Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-30 / 5. szám
4 FSÍdmfivfS 1955. január 30. Ma már mind a város munkása, mind a falu parasztja egyaránt tanul, művelődik Üj ismeretekre vágvnak nem zárkóznak el a világ eseményei elől. hanem alkotó munkáinkkal bekapcsolódnak a békés, biztos holnap építésébe. Vezetőjük, iránvtóiuk a seitó, melynek feladata, hogv tairtson. neveljen és szórakoztasson. Minden járásnak megvan a maga járási földműves újságja, amely közvetlen kapcsolatban áll a járás minden falujával annak dolgozójával. A járási újság szerkesztőiének ismernie kell a falu életét, a helyi termelési viszonvokat, a járás minden EFSzének, ÄG-ának. QTA-nak munkaeredménveit. de ismernie kell a kis- és középnarasztok munkáját is. • Ezek az újságok nagvrészben csak két oldal terjedelemben jelennek meg. de ha ezt a két oldalt gazdaságosan kihasználják s olvan tartalommal töltik be. amelv segíti a falu, a járás dolgozói életszínvonalának emelését, akkor a járási földműves újság, jól te esíti kü’detését. Küönösen most az EFSz-ek 11. kongresszusa előtt van nagv feladatuk a járási újságoknak Ezt azonban nem minden járási újság téliesítetté eddig tgv például a tornaijai járási úiság sem Egyetlen kis cikket sem találhatunk az újságban arról, miiven nagv jelentősége van a U. országos szövetkezeti kongresszusnak, hogyan készüljenek fel EFSz-emk erre a nagv napra Ma falvaink minden^ napja egyre eseménvdúsabb. Mindenütt az EFSzek II. kongresszusára készülődnek. A kongresszus előkészületéhez tartozik a hároméves fei'ődési terv és az pgészévi termelési terv helves kidolgozása, a leltározás, az évvégi mérleg elkészítése a szövetkezeti tagok iskoláztatása. a gépállomások sikeres munkája, a gépek idejében való kijavítása, az egyénileg dolgozó parasztokkal való megbeszélések stb. Mindez gazdag anvagot nvúit a járási földműves újságok számára. A járási újság ne legven körlevelek és hirdetmények g' in temen ve. mert az száraz, unalmas köz'emény. s ez esetben senki sem olvassa szívesén. Minden tudósításnak a faluból kell kiindulnia. Nagy segítséget nvújtanak a járási újságokban a falusi levelezők Erre példa a tpencséni földműves újság; amelv számos levelezővel rendelkezik, aminek következtében mindenesetre szélesebb rétegekben olvassák a lapot: a múlt évb n 49 számmal összesen 4000 példányban jelent meg. Még példásabb a Bratislava környéke földműves újságja. a „Szántó föld”, melvnek szintén jó kapcsolata van a falu életével. Ez utóbbi 54 számmal 3000 példányban jeleat meg. A szenei járás kétnyelvű „JRD nás cieľ”, — „EFSz a mi célunk” cimű földműves újságja 1954- ben 55 számmal — 1700 példányban jutott az olvasók kezébe. E lapok valamennyien igyekeztek feladataikat becsületesen teljesíteni. Több további járási újságunk is jó kezdeményezést fejtett ki a múlt év folyamán.- Miró' hianak járási újságjaink hoí'v érdekľ'dést keltsenek, hogv magukra tala'ianak benne a falu emberei, buzdítást nyerjenek további épitő munkájukhoz; mit kell tenniök. hogy oktatók és szórakoztatók legyenek? Ha azt akarjuk, hogy a II. szövetkezeti kongresszus mezőgazdaságunk történelmében jelentőségteljes határkő legyen, úgy a fontos kérdések egész sorozatát szűk-' séges megoldani. A haladó módszerek ismertetését össze kell kapcsolni az elért sikerekkel Ki kell emelni azokat a szövetkezeteseket, akik ismereteiket szakkönyvekből, újságokból is merítik s azokat a gvakorlatban bátran alkalmazzák. Szakirodalmunk ■gazdag kincstára bőséges forrásul szolgál úi ismeretek, tapasztalatok szerzésére. — A szakelőadások önmagukban gvakran feledésbe mennek, egv-két