Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-16 / 3. szám

1955. január 16. rSíé6§vfS 7 Ne tétovázzunk, hanem cselekedjünk Nagy az öröm a gergelyfalusi EľSz-ben: Gazdag a zárszámadás Serceg a toll, kattog a számológél). A számok oszlopokká nőnek, telnek a nyomtatványok. Készül az 1955-ös évi terv az aranyosi szövetkezetben. B6 tartalma van a tervnek, mert mind a növénytermesztés, mind az állatte­nyésztés, takarmányozás a legapróbb részletekig ki van dolgozva. Nagy fi­gyelmet szentelnek ennek az aranyo­siak. mert azt tartják, hogy a jő terv fél sikert jelent. Kockás Zsiga könyvelő elmélyedve, figyelmesen futtatja ceruzáját a pa­pírlapon s úgy érzi, hogy a betűk megelevenednek előtte, szinte látja hogy az év folyamán hogyan válnak a holt számok élő valósággá. Mindaz, amit a terv tartalmaz, meg­valósítható. mert a nagyüzemi gaz­dálkodásban a korszerű, nagy teljesít­ményű gépek s a tudomány vívmá­nyai nyomán megszületett új haladó módszerek alkalmazása ezt elősegítik Nem utolsó sorban a közös, jól meg­szervezett társas munka is nagyban hozzájárul a terv teljesítéséhez Különböző korú emberek lépnek be az iroda ajtaján Egykedvűen helyet foglalnak a székeken s az ablakon keresztiül kémlelik az alacsonyan go­­rriolygó szürke felhőtömegeket Rövid idő múlva belép Horváth Péter, a szövetkezet elnöke is és barátságosan végignéz a megjelent embereken. Az állattenyésztési csoport tagjai jöttek felülvizsgálni a normákat, hogy azok a tavalyinál megfelelőbbek reálisab­bak legyenek. — Elvtársak! — kezdi az elnök a szót. — Tegyék meg javaslataikat, hogy hol gyenge, hol erős a norma Mély hallgatás, úgylátszik megbé­nult az állatgondozók nyelve. Vájjon miért nem szólnak, hisz azért jöttek össze, hogy tisztázzanak egyes dolgo­kat. Ez derült ki az elnök következő szavaiból: — Átvizsgáltam a normát s nem ta­láltam semmi nagyot vagy nehezet Tehát ezen nincs javítanivaló. A leg­szomorúbb s a legnagyobb hiba, amin haladéktalanul segíteni kell. hogy -i napi tejtermelési átlagunk nem éri el a 3 litert. Igen, itt a hiba forrása. Keveset kerestek, mert kevés a • tej s bizony ezért nem is kaphattok «többet, mint amennyi jár. Szégyen ■mindannyiunkra, hogy nem értük el a tervezett 5 literes tejátlagot — De azt mondd meg Péter, hogyan növeljük a tejhozamot, ha nincs ab­raktakarmány — mondja Pálfy Imre állatgondozó. Pálfy Imre minden mozdulata.. be­széde elárulja a régi kisgazdát. Látni rajta, hogy a szavak nem a szívé­ből fakadnak, ezért amit mond. nem is meggyőző. — Azt hiszem — folytatja az el­nök, — amikor magángazdák volta­tok, télen nem kaptak a teheneitek többet egy-két kilogramm abraktakar­mánynál, de biztos, hogy akkor nem elégedtetek volna meg a két-három literrel. Széna, siló van s ha úgy ke­zelnétek az állatokat, mint régen a magatokét, biztos, hogy rövidesen 6 literre emelkedne a tejhozam s ak­kor a ti jutalmatok is kétszeresére rúgna. — Ezt szeretnénk mi is — mondja Farkas György —. de hogyan? Ha le­ellik a tehén, egy ideig van tej, az­után elapad. Én tudom, ha nincs bor­jú, nincs tej. Ezt Farkas nagy hangsúllyal mond­ta. szinte pontot tett a vita végére, de bizony ez csak most vette kezde­tét. — Emberek — mondja az elnök meggyőző hangon —, én megmondom az alacsony tejátlag igazi okát. Ez ab­ban rejtőzik, hogy ti négyen együtt gondozzátok az állatokat, s egy kannába öntitek a tejet. Nincs meg az egyéni felelősség. Nincs köz­ietek semmi versengés, hiányzik a kezdeményezés. Mindéit tehén egy­forma abrakot, elesést kap, nem : tesztek különbséget az egyliteres vagy I