Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-30 / 5. szám

10 rSldmöves 1955. január 30. ...................... . VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDEGYLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGfiNFK HIVATAfOC MFTtPKTFTF IIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Mimii mim m i и шимм m hiúim m inmiim nm i m mmii m mmim nimm iiimimi Ismerjük meg a medvét A medve megvédte bocsát ANYANEVELÉS (VI.-3) Az anyanevelés célja elsősorban az, hogy megóvjuk, sőt fejlesszük és nemesítsük a legkiválóbb családok jó tulajdonságait. A természet titokzatos törvénysze­rűségében rejlik, hogy a szaporítás és a nevelés a család legfejlettebb korában válik be a legjobban Ebből az a tanulság, hogy az anyanevelés­hez biztosítanunk kell a legjobb elő­feltételeket: sok fiatal dajkaméhet, virágport, mézet és meleget. Ha e feltételekből valamelyik csak részben is hiányzik, az anyanevelés nem lesz tökéletes még akkor sem, ha a leg­jobb tulajdonságú törzsből neveljük is az anyákat. Az anya és munkásméh teljesen egyforma, megtermékenyített peték­ből származnak. A petékből kikelt álcák Ugyanis csak 3 napig kapnak egyforma eleséget. A harmadik nap­tól kezdve, amikor már a munkásál­cákat virágporral kevert pempővel etetik, ekekből az álcákból nem le­het anyát nevelni, mert az anya a harmadik nap után már más össze­tételű eleséget kap. A legegyszerűbb és a legkönnyebb anyanevelés módia' rajok anyabölcsői­nek alkalmazása. Csakhogy ezek a családok javarészt rajzó tulajdonsá­­gúak, s ezért általában nem jöhet számításba ez a módszer. A modern méhés^kedés nagyobb igényeinek megfelelően a jól válo­gatott tenyészcsaládból származó ál­cákból a dajkálásra érett családban nótanvanevelésf űznek. Az ilyen mó­dén nevejt anyák fejlettség tekinte­tében egyértékűek, sőt sokszor fe­lülmúlják a rajbölesőből való anyák fejlettségét. Ehhez az anyaneveléshez két csa­lád szükséges: egy tenyészcsalád és egy datkacsalád Mindegyiknél az anya legalább két. de lehetőleg két és fél éves legyen Ezek a többévi megfigyelések alapján kiválasztott családok a legjobb mézgyűjtők, az egészség és a fejlettség .tetőfokán legyenek, éspedig ügy a tenyészesa­­!ád, mint a dajkacsalád. Erre a cél­ra már az előbbi évben kell nyárutói serkentésbe részesíteni a családokat, mert ezzel nevelő hajlamukat előse­gítjük. Tehát e tekintetben az a tö­rekvésünk, hogy biztosítsuk a leg­fontosabb előfeltételeket az eredmé­nyes anyaneveléshez, vagyis, hogy a népesebb családoknak sok fiatal daj­­kaméheik legyenek, ezenkívül élelem­ben, virágporban bővelkedjenek. Az aflyanevelés egyik módja 1 Azokból az álcákból törekedjünk anyákat^ nevelni, amelyek épp akkor kelnek ki a petékből, amikor a daj­­karsalád anyjának eltávolítása tör­ténik. Ha nincs hordás, 14 napig serken­tenünk kell. azután a következőt csi­náljuk: 1. VI. 5-én a dajkacsalád anyját kilenc napra keretestől az izolátorba helyezzük. 2. 12-én; a te­­nvészesaládhoz kiépített szűzlépet te­szünk, bepetézésre (lehetőleg a daj­kacsaládtól származzon) és az anyá­­j val elhelyezzük az izolátorba. 3. 13- ' án: a lép a tenyészcsaládnál be van i petézve. 4. 15-én: a dajkacsalád any­­! ját (néhány órával az álcák kikelése I előtt) eltávolítjuk a nyitott fiasításos ' lépekkel együtt. A méheket a ke­rettől vissza söpörjük a tenyészesa­­ládhoz, aztán a fiasításos keretet be­tesszük a dajkacsaládhoz a fészek közepébe. 