rész'et talán meg is marad emlékezetünkben, de ha jó szakkönvv áll rendelkezésünkre, a hallottakat kiegészíthetjük és tudásunkat egvéni tanulással eredményesen kibővíthetiük. frianak járási újságjaink a művelőd" szövetkezeti tagoknak is, hiszen az ő kiapadhatatlan tudásvágyuk mezőgazdasági ■ termelésünk növelését jelenti Viszont azokról sem szabad megfelpdkezni. akik figvelmen kívül hagviák a kínálkozó lehetőségeket Mrndent a hplvi viszonyokkal kapcsolatban kell közölni, példán1 azt is, hogvan akarja egvik Oagv másik EFSz a kongresszusi anvag megtargvalása után az áHattenvésztési terme'ésben előforduló hiányosságokat kiküszöbölni. Vagv nedig miképp akarja mindazt megval^sltan’, amit a hároméves termelési terv lefektet. Arról se feledkezzenek meg járási úiságiaink. hogv ahol jó az EFSz ellenőrző,bizottsága ott a szövetkezet pénzügvi terve is rendben van. Ezt természetesen konkrét pé'dákkal kell a'átámasztaré frianak arról is, hogy -7 EFSz-ek élére csakis olvan veze'"k kerüMenek. akik ió munkájukkal érdeme't^k azt ki. frianak az asszonyok példás munkáiéról. ugyanakkor az ifjúságró' sem szabad megfe'edkezni. A járási újságnak arról is кеЧ tudósítani, miképpen a'ka'mazzák a gvakorlatban a szövetkezeti munkaiskn'áv részvev'ti e'saiát’tott ismereteik't Nem szabad szem elő1 téveszteni semmit, ami segíti a falut és hasznára vá'hsr az olvasók széles körének. Annál színesebb és érdekesebb lesz az újság mennél nagvobb lesz a kapc.so'ata a falu dolgozóival és mennél több lesz a levelezők száma. A .szaktanfolyamok hallgatói gvakran közük tanaszta’ata'kat a szerkeszt "seggel; ezeket figyelemmel kel] kisérni. és közlés céljábó' fel kell dnpozni. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a járási földműves újság, az egyénileg gazdálkodók lapja is: tehát velük Is fog'aikoznia ke'i Meg kell hallgatni észrevételüket és támogatni kell kezdeményezésüket. — Figyelembe kell venni azok véleményét. akik résztvettek a járási konferenciákon Be kell számolni a járás’ újságnak arról is, mit tesznek a nemzeti bizottságok annak érdeledben, hogv a magángazdálkodók is biztosítsák a mezőgazdasági termelés növe'ését Mindezen feladatok me'lett következetesen foglalkozni кеЧ az időszerű mezőgazdasági kérdésekké' rnost például a tavaszi munkák elkészítésével. az istállótrágya helyes gondozásával a vetőmag tisztításával, az állattenyésztési és növénytermesztési termelést fokozó módszerek ismertetésével s ugyanakkor rá kell mutatni a gépi munka előnyeire, stb. Éld emberekről, eredményekről, hiányosságokról, a jó és a rossz munkaszervezésről. a tapasztalatcsere átadásáról egyaránt kell írni, mert a járási földműves újság csak akkor teljesíti feladatát, ha nevel, oktat. írásai valószerúek, érdeklOdéstkeltdk és változatosak. Dolgozóink szeretnek olvasni és szívest-örömest nyúlnak a könvv és újság után. Emellett azonban igényesek is, és csak értékes közlemények érdeklik őket. Ezért induljon meg a,verseny mindjárt az év eleién a iobb. tartalmasabb járási földműves újságok érdekében, hogy feladatukat egyre sikeresebben teljesítsék. Lizonvné Máté Irén Kik voltak a legjobb levelezőink januárban? Falvaink dolgozói előtt egyre vi- | lúgosabbá válik szocialista rendsze-1 rünk által elénk tűzött cél: „A dől- | gozók állandóan fokozódó igényeinek 1 kielégítése” § Kiken múlik ezen elsőrendű fel-1 adat megvalósítása? A dolgozókon, akik becsületesen | veszik ki részüket a mindennapi | munkából [parkodnak jó munkát} végezni, a munkában szerzett ta- \ pasztalatokat átadni s amellett bát- } ran harcolnak a hiányosságok ellen | hogy egyre nagyobb