékben fel kell használni arra, hogy a dolgozó parasztok további ezreit megnyerjük az EFSZ-ek közös gazdálkodásának. A Központi Bizottság az egész pártnak, valamennyi állami és gazdasági szervnek, valamint tömegszervezetnek figyelmét arra fordítja, hogy bátrabban és hangsúlyozottabban mutassák meg a parasztoknak a szocialista utat, amely lehetővé teszi nekik a jobb és termékenyebb gazdálkodást, életszínvonaluk emelését és a társadalommal szemben való kötelességeik jobb teljesítését is. Az egész párt, a nemzeti bizottságok, a gép- és traktorállomások, az FSZM és CSISZ-nek e cél elérésére szívós, céltudatos politikai és szervezési munkát kell kifejteniük. Csak így érjük el a párt X. kongreszszusa irányelveinek sikeres teljesítését. A Központi Bizottság a további időszakban az egész párt figyelmét azokra a fő feladatokra irányítja, amelyek a falvakon a szocialista szektor további fejlesztését és ezzel . mezőgazdasági termelésünk lényeges fokozásának biztosítását célozzák. I. A helyi viszonyok alapján céltudatosan és szervezetten új EFSZ-eket kell alapítani, s ki kell bővíteni a meglévő szövetkezetek tag- és földalapját. Ez megköveteli, hogy a dolgozó parasztok előtt szüntelenül rámutassunk a szocialista mezőgazdasági nagytermelés előnyeire és egyúttal felhasználjuk a jól gazdálkodó szövetkezetek példáját. Az aratási és őszi munkálatok időszakának alkalmul kell szolgálnia arra, hogy meggyőzzük és megnyerjük a kis- és középparasztokat az EFSZ-ekbe való belépésre. Ezt fogja szolgálni a közös munkák megszervezésének sokoldalú támogatása, amelyek alapján a parasztok meggyőződnek a közösen megszervezett munkák előnyeiről, a technika és a gépesítés alkalmazásával. Sakkal nagyobb mértékben kell gondoskodnunk a kis- és középparasztok tevékeny bekapcsolásáról a közös munkák megszervezésébe és irányításába a nemzeti bizottságok mezőgazdasági bizottságai által azokban a községekben, ahol még nincs EFSZ. Kell, hogy a mezőgazdasági bizottságok, amelyek ismerik a helyi viszonyokat, a kis- és középparasztok legközelebbi segítőtársai legyenek termelésük megszervezésében, a hektárhozamok növelésében és az állatok hasznosságának növelésében. A mezőgazdasági szövetkezeti termelés alapformája, amelynek elérésére törekednünk kell, a közös növényi és állattenyésztési termelést folytató EFSZ-ek. Nem szabad azonban megkerülni a szövetkezeti mezőgazdasági tevékenység átmeneti alacsonyabb formáit sem. érvényesíteni fogjuk azonban azt az elvet, hogy a kis- és középparasztok, akik az EFSZ mellett döntöttek, legközelebbi feladatukként a közös vetés bevezetését tűzzék ki, a mezsgyék felszántásával, a föld közös megművelésével és a szövetkezet megalakításakor fogadják el a második típusú EFSZ üzemi munkarendjét. Az EFSZ-ek támaszának és magvának elsősorban a kisparasztot kell tekintenünk. Az ő segítségükkel fogunk törekedni a középparasztok megnyerésére. Elsősorban azokra irányítjuk figyelmünket, akik jól teljesítik termelési és beadási feladataikat és bizalomnak örvendenek a községben. A középparaszt a piaci, termelés fontos tényezője, nagy tapasztalatai vannak, jó szervező és megnyerése az EFSZ- be rendszerint döntő a község valamennyi dolgozó parasztjának megnyerése szempontjából. Ezért nem lehet elhanyagolni semmilyen intézkedést, amely lehetővé teszi belépésüket a szövetkezetbe. A középparasztokat tisztségekkel bízzuk meg a nemzeti (Folytatás a 2. oldalon.) Az ógyallai járásban levő virtl szövetkezet tavaly elsőként teljesítette országunkban a gabona beadását. A szövetkezet dolgozói az idén is meg akarják ismételni a nagy győzelmet. Az aratást jól megszervezve kombájnokkal végzik. A kicsépelt gabonát azonnal szárítják és tisztítják, hogy az elüírt gabonamennyiséget egyenest a mezőről a dunaradványl felvásárló üzembe szállíthassák. Kovács Ferenc, kajali kisgazda 2,37 hektáron gazdálkodik. Ezt a területet iparkodik jól megművelni és kihasználni. Tud gazdálkodni a földeken és az állatokkal is. Hazánk felszabadulása tiszteletére tett kötelezettségvállalását, 100 kg hízósertés terven felüli beadását már teljesítette. A tej, tojás s egyéb hús-beadását is a múlt hónapban kiegyenlítette. A beadását még teljes egészében nem fejezte be, mert hátra van még A