Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-01 / 18. szám

1955. május I.

Földművé!

Az SZLKP kongresszusa után előre az újabb győzelmekért!

(Folytatás a 4. oldalról)

színen, a kerületben vagy a járásban, amíg el nem intézzük a kérdéses ügyet

De ismerünk olyan példákat is, amelyek az állami apparátus jó szervező munkájáról tanúskodnak. A földművelésügyi megbízotti hivatal a tavaszi munkák biztosítására, Szlovákia öt kerületébe küldte dolgozóinak egy-egy csoportját, a főosztály vezetőjének, vagy a megbízott helyettesének vezetésével. Ez helyes elhatározás volt Ezek a munkacsoportok annak ellenére, hogy nem készülhettek fel kellően az adott feladatokra, a kerületekben értékes és jó munkát végeztek. Ennek a kezdeményezésnek a tapasztalatait kellően értékelni kell és hasonló és még jobb módon kell megszervezni a munkát, mégpedig nemcsak a megbízotti hivatalban a kerületek és járások megsegítésére, hanem a kerületekben és a járásokban is a városok és falvak támogatására.

Mezőgazdasági dolgozóink és az állami apparátus mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó dolgozói gyakran megelégszenek azzal, hogy a múlt évhez képest jobban teljesítik a tervet és nem veszik tekintetbe, hogy a tervet az elmúlt években sem teljesítették, bár minden feltételük megvolt hozzá. Így Szlovákiában 1954 őszén mintegy 90 000 hektárral kevesebb földet szántottak fel, mint amennyit a tervelőírt és 6700 hektáron nem készítették elő a cukorrépa vetését. A rétek és legelők gondozását csupán 59 százalékra végezték el, bár a múlt ősz kedvező volt e munkálatok számára.

Az idén a hosszantartó tél következtében a tavaszi munkák mintegy háromhetes késedelmet szenvedtek. Ennek az időveszteségnek arra kellett volna mozgósítania a mezőgazdasági dolgozókat. hogy jarovizálják a Vetőmagot és az ültetményeket. Bár a korai burgonya esíráztatásának terve nem tűzött ki valami nagy feladatokat — csupán 1200 hektárról volt szó

—, mégis e tervet mindössze 66 százalékra teljesítették. E feladatoknak eleget tehettek volna, ha az agronómusok, a járási nemzeti bizottságok és a gépállomások szigorúan betartották volna a felettes szervek utasításait. Ebben az esetben nem tudott idejében közbelépni sem a földművelésügyi megbízotti hivatal, sem a kerületi nemzeti bizottságok, amelyeknek felül kellett volna vizsgálniok, hogyan készültek fel a jarovizálásra, és ellenőrizniük kellett volna az érdekeit dolgozók szakmai tudását.

Nagy fogyatékosságok tapasztalhatók az állattenyésztési termelésben. Bár a szarvasmarhaállomány tervét egészben véve 101,3 százalékra teljesítik, igen egyenetlen az állomány területi elosztása. A földnélküli állattenyésztők (erdészek, erdőkerülők, útmesterek, vasúti őrök stb.) jelentősen túllépik a tervbe vett állatállományt. de azokon a szakaszokon, amelyekre a legnagyobb súlyt helyezzük, vagyis az EFSZ-ekben a szarvasmarhaállomány tervét csupán 83,9 százalékra teljesítik.

Mezőgazdaságunkban még sok fogyatékosság tapasztalható a gazdasági szervező munkában. Ha nem javítjuk meg a mezőgazdasági szervek gazdasági szervező munkáját, nem biztosíthatjuk mezőgazdaságunk nagyobb termelését. Ezt kell szem előtt tartaniuk és e szerint kell cselekedniük elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó kommunistáknak. Azt követeljük tőlük, hogy kezdernényezőképesebben, alkotó munkával törődjenek a mezőgazdasági kérdésekben hozott párthatározatok teljesítésére. Több merészséget követelünk tőlük és elvárjuk tőlük, hogy nagyobb kedvvel küzdjenek meg a nehézségekkel Igaz, a mezőgazdaságban nem könnyű feladatok várnak megoldásra. De teljesítésük azt jelenti, hogy biztosítjuk városi és falusi dolgozó népünk boldogabb, dúsabb életét. És ezért a célért érdemes harcolni és dolgozni.

Népünk anyagi és kulturális színvonalának növelése

Gazdaságunk állandó fejlődése, az ipari és a mezőgazdasági munkatermelékenység növekedése, a korszerű technika kihasználása, a munkaszervezés folytonos tökéletesítése, valamint a szilárd és értékes pénzegység lehetőséget nyújt Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának ahhoz, hogy fokozatosan csökkentse az árakat és biztosítsa a lakosság életszínvonalának állandó emelkedését.