nyolcliteres tejelékenységű tehén kö­zött Azt ajánlom, hogy az állatoka', szét kell osztani; kiki gondozza, fej­je a maga állatait. A teheneket ki kell válogatni, s amelyik több tejet ad annak kell odaadni a kevéstejelő tehe­nek abraktakarmányát is, mert 1 li­ter tejnek az alaptakarmány nyomán is meg kell lennie. — Hogyan, hát mi nem dolgozunk? — mondja az egyik tehéngondoző. — Nem segít ezen már semmi s biztos, hogy a jövő hónapban már ennyi te] sem lesz. A többiek hallgattak. Különösen Pál­fy Imre arcán szaladtak össze a rán­cok' látszott, hogy mélyen gondolko­dik Nem csoda. Döntő pillanat az, mikor a régi, az elavult küzd az új­jal. A gazdálkodók tudják, hogyan len­ne jól, érzik, hogyan lehet segíteni mégis nehezen hajlanak, bizalmatla­nok, ha újról van szó. — Mindenen lehet segíteni — mondja az elnök. — Ezt bizonyítja a kukorica, a cukorrépa Amióta szét­osztottuk egyénekre, bezzeg időben és jól megmunkálta mindenki a saját részét. A kapások egyénekre, való osztása azt eredményezte, hogy senki sem húzta ki magát a munkából, nem „nyolcóráztak”, a gyom nem verte föl a földeket, szép termést értek el. Ennek eredményeként 38 vagon cu­korrépát adtak be terven felül. A cu­korrépáért csak 114 ezer koronát ter­veztek és 198 ezret kaptak. Ebből 22 ezer koronát pótjutalomként adtak ki ezenkívül 28 mázsa cukrot is szétosz­tottak, s volt olyan tag, aki ebbót 50—70 kilogrammot kapott Kőkori cából is jóval túllépték a tervet Mindezt kizárólag a jól szervezett felelősségteljes munka eredményezte. Tehát világos mint a nap, hogy az egyénekre osztás bevált a növényter - melésben, tehát beválik az állatte­nyésztésben is. A jelenlévők elcsendesedtek, az el­nök beszéde hatott. A hallgatás pe­dig beleegyezésnek számít. De miért ne egyeznének bele, hisz legelőször saját maguk látják hasznát az újítás­nak. Egészen biztos ha a fejők elér­ték volna tervüket az elmúlt évben, most a 11 korona előleghez nem 7, hanem 9—10 koronát kapnának az elszámolásnál. A közös gazdálkodás csak akkor képes nagy jövedelmet biz­tosítani, ha mindenki egyforma oda­adással, becsületesen megállja helyét a munkában Horváth Sándornak Pál­fy Imrének és az összes állatgondo­zóknak nem kell félniük az új. jobb munkaszervezéstől. Biztos, hogy az egyéni gondozás nyomán pár hét múl­va emelkedik a tejátlag, ami által ju­talékuk is jóval több lesz. Azt is fi­gyelembe kell venniök hogy a 3 éves távlati terv 1957-ben már nem 5 li­teres fejési átlagot ír elő. hanem he­tet. Tehát nincs mit tétovázni, hanem cselekedni kell! Minden tag a maga munkahelyén építse, gazdagítsa szö­vetkezetét, mert akkor több jut munkaegységekre, több jut a padlás ra. Ha közös akarattal, jól elvégzik a munkákat, egészen biztos, hogy 1957- ben meglesz a tervezett 32 koron:1 munkaegységenként, amiln z bőven ju' majd természetbeni járandóság is. Sándor Gáboi A gergelyfalusi EFSz dolgozói öröm­mel kezdték meg az új évet. A múlt év a sikerek éve volt számukra és az elért gazdasági eredmények jogosan teszik büszkévé a szövetkezet vala­mennyi tagját. Az évzáró taggyűlés, amelyet elsőként tartanak meg a nyit­­rai kerületben, azt bizonyítja, hogy a közös vagyon állandóan növekszik. Ennek vedig nagy jelentősége van. mert ha a szövetkezet gazdag, akkor gazdagok a szövetkezet tagjai is. Meg is látszik ez a szövetkezeti tagok la­kásaiban. Mindenhol rádió, új bútor könyvek stb. vannak, mint a gondta­lan. elégedett élet bizonyítékai. A szövetkezet a legkisebbek egyike a járásban. De a 154 hektár földből% nagy jövedelemhez juibtt a 28 szövet­kezeti