Szabad Földműves, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-24 / 17. szám

10 Hléüiives 1955. április 24. (Iff irifflfHflflVflMftlIlltlIIMllliiiiltniifHfiiiHUiiiiii VADÁSZATI SZEMLE A S1Ľ VÄKIAI VADÄSZVÉDEGYL ETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. »I* »(»t^ M>IIM(IIIMIIIII(lllllllftilllll(ll(llliltillllllfllI>lllllllllllllllllllll|llllffl(llllllllllllllli|l|||||||||||||||||||||||||||f|||||||||||||||||||||||||||||||||tlMlllllf A vadászterületek bérleteinek feltételeiről Az állami erdőigazgatóságok keze­lésében lévő erdők vadászati bérleté­nek feltételei több módosítással bő­vültek, ezért testvérlapunkban a Po­­lovnický obzor-ban dr. Henkel által közölt cikk rövid Ismertetését adjuk A napokban az összes erdőgondnok­­ságnk szétküldik a vadászati jogot bérlő vadásztársaságoknak, illetve kluboknak az új bérleti feltételeket. Ezek az intézkedések 1955. január 1- tői érvényesek az összes olyan va­dászterületeken, melyeket állami er­dőhivatal gondoz — kivéve a fácáno­sokat, vagyis azokat a területeket, melyek bérleti szerződése még érvé­nyes. Továbbá azokat a területeket, melyeket most fognak bérbe adni. A vadásztársaságok a módosított szer­ződés egy példányát aláírva visszakül­dik az illetékes erdőgondnokságnak, a másik példányt megtartják maguknak. Az erdőgondnokság azután ezt jelenti az illetékes járási bizottságnak. Az új bérleti feltételeket a Föld­­művelési Megbízotti Hivatallal a Vad­védő Egyesületek Országos Szövetsé­ge közösen dolgozta ki. Mivel egyes törvények ellentétbe voltak az eddigi bérleti szerződések egyes pontjaival, ezeket úgy kellett megváltoztatni, hogy a vadászati jog a megváltozott viszonyok és törvényes rendelkezések szerint is akadálytalanul gyakorolható legyen. Az új bérleti feltételeket min­den vadásznak ismernie kell. Ezért a vadászgazdák közösen tanulmányozzák át a rendeleteket az egyesület összes tagjával. Nagy figyelmet kell fordítani a 4. és 5. pontban foglalt rendeletekre, melyek a csülkösvad lőtervének ösz­­szeállításáről. a lőterV teljesítéséről, a egyes vadak lelövéséről, a lő jegy­zék kötelező bemutatásáról, a terv be nem tartása esetén az állami erdők­nek okozott kár kötelező megtéríté­séről szólnak. Továbbá rendelkezik ez az intézkedés a hulladékfa díjmentes használatáról, valamint vadászösvények és gyalogutak létesítéséről. A 8. pont a meglévő vadászkunyhók karbantartását, esetleg új kunyhók építését foglalja magában. Legfonto­sabb azonban, hogy a bérlők a terü­letekre való belépéskor jelentkezzenek a:, illetékes erdőgondnokság hivatalá­ban. Az illetékes alkalmazott viszont köteles a bérlőt tájékoztatni a va­dászterületeken lévő állapotokról. Kü­lönösen közölje, hogy az erdő, mely részén dolgoznak csemeteültetö. eset­leg gomba, vagy szamócaszedő embe­rek. Ahol nincs külön vadőr, a terület vadvédelmének ellátása az illetékes erdőgondnoksággal való megegyezés alapján történik. Továbbá a rendelet ismerteti az erdészeti személyzetek fegyverhasználatának korlátozását, il­letve vadászati célokra való felhasz­nálását. A rendeletet minden vadásztársaság alaposan tanulmányozza át és a? új bérleti feltételekről oktassanak ki minden tagot, nehogy az esetleges kihágások miatt kellemetlenség szár­mazzék belőle. Uj fajta sörétpuska Ebben az évben kezdik meg fegy­vergyáraink egy új fajta sörétpuska gyártását. Ha a pórbakészítés sikerül, nyomban hozzáfognak' a fegyver tö­meggyártásához. Az új puska köny­­nyen kezelhető, erős és pontos lbvé­sú lesz. Szerkezetében újdonság, hogy egyes alkatrészeit minden szerszám és szaktudás nélkül ki lehet cserélni, Kíváncsian várjuk, mit szólnak majd hozzá vadászaink. Az ógyallai vadvédő egyesület működéséről A méh