Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-30 / 5. szám

6 1955. január 30. ws AZ ÉPÍTŐ ATOM Hogyan működik a szovjet atomvillanytelep? Az atomenergia Hrékés fejlődése­vek legújabb szovjet eredményeivel több lap foglalkozik. V. Romagykin, Sztáiin-díjas tudós a Komszomolsz­­kaja Pravdában részletesen ismerte­ti az első atomvillanytelep műkö­dését Az atomenergiatelep négy fő ü­­zemrészböl áll: az úgynevezett re­aktorból, a gőzfejlesztőből, a tur­binából és az áramfejlesztőből. A reaktorban történik az atommag bontása, ezért egyszerűen* uránka­zánnak is nevezhetjük Külsejében is a hőerőművek kazánjainak tűz­­szekrényére emlékeztet. Az uránkazán az atomvillanytelep szíve. Az atommag hasadásakor ke­letkező hőenergia a csövekben ke­ringő hűtőfolyadékom felmelegíti, s az így felmelegített víz a gőzfej­lesztőbe kerül, ahol gőzzé alakul át. A továbbiak során már minden ugyanúgy megy végbe mint a kö­zönséges hőerőműveknél. A gőzt a turbinákhoz vezetik, amelyek moz­gásba’ hozzák az áramfejlesztő ge­nerátorokat, s az áram innen már egyenesen a fogyasztókhoz kerül. Egy erőmű üzemanyaga — akta­táskában! Egy olyan teljesítőképeSégű atom­erőmű üzembentartásához, mint a­­milyen a világ legnagyobb erőműve, a kujbisevi vízierőmű, évente alig 2 tonnányi atomüzemanyag szük­séges. Egy nagy iparváros energia­­szükségletét előállító 100 ezer ki­­lowattos atomerőmű üzembetartá­sára napi 4 kilogramm urán szük­séges. Ez elfér egy kisebb aktatás­kában is. Hasonló kapacitású hő­erőmű működéséhez naponta egész vasúti szerelvényre való szén kell. Az atomerőművek elszaporodása te­hát lehetővé feszi, hogy a drága szén és olaj-fűtőanyag helyett az urán a vegyipar igen becses nyers­anyagává válhassék. Bányászat — atomenergiával Az atomerőművek szaporodása óriási fejlődést fog megnyitni a szovjet ipar és mezőgazdaság előtt és ugrásszerűen növeli majd az é­­letszínvonalat — írja az Ogonyok­­ban Kitajgorodszkij professzor. Mi­után az atomfűtőanyagból roppant kevés szükséges, lehetővé válik majd hogy az atomerővel hajtott hajók üzemanyagfelvétel nélkül is évekig járhassák a tenger-. A ten­geralattjárók pedig behatolhatnak majd a sarkvidéki jégpáncél alá Az atomerő segítségével az ember öntözheti és termővé teheti a si­vatagokat. hegyeket, mozdíthat el a helyükből, óriási gátakat emelhet, megváltoztathatja a sarkvidék ég­hajlatát. О Nem hagyható azonban számítá son kívül, hogy az urán mellett még tnás atomenergiatartalékok is vannak. Az úgynevezet nehézhidro­­gén atommagjának energiájáról van szó. amelyet nemrégen thermonuc­­leáris reakció segítségével szaba­dítottak fel a Szovjetunióban — írja Pokrovszkij professzor, a Tyechnyika Mologyozsi című folyó­iratban. — Az amerikai atomlova­gok azt hangoztatják' — folytatja — hogy atommagrobbarítássa] nem lehet ásványi kincseket . felszínre hozni. A haladó tudomány azonban azt állítja, hogy ez igenis lehetsé­ges. A bányászoknak nem kell majd leszállniuk a mély tárnákba: atom­robbantással a legmélyebb helyen fekvő bányákat is felszíni nyitott tárókká lehet változtatni. Irányított