Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-08 / 19. szám

12 földműves 1955. május 8. Erősödjék a nemzetek tevékeny eoyüttmüködése a békéért vívott harcban! Könyvek felszabadulásunk ünnepére A második világháború győzelmes befejezése, az azt megelőző mérhe­tetlen szenvedések, küzdelmek, hősies helytállások az írókat arra ösztönöz­ték, hogy írásaikban megrögzítsék ezeket az időket, hű és mozgalmas képet fessenek a sorsdöntő napokról, világformáló eseményekről s azokról az emberekről, akik ezeknek az idők­nek hősies, vagy rosszemlékű, cse­lekvő, vagy szenvedő szereplői voltak. A kortárs mindig szívesen idézi fel a közelmúlt idők levegőjét, szívesen olvas magáról és ismer újra új és új formában azokra a történésekre, melyeknek ö is közvetve, vagy köz­vetlenül részese volt. Azok a művek, melyek a megpró­báltatások éveit és a győzelem nyo­mán sarjadt új életet vetítik elénk, nem dokumentum jellegűek elsősor­ban, hanem mindenek fölött az em­berre sugározzák írói látásuk és meg­­láttatásuk reflektorát. Az emberre, aki megacélozódott, vagy elbukott a harcban, aki céltudatos volt; vagy aki a süket, csöndből a bombák robbaná­saira ocsúdott csak. Az emberre, aki még élete árán is építette az embe­riség új útját, vagy aki tapogatózva próbálta csak keresni azt. Az ezerar­cú embert mutatják be ezerféle hely­zetben, de természetszerűleg kettévá­lik a csoport. A földrengés mély sza­kadékot hasít, a középen táncolok csak ideig-óráig tarthatják magukat, dönteni kell. A monumentális dráma keretein belül sok-sok egyéni dráma zajlik. Ezeket a könyveket olvasva sok kérdésre kapunk választ az írótól sok minden megvilágosodik előttünk Kiben nem hagy mély benyomást Fagyejev. „Ifjú gárdá”-ja, Karinthy Ferenc: „Budapesti tavasz" című re­génye. vagy Pujmanová könyve, a „Győz az élet”. Felszabadulásunk tizedik évfordu­lójára lapozzuk fel ezeket a regé- ■ nyékét, melyek oly művészien idé­zik a megpróbáltatással teli időket, s melyekhez visszatérve mindig új erőt merítünk ahhoz a nagy munká­hoz, melyet szebb, boldogabb jövőnk építésének feladata tűz elénk. O. K. A szovjet saító — segítőtársunk, példaképünk Negyvenhárom évvel ezelőtt — 1912 május 5-én — jelent meg Péter­­várott a Szovjetunió Kommunista Pártjának lapja a „Pravda”. Ez az ese­mény rendkívül nagy jelentőségű volt az orosz munkások számára. Így lett május ötödiké a szovjet sajtó napja. Ma a Szovjetunióban több, mint 8 ezer napilap, több mint ezerötszáz folyóirat és időszaki kiadvány jelenik meg. A lapok már 1953 első felében naponta 40 milliós példányszámban jelentek meg. A szovjet sajtó igazán népi A jólét állandó emelkedésével a kultúr­­forradalom mind páratlanabb méreteket ölt. A sajtó szoros kapcsolatban áll a tömegekkel, olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a legjobban ér­deklik a szovjet embert, amelyből a legtöbbet tanulhat A szovjet emberek százezrei, milliói kapcsolódnak be tevékenyen a sajtó munkájába. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a „Pravda” naponta átlag ezer levelet kap olvasóitól. A levelezőmozgalom fontosságát és nagy jelentőségét Lenin ezekkel a szavakkal hangsúlyozta ki: „...A lap akkor lesz eleven és életképes, ha 5 vezető és állandóan író irodalmár mellett — 500 és 5 ezer nem hivatá­sos irodalmár munkatársa lesz“. Kimeríthetetlen forrást jelentenek a szovjet sajtó tapasztalatai a mi sajtónk számára. Ebből a kincstárból merít sajtónk valamennyi dolgozója. Ugyanakkor a szovjet sajtótermékeket sok ezer dolgozó olvassa hazánkban. Míg 1949-ben 9515 szovjet sajtópéldány érkezett, addig Szlovákia dolgozói ebben az évben már 85 ezer példányban, 625 féle újságra, folyóiratra fizet­nek elő. A Szlovákiába érkező szovjet újságok és folyóiratok között nagymeny­­nyiségű mezőgazdasági szaklap, folyóirat van Ezek a kolhozok, szovhozok, kísérleti állomások, gépállomások kiváló dolgozóinak termelési módszereit, tapasztalatait ismertetik, amelyekből sokat tanulhatnak mezőgazdaságunk dolgozói. Ehhez persze szükséges az orosz nyelv — a béke és a haladás nyelvének megismerése, elsajátítása. Erre módot nyújtanak a hazánk terü­letén évről évre megismétlődő orosz népi nyelvtanfolyamok. Erdő mező virágai Ki ne szeretné a csodás természe­tet járni? Szívet-lelket gyönyörköd­tet a lombok üde zöldje, a virágok színpompája. S aki nyitott szemmel vizsgálja a természet tarka képes­könyvét, előbb-utóbb vágyat érez, hogy megismerkedjék részleteivel is: az egyes növényekkel, virágokkal. Ezt az érdeklődést elégíti ki Já­­vorka-Csapody könyve az: Erdő, me­ző virágai. Közérthető, könnyen hasz­nálható rendszerezése segítségével lehetővé teszi a legelterjedtebb virá­gos növények gyors felismerését. A virágos növényeket a nyitás ideje és színe szerint csoportosítva 100 színes táblán mutatja be. Azonban nemcsak gyönyörködtet, hanem egy­úttal a növényvilág mélyreható ta­nulmányozására is buzdítást és ala­pot nyújt. Munkájához segédkönyv­ként haszonnal forgathatja a gazda a-* erdész* és hasznos szórakozás a természetjáróknak is. Kapható a Magyar Kultúra prágai üzletében. Praha II., Václavské nám. 2., s a Magyar Könyvesboltban Bra­tislava, Michalská ul. Koldulás hegenként kétszer „Dunaszerdahelyi tudósítónk jelenti:” — Írja a Magyar Nap 1936 március 6-i száma — .. a munkanélküliség igen eredeti megoldását vél­te megtalálni a szerdahelyi járásban fekvő Patas község képviselőtestü­lete. A helybeli munkanélküliek állandó sürgetésére végül olyan értelmű határozatot hoztak, mely szerint minden munkanélkülinek jogában áll a hét két napján végigkoldulni a falut. A kupaktanács bölcs intézkedését a község munkanékülijei nagy fel­háborodással fogadták és visszautasították kényszerhelyzetüknek ezt a megoldását. Ragaszkodtak ahhoz, hogy vagy munkát, vagy élelmiszerje­gyeket juttassanak számukra .. Patasi dolgozók! Ugye szinte hihetetlennek tűnik ma már ez a gya­lázatos megcsúfolás? Nézzetek a múlt tükrébe, s könnyén felmérhetitek mit hozott számotokra a felszabadulás, pártunk, népi demokratikus rend­szerünk! KÜLPOLITIKA Eles támadások a japán parlamentben a kormány politikája ellen Mint a tokiói rádió közli, Ito balol­dali szocialista képviselő a japán al­sóházban felszólította Hatojama kor­mányát, tegyen nagyobb erőfeszítése­ket a baráti viszony helyreállítására a Szovjetunióval és Kínával, a két országgal folytatandó kereskedelem kifejlesztése érdekében ,.E célt elér­ni — mondotta Ito — nélkülözhetet­len a japán nép és Japán, mint állam számára. Ezért széleskörű támogatá­sukban részesül minden, e feladat megvalósítására irányuló intézkedés”. Az ezután felszólaló jobboldali szo­cialista Aszanuma kijelentette, hogy Japán fő feladata jelenleg „a teljes függetlenség kivívása és a béke biz­tosítása”. E cél érdekében — mon­dotta Aszanuma — országunknak a következő két lépést kell megtennie: el kell vetni a Joszida liberális párt­jának hatalomra jutása óta folytatott politikát, amely az országot az Egye­sült Államoknak veti alá; másodszor: helyre kell állítani a diplomáciai vi­szonyt Kínával és Szovjetunióval“. Aszanuma „nem egyenlő jogú felek szerződéseként” jellemezte a hírhedt japán-amerikai „biztonsági egyez­ményt” és „közigazgatási egyez­ményt”, Az amerikai függőségtől való megszabadulás elengedhetetlen felté­tele — mondotta befejezésül Aszanu­ma —, hogy mind a biztonsági egyez­ményt. mind a közigazgatási egyez­ményt gyökeresen megváltoztassák és a két egyezményből hagyják ki azo­kat a cikkelyeket, amelyek Japánt alárendelt helyzetbe juttatják”. Magv Britannia bármilyen szinten kész tárgvaíni я Szovjetunióval — jelentette k» Eden egyik beszédében Anthony Eden brit miniszterelnök pénteken beszédet mondott a „Prim­­roeo Leaque” konzervatív szervezet gyűlésén. A nagyhatalmi tárgyalások gondolatát helyeslő beszédén érző­dött, hogy mondanivalójának megfo­galmazásával a konzervatívok válasz­tási esélyeit igyekezett növelni. A Reuter jelentése szerint a mi­niszterelnök hangoztatta „Nagy-Britannia kész tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, bármilyen szinten, akár a kormányfők, akár a külügyminiszter részvételével” „Azt óhajtjuk — állította Eden —, hogy ezek a tárgyalások kiterjedjenek minden megoldatlan kérdésre. Azt óhajtjuk, hogy a feszültség enyhíté­sére vezessenek és a leszerelésről olyan megegyezés elérésére, amely megszünteti a félelmet a hidrogén­­bombától" Eden érintette a távol-keleti fe­szültség kérdését is és kijelentette, ......biztatást merítünk azokból a nyilatkozatokból, amelyeket Csou En­­laj tett Bandungban . . .” Május 1-1 nagygyűlés New Yorkban Bár a reakció igen komoly akadá- 1уokát gördített a New York-i dol­gozok május 1-i ünnepsége elé, a városi hatóságok és a rendőrség megtiltották a május 1-i tüntetést — a város dolgozói április 29-én mégis megtartották ünnepi nagygyű­lésüket. Az Union-Square-t mintegy 20.000 ember töltötte meg, zömmel a szak­­szervezetek és az értelmiség képvi­selői. A transzparensek a haladó Amerika követeléseit hirdették: „Bé­két, munkát és demokratikus sza­badságjogokat akarunk!”, „Bocsássák szabadon a politikai foglyokat!”. — „Tiltsák be az atom- és hidrogén­­fegyvert;”, „Laktanyák helyett több iskolát”, „Munkát mindenkinek!” Meleg ünneplés köszöntötte a nagygyűlésen részvevő Paul Robe­­sont. Végezetül felolvasták azokat az amerikai munkásoknak szóló üdvözlő táviratokat, amelyek a Szakszervezeti Világszövetségtől, a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetségtől, az Indiai Országos Szakszervezeti Kongresszus­tól, a Francia CGT-töl, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsától, az ausztráliai munkásoktól, valamint más országok szakszervezeittö! ér­keztek. Összehívták Varsóba az 1954. december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok értekezletét Az európai államok 1954. no­vember 29-től december 2-ig Moszkvában az európai béke és biztonság biztosítása érdekében megtartott értekezlete határoza­tainak megfelelően, az utóbbi idő­ben a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Román Népköztár­saság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormá­nyai megfelelő előzetes megbe­szélést folytattak. E megbeszélé­seken érintették először az érte­kezleten részvevő nyolc állam ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződése megkötésének kérdését, másod­szor a szerződésben részvevő ál­lamok egyesített katonai paranes­­nokságának létesítését. Tekintettel a párizsi egyezmé­nyek ratifikálására, az említett ál­lamok most megállapodtak abban, hogy a moszkvai értekezlet hatá­rozataiból folyó kérdések megvi­tatása céljából második értekezle­tet hívnak össze ez év május 11-re Varsóba. A varsói értekezleten részt fog venni a Kínai Népköztársaság kor­mánya is, amely az értekezletre megfigyelőt küld. Indiai-kínai tárgyalások kezelődnek a tajvani kérdésről Krisna Menőn Nehru személyes megbízottjaként Pekingbe utazik. A londoni rádió újdelhi tudósító­jának jelentése szerint Nehru indiai miniszterelnök közölte, hogy Krisna Menon-t személyes megbízottjaként Pekingbe küldi. Menonnak az lesz a feladata, — hangoztatta az indiai miniszterelnök, — hogy előbbre vigye azokat a meg­beszéléseket, amelyek közte (Nehru) és Csou En-laj között folytak a taj­vani kérdésről Bandungban. Nehru megragadta az alkalmat, hogy ismét kifejezhesse: Csou En­lajnak az a bandungi kijelentése, hogy 'ehetséges kétoldalú tárgyalás a Kínai Népköztársaság és az Egye­sült Államok között a távol-keleti feszültség enyhítéséről és ezen belül a tajvani kérdés megoldásáról, újabb egészséges fejlődést jelent. „Ameny­­nyroen valamennyi érdekeit fél — "hangoztatta Nehru — hajlandó meg­ragadni ezt az ajánlatot, bízvást re­mélhetjük, hogy ilymódon eljutha­tunk a formózai kérdés békés ren­dezéséhez.” A francia miniszterelnök támogatja a négyhatalmi értekezlet összehívását Edgar Faure francia miniszterelnök pénteki sajtóértekezletén kijelentette: „semmi képtelenséget nem lát ab­ban”, hogy a négyhatalmi értekezlet bármilyen színvonalon összeüljön. „A négyhatalmi értekezlet összehívásának lehetősége — mondotta — napról napra erősödik és konkretizálódik”. Csou En-laj ismeretes bandungi nyi­latkozatát érintve, Edgar Faure kije­lentette, hogy az Egyesült Államok­ká való tárgyalásokra irányuló javas­latot „komolynak és értékesnek” kell tartam. A továbbiakban megelégedés­sel nyilatkozott arról a fogadtatásról, amelyben ezt a javaslatot — „Dulles és Eisenhower elnök nyilatkozataiból Ítélve" — részesítették. Edgar Faure hangsúlyozta, hogy Franciaországnak a Távol-Keleterí reális politikát kell folytatnia, „amely szükségképpen megköveteli egy több mint félmilliárd embert ellenőrző kormány elismerését”, (A Kínai Nép­­köztársaság kormányáról van szó. — A szerk.). A miniszterelnök hozzátet­te, hogy a „nélkülözhetetlen nyugati szolidaritás” alapján fel kell kutatni a távol-keleti problémák megoldásá­nak módját. Edgar Faure a sajtóértekezleten részletesen ismertette a délvietnami eseményeket és Franciaország belpo­litikáját. Befejeződött Adenauer és Pinay tárgyalása a Saar-egyezményrői Megállapodás a Röchling-művek kérdésében Pinay francia külügyminiszter tár­gyalásokat folytatott Adenauer kan­cellárral a Saar-kérdésről. A tárgya­lásokat vasárnapra virradó éjszaka befejezték és Pinay vasárnap délelőtt visszautazott Párizsba. A megbeszélésekről terjedelmes közleményt adtak ki, amelyeknek semmitmondó megfogalmazásából az derül ki, hogy Adenauernek és Pi­­naynek nem sikerült áthidalnia a Saar-egyezménnyel kapcsolatos fran­cia-nyugatnémet ellentéteket. A két államférfi megállapodása értelmében a meg nem oldott kérdések egy részé­nek megvitatását a „Nyugateurópai Unió” legközelebb összeülő miniszteri bizottságára hárítják. A vitás kérdé­sek másik részét pedig egy későbbi időpontban megtartandó francia-nyu­gatnémet külügyminiszteri konferen­cia hatáskörébe utalták. Egy kérdésben konkrét megállapo­dás jött létre Adenauer és Pinay kö­zött. Ez a saarvidéki Röchling-féle acélművek jövendőbeli tulajdonjogára vonatkozik. Adenauer és Pinay meg­állapodtak, hogy a hatalmas acélmű­vek részvényeit 50—50 százalékos arányban megosztják a nyugatnémet és a francia monopoltöke között. A háborús bűnökért elitéit Röchlinget 200 millió svájci frankkal kártalanít­ják. Megfigyelők véleménye szerint a francia kormány engedékenysége a Röchling-művek kérdésében Washing­ton nyomásának tulajdonítható. Vörös zászlók Nyugat- Berlin gyárkéményein Nyugat-Berlin több vezető nagy­üzemében, többek között a Siemens­dinamó- és kábelművekben, a span­­daui vasöntödében és az AEG gép­üzemében, vörös zászlók lengenek a gyárkéményeken. A zászlókat pén­teken virradóra az üzemek munká­sai a közelgő május I tiszteletére tűzték ki a gyárkéményekre. Nyugat- Berlin dolgozói ezzel válaszolnak a munkáltatóknak arra az intézkedé­sére, amellyel megtiltották, hogy az üzemeket május 1-i transzparensek­kel és feliratokkal díszítsék fel. A munkások az üzemek közelében lévő háborús romokra sok helyütt a pá­rizsi szerződések elleni harcot és a németek egymás közötti megegyezé­sét propagáló feliratokat tűzték ki. Megkezdődött az osztrák államszerződéssé! foglalkozó bécsi nagyköveti értekezlet Bécsben a Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében megkezdődött az osztrák államszerződéssel foglalkozó nagyköveti értekezlet, amelyen a megszálló hatalmak képviselőin kívül résztvesz az osztrák kormány kül­döttsége is. Az első ülésen Thompson amerikai nagykövet elnököl. Az ér­tekezlet tanácskozásairól nem adnak tájékoztatást. S/abad Földműves a Fóldmfivelésügvi Megbízotti Hivatal hetilap». — Kiadóhivatal Bratislava Križková 7. — Telefon 332—99. — Szerkesztőség: Bratislava. Križková 7. — Tele­fon 243—46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja a? Állami Mezőgazdasági Kiadóvállalat, n. v., Bratislava Križková 7. — Nyomja: Merkantflné ЙаЯагае n в zz Brat-lava Ul Kár. Povstania 41, — Évi előfizetés Késs 20.80 félévre Kés 10.40. — Terieszti a Posta Hírlap szolgálata — Megrendelhet« minden postahivatalnál és kézbesítőnél A-68388

Next

/
Thumbnails
Contents