Jóllehet Szlovákiában a háború előtt lényegesen alacsonyabb volt az életszínvonal, mint a cseh országrészekben és hogy ma általában véve eléri a cseh országrészek színvonalát — az élelmiszer és az ipari termékek fogyasztásának háború előtti és jelenlegi állapota közti különbség ma Szlovákiában sokkal nagyobb, mint országos méretben. Az 1937-es évi állapothoz viszonyítva Szlovákiában 1954-ben a következőképpen emelkedett az élelmiszerfogyasztás:

A húsé 79,9 százalékkal, a sertészsíré 101,3 százalékkal, a tejé 8,2 százalékkal, a sajté 203 százalékkal, a búzaliszté 51 százalékkal, a cukoré 94,2 százalékkal, a söré 442,2 százalékkal és a cigaretta fogyasztása 129,3 százalékkal.

Ma Szlovákiában nincs olyan hely, ahol ne fogyasztanának búzalisztet, húst, cukrot, míg a háború előtt egész vidékek voltak, ahol a cukorfogyasztás jelentéktelen volt, ahol húst csak ünnepeken ettek, s ahol kenyér helyett zab- vagy árpalisztbő! készült lepényt fogyasztottak. Sok vidéken, mint pl. Árvában, a Felsőgaram vidékén és Eperjes környékén a lakosság fő eledele akkoriban a káposzta és a burgonya volt.

Nemzetünk tehát sokkal jobban él, mint a kapitalista rend Idején akár a háború előtt, akár az úgynevezett. Szlovák Állam során, öszszehasonlíthatatlan mértékben megnőtt a textil, a lábbeli és más árucikkek egész sorának fogyasztása is.

A lakosság életszínvonalát azonban nemcsak a személyi fogyasztás szempontjából hasonlíthatjuk össze, amely kétségtelenül nagy mértékben meghaladja a kapitalizmus idejében való fogyasztást. Az életszínvonal emelkedésével kapcsolatban tekintetbe kell vennünk a társadalmi, egészségügyi és kulturális intézményeket, különféle szolgáltatásokat is, amelyeket az állam a lakosságnak nyújt, és amelyek jelentős mértékben tovább növelik a lakosság életszínvonalát.

Vegyük csak azt a tényt, hogy 1953 elején Szlovákia 334 000 lakosa élvezett járadékot, ebből 236 000 volt nyugdíjas, 80 000 élvezett családfenntartói járadékot és 18 000 egyéb járadékot. A járadékélvezők az összlakosság 9,34 százalékát tették. Ez annyit jelent, hogy csaknem minden tizedik ember a társadalom, az állam juttatásából él. Nem akarok beszélni arról, hogy vajon ez minden esetben helves-e, de ez olyan tény, amelyet tekintetbe kell venni, ha életszínvonalról beszélünk.

Szlovákiában hatalmas előrehaladást észlelhetünk az egészségügy terén. Míg a burzsoá köztársaság Idején 1937-ben Szlovákiában ezer újszülött gyermekből egy éves korig 150 halt

meg, sőt 1942-ben, a fasiszta megszállás idején 160, 1953-ban ez a szám 62,4, 1954-ben

49,5 csökkent. A güműkór elleni harcban a halálozási arányszámot a háború előtti évekhez viszonyítva 65 százalékkal sikerült csökkenteni.

Növekszik az átlagos emberi életkor. Valamennyi szanatórium, üdülőközpont és fürdőhely, amely azelőtt a gazdagok szórakozóhelye volt ma a népet szolgálja. Állgndóan emelkedik a kórházi ágyak száma, amely a háború előtti helyzethez viszonyítva 134 százalékkal, az intézeti kezelésben részesülők száma pedig 239 százalékkal növekedett.

A dolgozók anyagi színvonalának növekedésével egyidőben nagy fejlődést mutat a kulturális színvonal is

1937-ben Szlovákiában csak 232 alacsonyabb fokú középiskola (polgári) volt, amelyet 71 272 diák látogatott 1954-ben 927 nyolcéves középiskolánk van. amelyeket ebben az iskolai évben 306 585 diák látogat Míg 1937-lton Szlovákiában csak egy főiskola volt 2784 hallgatóval, ebben az iskolai évben 12 főiskolánk van 13 331 hallgatóval Ebben a számban nincsenek benne a távhallgatók A művelődés már nemcsak gazdagok kiváltsága, hanem minden rátermett és tehetséges diák előtt nyitva áll.