tag. Számukra nem volt lehe­tetlenség, vagy tétovázás, szorgalma­san dolgoztak egész éven keresztül Nem riadtak vissza az új módszerek bevezetésétől. sem. Legjobb irányadó­juk azonban a termelési-pénzügyi terv volt. A mezei munkákra szerződést kötöttek a hrenovai traktorállomással és egyes munkálatokért terményekkel fizettek. Ezt még csak a múlt évbén próbálták, de nem fizettek rá: 20.000 koronát takarítottak meg ezzel a szö­vetkezetnek. A közös gazdálkodás kollektív ve­zetése, az alapszabályok betartása, a helyes munkaszervezés, a jó munka­­fegyelem és a tagság érdekeltsége a minél magasabb gazdasági eredmények elérésében óriási fordulatot teremtet­tek a gergelyfalusi szövetkezetben. A sűrűsoros vetés Malinyina módszere a Surikova módszer és egyéb haladó módszerek alkalmazása magas hoza­mokat biztosított a szövetkezetnek. Két évvel ezelőtt a járás leggyön­gébb szövetkezetei közé tartozott a gergelyfalusi EFSz. Ma nemcsak já­rási, hanem kerületi méretben is a tegjobbak egyike. Eredményeiket an­nak köszönhetik a szövetkezet tagjai, hogy vetéstől betakarításig mindent elkövettek a magas hozamok elérése érdekében. Ez sikerült is nekik és idő­ben teljesítették gabonabeadásukat. Nem maradtak el az állattenyész­tésben sem. Az átlagos napi tejhoza­mot a múlt év folyamán 3 literrel nö­­■elték. Időben teljesítették az állati rmékeik beadását is, ami a szövetke­­'et bevételeinek legfőbb forrását ké­pezte. A növénytermesztésben a ker­tészet jövedelmezett a legjobban, ahol minden hektáron 50.000 korona értékű terméseredményt értek el. Kifizetődött i sok nyári öntözés. A jó gazdálkodás eredménye meg-" látszik a tagok bevételein is. Egész éven keresztül 15 korona előleget kap­tak minden ledolgozott munkaegység­re. A szövetkezet az elmúlt év folya­mán űiajdnem negyedmillió koronát fizetett ki előlegben a 28 szövetkezeti tagnak. Most, amikor elkészítették az évvégi zárszámadást, örömtől sugárzó, arccal látták, hogy további 204 ezer koronát oszthatnak szét maguk között. A munkaegység értéke ezzel eléri a 27 koronát. Ezenkívül búzát, árpát, ro­zsot és tejet is kaptak a szövetkezet tagjai. Nem akozott gondot a szövet­kezet dolgozóinak, hogy mivel hizlal­ják meg sertésüket. Tele is van kam­rájuk gabonával, szalonnával. Ügy él­nek, mint még soha ezelőtt. Búchala József, a legjobb dolgozók közé tartozik. Szorgalmasan dolgozott egész éven keresztül és könyvecské­jében 779 ledolgozott munkaegységet jegyeztek be. Évi jövedelme 19.5 má­zsa búza, 7.8 mázsa árpa. 4 mázsa rozs, 974 liter tej és 11.700 korona. Az év­végi elszámolásnál közel 10.000 korona osztalékot kap. Most boldogan számít­­gatja magában, mi mindent vehet azért a sok pénzért. Nagyon elégedett, mert szorgalmas munkája eredményét ma­ga élvezheti. De nem ö az egyedüli a gergelyfalusi szövetkezetben, aki ilyen magas jutalomban részesült. Az elmúlt egy év alatt 370.000 ko­ronával növekedett a Szövetkezet kö­zös tulajdona. Az oszthatatlan alap 40.000 koronával gyarapodott egyetlen év alatt. A vagyon értéke 300.000 ko­ronával magasabb, mint egy évvel ez­előtt. Ha ezeket az összegeket vdsszük alapul, akkor látjuk azt az óriási fej­lődést. amelyen a szövetkezet egy év alatt keresztülment. A szövetkezeti tagok munkáját azért koronázta siker, mert mindenben betartották az alap­szabályokat. Nem ismerték az égi/enlősdit, ha­nem mindenki a kitermelt munka mennyisége és minősége szeriht része­sedett a szövetkezeti javakból. Az új évben még nagyobb lendület­tel és akarattal kezdik meg munkáju­kat a gergelyfalusi EFSz dolgozói. A