5 16-án: a fiasításos lépőt meleg késsel szalagokra metéljük. Kiválasztjuk azokat az álcákat, ame­lyek a legbőségesebben vannak ellát­va pempővel, ezután a lépet olvadt viasszal egymástól 3—4 milliméter­­nyire levő bölcsőtartós keretlécre ra­gasztjuk. A fiasítási keret beadása után — a nevelés idején is etessük a dajkacsa­ládot, hogy a dajkáló hajlam megle­gyen, sőt az etetést a befödés után is folytatnunk kell, mert előfordul­hat, hogy a méhek a bölcsőket ki­bontják. Ebben az 'dob i a vizsgálat már káros. Biztosítjuk nyugalmukat, nehogy a nevelet álcák gondozásénak rovására széthmrmljon a dajkáló mé­hek tömött fürtje. SZIJJÄRTÖ GYULA A hasmenés okai és köveik ezmenv ei Az egvik tátrai szálláson történt mec az alábbi eset. Kést! este a kutyák éktelenül ugat­tak. s nem lehetett tőlük aludni. Az öreg bacsa kiküldte . a legügyesebb bnitáriát Miskát, hogy nézze meg. m éit ugatnak oly veszettül azok a dögókc Miska gyerek magára kapta kis su­báját s kiugrott az ajtón. Végigosont az embermagasságnvi lapuerdőben s odaért az egyik kidőlt hatalmas fa tövéhez, a 1 a három kutya a nagy gödröt ugatta. A kutyákat félreker­gette s belenézett a gödörbé. Egy kedves kis bocs szükölt a gödörben. Miska szeretett volna egy kis mackót neve'ni. s ezért lekapta hamar a kis subát magáról s ráterítette a bocsra. A kis jttezág azonban nem igen hagy­ta magát, rúgott, harapott, szükölt. de Miska nem engedte, kiemelte a gödörből s megindult vele hazafelé, amikor a hátamögött fura morgást hallott. Azt hitte hogy valame'vik kutva mordult meg. de amint hátra- Vtekintett. halálra rémülve látta, hogy az anvamedve van mögötte. Ijedté­ben magához szorította a kis bocsot és rohant volna lefelé a szállásra, de bizony nem sokat ugrott, ta'án né­­gvet-ötöt. amikor hatalmas ütést ka­pott a fejére, hogy elterült, a borsot pedig elengedte. Az öreg medve az­után a ^iét próbálgatta , a pofáiéba venni, hogy szétroppantsa. de ez nem sikerült, mert Miska feje nem fért bele egészen a medve fogsora' közé s ezért minden harapásnál kicsúszott a szálából. Ez néhányszor . megismétlő­dött, amikor azután a 'nagv riada­lomra, amit a kutyák okoztak kisza­ladtak Miska társai is. Igv sikerűit a medvét a szegény eszméletlen Mis­káról lekergetni. Ат anvamedve' fog­ta a bocsát és egy ügyes ugrással el­tűnt a sűrűben. Miskát felszedték a földről, kórházba vitték, ahol néhány hétig nyomta az ágyat. Az volt ,a szerencséje, hogy hatalmas tatárkopo-Nagvon érdekes és élvezetes a dol­mányos varjú fogása havon. Amikor a hó mindent eltakar, a varjak bel­jebb húzódnak a lakott helyekhez s rendesen a szemétdombot keresik fel, ahol felszedik a hulladékot. A varjú szeme igen jó. látása éles, s a földön a legkisebb magot, hulladékot is fel­szedi. Amikor már 15-20 centiméte­res a hó. megkezdhet!) a fogás. Fehér papírból kis tölcséreket (stanicliket) formálunk, ..megragasztjuk őket, hogy szét ne essenek, azután a tölcsér ol­dalát megkenjük ragasztóval, (jó a lisztpép is) kis pálcikával tölcsérsze­­rü nyílást %'ájunk a hóban s a kis papi nőiesért beállítjuk', hogy a széle Országos szervezetünk alapszabá­lyainak 10 paragrafusa szerint a vad­­vedoegyletekre nézve kötelező az év­záró közgyűlés megtartása, amelyet legalább 15 nappal előzőleg írásbelileg hiv egybe az elnökség. A meghívóban fel kell tüntetni a gyűlés napirendjét. Legcélszerűbb a közgyűlést szombati, esetleg vasárnapi napon megtartani. Az országos szövetség felhívja az egyletek elnökeit, hogy közgyűlésük .előkészítésével már jóelőre foglalkoz­zanak. Az előkészületeket úgy kell megszervezni, hogy legkésőbb már­­cius végéig meg lehessen tartani az év/.aró közgyűlést, amelynek napját legalább 14 