Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-24 / 17. szám
10 Hléüiives 1955. április 24. (Iff irifflfHflflVflMftlIlltlIIMllliiiiltniifHfiiiHUiiiiii VADÁSZATI SZEMLE A S1Ľ VÄKIAI VADÄSZVÉDEGYL ETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. »I* »(»t^ M>IIM(IIIMIIIII(lllllllftilllll(ll(llliltillllllfllI>lllllllllllllllllllll|llllffl(llllllllllllllli|l|||||||||||||||||||||||||||f|||||||||||||||||||||||||||||||||tlMlllllf A vadászterületek bérleteinek feltételeiről Az állami erdőigazgatóságok kezelésében lévő erdők vadászati bérletének feltételei több módosítással bővültek, ezért testvérlapunkban a Polovnický obzor-ban dr. Henkel által közölt cikk rövid Ismertetését adjuk A napokban az összes erdőgondnokságnk szétküldik a vadászati jogot bérlő vadásztársaságoknak, illetve kluboknak az új bérleti feltételeket. Ezek az intézkedések 1955. január 1- tői érvényesek az összes olyan vadászterületeken, melyeket állami erdőhivatal gondoz — kivéve a fácánosokat, vagyis azokat a területeket, melyek bérleti szerződése még érvényes. Továbbá azokat a területeket, melyeket most fognak bérbe adni. A vadásztársaságok a módosított szerződés egy példányát aláírva visszaküldik az illetékes erdőgondnokságnak, a másik példányt megtartják maguknak. Az erdőgondnokság azután ezt jelenti az illetékes járási bizottságnak. Az új bérleti feltételeket a Földművelési Megbízotti Hivatallal a Vadvédő Egyesületek Országos Szövetsége közösen dolgozta ki. Mivel egyes törvények ellentétbe voltak az eddigi bérleti szerződések egyes pontjaival, ezeket úgy kellett megváltoztatni, hogy a vadászati jog a megváltozott viszonyok és törvényes rendelkezések szerint is akadálytalanul gyakorolható legyen. Az új bérleti feltételeket minden vadásznak ismernie kell. Ezért a vadászgazdák közösen tanulmányozzák át a rendeleteket az egyesület összes tagjával. Nagy figyelmet kell fordítani a 4. és 5. pontban foglalt rendeletekre, melyek a csülkösvad lőtervének öszszeállításáről. a lőterV teljesítéséről, a egyes vadak lelövéséről, a lő jegyzék kötelező bemutatásáról, a terv be nem tartása esetén az állami erdőknek okozott kár kötelező megtérítéséről szólnak. Továbbá rendelkezik ez az intézkedés a hulladékfa díjmentes használatáról, valamint vadászösvények és gyalogutak létesítéséről. A 8. pont a meglévő vadászkunyhók karbantartását, esetleg új kunyhók építését foglalja magában. Legfontosabb azonban, hogy a bérlők a területekre való belépéskor jelentkezzenek a:, illetékes erdőgondnokság hivatalában. Az illetékes alkalmazott viszont köteles a bérlőt tájékoztatni a vadászterületeken lévő állapotokról. Különösen közölje, hogy az erdő, mely részén dolgoznak csemeteültetö. esetleg gomba, vagy szamócaszedő emberek. Ahol nincs külön vadőr, a terület vadvédelmének ellátása az illetékes erdőgondnoksággal való megegyezés alapján történik. Továbbá a rendelet ismerteti az erdészeti személyzetek fegyverhasználatának korlátozását, illetve vadászati célokra való felhasználását. A rendeletet minden vadásztársaság alaposan tanulmányozza át és a? új bérleti feltételekről oktassanak ki minden tagot, nehogy az esetleges kihágások miatt kellemetlenség származzék belőle. Uj fajta sörétpuska Ebben az évben kezdik meg fegyvergyáraink egy új fajta sörétpuska gyártását. Ha a pórbakészítés sikerül, nyomban hozzáfognak' a fegyver tömeggyártásához. Az új puska könynyen kezelhető, erős és pontos lbvésú lesz. Szerkezetében újdonság, hogy egyes alkatrészeit minden szerszám és szaktudás nélkül ki lehet cserélni, Kíváncsian várjuk, mit szólnak majd hozzá vadászaink. Az ógyallai vadvédő egyesület működéséről A méh teste és