Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-23 / 4. szám
to Földműves VADÁSZATI SZEMLE M A SZLOVÁKIÁI vadAszvédegyletek országos szövetségének HIV AT АГ OS MELLÉKLETE """""""»....................................................................................................................................мши..............................................................................................................................................mi.......mmmmmmi.................мм Rövid ismertetés a Vadászati Tudományos Intézet zbraslavi kísérleti állomásáról A Prága melletti Zbraslav n/Vlt. dicsekedhet ezzel az intézettel. Erről a tudományos intézetről alig tud nálunk valaki, mert szerényen, csendben dotguzik a vadászat fellendítésének érdekében s ezért néhány sorban ismertetni fogom, milyen is ez a kísérlet1' állomás, hogy megismerhessük munkáját s fontosságát. Ez a kísérleti állomás valóságos természeti laboratórium, melyben nem él ugyan a vad szabadon, de lehetőleg olyan körülmények között, melyek neki megfelelnek s ezzel párhuzamosan a megfigyelők számára hozzáférhetően is, akik a szükséges kísérleteket végezhetik rajta. Az állomás két részre van osztva. A nagyvadas és apróvadas osztályra. Külön érdekessége az állomásnak a szárnyas vad, főleg a tyúkfélék kis pavilonja, ahol fogoly, fácán, nyírfajd, vadpulyka látható. Azonkívül a szirti foglyot is nevelik kísérleti célokra. Ez a madárfajta a Balkán félsziget egyik jellegzetes vadja. A vadpulykák telepe is nagyon szép s ezzel a tenyészettel sokat foglalkoznak, mivel ezt a vadfajtát meg akarják honosítani egyes vidékeinken. Külön osztályon vannak a költőgépek. Ide hordják be a környékről a kikaszált vagy a kikaszálás elől megmentett fészekaljat, hogy itt azután kiköltessék a tojásokat s kitelepítsék a megmentett vadat. Külön vannak rágcsálóink: a mezei és üregi nyúl, mely vadfajták közélelmezési szempontból talán a legfontosabbak s ezért ezekre fordítanak legnagyobb gondot. Külön kísérlet folyik a nyulak által a faültetvényekben okozott károk meggátlására. Nagyon érdekes a nagyvad (csülkösvad) osztálya. Ennek a vadnak az életét még nem sikerült teljesen tanulmányozni s itt folyik most ez a munka. Erre a célra a telepen néhány őzbak, szarvasbika, dánbika, muflónkos is van. Szép eredményt értek el egy kis iramszarvasbikával, melynek agancsát külön előkészített eleség segélyével sikerült a 15 hónap alatt szép páratlan huszonkettessé fejleszteni. Kísérleteznek az átörökléssel, foglalkoznak a parazitolőgiával, a ragályos betegségekkel stb. A kísérletekhez elsősorban nyugalom s csend kell s ezéri a telep megtekintése nincs általánosan megengedve. A kísérleti állomás tudósai állandó összeköttetésben vannak a vadárztársadalommal s máris sikerült néhány szép eredményt elérniök az eidészet és vadászat fellendítése érdekében. A vadvédő egyesületek szövetségének elnökségi üléséről Múlt évi december 25-án tartotta meg az országos szövetség elnöksége rendes ülését, melyen a Vadvédöegyletek további munkájáról, irányelveiróhy és teendőiről határozott. A kultúrreferens indítványára az elnökség határozata szerint a véd egyleteknek az 1955. évi tagdíjat a szaklap előfizetési díjával együtt kell beszedni. A szlovák nyelvű lap évi előfizetési díja Kčs 16.—, a* magyar lapé Kés 20.80. Ezzel a sok reklamációnak és fölösleges sürgetéseknek akarjuk elejét venni. A tagdíj az 1955. évre 48.