Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-08 / 19. szám
i 10 Földműves 1955. május 8. II. éri. 18. «zás 1 VADÁSZATI SZEMLE A S"X< VÄKIAJ VADÄSZVÉDEGYL ETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNE К HIVATALOS MELLÉKLETE. ............ IMIIIIIIIIIIIIIIIIIJIIItl iiiiiiiiiiiiiiii ...........................n.........in.......n A vadvédő egyesületek kerületi konferenciájáról Április 17-én tartották meg a vadvéd(5 egyesületek kerületi konferenciájukat. A küldöttek beszámoltak az eevesületek munkájáról és javaslatokat terjesztettek elő. melyeket közösen megtárgyaltak. Kevés kivételével valamennyi egyesület képviseltette magát a konferencián. A részvevők "s/inte kritikává' számf'lfak be az egyesületek munkájáról, de egyúttal bírálták az Országos Szövetséget is. Ezen a konferencián megtudtuk, hogy melvik egyesület vezetősége nem teljesítette feladatát. Az egyes szakelőadók terv nélkül dolgoztak. Tehát nem kapcsolódtak be igazán az országos akcióba. Sokszor a megválasztott Szake'őadók csak névleg szerepeltek és az egész munka a titkárságra hárult. vagv az elnök végezte. Előfordult az is. hogy 17 tagból álló vezetőség munkáját 2-3 lelkes funkcionárius végezte. Igv nem mehet rendesen a munka, amely pedig alapja a jó gazdálkodásnak. Sok egyesületben a tagok politikai iskoláztatását, filmelőadások és gyűlések rendezését elmulasztották. Ilyen akciót, ha indítottak is. formális volt és eredmény nélkül zárult. Volt olyan egyesület is. ahC egv óra alatt két előadást is meghallgattak a tagok és azután hozzászólás és megbeszélés nélkül szétoszlottak. Sok helyen a funkcionáriusok tehetetlenek voltak, egyes fegyelmezetlen tagokkal szemben. Bizonyos klikkek tevékenysége miatt az igazságot kereső vadászok elvesztették vadászjegyüket. A kassai konferencián kitűnt, hogy ebben a gátoló tevékenységben nagv része van a prakovcei vadásztársaság tagjainak. Az 6 ellenszenves viselkedésük miatt nem vállal senki funkciót a gölnicbányai vadvédő egyesületben. Sok egyesület ritkán, vagv egyáltalán nem tart taggyűlést, sőt választmányi ülést sem. Mulasztásukat egyszerűen az Országos Szövetségre szeretnék hárítani. Az egyesületi küldöttek nagy része bírálta a vadászati szakelőadók működését a járási nemzeti bizottságokon. Sokszor helytelenül. sőt ellenséges magatartásukkal megnehezítették a vadászok munkáiét. Sokszor a vadászathoz nem értők akarták megszerezni a vezetést. Emiatt nagyon súlyos hibák adódtak (Például Vágbesztercén a járási nemzeti bizottságon). A járási nemzeti bizottságok legtöbbjének nincs meg a vadászati szaktanácsa, mely az ügyek elintézésében a vadászati előadók segítségére lenne. Meg kell jegyeznünk, elsősorban maguknak a vadvédőegyesületeknek kell igyekezniük, hogy ilyen szakta^’í^ megalakuljon. Ezzel saját munkájukat megkönnyítenék. Egyes egyesületi tagok az állami erdők alkalmazottaival rossz viszonyban vannak, vagv éppen a közbiztonsági szervekkel ellenkeznek. Itt is nagyon sokszor az egyesületeknél van a hiba. Kern törődnek a baráti együttműködés ápolásával. Nagyon sok küldött kikelt a felvásárló közegek eljárása ellen, mellyel a vadászokat megkárositják. Felhívjuk a vadvédő egyesületek tagjainak figyelmét, hogy minden hibát és visszaélést azonnal jelentsenek az Országos Szövetségnek, mely megteszj a szükséges lépéseket a hibák megszüntetésére. Több küldött kívánta, hogv az Országos Szövetség a gyengébb egyesületekkel szorosabb kapcsolatba lépjen és támogassa őket. Meg kell jegyeznünk, hogy ez éven máris megkezdődött az együttműködés, és a jövőben még fokozódni fog. Az eperjesi és a bratislavai kerület küldöttei élesen bírálták a Rolni cké noviny és a Szabad Földműves vadászati rovatát. A kritikára szükségünk van, ha az megfontolt és jóindulatú. Ebben az esetben csak a kritikánál maradtunk, de senki sem gondolt arra, hogvan lehetne a hibákat kiküszöbölni. Elfe'edték azt is, hogy egv kis önkritika sem ártana. A vadászrovat tulajdonképpen a vadászok számára készül. Tehát az övék, a vadászoké és az egyesületé. Ezért elsősorban nekik’ kellene a rovatot saját cikkeikkel, hírekkel és beszámolókkal támogatni. így aztán a lap olyan lenne, amilyenre minden vadásznak szüksége van. A bíráló egyesületek közül egynek sincs állandó levelezője. A rovatot néhány lelkes munkatárson kívül csupán 2-3 ember csinálja. Akik eddig a lapot bírálták, eddig egv szalmaszálat sem mozdítottak meg annak az érdekében, hogy a rovat színvonala emelkedjék. Sokan bírálták a Myslivost szaklapunkat is, főképpen azért, hogy kevés benne a szlovák nyelvű cikk. Kedves vadásztársaink! Csak nem akarjátok, hogv a cseh vadásztársak írjanak helyettünk szlovák cikkeket? Végül meg kel1 állapítani, hogy a konferenciákon 90 egyesület közül 20-an nem vettek részt és a 20 küzül csak egy igazolta a távolmaradását. A kerületi konferenciák megmutatták, melyik a helyes út, amelyen haladnunk Well. Felfedték hibáinkat és alkalmat nyitottak arra, hogy az egyesületek képviselői állást foglaljanak az egyes ügyekben, különösen a vadásztársaságok munkájára vonatkozóan. Értékes határozatokat hoztak, melyeket a következő számunkba közlünk. Felhívás olvasóinkhoz! Kérjük olvasóinkat, hogy a vadászati rovatban előforduló hibákról közvetlenül a Szabad' Földműves szerkesztőségéhez írjanak. írják meg, hogy müven cikkeket szeretnének olvasni, milyen irányban haladjunk to-j vább és azt is írják meg, melyik cikk tetszett a vadásztársaknak és ugyanakkor saját írásaikkal is támogassák lapunkat. Elvtársi üdvözlettel: Szerkesztőség. ★ ★ ★ Riasztógereblye A kaszálókon fészkelő szárnyasvadakat sokféleképpen igyekeztek vadásztársaink a kaszálógép e'ől megmenteni. Az utóbbi években a mezőgazdaságot általában gépesítették. A legtöbb munkát, szántást, vetést, boronálást, kaszálást traktorokkal végzik. Néhány éven át nagyon nehéz volt a gyorsjáratú gépek elől megmenteni a földön fészkelő madarakat, mert a kaszálógép előtt senki sem akarta a füvet letaposni. Végre Sekera mérnöknek sikerült igen ügyes és olcsó riasztókészüléket szerkeszteni. mely minden traktorra felszerelhető és a gépet nem akadályozza a mozgásban. A berendezése egyszerű. A traktor első tengelyére 60—70 centiméteres rudat szerelnek, melyről 9-10 lánc lóg le. egészen a fűbe. A csörgő láncok a vackoló, vagv a fészkelő vadat a kaszáló gép előtt felriasztják. A láncok legalább 2 méter hosszúak legyenek. A külső lánc azonban a többinél rövidebb, 100-105 centiméter hosszú. Ez azért rövidebb. hogy a traktort a kanyarokban ne akadályozza fordulás közben. A berendezést már többen kipróbálták és nagyon jól bevált. A kaszálógép előtt minden vadat felvert és a traktoristát figyelmeztette a fészek, vagv a vacok helyére. Most a vágújhelyi vadvédő egyesület indított szép akciót ezzel kapcsolatban. Kíváncsian várjuk az eredményt és azokról részletes közlést adunk. .Tó lenne, ha más egyesületek is hasonlóan intézkednének, és ha több helyről kapnánk jelentéseket, könnyebben tudnánk új riasztókészülékeket is szerkeszteni, mert lehet, hogy a régit helyenként változtatni kell. A riasztógereblye nagyon olcsó, használata egyszerű, ezért kérjük az egyesületeinket, hogv kaszáláskor minél több helyen próbálják ki. A lánc, hogy milyen vastag legyen, már több helyen kipróbálták. A vastag lánc, nemcsak a vadat riasztotta fel, hanem a fészkeket is megrongálta és a tojásokat összetörte. I.ega'ka'masabb a három milliméter vastag sűrűszemű lánc. A traktorokra szerelt riasztókészülék igen sok vadnak megmenti majd az életét, de a fészekalja összeszedésére már kevésbé alkalmas ez a berendezés. Ha a traktoros minden alkalommal kénytelen lenne megállni és felszedni a fészekből a tojást, bizony nagyon sok időt elpazarolna és nagyobb lenne a kár, mint a haszon. A fészekalja megmentésére tanácsos már előbb megszervezni a munkát. A kaszálás előtti napon 2-2 ember zsinórral pásztázza végig a kaszálót. A felriasztott vad nyomán mindjárt meg is nézhetik, hogy van-e fészek azon a helyen, ahonnan a fogoly, vagv a fácán felrepült. Ha van, a tojást felszedhetik és azután mindjárt elszállíthatják a keltetőbe. A kaszálógépet vontató traktor, amelyen riasztógereblye is van, már csak a vackoló vadat riasztaná fel. A traktorista munka közben nem ér rá a fészekkel törődni, tehát jó lenne megfontolni a dolgot, mielőtt a kaszálás megkezdődik, hogyan szervezzük meg a védekezést. Mert csak előre elkészített terv szerint védhetjük meg a fészkelő szárnyas vadállomá* nyunkat. Túzok-film Oj film készült legszebb alföldi madarunkról, a túzokról. A filmet a Csehszlovák Vadászati Szövetség megbízásából Holeček J. elvtársunk forgatta. Megismerkedünk itt Vágvecse. Farkasd, Vágsellye, Komárom és Csallóközaranyos környékével. A film bemutatja ennek a nagyon szép vadnak az életmódját, a néhány napos csibéktől a fejlett tyúkokig és kakasokig. Megismertet magával a vadászatával is. A film iránt máris nagy az érdeklődés. Reméljük, hogy Országos Szövetségünk is kap belőle legalább két darabot. A vágújhelyi vadvédő egyesület tavaszi munkája A vágújhelyi egyesület a mérgezett tojások készítéséhez szükséges tojást a helyi baromfitelepről szerzi be. Az egyesületnek havonta 700 darab csíra nélküli tojást szállítanak erre célra. A fogoly és fácán fészkek kikaszálása ellen megtették a szükséges intézkedéseket. A járási gép- és traktoráltomások segítségével az összes traktorokat riasztógereblyével látják el, melyet a traktorok elejére szerelnek a Myslivost vadászati szaklap 1954. 3. számban megjelent cikke nyomán. Azonkívül a trakorosokat beszervezték a szárnyasvad védelmének akciójába. A legtöbb felszedett tojást beadó három traktorosnak 250 korona jutalmai ad az egyesület, feltéve, ha legalább a 300-at meghaladja a fácán, vagy a fogolytojás. A baromfitenyésztőtelep a tojásokat darabonként 20 fillérért költeti ki. Az egyesület ezúton felhívja a többi egyesületek figyelmét a fészkelő szárnyasvadak megvédésének versenyére. Méhbetegségek és az ellenük való védekezés XI.) Mint minden élőlényt, úgy a méheket is a betegség veszélye fenyegeti. A méhésznek a betegségek okát és a betegségeket ismerni kell, hogy ellenük eredményesen tudjon védekezni. A méhbetegségek különbözők. A fiasítás betegségeit általában nem kapják meg a felnőtt méhek, viszont a felnőtt méhek betegségei nem ártanak a fiasításnak. Ezért a betegségeket két csoportba osztjuk. Az egyes csoportokon belül is megkülönböztetünk fertőző és nem fertőző betegségeket. I. Nem fertőző betegség a hűlés és az életképtelen fiasítás. Fertőző a nyúlós költésrohadás, enyhébb költésrohadás, tömlős fiasítás és a penészgomba betegség. II. A felnőtt méhek nem fertőző betegségei: hasmenés, májusi vész, feketebetegség, mérgezés és éhhalál. Fertőző: gyomorvész, atkakor, vérbetegség, paratífusz. Most csak azokkal a betegségekkel foglalkozunk, amelyek nálunk is előfordulnak, illetve amelyeknek a fertőzése ellen a legkomolyabban kell védekezni. A gyomorvész: (Nosema epis Zander) a leggyakoribb és legnagyobb károkat okozó betegség. Leginkább tavasszal szokott pusztítani. A méh száján vízzel, eleséggel, vagy tisztítás közben a kórokozó spóra az emésztő bélbe kerül. A jellegzetes, csövecske alakú spórátok kipöndörődik és az állatka kijön belőle. Majd befurakodik a bél falába és ott élősködik. Gyorsan szaporodik és pusztít. A betegség tünetei: a család néptelen, nem bírja takarni a Hasítást, a méhek vergődnek, nem tudnak rendesen repülni. Ősszel nehéz felismerni a bajt. A gyönge családokra gyanakodunk. Azonban, ha a bajt megállapítottuk, már 10 százalékos fertőzés esetén is ki kell selejtezni a beteg családot. Télen a sok hulla miatt jogos a gyanúnk. Tavasszal, különösen márciusban a fiasítást kevés méh lepi, később a dajka-méhek teljesen elfogynak. A kaptár alján és a röpdeszkán sok a hulla. Április és májusban, különösen eső után, vastag potrohú, nehezen mozgó méheket találunk. Ha a potrohúkat felnyitjuk, a gyomruk könnyen szakad és fehérkés bélsárral van telve. A betegséget nerrí gyógyítani, hanem megelőzni lehet. Ha valamelyik család gyanús, fokozottan figyeljük, de a leghelyesebb, ha a hullákból vizsgálatra küldünk a kutatóintézetnek. A többi hullákat naponta szedjük össze és égessük el. A betegség ellen a legjobb orvosság a jó kaptár, jó élelem, szakszerű gondozás, fiatal anya, serkentés és a nem fertőzött gyönge családok egyesítése. A nyúlós költésrohadás a födött fiasítás betegsége. Okozója spórátfejlesztő pálcikás baktérium. (Bacilus larvae). A spóra többnyire az egy napos álca száján táplálékkal a bélcsatornába jut. A bélből elszéled a testbe. Ott elszaporodik és megöli a fiasítást, leginkább kinyújtózkodása és dugójának megszövése után, némelykor sejtfödés előtt is. A betegség jelei: a fiasítás födele nem egyformán zárt, hanem hézagos, egy része horpadt, sötétebb színű, néha lyukas, a báb nem fehér, hanem sárgásbarna és sötétbarna színű. A fertőzött fiasítás gumiszerü nyúlós anyaga 3—4 centiméterre is kinyúlik. Némely sejtben száraz maradvány van, a sejt fenekére ragadva. Az elpusztult báb mindig a sejt fenekén hosszában végignyúlik. Szipókája nem rohad el, mert titinezett és fölfelé áll. Jellegzetes szaga, rothadt enyv szagához hasonló. Az álca fertőzésétől a báb pusztulásáig, körülbelül egy hét telik el. Ez a veszedelmes bacilus évtizedekig fertőző lehet. A betegség fertőzött mézzel, rablással, beteg család vásárlásával, vándorlással, méhészeti eszközökkel terjed. Sok a fertőzésre való alkalom, ezért a vándorlás előtt minden méhész köteles a méheit megvizsgáltatni. A betegség gyógyítása nem ajánlatos. A méhek lekénezése és a fertőzött kaptár elégetése gátolja meg a betegség