teste és szervezete XI. (1.) ajak és a nyelv két függelékével együtt. Említésre méltó a szipóka hossza, amely a fajtenyésztésben nagyjelentőségű (pl. az európai méh S7ipókája 6 mm hosszú, a kaukázusi méhé 6,21 mm. a ciprusié 6.5—7 mm, az Olasz méhé 6 5 mm). A szipóka minél hosszabb innál hasznosabb, mert jobban ki tudia vele szívni a nektárt a virágkehelyből. A nyelv tö­vében a szájmirigyet szemei között a garatmirigyet ' és mögötte a méh agyát találjuk. A tor. A méh torán helyezkednek el a szárnyak és a lábak. A két pár hártyás szárny közül az első pár na­gyobb. a másik kisebb; repüléskor a két szárny egyesül és így kétszeres nagyságúvá válik. Hordás idején a szárnyak erősen kopnak, sőt sok he­lyen könnyen be is szakadoznak. Az anya szárnyai aránylag a legrövideb­bek, viszont ő használja a legkeve­sebbet, csak nászuton és rajzáskor van rá szüksége. Legnagyobb szárnya a herének van. A méh tora három gyűrűből áll. Minden torgyűrűn egy­­egy pár ízelt láb van. A láb 5 na­gyobb és 4 kisebb Ízületből tevődik össze. Az utolsó Ízület végén talpak és sarlóalakú karmok vannak. Felső részén finomak, az alsón pedig dur­vább szőr van, melyek segítségével a virágport a kosarába keféli. Az első és középső pár lábaival testének első részeit tisztítja, míg a hátsó pár lá­bait a potroh tisztítására használja. A végső csücskön kiálló hártyaszerű nyúlvány van, melynek segítségével a nyelvről szedett nedvvel a szőrze­tet a portól megtisztítgatja. A közép­ső lába megkeményedett és tűszerű szervvé alakult át, melyet akkor használ, amikor a virágon akar meg­kapaszkodni. Ez a szerv az anyánál és a herénél elsatnyult. Szijjártó Gyula Mielőtt a méhbetegségekkel foglal­koznánk szükséges legalább röviden foglalkozni a méh testével és szerve­zetével. A méh testét szúrós kitin-bőrváz fedi. amelyben különböző nagyságú a szőrzet. Ennek segítségével történik a növények megtermékenyítése, a raj­tuk áthordott hímpor által. A méh teste három főrészből áll: fejből, tor­ból és a potrohból. A fej alakja ne­mek szerint eltérő. A here feje göm­­gölyű, összetett, sokkal nagyobb a dolgozó méhétől. A munkásméh és az anya szeme is összetett és szív alakú, csak sokkal kisebb. A méhnek öt szeme van. A hom­lokán lévő három apró szemét közeli látásra használja. Sokan feltételezik, hogy sötétben is lát velük. Továbbá a fej oldalain látható a két nagy ösz­­szetett szem, amely több mint 4 ezer szemcséből áll és távolabbi meglátás­ra való. Ezekkel mozgás nélkül min­den oldalra egyszerre lát. A színeket is meg tudja különböztetni, különö­sen a fehéret, sárgát és a kéket. A többi színeket világosabb, vagy söté­­tebb árnyékoknak látja. A két csáp a herénél 14, az anyánál és a munkás­­méhnél 13 Ízületből áll. Ez nagyon fontos, mert a hallás, tapintás és a meglátás szerve. Általuk megtalálja a dolgozó méh a nektár forrását, meg­különbözteti saját környezetét a here nászút idején ezzel érzi meg az anyá­nak a szagát. A fej alsó részén van a száj, amely szintén nemek szerint különböző. Ez az anyánál kevésbé, a munkásméhnél jobban, s a herénél a legfejlettebb. Az ajak alatt két rágót látunk, ame­lyek egymással szemben állanak. Ez4 a testrész a munkásméh legfontosabb része, vagyis szerszáma. Ennek a se­gítségével végez úgyszólván minden munkát. Továbbá a méh szájához tar­tozik a felső és az alsó álkapocs, az Az anya öregségének tünetei Ha hézagos, vagy kisebb területen is nagyon különböző korú a fiasítás: akkor már csüggödő-, vagyis kimerü­léshez közelálló anyával van dolgunk. Ennek az eltávolítása és fiatallal való pótlása föltétlenül kívánatos a tavaszi fejlődés időszakában. Azoknál a csa­ládoknál, ahol az anya már öreg, na­gyon megcsappan a fiasítás, s