robbantásokkal új medret lehet vágni о folyóknak, néhány perc a­­latt olyan csatornákat lehet kiké­pezni, amelyeknek megépítésére a legkorszerűbb gépek alkalmazása mellett is évek kellenének. A Szov­jetunió északi partjait mosó hideg tengeráramlatokat atomenergia se­gítségével a Golf-áramnál is mele­gebbé lehet ' változtatni, el lehet tüntetni a jeges tundrákat, a szub­­trópikus égőv határa pedig Moszk­váig is felhozható. Atomenergia — erőmű nélkül! Joffe akadémikus az Izvesztyijá­ban még talán ennél is nagyobb je­lentőségű kérdésről számol be az atomenergia fejlődésével kapcso­latban. A cikk lényegében az úgy­nevezett félvezetőknek a korszerű iparban felhasznált tulajdonságairól szól. A félvezetők olyan elemek, amelyek átmenetei kénynek az á­­ramot jól vezető fémek és a szi­getelőanyagok között. Vagyis olyan anyagok, amelyek az áramot már alig vezetik, de szigetelőnek még nem mondhatók. Ilyenek például a grafit, a szilicium, a germánium, a tellur, a bór. az arzén, foszfor stb. Joffe elmondja, hogyha ezekre a félvezetőkre rádióaktiv sugarakat bocsátanak, e sugarak energiájának egy része közvetlenül elektromos árammá alakul át. Ez annyit jelent, hogy a jövőben az urán energiáját nem kell majd bonyolult úton elő­ször hőenergiává, majd gőzzé át­alakítani és turbinákon átvezetve áramfejlesztő generátorba juttatni, hanem közvetlenül is hozzájutha­tunk az elektromos energiához. „Ez új utat jelent az atomenergia bé­kés felhasználása terén" — mondja Joffe akadémikus. Az atomenergia előállitását tehát joggal hasonlíthatjuk össze a tár­sadalom fejlődésének olyan nagy­­jelentőségű eseményeivel, mint a tűz birtokbavétele, amely szintén minőségileg új szakaszt vezetett be az emberiség életében B. J. Levél a Szovjetunióból 3 b*»rnauJi iskola 10./b osztálya leánytanulóinak válasza Mató Pál levelére: Ezekben a napokban kaptam meg levelemre a választ, amit a Szovjet­unióba küldtem. A válasz így hang­zik: Tisztelt elvtárs! Az Altáji kerületi Barnaul iskola lO./b osztály leánytanulói válaszolunk az ön levelére. Nagyon megörültünk levelének s annak, hogy éppen mi kaptuk meg. Mi boldogan leveleznénk Önnel, mert meg szeretnénk ismerni a csehszlovák nép és különösen az ifjúság életét és munkáját. Most pedig mi szeretnénk írni va­lamit magunkról, munkánkról, éle­tünkről. Ez évben fejezzük be közép­iskolai tanulmányainkat. Többen to­vább mennek az egyetemekre, sokan pedig a gyárakban és üzemekben he­lyezkednek e). Most nyílnak meg az új technikai iskolák, ahonnan magas képzettségű szakmunkások kerülnek ki. Ezek a szakkáderek a technikai iskola elvégzése után gépállomásokon, kolhozokban és szovhozokban fogják továbbadni tudásukat a dolgozók kö­zött. Pártunk felhívására az elmúlt év folyamán hazánk minden részéről csoportosan jöttek kerületünkbe fia­tal fiúk és leányok, hogy megművel­jék a terméketlen és szűzföldeket. Munkájuk nyomán az első termés nagyon jó volt. Mikor erről az altáji kerület és az Észak-Kazahsztán-i if­júság tudomást szerzet*, brigádokat alakított, és eljött hozzánk, hogy segítsen a gazdag termést