továbbterjedését. Szíjjártó Gyula Sok a panasz az időjárásra Olyan mostoha az idő, hogy nem ! érdemes méhészkedni — mondogat- I ják azok a méhészek, akiknek csak! minden szökőévben, vagy még akkor sem sikerül a méhészkedés. Egyszer hideg van, azért nem tudnak kirepülni a méhek, máskor az eső gátolja őket, s néha a forrőság szárítja öszsze a virágok kelyhét. Tíz év közül talán csak egy van olyan, amikor még az erdei fatuskóből is csurog a méz. (Természetes, ha méhek lakják) A rossz időjárással a méhésznek mindig számolnia kell. Aki a természet erői ellen okosan és rendületlenül harcol, még rossz esztendőben is szép eredményeket érhet el. Ha pedig a méheket sorsukra bízzuk, még jó időben is csalódás érheti a méhészt. A méhek kamarálását újnak és haladó módszernek mondjuk. Ez igaz, de csak akkor érünk el vele szép eredményt, ha az új módszert hazai tapasztalatokkal feltöltjük. Meleg tavasszal, ha a költőfészekből elrekesztünk 4—5 darab mézes keretet az éléskamrába, a méhek a rekeszdeszka mellett gyorsan visszahordják a mézet a leszűkített fészekbe. Az anya ezáltal nem tud elegendő petét lerakni. Ilyenkor csak egy mézes keretet tegyünk a rekeszdeszka mögé és a többit másutt raktározzuk el. Mikor a méhek a keretből kihordták a mézet, új mézeskeretet tegyünk a helyére, de a költöteret is bővítsük petézésre alkalmas üres léppel. Ebben az évben a hideg okozott bajokat a kamarálásnál Akár egy, akár több mézeskeretet tettünk a rekeszdeszka mögé, a mének nem akarták áthordani a mézet, még akkor sem, ha téglával melegítettük a kaptárt. A méhek megérzik a huzamos hideg időjárást és mézkészletükkel aszerint takarékoskodnak. Ilyen esetben csak úgy lehet őket serkenteni, ha a mézeslépek fedelezését fémfésűvel felnyitogatjuk. A kaptárt jól letakarjuk és a röpnyílást a népességhez mérten leszűkítjük. Tavasszal a kaptárban sokkal nagyobb meleget kell biztosítanunk, mint télen, hogy a Hasításoktól erőteljes méhek fejlődjenek. A mézes- Iépeken, ha kevés fedelezést nyitogattunk fel, a méhek inkább újból befödik a mézet, minthogy kihordanák onnan. Ahol rendesen kamaráltak és serkentették a méheket, ott úgy felerősödtek, mint rendes időben szoktak. Sok helyen már oly népesek a családok, hogy a költötér minden keretén nyüzsög a hatalmas méhtömeg. A néhány napos jó idő elegendő volt ahhoz, hogy a szükséges virágport behordják. Másutt, viszont helytelenül végezték a kamarálást és ballonok segítségével sziruppal akartak serkenteni. Ezért a költőtérben sok méz megmaradt, de kevés lett a fiasítás és a fiatal méh. Aki eddig nem serkentette méheit, ezután sürgősen serkentse. Ellenkező esetben, mikor eljön a nagyhordás ideje, a méhek csak a költőtérbe a petézéshez szükséges eledelt fogják behordani. Azok a családok pedig, amelyek már most nagyon népesek 8—10 nap alatt megtöltik a mézkamarát. Hacsak egy jó hordásunk lesz, akkor ez éven is szomorú tapasztalatot szerez, aki nem serkentett idejében és a kamarálást nem végezte helyesen. Sokan a kedvezményes _ etető-cukorra várnak. Ne csak až elosztó szerveket okoljuk, egy kevés önkritika magunknak sem árt. Ha ősszel a tavaszi etetéshez elegendő tartalékélelmet biztosítunk a családnak és ha a fiatal anyával teleltünk be, méheink már most olyan erősek, hogy amikor a hordás megkezdődik, bátran felereszthetjük őket a mézkamrába. A későn megérkezett cukrot pedig eltehetjük őszre, betelelésre. €s. *