ezért a népesség is apad. Nagyon ajánlatos tehát az, ha az anyacserét egyesítés-Mézelő családok megrajoztak sei tetézzük, vagyis a kiselejtezett anya eltávolítása után, 24 óra múlva kis tartalék családot adunk hozzá 5-6 kerettel, s fiatal, termékeny anyával. Különösen most van nagy fontossága az ilyen anyásításnak, amikor későn kezdődött a tavasz. Öt család, ahol az anya öreg nem képes annyi fölös­leges mézet hozni, mint az egyesített, fiatalanyás család. Március 27-én tartotta az ógyallai vadvédö egyesület évzáró közgyűlését, ahol az egyesület vezetőségén és tag­jain kívül a járási nemzeti bizottság küldötte Ladislav Markovié elvtárs is megjelent. Petrás elvtárs az egyesület elnöke megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az 19531-as évhez képest a vad­beadás terén nagy az előrehaladás. Az egyesület a múlt évben felszólította a vadásztársakat, hogy ez éven foko­zott mértékben segítsék a közélelme­zést beadási kötelezettségük teljesíté­sével. . A választmány múlt évi működésé­ben komoly lemaradás történt, ameny­­nyiben nem tartották meg a tagok számára nélkülözhetetlenül szükséges politikai szakoktatásokat. Ügyszintén ezideig nem ellenőrizték, hogy van-e minden vadásztársaságnak jóváhagyott alapszabálya, amelynek alapján mű­ködhet, s hogy fizetik-e rendesen a bert. Nem ellenőrizték az évzáró köz­gyűlésen tett határozat teljesítését, amely szerint minden tag köteles lett volna legalább 15 lelőtt káros vadról beadni a lőjelet. 1954-ben 7 tagot zártak ki az egyesületből 1 év idő­tartamra a vadászati törvény megsze­gése miatt. Legnagyobb hiba azonban a fácánlövés helytelen tervezésénél volt, ezért a tervet nem is teljesít­hették. Nagy örömére szolgált až egylet tagjainak, hogy a vizsgabiztosok 1954 március 28-án Nyitrán valamennyien sikeresen letették a vizsgát. Az eb­tenyésztés terén is sikerült ered­ményt elérni. Jó volt a vadászkutya­tulajdonosok és vezetők részére ren­dezett tanfolyam, amelyen az egye­sület számos tagja részt vett, első­sorban a kutyatulajdonosok. Az egy­let 8 tisztavérű kutyájából, amelyet az országos szövetségtől kapott, egy részt vett a végsellyei szemlén, ahol III. díjat nyert. Tavaly 34 jelölt számára vadászvizs­gát rendeztek, amelyen 32-en sikere­sen vizsgáztak. Káros ragadozó madarak irtására 1.080 darab strichninnel mérgezett tojást raktak ki az egyes vadásztár­saságok Azonkívül az állami gazdasá­gok is segítettek saját készítményü mérgezett tojással a károsvad irtásá­ban. Lövésgyakorlatokat rendeztek, melyen 100 tag vett részt A lövész­versenynek pedig 183 résztvevője volt. A nyertesek között díjakat és okleveleket osztottak ki. 1. díj Strba elvtárs érsekújvári VVE tagja, 2. Ar­­nai szaktársunk, 3. pedig Konta elv­társ az érsekújvári VVE tagja nyerte. Beadási eredményeik járási viszony­latban a következők voltak; Nagyvad 200 százalék, nyúlbeadás 100 száza­lék, fácán 52,2 százalék, összesen 327 l vad. Néhány vadásztársaság nem tel­jesítette vadbeadási kötelességét ezért meg kell tenni a szükséges in­tézkedéseket, hogy hasonló eset töb­bé elő ne forduljon. A múlt évben az egyesületekhez tartozó vadásztársaságok 120 darab nyulat, 330 foglyot és 121 fácánt te­lepítettek ki. Jól sikerült a járás va­dászterületeinek a felbecslése (boni­­tációja), melynek alapján áttekinthető lesz a vadállomány a további feljaví­tás érdekében. A vadászati szaklap valamennyi tagnak jár és a tagok rendszeresen olvassák. Az évzáró gyűlésen a pénztáros je­lentése után az 1955. évi munkater­vet tárgyalták meg. Egy motorkerék­pár vásárlását hagyták jóvá, hogy az egyesület tisztséget viselői gyorsan felvehessék az összeköttetést a ta­gokkal. Ez éven is gyakorló és lövés­versenyt rendeznek. Felhatalmazták az elnökséget egy vadászkutya szemle és őszi vizslaverseny rendezésére. Az 1955. évi lelövési tervet a járási bizottság az egylet képviselőivel kö­zösen állítja össze. 1955-ben minden tag köteles 15 darab károsvadat el­pusztítani, vagy minden el nem pusz­tított vad után 4 koronát az egyesü­let pénztárába vadtelepítés céljára be­fizetni. Minden tag saját községében 8 órai brigádmunkával segít az EFSz-nek az erdősítési munkáknál, vagy az etetők felállításánál. Az egyes vadásztársa­ságok rendszeres taggyűlések kereté­ben elmélyítik tagjaik politikai szak­tudását, s a megtartott . kciókról je­lentést tesznek az egyesületnek A vadászgazdák gondoskodnak a hulla­dék-gabona beszerzéséről, ennek el­raktározásáról a vadak téli etetésé­hez őszre elkészítik a szükséges ete­tőket Végül a választmányt utasítot­ta a közgyűlés, hogy vizsgálja felül az összes vadásztársaságok és klubok bérleti szerződéseit a 99/1954. számú rendelet szerint és figyeljék meg, hogy a járás jóváha'gyta-e őket. Rakjunk a fákra madár fészkelőket Az iskolákban április elsO napjai­ban ünnepelték a madarak napját Ebbe az ünneplésbe főként az isko­lások és serdülő fiatalok kapcsolód­tak be. Ez az ünnep, a madarakról való gondoskodás azonban nemcsak az 6 ügyük, hanem minden dolgozóé. Nem elég az, hogy április hónapban megemlékezünk dalos madaraink hasznos munkájáról, hanem szükséges az, hogy az ifjúsághoz csatlakozzanak a felnőttek is és a madárvédelmet terjesszük ki egész évre. Az utak mentén fiatal fákat ültet­tünk és a falvakban virágos rxirkokat létesítünk, melyek azonban csak ak­kor teszik szebbé dolgozóink környe­zetét ha tovább gondozzuk, minden kártevőtől megvédjük a növényeket. A kártékony rovarok elleni védeke­zésben a rovarok és férgek pusztítá­sában nagy segítségünkre vannak a hasznos éneklő madarak. Azonban sok rakoncátlan gyerek ahelyett, hogy megbecsülné ezeket a hasznos segí­tőket csúzlikkal és puskákkal lövöl­döznek rájuk. Ilyen esetben igyekez­tem az illetékeseknek megmagyarázni, hogy egy-egy hasznos kis madár el­pusztításával mennyi kárt okoznak a növények és fák világában. Néha eredményes volt ez a beszélgetés, sokszor azonban rám sem figyeltek. Pedig mennyivel szebb lenne, ha a madarak pusztítása helyett, a mada­rak védelmére szentelnék szabad ide­jüket. Tizennégy éves diák voltam, mikor játéktársaimmal elhatároztuk, hogy abbahagyjuk a madárüldözést, s sza­bad időnket a madarak védelmére fordítsuk. Megindult a nagy munka. Egymással versenyeztünk, hogy ki aggat a fákra több madárfészkelőt és madáretetőt. A verseny győztesének nagy örömet hozott a siker. De még nagyobb volt a dicsőség, ha egy-egy pajtásunk jól elhelyezett madárfész­­kelöjét lakásuknak fogadták a kis madárkák. A madárpusztítás helyett a madárvédelem vált szenvedélyükké. A napokban „Gyöngyvirágtól — lombhullásig’' című színes filmet mu­tattak be falvainkban. Olyan lelkiis­meretes madárgondozók mi is lehet­tünk, mint ahogy azt a filmen láttuk a Duna mentén fekvő kis állatbiru­­dalom gazdájától. A mi Vidékünket is széppé, madárdaltól hangossá tehet­jük, ha a madarak üldözése helyett megvédjük a dalos, rovarpusztító se­reget, és puskák helyett madárfész­kelőket és madáretetőket viszünk gyümölcsösünkbe. RÄKAY PÉTER, mérnök Szilice. A fúrj A fúrj vándormadár. Hozzánk ápri­lisban, vagy májusban jön. itt költ, azután szeptemberben ismét vándor­útra indul. Az olasz és görög tenger­parton nagy csoportokban gyülekez­nek és onnan kedvező szél esetén Észak-Afrikába repülnek. A fúrj nagyritkán télen is hazánkban marad. Némely évben sok, máskor keve­sebb fúrj jelenik meg nálunk. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy a tengeren való átkelés nem mindig sikerül jól; másrészt attól függ, hogy az olasz és görög tengerpartra érke­zéskor mennyire sikerül nekik a reá­juk ott már napok óta leső üldözőket kikerülni. Végül a szél iránya is na­gyon befolyásolja, vajon ez hazánk felé, illetve keletre vagy nyugatra te­reli őket. A fúrj csak olya rónában telepszik le tömegesen, ahol kitűnő búza terem, ez kedvelt eledele. A középhegységek­ben már csak gyéren fordul elő, a magas hegységekben már egyáltalán nem. Erdős vidéken csak szórványo­san található, magában az erdőben pedig soha. A fúrj nem ül fára. Nem örömest száll fel, nem is száll mesz­­szire. Repülése egyenes irányú. Táp­láléka, tartózkodása, sőt nagyrészt életmódja is igen hasonlít a fogolyé­hoz, de korántsem szereti úgy a tár­saságot. mint a fogoly. A fúrj má­jusban párzik. A nőstény június hó elején, vagy közepén réť ken, lóheré­ben s vetésekben a fogolyéhoz hason ló egyszerű fészket rak melybe 8—14 sárgás, sötétbarna foltokkal tarkított fényes tojást tojik s ezeket 3 hét alatt kikölti. A fiatalok a fészket azonnal elhagyják Gyorsan nőnek és hamar kezdenek repülni. Mihelyt kis­sé erősebbek otthagyják a gondos anyát. Sok méhész panaszkodott, hogy mé­zelésre berendezett családjai megra­joztak, mielőtt méhvel, vagy mézzel megtöltötték volna a kaptárt. Taná­csot kértek, mit kell tenniök, hogy mézelő családjaik ne ragozzanak. Jó lenne, ha ehhez a kérdéshez olvasóink is hozzászólnának, mert mindannyiunk érdeke, hogy méheink több mézet gyűjtsenek, s a mézelő családok ne rajozzanak. Viszont, ha rajt akarunk, rajozzanak mestersége­sen és természeteién is. Egyes méhésztársaink kérdésére csak úgy lehet kielégítő választ adni, ha ismerjük méhcsaládjaikat és a rajzást előidéző okokról személyesen is meggyőződtünk. Tapasztalataink kicserélése elősegíti a szükséges mód­szer ismeretét mézelő családjainak rendbentartásában. A vita megkezdé­séhez ismertetünk néhány tényezőt, amit a méhek életében figyelembe kell vennünk. A méhcsaládok népessége alá van rendelve a méhek faji természetének. Ha valamelyik fajta huzamosabb ideig kisebb lakásban tenyészett, ösztönévé vált a rajzás Kis lakásban az anya még rendesen ki sem féltheti petéző képességét, máris tűlnépesedik a csa­lád A helyzet így tűrhetetlenné válik “s kénytelen kirajzani. Kis csaiádok természetes rajai, ha nagy lakásokba tesszük is, rendszerint megoszlanak, mielőtt a lakást benépesítették, vagy megtöltötték volna. Ennek oka az, hogy az anya a kis családból magával hozta a rajzás! ösztönét. Hőség is okozhatja a nem kívána­tos rajzást. Ezt a nap heve, vagy a szűk kijárónyílás is okozhatja. Sok­szor anyabölcsőt sem épít, olyan hir­telen elhatározással otthagyja fészkét a hőségtől szenvedő család. Ez már tulajdonképpen nem is rajzás, hanem költözés. Az új telepítésű rajoknál is gyakran előfordul, hogy hőség miatt 1—2 nap múlva is kiköltöznek a mé­hek a kaptárból. Anyaváltás is idézhet elő pártokra szakadást és ezzel rajzást. A leggya­koribb ok azonban az, hogy mézhor­dás idején megfeledkezünk a fiatal méhekről. A kiépített keretek közé nem adunk elegendő műiépet, vagy üres keretet, hogy azon a fiatal mé­hek építkezési vágyukat kielégítsék. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy mindig azok a családok hoznak több mézet és teljesen lemondanak a raj­zásról, amelyek mézhordás idején építettek is. Rendes körülmények közölt a ter­mészetesen lerajzott kis családok anyabölcsőjével felanyásitott nagy család sem rajzik ki, mert az új anya, amikor kikelt, olyan herétől párzott meg. ahol a rajzási ösztönt már azelőtt építéssel és mesterséges rajoztatással a legkisebbre csökken­tettük. Csaiiády Csurilla József

Next

/
Thumbnails
Contents