eredményeket; értenek el , Minél több levél érkezik szer-1 kesztóségünkbe annál eredménye-1 sebb lesz munkánk, annál tártál-1 masabb, színesebb lesz lapunk, an- I nál jobban tekintik mezőgazdasági} dolgozóink sajátjuknak lapjukat, al „Szabad Földműves"-t. amely hűsé-j ges harcostársuk a munka és a| békéért folyó harc frontján. Január hónapban számos levelező I kereste fel szerkesztőségünket be • | számolójával Közülük néhány pél-1 dss levelezőnk neve- Papp Jolán, a -psúzi EFSz köny-} velője, Hankó József, a vágsellyei f EFSz tagja, Mató Pál, a kassai pe- | dagóqiai iskola hallgatója, Marikovec; Aladár, az ógyallai járás nemzeti | bizottságának mezőgazdasági dől-1 gozója. Krajcsovics Nándor, a ga- f iántai járási újság szerkesztője | Esek József, a csúzi egységes föld- j művesszövetkezet tagja, Hoksza; ; István, az ipolyság* járási újság | 1 szerkesztője. -Nagy József, a nánai | j állami gazdaság agronómusa. j Levelezőink örömmel számolnak | ; be az elért eredményekről írnak 1 i a hiányosságokról és helyesen mu-} I tatnak rá, milyen munkamódszerre) 1 I ért „ el dolgozóink bizonyos ered- | j ménye.ket. hogy abból mások Is ta- § 1 nuljanak, elsajátítsák azokat A jö- j I vőben azonban még szorgaimasab-1 1 ban Írjanak és hassanak oda. hogv | 1 minél több mezőgazdasági dolgozó | I ojvassa a „Szabad Fötdműves“-t. | * IIIliin......... IIIIIIIIIHMIIIIIIIIIMIHMII'-Létesítsünk halastavakat Képzeljünk el magunk elé egy szigetet, íjét folyó közé ékelve, az ^gyik részén füves, zsombékos, vadvirágos rétet, peremén topolyával/ sással, náddal benőve, mely a békalencsés vízben tenyészik s pusztul évszázadok óta, emberi kéz által nem háborgatva. Az ószi szelek, a téli viharók s fagyok összetörik, elporlasszák növényze'tét, nagyrészük belehull a vízbe s iszappá válik. Tavaszkor e vízinövények ismét erőre kapnak, kidugják friss, halványzöld lándzsácskáikat a víz fölé, mindjobban erősödnek, növekednek, s pár hét múlva sás és nádtenger uralja a tél által letarolt tavacskát. A tenyérnyi csikoshátú kecskebékák megkezdik hangversenyüket, s hangos tőlük' a táj. Ez a kopolya volt az, amely bennünket horgászokat, halászokat nem hagyott nyugton, — ideális halastó alanynak néztük, hiszen •kkor már komoly egyesületbe tömörültünk s égtünk a vágytól, hogy valami komolyat, nagyobb jelentőségűt alkossunk. Tudatában voltunk annak, hogv nálunk rablógazdálkodás folyt, s a halat minden lehető eszközzel pusztították, zsákmányolták. Folyóinkban és patakjainkban csak a természetes halhozamra támaszkodhattunk, mely bizony/édes-kevés volt. Erősen megcsappant a halállomány, s most már arra kellett gondolnunk, hogyan segítünk ezen, mert eddig bizony csak kivettünk, de adni semmit sem adtunk a víznek Ez a szép gondolat fűtött és ösztönzött minket, s hajtott a cél felé. Az évi közgyűlés alkalmából agilis elnökünk határozott szavakkal kijelölte az utunkat, ismertetne a tagsággal az elsó halastó létesítésének tervét. Nagy lelkesedéssel fogadtuk e tervet s rövidesen — pontos mérnöki előkészítés után — megindult a munka Bár eszközeink szerények voltak, de annál nagyobb volt bizakodásunk és munkakedvünk. „öton-hatan vagyunk egy csoportban Ég a munka a közünk alatt. A hangos a 'ókedvtől és a nevetéstől. Gyeptéglákat vágunk; a másik parti talicskázza a halástó töltéseihez, ahol szorgos kezek helyükre illesztik. A lehető legpontosabban megy minden, hiszen a szívünket tesszük bele a munkába, mert ez a mienk — a dolgozóké — s büszkék is vagyunk rá. Szinte látjuk már, hogy saját tenyészetünkből telepítjük be folyóinkat, patakjainkat, s munka után a pihenni vágyó