Szabad Földműves, 1955. július-december (6. évfolyam, 27-53. szám)
1955-07-03 / 27. szám
Előzzük meg a tűzkárt! ______________________________fSfďmflves HELYZET ______________1955. július 3. MINDEN FÖLDMŰVES elsőrendű feladata a mezőgazdasági termelés állandó növelése. Azonban a termeléssel egyidejűleg a növénytermelés és az állattenyésztési termékek védelmét is emelni kell, különben sok évi szorgalmas munkánk gyümölcse hiábavaló lenne. Különösen az EFSZ-ekben, GTÁ-okon, és ÄG-okon kell fokozott gondot fordítani a tűzvédelemre. A mezögazdsági épületekben keletkezett tűz igen veszélyes, mert nagy terjedési lehetősége van, melyről a következő megtörtént esetek tanúskodnak: a dunaszerdahelyi járásban, a felsőpatonyi EFSZ sertéshizlaldájában 1955. március 31-én 23,30 órakor tűz támadt, mely 68 200 korona kárt okozott. A tűz tönkretette az egész fedélzetet és azonkívül 2 anyadisznó és 59 kismalac is elpusztult. A tűz terjedése eaenkívül 358 sertést veszélyeztetett. A HIZLALDA TŰZVÉDELMÉT nem biztosították, s a fő ok az volt, hogy a takarmányelőkészítőt a hizlalda közepén helyezték el. A hizlalda, vala-A napokban kezdték meg a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak mezőgazdasági osztályai a mezőgazdasági termelés 1956. évi tervének szótárasát a járásokra, amelyeket a terv feldolgozása után július 9-ig átadják azt az egyes földművesszövetkezeteknek és a helyi nemzeti bizottságoknak. A községekben a seétfrást iegkésőbb 1955. július 31-ig befejezik. Az 1956. évf mezőgazdasági termelési terv helyes és idejében való széírása rendkívül fontos feladata a nemzeti bizottságoknak és a Nemzeti Front tagozatainak. A mezőgázdasági termelés tervét úgy írják szét, hogy a földművesek legkésőbb 1955. július végéig megismerjék termelési feladataikat. A múlt évhef vlsžonyitva a terv mutatóinak száma lényegesen csökkent, úgy hogy ez az egységes föídmüvesszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak jelentős mértékben szabad kezet biztosít a termények megválasztásában a helyi termelési feltételek szerint. A járási Kora tavasszal történt... A nap már lenyugodott, lassan sötétedni kezdett... Segyivi István négy hektáros málasi magángazda szép zöldre száradt, finom illatos takarmánnyal megtömött kosarat cipelt a pajtából az istálló felé. Felesége, ügyes gazdasszony módjára fehér kötényben egy nyolcliteres sajtárral fejni indult — Várjál, asszony — szólt a férj -» addig ne üljél Ve fejni, míg a takarmányt nem teszem a tehenek elé. — Jobb lesz fejés után, mert akkor nem állnak nyugodtan a tehenek, ka takarmány van előttük — ml as sóit kellő hozzáértéssel ae aszteony. — Azt én к tudom. Be (tőiéig nem várhatok. — Már megint hová olyan sürgős л dolgod? Minden este mész. mini a kóbor... Ah! Csak aztán már kisütnétek valami jó ■dolgot. De semmit, aeak az időt pazaroljátok és ... — Jó estét, István! Na, megyünk arra a gyűlésre? — lépett be a zöldre festett kiskapun Hamar Sándor hózépparaszt. — Soha jobbkor nem jöhettél volna, Sándor. Éppen arról vitázunk az asszonnyal, hogy menni akarok. Dekát tudod ее is, mint a többi mindenbe „beleüti az orrát’’. — Asszonyszokás ez István. Ügy van az ae enyémmel is. De azért néha van is valami igazuk — kezdi Hamar gazda fontolgatni a dolgot.