Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-02 / 1. szám
frafad Földműves 5 1955. január 2. Az álíemi gazdaságok dolgozóinak örömtetjes indulása az új feladatok teljesítésére Tornaiján is bevezettek a részleges javítási módszert \ Érdeklődéssel és örömmel követjük hí egyes üzemek jelentéseit arról, hogy mint teljesítik idő előtt az állami terv megszabta feladataikat, a munkaközösségek magas politikai és szaks/invónalának tanújeleként, a népünk jólétéért küzdő pártunk iránn hála és odaadás tanújeleként. Az állami birtokok dolgozói is rendkívül nagy aktivitást fejtenek ki s ugyanily komolysággal és megfontoltan látnak hozzá múlt évi munkájuk mérlegének felállításához. Állami birtokaink túlnyomó részében ez a mérleg örömteljes. Teljesítettünk minden, az állami terv megszabta termelési és beszolgáltatási feladatot A gazdaságosság terén is nagy munkát végezetek már el egyik másik birtokon mini például a palárikovói galántai. hublcei és más állami oirtokon. Termelem és beszolgáltatási kötelezettségé' példának okiért kitünően teljesítette a galántai állami birtok, amely az év végéig a közellátásra 60.000 liter tejjel és 45.000 kilogramm hússal többet ad le az előírtnál. A királyhelmeci üs tornaijai állami birtokok, a nyitrai kerület állami birtokainak jelentős része és mások idejében teljesítették gabonabeszolgáltatási kötelezettségeiket. A kiváló eredmények hosszú sora tanúskodik arról, hogy állami birtokaink dolgozói a magunk és a Szovjetunió élenjáró dolgozóinak tapasztalataira, a haladó munkamódszerekre tudományunk tanácsaira támaszkodva naponta harcolnak a X. pártkongreszszus irányelveinek megvalósításáért, a mezőgazdasági termelést illetőleg. Azokon az állami birtokokon, ahol a CsKP X. kongresszusának irányelvei az igazgatók, technikusok, munkások a párt üzemi szervezetének és az üzemi tanácsnak mindennapi irányítójává váltak, a munka örömteljes és •. munka eredményei még örömteljesebbek. Van azonban még számtalan olyan állami birtokunk is, ahol a vezetőségnek az üzemi pártszervezetnek és az üzemi tanácsnak nem sikerült olyan munkalendületet teremteni az egész közösségnél, a munkát úgy megszerveznie, oly fokra emelnie valamennyi dolgozó szakképzettségének színvonalát, amely szükséges lenne az állami terv minden mutatószámának teljesítésére. E birtokok okozták azt, hogy az 1954-es évben az állami bir. tokok a növényi termelésben 6.71 szá: zalékkal elmaradtak, ami példának ; okáért a búzánál 2.90 q-t jelent, a kukoricánál 3 q-t, a szénánál pedig 7 q-t hektáronként. Különösen alacsony hozamokat értek el az ipolysági, safarikovói, holicsi, hubicei, nagyszombati, jolsvai állami birtokokon. Az időjárás kedvezőtlenségére hivatkozni hiba lenne. Meg kell vizsgálni, vajon minden az emberi lehetőségek határain belül állót megtettek-e a hektárhozamok elérésére. így például azonos körülmények között be tudta biztosítani a hektárhozamok teljesítését a nyitrai, palárikovói, bajcsi, királyheimeci és más állami birtok. Hála állatgondozóink, egyik másik csoportvezetőnk és technikusunk lel -kiismeretességének, az állati termelésben 1954-ben jelentős javulás állott be. Így, teszem azt, a szlovákiai állami birtokok a tervezett tejhozamot a III. évnegyed végére túlteljesítették és így a tervezett 7.39 liternapi átlag tejhozamot szlovákiai átlagban 7.49 literre teljesítették Hasonlóképpen megteremtették a mala' elválasztás, valamint