Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-23 / 4. szám

1955. január 23. Földműves 5 ъ ruka ános megmutatta Orvostudományi érdekességek Próbareggeli is sorolta, hoqtl növekedett munka­egysége a múlt évben. Áprilisban 30, Májusban 55, Júniusban 70. Július­ban 95. Augusztusban 110, Szeptem­berben 114. Októberben 130, Novem­berben 145, Decemberben 80. (De-Örül a kis Magduska, hisz nem hiány­zik a mindennapi kenyér. Valóban boldogan él a Trnka csa­lád. Lakóházuk tiszta, jól berendezett. Az utóbbi időben vásároltak eg и tel­jes szobabútort. Rádió élénkíti a csa­ládi légkört. A gyermekek egészsé­gesek. jólöltözöttek. Trnkáék most vágtak egy 240 kiífs hízói, március végén pedig még egyet fognak ölni. — Nehéz volt a múltban, 7 gyer­meket felnevelni — jegyzi meg bú­csúzásul Trnka Jánosné. — Most azonban büszke vagyok gyermekeimre és örömmel nevelem őket, mert tu­dom, hogy nekik már nem kell szen­vedni, övék a jövő. ZATYKÓ JÓZSEF L’ zerkilencszáz ötvennégy áprilisa volt. . . A természet téli „kön­­töoé*” mái' levetette, s újat. tavaszit öltött. ... A nap is egyre melegeb­ben árasztotta sugarait, új életre éb­resztette a növényeket, s vidám dalra serkentette az éneklő madarakat. el sem tudták gondolni, miért hívták őket össze. A vezetőség is kíváncsi volt. hogy a fiatal elnök milyen si­kert fog elérni. Mindannyian izgatot­tak voltak. Egyedül az elnök volt az. aki biztos volt a dolgában. Bátor, felvilágosító szavakkal állt a nép elé. Mondanivalóját érthetően, világosan adta elő. Nem beszélt sokat, inkább a nép szavára volt- kiváncsi. Ebben viszont nem volt hiány. — Ne gondolja senki, hogy mi nem akarjuk a sertéseket gondozni, a hiba ott van, hogy kevés a disznónk, nem lehet mellettük keresni — mondta az első felszólaló. Bizony eZ így volt. A szövetkezet sertésállománya akkor még csak 74 darabból állott. A régi munkamódszer melllett csakugyan kevés munkaegy­séget lehetett szerezni a sertéseknél. Azonban az elnök éppen ezen akart változtatni. Tudta, hogy asért nem fejlődik a sertésállomány, mert at etető nincs érdekelve, hogy fejlessze. ■ Ezt kellett tehát a tagokkal megér­tetni. A régi módszer helyett, újat kell bevezetni. Ez pedig nem volt könnyll. Sok felszólalás hangzott még el a gyűlésen, melyre Kovács elvtárs­nak válaszolnia kellett, mégpedig úgy, hogy a tagok megértsék: az új mindig előnyösebb hasznosabb, _ mint a régi. A tanácskozás tovább folyt. . . Egyszer csak kemény határozott sza­vak hangzottak el. , Trnka Aladar szorgalmasan tanú! a gépészmérnöki iskolán, hogy jó szak­ember legyen. — Elvtársak! Vállalom a sertések gondozását. Megmutatom, hogy a besei szövetkezetnek is lesz szép ser­­tésállománya. A jelenlevők mind a felszólaló felé fordultak. Csodálkoztak... Nem akar­tak hinni saját szemüknek. . . — Trnka János volna az? — kér­dezgették egymás között. Mit fog az keresni, amellett a kevés sertés mel­lett? Miből fogja az a hét gyermekét eltartani? Ilyen gondolatok vetődtek fel a ta­gokban. Trnka elvtárs azonban türel­mesen vállalta a reá háruló felada­tokat. Tudta, hogy ha a sertésállomá­nyuk továbbra is így marad, akkor szövetkezetük sem