— Van, van. Különösen, amikor a föld alá küldi az embert. De, tudod, hogy gondolom? A pincébe. — Ne hidd István. Ök is látják, mi a jó és mi a rossz. Enyém például azt mondta, hogy csak úgy kössek szerződést a traktoráltdmással, ha rendesebb munkát végeznek, mint tavaly. — Vagy úgy? Most már tudom miért mentek gyűlésre — szólt közbe Segyiviné. за Цд* Щ{10 mj$, mint az előkészítő padlása deszkából készült és azon pelyvát tartottak. A tüzet a gőzöltető okozta, melybe az éjjeliőr a tűz előtt egy órával befutott, hogy aztán a szomszédos épületekbe mehessen. A gőzöltető közvetlen közelében és a pléh füstcsövek mellett szárítani való rongyok lógtak. Ezek a terjedő meleg következtében égni kezdtek és ezektől lángra kapott a padláson elhelyezett polyva. A polyva gyorsan továbította a tüzet, Az éjjeliőr rnár csak akkor vette észre a tüzet, amikor a tetőzet nagy része lángban állt. Ugyancsak a dunaszerdahelyi járásban levő Bős községben ez év április 28-án délelőtt 11 órakor tűz ütött ki. Ez a tűz nem okozott nagyobb kárt, de 450 sertés élete forgott veszélyben. A TÜZET A SZÖVETKEZET tagjai okozták azzal, hogy a gőzöltető közelébe tették a szárítani való fát, mely égni kezdett és ettől tüzet fogott a sertésól tetőzete is. A legnagyobb hiba az, hogy a gőzöltető olyan helyen van, ahol a tető nem tűzbiztos. Gsak a vé★ ★ Ф, nemzeti bizottság tanácsainak mezőgazdasági osztályai az EFSZ-ek részére megszabják az egész vetésterületet, a kukorica és a csalamádé vetésterületét, valamint a gazdasági állatok állományát is. A helyi nemzeti bizottságok a két hektárnál több földön egyénileg gazdálkodó földművesek számára megszabják az egész vetésterületet, az ipari növények és hat főbb zöldségfajta vetésterületét, valamint a gazdasági állatok állományát is. A két hektáron aluli mezőgazdasági területen egyénileg gazdálkodó parasztok számára, az EFSZ-tagok háztáji gazdaságára csupán a vetésterületet szabják meg. Az 1956. évi mezőgazdasági termelési terv számít a haladó agro- ér zooteohnikai munkamódszerek alkalmazására. (A fejőstehenek nevelésében például Malinyinova módszerének, a sertésnevelésben Ljuszkova módszerének bevezetésére stb.). Az új haladó módszerek bevezetésének terve alapján megtárgyalják a községekben a hektárhozamokra és a gazdasági élember? Én sem vagjfdfc a jónak elrontó ja, csak aztán helyén legyen az eszed! mr Bízd vám, asszony! ELINDULTAK ... A község kis- és középparasztjai mar a helyi nemzeti bizottság tisztára meszelt falai között voltak, amikor a zselizi gépállomás főagronómusa Tóth Maconka János és még két küldött megérkezett. Nagy volt az érdeklődés, a kíváncsiság lázában fürdőit a közönség. — Remélem, bemutatkoznom nem keU, hiszen gyakran látjuk egymást — kezdi ae agronómus. — Arról volna szó, amiről már oly sokat beszélgettünk: meg akarjuk könnyíteni a magángazdálkodók munkáját, gépeket adunk rendelkezésükre ... — Ügy, mint tavaly — vágott közbe Király József — megkötöttük a szerződést és gépet nem kaptunk időben. * — Várja meg a végét, — figyelmeztették. — Még nem is tudja miről lesz szó ... — Az igaz, hogy t múlt évben voltak hibák — folytatta tovább az agronómus. — Éppen azért m.ost jobban és időben akarunk foglalkozni a dologgal. A zselízi gépállomás vezetősége a málasi helyi nemzeti bizottság javaslatára úgy határozott, hogy alakítunk egy traktoros brigádot, amely három község magángazdálkodói részére biztosítja a pontos és időben való munkát. 