az egy juhra eső gyapjúnyírás terve túlteljesítésnek feltételeit is. Le kell még küzdenuna növendékállatok, a sertés és vágómarha hizlalás terén mutatkozott fo gyatékosságokat is, ahol az 1954-es év folyamán sem tapasztalhattuk t kívánt javulást. Mostanában láttak hozzá az állami birtokok dolgozói a műszaki-pénzügy1 tervek kidolgozásához az 1955-ös évre, melyek ki kell fejezzék az állarr birtokok munkásai, technikusai és más dolgozói családjának igyekezetét hogy teljesítsék a CsKP X kongreszszus irányelvei megszabta feladatokat a mezőgazdaság fejlesztése érdekében ami azt jelenti hogy következetesen kell emelnünk földjeink és állataink termelékenységét és, lényegesen kell fokoznunk a termelés gazdaságosságát is. Elsősorban arra kell törpkodn1 hogy az állami terv megszabta feladatok teljesíthetőségéről minden dolgozó meg legyen győződve és hogv ezt a tervet a sajátjának tekintse. A fejlődési-pénzügyi tervnek része keil legyen a technikai szervezési intézkedések terve is. valamint az operatív ellenőrzés terve. Ezeket a részleteitől alaposan meg kell vitatni minden egyes dolgozóval Az állami birtokok üzemi tanácsa és központi bizottsága egyúttal széleskörű tömegpolitika) kampányt kell kifejtsen e terv teljesítése érdekében A szocialista munkaverseny, a kollektív szerződések kötelezettségvállalások döntő jelentőségűek, amelyeket mindig teljes mértékben fel kell használni a terv teljesítése és túlteljesítése érdekében. Már az elmúlt évvel szemben egynémely állami birtoknak sikerült elentősen emelnie a termelékenységet még mindig sok tartalékunk van termelésünk fokozására és gazdaságossabbá tételére. Ezeknek egyike mindenekelőtt a földekről való gondoskodás megjavítása. A tápanyagok elemzése útján történő helyes trágyázással. a f'ld nedvességével való célszerű gazdálkodással és az agrotechnikai határidők betartásával lényegesen emelhetjük a bevételeket és csökkenthetjük a kiadásokat. Gépeink és a többi technikai berendezés kihasználásának megjavításával hasonlóképpen nagy tartalékokat tárhatnak fel Munkásainknak és technikusainknak viszonya az új technikai termelőeszközökhöz lényegesen meg kell változzék. A gabona és répakombáinok ekekapák, villamos fejőgépek, kapcsolt részek és más gépek az állami birtokok dolgozói legfontosabb segédjeivé kell válljunak. nem csupán azért hogy megszabadítsanak bennünket a nehéz megerőltető munkától és gazdaságossabba tegyék a termelést de azért is hogy az állami birtokok valóban a szocialista mezőgazdasági nagytermelés fejlett technikával rendelkező élgárdájává legyenek s ilymódon az egész szocialista mezőgazdasági szektor mozgató erőjévé váljanak. Lényegesen meg kell javítanunk a takarmányalapról való gondoskodást is és késedelem nélkül olyan intézkedéseket tennünk, hogy elegendő mennyiségű lóhere és fűmag, valamint uüveiyes termelését biztosítsuk magunk hogy az adott körülmények között a termelt takarmányban megkétszereződjék a fehérjetartalom mérlege Mai ma meg kell 'ennünk az előkészületeket a tejes érésben lévő és silózásra való kukorica széleskörű vetésének végrehajtására, a takarmányozási célokat szolgáló cukorrépa vetésére, amely növények átlagos hektárhozamok esetében 7.000—7.500 kilogramm zabegységet adnak egy hektárról Gazdasági állataink hasznot • hajtósága fokozásának további lehetőségeit és termelékenységük gazdasá gosabbá tételét kell látnunk e problémák