Hasonló fejlődésen megy keresztül a magyar és az ukrán tannyelvű iskolaügy is. Igv pl. magyar tannyelvű középiskola (polgári) 1937-ben 21 volt 4484 diákkal. 1954-ben 122 magyar

tannyelvű 8 éves középiskola volt 35 982 diákkal. A München előtti Csehszlovák Köztársaságban nem voltak magyar-ipari és gazdasági .iskőlák. 1954-ben négy magyar ipariskola, 3 gazdasági és néhány alcsonyabh fokú földművesiskola működik A pedagógiai főiskolán a magyar nvelvnek tanszéke van, ami főiskolai képzettséget biztosít a magyar tanítóknak. A felszabadulás előtt az ukrán ifjúság általában csak a volt elemikben nyert műveltséget, amelyeknek többsége egyházi iskola volt és osztályaik rendkívül zsúfoltak voltak. Az ukránok az elemi iskolákon kívül csak párhuzamos osztályokkal rendelkeztek a mezőlaborci volt szlovák polgári iskola mellett, s csak 1936-ban nyílt meg egy gimnáziumuk és egy tanítóképzőjük. Óvodájuk egyáltalán nem volt. 1954-ben 89 óvodájuk van 2231 gyermekkel. 1937-ben csak egy 7 párhuzamos osztályú középiskolájuk (polgári) volt. 1954-ben már 46 középiskolájuk van 256 osztállyal és 7152 diákkal. 1937-ben csak egy négyosztályos gimnáziumuk volt, míg 1954-ben 3 tizenegyéves középiskolával és két szlovák 11 éves iskola mellett nyitott párhuzamos osztályokkal rendelkeznek, összesen 49 osztállyal, amelyeket 1529 diák látogat. Az öszszes orosz-ukrán iskolák száma 1937-ben 155 volt 197 osztállyal. 1954-ben az iskolák száma 353-ra emelkedett 739 osztállyal. Ezenkívül az ukrán tannyelvű középiskolák tanítói részére felsőpedagőgiai iskolával és a pedagógiai főiskola filológiai karán az ukrán nyelv tanszékével rendelkeztek. Az SZLKP és a CSKP X. kongresszusa óta eltelt időszakban sikeresen léptettük életbe az új iskolatörvényt. A nyilvánosság körében megnőtt az iskola és a tanító jelentősége, elmélyült a tanító további szak- és ideológiai fejlődése iránti gondoskodás. Megszilárdult az iskola és a család kapcsolata és részleges sikereket értünk el a politechnikai nevelés folyamatos bevezetésére irányuló igyekezetünkben.

Az elért sikerek azonban nem elégíthetnek ki minket. Amikor a jelenlegi szükségletek szempontjából vizsgáljuk az iskolák munkáját, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy mind ez ideig ki nem elégíthetően teljesítjük alapvető feladatainkat és gyengén gondoskodunk az egész ifjúság kellő művelődéséről, s egyben kommunista meggyőződésük és a kommunista erkölcsük kialakításáról. Még mindig sok diák bukik meg, soknál közülük az ismeretek formálisak és ingadozók. Ennek okait elsősorban tanítóink alacsony színvonalú oktató és nevelő munkájában kell látni. Ideológiailag, politikailag és szakmailag növelni kell tanítóságunk ismereteit, jobb politikai munkát kell folytatnunk a tanítók körében. Az iskoláinkon lévő ki nem elégítő helyzet további okait az iskolai munka tartalmában, módszereiben és formáiban, a mai tantervek és tankönyvek komoly hiányában kell keresnünk.

Az iskolák munkájának ki nem elégítő színvonalának okait továbbá abban kell keresnünk, hogy a nevelési kérdéseket még mindig elszigetelten és egyoldalúan oldjuk meg. Valamenynyi tanító tudatába még nem hatolt eléggé mélyen az az elv. hogy a nevelés sikere az iskola, a család és a nyilvánosság egységes nevelő hatásának kialakításától és állandó szilárdításától, elsősorban a pionír- és a CSISZ-szervezet erejének kihasználásától függ. A nevelést a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében lényegesen el kell mélyíteni és az ifjúságot öntudatos fegyelemre kell nevelni. Iskoláinknak bele kell oltaniuk az ifjúságba a népünk haladó hagyományai és különösen a jelen iránti büszkeséget, ifjúságunkat a kitűzött nagy célokra és feladatokra kell lelkesíteni és vágyat kell benne ébreszteni megvalósításukra.

Szabad életünk 10 éve alatt jelentős fejlődésen ment keresztül a szlovák tudomány. Megalakult a Szlovák Tudományos Akadémia, a szlovákiai tudomány csúcsintézménye. Az elmúlt időszakban kialakultak a tudományos munkahelyek szervezett és összhangba hozott együttműködésének, a tudományos dolgozók kollektív elvtársi kapcsolatainak és a tapasztalatok kölcsönös kicserélésének előfeltételei. A tudomány új szervezete lehetővé tette a tudományos munka intenzívebb kiépítését a marxizmus-leninizmus alapján, kialakította a testvéri cseh tudománnyal való szorosabb együttműködés, valamint a szovjet és a világ más haladó tudományos Ismeretei jobb kiaknázásának lehetőségeit. Ennek következtében sikereket értünk el, pl. a vegyészeti és gyógyszerkutatás stb. terén. A szlovák tudomány, hála az új feltételeknek, amelyeket népi demokratikus rendünk biztosít, behozza sok éves elmaradását. Gyakran azonban elszigetelődik a gyakorlati élettől, felismeréseit lassan érvényesíti a gyakorlatban. Különösen sürgős tudományunk segítsége a mezőgazdasági termelés fellendítésében A tudománynak felismeréseit kell tudnia alkalmazni a gyakorlatban és így lényegesen hozzá kell járulnia a termelés növeléséhez. Néhány kutatóintézet jó tapasztalatait általánosítani kell.

A társadalmi tudományoknak határozottabban kell rálépniük népünk ideológiai és kulturális színvonala emelésének útjára. A társadalmi tudományok dolgozóitól megköveteljük, hogy állandóan és céltudatosan tárják fel és segítsék kiküszöbölni a burzsoá ideológiák megnyilvánulásait, elsősorban a burzsoá nacionalizmus és annak legkártékonyabb fajtáját, a néppárti szeparatizmus megnyilvánulásait az emberek tudatában.

Annak érdekében, hogy a szlovák tudomány teljesíthesse felelősségteljes feladatait, amelyeket a szocialista építés tűz eléje, növelni kell a gondoskodási a fiatal öntudatos szocialista dolgozók nevelése terén, el kell érni azt, hogy a fiatal, öntudatos tudósok nevelése idősebb, tapasztalt dolgozóink szívügye, hazafiságának kérdése legyen. Tovább kell növelni a párt gondoskodását a tudományos dolgozók ideológiai és politikai nevelése irányában, állandóan erősíteni kell a párt hatását a tudományra, gondoskodni kell arról, hogy a tudományos munkahelyeken és különösen a Szlovák Tudományos Akadémiában a dolgozók tiszteletét és teljes bizalmát elnyert emberek dolgozzanak. Biztosítani kell a Szlovák Tudományos Akadémia vezetőségének és munkaszakaszainak szoros kapcsolatát és együttműködését a Csehszlovák Tudományos Akadémiával és a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémiával. Meg kell szilárdítani a Szlovák Tudorgányos Akadémia kölcsönös együttműködését ’ a főiskolákkal és az egyes szakok tudományos intézeteivel. A munkát összhangba kell hoznunk úgy, hogy ezek a munkahelyen kölcsönösen támaszkodhassanak egymás tapasztalataira, s hogy a tudományos munka eredményeit a legnagyobb mértékben átültessék a gyakorlatba.

Pártunk s egész dolgozó népünk nem kételkedik abban, hogy a szlovák tudósok még szorosabbá teszik kapcsolatukat a néppel, annak

a szocializmus felépítéséért és a világ békéjéért folytatott hősi harcában.

Kiterebélyesedett és felvirágzott nemzeti kultúránk is. Oj, jelentékeny íróink nőttek fel, akik műveik témáit dolgozó népünk hősi tetteiből merítik és alkotásaikban folytatói klaszszikusaink műveinek. Oj életünket megéneklő költők nőttek fel. Tavaly 1452 könyvet adtunk ki 11869 000 példányszámban. Ezt össze sem hasonlíthatjuk az 1937-ben kiadott könyvek számával, amikor 813 könyv jelent meg kb. 1 600 000 példányszámban.

A háború előtt két hivatásos színházunk volt. Eddig az állandóan működő színházak száma 11-re emelkedett, ebből a faluszínháznak hat együttese van.