betakarí­tani. Mi is résztvettünk ebben a ha­zafias munkában, s igyekezetünkért dicséretben részesültünk a Komszo­­mol bizottság és a kolhozparasztok részéről. Iskolánk tizedik osztályának tanulói nem jártak a kolhozokba dol­gozni, hanem vasárnaponként a gabo­na szárításban segédkeztek. Most, a téli hónapokban a legfon­tosabb kötelességünk, hogy szorgal­masan tanuljunk, mivel már nagyon közeledik az év vége s vele együtt közelednek az érettségi vizsgák. Még sok mindenről szeretnénk írni, no de egy levélben valóban nem lehet min­denről beszámolni. Hagyunk monda­nivalót máskorra is. Örülünk annak, hogy segíthetünk az orosz nyelv elsajátításában. S a legnagyobb készséggel megfelelünk azokra a kérdésekre, melyeket fel­tesz nekünk. Mi arra kérjük, írjon arról, hogy folyik a tanítás a peda­gógiai iskolán és hogyan dolgoznak az „Orosz nyelv-barátok körei“. Egy albummal akarjuk megajándékozni, melynek összeállítását már megkezd­tük Nagyon sokat tudnánk írni boldog életünkről, s arról a szép jövőről, ami reánk vár Levelünket befejezve sok sikert kí­vánunk munkájához Barnaul város középiskolája 10. b. osztályának tanulói. ★ ★ к A jó könyv az ifiúsng nemes érzéseinek fejlesztője A CsISz-kongresszus alkalmából az ország népének figyelme fiai felé for­dul, akik hivatottak arra, hogy felké­szültségben, tudásban, erűben gyara­podva, mindinkább vállaikra vegyék az ország, a jövő építésének gondját, ter­hét és kivegyék részüket abból á harc­ból, melyet a békés, gazdag életért folytatunk. Az ifjúság nevelésében, irányításá­ban kimagasló szerepe van a haladó irodalomnak A jó könyv az ifjúság nemes érzelmeit fejleszti, optimizmust plántál belé és a szép célok felé ve­zér, i. A mi szocialista társadalmi beren­dezésünkben értébe szerint méltányol­ják a könyvek nevelő hatását, és gon­doskodnak a gyermek- és ifjúsági iro­dalom széleskörű további fejlődéséről. Ma már falusi ifjúságunknak min­den lehetősége megvan, hogy olvasson, tanulton, művelődjék; a népkönyvtá­rakban az ifjúsági irodalom bő válasz­tékát találja. Ez nagyon fontos, hiszen éppen a fiatalság az, amely leggyak­rabban keresi fel a könyvtárakat. A burzsoá kormány édes-keveset törődött az ifjúsági irodalommal; a fiatalság nagyobbára ponyvairodalmai, vadnyugati cowboy-történeteket olva­sott. Szeretnénk falusi ifjúságunk figyel­mét néhány szép könyvre felhívni, amelyeket a Slovenská kniha köny­vesboltjában vagy a Jednota eláru­sító helyein szerezhet be. Ružena Gaubeová, az ismert szlovák írónő „Történetek Jilemnickú életébű' ' című könyvében, nagy tanítónknak. Jilemnický Péternek nagyszerű harcos alakjáról megkapó képet fest. A köny­vet. lapozgatva, úgy érezzük. Jilem­nickú nem halt meg, tovább él mű­veiben s szocialista világunk építő­­munkája gyors lüktetésében. Jan orosz író „Spartacus” című könyve az elnyomottak és rabszolgák nemesszívű. acéloskarú és éleseszü ba­rátjáról, Spartacusról szól. kinek tör­ténete még Itália határán túl is mesz­­sze elterjedt. A népek napjainkig megőrizték szabadságszerető harcos emlékét, kinek alakja kimagasló helyet foglal el a szabadságharcosok soráiban. Van-e vajon a fiatalok között egyet­len egy is, ki ne szeretné a csodálatos távoli tájakon, őserdőkben lejátszódó történeteket? Nem hisszük! Azért ajánljuk a fiatalságnak Kipling óriási népszerűségnek örvendő művét „A Dzsungel-könyvét” mely az irodalom egyik legsajátosabb hangú alkotása. Átmenet a nagy regény és az állat­­mesegyűjtemény között. Különös va­rázs árad a könyvből — az őserdő varázsa. Ezzel a könyvével az író hal­hatatlan olvasmányt adott az utókor­nak. A gyermek egy egész életre kap útramlót belőle, a felnőttben megele­venednek gyerekkora legszebb emlékei Tehát bárki is olvassa — nagy él­ménnyel lesz gazdagabb. Az ifjúsági regények közül ki kell emelnünk Ethel Lilien Voynich „Bö­göly" című könyvét. Kicsoda Bögöly, a regény hOse, aki rabul ejtette az if­júság szívét? Olasz forradalmár, a múlt század harmincas-negyvenek éveinek hősi alakja. 'A regényben egy fiatal férfi és nő sorsa fonódik össze, körülöttük pedig éles sorozatokkal rajzolódik ki a szabadságáért küzdő tömegek áldozatos nagyszerű harca. Minden fiatalnak ismernie kell, a nagy magyar realistának, Móricz Zsig­­modnak. a „Légy jó mindhalálig” cí­mű kitűnő regényét. A tisztaszívű Nyi­las Misi története, fOleg azonban ma­gának a hősnek az alakja, feledhetet­lenül vésődik az olvasóba. E néhány könyvön kívül még ren­geteg érdekes, szép ifjúsági regényt sorolhatnánk fel, mint pl. Verne könyveit, melyek ugyancsak közked­veltek a fiatalság minden rétegében. A könyvesboltok tehát gazdag választék­kal várják az ifjúságot, hogy szellemi kincseikkel gyarapíthassák ismeretei­ket és. értékes, szórakoztató olvasmá­nyokhoz juttassák Okét. O. K. ZÖLD MARCI — Zoboralji népballada — Aggyig gyűjj el én Mártonom, Míg a szöszöm le nem fonom. Ha é’ nem gyűsz akkorára, Mást kötök fel a rokkára. Már harmadik orsóm járja, Szívem a szívedet várja. Gyere Marci bebocsájtlak, Jaj, de tiszta szívbűi várlak. Zárott ajtóm nyitva tartom, Szép galambom bebocsájtom. Teszek széket, leültetlek. Vetek ágyat lefektetlek. Igyunk, együnk, ha jóllakunk, Még reggelig jól alhatunk, Borúnyi látom az eget. Egy terhes szellő fenyeget. Fúj a szél Fegyvernektű’, Reszketek a mennykövektű’. A Zóboralján így énekelte meg a nép Zöld Marci esetét.. A ballada le­lőhelye és valószínűleg születési he­lye is az aranyosmaróti járás Ghymes Kértem Marcit az egekre. Hogy ne menjen Fegyvernekre. De nem hajlott kérésémre, Bánatot hozott szívemre. Megengedjél szép angyalom, Nem hibából cselekedtem. Megtámadt egy ellenségem, Elvesztettem remínysígem. Mikor a végbúcsüt vette, Száját az én számhó tette. Üoy csókolt meg utoljára, Ügy üllött fel a lovára. Háromszor tért lova vissza, Hogy hordozta idestova. Tán érezte szerelmünket, Szerencsétlen esetünket. Ha Zöld Marci veszni talá’ Ragadj el engem is halá’. Mert nála nélkül az ílet Már énnékem itílet. községe. Kodály 1907-ben, Márton­­völgyi László 1933-ban teljes egészé­ben megtalálta. Szovjet állattenyésztők tapasztalataiból : tgy kolhoz tyúkfarmi a Gorjacsegorszk faluban, Pjatyigorszk gyógyfürdő közelében van a „Vörös