5-, No, mit mondtam, hagy várja meg a. végét — lépett elő Szedlák Lísgló küldött, se Ajp Щт1у volt, letíennek köszönhető, hogy а szövetkezetesek időben észrevették és eloltották a tüzet, mert a helyiség egyik oldalán — éppen ott, ahol a tűz támadt — 8 méter távolságra egy szalmával tetőzött hizlalda, a másik oldalon 5 méter távolságra egy szalmakazal és ettől 12 méterre egy másik, ugyancsak fából épült szalmatetős hizlalda áll. Nem szabad elfeledkeznünk, hogy az állatok égő helyiségből való megmentése igen körülményes. Ezért különösen az istállókban és hizlaldákban, de főleg az előkészítőkben következetesen be kell tartani a tűzvédelmi eljárásokat. A TŰZ ÁLTAL OKOZOTT KÄROK mindannyiunkat, de elsősorban a szövetkezet tagjait érinti. A “tűzvédelmi előírások betartása mindig, de különösen most követel fokozottabb gondot és éberséget, amikor az egész ország kenyeréről van szó. A tűzkárok megelőzése érdekében tehát úgy készüljenek fel tűzoltó egyesületeink, hogy sem az osztályellenség, sem az esetleges tűzveszély ne okozhasson kárt. (R. N.) latok hasznosságára vonatkozó tervjavaslatot is. Júliusban községeinkben nyilvános gyűlésre jönnek össze parasztjaink, amélyeken megtárgyalják a mezőgazdasági termelés, a beadási norma, a haladó munkamódszerek beveztésének tervét, a gép- és traktorállomások segítséget az EFSZ-tagság jelentőségét stb. Az 1956. év mezőgazdasági termelési terv szétírásának fő elve az, hogy minden szövetkezeti tag és földműves részletesen megismerkedjék a termelési és beadási tervvel, hogy részletesen megismerjük a termelés és hasznosság növelésének lehetőségeit a haladó munkamódszerek alkalmazásával a növényi és állati termelésben. A mezőgazdasági termelés helyes és idejében való szétírása előfeltétele a mezőgazdasági termelési terv és az állami beadási kötelezettségek sikeres teljesítésének, az FJFSZ-.ek további fejlesztésének a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmei növelésének és jelentősen hozzájárul a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához. az már a. múlté, ma már másképpen van. — Nem szabad a múltat sem elfelejteni. Ami rossz volt tavaly, annak az idén nem szabad megismétlődni. — Királynak van igaza. Csak úgy engedjük a traktoit földünkre, ha rendes munkát végez. Meg aztán, egyszer és mindenkorra meg kell szűnni a sógor-korTíaságnak is — jelentette hi Zsiga József 9 hektáros középparaszt. A föagrunómus látta, hogy a magángazdálkodók felszólalása és türelmetlensége mind a gépi munka felé irányul, eeért komolyabbra vette a dolgot. — Na, tehát, ki mit szól, lese itt helye a traktorosbrigádnak? — tette fel a kérdést az agronómus. — Vagy keressünk a szomszédos községekben arra alkalmas területet? — A helyről mi gondoskodunk — válaszolta Vámos Lajos, a helyi nemzeti bizottság elnöke. — Azt mondja meg az agronómus elvtárs, hogy milyen feltételek mellett alakítják meg a brigádot? — Először is figyelembe vesszük, melyik községben lesznek a gépek jobban kihasználva. -A teremben mély csönd honolt. Az emberek egymásra néztek és várták, Ы szólal meg hamarabb. HATÁROZTAK ... — Én már a múlt évben is, szántottam traktorral — mondotta Segyivi István. — Igaz, többen azt mondták; nem lesz termésem, tönkreteszi a traktor a földet. De én nem hallgattam ae efféle beszédre^ JAVULT A A terebesi Járás a beadás terén nagýbn lemaradt. Ez különösen a tej- és tojásbeadásban mutatkozott meg. A terebesi járási nemzeti bizottság ezzel kapcsolatban rendszeren foglalkozott a beadási kötelezettség teljesítésének kérdésével. A helyi nemzeti bizottságok szintén felismerték a hibát és fontolóra vették a lemaradást. Az utóbbi időben a pártszervezet s a nőbizottság tagjai, valamint a falusi fogyasztási szövetkezet dolgozói jelenlétében határozatot hoztak a beadási terv teljesítésének megjavítása érdekében. E határozatok teljesítését