nappal előzőleg közölni kell az országos szövetséggel. Ez év­ben az országos szövetség kiküldi delegátusait több védegyletbe, külö­nösen pedig azokba, ahol az egyesü­let) élet pang. Az országos szövetség funkcionáriusain kívül egyes alkal­mazottait is kiküldi majd a közgyű­lésre. Mivel a legújabb jóváhagyott alap­szabályok szerint a választmány és az elnökség működési ideje 3 év, megválasztásuk elmarau az idén olyan nypja volt, mert máskülönben nem kellett volna neki sem kórház, sem patika. Miska ezután soha többé nem akait sem rnackpt, sem bocsot látni. * * * Az egyik kiálló szikla tövéhez la­pult az öreg vadász s nézte a zergé­­ket. amint a szemközti oldalon lege­lésztek. Egyszer csak látja, hogy nem messze tőle valami szürkés tö­meg mozog s a földet kaparja. Job­ban odafigve't s akkor látta, hogy egv nagv medve kaparia a földet s hamarosan olyan gödröt kapart ki. hogy félig belefért. Ezalatt két kis mormota futott át a kis tisztáson s tűnt el az egyik közeli mormota üregben. Mormotára vadászott a mackó, de nem sikerült neki a dolog s őzéit bószús dörmögéssel továbbvonult. * * * Ezelőtt 15 évvel történt Három ember lépegetett a széleid?' '-usanvas ■ avarján s vtatkoztsk Két;" vadász volt, a harmadik pedig most volt k nt e'őször kárpáti vadásztprü'eten Ezért nem tudta mi a' medve s nem hitte el, amikor .mondták neki. hogv itt né­­hánvszáz lépésnyire az erdész’aVt-á mackók is akadhatnak, A mi embe­rünk annyira kíváncsi volt. hogv ott maradt • ledben és várta a medvét. Közben elfáradt, lefeküdt ov e"v'k ’fa tövébe s közben e'a'udt Ecvs-e' csak arra ébredt hogv valami cső: • tét felé s a köze'i má|nabr,,<'or vesz“, delmesen inog. Ee'ü’t. s akkor meg­látta a ha; -i'ma.s medvét arrrnt ráme­red a málnabokorra haiolva. Nem kellett a mi kíváncsi vendégünknek biztatás, hatalmasat ugrott s rohant az erdészlakba, aboev csak bírt. Köz­ben a medve is ugrott egyet s ellen­kező irányban elmenekült. * * * Itt leírom az öreg kárpáti vadász élményét, aki az első medvét ott lát­ta meg az öreg ruszin kocsiján, fe­jében a beleszorult favágófejszével. éppen a hó tetejéig érjen, Ä tölcsér­be 2-3 szem kukoricát dobunk, eset­leg valami hulladékot, húsdarabk t stb. Ezután elbújunk valahol a kö­zelben A varjak csakhamar ott te­remnek s bedugják csűrüket a sta­­nicliba. Amint a varjú kihúzza a féjét. a Stanicli ráragad a fejére s megvakitja. A varjú ilyenkor igen magasra repül fel azután épp oly gyorsan száll le. Ekkor gyorsan oda kell ugrani s a varjút fejbekólintani, mert egy-két karmolással letépi fejé­ről a papirost, s akkor már nem kap­juk meg többé. Ez olcsó és jó módia a varjúirtásnak. ’Vetési varjú 'kíméle­tet érdemel, ezt ne bántsuk! egyletekben, ahol még nem telt le a választmányi elnökség működési ide­je. Legalább 3 héttel a közgyűlés előtt a választmányi és elnökségi üléseken még kell beszélni a tennivalókat, rá kell mutatni a hibákra és az olyan funkcionáriusokat, akik nem végez­ték rendesen kötelességüket, alkal­mas tagokkal kell leváltani. A kivá­logatást az illetékes járási bizottság­gal és a Nemzeti Fronttal kell meg­beszélni s ezek véleménye alapján kell megejteni. Az így előkészített jelölő lista azután a közgyűlés elé terjesztendő. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek egyik másolatát az illetékes járási bizottságnak a mási­kat pedig az országos szövetségnek kell megküldeni, legalább 14 nappal a közgyűlés után. Ugyanakkor közöl­ni kell vele a megválasztott választ­mány tagjainak névsorát is. Ajánljuk az összes egyleteknek, hogy a titkár és az egyes szakelő­adók beszámolóit összevonva terjesz­­szék elő. a pénztári é? ellenőri jelen­tést viszont külön tegyék meg. Egv hatalmas csalánerdőt átgázol­va az erdőt szegélvező friss vágáshoz értem. Körülnéztem távcsövemmel, nines-e valahol a közelben vad. Ami­kor a távcsövet levettem a szemem­ről. a közeli erdőszélen megmozdult valapii. Alig harminc lépésnyire tő­lem egy hangvabolv mellett egv anyamedve állt két bocsával. Az öreg medve a hangvabolvt széthánvta s a bocsok figyelték anviuk munkáját. Azután mohón nekipstek a ió han­­gvatoiásnak. Az öreg elégedetten, nézte kölvkei lakmáro/ását. Az egyik bocs fe1 kapta a főiét és hánykolódó kezdett, prüszköt mert bizonyára hanevák másztak az orrába Az öreg erre mordult egvet s még mélyebbre túrta' a hangvabolvt. hogv bocsai to­vább lakmározhassanak. Lassan arcomhoz emeltem ió golyó­­puskámat céloztam, s kerestem az üree medvén, azt a helvet, ahol a en­­jvó halálos sebet ejt maid Nem lőt­tem, újra leeresztettem a puskát. Eg' 'esovánvodott kócos anvamedvét ö1- jek meg am-lv olv szeretettel gon­doskodik két kis, bocsátói? Bizón v nem volt Je kém meghúzni a ravaszt Tovább néztem a boldog kismedv"­­családot s csak akkor mozdu'tam meg amikor a közeli erď'ben e'tünt Ez volt az utolsó találkozásom med­vével s nagvon bo'dog vagvok, hogy akkor nem lőttem, rá. * * * Nagvon sokszor ráfogják a jó vad­kanra hogv medve volt, mert a 'eg­­közelebbi fára másztak fe! előle. Pe­dig a mackó is tud fára mászni' A meggondolatlan ember, különösen a kezdő vadászi ijedtében rálő a med­vére, ha találkozik vele. s ha nem ta'ália el vaev csak ^me“sebzi. a mackó bizonv megnézi a vadászgu­­nvát meg azt is, aki benne van. Min­den öreg kárpáti vadász megesküszik rá. hogv a medve ok nélkül embert nem támad meg. Menyéicsapda Ahol baromfit, házinyulat tartanak, ott bizony gyakran ellátogat az ólak­ba a menyét s kárt tesz. Ezt a für­ge, ügyes kis állatot nagyon nehéz elriasztani, azonkívül mindenhová be­/ férkőzik karcsú testével, legyen a nyílás akár a legkisebb is. A minden­féle csapóvasak, csapdák, melyeket már nagyon régen használnak, egy ideig• beválnak, minthogy azonban megrozsdásodnak, minden fogás után alaposan szagtalanítani kell ókét stb., hogy továbbra is belemenjen a me­nyét. A legegyszerűbb csapda egyút­tal a legolcsóbb is. Egy ötliteres uborkásüveg a legalkalmasabb me­­nyétcsapda. %Az üveget olyan he]y közelében ássuk nyakig a földbe, ahol a menyét járni szokott. Legyen az üveg olyan mélyen a földben, hogy felső pereme ne lássék ki. Az üveg lenekére egy kis homokot szórunk beteszünk valami éleséget is, melyet az egér szeret, s egy eleven egeret juttatunk bele. Erre a csalétekre mindig rámegy a menyét'. Ha fog­tunk benne meny étet. az üveget egy­szerűen kihúzzuk a földből, alaposan kimossuk s visszatesszük. Ez a csap­da nem rozsdásodik, jól tisztítható és elevenen, sértetlenül fogja meg a menyétet. A méhek a téli nyugalom idején, a röpködés megszűntével, csak azért fogyasztanak eleséget. hogv szerveze­tüket és az életükhöz szükséges hő­mérsékletet fenntartsák. Ha a táp­lálkozást valami fokozza, a vastagbél hamarosan megtelik ürülékkel, has­menést kap a család és ha a méhek nem repülhetnek ki, kaptárba kell kerülniük. Maga a hasmenés nem fertőző betegség, viszont elősegíti a fertőzést. Ismerkedjünk hát meg 'azokkal a ténye/”kkel, melvek a méhek táplál­kozásának megzavarásával hasmenést okozhatnak. 1. ) A telelő méhcsaládnak teljes nyugalmat kel] biztosítani. A meg­zavart méhek mézhólyagjukban fe­leslegesen szívnak mézet, és annak jórészét meg is emésztik. 2. ) A téli nyugalmat zavarja az anya hiánya is. Az anvátlan család rossz telelése nagy élelemfogyasztás­ban és ennek következményeképpen hasmenésben nyilvánul meg. 3. ) A családok élelmének minőségét figyelemmel kell kísérni. A mézhar­­matmézet feltétlenül ki kell cserélni és alkalmassal helyettesíteni. A méz­­harmatméz téli e'eségnek azért nem jó, mert könnyén kristályosodik. A megkristályosodott méz egy hígabb, sok vizet tartalmazó részre és egy kristályos részre különül. Ha a kris­tályok aprók és a felszíváskor a híg résszel együtt bekerülnek a méh bél­csatornájába. nem történik baj. De ha a kristályok nagvok. a méh nye­lőcsövén nem juthatnak be a méz­­hólvagba. tehát a méh csupán a meg­kristályosodott méz híg részével táp­lálkozhatok. Ez nemcsak a mézhar­­matmézre, hanem a könnven kristá­lyosodó virágmézekre is érvényes. Lényegében ugyanez a veszély akkor is, ha a családok élelemnőtló eteté­sét későre hagyjuk. A méhek a eu­­korszörpöt nem tudják eléggé sűríte­ni, vagy Jia ez sikerül is. a sejteket fedetlenül hagyják. Mindez rossz téli “leség. mert a méhek vastagbele ha­marosan megtelik, éspedig főleg víz­zel. 4. ) A népesség is, befolyásolja a család táplálkozásának mértékét A telelőfürdöt alkotó méhek száma meghatározza, hogy egy-egy méhnek mennyi eleséget kell fogyasztania. A kicsi, de aránylag nagy felületű te­­lelőfürt méheinek egyenként több meleget kell fejleszteniük, mint a nagy népességű családokénak. Mmél kevesebb méh alkotja tehát a csa'á­­dot. annál több munka, annál na­gyobb élelemfogyasztás jut egy-egy méhre. Így a népes családban a fű­tés feladata jobban megoszlik, később telik meg a méhek vastagbele. Véde­nünk kell tehát gyenge népességű családainkat. Különösen hagy szere­pe van a zárt helyen való telel tetős­nek. Ez a mód azonban; nemcsak a néptelen családok teleltetésére alkal­mas. hanem a népes családokéra is. Zárt helyen a nyugalom biztosításán kívül, különösen az egyenletes hő­mérséklet jelent nagy előnyt. Sza­badban ellenben a családoknak nagy hőingadozásokat kell elviselniük. A vastagbél korai megtel ésének nagy hátránya, hogy a család a ha­sításban hátramarad. Gyakori az a megfigyelés és tapasztalat, hogy kora tavasszal (tisztulókirepülés előtt) a családok hasítása nagyon eltérő, pe­dig eleség, népesség szerint megegye­zők. A hasítás nevelése s' a táplálék elkészítéséhez és a fészekben a ked­­'vező meleg fejlesztéséhez és fenntar­tásához nagyobb eleségfogyasztást kí­ván. Csak az a csalán hasíthat elég lendülettel, amelynél » méhek vas­tagbelében még bőségesen jut hely a fokozott táplálkozás következtében felhalmozódó ürülék tárolására. Ha ä hasmenés okait megszüntetjük, csa­lásaink koratavaszi rohamos fejlődé­sét már a röpködés megindulása előtt elősegíthetjük. A hasmenés önmagától megszűnik, mihelyt a méhek kirepülhetnek és tisztulhatnak. A hasmenés, mint em­lítettük, fertőző betegséget is terjeszt, ment a kaptár belsejében, a keretlé­cekre és lépekre került ürülék be­tegség spóráit tartalmazhatja. Tudjuk, hogv a gvomorvész főterjesztője a lép. A beteg méhek rövid élettartamuk miatt nem érik meg a tavaszt, de el­hullatott ürülékük fertőzhet. A spó­rák ugyanis a hasítás megindulásakor és terjesztésekor a lépeket tisztogató méhek belébe kerülnek. Mindebből láthatjuk, hogy a has­menés elhárítható, A hasmenés elle­ni küzdelem a család hasításának kedvez, és _a fertőző betegség elha­talmasodását mérsékli. A dolmányos varjú fogása havon A vadvédőegvletek közgvűlése

Next

/
Thumbnails
Contents