horgász örömét leli a táj megkapó kedvességében és a fogások örömeiben". Az emberi akarat ismét győzedelmeskedett, . az alkotási vágy csodákat művelt, szemlátomást haladt a munka, s amiről eddig csak álmodoztunk, sikerült. Elhatároztuk, nekifogtunk és megcsináltuk. S ma, amikor már négy halastóval. valamint keltető tavakkal rendelkezünk, sokszor jutnak eszünkbe azok az idők, amikor először mondottuk: „Most már adunk a víznek halat nemcsak kiv°s7ünk belőle”. Jánosy Sándor Érsekújvár. Mi is tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Mi, a nagymegyeri nyolcéves középiskola pionírjai, felháborodva tiltakozunk Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Békeakaratunkat a faliújságunkon is kinyilvánítjuk Békében akarunk tovább tanulni. Tudatában vagyunk annak, mit jelentene egy harmadik világháború. Veszély fenyegetné azokat az alkotásokat, amelyeket országunk dolgozói lelkes munkájukkal építettek. Tovább akarjuk építeni szép hazánkat, hogy népünk életszínvonala magasabb fokra emelkedjen. Nem akarunk háborút, nem akarunk fegyverdörgést hallani, de, ha a helyzet megkívánja megvédjük hazánkat, ha utolsó csepp vérünket is fel kell áldozni. Kosa Magda, ' v a nagymegyeri nyolcéves középiskola 6-ik osztályának tanulója. Slovanv-művek kísérleti együttese Robinson Tiborral az élen. most az eddig szerzett tapasztalatok alapján, nemgvűrődd anyag .tökéletesítésén dolgozik. A nők részére is jelentős menvnyiségű. mindenféle színű és menynyiségű, 40 százalékos gyapjú ruhaanyagokat fognak gyártani. Három egészségügyi fanács Nem hiszem, hogy lenne olyan disznótor hazánk területén, amely után egv-két erősebb gvomorrontás ne lenne a családban, vagy a kósto'óval megtisztelt baráti körön belül. Pedig el lehetne kerülni ezt a kellemetlenséget ha okosan, kellő beosztással. gondossággal, mértékletességgel élvezné az ember, a disznóölés örömeit, AZ ELSŐ TANÄCS. Ne egyél sokat csak azért, mert most van1 Csunán annvit fogvassz, amennvi jól es'k. mert a mértéken felül elfogyasztott. nehéz étel semmi körülmények között nem válik egészségedre. Inkább naponta többször kevesebbet egvünk. mint egyszerre sokat. Arra is ügyeljünk. hogv lassan, óvatosan, jól megrágva egvük a húst, mert lói felaprózva könnyebben keveredik el a nválla1 gvomornedwel és jobban emészthető Fő'eg arra ügyel len mindenki, fiogv éjszakára túl ne terbe'ie a gyomrát, — mert ha más baj nem is lesz — nyugtalanul alsz'k. i . A MÁSODIK TANAcs a krump'ival uborkával kapcsolatos. A több. nehezebb táplálék' me "emésztéséhez több gvomornedv szükséges. A nvári, Őszi hónapok alatt > lszokott a fokozott savtermeléstCJl a gyomor. Ha a zsíros, disznótoros ételek mellé savanyúuborkát, nyers savanyúkáposztát, paprika-, vagv káposztasalátát, céklát eszik az ember, ezzel növeli a gvomor savtartalmát. Szükség van a változatos ételekre. Egvék csak mindenki krumplit, tésztát. salátát a hurka, kolbász és pecsenye mellé, sőt ha lehet fogyasszon egy-egv nyersalmát vagy aszalt gyümölcsöt is. mert ígv lesz ió az emésztés. Igv nemcsak a zsírt és a húst, hanem szénhidrátot és vitamint 's kap a szervezet. Azt is javaslom, hogy a jó, zsíros, disznótoros ebédek és vacsorák után még a bornemissza ember is igvék egv-egv pohár szódavízzel hígított bort. A HARMADIK TANÁCS a hús eltartására, konzerválására vonatkozik és igv szól: gondosan sózzunk, nárn1- junk füstö'jünk. Aki kíméli a sót, a pácot, a munkát, aki nem süti meg és nem sül 1 veszti gondosan fn.ró zsírba a pecsenyét annak éppen akkorra n'"n marad éle'me. amikor a legnagyobb szüksége lenne rá. A disznóö'és mindig sok örömmrf jár. Ne változtassa hát a meggondo'at’anság, a telheteűenség ürömmé az örömöt. P D'. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiHNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMMiiiiiMiiiiiiHiMiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim "Írtul <Oudjáiok-e 7 A fölözött megolvasztott tejben levő kazeinből (túrából) к ü'ön'elles szovjet eljárással az angoragyanjúra emlékezteti'! fonalat lehet készíteni, * * * A hat éven aluli gyeimekek évenkint 7—8 centiméterrel a hat évnél idősebbek pedig csak 4—5 centiméterrel növekednek. > * * * Dél-Aft;ika őslakói. a busmanok, a bogarak éllen védekezve, zsnvs sárral, zsíros hamuval és erősszagú gyantával kenik be vastagon testüket. * * * A hangyáékhoz hasonló „államot” alkotó termesz nevű rovarok nőstényei 80.000 tojást is tojnak naponként. * * * I A legeidre hajtott számos állat naponta átlagban 60 kiló füvet legel le, és ugyanakkor mintegy 15 kilót le is tapos. Ez azt jelenti, ßogy a legeld fűtermésének több mint 20 százaléka veszendőbe megy. Ha viszont az állatokat szakaszokra osztott legelőkön legeltetjük, a *',vosás által okozott veszteség a felére csökken. Ez száz tehén legeltetése esetén. egyeVen legeltetési idényben, mintegy ezer mázsa zöld fű eredményes felhasználását jelenti. * * * A tenger mélységét emberi füllel nem hallható magas hangok — az ultrahangok — visszaverődésének a megfigyelésével állapítják meg. * * * Szovjet tudósok műtét útján kicserélték egy békának a szívét. Áz operált állat teljesen meggyógyult és hosszú ideig élt. * * * A szarvasmarha száraztakarmányozás mellett naponta 50—60 liter vizet fogyaszt. A juh vízfogyasztása 5—6 literre rúg, az anyasertésnek pedig 10—15 liter vízre van szüksége Ha viszont télen takarmányrépát etetünk, csupán feleannyi itatóvíz kell. A takarmányokban lévd tenyészviz nemcsak pótolja az ivóvizet, de elősegíti az emésztést. és biztosítja az állatok étvágyát is. Etessünk tehát télen minél több nedvdús takarmányt. * * * A vas éftéke, vasúti sínné feldolgozva 12-szeresére, csil alakjában 55- szörösére. borotvapenge alakjában 6000-szeresére órarugó alakjában vedig több mint 1,000.000-szorosára növekszik. « ) * ‘ * * A pekingi kacsa a múlt század hetvenes éveiben került Kínából Angliába, ahonnan tovaterjedt az európai szárazföldör * * * A Föld egész felülete 510 millió négyzetkilométer, ebből 361 millió négyzetkilométer jut az óceánokra, vagyis a világtengerekre. * * * A Szovjetunióban 1953-ban 5828 mezőgazdasági tárgyú könyvet és füzetet adtak ki összesen 45 millió 400 ezer példányban. * * * A legöregebb kutya, amelyről hitelesen tudunk. 34 évet élt. 22 éves kutyát többen is megfigyeltek, általában azonban a kutyák már 10—12 éves koruktól kezdve az aggkori elsatnyulás tüneteit mutatják. S * * Ц A tiszafa és a ciprus 3000 évig is elél. * * * Kemény húst úgy puhítunk meg, ha 2 óráig ecetes vízben áztatjuk. Utána alaposan megmosva, könnyen puhára főzhetjük. * * * Ha az ételt túlsózzuk, borítsunk vizes ruhát az edényre, amelyben az étel fő. Pár perc alatt a vizes ruha magába szívja a sót. , f * * * Megfakult, homályos viaszosvászon visszanyeri szép fényét és jó szint is kap, ha flanellruhára csepegtetett petróleummal jó erősen átdolgozzuk. Amiről írni kell a járási újságnak... Ebben az évben textilgyáraink 13 : százalékkal több szövetét gyártanak 1 mint az elmúlt évben. A forgalomba s tiszta, tépett gyapjúszövet kerül, f amely főképpen férfiruhákba kiválóan f alkalmas. Újdonság lesz a 70 százaié- i kos fésült gyapjúszövet, amelv ugyan- i csak férfiöltönyökre készül. A zsolnai г Újfajta szövet