Partizán" kolhoz, amelynek tyúk- I arm ja hírnévre tett szert nemcsak a Kaukázusban, hanem a Vólga-vidé­­ken s a Szovjetunió központi öve­zeteiben is. A farm úgynevezett „orosz fehér fajta” tyúkjai nagy tojáshozamukkal tűnnek ki. A kolhoz évente minteqy százezer tojást szállít a pjatyigorszki keltetőtelepnek. Innen aztán sok kol­hoz kap csibéket. A farmon jóelőre külön helyisége­ket készítenek elő a csibék számára, s ide nem engedik be a tyúkokat, A kiscsirkéket tizenkét fiatal lány gondozza. Egyikükkel — Skrebec Ny inával — alkalmam volt az össz­­szövetségi mezőgazdasági kiállításon megismerkedni. A kiállítás látogatói valósággal megcsodálták a ,,Vörös Partizán”­­kolhoziarm habfehér csibéit. Nagy érdeklődéssel hallgatták Nyina ma­gyarázatait: hogyan dolgozik, milyen módszerekkel éri el a gondjaira bí­zott sok, sok csibe felnevelését. Ez a fiatal lány a múlt évben 1.400 csirkét nevelt. Az egynapos csibéket mindenekelőtt enni tanítja. Apró po­­hárkákból lefölözött, tejet ad nekik. A második naptól kezdve már egyéb táplálékhoz is hozzá kel1 szokniuk. Ez reszelt keménytojás, zöldség, búza vagy, kukorica és savó-keverék. Az­tán fokozatosan mind többet kapnak belőle. Az első hónapban kétórnnkénl a másodikban háromóró.nként. azon­túl pedig négyóránként eteti őket. Ásványieredetű tápszert is ad nekik: kagylókat, csontlisztet, sót. Nyina Skrebec gondosan ügyel ar­ra, hogy a hőmérséklet az első négy­öt napban 27-2Š fok Celsius s a kö­vetkező hat napon 26-27 fok legyen. Tíznapos koruktól kezdve már csak 25-26 fokos melegre van szükségük a csibéknek. így aztán lassanként hozzászoknak až alacsonyabb hőmér­séklethez. Az ötödik napon már az udvarra is _ kiengedi őket, de csak férórára. Később egész nap kintma­radhatnak a szabad levegőn, s csak napnyugtakor tereli vissza őket a ketrecbe. A két-három hónapos csibéket szállítható ketrecekben a sztyeppére viszik. Itt oly kedvező körülmények között nevelkednek, hogy öt hónap alatt elérik a másfél kilót, sőt a ka­kasok a 2 kilót is, A tyúkok öthóna­pos korukban kezdenek tojni, ' Igen fontosnak tartja, hogy a ket­receket előírás szerint fűtsék, rend­szeresen; és alaposan tisztogassák, s táplálékot helyesen készítsék el és adagolják, gondoskodjanak a csirkék napfürdöztetéséről, ellenőrizzék étvá­gyukat és általános egészségi állapo­tukat. A kiállításon elmondta, hogy iyúk­­farmukon évről-évre jobban megy a munka. Sok vesződségiik van a csi­békkel, de az eredmény megéri a fá­radságot. A szárnyasok gondozóit ''Ш megfizetik: minden felnevelt csirkéért fél munkaegységet írnak javukra. Külön jutalmat is kapnak, mégpedig természetben. Az előirányzaton felül Aevelt csirkék 25 százaléka az övék pót jutái от fejében. Nyáron és ősszel, amikor a kolhoz­ban betakarítják a termést, Nyina Skrebec jelentős •,mennyiségű búzát és gyümölcsöt visz haza. Később pe­dig, az évvégi zárszámadáskor a mindössze 19 esztendős lány több ezer rubel készpénzt s ezenkívül nagy mennyiségű mezőgazdasági ter­méke t kap. О POPOVA Harminc malac minden kocától A KOLHOZ MEGALAKÍTÁSA óta a sertéstenyésztí'fcelepen