Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-19 / 25. szám

ЯИ. Június И. Földműves 9 На jól működik a brigádtanács, jól halad a munka A hűvös szél végigsöpör az úton, sötét homokfelhővel szilaj táncot járva... Majd egy nagyot lejt... Jobbrafordul és a kukoricaföldeken tova nyargal. — Esd kellene a földre!. ■. — só­hajt fel egy öregember az autóbusz­ban, amellyel Imely község felé kö­zeledünk. Régen esett, a kapásnövények mégis olyan szépek, úgy zöldéinek, mintha az időjárással nem is lenne baj. A tengerszéles búzatáblán oro­szos kalászok hullámzónak. A dús őszi árpa már szűkül, bő termést Ígér. A falu közelében — ahol a ho­mok már olyan sivár, mint az apró­ra Őrölt kősó — a kertekben csip­késlevelű szőlők díszlenek barnán. A faluban itt-ott látni egy gyere­ket s öreget. Minden épkézláb em­ber a mezön van. A szövetkezet udvara üres, csupán az irodában körmöl szünet nélkül két könyvelő. Az írás emberei, szót alig lehet belőlük kicsalni, úgy el vaknak foglalva a számadásokkal. ♦ Munkaelosztás Késő estére jár az idő, mikor be­népesedik a szövetkezeti iroda mind a három helyisége. A csoportvezetők mégegyszer átnézik mezőn készült jegyzeteiket és egyenként beszámol­nak aznapi munkájuk eredményei­ről. Később megkezdődik a munka­elosztás a következő napra. Az el­osztás könnyen megy, hiszen bőven van munkaerő, különösen a férfiak­nál. ök nem szoktak betegeskedni. A kézi és fogatós erők elosztása után Bőjtős András agronómus a gépierők alkalmazására tereli a szót. Ez az elosztás már nehezebben megy. Mind a szövetkezeti dolgozók, mind a ma­gángazdák ragaszkodnak a gépi se­gítséghez. Heves vita után Pogány József, a traktorosbrigád vezetője mégis megegyezik a követelőzőkkel. — Jói van! Holnapra egy 25-ös Zetor-t és egy 28 lóerős vontatás Diesel-motort két elevátorral bizto­sítunk a szövetkezetnek. Nektek is van egy Dieseletek — mondja a bri­gádvezető az agronómusnak — az meg elég a répa öntözéséhez. Kormosodik az este, a dolgozók örömmel mennek haza. Az úton ar­ról beszélgetnek, hogy holnap milyen szép, magas kazlakat raknak majd az illatos heréből. Találgatják, hogy melyik csoport fog győzni a heves munkaversenyben. Bojtos András ag­ronómus gondolatai nemcsak a hol­napi napra, hanem messze a jövő­be révedeznek. Az 1280 petrence herét jó kezekre bízta. A négy cso­port dolgozói oly hamar befuvaroz­zák majd, hogy a későn jövő azt hi­heti, hogy a föld nyelte el azt. Az agronómus mikor hazaért, ceruzát vett a kezébe és számolt. „Ötven hektár lucernát a második kaszálás­ból magnak hagyunk és méhekkel m otermékenyíttetjük. Ezáltal min­den hektár két mázsával több magot terem, ami összesen 100 mázsa, pénzben pedig 150 ezer koronát je­lent." A szövetkezet dolgozói mézből, ha nem sok hasznot is nyertek, de a Ircemamagnál bőséges jutalmuk lesz. Ott semmi sem helyettesítheti a szorgalmas méhecskéket. A szövetkezetben minden este van munkaelosztás, melyen a fraktoros­­brigád vezetője is részt vesz. Ez már megszokott, mégis érdekes, sokat le­het belőle tanulni. A brigádtanács értekezletét — ami nagyot jelent a falu életében, a munka irányításában és a hibák kiküszöbölésében - he­tenként egyszer tartják. Azelőtt este szokták megtartani, de ' mivel több traktoros nem szívesen hagvta abba sürgős munkáját, ezért “áttették szombat reggelre. összeül a brigádtanács Pontosan hat órakor, ahogy már régebben megállapodtak a brigád irodájában helyet foglal valamennyi részvevő: traktorosok, szövetkezeti vezetők, HNB dolgozók és a párt képviselője. Pogány József brigád­­vezető, megnyitja a gyűlést. Azután Rišavý Sándor traktoros, mondja el beszámolóját. Sokat dicséri a trak­torosok munkáját, méltatja a hala­dó módszerek előnyét és szidja az időjárást. Mindent egy kalap alá te­relő beszéde nem nagy visszhangra talált. — Rišavý elvtárs nem így szokott máskor beszélni — jegyez­ték meg a többi traktorosok — de most így látja jobbnak. A traktoro­sok boldogan mosolyognak, arcuk­ról leolvashatjuk, hogy jó munkát végeztek a múlt héten. Ök nem szí­tásén dicsekszenek, hisz mindenki tudja, hogyan kaszálták le a herét, hogyan saraboltak és a többi mun­kát is milyen becsületesen végezték. A szövetkezet agronómusa szót kért. — Elvtársak, ne húzzuk az időt, hiszen minden percünk drága. A traktorosok múltheti munkájával meg vagyunk elégedve. Főképpen a fü­­kaszálásért érdemelnek dicséretet. A herénél 4—5 cm-es, a herefüvesnél pedig 3—4 cm-es tarlót hagytak, úgy, ahogy azt megbeszéltük. A sa­­rabolást is jól végezték és a jövő héten' is erre a munkára kell a leg­­nagyob gondot fordítani. A brigádtanács ülésén sok veit a részvevő, mégis hamar értékelték az elmúlt heti munkát és megbeszélték a jövő heti tervet. A részvevők jól felkészültek a vitára. Traktorosok, szövetkezeti tagok, HNB dolgozói és a párt szoros együttműködéséből szép eredmények születtek. A takarmány­­gereblyézők 20—22 órát is ledolgoz­tak, váltott lovakkal, mert kevés a lovas gereblye. Ez is a jó meggyőző munkának köszönhető. Az eredmé­nyek mellett azonban a hibákról sem szabad megfeledkeznünk. A ku­korica négýzetes-fészkes ültetésénél hibát követtek el, a huzamos mun­kánál az árkokat a szél és a nap ki­szárította, ezért sok helyen kétszer kellett vetni. Érdekes, hogy az első vetéstől a másodikig egy szem eső sem esett, a kukorica mégis szépen kisorolt. A traktorosok jobban dol­goztak, a vetőgépek csoroszlyáit job­ban megterhelték és vízzel megtöl­tött hengerrel jól lehengerezték a kukoricaföldeket. Л Nyolc hektár takartpányrépa ke­lését csak öntözéssel tudták elérni, mert nem jarovizálták a répamagot. Remélik, hogy öntözés segítségével a szárazság ellenére is 400—500 má­zsás hektárhozamot érnek el. A brigádtanács, mikor befejezte ülését, búcsúzáskor az agronómus Micsurin szavait idézte: „A termé­szetűd ne várjunk könyöradományo­­kat, hanem magunknak kell tőle ki­csikarni, amire szükségünk van." Cs. J. ★ ★ ★ Jó eredményi hozott a nagymihályi traktorosok szocialista munkaversenye Až eperjesi kerület gépállomásainak eddigi munkájából kitűnik, hogy ahol a gépeket jól megjavították és a traktorosok minden alkalmas pillana­tot felhasználtak a munka mielőbbi elvégzésére, ott* jó eredmények szü­lettek. Ahol a szerződésekkel lema­radtak és a föld megművelését szer­ződésileg nem biztosították, a trak­torosok tervszerűtlenül dolgoztak és gyenge eredményt értek el. A traktorosok és a brigádközpon­tok szocialista munkaversenye jő e­­redményt hozott a nagymihályi gép­állomáson, amely az eperjesi kerü­letben elsőnek teljesítette 100 száza­lékon felül a tavaszi munkák tervét. A gépállomás dolgozói és szövetkezeti tagok összes gabonájukat- kereszt­vagy szűksorosan vetették és min­den szerződéses kötelezettségüknek eleget tettek. Most megkezdték a ka­pásnövények sorközi megművelését és a takrmányfélék kaszálását. Jelenleg a vinná-i szövetkezet 80 hektárnyi rétét kaszálják. A nagymihályi szövetkezeti tagok — hasonlóképpen a többi szövetkezeti tagokhoz — szorgalmasan készülődnek a nyári munkák megkezdésére. A gépállomás dolgozói a szövetkezeti tagokkal és egyéni gazdálkodókkal az aratás, cséplés, tarlóhántás, szántás és a tarlóvetemények elvégzésére szerződéseket kötnek. A nyári mun­kákat szerződésileg eddig 79,5 szá­zalékban biztosították. Nem feledkeznek meg a határmenti fia al dolgozókról A dačickei járásban levő Ranéifov község Trebícből származó fiatal dol­gozói a határszélen letelepedtek. Fiúk és lányok a feladatukat jól teljesítik és éppen ezért a tŕebíči KNB sem feledkezik meg róluk. Néhány nappal ezelőtt kultúrcsoportot küldött utánuk, amely szép műsorral lepte meg a fiatal határépítőket. A kultúrcsoport vidám műsoron kívül elhozta a ha­zaiak üdvözeltét és a tŕebíči népköny­­tár 40 darab könyvből álló ajándékát. A fiúk és lányok a látogatásnak na­gyon megörültek és megígérték, hogy járásuknak munkájuk becsületes tel­Üzemben az egyik legkorszerűbb malom A csehországi Janderová na Chru­­dimsku nevezetű mezővárosban ünne­pélyes keretek között üzembe helyez­ték a Pardubické mlyny, nemzeti vál­lalat üzemi tanonciskolájának malmát. Berendezésével köztársaságunk leg­korszerűbb malmai közé tartozik. A malom működése gombnyomásszerű­­en egy helyről, az irányító asztaltól vezethető, ami a malomipar terén újat jelent. A gabona és a liszt szál­lítására szolgáló csövezet üvegből ké­szül. A janderovai malom legkorsze­rűbb berendezéseihez tartozik a ter­mékek közötti pneumatikus szállítás, mely kiválóan helyettesíti a kanalas felvonókat. Az új malomban az iskola tanulói számára szerelő műhelyt állítottak fel, hogy gyakorlatilag megismerked­hessenek a gépek szerkezetével és feladatával. Az üzem tökéletes tech­nikai berendezésének előállításában legnagyobb részük a pardubicei To­várne mlynských strojov, nemzeti vállalat dolgozóinak van. A janderovai új malom ünnepi meg­nyitóján jelen volt Božena Macháčová- Dostálová, kereskedelmi miniszter, aki beszédében hangsúlyozta, a múlt és a mai malomi munkák közötti különb­séget, mely legjobban a malomipar növendékeinek nevelésében mutatko­zik meg. Majd az irányító asztalán levő kapcsolók átváltásával megindí­totta a janderovai üzemi tanonciskola malmát. jesítésével továbbra is elismerést sze­reznek. Üj szakerők érkeznek a mezőgazdaságba A festői szépségű Kis-Kárpátok lá­bánál, a gyönyörű szőlőkertekben gaz­dag Modor városa mezőgazdasági is­kolájában szorgalmasan tanulnak a szőlő- és gyümölcstermelés jövő szak­emberei. A főtantárgyak mellett a tanári kar ing. Mušil, iskolaigazgató vezetésével igyekszik megismertetni a tanulókkal a helyes zöldségtermelés alapelveit, valamint a melegéghajiatú növények termelését és az ehhez szükséges tudnivalókat. Ez évben 32 tanuló záróvizsgával végezte el az iskolát, 11 kitűnő ered­ménnyel. Néhányan, mint Ján Hanák, Stefan Meleg és Jaromír Horčička to­vább folytatják tanulmányaikat a me­zőgazdasági főiskolán. Akik pedig az iskola padjaiból a gyakorlati életbe kerülnek, már ebben az évben a gép­es traktorállomások, állami gazdaságok és kísérleti telepek szakeroit egészí­tik ki a szőlő- és gyümölcstermelés szakaszán. Ján Martešík, mint agro­nómus a bazini gép- és traktorállo­máson, Silvester Kenteš pedig Király­­helmecen lép alkalmazásba. A többi a nánai, aranyosi és a nyitrai állami gazdaságban helyezkedik el. A radosíni magnemesítő állomás nagy gondot