Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-05 / 23. szám
Í955. június 5. ftabao • Földműves 3 Jó minőségű munkával — több húsért, zsírért, cukorért Kapálni, kapálni, kapálni A cím ne tévesszen meg senkit, nemcsak a szó szoros értelmében vett kapálásról lesz szó, hanem minden olyan gépi- és növényápolási munka általános alapelvéről, mellyel talajlazitást, porhanyítást végzünk. Mi a közvetlen célja a talajporhanyító növényápolásnak? Elsősorban a gyomirtás és a talaj vízkészletének megőrzése, gazdagítása; másodsorban a felső talajrétegben a nyers táplálóanyagok feltárása. A gyomirtás minden kultúrnövényünk első életfeltétele. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen veszélyes mértékben elgyomosodtak szántóföldjeink. Sok he-Tövestől irtsuk a gyomokat A gyomokat a szántóföldi kapásnövényeink közül, — de a sűrűn vetett gabonafélék és egyéb növények közű! is — tövestül kell kikapálni, vagy kitépni. Száraz időszak várható! Ilyenkor az erőszakos gyomok a harmatot, párát jobban értékesítik és a gyenge kultúrnövények mellett sokkal jobban terjednek, mint normális csapadékú időben. Ezért minden erőnkkel azon legyünk, hogy a sarabolást annyiszor végezzük el, ahányszor a talaj gyomosodni, repedezni kezd, vagy összetömődött. Közismert tény, hogy záporesőtől összeállt, összetömődött talaj fogasolása, vagy gyors sarabolása után a növények szinte ugrásszerűen fejlődnek, sötét, haragoszöld színük lesz (a fajta jellegétől függően). A vizsgálatok kimutatták, hogy ilyenkor a sarabolás, fogasolás hatására a talaj felső rétegében hirtelen annyi salétromső képződik, mintha kát. holdanként 85—40 kg pétisót szórtunk volna el fejtrágyának (Kreybig). lyen a gyomok által lefoglalt terület helyenként a 10 százalékot is meghaladja. A kultúrnövényre víz- és talajerőgazdálkodás szempontjából minden gyom veszélyes és káros. Súlyos kárt okoz a gyomosodás azáltal, hogy a termőterület nagy százalékát elfoglalja. Ezáltal nemcsak terméscsökkenést idéz, hanem káros hatással van az utónövényre is. Az elgyomosodott talaj aratás után sokkal gyengébb víz- és táplálóanyagkészlettel -rendelkezik, mintha ugyanazon területen gyommentes kultúrnövény díszlet volna. gyén, mint amilyen mélyen összetömődött, összeállt a talaj, tehát amilyen mélyen szükség van a lazításra Száraz időben még akkor is, ha időközi kisebb esők járnak, csak sekélyen, 2—3 cm mélységig szabai kalvíni, jobban mondva sarabolni! Sokszor a sekély sarabolás nem mutat olyan jó munkát, mint a mélyebb kapálás. Ne törődjünk vele, a mély kapálás száraz tavasszal és nyáron majdnem mindig káros. Olyan mélyen szárítjuk ki a talajt, amilyen mélyen megkapáljuk. A sekély, poros, morzsás talaj zárőréteget készít, elősegíti a lehulló csapadék gyors beszivárgását s megakadályozza — mint záróréteg — annak elpárolgását. Ha ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével ápoljuk kapásnövényeinket, biztosan jó termésre számíthatunk a szárazság ellenére is. A növényenként]' részletes agrotechnika, illetve növényápolás tervének kidolgozása a maximális sarabolást irányozza elő. Tehát ne úgy számítsunk, hogy a kukoricát kétszer к-páljuk. ha tudjuk, hogy gyomos a talaj, akkor a lehetőség szerint adjuk meg a három, négyszeri kapálást is. A talaj állandó porhanyóan tartása — amit az ismételt saraboló kapálások biztosítanak — az egyetlen módja annak, hogy