erősödik, nem tudnak eleget tenni beadási kötele­zettségüknek, és a tagok élete sem változik jobbra. * * * A prilis elsején lesz egy éve, hogy Trnka János gondozza a besei szövetkezet sertésállományát. Ez alatt az idő alatt nagy változás állott be о sertéseknél. Az elég rossz karban lé­vő. 74 darabból álló állomány, ma már 200 szép egészséges sertést szám­lál. A szövetkezet múlt évi sertés­húsbeadása 110 mázsa volt. amit 100 százalékra teljesítettek. — Mi tette mindezt lehetővé? A jó munkaszervezés és Trnka elv­társ becsületes munkája. Amikor át­vette a sertések gondozását, azonnal bevezették az érdem szerinti jutal­mazást. Ez serkentőleg hatott a fia­tal állatgondozóra. Iparkodott minél jobb munkát végezni, hogy az álla­toknál nagyobb hasznosságot érjen el, mert aszerint emelkedett a fizetése. Erre vonatkozólag Trnka elvtárs fel Trnka Jánosné szereti gyermekeit, boldogan neveli őket. eejnber hónapban csak azért volt SO munkaegysége, mert akkor már be­adták a hízókat.) Mint tehát látjuk, az új elnök ter­ve és Trnka János jó munkája ered­ménnyel járt, Trnka elvtárs viszont becsületes munkájáért meg is kapta a megérdemelt jutalmat; munkaegy­ségenként 11 korona előleget. 1-70 kilogramm búzát, 1.30 kiló árpát, 1él kiló kukoricát és másfél kiló takar­­mán ut. 7 rnka elvtárs keresetét össze­■L adva a kilenc hónapi munkája után előlegként pénzben 9119 koro­nát. 29 mázsa gabonát és 12 mázsa takarmányt tesz ki. Ezenkívül most az elszámolásnál munkaegységenként még 7 koronát kap és iermészetbenie­­ítei Világosan láthatjuk tehát, hogy Trnka elvtárs megkereste családja ré­szére a mindennapi kenyeret; van pénze ruhára és a többi háztartási dolgokra is. — Soha életemben nem gondoltam, hogy családom számára ilyen életet tudok biztosítani — mondja elégedet­ten Trnka elvtárs. — Gyermekeim nem tudják mi a szenvedés, mi a nélkülözés. Nyugodt, boldog családi életet élek. Aladár fiam most végzi a gépészmérnöki iskoláit, János■ pedig most járta ki az iskolát. Ö már nem akar tovább tanulni. Szövetkezetben szeretne dolgozni. A többi öt gyer­mekem még kicsi, most járnak isko­lába. Pistike az ősszel kapott új ruhát, tavasszal ismét vesznek neki, ha jó tanuló lesz. azért sem, mert mindannyian időseb­bek voltak mint V. Ügy gondolták, „már mit tudna ez a fiatal 27 éves fiú?” Azonban már csak tiszteletből is beleegyeztek az elnök javaslatába. — Na jó, hát akkor hívjuk össze a gyűlést. — De az előadást neked keli megtartani. Vesződj te a tagok­kal. mi már eleget vitatkoztunk ve­lük. I/I ásnap este össze is hívták a v' gyűlést. Mind a tagok, mind a vezetőség-pontos időben jelentek meg a kijelölt helyiségben. Nagy volt az érdeklődés a gyűlés iránt. A tagok Tmka János, a besei EFSz sertés­gondozója Minden újult, minden szépült. Az emberek is újabb tervekkel kezdték meg munkájukat, hogy jobbat, s szebbet alkothassanak. így tervezget­tek a besei szövetkezetben is. . . * * * — Ez így tovább nem mehet — tanácskozott az EFSz vezetősége. — Már négy éve áll fenn szövetkeze­tünk, és még mindig nincs meg a tervezett sertésállományunk. Itt va­lamit cselekedni kell. . . — Nekem volna egy