Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-16 / 3. szám
10 1955 január 16. VADÁSZATI SZEMLE •■uniti huh mi mi им и ши n iiiiiiiii un Imii mi и ti mii mii ni imimimmmiiimtiimimiiiiiiimmiimimm írni A SZLOVÁKIÁI vadaszvédegyletek országos szövetségének HÍVЛТАГ OS MET I ÉKI ETE minin 11111111111111 lllllllllliniMlll: 11111111111111111111111111 A foglyok téli fogása és kamrázása (Befejezés előbbi számunkból.) A foglyok etetése nagyon egyszerű. Kevert magot kell nekik adni, amelyhez bőven pelyvát keverünk. A kamrát mindig szórjuk meg homokkal, mert az apró kavicsok minden madár emésztését elősegítik. Nagyon sok helyen nem itatják a foglyokat, hanem ehelyett takarmányrépát tesznek a kamrába. Ezt azután a foglyocskák egész nap csipegetik. Ezzel elérjük, hogy a foglyok szórójukat répával oltják s egyúttal -útamínt is vesznek magukhoz, ami nagyon fontos. Mindennél fontosabb, hogy a kamrák tisztását, az etetést, a foglyok kifogását a kamrákból lehetőleg homályban. sötétben végezzük. Nagyon ügyesen csinálja ezt Holub elvtársunk, aki Szegeden nagyon sok foglyot kamrázott éveken át. Egy kis kézi villanylámpával odavilágitott a kamra nyílásához, a foglyok egyenként odafutottak Amikor a fogoly kézben van. újra el lehet oltani a lámpát s ezt így kell folytatnunk, amíg nem fogtuk ki a kellő számú foglyot a kamrából A fácán kainrázása nár nehezebb és költségesebb. A fácán is sokai ugrál s mindennek nekifut, ha zavarjuk. Ezért ennek a vadnak is csendes hely kell. Sok helyütt a fogolykamrákat használják fácánok kamrázásához is, de olyképpen, hogy két fogolykeretet egymásra tesznek s erre teszik rá a kerethálót, [gy a kamra elég magas ahhoz, hogy a fácán szabadon járhasson alatta. Legjobb azonban a magas épített kamra a fácán teleléséhez, amely már költségesebb dolog s ezért kicsiben nem is fizetődik ki. A fácán megfogásához egyszerű kerethálókat használunk, amelyeket a már előre felállított etetőkbe szerethetünk és feltámasztjuk pálcával. Azután a közeli rejtekhelyről 1 meglessük, mikor vannak a háló alatt a fácánok s a feltámasztott pálcát az odakötött zsineggel megrántjuk. így azután a keret leesik,, s a hálóból egyenként kiszedhetjük a fácánokat. Itt is nagyon fontos a tolófal, amelylyel a keret egyik végébe terelhetjük a fácánokat s azután a keret egyik nyílásán kiszedjük a keret egyik végébe terelhetjük a fácánokat s azután a keret egyik nyílásán kiszedjük s kosárba rakjuk őket. Helyes, ha a keretet pokróccal, zsákkal stb. letakarjuk, hogy a megfogott vad ne vergődjék. Ez a fogóberendezés olcsó és egyszerű, de van egy nagy hátránya. Akármilyen hideg az idő, hófúvásban szélben, fagyban, mindaddig ott kell lesnünk, amíg a vad alá nem fut. önműködő fogók is készülnek, amelyeket felállítunk s bizonyos idő múlva megvizsgálunk, s ha van bennük vad. kiszedjük. Nem kell tehát a fogőberendezés mellett leskelődnünk. Ilyen önműködő fogó a borítókas. A I borítőkas ugyanolyan, mint amilyent I a gazdasszonyok- a csibés kotlóra bo] rltanak. Egy kis módosítással ezt a i kast kotló fölé s egyúttal vad fogásra ' is használhatjuk. A kas fonása sűrűbb legyen, mint a borítókasé. hogy a foglyok ki ne surranhassanak belőle Huszonöt centiméteres magasságig az alja legyen Sűrű fonású, s erre a részre négy helyen billenő ajtócskát kell szerelnünk. Ezek a függő ajtócskák 20 cm magasak, 15 cm szélesek s fatengelybe illesztett erős vastag drótból (elég négy drótpálcika) készülnek. A tengelyen kivülröl betolhatok, azaz a drótrudacskék felbillenthetek, A kas alsó átmérője 120— 150 cm, az első sűrű fonás 25 centi-Lenin rókavadászaton . méter, feljebb' a ritka fonás 80-^90 cm-es lehet. A felső nyílás 40—50 Leninnek pihennie' kellett a betegsége után. s az elvtársak meghívták rókavadászatra, mert szeretett vadászni. Télen volt ez, egv szép fagyos napón. Az erdd körül, amelyben a rókalyukak voltak, vörös zászlócskákat aggattak ki. Minden vadász számára kijelölték a leshelyet. Lenin egy nagy fa mögött állt lesben. Valahonnan messziről kutyaugatás hallatszott, majd puskalövés dörrent az erdőben. Azután ismét mély csönd honolt köröskörül. Lenin puskájával a kezében állott a helyén. A rókát nyilván az erdO másik végére kergették. Vlagyimir Iljics■ feje felett madár repült el, megbillentett egy fenyőágat lerázta róla a havat. Lassan kavarogm hullottak a magasból a könnyű pelyhek. Egyszeresek egy fiatal kis fenyő mögül előbújt a róka. Körülnézett, kinyújtott nyakkal szimatolni kezdett. Különösen szép példány volt Lenin mozdulatlanul állt és gyönyörködött az állat hosszú, selymes szőrén csillogó napsugárban A róka nem vette Ot észre a fa mögött. hirtelen eU'ugrott, megállt, hallgatózott. csóvála a farkát és sötét, kerek szemeivel ijedten bámult a messzeségbe. Szaglászott, Ebben a percben a szél meglengette az egyik kis vörös zászlót Lenin közelében. A róka megijedt és elszaladt. Egy öreg vadász Lenin felé futott és látta, hogy Vlagyimir Iljics, a puska csövét lefelé fordítva, mozdulatlanul áll a helyén. — Miért nem XOtt, Vlagyimir iljics? Hiszen ott állt a róka egészen közel! Lenin mosolyogva felelte: — Megsajnáltam, mert olyan szép volt. centiméter legyen, hogy felülről benyúlhassunk és kiszedhessük a foglyokat. Legjobb, ha a területen mác előre építünk kukoricakőróből, esetleg vesszőfonatból, nádból etetőket, melyekbe 'a vadat már előre beszoktatjuk. Ha elérkezik a fogás ideje, ezekbe az etetőkbe egyszerűen beállítjuk a fogőkasokat (lehet egy kas is több etetőhöz) maggal s megszórjuk minden ajtócska felé a csalogató nyomot A foglyok az elkészített nyomon elérik a kis ajtócskát, s mivel a dróton belül is van mag, tovább igyekeznek betolják a billenő ajtócskát, amely azután mögöttük visszabillen s már ki nem jöhetnek. Akadnak .egyesek akik az ajtócskákat két-három napon át felkötik, hogy a foglyok szabadon járhassanak a kason keresztül s csak amikor már megszokták a járást, engedik le az ajtócskákat, amelyeken Törvényismertetés Az 1947. december 18-á» kelt 225. számú vadásztörvény. 2- §• A következő vadnemek tartoznak a vadászható vad fogalma alá: a) Hasznos vad Szőrmés: szarvas, dámvad, őzvad, zerge, kőszáli kecske, muflon, vadjuh, vaddisznó, marmota, mezei nyúl, üregi nyúl. Szárnyas: túzokok, siketfajd, nyírfajd, császármadár, vadpulyka, fácán, fogoly, l'ürj, a gémek és a többi öszszes vízi és mocsári vadfajták; íenyömadár, énekes rigó, léprigó és a vadgalambok. b) Kártékony, azaz károsvad Szőrmés: medve, hiúz, vadmacska, farkas, róka, nyest, nyuszt, görény, nyérc, hermelin, menyét, vidra, borz, mókus és fácánosokban a sün. Szárnyas: a -ások összes fajtái vándorsólyom, szabadsóiyom, kabasólyom, kéksólyom, a kányák, közönséges héja, karvaly, kékes réti héja, fakó réti héja, hamvas réti .téja, az öiyvek (kivéve a darázsölyvet), keselyük, uhu és a baglyok, szürkegém, kárókatona vagy karmorán, vöcsök, szarka, dolmányos vagy szürke varjú, fekete varjú, vetési varjú, holló, szajkó, magtörő, csóka. A vadászható vadnemek jegyzékét kormányrendelettel ki lehet bővíteni további vadnemekkel. * Magyarázat: A törvény fenti paragrafusa pontosan megnevezi azokat a vadonélő állatnemeket, amelyek a vadászható vad fogalma alá tartoznak Ezeket a vadakat a vadászterületen a vadászati jog bérlőjének, illetve tulajdonosának engedélye nélkül sem elfogni, sem megölni, sem üldözni nem szabad. Nem szabad például a vaddisznót megmérgezni, csapdába fogni stb. Nem szabad tőröket kirakni stb. Hogy ezt teljesen megj érthessük, példát hozunk fel: A cseh! szlovák vadászegyletek országos szö! vétségé már évek óta szorgalmazza a hódpatkánynak a vadászható vadat közé történő sorolását, de ez mindezideig nem sikerült, sutdjüsná már a foglyok a kasba mentek. Ahol nincs előre megépített etető, ott a kast álcázni kell. Az a legmegfelelőbb, ha kukoricakór^t tűzdelünk a kas köré. Így a foglyok nem veszik észre, hogy kelepcébe futnak. A kas felső nyílására rendesen egy kéve kukoricakőrót, esetleg zsúpkévét tesznek, hogy szilárdan álljon s ne legyén nyitva. A kast olyan (vesszőből kell fonatni, amely nem üt el) a környezettől. Haladéktalanul állítsuk fel a vadetetőket A tél beállta előtt mindenütt fel kell állítani a vadetetőket. A vadat már most oda kell szoktatni, hogy télen a nagy hófúvások idején jó menedékhelyre húzódjék, ahol eleséget és védelmet talál. Etessük és védjük télen a vadat, hogy biztosíthassuk a törzsállományt. Főhordás (VI. I.) A főhordás ideje országunkban változó. A melegebb vidékeken korábban a hidegebb övezetekben később nyílnak tömegesen a virágok. .Főhordásnak a többi hordás közül a legbőségesebbet nevezzük, amikor az akác és a hars virít. Ahol kevés az akác, vagy a hars, ott is ilyenkor van a főhordás, mert a legtöbb mézelóvirág ebben az időben nyílik. Az időjárás is ilyenkor szokott a legalkalmasabb lenni óektárképződésre. Amikor jó meleg van és a levegő párás, a méhek egy-két hét alatt behordják az egészévi mézszükségletüket és még felesleget is gyűjtenek a méhésznek. A méhek .ösztönszerűen már februártól készülnek a hordásra. A fejlődés csúcsát főhordáskor érik el. Azután egyre kevesebbet petézik az anya és szeptemberben abba is hagyja a szaporítást. Nagy súlyt kell fektetnünk a főhordásra, különösen amióta elestünk a másik nagy hordási lehetőségtől, a lisztesfűtől. A jövőre nézve kilátás van arra, hogy az elvetett tisztesi'ti (tarlóvirágok) helyettesíteni fogja » tervszerű gazdálkodásban termesztett különböző takarmány és olajnövények virágait. A szélfogók létesítése is méhészetünk hasznára lesz. Mézelési szempontból egyelőre az akácfa érdekelhet legjobban bennünket. Ennek elvirágzása után szükséges és kifizető, ha melleinket a vetett növények közvetlen közelébe visszük Ezáltal a mézhordáson kívül a méhek még nagyobb szolgálatot tesznek: a növényeket megtermékenyítik. Épper, ez a körülmény erősíti méhészetünk jelentőségét. A főhordás idejét a méhész nagy reménnyel várja egész éven át. De nemcsak várja, hanem ehhez is igazodik, vagyis: méheit tervszerűen épp erre az időre készíti fel a mennél nagyobb eredmény elérése érdekében. Ilyenkor méheit nem zavarja' Utolsó munkáit 2—3 héttel előtte elvégezte. A szükséges előkészítési munkálatok után a méhész már csak az dó járást figyeli. Sokszor egész izgalmas a helyzet a főhordás döntő napjaiban, hiszen a szél, eső, hideg, vagy köd egy nap alatt rengeteg ' árt okozhat: hátha még a rossz idő 3—5 napig is tart, mint például 1952-ben. Ha szép az idő, élvezet a méhes közelében tartózkodni. A szorgalmas méhek mar korán reggel, virradás után sietnek a határba. Rövid idő múlva már alig bírnak terhükkel hazarepülni Sokszor a kaptárak falán íihennek, vagy előttük fáradtan lepotyognak, A méhészek ennek örülnek a legjobban, mert ez a jó hordás jele Ha bő a hordás, s van rá kilátás, hogy hosszabb de:g tart, ügyeljünk "arra, hogy ha a keretek megtelnek mézzel, újabb mézkeréteket rakjunk fel. Hacsak kisebb hordás mutatkozik, elég néhány áréit keretet kivenni és helyébe üreset tenni Ilyenkor a munkakedv még fokozódik Mindenesetre a főhordás idején legyünk óvatosak, hogy minden családnak legyen elég helye a terjeszkedésre. mert ellenkező «seben csökken a munkakedv. Most nyílik >ó alkalom arra, hogy a gyönge családokat bőségesen ellássuk mézes kerettel. Ezek a mézet elsősorban megérlelik, másodszor a szaporodást is elősegítik Ha a hordás hirtelen megszűnik, szűkítsük le a röpnyílásokat ami a rablás elleni védekezés szempontjából fontos, különösen . gyöngébb családoknál. .legyezzük jól meg, hogy főhordás ideje alatt már nem szabad semmiféle fölösleges műveleteket (anyanevelést) folytatni. Minden figyelmünket kizárólag a mehek zavartalan hordására kell irányítanunk Szijjártó Gyula Jó, ha tudják a méhészek I. A hideg hatása a méhre. A magányos munkásméh + 9 és + 7 C° között mozdulatlan. Érintésre gyengén mozgatja végtagjait Ha a hőmérséklet + é C° és + 5 C° között mgadozik. a méh megmerevedik, de átlagosan másfél napig életben marad, sőt néha 9 napig is él. Az idejében meleghez jutó méheft újra „fölélednek” A megetetett méhek ellenállóbbak mint az éhezők. De + 3 C° és alacsonyabb hőmérsékleten a méh nem tudja .felhasználni mézhólyagjának ártalmát A méhek nagyobb csoportban, fürtben megbirkóznak a tél hidegével. A fürttől elszakadt méhek ellenben elpusztulnak. II. A telelő méh testében két nevezetes változás tapasztalható: 1. a vastagbél megtelése és 2. a zsírtest tartalékanyagának megfogyatkozása. A vastagbél a méh bélcsatornájának leghátsó szakasza. Tágulékony, öblös. A meg nem emésztett anyagok és a vesecsövecskék (Malpighi-féle edények) váladékának gyűjtője. A . kijáró méh az év melegebb részeiben időnként kiürítheti a vastagbél tartalmát Ezzel szemben a még nem röpködő fiatal dajkaméhek és a telelő méhek vastagbele erősen megtelik. A fiatal méhek csak dajkáló munkájuRítaj!, a fiasítás etetésének befejezése után szabadulnak meg vastagbelük terhétől első kirepülésükkor. Erre kb. 10 napos korukban kerül sor. A telelő méhek sokszor hónapokig nem hagyhatják el a kaptárt, vastagbelük tehát rendkívül fontos szerephez jut Hoszszű telelés végén olyan méhek is akadnak, amelyeknél a vastagbél tartalma az előző szakaszba, a vékonybélbe is benyomul. A vastagbélben-felhalmozódott anyag akkor válik veszélyessé, amikor a méh súlyának kb. felét eléri. Ilyenkor a méh üritkezni kénytelen; hasmenés törhet ki. A zsírtest a méh tartalékanyág raktára. Legnagyobb része a test harmadik szakaszában a potrohban található a páncélos bőr alatt. Háromféle tartalékanyag van benne: zsír, fehérje és glikogén. A zsírtest tartalmára nagyhatású a méh táplálkozása és életmódja, ч virágpor kedvező a tartalék fölhalmozódására. A fiasítás etetése és az építkezés fogyasztja a tartalékot. Az a méh tehát, amely bőségesen táplálkozott virágporral, de nem épített és nem táplált fiasítást, legbővebben el van látva zsírtestében tartalékanyaggal. A telelő méhben mindenekelőtt a zsírtartalom csökken, ezt fogyasztja el a szervezete. Mihelyt a telelés vége felé megindul a fiasítás, fogyni kezd a zsírtest fehérjetartalma is, mert a fejlődő álcáknak szánt pempő sok fehérjét igényel. Azok az „öreg” méhek, melyeknek nine« elég tartalékjuk zsírtestükben, kevésbé ai-KalmasaK telelésre. A Noesema-betegség is hátrányos a zsírtestre. 7 eleltptés zárt helypn és szabadban A Baskír Méhészeti Kutatóintézet kísérletet végzett a szabad és zárt teleltetés összehasonlítására. A telelő hőmérséklete +1 —3 fok. páratartalma 78-90 százalék volt. A méhek 165 napot töltöttek a telelőkben. A szabadban telelő családokat szalmatakaróval . vették körül és hóval borították. A .kaptárak 140 napig voltak hó alatt. A hőmérséklet havi átlaga januárban —14.3, februárban — 15.2 fok volt. A tél folyamán mért legalacsonyabb hőmérséklet: —42.7 fokot mutatott! A családok mind a szabadban mind a telelőben jól teleltek. A szabadban lévők 18 százalékkal több élelmet fogyasztottak. De tavsszal ezek .több fiasítást neveltek, mézhozamuk 20 százalékkal, viaszhozamuk pedig 29.6 százalékkal volt nagyobb a zárt helyen teleltetett családokénál. (A közölt adatok két dologra figyelmeztetnek: 1.) A méhcsaládok téli elhullásának. legyengüléségek okát nem a hideg télben, hanem a beteleléskor elkövetett hibákban kell keresnünk. A mi teleink összehasonlíthatatlanul enyhébbek és rövidébbek, mint amilyen a kísérlet esetében volt. 2.) A jó telelést ne azzal igyekeztük biztosítani hogy. a családokat jól-rosszül megfelelő zárt helyiségbe visszük, hanem azzal, hogy azokat jól eftOkészítjük a. télre. Népes családokat, sok mézen kell teleltetni. ) (A Pcselóvodsztvo 1954. évi 9. számától)