száraz viszonyok között a kapásnövények jó termést hozzanak. A kapálás fő irányelvei Nemcsak ikkor kell kapálni, ha a talaj gazosodik, hanem mindannyiszor, ahányszor a talaj felszíne összetőmő dött, vagy — kötött talajokon — repedezni kezd. Minden kapálás után porhanyós, morzsás szerkezetű legyen a talaj. Az olyan kapálás, mely után a talaj rögös maradt, mégha a legnagyobb rögök csak ökölnyiek is. éppen olyan rossz munka, mint a rögös szántás. Ebből viszont az is következik, hogy — különösen szárazságban — nem szabad elmulasztani a kapálás kedvező időpontját. Ha egyszer — kötött talajon — a föld kiszáradt nem tudunk porhanyósra kapálni a legélesebb kapával sem, várni kell a legközelebbi esőt, s lehet, hogy addig a fél termés elpusztul! A kapálás általában olyan mély le★ ★ ★ Védekezzünk a drótférgek ellen Tekintettel azon általános és kiterjedt kárra, amit a drótférgek a mezőgazdaságnak okoznak, szükséges lesz, hogy megismerjük életüket s ezáltal megkönnyítsük az ellenük való védekezést. A drőtféreg a pattanőbogár lárvája Tojásból való kikeléstől a bogár kifejlődéséig 3—5 év is eltelik. A több éves fejlődési periódus befejezte után a drőtférgek nyáron, július—augusztusban bábbá, majd bogárrá alakulnak. A bogarak kikelésük helyén- a földben telelnek át és tulajdonképpen csak tavasszal kezdik el párosodásukat és tojáslerakásukat. Tojásaikat párosodás után májustól—júliusig a talaj felső rétegébe repedésekbe, vagy hant alá rakják, gabona, vagy más füféle egy-egy növényének tövébe. Egy nőstény bogár átlag 120—150 tojást rak le. Kísérleti megfigyelések igazolják, hogy a tojások igen érzékenyek a talaj nedvessége iránt. Ha a talaj száraz, a tojások elpusztulnak. Nedves tavaszi hőnapok ellenben igen kedveznek a tojásokból kikelő lárvák fejlődésének is. A lárvák eleinte ugyanis csakis A drótféreg lárvája a növény gyökerét rágja. Balról: A bogár, jobbról: a lárva. a talajban lévő humuszból táplálkoznak. Későbbi gyökerekből és a talaj telt vényéből egyaránt táplálkoznak. A .drőtféreg fejlődése fajok szerint 3—4—5 év. Megjelenésüknél erre a tényre figyelemmel kell lennünk, mert ez azt jelenti, hogy talajaink többé-kevésbé állandóan fertőzöttek s így növényeink egy része áldozatul esik a kártevőknek. A drótférgek úgyszólván majdnem minden növényt megtámadnak, de leginkább a gabonaféléket károsítják. A burgonyába és répába belefúrják magukat a drőtféregálcák, a kukoM- cát a gyökér feletti részen fúrják meg. de tönkreteszik a dohánypalántát is, valamint csaknem minden termesztett kultúrnövényt. A drótférgek többé-kevésbé minden talajt megfertőznek, veszély azonban akjcor áü elg, gjy mértékben tesjedtek el, hogy komolyan megkárosítják a termelőt. A védekezés mindig a kárt okozó rovarok életmódjának ismeretéből adódik. Említettük, hogy a nősténybogár által lerakott tojások legkritikusabb időszaka a május, június és július hőnapok. Ha ezen hónapok melegek és csapadékban dúsak, a tojásból sok lárva kel ki és fejlődésük biztosítva lesz. Ha viszont e hónapok szárazak. a legtöbb tojás elpusztul. Kihat a drótféreg-fertőzésre az elövetemény és maga a termelt növény is. Minthogy a pattanóbogár nősténye leginkább a gabonanövények és füvek, valamint a herésfüvek növényei mellé rakja le petéit, ezen növények a drótféreg fertőzése szempontjából rossz elővetemények lesznek, mivel tarlójuk a drótféreg-álcákkal