szervezete XI. (1.) ajak és a nyelv két függelékével együtt. Említésre méltó a szipóka hossza, amely a fajtenyésztésben nagyjelentőségű (pl. az európai méh S7ipókája 6 mm hosszú, a kaukázusi méhé 6,21 mm. a ciprusié 6.5—7 mm, az Olasz méhé 6 5 mm). A szipóka minél hosszabb innál hasznosabb, mert jobban ki tudia vele szívni a nektárt a virágkehelyből. A nyelv tövében a szájmirigyet szemei között a garatmirigyet ' és mögötte a méh agyát találjuk. A tor. A méh torán helyezkednek el a szárnyak és a lábak. A két pár hártyás szárny közül az első pár nagyobb. a másik kisebb; repüléskor a két szárny egyesül és így kétszeres nagyságúvá válik. Hordás idején a szárnyak erősen kopnak, sőt sok helyen könnyen be is szakadoznak. Az anya szárnyai aránylag a legrövidebbek, viszont ő használja a legkevesebbet, csak nászuton és rajzáskor van rá szüksége. Legnagyobb szárnya a herének van. A méh tora három gyűrűből áll. Minden torgyűrűn egyegy pár ízelt láb van. A láb 5 nagyobb és 4 kisebb Ízületből tevődik össze. Az utolsó Ízület végén talpak és sarlóalakú karmok vannak. Felső részén finomak, az alsón pedig durvább szőr van, melyek segítségével a virágport a kosarába keféli. Az első és középső pár lábaival testének első részeit tisztítja, míg a hátsó pár lábait a potroh tisztítására használja. A végső csücskön kiálló hártyaszerű nyúlvány van, melynek segítségével a nyelvről szedett nedvvel a szőrzetet a portól megtisztítgatja. A középső lába megkeményedett és tűszerű szervvé alakult át, melyet akkor használ, amikor a virágon akar megkapaszkodni. Ez a szerv az anyánál és a herénél elsatnyult. Szijjártó Gyula Mielőtt a méhbetegségekkel foglalkoznánk szükséges legalább röviden foglalkozni a méh testével és szervezetével. A méh testét szúrós kitin-bőrváz fedi. amelyben különböző nagyságú a szőrzet. Ennek segítségével történik a növények megtermékenyítése, a rajtuk áthordott hímpor által. A méh teste három főrészből áll: fejből, torból és a potrohból. A fej alakja nemek szerint eltérő. A here feje gömgölyű, összetett, sokkal nagyobb a dolgozó méhétől. A munkásméh és az anya szeme is összetett és szív alakú, csak sokkal kisebb. A méhnek öt szeme van. A homlokán lévő három apró szemét közeli látásra használja. Sokan feltételezik, hogy sötétben is lát velük. Továbbá a fej oldalain látható a két nagy öszszetett szem, amely több mint 4 ezer szemcséből áll és távolabbi meglátásra való. Ezekkel mozgás nélkül minden oldalra egyszerre lát. A színeket is meg tudja különböztetni, különösen a fehéret, sárgát és a kéket. A többi színeket világosabb, vagy sötétebb árnyékoknak látja. A két csáp a herénél 14, az anyánál és a munkásméhnél 13 Ízületből áll. Ez nagyon fontos, mert a hallás, tapintás és a meglátás szerve. Általuk megtalálja a dolgozó méh a nektár forrását, megkülönbözteti saját környezetét a here nászút idején ezzel érzi meg az anyának a szagát. A fej alsó részén van a száj, amely szintén nemek szerint különböző. Ez az anyánál kevésbé, a munkásméhnél jobban, s a herénél a legfejlettebb. Az ajak alatt két rágót látunk, amelyek egymással szemben állanak. Ez4 a testrész a munkásméh legfontosabb része, vagyis szerszáma. Ennek a segítségével végez úgyszólván minden munkát. Továbbá a méh szájához tartozik a felső és az alsó álkapocs, az Az anya öregségének tünetei Ha hézagos, vagy kisebb területen is nagyon különböző korú a fiasítás: akkor már csüggödő-, vagyis kimerüléshez közelálló anyával van dolgunk. Ennek az eltávolítása és fiatallal való pótlása föltétlenül kívánatos a tavaszi fejlődés időszakában. Azoknál a családoknál, ahol az anya már öreg, nagyon megcsappan a fiasítás, s