a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok napról napra figyelemmel kísérik. Munkájuk sikerrel jár és már is javulás mutatkozik. Vannak azonban olyan községek is, ahol a helyi nemzeti bizottság tagjai nem tartják fontosnak a beadási terv teljesítését. Ilyen község például Kuzmice, ahol Tóth Ignác és Máthé helyi nemzeti bizottsági tagok nem tesznek eleget állampolgári kötelességüknek. Az ilyen nemzeti bizottsági tagok munkája nem kielégítő,. már csak azért sem: mert nekik, mint a nemzeti bizottság tagújítók, brigádvezetők és kutatóintézetek dolgozói megvitattak a folyamatos aratás gépesítésének szervezési teendőit. Nincs olyan szövetkezeti tag, állami gazdaságban dolgozó és egyéni gazdálkodó, aki ha tüzetesen megismeri a folyamatos gabonabetakarítást, elvben ne állna e módszer mögé. Traktorok, gépkocsik — és ha szükség mutatkozik — fogatok győzik a gabonaszállítást, a magtisztító gépek megtisztíthatnak minden szem gabonát. A gépálomások egyszerűen megoldhatják a dűlőkről a szalmalehúzást, a szalma kazalozását és a letakarított tarlón elvégezhetik a tarlóhántást. De ahhoz, hogy ez a mu.nka az idén körülbelül 100 ezer hektárnyi területen jói menjen végbe, rendkívül gondos felkészülésre és magasfokú szervezettségre van szükség. Az aratvacséplésnek azonban vannak ellenségei is. „Ne csépeljetek kombájnnal!” „Kipereg a szem” stb. — suttogják a közös gazdálkodás ellenségei. A szándék világos. Nem akarnak ők — a régi földbirtokosok és kulákok — jót sem a falunak. Ügy szeretnék, ha a szorgalmas dolgozó nép ismét nekik aratna és kaszával a kezében látástól-vakulásig nekik takarítaná be a föld termését. A 'szántó-vető emberek a múltban sem adtak sokat szavukra, és ócsárló beszédükkel ezúttal sem érnek célt. — Úgy volt az velem is, amikor a herét kaszáitattam — egészítette hí Vámos Sándor. — Azt mondták az arrajárók: lusta vagy, nem akarsz dolgozni. De bezzeg másképp beszéltek, amikor az en takarmányom már a kazalban volt, az övéké pedig elöregedett, elvesztette vitamintartalmát. — Nekem még nem volt traktor a földemen, de már én is látom, hogy mégis csak könnyebb és jobb a gépi munka — hangzottak a felszólalások sorra. — Ami azt illeti, talán én voltam legjobban a gépi munka ellen — mondotta beismeröen Huszár Lajos, középparaszt. — De nem is csoda, hisz majd az ember szíve repedt meg, amikor látta a drága terményt tönkretéve, a földet össze-vissza túrva. Ez azonban a kezdet volt. Ma már olyan munkát végeznek a gépek, hogy a kézimunka meg sem közelíti. — Bizony a múlt évben a legjobb barátom sem tudott volna többet segíteni, mint a gép, a jó kévekötő. De meg is fogadtam, hogy ezután minden munkát géppel végeztetek — legyezte meg Pecenylk Vilma. Az agronómus munkája ezután már könnyen ment A jelenlevők egymásután adták beleegyezésüket a iraktorosbrígád megalakításához. Majd kérges kezükbe ceruzát fogtak és megkötötték a szerződést, amely szerint egész évi munkájukat géppel végeztetik. ÜRÖMMEL BESZÉLNEK íVl S amikor járod a málasi határt, elcsodálkozol a rmgó-gabgngfenger, jainák kötelességük jó példával előljárni. A terebesi járási nemzeti bizottság tanácsa a JNB és felvásárló szervek munkatársai közül egy brigádot alakított, melynek feladata az állandó felvilágosító munka. Az eredmény a napi tejbeadás 20—23 literről (pl. Zempl. Hradište, Imreg és Garaň községekben) 280—300 literre emelkedett. Szilvás, Kuzmice és Késő községekben szintén jól halad a beadás. Járási viszonylatban a napi tejbeadás 3t)00 literrel emelkedett. A tojásbeadásnál is lényeges javulás