Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-01 / 18. szám
1955. május 1. Földműves 11 Kőhidgyarmat a felszabadulás után Kőhidgyarmat kereken 1450 lakost számlál. A falu lakói fóképpen földművesek, egyénileg gazdálkodó kis- és közévparasztok. Tegyük még azt is hozzá, hogy a községben működd szövetkezet, amely bár nem nagy területet művel meg, mégis egyre szebb eredményeket mutat fel. A falu kis- és középparasztjai a közelmúltban a szálkái egyénileg gazdálkodókkal vették fel a versenyt a tavaszi munkák jó minőségű és idejében váló elvégzésérOt. Most arról adhatunk számot, hogy Kőhidgyarmat kis- és középparasztjai a tavaszi тип - kokban szép eredményeket értek el és a megindított versenyt megnyerték:. A tavaszi munkákat a szalkaiaklcal szemben csaknem 4 nappal előbb fejezték be. A szántóföldek üde színt öltöttek magukra. A búza annyira felnőtt, hogy már a legelésző nyálak is elvesznek benne. Mindez annak köszönhető, hogy a kőhídgyarmati gazdák az istállótrágya felhasználásán kívül műtrágyát is alkalmaztak. Csák ezen a tavaszon több mint 200 mázsát szórtak el a vetésekre. Verbók Imre házatáján Most nem az a célunk, hogy a község sokrétű kérdéseivel foglalkozzunk, inkább látogassunk el Verbók Imre, 6,70 hektáros középparaszt portájára és nézzük meg gazdaságát. Az udvaron nagy a sürgés-forgás. Tyúkok, alig pár nappal előbb kikelt kiscsibék kapirgálnak, csipognak az udvaron. A gazda nincs otthon. Erzsi néni gondjaira bízták a házat, aki nagy hozzáértéssel törődik a baromfiállomány nevelésével. Beszéd közben behívott bennünket a konyhába, ahol a sarokban egri kerek kosárban alig két napos kislibák csipegetik a füvet. El kell mondanunk, hogy a Verbók család szorgalmas, törekvő tagjai kint a szőlőhegyen foglalatoskodnak. Erzsi néni, Verbók gazda anyósa, mind inkább közlékenyebbé válik. Többek között arról is szó esik. hogy a felszabadulás után hogyan hozták vérkeringésbe gazdaságukat. — Kigyjék el, a háború után csupán egy tehenünk maradt. A német katonaság kihurcoltatott bennünket a községből Mindenünket otthon hagytuk. Közben állatainkat és minden elmozdíthalót elrarholtak az udvarunkból. A német fasiszta csapódok egy pár tüzesvérü paripát, két tehenet, — egyszóval mindent, amit. láttak, elemeitek nemcsak a Verbók portáról, hanem az egész községből is. — Mégis hogyan kezdték él ismét a gazdálkodást? — kérdeztük a gazdaasszonytól. — Bizony nehéz volt a kezdet. — Először állatállományunkat kellett felszaporítani. Aztán a földek művelése is nagy gondot okozott. A kiéhezett gyönge tehénre alig lehetett számítani, de az igavonó kérdését mégis meg kellett oldani. Kara Kálmán szomszédunkkal fogtunk össze és így sikerült elvetnünk, a tavasziakat. Erzsi néni egymás után úgy szövi a mondókáját, mint aki ki sem akar apadni. ЪеЩе. Jóllehet a család elvetette a magot, de bizony az új--------- * ★ +-------termésig sok nélkülözésben volt részük. Évről-évre javult a család helyzete Megborjazott a tehén. Verbók gazda lovat vásárolt, amely ugyancsak egy szép csikót hozott a világra. Ma viszont két szép tehén, két borjú és két ismostestü ló áll az istállóban. Kereken 10 esztendő telt él a félszabadulás óta és ez a tíz év olyan eredményeket hozott a család számára — igaz, alaposan meg is dolgoztak érte, -- hogy jogos büszkeséggel beszélhet róluk a családfő, akinek legnagyobb büszkesége mindennek ellenére két gyermélte, — az egyik fiú, a. másik leány. Verbók Imre az állam iránti kötelességeinek is példásan eleget tesz. negyedévi beadását 100 százalékon felül teljesítette. Verbóék állaiállrav.ányukra is nagyon büszkék. A disznóólban — noha már a negyedévre kijáró 120 kg-os sertést adtak be. még egy koca és 4 szép süldő pöffeszkedik. A Verbók család és az egész község dolgozóinak őrömét tetőzi az is. hogy a felszabadulásunk 10 évfordulójára kigyűl a villanyfény az egyszerű. falusi parasztházakban. A falu szépítést akciója keretében nav-nap után szépülnek az utcák, csinosadnak a lakóházak, — új színt öltenek. Tie éo távlatából haiatelt. szívvel gondolunk Kőhidgyarmat dolgozói felszabadítónkra, s jó munkával, az elért '■sikerek eredményeivel köszöntik máius elsejét SZOM BATH AMBRUS Még szebbé tesszük falunkat Magyarbőd, a gálszécsi járásban fekszik. A falu népe szorgalmával, igyekezetével szép gazdasági és kulturális eredményeket ért már el. A község látogatóját tisztaság fogadja. Ezzel azonban a magyarbödiek nem elégednek meg. Még szebbé akarják tenni falujukat és ezért lelkesen vesznek részt falujuk szépítésében. Főleg až utakat, až elgazosodott tereket hozzák rendbe. Ezenkívül a családi házak környékét is kitisztógatják. — Még szebbé tesszük falunkat — mondja Vranai István, a HNB elnöke, aki sajátmaga is résztvesž a falu szépítésében. — Falunk Fö-utcájának mindkét oldalán aszfaltos járdát csinálunk, hogy ne gyúrjuk až ezeréves magyarbödi sarat. E szép cél eléréséért a magyarbödi helyi nemzeti bizottság minden tagja odaadóan dolgozik. Különösen jö munkát végez Marci Imre, Bugos András, Vlaszi Imre és Bodnár Ferenc, akik csoportjukkal szép eredményt értek el. Szorgalmas munkával tűnt ki a 68 éves Bődi András is, ай az ifjúsággal versenyezett a község szebbététe'.éért. Bődi bácsi csoportjában szintén voltak példás dolgozók, mint Senyo Ferenc, Senyo László, Varga László, Kocák Ernő, Lengyel István, Hudák Ferenc és még többen mások. — De ha már ilyen szép lesz. falujuk — hogyan gazdálkodnak majd a földművesek, hogy az előttünk álló feladatokat teljesíteni tudják? Vránai elvtárs szívesen válaszolt kérdésemre: — Nálunk a magángazdálkodók iparkodnak, hogy minél többet és jobbat termeljenek. A mi községünkben nincs parlagon heverő föld Állatállományunk is kielégítő. Sertésből körülbelül 70—80 darab van terven felül. Szarvasmarha-állományunk a tervezetten alul volt, de földműveseink beszerezték már a hiányzó állatokat. Kocák András az utóbbi időben vásárolt egy tehenet Vaszi József ugyancsak 3 darabbal pótolta szarvasmarha-állományában a hiányt. A magyarbödiek jól felkészültek feladataik teljesítésére. A község területén lévő réteket, valamint legelőket mind kitisztították. Az utóbbi években a község a tejbeadást a takarmányalap biztosításának hiányában nem tudta 100 százalékra teljesíteni. Ezért a magángazdálkodók is elhatározták, hogy a réteket is rendesen fogják trágyázni, több takarmányfélét fognak termelni. Határozatukat már valóra is váltották. A rétekre kihordták a trágyalevet és különböző fajta műtrágyát is alkalmaztak. A szántóföldeken is erős harcot folytatnak a magángazdálkodók, hogy minden vetőmag idejében a földbe kerüljön A. téli időszakot is .jól kihasználták. Főleg a szaktudás elsajátítására