erősen fertőzött lesz. Különösen kedvelik a drőtféregálcák a tarackot, de egyéb gyomokat is, ezért a gyomos elővetemények mindig drótféregnevelő növények. A répa- és burgonyaföldekben a drótférgek még aszályos években sem pusztulnak el, mivel a gumókból elegendő nedvességet vonhatnak el saját szükségletükre. A drótféreg által alig bántott növények a len. kender, a fehér mustár és a csillagfürt, s az utóbbiak gyökerén a drótféreg elpusztul. A legnagyobb kárt a kukoricában tesz, mert már a csírázó magba belefúródik, a kikelt növénykét pedig a tövénél fúrja át. A drótféreg kártétele más a tömött és más a laza talajoknál. A tömött talajoknál a lárva a talaj felszíne közelében támadja meg a növény tövét, a laza talajoknál mélyebben a hajszálgyökereket rágja ei. Ha az egyik gabonatővel végzett, a másikat támadja meg. A drótféreg elleni legjob küzdelem a talajnak gyommentesen való tartása és szükség esetén a talaj erős lehengerezése. Ilyen talajban a drőtféreg csak lassan tud haladni, mialatt a növény fejlődik és kinő a bogár foga alól. Alkalmas védekezési mód ha a fertőzött területen burgonyadarabkákat nyomkodunk a talajba, melyet a melléje tűzött fapálcikákkal jelölünk meg Időnként a burgonvát átvizsgáljuk és a beiefúrődott drótféreglárvákat elpusztítjuk. Jó agrotechnika és a talajok gyommentes tartása a legjobb védekezés a drótféreg elleti. Ha már fellépett, ágy a fenti módon pusztítsuk, mert ha nagyon elterjed, igen jelentékeny károkat okozhat a terményekben. Az elszaporodott drótférgek nagy károkat okoznak fiatal gabonavetéseinkben is. Fridecký A. „Többel termelsz, neked is több lesz" így beszél Gúrka Jakab négyhektáros földműves, aki Vojňany községben él családjával. Sikeresen és jól gazdálkodik. Az elmúlt évben beadását túlteljesítete. A terven felül beadott termékek áráért Jawa 350-es kerékpárt vásárolt. Ez bizonyítja, hogy jól megy Gúrka gazda sorsa. Maga is így mondja: „Tanulok, hogy még jobban tudjak gazdálkodni. Segítségem a sajtó és a szövetkezetesek. Ügy ma már nem termelhetek, ahogy apám termelt. Azelőtt még sohasem végeztünk tarlóhántást. Én nemcsak tarlóhántást végeztem, hanem ősszel elvégeztem a mélyszántást is. A vetést mindig időben elvégzem. A múltban nálunk a legjobb termés idején sem termett több, mint 13—14 mázsa árpa egy hektáron. Ezzel szemben a múlt évben hektáronként 20 mázsa árpát takarítottam be. Burgonyatermésemet is megváltoztattam. Rájöttem, hogy a nálunk termelt burgonya elkorcsosodott s azért ad gyenge termést. A járásból úifaita burgonyát hoztam vetőmaqnnk. Az eredmény nem maradt el, mert míg az elmúlt években csak 70—80, addig tavaly hektáronként 230 mázsás burgonyatermést értem el. Ez évben még jobban felkészültem a termelésre, tehát még több termést várok.” így nem csoda, hogy Gurka gazda házában rádió szól. Felesége villanygéppel mossa a ruhákat, az ügyes gazda pedig motorkerékpáron jár be Kézsmárkra, MATÓ PÁL — KASSA Nagy gonddal ápoljuk a cukorrépát Fejezzük be az egyelést. Aki jól és idejében egyelt, — nagyobb termés alapját rakta le. Aki 1—2—5 napot késik és hibásan ritkított, termése 20—30 százalékától vett előre búcsút Ezért saját érdekünkben minél hamarabb fejezzük be az egyelést. Fel kell erősíteni a cukorrépavetéseket. A hideg tavasz mecjsanyargatta a cukorrépát. Tehát minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy a kiegyelt répát