múlt évben meggyőződtek arról, hogy a jól végzett, becsületes munkának mindig megvan az eredmémie. Szövet­kezetüket szorgalmas ‘ munkájukkal még gazdagabbá akarják tenni, A multévi gazdasági eredmények lehe­tővé teszik számukra, hogy a X. párt­­kongresszus határozatainak megfele­lően magasabb színvonalra emeljék a mezőgazdasági termelést. Hozam szerint jutalmaznak szépek az eredmények Egy év telt el újra szövetkezeti életünk felett, amiből sokat tanultunk tapasztalatokat gyűjtöttünk. Most egy év távlatából mosolyogva gondolok vissza ?gy-egy fejlődési szakaszra, mikor újításról, jobb munkaszervezés­ről volt szó, a tagok, hogy idegenked­tek s szinte görcsösen ragaszkodtak a régihez, a rosszhoz. így volt ez a ho­­zamszerinti jutalmazás bevezetésénél is. Mindenki féltette a megszabott napi 1.5—1.75 munkaegységét, ami rögzítve volt s nem lehetett sem több, sem kevesebb, ha bármennyit termeltek is. A meggyőző munka hatására mégis elfogadták az úgynevezett „új" fize­tést, a kitermelés utáni jutalmazást. Természetes, hogy ez jól bevált. Most már nagyon nehéz lenne visszaállítani azt, amit nem akartak elhagyni, mert a hozamszerinti jutalmazás mind az EFSz-nek, mind nekik sokkal nagyobb jövedelmet hozott, mint az előző év­ben. De ne én beszéljek erről, inkább a valóságos tények. Nézzük meg el­sőnek Szalma János anyasertésgondo­­zót. Azelőtt naponként 1.75 munka­egységet kapott, ez egy évre 638.75 munkaegység volt. A hozamszerinti jutalmazással pedig a múlt év novem­ber végéig 1.004-re rúgott a munka­egysége Ezenkívül pótjutalmat is ka­pott, mert évi terve 235 darab maiac volt és ö 302 darabot választott el. A terven felüli kitermelés 25 száza­lékát megkapta, ami 16 darab mala­cot tett ki. Nem szorul magyarázatra, vájjon Szalma elvtárs veszített-e az­zal a hozamszerinti jutalmazással, amit nem akart elfogadni? A vaskapusi anyasertéskezelök; Mi­­chacs István, Oravetz Ferenc, Skanda János, Chmelo István és Michnya Ist­ván szintén jól dolgoztak. Az ő ju­talmuk is azelőtt 1.75 munkaegység volt naponta. Most november 'végéig a következő: Michacs 899, Oravetz 949, Chmelo 866, Skanda János 874 munkaegységet értek el. Az ő tervük 1.045 malac volt és elértek 1.239 da­rab malacot. Ebből 48 darabot kaptak pótjutalmul. Az anyasertésgondozók érdeme az is, hogy tagságunknak biz­tosítottuk évi malacszükségletét és szövetkezetünk is el van látva előre sertésekkel. A hizlalásnál is hasonló eredmények születtek. Az állatgondozóknak a ki­termelés előtti jutalmuk napi 1.50 munkaegység volt, ami egész éven át 547.50 munkaegységet jelentett. A kitermelés utáni jutalmazás alkalma­zása itt is jól bevált. A tervezett 960 mázsa hús helyett 1.100 mázsát ter­meitek ki. A kötelező beszolgáltatáson felül 240 mázsa húst szabadon adtunk el. Ebből 10 mázsa élősúlyt az állat­gondozók kaptak pótjutalmul, amit ők is szabadon eladtak. Ez személyenként 3.300 koronát . jelentett számukra. Munkaegységük száma sem 547 lett. hanem 700—750 között mozgott no­vember végéig. Itt meg kell említe­nem azt, hogy ezek a szövetkezeti tagok nagy odaadással dolgoztak az egész évben, amit legjobban elért eredményeik igazolnak. Dicséretükre válik az is, hogy a 600 darab hízónak az összes abrakot a raktárakból ma­guk szállítják oda és ennek előkészí­tését, ledarálását ők végzik. A hizlal­dát egész éven keresztül példás rend ben. tisztán tartják. Nem feledkeznek meg az állandó fertőtlenítésről sem ennek az az eredménye, hogy ragá lyos betegség nem ütötte fel egész | éven át a fejét. Amilyen példás rend van a hizlal t * dában, sajnos azt a malacneveldétol A galántai járásban a hidaskürti szövetkezet dolgozói a nagy hidegek el len befödik a szellöztetőket. gazdálkodunk Miglécen -----------------­nem mondhatjuk el. Ezen bizony ja­vítani kell. Az ottani rendet az a jelző illeti meg, hogy „el van hanya­golva". Ott Smida István és Masznv András szaktársak dolgoznak. Az ot­tani állapot több esetben a tagság és a vezetőség bírálatát nyerte el. Mar ennek a hatását látjuk is, remény van rá, hogy rövid időn belül rend és tisztaság fog uralkodni. Bogdán Ferenc, zootechnikust is méltán dicséret illeti, mert nagyban hozzájárult a hozamszerinti jutalma zás bevezetéséhez és minden tudása val azon volt, hogy minél nagyobb eredményeket érjünk el. Papp Jolán, Csúz--------------- így Az állatok hasznossága a téli hónapokban rendszerint csökken. Ennek megelőzése érdekében fi­gyelembe kell vennünk a fejőste­henek takarmányozását és tejho­zamát. A takarmányadagoknal; ele­gendő mennyiségű tápanyagot keil tartalmazniok. Azonkívül biztosíta­ni kell a termelési takarmányadag mértékét, amely a tej termelését és a fiatal növendékállátok fejlő­dését biztosítja. Nálunk a növendék szarvasmar­ha napi adagja 5 kg széna, 8 kg répaszelet, 7 kg silótakarmány és 0.80 kg búzakorpa. A fejőstehenek csoportokban való etetése sokkal célszebűbb, mint a tömeges takar­mányozás. A teheneket hozamuk szerint csoportokba osztottuk Az egyes csoportállományokat külön­­külön takarmányozzuk. Például egy 500 kilogrammos, napi 7 liter tej­hozamú tehénnek a következő ta­karmánymennyiséget adjuk napon­ta: 5 kg .széna, 8 kg takarmány­­répa. 10 kg silótakarmány, 1.5 kg búzapelyva, 1 kg szecska és 1 kg búzakorpa. Az elválasztott malacokat kisebb csoportokban etetjük, melyeket súly- és terv szerint osztottunk széjjel. Az etetésnél nagyon vi­gyázunk arra, hogy eledelüket ma­radéktalanul elfogyasszák. Célunk az, hogy minél nagyobb napi súly­­gyarapodást érjünk el. A kis sül­dőket 4 hőnapos korukban állítjuk be és 6 hónapig hizlaljuk őket. Ezek a sertések aztán elérik a 150 —170 kilogrammot is. A hízósertéseket a kifutóban etetjük. Igv jobban esznek és biz­tosítjuk számukra a mozgási lehe­tőségét is. Mostanában már 78 de­kagrammos napi súlygyarapodást érünk el. A múlt évben terven felül bead­tunk 45 darab hízott sertést, mely­ből 25 drb 200—240 kilós volt. De nemcsak az állatenyésztésre fordítottunk nagy gondot, hanem lelkiismeretesen végezzük a nö­vényápolást is. Cukorrépánk 250 mázsás hoza­mot adott Az idei cukorrépa ter­melésére 4 éves lucernatalajt tö­rünk fel. Mi is el akarjuk érni ga­bonából.a magasabb hozamot, ezért sűrűsorosan vetettük el az őszi gabonaneműeket. Nagyon kifizetődik az ipari nö­vények termelése. Érdemes olajos növényekkel foglalkozni, mert nagy jövedelmet biztosít a szövetkezet­nek. Ugyancsak nagy gondot fordítot­tunk új gyümölcsösünk létesítésé­re is. Még a fagyok beállta Jött 700 darab gyümölcsfát ültettünk, mert jól tudjuk, hogy az ősszel elültetett fák biztosabbak, mint a tavasszal ültetettek. A szőlőket is jól megtrágyáztuk és így takartuk be a fagyok ellen. De nem szabad elfeledkeznünk a tagok iskoláztatásáról sem. Magam, is most végeztem el az egyéves iskolát, ahol sok minden hasznosat tanultam. Tagjaink 50 százaléka résztvesz a téli iskoláztatáson. Pontosan járnak a szomszéd köz­ségbe, hogy elsajátíthassák az új agrotechnikát. Mindnyájan azon igyekszünk, hogy szövetkezetünket gazdagabbá, a tagságot pedig jó­módúvá tegyük. Smid János - Migléc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents