Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-05 / 23. szám
T955 június S. Földműves 9 Az öntözéses gazdálkodás 60-80 százalékos terméstöbbletet biztosít A mezőgazdasági szakemberek a terméshozamok emeléséért folyó küzdelemben mindenekelőtt a haladó munkamódszerek bevezetésére törekednek. A növénytermelést nemcsak az őszi mélyszántás elvégzésével, megfelelő talajelkészítéssel és trágyázással lehet fokozni, hanem többek között öntözéses gazdálkodással is. Az elmúlt néhány száraz esztendő tapasztalatai szerint a csapadékhiánv jelentős károkat okozott népgazdaságunknak, amely különösen a kapásnövények termesztése terén vált érezhetővé. Az öntözéses gazdálkodás megvalósításához azonban komolyabb befektetés szükséges és így a terme löket mindenekelőtt az a kérdés foglalkoztatja, vajon érdemes-e öntözéses gazdálkodást létesíteni. A diószegi cukorgyár mezőgazdasági részlege az öntözéses gazdálkodást már rég megszervezte. Jelenleg 150 h íktár területen öntöznek, de az év végéig az öntözési hálózatot 300 hektárra szélesítik, sőt a távlati terv szerint a gazdaság teljes területét vagyis 626 hektáron megvalósítják az öntözéses gazdálkodást. A gazdasági részleg főképpen cukorrépa termesztésével foglalkozik Kisebb mértékben azonban dohányt takarmányrépát, tengerit, burgonyát, olajosmagvakat és takarmányféléket is termelnek. A jelenlegi mintegy 31 hektárnyi területen az ország legszebb magcukorrépája található. Nem messze ettől a dűlőtől 48 hektár cukorrépa van, amelyet már 10 nappal ezelőtt kiegyeltek. A gazdaságon keresztül 8 km boszsžúságban vezet a Szene—Diószeg-i műút, ahonnan az egész határ áttekinthető. Brezák elvtárs, a gazdaság vezetője mindennap végigjárja a határt és ellenőrzi a munka menetét. Már 6 éve folytat kísérleti munkákat és ahogy az eddigi eredmények bizonyítják — teljes sikerrel. — Ahhoz, hogy a föld teremjen — mondja Brezák elvtárs — évente 500 mm csapadékra van szükség. Ezt a mennyiséget azonban a természet szeszélye következtében a föld gyakran nem kapja meg és ezért van szükség öntözésre. — „A múlt évben például — adja át tapasztalatait Brezák elvtárs — alapos munkát végeztünk. Mi is tudni akartuk, vajon kifizetődik-e az öntözéses gazdálkodás ? Mert hát mi tagadás, sok pénzbe kerül. Egy 6 hektáros dűlőt, ahol cukorrépát termeltünk. szabályos időközönként háromszor megöntöztünk. A csaoadék, amelyet a föld az öntözéssel kapott hár mszor harminc milliméternek felel meg, vagyis más szóval mondva, háromszori öntözéssel 90 mm csapadékot juttattunk a földnek. Ezen a területen 440 mázsás cukorrépatermést ét 350 mázsa levélhozamot értünk el. Egy másik 10 hektáros kísérleti tagon az előbbi háromszori öntözés helyett csak kétszer öntöztünk. Ezen a dűlőn hektáronként 350 mázsa cukorrépát és 250 mázsa levelet kaptunk A harmadik kísérletet egy 12 hektáros tagon végeztük, ahol csak egyszer öntöztünk. A termés ennek következtében itt is jelentős mértékben csökkent, mert hektáronként csak 240 mázsa cukorrépa- és 180 mázsa levélhozamot értünk el. Az ellenőrzés és az összehasonlítás végett azonban 27 hektáron egyáltalán nem öntöztünk. Itt 180 mázsa cukorrépánk és csak 110 mázsa répalevelünk termett”. Jobb példával az öntözéses gazdálkodás előnyét nem is lehetne bizonyítani. A pontosabb tájékoztatás végett azonban meg kell jegyezni, hogy mind a négy esetben egyformán előkészített talajról van szó, a talaj összetétele is egyforma és a trágyázást is egyformán végezték. A terméskülönbség tehát csak az öntözések számával magyarázható. Végül — ami talán a legfontosabb — az öntözési költségek mind a három esetet számítva, 14 986 koronára rúgtak. Az előbbiekből tehát kitűnik, hogy a nem öntözött és a háromszor öntözött terület terméshozamának 1 különbözeié hektáronként 260 mázsa cukorrépa és 240 mázsa répalevél. Tekintve, hogy a gazdaság dolgozói 48 hektáron termelnek cukoia^pét, a háromszori öntözéssel 48xŽéo azaz 12 480 mázsa cukorrépa — és 48x240 = 11520 mázsa répalevél terméstöbblethez jutnak. A répalevél különösen nagy fontossággal bír a silótakarmány készítésében és ezért nem lehet senki számára közömbös, vajon egy hektáron 110, vagy pedig 350 mázsa terem. A diószegi gazdaság tehát a jövőben minden terményét öntözni fogja. Az eddigi tapasztalatok alapján biztosra vehető, hogy más növényeknél is, például a kukorica, napraforgó burgonya, gabonafélék öntözésével is hasonló terméstöbblet érhető el. Éppen ezért Szlovákiában több állami gazdaság foglalkozik az öntözéses gazdálkodás megszervezésével. A párt és kormány is felismerte az új termelési módszer óriási jelentőségét és X. pártkongresszus irányelvei szerint Szlovákiában 13 ezer hektár területre kell az öntözéses gazdaságot kibővíteni. Az öntözött területeken a cukorrépánál legalább 500 mázsa, a korai burgonyánál legalább 150 mázsás hektárhozamot kell elérni. Nem elég azonban, hacsak az állami gazdaságok törekednek az öntözéses gazdálkodás megvalósítására. Az ország valamennyi EFSZ-ének foglalkozni kell ezzel a gondolattal. Különösen az állatállomány fejlesztése szempontjából bír az öntözéses gazdálkodás nagy jelentőséggel A diószegi cukorgyár mezőgazdasági részlegének gazdag tapasztalatait vegye át tehát minél több állami gazdaság és egységes földművesszövetkezet. t-y Tizenkilenc ámyi területet öntöz meg egy állásban az ilyen öntözőkészülék. Az öntözést — ha közben nem esik — tíz nap múlva megismétlik. Minden egyes öntözés 90 percig tart és a föld ezalatt 30 mm csapadékot kap. Vándorgőzölőket készítenek az állattenyésztési munkák megkönnyebbítésére A gép- és traktorállomások 1954. július 1-vel megkezdték az EFSZ-ek állattenyésztési munkálatainak gépesítését. Ennek a feladatnak sikeres teljesítése nem könnyű feladat. A cél megvalósítása érdekében okvetlen szükséges, hogy a felszerelést gyártó vállalatok és üzemek a legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn a gépállomások gépesítőivei. Éppen ezért a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal keretén belül működő gépállomások főigazgatósága összejöveteleket és értekezleteket rendez, ahol kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat és rámutatnak až egyes fogyatékosságokra. A malackai „Kovoslužba” is hasonlóképpen cselekedett. Május 18-án 47 gépesítő és műszerész gyűlt egybe, amely alkalommal bemutatták a legújabb vándorgőzölőket, valamint ismertették ezek szerelési módját és kezelését. A vándorgőzölők e sorozatát tavaly kezdték gyártani és a régi helyhez kötött gőzölőket alakították át Az első gyártmányokban még hiányosságok mutatkoztak, de ezeket sikerült a későbbi előállítás folyamán kiküszöbölni és így a gőzölök a mostani állapotukban a követelményeknek teljesen megfelelnek. A vándorgőzölők a következő főalkatrészekből állanak: a) pótkocsi; a vándorgőzölőket gépkocsihoz, vagy fogathoz kapcsolva vontatják, azonban nem oyorsabban. mint 8 km-es óránkénti sebességgel. A pótkocsi előnye, hogy a gőzölök a helyszínre való szállítás közben nem rázódnak, az alváz erősen rúgőzott és a rakfelületet vízszintes állásban tartja. A pótkocsi első kerekei a forgóművel együtt lekapcsolhatok és burgonya, víz vagy tözelőanyag szállítására használhatók. A gyors gőzfejlesztést előmozdítja a katlan ésszerű megszerkesztése. A fűtőtestből 7 nyíláson keresztül távozik a láng, amelyik egyenletesen elosztódik és előmozdítja a gyors gőzfejlesztést. A kazán fejlesztőképessége 1 óra alatt 150 kg. A víztartály űrtartalma 240 liter és vízállásjelzővel van ellátva. A víztartályból kéziszivattyúval szelepen keresztül töltjük meg vízzel az előmelegítőt, amely szintén vízmérővel van ellátva. Az előmelegítőbői töltjük meg továbbá — ismét szelepen keresztül — a gőzfejlesztőt. Ha az utóbbi túltöltődik, a víz a kieresztőszelepen távozik. A szelepeket ekkor lezárjuk és mind az előmelegítőt, mind a tartályt feltöltjük a vízmérő felső határáig. Ha a gőzölőt ily módon előkészítettük, megkezdjük a fűtést. Közben megtöltjük a négy 240 1, azaz 180 kg burgonya befogadó képességű gőzölőt burgonyával, melyet előzőleg a tisztítóban jól megmostunk. Ha a feszmérő 0,3 légkörnyornást mutat, megkezdhetjük a burgonya uőzölését. A csapágyba helyezett csövön keresztül a gőz eljut az elágazóhoz. amely a gőzölő alján található. Az elágazón 20 nyílást találunk, amelyből 4 alsó a víz elfolyására szolgál. A silőburgonyát 25—30 percig gőzöljük. A gőzöltető teljesítménye kb. 800 kg óránként. A gőzölőket töltés és kiürítés közben tetszés szerint forgathatjuk és helyzetüket rögzítéssel biztosítjuk. A gőzölt burgonyát zúzőval szétzúzzuk. A burgonyazúzőt és mosót is az „Agrostroj” nemzeti vállalat gyártja Prostéjovban. A zúzót és a mosót villamos erő hajtja és pótkocsin szállítjuk őket. A jakubovi EFSZ-ben tartott elméleti és gyakorlati bemutató után a részvevők értékelték a vándorgőzölők munkáját. Főleg azt bírálták, hogy a munka nincsen kellőképpen gépesítve és a gép kiszolgálása aránylag sok munkaerőt vesz igénybe. (A gőzölök megtöltése, a burgonyának a mosókhoz való szállítása, a gőzölt burgonya elszállítása a zúzóhoz és onnan a silógödrökhöz, illetve a takarmány előkészítőbe.) Ezekre a helyes kérdésekre és megjegyzésekre a Kovoslužba n. v. dolgozója, Žvách Alojz azt válaszolta hogy az új kísérleti példány amelyet 1955. augusztus 1-én kezdenek gyártani, már ezeknek a fogyatékosságoknak a figyelembe vételével készül. De ezeknél, az újonnan készült gózölőknél is fontos hogy a burgonyamosőt és zúzót alkalmas helyen helyezzük el, a munkát ésszerűen szervezzük meg, hogy minél kevesebb munkaerőre legyen szükségünk. Dr. Belay István Minden növényápológépet a kapásnövények sorközi megművelésére A kapásnövények hozama a növényápolási munkák helyes és időbeni elvégzésétől függ. Az állami gazdaságok dolgozói a cukorrépa egyelésére és sorközi művelésére a legnagyobb gondot fordítják. Szlovákiai viszonylatban május 25-ig a cukorrépa első kapálását 95,2 százalékra, egyelését pedig 55,3 százalékra végezték. A szövetkezeti tagok szintén jól haladnak a cukorrépa művelésében. Az első kapálást 84,5 százalékra és az egyelést 26,5 százalékra teljesítették. Az egyéni gazdálkodók ezzel szemben a kapa snövények ápolásával elmaradnak. A legutóbbi jelentések szerint a cukorrépa 53 százalékát kapálták meg és csak 12,5 százalékát egyelték. A cukorrépa magas hektárhozamának elérése és a tervezett hektárhozamoknak túlteljesítése céljából feltétlenül szükséges a növényápolási munkák időben való és szakszerű elvégzése. A járási és a gépállomások körzeti agronómusainak elsőrendű feladata, meggyőzni azokat a kis- és középföldműveseket, akik nagyobb földterülettel rendelkeznek, a gépi növényápolás előnyéről. Nagyon fontos, hogy a későbben vetett cukorrépa fejlődését is elősegítsék. A cserepedésre, összetömődésre hajlamos talajon fejtrágyának mészsalétromot használjunk. Jól bevált fejtrágya az osztravai salétrom is. Hacsak egy mód is kínálkozik, a sorokat trágyalével öntözzük. A gép- és traktorállomás ma már elegendő 400 literes tartállyal rendelkezik és nincs semmi akadálya a gépesített öntözésnek. A gépesítési eszközök kihasználásával azonban sehogysem lehetünk meoelégedve. 941 többsoros saraboló közül a múlt héten csak 227-et használtak, ami azt jelenti, hogy 744 sarabológép a tavaszi növényápolási munkák idején kihasználatlanul állt annak ellenére, hogy sok járásban ezekben a gépekben hiány mutatkozik. A traktorosbrigádok további feladata, hogy minél nagyobb erővel részt vegyenek a takarmányfélék kaszálásában és begyűjtésében. A pozsonyi, nyitrai és a besztercebányai kerületekben a takarmánybegyűjtés már teljes erővel folyik. Olcsó és gyors a repülőgéppel végzett műtrágyázás Novák Antonín, prágai repülő, az utóbi években gépével gyakran keringett a szlovákiai állami gazdaságok és az EFSz-ek földjei felett. Munkájával nagyban hozzájárult a mezőgazdasági termelés fokozásához. A múlt héten a lévai állami gaždaság 54 hektárnyi cukorrépa dűlője felett repült el több ízben és hektáronként 60 kg mészsalétromot szórt a fejlődő növényzetre. Ennek az 54 hektáros területnek a megtrágyázása mindössze 3 óráig tartott. Novák Antonín ebben az évben már többezer hektár növényzetet megtrágyázott és beporzással védte a kártevők ellen. A párkányi járás földjein több mint 3500 hektárt szórt meg műtrágyával és dynociddal. A kisújfalusi szövetkezet tagjai a répa kártevői ellen szintén dynociddal édekeznek és repülőgépről szóratták be a növényzetet. A nánai állami gazdaság dolgozói valamennyi földjüket már tavaly is a repülőgép igénybevételével trágyázták. A repülőgéppel megtrágyázott területen átlag minden terménynél 30 százalékkal nagyobb hozamot érnek el. A repülőgéppel végiett trágyázással és porzással földműveseink elégedettek, ami érthető is, hiszen egy nap alatt 60 kg-os teljesítménnyel. 200 hektár megtrágyázását is elvégzi. Az ilyen trágyázás nem is kerül sokba. Az állami gazdaság dolgozói és szövetkezeti tagok hektáronkénti 10—40 kg műtrágya-szórás esetén csak 11— 19 Kčs-t fizetnek. Hektáronkénti 41— 300 kg-os műtrágyaszórásért 23 Kčs-t, és 301—500 kg-ig 56 Kčs-t. Tehát a repülőgéppel szórt műtrágya sokkal olcsóbba kerül, mint a traktorral, vagy fogattal végzett. Mindezeken kívül jobb munkát végez .és a földet nem gyúrja. A repülőgép tartályát indulása előtt dynociddal megtöltik és megkezdődik a harc a növényzet kártevői ellen. Irány Aszód. Május 27-én porfelhőktől kísérve motorkerékpár állt meg a nádszegi traktorosbrigád központja előtt. Az aszódi állami gazdaság vezetője jött, hogy segítséget kérjen a brigádtól. Nem véletlen, hogy éppen a nádszegieket kereste fel. Ugyanis az elmúlt őszön már kisegítették Okét a mélyszántásnál. Jó munkát végeztek, ezért a gazdaság vezetője ismét hozzájuk fordult segítségért. Most azonban fűkaszáló gépekre volt szükség, mert e, gazdaság 150 hektár lucernája még lábon állt. A traktorosbrigádot nem kellett kérlelni. Ok szívesen segítenek, hisz így tudják csak igazán túlszárnyalni munkatervüket. A brigád irodája falán függő versenytáblán a leghoszszabb vonal mutatja, — ezt bárki megnézheti, — hogy járási méretben is az elsOk között vannak. Nem csoda, hisz a nádszegi EFSZ-nek már május 26-ra 200 hektáron végeztek a tál ármány kaszálással. Egész évi jó mutikájukat pedig bizonyítja a határ, mert olyan őszi és tavaszi vetéseket, mint a nádszegieké nem találunk az egész járásban. Így a traktorosok nyugodt lelkiismerettel készültek fel és SzOcs Boldizsár brigádvezető kiadta a jelszót: — Fiúk, irány Aszód! — GYŐRI BOLDIZSÁR Nádszeg. Új szekerük a mezőgazdaság megsegítésére A szabinovi mezőgazdasági szakiskolán 27 diák fejezi be az idén négyéves tanulmányait. Az írásbeli vizsgák sikeres végeztével az érettségizők most gyakorlati tárgyakból vizsgáznak. A vizsgatételek többek között a tejhozam megállapításával, a silózás megszervezésével és a termés betakarításával foglalkoznak. A tanulók többsége igen jól megállja a helyét. A _ vizsgák eredményes letétele után a mezőgazdasági iskola hallgatói állami gazdaságokon és gépállomásokon helyezkednek el. A két legjobb diák további tanulásra jelentkezett. A kisparaszt-családből származó Visnyovszky József a nyitrai mezőgazdasági főiskolára Nemec András pedig, akinek édesapja a második világháborúban nyomorékká vált, a pozsonyi mezőgazdasági főiskolára készül. A szabinovi mezőgazdasági szakiskola többi érettségizője Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben helyezkedik el, hogy segítsék em°lni mezőgazdasági termelésünk színvonalát.