— korona; ebből 10.— korona a helyi vadvédöegyleté, a biztosítási díj 16.—, a többi pedig az országos szövetségé. Az ülés további határozata szerint a vizsgabiztosok vizsgáztatását ez év január végéig meg kell ejtenie. Ez azért fontos, hogy a vadászvizsgák megkezdéséig, illetve az ezeket megelőző kurzusok megtartása előtt már az újonnan vizsgáztatott biztosok is tarthassanak szakelőadásokat a jelöltek számára. A vadászvizsgákat március folyamán kell megtartani. A kurzusokat úgy kell megszervezni, hogy legalább 60 órán foglalkozhassanak a vizsgakérdésekkel. Ha legkevesebb 15 jelölt jelentkezik vizsgára, a kurzust minden körülmények között meg kell tartani. A gyűlés részvevői azt is elhatározták, hogy azon elnöklési és választmányi tagokat, akik a múlt év folyamán nem teljesítették kötelességüket, le kell váltani alkalmasabb tagokkal. A védegyletek közgyűlését legkésőbb március végéig meg kell tartani. Az utóbbi időben sok olyan eset fordult elő, amikor egyes egyleti tagok megszegték a vadászati törvényt, engedély nélkül tartottak fegyvert, s az ilyen esetekben sem lépett fel velük szemben elegendő szigorral az illetékes védegylet. Az ilyen tagokat ki kell zárni. A határozat végrehajtásával Kováčik elvtársat bízták meg. Veszedelmes vendég Ez az eset, múlt év november vége felé történt a besztercebányai járásban Piesky kis bányatelepén. Egy kiéhezett hiúz megtámadta Rys elvtárs két házőrző kutyáját. Rys elvtárs a kutyák segítségére sietett, mert azt hitte, hogy valami kóbor kutya szemtelenkedett be az udvarba. Azonban mire odaért az idegen állat elszaladt. Rys elvtárs ezután előkészített egy hatalmas husángot, hogy újabb támadás esetén elláthassa a szemtelenkedő kutya baját. Másnap este fél nyolckor újra megjelent az ismeretlen kutya és behatolt a verandára, ahol fojtogatni kezdte az egyik kutyát. Rys elvtársnál éppen karbidlámpa volt s ennek világánál hamarosan megtalálta az előkészíteti husángot. odaugrott a támadóhoz és egy hatalmas ütéssel leterítette. Az ismeretlen állat újra felugrott és nekitámadt Rys elvtársnak, aki azután néhány jó ütéssel végzett vele. Amikor megnézték az állatot, csak akkor látták, hogy egy lesoványodott hiúz. Súlya 20 kilogramm, hossza 80 cm., magassága 45 cm. volt. Ismerjük meg a medvét Először életemben ravatalon láttam medvét. Iskolásgyerek voltam, amikor a faluba ért egy ruszin favágó a fiával és mutogatták az általuk eleitett hatalmas medvét. A beléptidíj egy krajcárka volt, melyet nagyanyámtól kunveráltam ki. hogy láthassam a mackót. A hatalmas állat a rusein kocsiján feküdt, fe.iébwi még ott állt a beszorult fejsze éle. A kocsi mellett két oldalról az öreg ruszin, meg a fia állt s elbeszélte a vadászat történetét „Korán indultunk me reggel ж erdőbe. Mivel erős dér volt egy kicsit fáztunk s hónunk alá dugdostuk kezünket. A fiam előttem ment s a lovacskákat bíztatta. Egyszercsak hátrakiáltott. hogy: Nyanyo! Itt a maсек! Látom fiam — mondtam — hogy az isten verje meg! — Nem tud tovább menni, mert a mellső jobb mancsa beszorult a dorongfa közé. Eev pillanat alatt kezünkben volt a ió. éles fejsze. A fiam bíztatott, hogy csak kerüljek a mackó elejibe s a fejszével cifrázzak az orra előtt, mintha ütni akarnék. í! majd hátulról elintézi a többit. Elejibe kerültem felemeltem a fejszét és rákiáltottam: No, most megfizetsz a sok juhért!! A medve bömbölt, hánykolódott, de nem bírt menekülni. Juro fiam ezalatt észrevétlenül megközelítette, két kézre fogta a fejszét s hatalmasat vágott a medve fejére. A medve lezuhant. kettőt, hármat még rándult, a<ztán vége volt. Ennyit hallottam s láttam ezelőtt, vagy hatvan esztendővel s nagyon csodálkoztam, amikor az öreg ruszin elővette háziszőttes pokrócát s betakarta vele az 0 halottját. A mindenevő mackó Megeszik a medve mindent: megtúrja a hangyabolyt, mert a hangyatojás egyik legkedveltebb csemegéje, szereti a friss édes füvet, a friss lombot. rügyet, a vadméhet is megbolygatja odújában, sőt a dögöt is elfogyasztja, ha még nincs oszlóban. Emellett vadászik is, különösen a kisebb vadra, végül el szokott látogatni a szállásokra is, ahol egy juhocskát elcipel, megtámadja az elkóborolt üszőt is, de ezek a támadások elég szórványosak. Sok medvekár — ha utána néznének — egészen másként festene. Ezt bizonyítja аг alábbi kép is. ae»Fe egy tapasztalt öreg medvevadász véletlenül akadt medvelövós közben Kideriilt az öreg bacsa turpisága A« egyik szálláson panaszkodott a bacsa. hogy a medve állandóan nyugtalanítja a nyájat, és elrabol egyegy darab juhot is. így az elmúlt éjszaka is három darabot tépett szét s kettőnek a bőre még ott szárad a kerítésen. Mivel sok volt a panasz, követelíídzés, az öreg vadász elhatározta. hogy utánanéz a dolognak. A szálláshoz közel magaslest készített magának, erre felült s leste a mackót egész éjjel. Hiába leste, mert még a falevél sem mozdult, s a kutyák nyugodtan aludtak a fa alatt egész éjjel. Másnap újra kiült a magaslesre, de ismét csend volt. Mivel a magasles kissé kényelmetlen úolt, javított rajta s amint munka közben a fa alatt megkotorta a mohás avart, egy fura kis vasgereblye akadt a kezébe. Nem tudta, mi lehet ez a fura kis szerszám. Már vissza akarta dobni az avar közé, de mégis csak eltette a hátizsákjába, hátha jó lesz valamire? Reggelre ismét eredmény nélkül mászott le a lesről, mert bizony csend volt és vadnak még a nyomát sem látta. Amint a lesről leszállt, éppen hajtotta ki a bojtár a nyájat és beszéd közben megkérdezte tőle, hogy hát hogyan is csinálja a mackó az ilyen támadást és honnan tudja, hogy a medve tépi szét a juhot, hisz lehet az más vad is? A bojtár megmutatta a kiakasztott bőrökön a medve karmának nyomait. Közben az öreg bacsa is odajött és Ő is erősítette, hogy úgv van, ahogy a bojtár mondja. A mi vadászunk erre előhúzta a hátizsákból a kis gereblvét, (mert az volt a talált szerszám) beleillesztette a medvekeworn nyomaiba s csodák csodája, a kis gereblye karmai pontosan beleillettek a nyomokba. Erre a bacsa már nem beszélt, mert csak hebegni tudott. A mi vadászunk csak nagy kön verges Fe állt el a feljelentéstől, de a kis medvekarmot magával vitte. Ettől a naptól fogva megszűntek a medvekárok. Amint mér említettem, előfordul, hogy a medve kért tesz a nyájban, gulyában, de ez szórványosan történik csak meg s leginkább elkószált egyes darabokat támad meg. Az embertől pedig irtózik s ha az embert megtámadja, ennek rendesen maga az elővigyázatlan, vagy ijedtében kapkodó ember’ az oka. e 1955. január 23. SZAPORÍTÁS VI. 2. A mézhozam és a viasztermelés mellett a méhcsaládok számának szaporítása is fontos és jelentős hasznot hoz, különösen, ha ennek irányítását célszerűen végezzük. A méhek természetes szaporodása rajzással történik. Rajzás által anyacsere történik a családban, ami a fejlődés szempontjából is hasznos. Amenynyibeu azonban a természetes rajzásnak elsősorban anyagi hátránya van (csökkenti a mézhozamot), másodszor bizonytalan időben rajzanak, (figyelni kell őket, sokszor meg is szöknek). A gyakorolt méhészek műrajokat kész!tenek a rajzásra érett családokból. Ez a mód tehát jobban bevált. A természetes rajzás a méhek örökölt tulajdonsága, de egyes törzs hajlamosabb rá, mint a másik. Ha már a rajzás ösztöne némely családnál felébredt, nehéz visszatartani. Nálunk rendesen akác-hordás idejében rajoznak. Ahol sok fűz és repce van, már áprilisban is rajoznak, viszont gyöngébb vidéken leginkább júniusban Minél korábbi a raj, annál életképesebb, biztosabb a jövője. A túl kései rajok nehezen boldogulnak a méhész, segítsége nélkül. (Egész mülépeket, esetleg kiépített lépeket kell adni és etetni kell őket.) A rajzásra készülő méhcsalád többnyire 15—30 drb anyabölcsőt épít. Amikor a már bepetézett anyahölcsők közül egyet befödtek és ha az idő megfelelő, kivonul az első raj az öreg anyával. Egy ideig kóvályog a levegőben, aztán faágra, vagy más helyre telepedik meg egy csomóba. Innen mielőbb be kell őket kasba fogni, aztán várjunk legfeljebb egy órát, míg az összes méh bemegy, de tovább ne mert aztán sok méh a kasból kiszáll, betájol és ezeket a röpméheket már a raj elveszíti. Tehát 1 órán belül sötét, hűvös helyre (pincébe) vigyüi: és maradjanak ott estig, aztán már végleges helyükre a kaptárba ütjük őket. Mindjárt az első nap a rajt ne etessük, mert mézhólvagjukat kivonulásuk előtt teleszívták. De a harmadik naptól kezdve, ha nincs hordás, okvetlenül etessünk. Ha tart a hordás, az első rajt a 8—9 napon követi a második, esetleg ezután is jöhetnek még apró utóra - jók, ami által az anyacsalád teljesen legyöngül. Kedvezőtlen időjárás és rossz hordás esetén az utórajok de a legyöngült anyacsalad is gondozásra szorul. A természetes rajzás csökkenti a mézhozamot, mert a hordási idó nagy részét a család a rajzással tölti el Vannak olyan családok is, amelyeknél a rajzási ösztön felülmúlja a kívánatos hordási ösztönt. Ezért mar ma, mikor tervszerűen mehészkedünk, előnybe részesítjük a MORAJOK KÉSZÍTÉSÉT Ennek az az előnye, hogy a mézhozamban nem szenvedünk kárt, továbbá a legjobb tulajdonságú méhekböl szaporítunk s ezt tervszerűen végezhetjük. Mesterséges rajokat többféle módon készítenek. Módjuk szerint nevezik őket, mint például söprött raj, osztott raj, fészkes böngészet raj, röpített raj, szétváló raj. Ezeknek részletes leírása sok helyet igényelne, ezért utalok Dr. Ö r ö s i P. Z. könyvére (233—238 oldal), ahol mindenféle műraj ismertetve van. (Ettől eltekintve, ha a tanuló méhésztársak akarják, a tanfolyam keretén belül ezeket ismertetni fogom.) Magam a következő módszert alkalmazom: kb. május 8— 10-én, amikor sok födött és kevés nyílt fiasításos keret van, elkülönítem az anyát 4—5 nyílt fiasításos kerettel. Ugyanezt megteszem a másik kaptárral. Most a két anyátlan családot egyesítem és ellátom egy darab a legjobb tenyészcsaládból való fiasításos kerettel, melyben egy-két napos peték vannak. Az anyabölcsők nyílt beíödése után hat nap múlva ezt a keretet átnézem. Egy anyabölcsőt rajta hagyok, a többit felhasználom anyakicserélésre, mert a legjobb tenyészcsaládból származnak. így nemesítem a méhállományomat. Ez a módszer tehát 50 százalékos szaporítást jelent. Ezenkívül nagy jelentőséggel van a hordásra nézve, mert a nagy anyátlanított és egyesített