ezért a népesség is apad. Nagyon ajánlatos tehát az, ha az anyacserét egyesítés-Mézelő családok megrajoztak sei tetézzük, vagyis a kiselejtezett anya eltávolítása után, 24 óra múlva kis tartalék családot adunk hozzá 5-6 kerettel, s fiatal, termékeny anyával. Különösen most van nagy fontossága az ilyen anyásításnak, amikor későn kezdődött a tavasz. Öt család, ahol az anya öreg nem képes annyi fölösleges mézet hozni, mint az egyesített, fiatalanyás család. Március 27-én tartotta az ógyallai vadvédö egyesület évzáró közgyűlését, ahol az egyesület vezetőségén és tagjain kívül a járási nemzeti bizottság küldötte Ladislav Markovié elvtárs is megjelent. Petrás elvtárs az egyesület elnöke megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az 19531-as évhez képest a vadbeadás terén nagy az előrehaladás. Az egyesület a múlt évben felszólította a vadásztársakat, hogy ez éven fokozott mértékben segítsék a közélelmezést beadási kötelezettségük teljesítésével. . A választmány múlt évi működésében komoly lemaradás történt, amenynyiben nem tartották meg a tagok számára nélkülözhetetlenül szükséges politikai szakoktatásokat. Ügyszintén ezideig nem ellenőrizték, hogy van-e minden vadásztársaságnak jóváhagyott alapszabálya, amelynek alapján működhet, s hogy fizetik-e rendesen a bert. Nem ellenőrizték az évzáró közgyűlésen tett határozat teljesítését, amely szerint minden tag köteles lett volna legalább 15 lelőtt káros vadról beadni a lőjelet. 1954-ben 7 tagot zártak ki az egyesületből 1 év időtartamra a vadászati törvény megszegése miatt. Legnagyobb hiba azonban a fácánlövés helytelen tervezésénél volt, ezért a tervet nem is teljesíthették. Nagy örömére szolgált až egylet tagjainak, hogy a vizsgabiztosok 1954 március 28-án Nyitrán valamennyien sikeresen letették a vizsgát. Az ebtenyésztés terén is sikerült eredményt elérni. Jó volt a vadászkutyatulajdonosok és vezetők részére rendezett tanfolyam, amelyen az egyesület számos tagja részt vett, elsősorban a kutyatulajdonosok. Az egylet 8 tisztavérű kutyájából, amelyet az országos szövetségtől kapott, egy részt vett a végsellyei szemlén, ahol III. díjat nyert. Tavaly 34 jelölt számára vadászvizsgát rendeztek, amelyen 32-en sikeresen vizsgáztak. Káros ragadozó madarak irtására 1.080 darab strichninnel mérgezett tojást raktak ki az egyes vadásztársaságok Azonkívül az állami gazdaságok is segítettek saját készítményü mérgezett tojással a károsvad irtásában. Lövésgyakorlatokat rendeztek, melyen 100 tag vett részt A lövészversenynek pedig 183 résztvevője volt. A nyertesek között díjakat és okleveleket osztottak ki. 1. díj Strba elvtárs érsekújvári VVE tagja, 2. Arnai szaktársunk, 3. pedig Konta elvtárs az érsekújvári VVE tagja nyerte. Beadási eredményeik járási viszonylatban a következők voltak; Nagyvad 200 százalék, nyúlbeadás 100 százalék, fácán 52,2 százalék, összesen 327 l vad. Néhány vadásztársaság nem teljesítette vadbeadási kötelességét ezért meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy hasonló eset többé elő ne forduljon. A múlt évben az egyesületekhez tartozó vadásztársaságok 120 darab nyulat, 330 foglyot és 121 fácánt telepítettek ki. Jól sikerült a járás vadászterületeinek a felbecslése (bonitációja), melynek alapján áttekinthető lesz a vadállomány a további feljavítás érdekében. A vadászati szaklap valamennyi tagnak jár és a tagok rendszeresen olvassák. Az évzáró gyűlésen a pénztáros jelentése után az 1955. évi munkatervet tárgyalták meg. Egy motorkerékpár vásárlását hagyták jóvá, hogy az egyesület tisztséget viselői gyorsan felvehessék az összeköttetést a tagokkal. Ez éven is gyakorló és lövésversenyt rendeznek. Felhatalmazták az elnökséget egy vadászkutya szemle és őszi vizslaverseny rendezésére. Az 1955. évi lelövési tervet a járási bizottság az egylet képviselőivel közösen állítja össze. 1955-ben minden tag köteles 15 darab károsvadat elpusztítani, vagy minden el nem pusztított vad után 4 koronát az egyesület pénztárába vadtelepítés céljára befizetni. Minden tag saját községében 8 órai brigádmunkával segít az EFSz-nek az erdősítési munkáknál, vagy az etetők felállításánál. Az egyes vadásztársaságok rendszeres taggyűlések keretében elmélyítik tagjaik politikai szaktudását, s a megtartott . kciókról jelentést tesznek az egyesületnek A vadászgazdák gondoskodnak a hulladék-gabona beszerzéséről, ennek elraktározásáról a vadak téli etetéséhez őszre elkészítik a szükséges etetőket Végül a választmányt utasította a közgyűlés, hogy vizsgálja felül az összes vadásztársaságok és klubok bérleti szerződéseit a 99/1954. számú rendelet szerint és figyeljék meg, hogy a járás jóváha'gyta-e őket. Rakjunk a fákra madár fészkelőket Az iskolákban április elsO napjaiban ünnepelték a madarak napját Ebbe az ünneplésbe főként az iskolások és serdülő fiatalok kapcsolódtak be. Ez az ünnep, a madarakról való gondoskodás azonban nemcsak az 6 ügyük, hanem minden dolgozóé. Nem elég az, hogy április hónapban megemlékezünk dalos madaraink hasznos munkájáról, hanem szükséges az, hogy az ifjúsághoz csatlakozzanak a felnőttek is és a madárvédelmet terjesszük ki egész évre. Az utak mentén fiatal fákat ültettünk és a falvakban virágos rxirkokat létesítünk, melyek azonban csak akkor teszik szebbé dolgozóink környezetét ha tovább gondozzuk, minden kártevőtől megvédjük a növényeket. A kártékony rovarok elleni védekezésben a rovarok és férgek pusztításában nagy segítségünkre vannak a hasznos éneklő madarak. Azonban sok rakoncátlan gyerek ahelyett, hogy megbecsülné ezeket a hasznos segítőket csúzlikkal és puskákkal lövöldöznek rájuk. Ilyen esetben igyekeztem az illetékeseknek megmagyarázni, hogy egy-egy hasznos kis madár elpusztításával mennyi kárt okoznak a növények és fák világában. Néha eredményes volt ez a beszélgetés, sokszor azonban rám sem figyeltek. Pedig mennyivel szebb lenne, ha a madarak pusztítása helyett, a madarak védelmére szentelnék szabad idejüket. Tizennégy éves diák voltam, mikor játéktársaimmal elhatároztuk, hogy abbahagyjuk a madárüldözést, s szabad időnket a madarak védelmére fordítsuk. Megindult a nagy munka. Egymással versenyeztünk, hogy ki aggat a fákra több madárfészkelőt és madáretetőt. A verseny győztesének nagy örömet hozott a siker. De még nagyobb volt a dicsőség, ha egy-egy pajtásunk jól elhelyezett madárfészkelöjét lakásuknak fogadták a kis madárkák. A madárpusztítás helyett a madárvédelem vált szenvedélyükké. A napokban „Gyöngyvirágtól — lombhullásig’' című színes filmet mutattak be falvainkban. Olyan lelkiismeretes madárgondozók mi is lehettünk, mint ahogy azt a filmen láttuk a Duna mentén fekvő kis állatbirudalom gazdájától. A mi Vidékünket is széppé, madárdaltól hangossá tehetjük, ha a madarak üldözése helyett megvédjük a dalos, rovarpusztító sereget, és puskák helyett madárfészkelőket és madáretetőket viszünk gyümölcsösünkbe. RÄKAY PÉTER, mérnök Szilice. A fúrj A fúrj vándormadár. Hozzánk áprilisban, vagy májusban jön. itt költ, azután szeptemberben ismét vándorútra indul. Az olasz és görög tengerparton nagy csoportokban gyülekeznek és onnan kedvező szél esetén Észak-Afrikába repülnek. A fúrj nagyritkán télen is hazánkban marad. Némely évben sok, máskor kevesebb fúrj jelenik meg nálunk. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a tengeren való átkelés nem mindig sikerül jól; másrészt attól függ, hogy az olasz és görög tengerpartra érkezéskor mennyire sikerül nekik a reájuk ott már napok óta leső üldözőket kikerülni. Végül a szél iránya is nagyon befolyásolja, vajon ez hazánk felé, illetve keletre vagy nyugatra tereli őket. A fúrj csak olya rónában telepszik le tömegesen, ahol kitűnő búza terem, ez kedvelt eledele. A középhegységekben már csak gyéren fordul elő, a magas hegységekben már egyáltalán nem. Erdős vidéken csak szórványosan található, magában az erdőben pedig soha. A fúrj nem ül fára. Nem örömest száll fel, nem is száll meszszire. Repülése egyenes irányú. Tápláléka, tartózkodása, sőt nagyrészt életmódja is igen hasonlít a fogolyéhoz, de korántsem szereti úgy a társaságot. mint a fogoly. A fúrj májusban párzik. A nőstény június hó elején, vagy közepén réť ken, lóherében s vetésekben a fogolyéhoz hason ló egyszerű fészket rak melybe 8—14 sárgás, sötétbarna foltokkal tarkított fényes tojást tojik s ezeket 3 hét alatt kikölti. A fiatalok a fészket azonnal elhagyják Gyorsan nőnek és hamar kezdenek repülni. Mihelyt kissé erősebbek otthagyják a gondos anyát. Sok méhész panaszkodott, hogy mézelésre berendezett családjai megrajoztak, mielőtt méhvel, vagy mézzel megtöltötték volna a kaptárt. Tanácsot kértek, mit kell tenniök, hogy mézelő családjaik ne ragozzanak. Jó lenne, ha ehhez a kérdéshez olvasóink is hozzászólnának, mert mindannyiunk érdeke, hogy méheink több mézet gyűjtsenek, s a mézelő családok ne rajozzanak. Viszont, ha rajt akarunk, rajozzanak mesterségesen és természeteién is. Egyes méhésztársaink kérdésére csak úgy lehet kielégítő választ adni, ha ismerjük méhcsaládjaikat és a rajzást előidéző okokról személyesen is meggyőződtünk. Tapasztalataink kicserélése elősegíti a szükséges módszer ismeretét mézelő családjainak rendbentartásában. A vita megkezdéséhez ismertetünk néhány tényezőt, amit a méhek életében figyelembe kell vennünk. A méhcsaládok népessége alá van rendelve a méhek faji természetének. Ha valamelyik fajta huzamosabb ideig kisebb lakásban tenyészett, ösztönévé vált a rajzás Kis lakásban az anya még rendesen ki sem féltheti petéző képességét, máris tűlnépesedik a család A helyzet így tűrhetetlenné válik “s kénytelen kirajzani. Kis csaiádok természetes rajai, ha nagy lakásokba tesszük is, rendszerint megoszlanak, mielőtt a lakást benépesítették, vagy megtöltötték volna. Ennek oka az, hogy az anya a kis családból magával hozta a rajzás! ösztönét. Hőség is okozhatja a nem kívánatos rajzást. Ezt a nap heve, vagy a szűk kijárónyílás is okozhatja. Sokszor anyabölcsőt sem épít, olyan hirtelen elhatározással otthagyja fészkét a hőségtől szenvedő család. Ez már tulajdonképpen nem is rajzás, hanem költözés. Az új telepítésű rajoknál is gyakran előfordul, hogy hőség miatt 1—2 nap múlva is kiköltöznek a méhek a kaptárból. Anyaváltás is idézhet elő pártokra szakadást és ezzel rajzást. A leggyakoribb ok azonban az, hogy mézhordás idején megfeledkezünk a fiatal méhekről. A kiépített keretek közé nem adunk elegendő műiépet, vagy üres keretet, hogy azon a fiatal méhek építkezési vágyukat kielégítsék. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy mindig azok a családok hoznak több mézet és teljesen lemondanak a rajzásról, amelyek mézhordás idején építettek is. Rendes körülmények közölt a természetesen lerajzott kis családok anyabölcsőjével felanyásitott nagy család sem rajzik ki, mert az új anya, amikor kikelt, olyan herétől párzott meg. ahol a rajzási ösztönt már azelőtt építéssel és mesterséges rajoztatással a legkisebbre csökkentettük. Csaiiády Csurilla József