dolgozom. Annak idején a kolhoz elnöke egy kicsiny helyiséget adott át nekem, (alig fért el benne néhány állat) s kijelentette, hogy én gondozom majd a sertéseket. Kezdetben sok nehézség­be ütköztem. A kolhozban úgy véle­kedtek, hogy a sertéstenyésztés nem k;fizeí"dő, de én. noha még csak kez­dd voltam ebben a szakmában, elha­tároztam. hogy bebizonyítom ennek az ellenkezőjét. Kolhozunknak ma elég nagy sertés­állománya van, 130 anyakocát és többszáz növendékállatot gondozunk. Hosszú évek során meglehetősen sokat tanultam, és tapasztalataimat másoknak is szívesen átadom. Jelenleg 13 anyakocát gondozok. A múlt években átlagban mindegyik koca 25 malacot fiadzott. tavaly pe­dig 30-at. A legjobb koca 46-ot. A malacok elválasztásukkor és hizlalá­suk után egyaránt túlhaladták az előírt testsúlyt. Az össz-szovetségi mezügazdasági kiállításon sok állattenyésztő megkér­dezte tőlem, minek köszönhetem ezt a szép eredményt? ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPÜNK dolgozói a zootechnik ussal együtt so­kat fáradoztak, hogv minél több, na­gyon termékeny anyakocát tudjanak tenyészteni. Ezt úgy értük el. hogy a helyi, jólfiadzó kocákat nagv fehér fajta kanokkal párosítottuk. Az állatokat hűségesen táplálom hogv többet fiadzzanak. Gondosan ügyelek arra, hogy a vemhes kocá­kat ne tápláljam túl. A vemhes kocákat főleg jómindsé­­gű szecskázott és forrázott pillangós takarmánynövénnyé' és gvökértakar­­mánnval, silótaka: mánnval és ásvá­nyi eredetű tápszerrel etetem. Nagy gondot fordítok arra, hogy a kocák vemhességük egész ideje alatt elegen­dő mennyiségű csontlisztet, vörös­­agyagot. faszenet és krétát kapjanak, mert ez elősegíti a malacok fejlődé­sét. A faszenet, csontlisztet és agya­got magam készítem el. Az össze­gyűjtött csontot kemencében pörkö­löm. megdarálom és gondosan táro­lom. A vemhes kocáknak több takar­mányt és ásványi sót adok, hogv biz­tosítsam a malacok normális fejlődé­sét. IGEN. FONTOS, HOGY a malaco­kat elválasztásig gondosan tápláljuk, mert ez határozza meg későbbi fej­lődésüket. A szopósmalacnak már né­hány napos korától kezdve különbö­ző póttáplálékot, köztük ásványi táp­anyagokat kell adni az anvatej mel­lett. Ha egyszerre sok malac születik, táplálásuk bizonyos nehézségekkel jár. Az egyik anyakoca például elsőízben 15 malacot fiadzott, harmadízben pe­dig 20-at. Az anyakocának azonban csak 12 emlője van. Mi volt tehát a teendő? Az elsd fiadzásnál három, a harmadiknál pedig 8 malacnak kel­lett olyan anyakocát keresni, ame'y­­nek kevesebb volt a malaca, s így a másik anyakoca malacait is táplál­hatta. Megfogadtuk, hogy a következő mezőgazdasági évben a malacok az elválasztásnál sokkal súlyosabbak lesznek, mint tavalv. elválasztásuk után megszervezzük hizlalásukat az államnak pedig nem néhány száz, hanem néhánv ezer mázsa sertéshúst adunk el. Havonta legalább 35-10 hízott sertést akarunk juttatni álla­munknak Meg vagvunk gyOzüdve róla hogv becsülettel teMesíteni fog­juk vállalásunkat Olga Pavlovna Urjupina, a Zsdánov kolhoz sertés­­gondozónője

Next

/
Thumbnails
Contents