család pontosan akáchordás idején benti munka nélkül van és teljes erejével gyűjt. Az elkülönített kétanyás résznek is elég ideje van felerősödni a nyárvégi hordásra és a betelelésre. Ez pedig a következő év sikerének alapja. Szijjártó Gyula Új szabályzat a kolhozméhészet részére Az Orosz Szocialista Szövetséges Köztársaság földművelésügyi minisztériuma szabályzatot adott ki a kolhozméhészetek számára. A szabályzat a következőkre ad irányelveket: A méhészet felszerelése. A méhlegelő és a méhcsaládok elhelyezése. A méhcsaládok népessége. Élelemkészlet. Létkészlet. Kezelés. Feljegyzések. — A szabályzat néhány fontosabb pontja: A kolhozméhészetek részére a déli területek kivételével, telelőt kell építeni. A méhcsaládokat a méhlege- 10 közelében kell elhelyezni. Szükség esetén vándorolni kell. A méhészet közelében mézelönövényeket kell termeszteni. Száz családos méhészetre erre a célra 5-10 hektár szántót kell biztosítani. Erős családokat kell tartani. Erős a család, ha az első tavaszi vizsgálatkor legalább 9—, felhordás előtt 20-24—, beteleléskor tíz léputcát borít. Népes családok biztosítására tartalékcsaládokat kell tartani és serkentő etetést alkalmazni. A családokat 18-22 kg élelemmel kell teleltetni. Tavasszal a mézkészletnek nem szabad 8 kg .alá csökkennie. Biztosítani kell a teljes lépkészletet. 20-24 keretes kaptárban évenként legalább 6 lépet kell cserélni. Legfeljebb kétéves anyákat tartani. Az anyákat és a heréket jó tulajdonságú családoktól nevellni. 3-5 évenként idegen tenyészanyagot hozni a méhészetbe. Legalább 10 százalék tartalékanyát kell teleltetni. A családokat minden tavasszal tiszta, fertőtlenített kantárakba kell áthelyezni. Valamennyi kolhozméhészetben egységes nap1 ót, törzslapot és egyéb feljegyzést kell vezetni. (Szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a méhészet — mint új melléküzemág — most kerül bevezetésre. Természetes, hogy az első lépések nehézségekkel járnak és az eredmények gyengék. A nehézségek csökkennének, az eredmények növekednének, ha üzemi méhészeteink, kezelőit és a méhészettel foglalkozó gazdaságok vezetőit a méhészetre vonatkozó egységes irányelvek támogatnák munkájukban. Az ismertetett szabályzat sok megszívlelendőt tartalmaz a magánméhészek számára is. Különösen ki keil hangsúlyozni a méhcsaládok erősségére, a mézkészletre és a lépcserére vonatkozó előírásokat, (Pcselovodsztvo, 1954. 8) KIS HÍREK A fészek melegedése etetéskor. (Der Imkerfreund 1954. 8) Büdel november elsején, enyhe idüben oldalról cukorszörppel etette a méheket. A kaptár falánál az etetőhöz vezető rés közelében 8-11 C“ volt a hőmérséklet. Az eleség sem volt ennél melegebb. Mégis 3 órával etetés után feltűnően emelkedett a hőmérséklet. Legtöbb helyen 20-27 fokot ért el, az etetőnyílás körül pedig 29.3 fokot, az emelkedés tehát szinte 20 fok Büdel szerint az okozta a hőmérséklet változását, hogy a méhek mászkáltak, mozogtak, a szörpöt a sejtekbe raktározták. Mozgásuk meleget fejlesztett. Meleg és hidegépítmény összehasonlítása telelési szempontból. Kísérletekkel megállapították hogy hidegépítményű kaptárban a téli elhullás 1952-53 telén 15 százalékkal, 1953-54 telén pedig 75 százalékkal nagyobb volt, mint a melegépítményííekben. A hullák száma különösen a tél vége felé növekedett rohamosan. (Ezt a kérdést érdemes volna nálunk is megvizsgálni, mert hiszen méhállományunk zöme hidegépíményen telel.)