fordítottak nagy súlyt A szovjet termelési módszerekről szóló könyvek olvasásán kívül szakelőadásokon vettek részt, amelyeket Jencsik elvtárs, a gálszécsi GTA igazgatója és Gedra Imre elvtárs, a helyi EFSz agronómusa tartottak. Ezen előadásokon megismerkedtek a burgonya és a kukorica négyzetes-fészkes ültetésének, valamint a szűk- és keresztsoros vetés előnyeivel. — így mégis csak jobb lesz — mondogatják már a faluban az aszszonyok. — Kevesebbet görnyedünk, s a hektárhozam pedig nagyobb lesz A mondogatásbó! valóság lesz. És a magyarbödiek is mindinkább a gépesített mezőgazdasági munkák híveivé válnak. Ezáltal emelkedik majd a hektárhozam, fejlődik állatállományunk. s így a kicsinosított faluban a jó gazdálkodás ’ mellett öröm lesz az élet. Lukács Sándor a kassai KNB dolgozója. .............. — A terebesi járás versenyfelhívása : -------------------------Minél több munkaerőt a mezőgazdaságba A kassai kerületben ez év folyamán további 5232 munkaerőt kell biztosítani a mezőgazdaság megsegítésére. A toborzás főleg az ifjúság soraiban történik, akik majd felfrissítik az EFSz-ek és falvamk életét. A CsKP X. kongresszusának határozata alapján már a múlt évben is sikerült a kassai kerületben működő járási és helyi nemzeti bizottságok jó szervező ínunkája révén több mint 3 ezer új dolgozót megnyerni a mezőgazdaság részére, gz év első negyedében viszont már újabb 2022 dolgozó ment át az iparból a mezőgazdaságba. így a kassai kerületi nemzeti bizottság tanácsának mun’ aerö-ügyosztálya ez évi feladatát 38,7 százalékra teljesítette. A határvidékre való település toborzásában egész tervét 25 százalékra teljesítette. A mezőgazdaság részére való munkaerők toborzSsa terén nagyon szép példával jár elől a terebesi járás, ahol Schwarz elvtárs, a járási pártszervezet titkára agitációs csoportjával együtt jó felvilágosító munkát fejt ki. Ez a bizottság nagyon helyesen irányítja a járási nemzeti bizottság tanácsának munkaerő-ügyosztályát, valamint a mezőgazdasági ügyosztályt is. A munkaerő-ügyosztály kezdeményezően versenyre hívta fel a többi járási nemzeti bizottság munkaerő-ügyosztályait, amely verseny alapján felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére június 30-ig teljesíti a mezőgazdaság részére való munkaerő-toborzás egész évi feladatát. A terebesi járás felhívására a versenyt a kassai kerület többi já. rása is elfogadta és már széleskörű tömegagitáció indult. A verseny keretében több egyéni, valamint kollektív kötelezettségvállalás történt, amelyek elősegítik a mezőgazdaság részére való munkaerők toborzását. A királyhelmecl járásban a versenyt maga Kobák elvtárs. a JNB elnöke is támogatja, aki a toborzást nagy odaadással vezeti és ellenőrzi. Főleg arra ügyel, hogy az agitációs munka helyes irányban haladjon és az iparból csakis a lelkes és odaadó munkaerők térjenek vissza a mezőgazdaságba, akik egységes földművesszövetkezeteink, valamint a többi mezőgazdasági vállalat igazi támaszai lesznek. * A mezőgazdaság fellendítésére alakított kerületi bizottság szintén nagy segítséget nyújt ennek az akciónak. A bizottság minden tagja politikailag Irányít egy-egy járást és rendszeresen résztvesz a járási bizottság ülésein, aktivistákat szerveznek a HNB és a Nőbizottság tagjai közül, valamint az EFSz-ek és más mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak soraiból. Ily módon a kassai kövületben megvan minden előfeltétel arra, hogy a mezőgazdaság részére való munkaerötoborzásnak ez évi feladatát a járási nemzeti bizottsáook munkaerő-ügyosztályai idő előtt teljesítsék. r <; Amíg a baromfi a sütőbe kerül... Hogyan bánjunk a fagyasztott szárnyassal ? Az utóbbi időben egyre több fagyasztott szárnyast, szép hájas libákat, kacsákat, zsíros tyúkokat és pulykákat, rántani való csirkéket látunk kirakatainkban De valahogy, mintha a háziasszonyok többsége idegenkedne a fagyasztott szárnyastól; tévesen azt hiszik, hogy ezek hamar rondándóak. Ezt a bizalntaüanságunk azonban csak addig tart, míg a szárnyast' meg nem veszik és ki nem próbálják. Eddig alkotott véleményük egyszeribe megváltozik. Riportunk elvezeti az olív egy üy'en üzembe, ahol ezekezet a fagyasztott baromfikat „készítik”. A nagy vaskapu felett felírás ékeskedik: „Közénszlovákiai baromfiüzem”, nemzeti vállalat — V&gsellyei üzem. A kapu kitárul, hogy egy ketrecekkel — melyben a libák, kacsák, tyúkok, pulykák, csibék, százai vannak — megrakott nagy teherautó bejöhessen. Egy másik nagy autón pedig fehér ládákba csomagolva szállítják a fagyasztott szárnyasokat a közeli állomásra: Handlová, Nováky, Tapdcxány, Caramszerdgvörgy. Zólyom. Körmök, Besztercebánya,... ki is győzné a ládákra ragasztott címeket. mind felsorolni? Az óriási udvar üzemi lármájába belevegyül a különféle szárnyasok hangja. Hol is kezdtük tehát kőrútunkat? Az élő nyersanyag Minden termelési folyamat nyersanyaggal kezdődik. Itt a baromiiüzem nyersanyag alapját az élő szárnyas képezi. Ezeket az állatokat az állami gazdaságokban, szövetkezetekben és az egyénileg gazdálkodóknál vásárolják. Rögtön az átvevés után osztályozzák a baromfit: a hízott libákat és kacsákat azonnal levágják, a tyúkokat vedig egypó.r napos gyorshízlalásnak vetik alá. A sovány libákat és kacsákat vesztegzár (karanténa) alá helyezik, ahol a betegségek ellen oltásokkal és tablettákkal védik őket addig, amíg további hizlalásra nem mennek. Erre a célra az üzemi hizlaldába, vagy a szomszédos falvakba adják ki őket. A sovány libákhoz és kacsákhoz anynyi kukoricát adnak, amennyi 50 százalékos súlygyarapodásukhoz szükséges. Hizlalás után visszakerülnek az üzembe ahol azonnal levágják őket. A leölt és rendesen kivéreztetett baromfit egy szomszédos helyiségben !ekopasztják. A libáknál először a szárnyakat távolítják el, nehogy összekeveredjen, a többi puha tollal. A kopasztók „fortélyai" A sellyei kopasztó-termekben nagy a zaj és a jókedv. Gyakran felcsendül a nevetés, vagy még gyakoribb a dal A hosszú asztalok; mellett állnak, vagy ülnek a kopasztók. Vannak ötvenen. Előttük a leölt libák és kacsák. Valóban szokatlan látvány; a kopasztók kezei úgy járnak, mint a gépek, egy mozdulat ide, egy másik oda, és a tollal sűrűn benőtt liba perceken belül ott fekszik zsíros meztelenségében, míg a tollat a már elkészített kosarakba osztályozzák. Szinte hihetetlen, hogy milyen gyorsan és ügyesen dolgoznak ezek a kopasztó asszonyok. És milyen munkateljesítményt nyújtanak! A legnagyobb munka idején egy-egy kopasztó asszony 40 libát, vagy 55—60 kacsát kopaszt meg átlag naponta. Talán senkisem tudja teljesítményüket annyira értékelni, mint maguk a háziasszonyok, akik néha-néha otthon kopasztják a libákat. Útban a fogyasztó felé A lekopasztott szárnyasok eay újabb helyiségbe kerülnek. Itt először megmossák a libákat, kiürítik a begyüket, aztán fejüket papirosba csomagolják, hogy a vágás is takarva legyen. Félreteszik a lábakat, szárnyakat, végül pedig minőségük szerint osztályozva egységes ládákba kerülnek. A kapargászó szárnyasoknál, tyúkoknál, csirkéknél és pulykáknál még úgynevezett „horgolást” is végeznék. Ezalatt a szárnyasok kibelezése értendő, de ezt úgy végzik él, hogy a törzs érintetlen marad. Az így előkészített szárnyas a párologtatóba kerül, hogy ott teljesen lehűljön,, még mielőtt a fagyasztóban kötne ki. A fagyasztóban egy hatalmas légsűrítő 12-16 C fokos hideget fejleszt úgy. hogy a szárnyas 24 órán belül csonttá fagy. .... Az üzletekbe és a konyhákba A fagyasztott szárnyas elosztáson keresztül jut a fogyasztóhoz, ahol a szárnyast télen papírba, nyáron pedig kétréteg jégbe csomagolva küldik a különböző falvakba és városokba; a kiskereskedésekbe, kórházakba. üzemi konyhákba és vendéglőkbe. Így aztán elkerül utolsó rendeltetési helyére: a konyhába. S itt riportunknak egy kicsit le kell térnie az útjáról, hogy egyes használati utasításokat és gyakorlati tanácsokat adhasson háziasszonyainknak. Ugyanis a fagyasztott szárnyas helyes elkészítésének ezek a feltételei: 1. A fagyasztott szárnyas felolvadásának lassan kell történnie. 2. Ha a szárnyas részben már felengedett, mayis a felülete nedves, le kell szárazra törölni, és pincében, vagy más hűvös helyen teljesen fAolvasztani. 3. Ha a szárnyas már teljesen felolvadt, vagyis puha és a felülete nedves, akkor azonnal meg kell szárítani, kitisztítani, kibelezni és főzésre előkészíteni. 4. A kibelezett szárnyast legkésőbb 12—14 órán belül él kell készíteni, természetesen meleg időszakban még hamarabb. Helytelen eljárás: 1. ..4 fagyasztott szárnyast gyorsan kvolvasztani, mondjuk a konyhai takaréktűzhelyen, vagy meleg, esetleg forró vízben. 2. A részben, vagy egész felolvadt szárnyast a jégszekrényben újra fogyasztani. 3. A. szárnyast a felolvadás után tisztítatlanul és felbontatlanul hagyni. Ennyi gyakorlati tanács és most menjünk vissza a baromfi-üzembe. Ismeritek a felezett libát? Az egészben fagyasztott libán kívül találkozunk például a sellyei üzemben elfelezett libával is. Amint már a cím is mutatja, kitisztított fél libákról van szó, melyeket törzsük mentén keresztbe vágtak. Minden fél libához fél libaaprólék is tartozik. — Azonkívül még véreshurkát is készítenek az üzemben. Ezt baromfihúsból és vérből libazsíron készítik tarhonya hozzáadásával. Igen ízletes és nagy közkedveltségnek örvend. Kísérletképpen a jövőben füstölt libacombot és mellet is fognak előállítani. * * * A sellyei baromfiölő- és fagyasztóüzem még 1950-ben majdnem egyedül dolgozta fel Szlovákia fagyasztásra tervezett szárnyasait. Ma már további 8 baromfiölő üzemünk van, sajnos azonban, ezek technikailag még igen kezdetlegesen vannak felszerelve, hiányzanak a gépek, melyek segítségével emelhetnénk teljesítményüket és gyártási minőségüket. A baromfitenyésztésnek Sdovákiában hagyománya van és megvan minden lehetőség a további sikeres fejlődésre. Az illetékes szerveknek ugyanakkor nagyobb gondot kell fordítani e fejlődés biztosítására. Ha ez így lesz, akkor a jó minőségű baromfi gyakori és kedvelt eledele lesz dolgozóinknak. J. V.