Széleskörű tevékenységet fejt ki a népművelés. A Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társasággal, a tömeg- és kultúrszervezetekkel, amilyenek pl. a FSZM, a CSISZ, a CSSZBSZ, a Csemadok, az Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete, az elmúlt év során 71800 különböző tudományos, politikai és kulturális témájú előadást rendeztek. Ezt a célt szolgálja 90 kultűrház a kerületi és járási városokban, 1003 kultúrotthon városainkban és falvainkban. A magas kultúrát népünk számára hozzáférhetővé tettük és emellett 5400 népművészeti együttesben fejlesztjük a népművészeti alkotóképességet. A háború előtt nem voltak saját szlovák filmjeink. A megszállás idején a néppárti árulóknak csak egyetlen egy visszataszító fasiszta fércművet sikerült összetákolniok, azt is a német fiimezők felügyelete alatt. A felszabadulás óta nem egészen 10 év alatt Szlovákiában 19, egész estét betöltő játékfilmet és 188 dokumentum és népszerű tudományos filmet alkottunk. Két egész estét betöltő filmet, éspedig „A harcnak holnap vége“ és a „Töretlen föld1’ című filmeket államdíjjal tüntették ki. Kétségtelenül igen értékes a František Hečko író regénye alapján készült „Falu a hegyek között“ című legújabb egész estét betöltő film. E film felszabadításunk mozgalmas pillanatait örökíti meg és Púplava személye alakítójának, Adamčík színésznek sikerült a végsőkig önfeláldozó, népét szerető falusi embert, falusi forradalmárt alakítania, aki eljut a kommunista öntudatosságig. A film helyesen tárta fel a kulákok dühöngését és a középparaszt ingadozását.

A filmalkotásokat népünknek a mozgóképszínházak hatalmas száma közvetíti. Számuk az 1937. évi 146-ról 1954-ben 944-re emelkedett.

Zeneszerzőink nem egy sikerült alkotást teremtettek, amelyek népünknek állandó örömöt, lelki elmélyülést szereznek.

Eugen Suchoň „Őrvény“ és J. Cikker „Jánošík“ című operái mellett zeneszerzőink jelentős sikereket értek el a szimfónikus művek, a filmzene, valamint a népművészeti együttesek, különösen a Sľuk, a Lúčnica és a katonai művészegyüttes számára készült szerzemények alkotásával.

Képzőművészetünk mérlege a népi demokratikus köztársaság fennállásának tíz éve alatt nem kevésbé örvendetes. Grafikánk — élén Vincent Ložník államdíjassal — a semmiből fejlődött ki- Népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk lehetővé teszi a szlovákiai magyar és ukrán nemzetiségű lakosság kultúrájának általános fejlődését. A magyar dolgozók kultúrájukat az állam által támogatott Csemadok kultúregyesületben fejlesztik. Komáromban állandó állami magyar színház és a faluszínház keretében magyar együttes működik. Hasonlóképpen gondoskodva van az ukrán kultúra fejlesztéséről az Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete révén. Ezenkívül Eperjesen állandó ukrán színház van, az összes járásban pedig népművelési dolgozók, akik ukrán nyelven gondoskodnak a szocialista nevelésről. Űj szocialista kultúránk rohamos fejlődésében is vannak azonban hiányosságok. Az irodalomban és a művészetben az eddiginél jobban kell fejleszteni a pártosságot.

Az irodalom és a művészet ' pártosságának marx-lenini értelmezését fejezik ki Lenin szavai. hogy a művészek alkotásuknál mindig a munkásokra és a parasztokra, a népre gondolja nak. Az irodalom és a művészet pártossága megköveteli, hogy az emberi lélek mérnökei mindkét lábukkal az igazi élet talaján álljanak. A pártosság a nép érdekeit szolgáló alkotási szabadság. Az irodalom és a művészet sokkal adósa a csehek és szlovákok testvérisége állandó megszilárdítása eszméjének. Tíz év után irodalmunknak nincs olyan regénye, amely azt a tényt ábrázolná, hogy a cseh munkásosztály segítsége nélkül nem érhettünk volna el átütő sikereket Szlovákia szocialista iparosításában. Nincs olyan művünk, amely feltárná a csehek és a szlovákok testvériségének történelmi gyökereit, amely állandóan szilárdítaná azt a tudatot, hogy a csehek és a szlovákok, ez a két nemzet nemcsak nyelvében rokon, hanem közel áll egymáshoz történelmünk legdicsőbb szakaszaiban, mint amilyen a huszitizmus. a nemzeti megújhodás és más időszakokban. Nincs olyan müvünk, amely rámutatna

(Folytatás a 6. oldalon)

> tu ián it

- i‘Éfitirmrr'irf"'