Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-22 / 21. szám
12 földműves Í955. május 2*. A Szovjetunió tevékenyen harcol a béke megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért A varsói értekezlet záróközleményéről . . . ★ тАг ★ 1955. május 11-től 14-ig tartották meg Varsóban až európai államoknak — az Albán Népköztársaságnak, a Bolgár Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak, a Német Demokratikus Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének — az európai béke és biztonság , biztosítása érdekében összehívott második értekezletét. Az értekezleten megfigyelőként részt vett a Kínai Népköztársaság képviselője is. A varsói értekezlet részvevői mindenre kiterjedően megtárgyalták a nemzetközi helyzetben a párizsi háborús egyezmények ratifikálásával előállott változásokat és megállapították, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása növeli az új háború veszélyét és fenyegeti a békeszerető államok nemzeti biztonságát, mert ezek az egyezmények a Nyugateurópai Unió képében az újrafelfegyverzett Nyugat-Németország részvételével új katonai csoportosulást alakítanak és előírják Nyugat-Németország felvételét az északatlanti tömbbe. Az értekezleten részvevő államok elhatározták, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket biztonságuk biztosítására és az európai béke fenntartására. Evégett a varsói értekezleten részvevő államok megkötötték a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az értekezleten határozatot fogadtak el arról, hogy a szerződést aláíró államok megalakítják fegyveres erőiknek közös parancsnokságát. Az értekezlet a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó testvéri népek szívélyes barátságát és együttműködését kifejező teljes egyetértés légkörében folyt le. A tanácskozáson nyilatkozatot tett Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője. '* ★ ★ IV. A. Bulganyin nyilatkozata az európai béke biztosításáról — Ä szovjet külpolitika változatlan elve — mondotta Bulganyin — a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének lenini elve. A szovjet kormány védelmezi ezt až elvet, hogy až emberiséget megmentse a háború borzalmaitól és csapásaitól, s a népeknek biztosítsa a békét és a nyugalmat. A Szovjetunió tevékenyen harcol a béke megszilárdításáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, s helyesli más országok kormányainak minden ez irányú lépését. Számolnunk kell azzal a ténnyel — folytatta Bulganyin —, hogy a párizsi egyezményeket ratifikálták, s ezek az egyezmények érvénybe lépnek. A ratifikálás eredményeképpen a nyugatnémet militaristák és revanzsiszták lehetőséget kaptak, hogy hozzálássanak egy állandó hadsereg nyílt megalakításához, s ellássák ezt a hadsereget minden modern fegyverfajtával, még atom-, vegyi- és baktériumfegyverrel is. — A Szovjetunió — folytatta Bulganyin — határozottan és következetesen ellenezte és ellenzi Nyugat- Németország újrafelfegyverzését. Amikor a párizsi egyeimények ratifikálása ellen harcoltunk, úgy véltük, mint ahogy most is úgy véljük, hogy Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és a nyugatnémet államnak az Északatlanti Szövetségbe való felvétele a legfőbb akadálya, hogy békés és demokratikus alapokon helyreálljon Németország nemzeti egysége. Hívei voltunk és hívei leszünk annak, hogy až egységes Németország szabad, békeszerető és demokratikus államként újjászülessen. A Szovjetuniónak a német kérdésben folytatott politikája ezután is ezekből az alapelvekbő! fog kiindulni. A Szovjetunió kormánya rendületlenül törekszik a béke megszilárdítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére, s ezentúl is mindent megtesz, hogy megegyezést érjen el az atomfegyver eltiltásának a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének és az új háborús veszedelem elhárításának kérdésében. Valamennyien megegyeztünk abban — folytatta Bulganyin —, hogy az államaink biztonságát a nyugati hatalmak támadó cselekedetei következtében fokozatosan fenyegető veszedelem megköveteli, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket, s további, intézkedéseket tegyünk békeszerető országaink védelmi képességének megszilárdítása végett. Ezeket a célokat kell szolgálnia a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek is, amelyek megkötésére itt összegyűltünk. Bulganyin kijelentette, hogy a nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének megkötése a készülő támadás visszaverése, az európai béke és biztonság megóvása céljából megteremti a békeszerető államok egyesült akcióinak megingathatatlan alapját. A Szovjetunió kormányának szilárd meggyőződése hogy ennek a tanácskozásnak a határozatai megteremtik a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó összes országok biztonságának biztos alapját. Tanácskozásunk egyszersmind mind Európa, mind a világ békéje és biztonsága megszilárdításával kapcsolatos feladatok megoldásának fontos állomása. + ★ * I. SZ. KONYEV marsall a varsói értekezleten részt vett államok közös fegyveres erőinek főparancsnoka. Közlemény a közös parancsnokság megteremtéséről Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés értelmében a szerződésben részvevői államok határozatot hoztak a fegyveres erők közös parancsnokságának megteremtéséről. A határozat előírja, hogy a szerződésben részvevő államok védelmi képességének megszilárdítására és közös fegyveres erőinek megszervezésére vonatkozó általános kérdések megvitatására a politikai tanácskozó bizottság illetékes, amely megfelelő határozatokat hoz majd. A szerződést aláíró államok által kiállított közös fegyveres erők főparancsnokává I. Sz. Konyevet, a Szovjetunió marsallját nevezték ki. A közös fegyveres erők főparancsnokának helyetteseivé a szerződésben részvevő államok honvédelmi minisztereit, vagy más katonai vezetőit nevezik ki, akiket megbíznak a szerződésben részvevő egyes államok által a közös fegyveres erők rendelkezésére bocsátott fegyveres erők parancsnokságával. A Német Demokratikus Köztársaság részvételét a közös parancsnokság fegyveres erőire vonatkozó intézkedésekben később tárgyalják meg. A közös fegyveres erők főparancsnoka mellett felállítják a szerződésben részvevő államok közös fegyveres erőinek törzskarát, amely magában foglalja a szerződésben részvevő államok vezérkarának állandó képviselőit. A parancsnokság székhelye Moszkva. A közös fegyveres erők elhelyezése a szerződésben részvevő államok területén, az említett államok közötti megegyezés szerint, a kölcsönös védelem szükségleteinek megfelelően történik majd. Három világra szóló szovjet kezdeményezés Ha a közelmúlt napok nemzetközi eseményeit vesszük figyelembe, három sarkpontja volt: a varsói értekezlet, a bécsi megállapodás és a leszerelési javaslat. E három esemény különböző megjelenési formája a békés együttélés lenini politikájának. A maga helyén mindegyiknek megvannak a maga sajátos céljai, feladatai, de ezen túlmenően mély, közös kapcsolat fűzi őket egybe. A legközvetlenebb ilyen közös kapcsolat: a kollektív biztonság nagy eszméje! Hogyan szolgálta a kollektív biztonság eszméjét a varsói szerződés ? Mindenekelőtt úgy, hogy a Szovjetunióval az élen Európa 8 békeszerető országának kézfogásával barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseinek megkötésével közös katonai parancsnokságuk megalakításával gátat emelt a legsúlyosabb veszély ellen, mely Európa népének békéjét, biztonságát fenyegeti. Ebben a helyzetben a béketábor országai nem engedhették meg, hogy az események menete váratlanul érje őket. A varsói értekezleten megkötött egyezmények — amelyek mellett teljes súlyával ott áll a hatalmas Kínai Népköztársaság is — megvédelmezik a szocializmus és demokrácia országainak biztonságát, jövőjét és békés munkáját. Még szorosabb testvéri szövetségbe tömörítik „a háborút egyformán gyűlölő és a békét egyformán értékelő” államokat. Többszörösen növelik a béketábor országainak védelmi képességét, megteremtik a legkedvezőbb védelmi feltételeket a támadásra feltüzelt Wehrmacht esetleges rohamával szemben. A Varsóban megkötött egyezmények a legteljesebb mértékben meg• felelnek népünk érdekeinek. A varsói tanácskozáson való részvételünkkel is bizonyságot tettünk amellett, hogy az emberi haladás élcsapatában menetelünk, s ismerjük felelősségünket Európa és saját országunk sorsának irányításában. A varsói tanácskozás nemcsak lezárt egy szakaszt a nemzetközi politikában, de emellett kezdete is a küzdelem egy új szakaszának. S ennek az új szakasznak a feladata már nemcsak a mi biztonságunk — hanem az összes európai népek biztonságának kiharcolása. Ennek a politikai célkitűzésnek gyakorlati megvalósítását nyújtotta Varsó akkor, amikor az ott megkötött szerződéseket alárendelte az európai kollektív biztonság gondolatának: amikor kijelentette, hogy a varsói szerződésekhez bármely más állam csatlakozhat, s hogy a nyolc állam szerződése egy összeurópai kollektív biztonsági szerződés érvénybelépésének pillanatában elveszti hatályát. Az osztrák államszerződés megkötése új lehetőségeket teremt Az osztrák államszerződés megkötése, — mely május 15-én Becsben megtörtént — fájdalmas vereséget jelent az új háború szítóinak, s ugyanakkor világraszóló sikere a Szovjetunió békepolitikájának és diplomáciájának. A Szovjetunió az európai feszültség jelenlegi állapotában is ki tudta dolgozni és diadalra tudta vinni a szerződés megkötésének módozatait. Az erőpolitika híveinek — a háborús uszítóknak — olyan Ausztria kellett volna, amelynek nyugati része felvonulási terület és „alpesi erődítmény" az Atlanti Szövetség háborús rendszerében. Ez a terv meghiúsult, s a független, semleges Ausztria feltámadása önmagában , véve is hozzájárul az európai béke megszilárdításához. Az osztrák államszerződés megkötése azonban olyan esemény, amelyet nem lehet „önmagában" nézni: íz is a legszorosabb kapcsolatban van a kollektív biztonság eszméjével. Erre utalt Bulganyin elvtárs, amikor Ausztriáról beszélve azt mondotta, hogy a független, semleges Ausztria megszületése jelzi: „nagy lehetőségei vannak az államok közötti együttműködés fejlesztésének, függetlenül társadalmi rendjüktől. Arról van szó, hogy a jelenlegi európai helyzetben minden olyan lépés amely távolodik a támadó tömböktől — egyben közeledés a kollektív biztonsági rendszer elveinek irányába! A leszerelési javaslat az összes nemzetközi kérdések megoldásának fő akadályához nyúl Közvetlenül a varsói értekezlet megnyitása előtt a szovjet kormány javaslatot terjesztett az ENSZ leszerelési albizottsága elé a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról, az új háború veszélyének elhárításáról Részleteiben is új és nagyszerű kezdeményezéseket tár ez a javaslat a világ színe elé. Hiszen lépésről lépésre, szinte felrajzolja, hogyan lehet 1957 végéig, tehát alig két és fél év alatt széleskörű leszerelési programot végrehajtani, eloszlatni a népek feje felől az atomháború fenyegetését. Ebben az új, szovjet kezdeményezésben az a különösen nagyszerű és felemelő, hogy az öszszes nemzetközi kérdések megoldásának fő akadályához nyúl. s ezt akarja kimozdítani az útból: „A megoldatlan európai, valamint ázsiai kérdések rendezését gátló fő ok az államok közötti szükséges bizalom hiánya. Ez vonatkozik mindenekelőtt a nagyhatalmak kölcsönös viszonyára. A nagyhatalmakra hárul a fő felelősség az egyetemes béke és a népek biztonsága fenntartásáért.” A szovjet javaslat ezért a nemzetek — mindenekelőtt a nagyhatalmak — közötti kölcsönös bizalom helyreállítását követeli és pontról pontra megmondja: mit kell tenni, hogy ez a bizalom helyreálljon. A szovjet-osztrák megbeszélések sikere politikai erjedést váltott ki Nyugat-Németországban Azt mondják, amikor Dulles amerikai külügyminiszter értesült az Ausztriára vonatkozó szovjet javaslatokról így kiáltott fel: ,,Ez időzített bomba a párizsi szerződések alapjainak felrobbantására.“ Valóban közismert dolog, és természetes is, hogy a szovjet-osztrák megbeszélések sikere óta politikai erjedés indult meg Nyugat-Németországban. Óriási társadalmi erők követelik, hogy a bonni kormány vonja le a tanulságot a szovjet-osztrák tárgyalások eredményéből és ne a párizsi szerződések útján, hanem „az osztrák példán” okulva keresse a német kérdés megoldását. Ebben. a légkörben rémülettel tölti el az amerikai külügyminisztériumot és bonni fiókintézetét minden olyan mozdulat, javaslat, amely újabb tápot adhat a közvélemény nyomásának, megerősítheti a békeharcos tömegeket. És éppen ilyen javaslat a Szovjetunió leszerelési indítványának egyik bevezető pontja, amely a németországi megszálló csapatok teljes visszavonása előtt a megszálló csapatok túlnyomó többségének kivonását indítványozza. *** A három nagyszerű kezdeményezés így egészében és részleteiben is egységbe fonódik. Része annak a nagy küzdelemnek, amely az emberiség megmentéséért, az új háború veszélyének elhárításáért, a békéért folyik. Bizonyos, hogy ez a küzdelem nem lesz oly könnyű. Minden lépésért — s a továbbiakért talán még inkább — kemény harcra lesz szükség. Ez a hét azonban egyik eleven bizonyítéka volt annak, hogy az események menete meggyorsult — s annak is, hogy a Szovjetunió ereje, a béke nemzetközi erői gyorsították meg. Ez a történelmi jelentőségű hét a maga eseményeinek hallatlan tömörségében megmutatta, hogyan alkalmazza a szovjet politika a nemzetközi élet bonyolult küzdelmeinek forgatagában a békés együttélés lenini politikájának nagy igazságát. Ennek a politikának egyik okmányán, a varsói szerződésen, ott van a mi kézjegyünk, a mi népünk küldöttének aláírása is. Megtiszteltetés, és büszkeség számunkra, hogy vállalhatjuk a magunk részét az áldozatokból és a jő ügyért vívott küzdelem öröméből. A küzdelemből, amely a világ javáért, s benne a mi népünk boldogságáért is f lyik. Szabad Földműves a Földmüvelésügvi Megbízotti Hivatal hetilapia. — Kiad hivatal Bratislava Knz.ková 7. — Telefon 332--99 — Szerkesztőség: Bratislava. Krt/ková 7 - Telefon 243 46 — FOszerkesztO: Major Sándor. — Kiadja az Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n v., Bratislava Križková 7. — Nvomja: Merkantilné tlačiarne, n. p. zz., Bratislava, UL Kér Povstania 41» 5 ÍM elóüzgtés Kis 20.80. félévre Kčs 10.40» => .Terjeszti a Posta ffirlap szolgálata, s Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél.. A-68440