megerősítsük s a fejlődésben elősegítsük. Ezt gyakori kapálással és fejtrágyázással érjük el. A kiegyelt répát néjjány nap múlva a kapálással egy időben fejtrágyázzuk. A cukorrépa meghálálja a feitrágyázást. A cserepedésre, összetömődésre hajlamos talajokon fejtrágyának mészsalétromot (liadok vápenatý) használjunk. Jól bevált fejtrágya az osztravai salétrom (liadok ostravský). Mivel többszöri fejtrágyázás ajánlatos, egyszerre csak 60—1Ó0 kg-ot szórjunk szét hektáronként. Műtrágya helyett trágyalevet is használhatunk. A nitrogén és kálium a cukorrépa növekedésének és fejlődésének az alapja. Ez a trágyalében bőven megtalálandó. A trágyalét azonban csak június végéig alkalmazhatjuk, mert a fokozott nitrogéntartalom csökkenti a cukortartalmat, növeli a répagyökér vizenyősségét, késlelteti az érést. Ezért most hordjunk ki minden liter trágyalevet és segítsük vele a répa kezdetleges fejlődését. Minden liter trágyaléhei öt liter vizet tegyünk, később 1:3 arányban hígítsuk. Tanácsos a trágyalébe szuperfoszfátot is keverni 1 hektoliterhez 2 kg-ot számítva. A lajtokban kihordott trágyalevet a sorok közé öntözzük és sarabolással juttatjuk a talajba. A fejtrágyázás 30-50 mázsával növeli a hektárhozamot. Ne sajnáljuk az időt és a költséget a cukorrépa fejtrágyázására. S, Condos növénvápolással biztosítsuk a burgonya magas hektárhozamát A burgonyát, ha az 5—7 cm nagyságát eléri, haladéktalanul kapáljuk meg. Ez alapos munka legyen, a későbbi gyomosodást ezáltal csökkentjük. A kézikapálást megkönnyíthetjük. ha a sorközöket lókapával járatjuk meg. A kapálással a gyomok irtásán kívül megőrizzük a talaj nedvességét és azt a talajbaktériumok életéhez kedvező állapotba hozzuk. A sorközi művelésre leginkább a lókapát használjuk. Gyors munkát végezhetünk, ha az ekekapákat öszszekapcsoljuk és könnyű traktorral vontatjuk. Ugyancsak jól dolgozik az egyetemes kultivátor, amely a gépi kapálás legtökéletesebb eszköze. Korán töltögessünk A töltögetés célja, hogy a burgonya az indáján is köthessen gumót. Ehhez a munkához korán fogjunk hozzá és fokozatosan végezzük. Fontos szabály, hogy ne töltögessünk túl magasan. A borgonyanövények kis vájatban helyezkednek el, amelyben a nedvesség összegyűlik. A töltögetést lehetőleg eső után végezzük, amikor a talaj nyirkos, de nem tapad a művelőeszközre. Töltögetés után a sorokat járjuk végig a betemetett töveket szabadítsuk ki з töltögető-eke munkáját kézikapával egészítsük ki. A töltögetést fokozatosan végezzük mindaddig, amíg a burgonya virágozni nem kezd. Virágzáskor a növény már zavartalan nyugalmat kíván. Termésünket növelhetjük, ha az első kapáláskor, vagy az első töltögetéskor hektáronként 50 kg pétisó fejtrágyát adagolunk. A növény ugyanis fejlődésének első szakaszában nitrogént igényel, amely 'elősegíti az erőteljes gyökérfejlődést. Gyenge burgonyatermésátlagaink oka a rossz vetőgumó. A burgonya hazánkban néhány évi termelés után leromlik, a termés évről évre csökken A hibát sokáig kizárólag a vírusos betegségekben keresték, ma azonban már tudjuk, hogy más okok is közrejátszanak. A szovjet tudósok kimutatták, hogy a gumókötés legmegfelelőbb hőmérséklete 16—18 fok. Nálunk viszont tavaszi ültetés esetén ebben az időben már 26—28 fokot mérünk és a burgonya a vírusos betegség tüneteit veszi fel. Ha ellenben az így leromlott burgonyát olyan időpontban ültetjük el, hogy a gumókötés a hűvösebb időre essék, a leromlás nem mutatkozik, sőt a gumó évről évre nagyobb és egészségesebb termést ad. Nyári ültetéssel is termeljünk burgonyát Ezért kell nyári ültetéssel burgonyát termelnünk. Egyetlen szövetkezet, egyetlen egyéni dolgozó ne legyen, aki ne foglalkozna nyári ültetésű burgonyával. Aki erre a célra nem hagyott területet, használja fel az őszi takarmánykeverék alól felszabaduló földjét. A takarmány lekaszálása után a tarlót szántsuk le, sekélyen fogasoljuk meg és az ültetésig tartsuk gyommentesen. A nyári ültetéshez a burgonyát jarovizálnunk kell, ami azt jelenti, hogy hűvös, világos helyen csíráztatjuk. A burgonya az úgynevezett fénycsírát (fény jelenlétében) hajtja, amely zömök, erőteljes és a fajtákra jellemzően zöld, lila stb. színű. Létesítsünk vetőgumóparcellákat A jó vetőgumó előállításának elengedhetetlen feltétele a vetőgumóparcella kijelölése. Erre a célra a legegészségesebb vetőgumóval beültetett, legjobban megmunkált, lehetőleg a többitől elkülönített burgonyaültetésünket használjuk fel. A leggondosabb növényápolást a vetőgumő-parcellán végezzük. A vetögumő-parcellán minden körülmények között alkalmaznunk kell a pozitív és a negativ szelekciót. Az utóbbival a beteg, fertőzött töveket távolítjuk el. Ezt a munkát már az első kapáláskor meg kell indítani és a fejlődés további során többször ismételni kell. A pozitív szelekciót a negatív kiválasztás után alkalmazzuk, mégpedig úgy, hogy a legszebb töveket pálcikákkal megjelöljük és a fejlődés egész ideje aiatt figyelemmel kisérjük. Ezek után a tövek után származó vetőgumó lesz a legegészségesebb. A két kiválasztási mód egymást kiegészíti. A soronkövetkező időszakban ezek az agrotechnikai eljárások azok, amelyekkel megteremthetjük a bőséges burgonyatermés lehetőségét. A S2Ő1Ő kezelése Termőhajtások bekurtítása, hónaljazás. A fürtök növekedését elősegítjük és a tőkét kíméljük, ha a termőhajtásokat a fürtök felett 3—4 lev let meghagyva a virágzás után visszavágjuk. A termőhajtások bekurtítását főképpen a szálvessző és kordonművelésnél szoktuk végezni. A hajtások kurtításával szellősebbé tesszük a szőlőt, csökkentjei; a felesleges lombfelületet és ezzel permetezőanyagot takarítunk meg. A fürtök felett hagyott 3—4 levél elegendő a fürtök kineveléséhez, a tőke asszimilációját pedig az ugar és biztosítócsapokbó! meghagyott lombja látja el. A bekurtított termőhajtásokon a továbbiakban hónaljhajtás alig képződik, vagy csak gyenge, azt kötözéskor kitörjüks A szőlő természetéhez tartozik a hónaljhajtások képződése is. A hónaljhajtásokra a termesztés során szintén nincs szükségünk, ezeket tehát el kell távolítani. A hónaljhajtások a növénynek mindig a fiatalabb részei és ezért nagyon sok táplálóanyagot kívánnak és a növekedéshez szükséges tápanyagot a fejlettebb, erősebb tőhajtásoktól veszik át, Eltávolításukat rendszerint a kötözéssel egyidőben végezzük. Amíg a hónaljhajtások kicsinyek, tőből nagyon könnyen kitörhetők. Ha már erősebbek, akkor kissel távolítjuk el azokat úgy, hogy egy-két levelet meghagyunk. Ez až eljárás azért megfelelőbb a teljes kivágásnál, mert így könnyebben el tudjuk újabb hőnaljhajtások keletkezését kerülni. A hónaijhajtások eltávolításával elősegítjük a tőke erősebb fejlődését és a szőlőtőkétől nagyobb termést is várhatunk. Pápai Pál — Szőlőske. (Következő számunkbap folytatjuk.)