javaslatom — szólt közbe Kovács Pál, a szövetke­zet elnöke. — Csak ki vele biztátgatták — ha tudsz valami jót. — Én azt mondom, hívjunk össze taggyűlést és terjesszük a tagok elé a dolgot. — Ezzel nem nyerünk semmit — ellenkeztek a többiek. — Tudod, hogy az évzáró gyűlésen is foglalkoz­tunk már ezzel és senki nem akarta vállalni a sertések gondozását. Azért maradt meg továbbra is az öreg Mo­háig bátyja. — Próba szerencse — vágott köz­be Kovács elvtárs. — A gyűlést ösz­­szehivni nem kerül nagy fáradságba. És ha szépen megmagyarázzuk a ta­goknak. mennyire fontos az állatte­nyésztés fejlesztése, tudom, hogy a­­kad a tagok között, aki ezt megérti és elvállalja a gondozást.' Nem a legszívesebben értettek e­­gi.et az elnök javaslatával, már csak РамНк Jánosné — lapunk buzgó olvasója Tisztelt „Szabad Földműves“ szerkesztőség! Örömmel értesítem a szerkesz­tőség tagjait, v hogy január elseje óta én is előfizetője vagyok a „Szabad Földművesnek”. Nincs eb­ben ugyan semmi különös, hogy egy előfizetővel szaporodott olva­sóik tábora, de azért én mégis úgy gondoltam, hogy megírom a „Sza­bad Földművesnek“, hogyan lettem előfizetője es hogy tetszik a lap­­iuk. Életem 58-ik évét taposom. Fia­tal koromban az uraknak, a bárók­nak voltam kiszolgálója. Sokat szenvedtem, nélkülöztem. Szeret­tem volna tanulni, művelődni. Erre azonban a szegénysors nem adott módot. Egyet azért mégis megta­nultam : becsülni a dolgozókat, gyűlölni azokat, akik a munkások keserves keresetén akarnak élős­­ködni. Már 18 éves koromban különbö­ző lapokat és könyveket olvastam. Mindenesetre csak olyanokat, ame­lyekből tanulhattam. A kovboj re­gényeknek soha nem .voltam ba­rátja. Most, amikor szabad hazánkban élünk, alkalmam van a jobbnál jobb lapokat és könyveket olvasni. Azt a;- egyet azonban őszintén meg kell mondanom, hogy a „Szabad Földművest” csak most volt alkal­mam először olvasni. Még pedig úgy. hogy a levélhordó elhozta az „Üi Szó”-t és közben felkínálta a „Szabad Földműves“-t is. Eleinte vonakodtam. Azonban, amikor be­lelapoztam és láttam benne a sok jót, hasznosat, azonnal megrendel­tem. Legjobban az „Ez többet mond, mint a piros hetes“ • című írás hívta fel a figyelmemet. Jó volna az ilyen írásokkal többször is foglalkozni, mert bizony az ita! csakugyan méreg, .ha nem fo­gyasztjuk okosan. Ha azelőtt is ilyen vendéglősök lettek volna, mint Pásztor László, akkor az én szüleim sem itták volna el vagyon­kájukat. Kérem tehát a szerkesztő elv­társakat, írjanak minél jobb cik­keket, amelyekből fiatalságunk ta­nul, művelődik. Paulik Jánosné, Fél leveléből. Azért nevezik reggelinek, mert a betegnek üres gyomorral kell meg­jelennie a vizsgalaton Egyébként gyomorsav meghatározásnak nevezhet­nénk. Vizsgálatkor a beteg zsemlyét, illetve teát fogyaszt el, majd megha­tározott idő múlva a gyomor tartalmát gumicsövön át kiemelik. Így állapít­ják meg, mennyi sav képződött a gyomorban. A művese / Hosszú nyloncső, amelyen át vért áramoltatnak — miközben a cső­rendszert előre meghatározott összetételű folyadékba süllyesztik. A vérből a nyloncsö falán átszivárognak a szervezet kártékony égéstermékei a folya­dékba és a vér megtisztul, illetve sótartalma olyanná válik, mintha az ép vesén haladt volna át Ha a vese működése rövid időre megáll, vagy súlyos zavar keletkezik benne, — a művesével orvosaink életet mentenek. „Belső” láz Hiába mondják egyesek, hogy „belső" lázuk van, amelyet a lázméiő nem mutat nincs belső és külső, csak egyféle láz van. Lázunk зкког van, ha a test hőmérséklete 37 fok fölé emelkedik.