Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-23 / 4. szám

1955. január 23. Földműves з Ma tíz év távlatából értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket Kassa és Kelet-Szlovákia dolgozói az eltelt esztendők során elértek. A szov­jet hadsereg végképp elűzte a nyo­mort erről a környékiül és városaink, falvaink hatalmas méretű felvirágzás­nak indultak. Dolgozóink nemzetiség­re való tekintet nélkül egységesen fogtak hozzá nagv orszógépitü munká­jukhoz. Népünk történelme igen gazdag azokban a közös harcokban, amelyeket hazánk dolgozói vállvetve vívtak az elnyomók és a kizsákmányolok ural­mának megdöntéséért! Dózsa jogfosz­­toft magyar népe hűséges szövetséges­re talált a szlovák, ukrán nemzetiségű dolgozókban éppúgy, mint a nagy­­cseh szabadságharcosok vezérében Zsis­­kában, a közös ellenség ellen. A cseh. szlovák, magvar és a többi itt élő dolgozók, mind az osztrák-ma­­gvar monarchia, mind a „Masaryk- Beneš”-féle demokrácia idején egy­formán saját bőrükön érezték a gró­fok, bárók, bankárok és mágnások ke­­gyetlen elnyomását. Tehát nem vélet­lenül, hanem nagyon is helyesen ke­restek és találtak összefogva védeke­zési lehetőséget a közös ellenség ellen. Már az első nyomdász-sztrájkban Kas­sán az 1800-as évek végén, ott talál­juk a magvar nemzetiségű nyomdá­szok mellett a szlovák és a német dol­gozókat is. Gömör bányászai későbben éppen úgy. mint Rudnany mmerei közösen emelték fel szavukat a ke­gyetlen munkafeltételek ellen. A né­met Lintnereket, Teinereket. a cseh Kratochvilokat. a szlovák Kovalčíko­­kat, egyformán nyúzták a rimamurá­nyi és a Koburg-bánva mágnásai. — Ugyanúgy, ahogy a magvar Pásztoro­kat. Újháziakat és Majorosokat. Szlovákia városainak munkásmoz­galmaiban a párt irányításával kiváló szlovák, magyar és más nemzetiségű dolgozók például. Schönheitz Zoltán. Korik István Ménesy, Pajor, Fábry Ferenc, Krajnyák, Maurer, Subovics vezették dolgozó népünk felszabad itási harcát. Ezen elvtársak közül sokan nem érték meg a dicső szovjet hadse­reg történelmi gvOzeimét. mert a sok. sok ezer elesett hős szovjet katona mellett életükkel fizettek a r»i sza­badságunkért. Dolgozó népünk örökre szivébe zárta drága elvtórsa ink nevét, akik harca győzelemmel végződött. A történelemnek nemzetiségre való tekintet nélkül továbbra is arra kell tanítania minden itt élő becsüle­tes polgárt, hogv a harc mindig csak akkor végződik győzelemmel, ha meg volt az egység. Az idősebbek még jól emlékeznek a 20-as évek elején foly­tatott drágaság elleni küzdelmekre, melyek szintén csak akkor jártak si­kerrel, amikor a különböző nemzeti­ségű dolgozók egységesen léptek fel jo­gos követeléseik teljesítéséért. E harci tapasztalatok tanulságai ér­vényesek ma is, amikor a fejlett cseh munkások részvételével a bölcs lenini­­sztálini nemzetiségi politika alapján közös erővel építjük hazánkat. — A múltban elmaradt Szlovákia ipara nagy kihatással volt Kelet-Szlovákiára is. S íme. a testvéri együttműködés nyomán egyre szebb vívmányokkal di­csekedhetünk. Olyan hatalmas alkotá­sok. mint a Kassán lévő kelet-szlová­kiai Vörös Hadsereg Gépgyár, a ko­­rompai MEZ. a csernői ra-kodó-állo­­más, a Szövetségi Vasútvonal és még sok más kisebb-nagvobb üzem igazi hirdetője és zászlóvivője a sztálini nemzetiségi politika diadalának. A felszabadulás magában Kassa vá­rosában is hatalmas változásokat ered­ményezett. Közben egyetemi várossá fejlődött; az új iskolák mellett ha­talmas diák-száľók és egyéb kultúr­intézmények tanúskodnak a kultúra rohamos fejlődéséről. Amíg Kassán a múltban az egész kerületben a csecse­mőotthonok száma alig érte el a 20-at, addig ma már több mint 280 gyermek­­otthon és csecsem'Igondozó működik. És ezekben az intézményekben, csak­nem 12.280 gvermek részesül gondo­zásban. Még szembetűnőbb a fejlődés a kö­zépiskoláknál. Több mint 50 ezer ta­nuló jár rendszeresen előadásokra. Különböző .szakiskolákban pedig 5000 tanuló sajátítja el a szakmájához szükséges ismereteket. A szlovák isko­lák mellett mindenütt megtalálhatjuk a magyarnyelvű iskolákat is. Hogy népünk miként értékeli eze­ket az eredményeket, arra a közel­múltban lezajlott parlamenti és a Szlo­vák Nemzeti Tanácsba való választá­sok adják meg a méltó feleletei. Vá­rosaink és falvaink dolgozó népe szin­te egységesen adta le szavazatát a Nemzeti Front ielöHieire.------- ★ ★ + EFSz-eink kötelezettségvállalásai a II. kongresszus tiszteletére A kehnyeei szövetkezetesek megfo­gadták, hogy a növény- és az állat­tenyésztésben bevezetik a pótjutalma­zást. A Malinyma fejési és etetési eljárás érvényesítése következtében fejősteheneink tejelékenységét 1650 literről évi 2000 literre emelik. Terven felül 50.000 liter tejet adnak el. Pata­ki Péter, Szekeres János, Nagy Béla és a többi állatgondozók azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a tehenen­ként! fejésátlagot 550 literrel emelik. Bevezetik továbbá a borjak hideg ne­velését s ezáltal minden 100 tehéntől , 75 borjút választanak el. A malacsza­porulatot viszont átlag 12 darabra emelik. A hizlalásra beállított sertések elöetetésénél Surikov elvei alapján j járnak el. A gabonanemück hektárho- ! zamainak fokozásában 21 mázsás át­lagtermést tűztek ki. * * * Szinán ugyancsak szilárd szövetke­zet van kibontakozóban. Ez a szövet­kezet a II. országos kongresszus tisz­teletére 120 hektáron bevezeti a bur­gonya négyzetes fészkes ültetését. Ugyanezzel a módszerrel 80 hektáron vezetik be a kukorica termelését. Spak József, a szövetkezet juhásza 100 darab juhtól 140 kisbárányt vá­laszt el és az átlag gyapjuhozamot 4.10 kilogrammra, míg a sajthozamot 12.8 kilogrammra emeli darabonként. Macei János, sertésgondozó a szövet­kezet egyik neves tagja, a Surikov módszer bevezetésének úttörője.tavaly ezzel a módszerrel 0.76 kilogramm súlygyarapodást ért el a gondjaira bízott sertéseknél. Ebben az évben ezt az eljárást továbbszélesíti és a súly­szaporulatot 0.82 kilogrammra emeli darabonként. * * * A nagymegyeri járásban lévő ekecsi szövetkezet kezdeményező felhívása révén a pozsonyi kerület csaknem minden EFSz-e versenyt indít a i szomszédos szövetkezetek és magában az egyes munkacsoportok között. Ez a kezdeményezés a kerületben nagv I visszhangra talált. A nagymegyeri járás területén nem J akadt olyan szövetkezet, amely ne fogadta volna el és nem tárgyalta j volna meg az ekecsiek felhívását. Az okánvikovói szövetkezetesek kimon­dották, hogy ebben az évben nagyobb gondot fordítanak a takarmányterme­lésre és munkájukat úgy irányítják, j hogy minden egyes szarvasmarhára 45 J mázsa siló jusson. Ezenkívül beveze­tik a hasznosságszerinti takarmányo­zást és a háromszori fejést. Ezek a módosítások továbbá lehetővé teszik, hogy az áltagos tejhozam 6 literre S gyarapodjék. Az évi pénzügyi és ter­melési tervük szerint 25 ezer liter tejet adnak el terven felül. A tanyi szövetkezet tagjai 120 má­zsa sertéshús beadására vállaltak kö­telezettséget. Az ekecsi szövetkezet felhívása követésre talált a füsi és a nemesócsai EFSz-ben is, ahol a ma­lacszaporulatot 15 darabbal állapítot­ták meg. * * * Az őrsújfalusi EFSz első számú me­zei csoport tagjai vállaljuk, hogy a tavasziakat sűrüsorosan vetjük el. 2. Huszonegy métermázsával több cukorrépát érünk el hektáronként. Tervünk egy hektárra 240 mázsa. 5. Árpából is egy métermázsával többet termelünk hektáronként. A terv 21 métermázsa. 4. Zabból szintén 1 mázsával növel­jük a hektárhozamot. 