mutatkozik. Különösen jó Barancs község, amely az egész évi beadást már 113,8 százalékra teljesítette. Jól halad Magyarsas község is a beadással. Ez utóbbi a tervezett 34 892 darab tojásból már 33 337 darabot adott be. A helyi nemzeti bizottság és a járási nemzeti bizottság tagjai tovább folytatják meggyőző munkájukat a beadási terv teljesítése érdekében. Ilyen eredmények nyomán a beadás terén eddig lemaradt járás a jövőbén az elsők közé sorakozhatik fel. < Andreas Sándor Szlovákia gépállomásai a múlt évhez viszonyítvá ebben az évben sokkal jobban felkészültek az aratásra. Maga a gépi felkészültség azonban mit sem érne kellő számú munkaerő biztosítása nélkül. A nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek bevonásával sokat tehetnek az aratás gyors befejezése érdekében. A csúcsmunkák idején minden munkáskézre szükség van és a betakarításnak munkaerőhiány miatt nem szabad késnie. Nagy feladat vár a védnökségi üzemekre is. Elérkezett az ideje annak, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségüknek valóban eleget is tegyenek és az ígéret ne maradjon csak írásban lefektetett egyszerű „megállapodás”. Majdnem minden szövetkezetnek van védnöksége, és ez kötelességgel jár. Az aratás, cséplés, tehát nemcsak a gépállomás, az állami gazdaság, a szövetkezetek és az egyénileg gazdálko-, dók ügye. Az aratás és cséplés- igrn sokrétű és kiemelkedő feladat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kenyérgabona termésének betakarítása nem egyszerű termelési folyamat csupán, hanem igen fontos politikai és gazdasági feladat, amely nagy erőfeszítést követel nemcsak a dolgozó parasztság részéről, hanem a mezőgazdaságot irányító párt- és népi szervek részéről is. Mindannyiunk feladata ez, melynek jó végrehajtásával sok ezer, sőt 10 ezer vagon gabonával -jtöbbet nyerhetünk. a кövérleoelű cukorrépa, kukorica és egyéb növények szépségében. — Mi tette mindezt lehetővé? A kérdésre bármelyik málasi magángazda örömmel felel: — A gép, az új traktorosbrigáid,. Kora tavasztól késő őszig a traktorok dobogása tölti be a málasi határt. A magángazdálkodók traktorral szántanak, vetnek, egyszóval minden nehezebb munkát géppel végeztetnek. A barna szemű, piros arcú Vaszaráb Ernő, a 19 éves Rackó Imre és a többi traktoros vígah fütyörészve sa rabolja, kapálja a növényeket. Ugyancsak széles rendet vágnak majd a sárguló búzatáblákban a jól kijavított, fényesre esissoit önkötözőgépekkel. — A vörös zászló ez évben iV a traktoromon lesz — mondja Vssearáb traktoros. — Mint mindig, most is első akarok lenni, — tette hozzá a fiatal Rackó Imre. A traktorosok munkájával elégedettek a magángazdálkodók. Az tij brigád vezetője. Marosvári Jánosi azonban mindent csinál, csak nem irányítja a traktorosbrigád munkáját. Azt tudja, hogy a brigád három község magángazdálkodóinak dclgozik, de arról nincs tudomása, hogy milyen munka vár Málason, Nyíren és Csekén a brigádra. Tudja azt is, hogy a brigád aratni is fog, de hogy kinek, arról fogalma sincs. A zselízi gépállomás vezetősége állítson a brigád élére olyan vezetőt, aki az adott lehetőségek mellett becsületet, elismerést, jó hírnevet szerez a traktorosbrigádnak. A géphez való viszonya pedig olyan legyen, mint a málasi magángazdálkodóké, akik. azt mondják: „Segítőtársunk — jó barátunk a gé&” ZATYKÔ JÓZSEF 4 Megkezdődött a mezőgazdasági termelés állami tervének szétírása az 1956. évre „Segítőtársunk - jó barátunk a gép“ — mondják « málasi dolgozó parasztok — Az aratás küszöbén (Folytatás ®z 1. oldalról)