megoldásában. Ezért az állami birtokok valamennyi dolgozója használja fel az előttünk állé — esztendőről — esztendőre szebb és gazdagabb ünnepeket arra. hogy mérlegelje saját tevékenységét az elmúlt évben. Ilymódon világos képet nyerünk arról, vajon mindegyikünk mindent megtett-e a rábízott munkaszakaszon, állami birtokaink felvirágoztatásának érdekében és megfogadjuk, hogy az előttünk álló új, örömteli feladatokat pártunk és kormányunk vezetésével lendületesen és elszántan teljesítjük. Huéko János, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója Előfizetőink figyeimébe ! Értesítjük a Szabad Földműves olvasóit és előfizetőit, hogy 1955. január 1-től' lapunk terjesztését és ké zbesítését átveszi a postai hírlapterjesztő és kézbesítő szolgálat. Ez a po stai szolgálat fogja intézni az előfizetők ügyeit is, ami jelentősen megkön nyíti olvasóink munkáját. Ez azt jelenti, hogy a Szabad Földműves meg rendelését, előfizetését és az esetleg elmaradott előfizetési díjat az újság postai kézbesítőjével lehet tisztázni Kérjük tehát kedves olvasóinkat, hogy a postai hírlapterjesztőnél mielőbb jelentsék be igényeiket lapunkra a következő évre. Ugyancsak felkérjük olvasóinkat, hogy az elmaradott előfizetési díjakat legkésőbb e hónap 31-ig szíveskedjenek kiegyenlíteni. Szerkesztőség Tegyük fel a kérdést, miben nyilvánulna meg a burzsoá-nacionalizmus nálunk Csehszlovákiában a magyar dolgozók között? Ennek a kérdésnek tárgyalásánál le kell szögeznünk, hogy a széles magyar dolgozó tömegek távol állnak a nacionalizmus gondolatától, idegen nekik ez az ideológia, de akadnak egyesek, akik tudatosan vagy öntudatlanul még ma is ennek az ideológiának szószólói. A szocializmus építése közepette a nacionalizmus legveszedelmesebb formája az elszigetelődés, a szeparatizmus. Amikor a számbelileg kisebbségben élő nemzetiség bezárkózik szűk nemzeti körébe, melynek következménye az lesz, hogy a nemzetiség tagjaira elsősorban úgy néznek, mint magyar, vagy más nemzetiségű állampolgárokra, megszűnnek az ’ osztályharc szemszögéből vizsgálni a dolgokat, védelmére kelnek a kuláknak csak azért, mert magyar. Ezzel párhuzamosan állandóan külön nemzeti érdekekről beszélnek, eltévesztik szem elől. hogy a szocializmus építése a munkásosztály vezetésével megy végbe, mely mindig a proletár nemzetköziség alapján vívta harcát a kapitalizmus ellen és vívja harcát ma is a szocializmus felépítéséért. Eltévesztik szem elől, hogy a hatalom gyakorlásának részese minden nemzet és nemzetiség, munkásosztály, melynek alapján a nemzeti érdekek egy nagy közös érdeke és célba torkolnak, a szocializmus, kommunizmus felépítésének céljába. A szeparatizmus, a speciális nemzeti útnak a járása tehát gyengíti a munkásosztály és népünk egységét, ezért mindenütt harcolni kell ellene, szembe kell állítani ’zzel a proletár nemzetköziség és az osztályharc gondolatát. Az elszigetelődésnek sokszor az is lehet a következménye hogy a nemzetiségek csoportja a szocializmus építésének eredményeit nem az egész országban elért eredményekből méri le, hanem elszigetelten nézi azokat, a nemzetiségi terület • keretein beiül Figyelmen kívül hagyja azt, hogy az ország iparosítása nem jelenti minden területen az egyförmatípusú gyárak építését, de az üzemek építésének olyan elosztását, amely főleg a helyi nyersanyag feldolgozására támaszkodik. De ugyanakkor figyelmen kívül hagyja azt is, hogy az ország bármely részében végrehajtott iparosítás egyformán szolgálja minden nemz t és nemzetiség gazdasági és kulturális színvonalának emelését. Például a csehországi traktorgyárak termelése kihat EFSz-eink fejlődésére és szövetkezeti parasztságunk életszínvonalának emelésére. Találkozunk falvainkon a nacionalizmusnak olyan jelenségével is, melv a karrierizmusból származik. Ez olyan jelenség, mikor falvainkon egyes nemzetiségek tagjai, hogy vezető funkcióba kerülhessenek, saját nemzetbelijéhez fordul segítségért és rendszerint hangzatos nemzeti jelszavakkal igyekszik egyik, vagy másik karrierista felkelteni maga iránt a nemzeti tömegek szimpátiáját. Sokszor, ahol ez sikerül, ott a két karrierista közötti ellentét kiszélesedik a két nemzetiség ellentétévé. Ezért éberen kell figyelni az ilyen karrieristák működését és kíméletlenül le kell leplezni őket. Ezt azonban csak akkor fogjuk tudni megtenni, ha mindig szem előtt fogjuk tartani a falu dolgozóinak egységét, nemzetiségi különbségek nélkül. Ha a külön utak helyett mindig a közös út, a szocializmus építésének útját látjuk magunk előtt. Mi mindenkor, a múltban is és ma is a burzsoá-nacionalizmussal szemben a proletárnemzetköziség, minden nemzetiség proletáriátusának barátságát és ezzel együtt az összes nemzetek barátságának gondolatát állítjuk A proletár nemzetköziség alapján a kölcsönös bizalom légkörét teremtjük meg az egyes nemzetiségek között és ezen keresztül érvényre juttatjuk azt a marxista tételt is, hogy a burzsoánacionalizmus elleni harc csak akkor lehet eredményes, ha minden nemzet munkásosztálya elsősorban a saját nacionalistái ellen folytatja ezt a harcot. Szükséges ezt hangsúlyozni azért mert sokszor találkozunk olyan dolgozókkal. akik mindig csak a másik oldalon megnyilvánuló nacionalista jelenséget veszik észre, minden hibát csak a másik oldalon látnak és köz ben megfeledkeznek arról, hogy saját soraikban is vannak nacionalisták Ez a helytelen gyakorlat »rra vezethn. hogy megszűnnek harcolni saját nacionalizmusuk ellen. Sokszor olyan jelenségekkel is találkozunk, amikor a másik oldalon észlelt burzsoá-nacionalista jelenségeket általánosítjuk és úgy beszélünk róla, mintha az egyes egyének tevékenysége az egész nemzetre általánosítható lenne. Feladatunk tehát az, hogy elsősorban saját burzsoá-nacionalizmusunk ellen harcoljunk abban a szilárd tudatban, hogy a többi nemzetiségek és nemzetek munkásosztálya ugyanilyen értelemben számol le saját burzsoá-nacionalistáival. A proletár nemzetköziség gondolata, amióta létrejött a világ első szocialista állama, új tartalmat nyert. Ma már, aki proletár, aki internacionalistának vallja magát, annak tudnia kell, hogy ennek előfeltétele, ha feltétlen hűséges odaadással viseltetik a Szovjetunió iránt, melynek létezése és sikerei biztosítékát jelentik a világbéke megvédésének és hazánk függetlensége megvédésének. Tehát a Szovjetunióhoz való viszony ma a proletárnemzetköziség próbaköve. Ezért ápoljuk és védjük nemzeteink és a Szovjetunió nemzetei közötti szilárd, megbonthatatlan barátságot. V. J. Gépállomásunkon hónapokkal . ezelőtt foglalkozott a vezetőség azzal, hogy műhelyeinkben bevezessük a szovjet részleges javítási módszert. Már a múlt évben is valami ehhez hasonlóba fogtunk* de akkor csak hat részlegben javítottak dolgozóink Ez a hat csoport azonban elég volt ahhoz. hogy megtanuljuk, milyen előnye van az új módszernek a régivel szemben. Az egyes részlegek sokkal jobban és rövidebb időre javítanak, mintha csak egy csoport javítaná az egész traktort. Ez éven a vezet'lség az üzemi pártszervezettel egvütt úgv határozott, hogv nem hat. hanem tizenhat csoportot létesítenek, ahol minden javítási műveletet más szerelőcsoport fog végrehajtani. A tervet könnyen megvalósítottuk mert уоЧ olvan épületünk. amelv alkalmas az ilven javításokra. — A qarázst átalakítottuk műhe'yekké. így minden csoportnak külön munkahelye lesz. Az úi műhelyekbe belezettük a központi fűtést Dolgozóink ezért örömmel dolgoznak a tágas, meleg műhelyekben. Kezdetben azonban hiányosságok is mutatkoztak. A javítók nem voltak hozzászokva az ilyen széttagolt munkához és kevés volt a szerszám 'S. A vezetőség ezeket a hiányosságokat is elhárította. Az üzemi pártszervezet szintén nagv segítséget nyújtott a részleges javításhoz. A pártgyűléseken kiértékelik a javítás mennyiségét és minőségét. Ahol hiányosságokat vesznek észre, azonnal óvintézkedéseket tesznek. Politikai tízperceken a dolgozókkal megvitatjuk a problémákat és a hibákat is közösen hárítjuk el, A javításokat csak december 1-én kezdtük meg és ez az oka annak, hogy tervünket csak 2.8 százalékban teljesítettük. A traktorok javításához nagyban hozzájárult egy másik szovjet tapasztalat is a szocialista munkaverseny. Nagyn szép vállalást tett az ötös számú iavítócsoport, ahol Kóbor i elvtárs, a vezető és hozzá beosztott két traktoros Beretkev József és Márton István dolgozik. A tervezett 32 óra helyett 24 óra alatt javítják meg a kiegyenlíldmŰvei. Hasonló szép a negyedik csoport vállalása Is. Kerekes András vezető és Bodnár Arpád beosztott traktoros vállalták, hogy minden második nap kiadnak műhelyükből egv traktor-motort teljesen megjavítva. Külön dicséretet érdemel a hetedik részleg, ahol a traktorok elejét javítják. Svajkó László szerelő és Varga István traktoros jó munkájukért elsőnek nyerték el a részleges iavítási verseny vándorzászlaját. Szép kötelezettséget vállalt még a másik motoroscsoport is. ahol traktorosokból kitanult szerelők dolgoznak. — Huszanvik Lajos és Fükő József, akik szintén vállalták, hogv minden második napra kijavítanak egv Zetor motort. Úgyszintén dicséretet érdemelnek a lánctalaps traktorok javítói, akik már három KD-traktort teljesen kijavítottak és most igyekeznek a további traktorokon elvégezni a rendszeres javításokat. A lánctalpasok csoportjában Balázs Bálint szerelő, Béres István és Kovács László traktoros dolgozik, akik tanfolyamon tanulták meg a lánctalpas traktorok kezelését. Tapasztalataikat továbbadják a fiataloknak. A javítási munkáknál Seres géptechnikus szaktanáccsal látja el a vezetőket és dolgozókat, hogy a javítás minőségileg is kifogástalan legyen-Ronyec Sándor. Tornaija Az ógyallai gépállomás agronómusainak évvégi számvetése Soha jobbkor nem léphettük volna át az ógyallai gépállomás küszöbét Az állomás agronómusai éppen évvégi munkaértekezletüket tartották. így tudtuk meg. miként teljeseik az állomás dolgozói az őszi munkák és a téli javítások tervét. A szobában Varga Richard, elvtárs, az állomás főagronómusa viszi a szót. Közben egymásután érkeznek Lengyel Vince, a perbe tei, Bohus János, a szentpéteri, Bahorec Imre, a martosi és végül Rajkó Mihály, az imelyi traktorosbrigád agronqmusai. így tehát valóban körképet szerezhetünk a gépállomás tevékenységérő1 és meglátjuk az őszi munkálatok fény- és árnyoldalait. A jó eredmények közé tartozik elsősorban az. hogy a gépállomás december 16-án teljesítette az őszi tervet. Tavaly ugyanezt a tervet csak december 31-én teljesítették, tehát az idén némi javulás mutatkozik. A tervteljesítésben főképpen a hetényi. izsai. marcelházi, imelvi, martosi, Szentpéteri és a perbetei brigádközpontok mutattak jó példát. Ugyanakkor azonban nem lehet ezt elmondani a radványi és a magyari brigádközpontokról, mert az előbbi csak 71 százalékban. az utóbbi pedig 60 százalékban teljesítette az őszi tervet. A gépállomás enne.k dacára teljesítette az egészévi tervet, azonban ezt annak kell betudni, hogy a tavaszi ts a nvári munkálatok tervét messzire túlteljesítette. Az árnyoldalak közé tartozik továbbá az is. hogy bár a gépállomás nagyjában teljesítette (az őszi tervet, de lemaradt a mélyszántással. ame'vet csupán 75 százalékra teljesített. Ez a hiba tavaly is megtörtént. amikor igen sok föld maradt megszántatlanul. Még rosszabb a helyzet a javítások, terén. Roszival igazgató , elvtárs távollétében Fájó Márton elvtárs nyilatkozik a javítások terén elért eredményekről. — Sajnos. — mondja — a javításokat csupán néhány napja kezdtük meg és öt gépen végeztük el a főjavítást. — Százalékban az eddigi teljesítményt nehéz kifejezni, ha tekintetbe veszszük azt. hogy az agronómusok mind a gépek állapotára panaszkodnak és arra hivatkoznak, hogy a mélyszántást is csak azért nem tudták elvégezni. mert gépeik nem voltak rendben. Amikor jó idő volt, a gépek 40 százaléka munkaképtelenné vált. Még nincs késő rendbehozni a dolgokat és még most is adódik alkalom, hogy a gépállomás ezen a téren szebb eredményeket mutasson fel. Ez fűképpen a mélyszántás elvégzésére és a gépek téli javítására vonatkozik. Az éitekezleten a brigádvezetők megígérték, hogy a lemaradást igyekeznek rövidesen behozni. Az eredmény már mutatkozik is. A gépállomás szocialista versenyben áll a komáromi gépállomással, amely eddig 8—9 százalékkal vezeteti. Az utolsó napokban azonban Ógyalla erősen feljavult és ma már Komárom csak 1 százalékkal vezet. Az ógyallaiak szeretnék. ha ezt az egy százalékot is behoznák, mert ez munkájuk még nagyobb mértékű félj avulását jelentené. A brigádközpontokon teljes ütemben folyik a munka. A traktorosok segítenek a silózási ■ munkák elvégzésében, amelyet már sok szövetkezetben be is fejeztek. Perbete, Szentpéter, Imely és Martos egyaránt kitettek magukért. Nagyon dicsérik az új trágvaszóró gépeket, melyeket az idén használtak először. Kár, hogy sok EFSz nem hordta be a kukoricakórót és így fékezte az őszi-szántás elvégzését. Ez annál is inkább komoly jelenség, mert az ógyallai járás túlnyomó részben szocialista szektor és nem ritka az o'van szövetkezet, amely 2000 hektár földdel rendelkezik. A brigádközpontok az Ősz folyamán két műszakban dolgoztak. A perbeteiek az éjjelszántó traktorosok élelmezéséről is gondoskodtak. Ezzel szemben a szentpéteri EFSz tagjai, dacára annak, hogy sokkal gazdagabb szövetkezetük van. mint a perbeteieknek, nem törődtek a traktorosok élelmezésével. A gépállomás körzetében Kassai István érte el a legjobb eredményt, aki tervét az őszi munkák keretében 201.9 százalékra teltesitette- Említést érdemel még Valarik Mihály bagotai ’ traktoros és Dékánv András traktoros, akik ugyancsak dicséretremél tó teljesítményt értek el. M. L. i .. ^Ébt