5. Kukoricából 2 métermázsával lesz magasabb a hektárhozam. A terv 24 ! métermázsa 6. Kenderből hektáronként 5 méter­­mázsával többet termelünk. A terv 44 métermázsa. Az első mezei munkacsoport. A második számú növénytermelő csoport ugyanazokat a kötelezettség­vállalásokat teszi, mint az első és ki­hívja versenyre azokat. A verseny minden hónap utolsó napján lesz ér­tékelve. A verseny helyes irányításá­ért Sztankó István agronómus felelős Hajdú a második csoport vezetője. Míg a múltban nyomor, nélkülözés és szenvedés volt a dolgozók osztály­része, manapság éppen ennek ellen­kezőjét tapasztalhatjuk. A történelem színpadáról eltűnt a kivándorlás szo­morú jelensége. Ma már nem kell Amerikába. Kanadába és más külföldi államokba mennünk kenyérért. Élet­­színvonalunk emelkedésének egyik fokmérője az a hatalmas arányú la­kásépítkezés is. amely szinte forra­dalmi jelleget ölt falvainkban. A kas­sai járásban lévő Szína községben, a kiráivheJmeci járás Szentesén, avagy a rozsnvói járás Krasznahorka-Vár­­al.ja nevű falujában úi utcák hirdetik a szocializmus építését és dolgozóink fokozatos jólétét. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy ellenségeink élükön az amerikai imperialista háborús úszítókkal állan­dóan vívmányaink elpusztítására tö­rekszenek. Oiabb még rettenetesebb háború árán akarják visszaszerezni uralmukat, a gyárakat, a földeket, bankokat és mindazt, amit a felszaba- í dulás után népünk birtokába vett. — Ezek az urak azonban gazda nélkül csinálják a számvetésüket! Dolgozó népünk mint eddig a jövőben is csat­­tanós választ ad minden kísérletükre. Hazánk valamennyi nemzetiségű dolgozója méltóképpen értékeli felsza­badulásunk tízéves eredményeit. Cseh­szlovákia ma már nem mostoha anyja I az itt élő nemzetiségeknek, hanem * szülőföldje és igazi szeretett hazája a békés “letre vágyó embereknek. Nem felejtjük el. a Szovjetunió út­mutatása nyomán teremtettük meg boldog életünk előfeltételeit mind az üzemekben, mind a mezőgazdaságban és a kultúra fejlesztése terén. Mind­­annviunk előtt az is világos, hogy ön­állóságunk rendíthetetlen biztosítéka a Szovjetünk). Fogadjuk meg tehát, hogy felszabadulásunk tizedik évfor­dulójának jubileumi évében még hű­ségesebben fogjuk követni pártunk és kormányunk útmutatásait és a tervek teljesítésével biztosítjuk életszínvona­lunk további emelkedését és hazánk védelmi képességét. Ezzel fejezzük ki 'eeiobban hálánkat azoknak a szovjet bősöknek, akik életüket áldozták fel szabadságunkért. FÁBRY ISTVÁN, az SzlKP kassai kérő­ét bizottságának titkára A skalkai vízieröraü építése a téli hónapok alatt sem szünetel. A gépek segítségével a nagy hidegek ellenére is folytatják a munkát. Nagyon sok dolgozó álma: a cement. Lietavská-Lúčkán az új évet azzal a célkitűzéssel kezdték a cementüzem * dolgozói, hogy ebben az évben terven felül, 5000 tonna cementet adnak épí­tőiparunk és magánépítkezéseink szá­mára. — Képünk Matyjaška Pétert, a gvár egyik kiváló dolgozóját ábrázolja, amint a kész gyártmányt hordja a va­gonokba. hogy az mielőbb rendelke­zési helyére kerüljön. A mezőgazdaság megerősítésével növeliük hazánk védelmi képességét Antonín Zápotocký köztársasági el­nökünk újévi beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy az 1955-ös év különösen jelentős lesz számunkra. Ebben az évben van szabad hazánk megalapításának 10. évfordulója. A nehéz, de örömteljes és eredményes munka évtizede, az új szocialista tár­sadalmi rendszer építésének 10. év­fordulója, népi demokratikus orszá­gunkban. Ugyancsak ebben az évben fejezzük be hazai és külföldi ellensé­geinkkel szemben a dicső békeharc 10. esztendejét, azokkal szemben, akik akadályokat akarnak gördíteni népünk békés, építő munkájának útjába. Dolgozó népünk, tehát mezőgazda­­sági dolgozóink is bizonyosan a múlt évekhez hasonlóan ebben az évben is sikeresen fogják teljesíteni azokat a feladatokat, melyek a X. pártkong­resszus határozataiból erednek. A me­zőgazdasági termelésben elért eddigi eredmények még a felmerülő hiányos­ságok ellenére is igen értékesek szá­munkra. Kezdetben engedjük beszélni inkább a számokat. A mezőgazdaság Szlová­kiában további 1365 traktort kapott az elmúlt évben, (15 lóerőre átszá­tva). Ezenkívül 1875 sűrűsoros vetögépet, 5309 műtrágyaszórógépet 286 gabona és 96 répakombájnt, vala­mint számos egyéb gépet kaptak traktorállomásaink. Az elmúlt évben 10 új egységes földmúvesszövetkezet alakult é' a szövetkezeti dolgozók taglétszáma 2576-al emelkedett. A szövetkezetekben javult a munkaszer­vezés és a gazdálkodás menete. A szövetkezetek dolgozói szlovákiai mé­retben minden hektár mezőgazdasági területről 119 koronával növelték jö­vedelmüket az előző évekhez képest Ezzel szemben a kiadások 28 koroná­val csökkentek hektáronként. Értess eredményeket értünk el az állatte­nyésztésben is. Ugyancsak javult az állami birtokok és a magánszektor gazdasági helyzete is. Ennyit mondanak a számok. Ezek mögött a látszatra száraz számok mö­gött dolgozó népünk áldozatkész mun­kája rejlik Munkásaink, mestereink, technikusaink, mezőgazdasági Oolgo­­zóink, tudósaink, művészeink és egész dolgozó népünk eredményes munkáját fejezik ki ezek a számok. Ilyen ered­ményeket ért el a iziklaszilárd mun­kás-paraszt szövetség és a dolgozó intelligencia egysége. Nézzük meg egyes szövetkezetek sikereit, tárjuk fel gazdasági eredmé­nyeiket és a módszereket, amelyekkel értékes eredményeiket elérték. Az. Eperjes melletti hamiskai szövetkezet dolgozói jól gazdálkodtak egész éven keresztül. A mezőgazdasági munkákat mindig elsőként végezték el a járás­ban, mert szorgalmasak, értenek a munkaszervezéshez és új módszereket alkalmaznak. Mi ennek az eredménye? Az állami beadások tervét egész éven keresztül fokozatosan túlteljesítették Terven felül 58.000 liter tejet, 30 má­zsa sertéshúst és ugyanannyi marha­húst adtak közellátásunknak. Ezekért a terményekért 114.000 koronát kan­ták. Ekkora összeg már sokat jelent a közös pénztárnak és az egyes ta­goknak is. A munkaegység értéke elérte a 50 koronát a természetbeni járandóságokon kívül. Ez bizony nem megvetendő eredmény. A szorgalmas tagok elégedettek voltak, amikor munkájukért megkapták a jutalmat. Labaska István és felesége 600 mun­kaegységet dolgozott le a szövetke­zetben és csaknem 20.000 koronát ka­pott munkájáért a természetbenieken kívül. Nem kisebb jutalomban része­sült Tarkovsky János és a szövetkezet további tagjai sem. Jól dolgoztak és gazdag jutalomban részesülnek a kézsmárki, nagykeszi, gergelyfalusi és több egységes földmúvesszövetkezet dolgozói is. Ilyen eredményeket értek el szövet­kezeteink a múlt évben. Ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva meg­növekedtek mezőgazdasági dolgozóink feladatai. A búza hektárhozamát 3.5. az árpáét 2.5, a kukoricáét 4.9, a cu­korrépáét pedig 30 mázsával kell emelni. A tehenek évi fejési átlagát 125 literrel kell növelni. A vetésterü­letet pedig ebben az évben 46.000 hektárral kell kibővíteni. Ez több ke­nyeret, húst, tejet és egyéb élelmi­szert jelent, valamint magasabb jöve­delmet mezőgazdasági dolgozóinknak. Ezen feladatok megvalósítása érde­kében számos intézkedést tett pár­tunk és kormányunk. Javult a terve­zés, rendeződött a beadási normák kérdése, szövetkezeteink 450 szervező munkaerőt kapnak segítségül, 20 ezer fiatal munkaerőt és többszáz szakem­bert kap mezőgazdaságunk ebben az évben. A gépesítés terén is hatalmas fellendülés korszakát jelenti ez az év. A korszerű mezőgazdasági gépe« szá­zait kapják gépállomásaink és szövet­kezeteink mégpedig 1545 traktort, 450 gabona és 76 répakombájnt., 2.314' sú­­rűsoros vetőgépet stb. Kormányunk ugyancsak gondoskodik elégséges mennyiségű vetőmagról, műtrágyáról, kéziszerszámokról, új szociális- es kultúrintézmények létesítéséről. Ila ezeket a nagy számokat, figye­lembevesszük, akkor látjuk csak iga­zán, milyen óriási segítséget kap me­zőgazdaságunk. Ha ehhez hozzászá­mítjuk még mezőgazdasági dolgozóink szorgalmas munkáját, nincs az az akadály, amely megállíthatna bennün­ket pártunk X. kongresszusa határo­zatainak teljesítésében. Földműve­seink, gépállomásaink és az állami gazdaságok dolgozói az ipari dolgozók és a nemzeti bizottságok segítségével a pártszervezetek vezetése alatt biz­tosan nem hagynak ki egyetlen alkal­mat sem, amely a mezőgazdasági ter­melés fellendítésének ügyét szolgálja. Ebben az időszakban kell felkészülni az egészévi jó gazdálkodásra, az or­szágos szövetkezeti kongresszusra és a tavaszi munkákra. Sok szövetkezet­ben cselekszenek így. Kidolgoztak a hároméves fejlődési terveket, össze­állították az évi termelési terveket, megvitatják az országos szövetkezeti kongresszus anyagát, kötelezettsége­ket vállalnak és bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. Követen dő példát mutattak a kézsmárki EFSz dolgozói, akik kötelezettséget vállal­tak, hogy 50 ezer liter tejet, 50 má­zsa sertéshúst és 200 mázsa gabonát adnak be terven felül a szövetkezeti kongresszus tiszteletére. A csúzi EFSz tagjai többek között vállalták, hogy a negyedévi marhahús és tojásbeadásukat február 20-ra 109 százalékra teljesítik. A kassai járásban a kenyheci szö­vetkezet 50 ezer liter tejet ad terven felül. A szúrni EFSz tagjai pedig 20 hektáron a burgonyái, 80 hektáron a kukoricát fészkes és négyzetes módon ültetik el. Mindezek fényesen bizonyítják, hogv szövetkezeteink dolgozói méltóképpen készülnek a szövetkezeti kongresszus­ra Szokás-mondás, hogy a jó előkészü­let, fél siker. Ez igaz is. Ha ennek a mondásnak a betartásával egyes szö­vetkezeteink jó eredményeket érték el, természetes, hogy példájukat so­kan fogják követni. A jó munka jobb szervezés, a haladó agrotechnikai mód­szerek teljes mértékben való kihasz­nálása jelenti számunkra azt a bűvös varázspálcát, amely fölfedi a fekete humuszainkban rejlő kincseket. Ezt tudnia kellene minden mezögazdasagi dolgozónak. A mezőgazdasági terme­lés növelése a lakosság jobb éllátása: ez most is és az lesz a jövőben is a legjobb hűtőberendezés az imperialis­ták lázas fejére, akik új háború ki­robbantásán mesterkednek. Dolgozóink jólétének állandó emelése lesz a leg­szebb ajándék a hős szovjet hadse­regnek, amely 10. évvel ezelőtt fel­szabadította hazánkat a német fasiz­mus jármából. Minden traktor, minden hektár megművelt föld, minden má­zsa gabona és minden szorgalmas munkáskéz országunk védelmi képes­ségét növeli és emelt fővel, bátran üzenjük azoknak, akik békés építő­­munkánkat meg akarnák akadályozni: erősek, egyek vagyunk! ★ ★ I JNe feledkezzünk meg a fa elszállításáról Az erdei fa kitermelése és elszállí­tása a téli idüszak alatt legfontosabb feladataink közé tartozik. Itt az ide­je. hogy a gépesítés nyújtotta lehe­tőségeket minél hatásosabban hasz­náljuk fel az erdei munkák sikeres elvégzésénél. Ezenkívül kapcsoljuk be a lófogatokat is, amelyek jól kiegé­szítik a gépek munkáját. A csasztai termelési körzetben január elsO felé­ben szerződést kötöttek a fa elszállí­tására. a szövetkezeti dolgozókkal, magángazdálkodókkal és magával a iraktorállomással is. Ezek a szerző­dések biztosítják, hogy a munkásaink által kitermelt fa rendeltetési helyé­re. az iparba, mint nyersanyag és elárusító helyeinkre, .mint tüzeld egy­re nagyobb mennsbségbes kenüftiésr sen.

Next

/
Thumbnails
Contents