bratislami járásban levő, gesajovi egyénileg dolgozó kis- és középparasztok elhatározták, hogy az idén közösen végzik az aratást és a cséplést. A termés közös betakarításában 46 kis- és középparaszt vesz részt. A 150 hektárnyi gabonát 8 marokszedő és két kévekötőgéppel aratják. Az aratásra 8 munkacsoportot szerveztek. A csoportokban azok a földművesek vannak, akiknek a földjeik közel vannak egymáshoz, hogy ez-A virti szövetkezetesek nemcsak terveznek, hanem valóra is váltják terveiket. A gabonabeadást már július 3-án megkezdték, amikor 120 mázsa őszi árpát szál'ítottak el a felvásárló üzembe. Ezzel árpabeadásukat 30 százalékra teljesítették. Az árpabeadásnak teljesítését megkezdték az érsekújvári II. szövetkezet tagjai is. Két nap alatt 200 mázsa Őszi árpát adtak el. a kenyérnek való gabona. Kovács gazda ezzel sem késlekedik, mert a községben az elsők között vette kezébe élesre fent kaszáját és neki állt az aratásnak. Amint teheti elcsépel s az előírt gabonát cséplőgéptől viszi a begyűjtő helyre. A jövő évi termés alapjait Kovács Ferenc úgy biztosítja, hogy aratás után azonnal elvégzi a tarlóhántást. által jobban kihasználhassák a gépeket. ' 1 Mm-tinusilí József csoporjában!15 ember végzi az aratást egy marokszedő géppel. Közel 12 hektár gabonát kelt learatniok és keresztbe rakniok. Hrncsár János csoportjában azok a földművesek vannak, akik nem rendelkeznek fogattal. A stupavai gépállomás egy kévekötő gépet adott a csoportnak segítségül. A csép.ést ugyancsak közösen, két cséplőgéppel végzik. Hektáronként 136 mázsa burgonya Az ipolysági szövetkezeti tagok 2,30 hektár korai burgonyát ültettek négyzetes-fészkes módszerrel. Kikelés után a burgonyát kétszer kapálták, amely a rossz időjárás eüenére is szépen fejlődött. A jó munka eredménye megmutatkozott, 136 mázsa termést hozott hektáronként. Az EFSZ él a Begyűjtési Minisztérium meghatalmazottjának kedvező rendelkezésével, amely a burgonya felvásárlásával kapcsolatos. Ennek alapján 85 mázsa korai burgonyával kiegyenlítik a 138 mázsa összes burgonyabeadási kötelezettségüket. A többi termést pedig jó pénzért a szabad piacon adják el. Kifizetődött tehát a Élenjárnak a beadásban A naszvadi szövetkezet azok egyike Szlovákiában, amelyek 100 százalékon felül teljesítették a széna és a korai burgonya beadását. Terv szerint 209 mázsa korai burgonyát kellett volna beadni a szövetkezetnek. A szövetkezet tagjai azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy minél_ többet adjanak be. így tehál 30 mázsával több korai burgonyát adtak a közellátásnak. Tudják, hogy jó haladó módézer a'kalmazása a burgonya ültetésénél. A szövetkezet az utóbbi időben járásviszonylatban a beadások teljesítésében is az első helyre került.' — Sertéshúsból az elüírt félévi 45—55 mázsa helyett 74,24 mázsát, a marhahúsból 59,63 mázsa helyett 97,50 mázsát, tejből 20 166 liter helyett 23 540 litert, tojásból 12 682 drb helyett 33 654 drb-ot, gyapjúból 266 kg helyett 633 kg-ot amott be. Az elmúlt félév az ipolysági EFS2 gazdálkodásában azt bizonyítja, hogy a szövetkezet gazdaságilag egyre jobban szilárdul. M. ára van a korai burgonyának, különösen szabad áron. Nem is csa'ódtak számításukban: A terven felül beadott 30 mázsa burgonya 7500 koronát hozott a szövetkezetnek. De nemcsak ebből a termésből, hanem a szénából is 100 százalékon felül teljesítette beadását a naszvadi szövetkezet. A gabonabeadásban is ilyen magas százalékot akarnak elérni. Kovács Ferenc kisgazda géptől teljesíti beadását F. Krajcsovics Bő termés a vetőmagparcellákon A madari szövetkezetben már learatták az 50 ■ hektárnyi őszi árpát. Az aratást 3 kombájnnal végezték. Mivel az árpa minden táblán meg-* érett, a szövetkezet elnökének és agronómusának utasítására legelőször a vetőmagparcellákat aratták le. A kombájnosok nagy súlyt fektettek a szemveszteség nélküli betakarításra. A vetümagparcellák hektárhozama 25—27 mázsa között mozog, sót egyes parcellákon eléri a 30 mázsát is. A szövetkezet vezetősége foglalkozott az aratás és a beadás kérdésével is. a CSKP KB határozata alapján. A határozat értelmében, újra ellenőrizték az aratási tervet, hogy az tökéletes legyen és ne okozzon fennakadást a további aratásban. I ( Közösen aratnak és csépelnek