fordít a magtermelő parcel­lák ápolására. Tapasztalataim a kombájnnal való aratásban Szeifert Ferencet, a bajcsi állami gazdaság hires kombájnosát szerte az országban ismerik. Munkájáért már több ízben kitüntették. Szerzett ta­pasztalatait szívesen adja át munka­társainak. A tavalyi sikeres aratás­ról a következőket mondja: — Az elmúlt esztendőben a kom­bájnnal való aratásra már februárban felkészültünk és munkatársaimmal előzetes megbeszélések és tapasztala­tok kicserélése után kötelezettségeket vállaltunk. Az 1953-as évben szerzett tapasz­talataimból kiindulva 1954-ben 400 hektár kombájnaratásra köteleztem magam. Ezt a nagyszabású vállaláso­mat alaposan fontolóra vettem. Abban az időben még nem rendelkeztünk olyan tapasztalatokkal mint ma. A kombájnok számára az aratási tervet az agrotechnikus és a főgépész ta­pasztalatai szerint állították össze. Így ez a terv valójában csak össze­foglaló volt. A növényzet fejlődési időszakában figyeltük egyes parcellák aratási lehetőségeit. A legnehezebbek a kombájnaratás első napjai voltak. A gépeket senki sem ismerte és nem tudtuk még, milyen teljesítménnyel bírnak. A motort állandóan ellenőriz­tük. Az anyalai részleg első parcel­láján 21 hektáron még nem úgy ment a munka, ahogy azt a segéd­­kombájnossal szerettük volna. A ter­més nem volt egyformán érett, így egy váltásban csak 6 hektárt arat­tunk. A másik parcellán kihagytuk a sarkokat, hogy a fordulásnál ne kelljen a kombájnt lelassítani. Eze­ket aztán utólagosan arattuk le. Ami­­által igen sok időt takarítottunk meg. Ez az eljárás bevált és időtakarékos­ság szempontjából jónak bizonyult. A fárasztó munka után a gépek karbantartására fordított idő igen nagy veszteséget jelentett, mivel az olajozás és a gép ellenőrzése 40 per­cet vett igénybe. A karbantartást réndszerint a munka befejezése után váltás közben végeztük el, amikor is a munka közben keletkezett kisebb hibákat kijavítottuk. Ha rájöttünk ar­ra, hogy nagyobb üzemanyag fogyasz­tásunk van a rendesnél, azonnal je­lentettük a körzeti szerelőnek, aki ezt kiküszöbölte. Legtöbbször a kedve­zőtlen időjárás következtében kelet­keztek a hibák. így rendszeresen fi­gyeltük a gép menetét és az elő­fordult hibákat azonnal kijavítottuk. A bajcsi állami gazdaságon 161 hektárt arattam és 3297 mázsa ga­bonát csépeltem. A perbetei szövet­kezetben pedig 65 hektárt arattam és 945 mázsa gabonát csépeltem. Ennek elvégzése után a csehországi állami gazdaságokra mentem segíteni. Mní­­chové-Hradištén azonban két hétig kellett várni a munkával, mivel a gabona még nem volt érett. Itt az elvtársak abban is hibáztak, hogy az érett gabonát önkötözőkkel aratták és csak a dőlt gabonát hagyták a kombájnra. Ezáltal igen sok időt ve­szítettek. Ennek ellenére azonban itt is 60 hektárt arattunk és 1118 mázsa gabonát csépeltünk. Tacgovén már jobb volt a munkaszervezés, mivel számításba vették az időjárás szeszé­lyeit is és szemmel tartották a követ­kező jelszót: Minél hamarább mindent lekaszálni! Itt 167 hektárt arattunk le és 3170 mázsa gabonát csépeltünk. Az 1954-es évben 453 hektárt arat­tunk kombájnnal és 9164 mázsa ga­bonát csépeltünk ki. Tehát 48 munka­nap alatt 452 órát dolgoztam és hek­táronként 14.76 liter üzemanyagot fogyasztottam.” Szeifert Ferenc kombájnos az idén szintén szorgalmasan készül az ara­tásra. Arató-cséplő gépe már készen áll, s ahogy az eddigi elért sikerek mutatják, az idén is szép eredmé­­iyekre számíthat. Védekezzünk a kolorádóbogarak ellen A kolorádóbogár legveszélyesebb a burgonya valamennyi kártevője kö­zül. Egyetlen bogár utódai egy év alatt 3 hektár burgonyatermést is tönkretehetnek. A hidaskürti nyolcéves középiskola Micsurin-követői kísérleti parcelláju­kon kolorádóbogarat találtak. Az el­ső bogarat Cődör Erzsébet VI. В osz­tályos tanulólány találta meg. Azon­nal felhívta tanulótérsai és tanitói fi­gyelmét a kártevőre. Az iskola ve­zetői azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket. Az esetet jelentet­ték a helyi nemzeti bizottságnak és az EFSZ vezetőségének. A Micsurin­­követők még aznap 112 kolorádóbo­garat és körülbelül 1000 petét gyűj­töttek össze. Ebből 101 bogarat a helyi EFSZ burgonyaföldjén. А VI. és VII. A osztály tanulói is kimentek az EFSZ földjére, és ők 674 bogarat és körülbelül 9000 petét gyűjtöttek össze és semmisítettek meg. A kolorádóbogár nagyon veszélyes kártevő, gyorsan szaporodik. Ezért nagy figyelmet fordítsunk a baj meg­előzésére. Ott is vizsgáljuk meg a burgonyaföldeket, ahol a veszély még nem is mutatkozott. A hidaskürti Micsurin-követők a jövőben még rendszeresebben fogják ellenőrizni a burgonyaföldeket, és ha valahol még egyszer felütné a fejét a kolorádóbogár, rögtön lecsapnak rá, thint burgonyaföldjeink legnagyobb ellenségére. A hidaskürti Micsurin-követők fel­hívják az ország többi Micsurin-kö­­vetőinek is a figyelmét, a veszedelmes kártevőre és kérik, hogy velük együtt harcoljanak a kártékony bogarak el­len. Példásan teljesítik feladatukat A nyitrai Magasépítészeti Vállalat építészei a kerület üzemi dolgozóinak lakásépítésén kívül mezőgazdasági épületeket is építenek. Ezen épületek közül az egyik a surányi traktorállo­más, mely befejezéshez közeledik. Az építkezés dolgozói а X. pártkongresz­­szus által a mezőgazdasági termékek emelésér kitűzött határozatok tuda­tában minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az épületet minél ha­marabb befejezzék. Az új munkafor­mákkal a személyi és közös szocialis­ta kötelezettségvállalások teljesítésé­vel elérték azt, hogy ez évi felada­tukat rendszeresen 100 százalékon felül teljesítik. A suráni GTÁ építésén A. Deci elv­társ kőművescsoportja példásan dol­gozik, s nem ismer kimaradást a munka menetéből. Ez az ö érdemük — mondja Pintér üzemi igazgató — így a további gép- és traktorállomás készül el Dél-Szlo­­vákiában. A tartós szép brizolitból készült épülethomlokzat, mely becsületes munkájuk gyümölcse, bizonyítéka an­nak, hogy A. Deci csoportjának tagjai a legjobb építészeink közé tartoznak. Bodva mentén új munkamódszerrel dolgoznak A szepsi gép- és traktorállomások dolgozói jól tudják, hogy a szövet­kezetek megerősítését mindenekelőtt a haladó módszerek bevezetésével ér­hetik el. Az idén különösen nagy súlyt fordítottak a burgonya és a kukorica négyzetes-fészkes ültetésé­re. Már a múlt évben nagyon örültünk annak — mondja Kubenko elvtárs, a gépállomás főagronómusa, — amikor az alsómeeenzéfi szövetkezetben 3 hektáron 714 mázsa burgonyát értünk, el» vagyis 57 mázsával többet, mint az elmúlt évben. Ez a helyzet a többi szövetkezetben is, a hektárhuzimok emelkednek és nagyobb a jövedelem. Az új munkamódszerek kihasználásá­ban a legjobb példával a csécsi, pe­tényi, jánoki szövetkezetek járnak e­­lől. Ebben az évben körzetünkben az új munkamódszerrel 208 hektár burgonyát és 190 hektár kukoricát ültettek, Mató Pál

Next

/
Thumbnails
Contents