- A test hőmérsékletét hó­naljban mérjük. Szájban 1—2. végbélben 4—5 tizeddel mutat többet a lázmérö. Az emberi test legmelegebb szerve a máj. Ott egy-másíél fokkal magasabb a hő. mini a test felületén. De ez nem belső iáz, mert az egyes szervek között az arány állandó. Hányféle tífusz van? A tífusz szó ködös, zavart állapotot jelent. A hasi hagymáz, tudomá­nyos nyelven hastífusz: bélíertőzés. A vékonybélben »ajlik le. Mivel magas lázzal jár, zavartság, aluszékony állapot kiséri. Ezért hitték azelőtt, hogy az agyban, a fejben is van valami elváltozás. Egyes helyeken az agyvelő­­gyulladást, az agyhártyagyulladást nevezték fejtífusznak. Fejtífusz tehát nincs. A nyúlajak és farkastorok A méhen-belüli életben az arc két részből alakul ki. Méghozzá úgy. hogy a középvonalban összenő a két arcfél. Ha az összenövést valami aka­dályozza, a felsőajakon repedés marad vissza, amely egészen a szabályta­lanul fejlődött orrüregig is felterjedhet. Ezt hívják nyúlajaknak. Ha az ugyancsak két részből fejlődő szájpadlás sem nő össze, akkor a szájpad helyén az orrüreggel összefüggő rés tátong, amely nyelési és beszédzavart okoz. Ez a farkastorok. Ma már műtét segítségével mindkettő gyógyítható. Hol keletkezhet rákos daganat? A hámszövet rosszindulatú daganatát nevezzük ráknak. Jellemző tulaj­donsága, hogy igen gyorsan növekszik és a környéki nyirokcsomókban ha­sonló rákos daganatot okoz. Mindenütt előfordul, ahol a szervezetben hámszövet van: a méhben, a gyomorban, a belekben, az emlőben, az ajkon, a tüdőben, a bőrön, a májban, a hólyagban és a mirigyekben. Nevét onnan kapta, hogy a gyo­morrák olyan vörös és olyan alakú, mint a főtt, folyami rák. Ha idejében felismerik, röntgensugárral, rádiummal és műtét útján gyógyítják. A rák­­szűrövizsgálatok azért hasznosak, mert elősegítik a rák korai felismerését. Több olvasónk azzal a kérdéssel fordul szerkesztőségünkhöz: — „Mi az oka, hogy nem kapom új évtő! a Szabad Földművest, holott áilandó előfizetője vagyok?“ Értesítjük olvasóinkat, hogy ez év elejétől a postahivatal intézi a Szabad Földműves előfizetését. így tehát át­szervezési okok végett történhetett meg ez a tévedés. Felhívjuk ezért olvasóink figyelmét, hogy ebben az esetben forduljanak panaszukkal a helybeli postahivatalhoz és kérjék a sajtó pontos kézbesítését. Figyeljenek arra is, hogy nem-e a kézbesíiő hi­bájából erednek-e ezek a hiányossá­gok. Ha olvasóink kérésük után sem kapják kézhez az újságot, akkor for­duljanak szerkesztőségünkhöz, írják meg a postahivatal pontos címét amelyhez tartoznak, hogy mi is segít­ségükre lehessünk a hibák orvosolá­sánál. * * * Bojtos Lászlóné, Fekete Jánosné és még több olvasónk kérésére a fűszer­paprika helyes termelési módját kö­zöljük. A fűszerpaprika nem olyan igényes mint az .úgynevezett „bolgár” paprika, A fűszerpaprikát teljes érettségi álla­potban, azaz pirosán, míg a bolgár paprikát kifejlett állapotban, zölden hasznosítjuk. A bolgár paprikánál arra törekszünk, hogy vastaghúsú, nagy hüvelyeket nyerjünk, a fűszerpapriká­nál pedig sok hüvelyre és korai érés­re fektetjük a fősulyt. A fűszerpaprika a fentieket figye­lembe véve jó erőben lévő, de nem kövér talajt igényel. Fontos azért, hogy az előző évben trágyázzunk nyá­ron,' de sohasem az év tavaszán. A műtrágyázást az alaptrágyázás figye­lembevételével kell alkalmazni. Ha jó­minőségű és bő volt az alaptrágyázás, akkor teljesen nélkülözhetjük a mű­trágyázást. Ellenben a soványabb ta­lajt műtrágyafélékkel javítjuk fel s erre a célra nitrogén összetételűeket használunk. Ilyenek a mésznitrogén, vagy a mész-ammoniák, amelyek a növény zöld részeit jszár, levél, hü­vely) segítik fejleszteni. A foszforos műtrágyák, mint a Thomas-salak, amelyet ősszel és a szuperfoszfát, amelyet tavasszal alkalmazunk fejtrá- és a korai érést segítik elő. Ezekből gyázásra is célszerű, a mag fejlődését a műtrágyákból hektáronként 3 má­zsát vetünk. Kiegészítésül még annyit, nogy a fűszerpaprikát lehetőleg rövidéletu növények után, mint tavaszi árpa, zab vessük be. A földet háromszor szánt­juk, de a tavaszi szántás nem aján­latos. Tavasszal használjuk a talaj előkészítésére a porhanyító és gyom­irtó eszközöket. * * * „Községünkben többen csövestől daráltatják a kukoricát s gyakran még a hízóknak is ezt adják. Azon vitá­zunk most, van-e a csutkának takar­­ményértéke, vagy maradjon inkább tüzrevalónak?“ — írják készül olva­sóink. A frissen tört, nedves csöveskuko­rica csutkájában még vannak olyan tápanyagok, amelyek jól emészhetőK és az állatok értékesíteni tudják. A száraz állapotban darált, morzsolatlan csöveskukorica tápértéke azonban lé­nyegesen alacsonyabb, mint a mor­zsolt kukoricadaráé. A kiszáradt csut­kában ugyanis már nincs számottevő tápanyag és a száraz csutka sok ne­hezen emészthető, sőt emészthetetlen rostot tartalmaz. A csövesen darált kukoricából többet kell adni az álla­toknak, ezért különösen a hízóknak sokkal helyesebb, ha morzsoltan da­ráltatják meg a kukoricát. * * * Anderkó Pálné, lökösi lakos magán­­gazdálkodó azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy adjunk vá­laszt, vájjon a Begyűjtési Minisztérium járási szervei helyesen jártak-e el ve­le szemben, amikor 53 ár földje és egy tehene után 250 liter köteles be­adást állapítottak meg?- Az érvényben- lévő terménybegyűj­tési rendelet ezzel kapcsolatban ki­mondja, hogy két hektárig terjedő földtulajdonosok minden tehén után 250 liter tejbeadásra kötelesek. Két hektáron ájul tehát az a földtulajdo­nos, akinek gazdaságában nincs tehén, mentesül a beadás alól. Két hektáron felüli, földtulajdonosoknál, tekintet nélkül arra, hogy milyen számú állat­állománnyal rendelkeznek, a tejbea­dást, az érvényben lévő földterület mennyisége után állapítják meg. Tehát Anderkó Pálné esetében a tejbeadás megállapítása helyes volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents